Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

Szerda, i«s2. augusztus m. A dolgozó nép Alkotmánya Az inség, a nyomor országaiból Lépten-nyomon érezzük: megbecsülik munkánkat Nem írtam meg így a nyilvánosság számára levelet, de most Alkotmányunk harmadik évforduló, fának közeledtére mégis tollal veszek a kezembe azzal a céllal, hogy levelet írjak a Délmagyarország szerkesztőségének. Alkotmányunk a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a dolgozók jogait és kötelességeit. Ilyen többek között a murikához való jog is. A Horthy-rendszerben még mindig élesen emlékszem vissza — mint cipőfelsőrészkészítőt közel sem fizettek meg úgy, mint férfi dolgozó társaimat. A munkahelyemen •hiába végeztem el mind minőségileg, mind pedig mennyiségileg •ugyanazt a munkát mint a férfiak, nem kaptam meg azt a fizetést, mint ők. Azt mondották, az asszonyi munka nem ér annyit mint a férfi munka. Ki na lelkesedne Alkotmányunk harmadik évfordulóján a nők közül, amikor az Alkotmány a mult. fal szemben teljes egyenjogúságot biztosit számunkra a férfiakkal. Egyenlő munkáért, egyenlő bért hágunk és a munkában ugyanolyan értékűek lettünk, mint a férfiak. De ezen túlmenően az Alkotmányunkban lefektetett paragrafus szerint népi demokratikus kormányzatunk lésL és terhességi szabadságokban, házassági- és egyéb segélyek nyuj. fásában, bölcsődék és napközi otthonok létesítésében, amelyekben orvosi felügyelettel, a higónia leg. messzebbmenő követelményeinek szigorú betartása mellett könnyíte nek a nők életén. Az Alkotmány biztosította jogok folytán a nők az ország bármely vezető funkciójában elhelyezkedhetnek. Ezért is érezzük Alkotmányunk születésének jelentőségét. Ezért végezzük szorgalmasan munkánkat és férfi dolgozó társainkkal vállvetve dolgozunk azért, hogy augusztus 20-án minél szebb eredményekkel ünnepelhessük meg Alkotmányunk harmadik évfordulóját. Lépien-nyomon érezzük, megbecsülik munkánkat. Tudjuk, hogy eddig elért eredményeinket — így Alkotmányunkat is — a háboríts uszítók minden eszközzel meg akarják semmisíteni és as új világháború kirobbantásá. val vér és könnytenger árán akarják visszaállítani nálunk a kizsákmányoló multat. Mi békében és bol. dogságban akarunk élni. Éppen ezért végezzük úgy munkánkat, hogy teljesítményünket napról-napra fokozzuk. Koncz Károlyné a szegedi Késárugyár dolgozója gondoskodása megnyilvánul a Űjszentiván délsSiáv dolgozó parasztjai méltóképpen köszönik meg az Alkotmányt A mikor én, mint délszláv, alkot monyunkról beszélek — amely kimondja, hogy „a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemet, felekezetet, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti" — mindig visszagondolok a felszabadulás előtti időkre, amikor mi, dé'sziávok, bizony nagyon éreztük, hogy tlélsz'ávok vagyunk. Egyáltalán ncin volt olyan szervünk, amely a mi érdekcinkéri szállt voir.a síkra. A községházára hiába mentünk be ügyes-bajos dolgainkkal, panaszainkkal, sohasem in.ézték el, sőt a legtöbbszőr egyszerűen kizavartak bennünket, fia az utcán, vagy bárhol anyanyelvünkön beszéltünk, utánunk köplek, vagy ránk kiabáltak: „Magyar ke nyoret esztek, hát magyarul beszél. jetek, vagy sehogy!" A Horthy-kormány megtett ugyan annyi 1, hogy a községben engedélyezte a szerb anyanyelvű Iskolát, de azt a mi pénzünkből ke'Mt fenntartani és szerb nyelven irnlt könyvekről az állam bizony nem- nagyon gondoskodott Olyanok voltunk ebben az orszngbnn, mint a kivert kutyák. A felszabad ilás a mi ételünkben ™ Is döntő változást hoznlt. Édesapámnak, aki szláv anyanyelvű ugyan, 3 ho'd földet adott a <!•>!gozó nép á'Iama. A fö'dosztSs Idején nem nézték azt. hogy magyar e vagy défsz'áv. esak azt nézték. hogy becsületes-e, vagy gazember valaki Azóta a mi éíetiink Is egyre szépül. Az Alkotmány a ml részünkre is ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket biztosítja, illetve írja elő, mint az ország bármely anyanyelvű polgárának. A sajtó- és szólásszabadság ugyanúgy érvényes ránk vonatkozóan, mint a magvar aiiyanyclvűckre. Két szerb nyelven megjelenő lapunk van, a „Nova Borba" és a „Nase Novlni", amelyből szerb nyelven érlcsü'hc.ünk az országban' és a külföldön történő ese ményekről A tanácsházán is van már szavunk és a ml ügyeinket Is ügy intézik el, ahogyan kell. A tanács elnökhelyettese Veszellnov Simon dé'szláv anyanyelvű, 1952 május 1- óta én Is a tanácsházán dolgozom, ÍV! Indczt pártunknak, Rákosi elvtársnak és az Alkotmánynak köszönhetjük. És én boldogan írom meg c levelemben azt. hogy Ujszcptlván GÍIszláv dolgozó parasztjai méltóképpen köszönik meg a pártnak és Rákösd cllvtórsnak az Alkotmányt Ez az Alkotmány már a mienk Is s mint a bcesiiletes magyar do'gozó parasztok, ml lg csaknem va'amennylen maradéktalanul tettünk eleget begyiijlésl kötelezettségünknek. Pavlov Draglnya Űjszentiván Büszke vagyok, hogy férjem a néphadsereg tagja 1 Augusztus 20-áB ünnepeljük A+ . kotmányunk születésének évforduló'-' ját. Ezekben a napokban, azt hiszem, kevés ember akad Magyarországon, aki ne gondolna szeretettel a pártra, azért, amiért égy óiyah Alkotmányt adott nekünk, dolgozóknak, amely valóban a mi. érdc, künket védi. Az,. Alkotmány biztosította számunkra munkánk után a megfelelő bérezést, a szólásszabadságot, a nők egyenjogúságát s 'nég sok olyan mást, amiről a felszabadulás előtt álmodni sem mertünk. Természetesen a jogok melleit kötelességet is ró ránk a ml Alkot- s n;ányunk, 00. paragrafusában, kimondja: „— a Magyar Népköztársaság polgárának megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapján katonaj szolgálatot teljesítsen." s > Az én férjem 1950 október oki : katona. Amikor elment, illetve bevonult, megvallom őszintén, egv kics'it rossz volt, de ma boidogan írom le: büszke vagyok arra, hogy férjem a magyar néphadsereg tagja. Valóban megtisztelő kötelesség- egv olyan néphadsereg tagjának lenni, mint a mi néphadseregünk, amelyre nem kevesebb feladat hárul, m'nl egyre épülő és szépülő hazánk, beidog jelenünk és még boldogabb jövőnk megvédése. Férjem most szakaszvezető. Amikor hazajön, szeretettel és örömmel újságolja, hogy a mellé beosztott fiatal katonák hogyan fejlődnek és hogyan válnak bátor, rendíthetetlen tagjaivá a néphadseregnek. Nagyon büszke vagyok a férjemre. Büszke vagyok azért, mert nemcsak én. hanem az ország valamennyi dolgozója számít rá és ha kell, fegyverrel a kezében Is sflkraszáll a békéért, boldog életünk megvédéséért, A férjem katona ruhában harcosa a békének, én pedig itt, a munkagépem mellett teljesítményem adandó fokozásával harcolok a jövőnkért. A munkaidő alatt minden percet kihasználok, úgy végzem munkámat, hogy a férjem is éppen olyan büszke lehessen rám, mint én a férjemre. Teljesítményem 107,2 Százalék s úgy gondolom, hogy ezzel az eredménnyel nem tartozom a rossz teljesítők közé. Ezzel a teljesítmény-' nyel ünnepelem augusztus 20-át és ezzel köszönöm meg a pártnak és Rákosi elvtársnak mindazt, amit az Alkotmány részünkre biztosit. Csiszár Józsefné, a Textilművek dolgozója A Szegedi Kenderfonógyár dolgozónőinek MÚLTJA ÉS JELENE A felszabadul óta hazánkban ! o'thonokban megf^ő nevemmel. úu gfc^01*0* ^ Éhező, rongyéi jugoszláv gyermekek, a Tiló-klikk áldozatai - Az igaz szóért börtön jár Titóék Jugoszláviájában (Za Ljudsko Ztnago, 1952. VIII. 6-) Az elmúl! tanév Vécjén a litóisták igazi fasiszta módon léptek fel a maribóri gimnázium füháhíTffs tanulói ellen. Először egész sor ta. nulóf és előadót kidobtak a gimnáziumból, azután következett a letartóztatások hulláma. Mi vadította meg ennyire a titolstákai? Az igázsági Az igazság,- afíiít olyan nyiltan és bátran megírlak o maribori gimnázium tanulói dolgozataikban. Egy- hetedik osztályos tanuló Présemről, a nagy szlovén költőről, a szabadság szerelmeséről Irt dolgozatot s a szlovén nép boldog lövőjéről, a szláv testvériségről, a békéről és ,8 népek közötti baráti megértésről, a híres költő témáiról.,,). „Eddig Presernnék egyetlen, eszméje sem valósult még; nálunk gyilkolásra tanítják az iíjósága},!" — kiált fel keserűen a dolgozat írója, majd így íoly latja-. „Ha politikusaink elgondolkoznának azon, hogy... milyen sok ország gyermekei tartoznak a szlávokhoz.,, talán abbahagynák a rágalmak és hazugságok szórását szláv testvéreinkre, az ellenségeskedést, amely Szükségszerűen ~"úeiet dz új háborúhoz..." A hatodik" oéztály diáklátsya mély átérzéssel ír a nyomorról, amelyben a jugoszláv nép él és az erőszakról, amelyet a titolsíák alkalmaznak a nép- ellen. Egy hetedik osztályos diák a tHoista nevelésről irt, a visszataszító amerikai könyvekről; amelyekkel a tito/sták meg írhatják mérgezni az ifjúságért. „Hazugság — írja a tanuló — amikor azt állítják, hogy ezek a jobb életet mulatják nekünk; becsapnak bennünket ezek a könyvek, mert csak azért tanítanak bennünket, hogy eltakarják előlünk az élet borzalmait; nevelnek bennünket ezek a könyvek, de arra, hogy szolgák legyünk, ne pedig emberek..." Így és hasonló 'módon írtak a maribori tanulók. De mit véteítek a tanárok, hogy ugyanarra a sorsra jutottak, mint a fanúlókT a dolgozók élete teljesen megvál- lett töltsék el idejüket a dolgozok tozotl. Megváltozott mindenekelőtt. gyermekei. « dolgozó nőké akik az elmúlt I A felszabadulás utarai eletünk rendszerben különösképpen jogfosz.' nem is hasonlítható a mult nyomo. tevttságban éltek Alkotmányunk j rúságos életéhez, biztoeílja a nök egyenjogúságát,! — Büszkén gondolok arra — érzi és tudja ezt minden dolgozó nő. mondja Dékány Istvánné, — hogy A felszabadult dolgozó nók meg- üzemünk kiváló dolgozója lettem, változott he'yzetéról tanúskodik j Valóban Dékány Istvánné kiveszi például a Szegedi Kenderfonógyár részét az augusztus 20-i versenyből, dogozó nö'nek é'ete is. | minden szabadidejét a dolgozók Dékány Istvánné a gömbölyítő között tölti el. Figyelemmel kíséri üzemrész művezetője. Elmondja, minden dolgozó társa munkáját, már 14 éve dolgozik. A nyomorú-1 segíti az elmaradókat, ság már kora ifjúságában munkára | Dékánynét nagyon szeretik mun. kényszerítette. Amikor az urak katársai, bi-z/aíoninral fordulnak szolgálatában állt, napi 10—12 órát i h°zzá segítségért. Dékányné 1949kel'ett dolgoznia.' hogy megkeres- ben szaktanfolyamot végzet* ku ' een annyit, amcnnyil egy ~ férfi , váló eredménnyel. A szaktanfolyamunké! 8 óra munkaidő mellett ! mon szerzett tudását Igyekszik átmegkeresett. I aónl másoknak is. Egyenjogú tagja lett a társadalomnak. Visszaemlékszik még erra az időre, amikor özvegy édesanyja munkaképtelen beteg volt, s neki kellett a családot eltartania. 1929ben már bent dolgozot a szegedi Kendergyárban. Volt olyan hét. mikor hetenként két-három napot dolgoztak csak. Szeretett volna tovább tanulni, de az anyagi körülmények miatt csak a 4 elemit tudta elvégezni. Férje a Köztisztasági Telepen dolgozott 12 pengő heti fizetésért. Két családját nagy nélkülözések árán nevelte fel, A Kránlcz család a felszabadulás után új életet kezdett. Férjéved együtt bent dolgozik a gyárban. Kettőjük átlagos havi keresete meghaladja az 1800 forintot, Nagyobbik leánya közgazdasági gimNehéz napokat éltünk nondja J° munkájával kiérdemelte, hogy : n|z;umba jár Krániczné büszkén beszél leányáról, aki most a nyári szünidejét Sztálinvárosban tölti, hogy ö is résztvegyen az ország építésében. Krániczné eddig végzett jó munkájáért, most az élüzemavatáskor pénzjuta'ómban részesült. Ekkor megfogadta, hogy az elkö. vetkezendő időkben még sokkal Dékányné — vissza.1gondolva a művezetői tanfolyamra is elmehemuitrá.' — Nagyon sokszor klb;r-1 tett. Míg gépen dolgozott, átlaghat;,ttan volt a helyzetünk. Ha el- | teüesítménye 132 százalék volt. men'.em dolgozn', gyermekeimet i Dékány Istvánné továbbra is álnem vo't k're hagyni. Ha az urak límdóan képezi magát, t ex ti limitáltál ránkkenyszerílett sorsunk e'-! nőknek készül. Most végzj a textillen szól mert eme'ni valaki, azon- ! technikum második évét. Alkotmánali elbocsájlás volt a következ- ! nyunk ünnepére válla'ta, hogy __ s ménye. | üzemrésze az elsők között lesz a ! eredményesebben végzi munkájút Ezzel szemben ma napról-napra felajánlás teljesítésében. | Alkotmányunk ünnepére vállalta, tapasztatom miiven nagy megbe- j + 'hogy minőségi munkát végez, csőiéiben részesülnek a nök. Ma a ^ _ i Krániczné és Dékányné is tudják, do'gozó anya nyugodtan dolgozhat A Szegedi Kendergyárban dolgo- ! hogy boldog életüket új Alkotrfiágépe mellett, nem kell félnie átló', zik Kránicz Gyuláné is. Kránlcz- ínyünknek köszönhetik e a. nagy hogy gyermekei felügyelet né. aki már 12 éves korában meg- szovjet népnek, amely fels?abadí,nélkül csavarogunk az ut_ ismerkedett a nehéz robottal — ló harcával lehetővé tétté, cán. Az új Alkotmány arról is gon- most a szegedi Kendergyár labo- a dolgozó népnek ilyen böldbg, doskodik. hogy korszerű bölcsődék. (ratóriuméban dolgozik. Sokat nyo-j gazdag élete lehessen, -v ray -4 ben, napközi otthonokban, taxwiló ! morgott életében. De most ő is érBélteki Irén üKItünő" jeggyel osztályozták ezeket a dolgozatokat. Az ifjúságot igaz hazafiakká nevejték, fiagájuk hü fiaivá és leányaivá. A z igazság, a szabad szláv testvérek, a haladás és a szocializmus szere, letét oltották beléjük. Az egyik nevelőről „bűnössége" bizonyítékául azt írták a tttolsta újságok, hogy „a hatalom intézkedéseit barbárnak és terroristának nevezte", egy másik tanárról pedig azt' hogy „arról beszélt oz ifjúságnak, hogy a nép fel fog kelni Úto'sta hatalom ellen". Ezekre a nevelőkre, és erre az ifjúságra joggal büszke a jugoszláv nép. Ebből az ifjúságból sohasem fognak tudni a litofasiszták hazaárulókat és imperialista zsoldosokat nevelni. n HÖK HELYZETE Jt TŰKÉS ORSZÜGOKBBN . A kapitalista országokban a burzsoá politikusok, liberálisok, radikálisok és jobboldali szociáldemokraták rengeteg hang. zatos beszédet mondtak már arról, hogy a nőket a férfiakkal egyenlő jogúvá kell tenni. A beszédnél tovább azonban nem mentek... rí Angliában 1945-beu, amikor a „munkáspárt" hatalomra került, megígérték, hogy felszámolják a nők másodrendű szerepét, az ígéret azonban itt is csak ígéret maradt. Igaz hogy Angliában megvan a nő aktív és passzív választási joga, ez azonban nem tükröződik a parlament 'összetételében. A nő-képviseigk aránya az öt százaiéikot sem éri el, a Lordok Házának kapuja pedig zárva van előttük. Még megdöbbentőbb az amerikai helyzet ezen a téren. Az Egyesült Államok lakosságának több mint a fele nő, az amerikai kongresszusban azonban mindössze 9, a szenátusba® pedig csak egy nő ka. pott helyet. A merikában állami alkalmazásban csak ritkán találunk nőket. .Egyes államokban valósággal középkori intézkedé. sek vannak érvényben a nőkkel szemben. így például a férjnek megvan az a joga, hogy megszökött feleségét a rendőrséggel visszahozathatja. Egyes államokban a törvény megtiltja, hogy a bíróság előtt gyerigeetméjűek, rószegeskedők és — nők tanúvallomást tegyenek. Arizona államban a dolgozó nő keresetét a törvény értelmében köteles férjének átadni. Alabama-államban a férjnek testi fehyftési joga van a feleségével szemben. A tőkés államokban a nők hiába végeznek azonos* munkát a férfiakkal, alacsonyabb bérf kapnak. így van ez az Egyesült Államokban, Angliában, de az európai kontinens kapitalista országaiban is. Olaszországban, ahol a ruházati iparban 81, a textiliparban 73, az élelmezési iparban 89 százalék nő dolgozik, a nőik 30—40 százalékkal alar") hyabb bért kapnak, miot a férfiak. Nyugat-Németországban a nők tv-t átlagkeresete egyenlő munka ellenérre 35.2 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Különösen szembetűnő ez az aránytalanság az élelmezftji iparbnp, ahol 45.1 és a nyomdai és sokszorosító iparban ahol a női? lo.7 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak A kapitalista- országúkban még mindig megvan a 'szégvcntoi Nlít-! íVsAV-jw, megkülönböztetés a férfi és a nő munkája között s ezj az egyenlőtlenségéi a burzsoá törvények, .védelmezik,