Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

SZERDA, 1952. AUGUSZTUS 20, Csongrád megye negyvenedik községében gyulladt ki a villany Alkotmányunk ünnepének előestéjén A Csonerádmenvci Villanyszerelő Vállalat dolgozóinak távirata az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságához Csongrád megyében az. idén Csórván. Ásott/halmán és Zákányszéken vezették be a villanyt. Alkotmányunk ünnepének előestéjén, kedden es.e kettős ünnepük volt a földeáki dolgozó parasztoknak. A piactéren mintegy 8500-aw, a község lakosságának löbb mint kétharmada gyűlt ősze. Az ünnepség lyadetén még pe.róleum lámpa világított a díszemelvény asztalán. Majd Smikor Andrej László, a makói villanytelep művezetője átadta a község lakóinak a villanyt, hatalmas taps és szűnni nem akaró éljenzés közben áradt szét a fény a földeáki utcákon, és 600 lakóházban. A község dolgozói nevében Kővágó József a községi tanács elnöke vette át a terv új ajándékát. Megköszönte a pártnak és a kormánynak, hogy ezzel is hozzásegítette a MDP Csongrádmegyei Pártbizottsága A Csongrádmegyei Villanyszerelő Váltalat örömmel jeentl, liogy alkotmányunk ünnepe, augusztus 20 -a tiszteletére vállalását teljesítette. Földeák és Pusztamérges községekben ma kigyullad a villany, öttömös községben pedig a szerelés bekap csulható. A Csongrádmegyei Villanyszerelő ! ,ii Vállalat dolgozói földeáki dolgozó parasztokat a további felemelkedéshez. Majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik •á'sadalmi munkával is hozzájárultak a villanyoszlopok felállításához. Ezután Hgtényi Józsefné, a makói járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Földeák villamosításával 58 Csongrád megyei község közül már a 4j.-ik kapta meg a villanyt. Ezen a niapon gyulladt ki először a villanyfény a pusztamérgesi kultúrházban Is. Néhány hét múlva a község utcáin és lakóházaiban is villannyal világítanak. Az idén még •nvábbi három községet, öttömöst, Balástyát és Maroslclét villamosítják a megyében.. A Csongrádmegyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói nz alábbi táviratban jelentették felajánlásuk teljesítését a Megyei Pártbizottságnak: Ma nyílik meg a faliújság kiállítás A Magyar Szovjet Társaság Horváth Mihály-utcal székházának nagytermében rendezett faliújság kiállítást ma délelőtt tíz órakor nyitja meg Simon Béla elvtárs, a Városi Pártb'zottság ágit. prop. osztályának munkatársa. Az érdekesnek ígérkező kiállítás megmutatja a faliujságmozgalom eddigi eredményeit. s illusztrálja az utóbbi idők fejlődését. A kiállítás látogatása mindenkinek tanulságos, de különösen az üzemi és hivatali faliújságfelejősök komoly tapasztalatcseréje lesz. Az úi iskolai évben is jól ianu'ok Az 'évzáró ünnepélyen jóianulfisi érdemrendet kaptam s ezért a nyáron a Balaton szabadi úttörő táborban üdültem 18 napig. Itt sok pajtással ismerkedtem meg, akik szin. te a7 egész ország területéről jöttek. beszélgetés közbe® kiderült, hogy majdnem minden iskolában hiányos a szertári felszerelés, így azután kialakult tennem a terv. Mikor majd megkezdődik az iskolaév, többen összeillünk, s gyűjtünk, készítünk sok mindent a sjerlárak számára. Ezenkívül persze sok más tervem van még- Ránk vár a sportolás megszervezése, a kéz labdacsapat összeállítása, hogy a városi úttörő kézilabdabajnokságban indul, hassunk. Az úttörőtáborban sok pajtást -ismertem meg. Levelezek majd velük, rajom tágjaivá] együtt. Képeslapokat küldünk egymásnak, s a lapokat összegyűjtjük- A képeket földrajztanárunknak adjuk s ezzel megkönnyítjük a földrajtanítást és eredményesebbé tesszük a mi munkánkat is. Könyveimet, tankönyvelmet rendbeszedem, hogy az idei esztendőiben is legalább olyan jó eredményt érjek el mint tavaly. Fehér Zoltán VII. osztályos úttörő Az írószövetség szegedi csoportja szeptemberben Móricz Zsigmond emlékünnepélyt rendez A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja szeptemberben Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez. Az emlékünnepély megtartását az idei könyvnapok megnyitásával kapcsolják össze. Szeptember 7-én es*e a Szabadságmoziban Nagy Sándor elvtárs. Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuthdíjas szegedi író tan emlékbeszédet. Az emlékbeszéd után az üzemi kullurcsoportok és a Nemzeti Színház művészei kultúrműsort adnak elő. A vidéki írók részvételével szeptemberben Csécsén, Móricz Z;ig mond szülőfalujában, többnapos ünnepségeket rendeznek. Ezeken az ünnepségeken az. írószövetség sze. gedi csoportjának küldöttei is résztvesznek Kiosztották az Országos Találmányi Hivatal irodalmi pályázatának díiait Az Országos Találmányi Hivatal 1951 december 15-én pályázatot hirdetett az ujílómozgrlommal foglalkozó irodalmi müvekre. A pályázat eredményeit kedden délben hirdették ki az Országos Találmányi Hivatalban rendezett díjkiosztó ünnepségen. amelyen sor került az 500—2.000 forintos dijak és a dicsérő oklevelek kiosztására. A beérkezett pályaművek közül a legértékesebb a „Híre a fehér aranyért" című novella volt. Zádor Ildikó 18 éves szegedi diáklár.y írása, amely első díjat nyert. Második díjat kapott a löbbi közölt Bodó Istvánnak, a Budapesti Porcellán és Fayencgyár dolgozójának „Tüzek" című regénye. Jelentkezés a Gépipari Technikum esti tagozatára A 17-es számú Gépipari technikum (Kálvária-tér 5/b.) vezetősége felhívja azokat a dolgozókat, akik a Dolgozók Iskolája esti technikuméra jelentkeztek és elfogadható ok miatt az előkészítő tanfolyamon nem vehettek részt, elmaradásaik alapos megindoklása mellett pótfelvételi vizsgára jelentkezhet nek, A felvételi vizsgákat szeptember 8-án délután 4 órakor tartják. A vizsgázók kérelmüket szeptember 1-én 4 óráig jelentsék be az iskola vezetőségéhez. Beíratás a Dolgozók Iskolájába szeptember 18-án délután 4 óraikor. Dobi Is ván elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke átadta a „Kiváló művész" és „Érdemes művész" kitüntetéseket Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben a parlamentben ünnepélyes keretek között tüntette ki kiváló művészeinket a . Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze" és a , Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze" címmel. Dobi István az Elnöki Tanács elnöke beszédében többek között ezeket mondotta: elsőízben 1950 augusztus 20-án adományoztuk a kitüntető címeket. Akkor színház, film és operai előadóművészek részére, Pártunk iránymutatását követve, ebben az esztendőben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott, amellyel kiterjesztette e címek adományozásának lehetőségét minden a'koló és előadó művészre, aki a szocialista kultúra fejlesztése és terjesztése terén kimagasló érdemeket 6zerzelt. Anr'kor én e köszönet- lálható jeléül a kitüntető cimre jogosító okleveleket és a jelvényeket át£dom, művészi munkájukhoz további gazdag eredményt és sok sikert kívánok. A kitüntetetlek nevében PAtzay Pá', Kossuth-díjas szobrászművész válaszolt. | A „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, címmel a következő művészeket tüntették ki: { Fischer Annié zongoraművésznő, [ Zalhureczky Ede hegedűművész, Oláh Gusztáv operarendező, terveI ző, Nádaedy Kálmán opera és filmrendező. Kúfaludy-Shábl Zsigmond szobrászművész. Pátzoy Pál szobrászművész, Csók István festőműművész. | A , Magyar Népköztársaság Erde. mes Művésze címet a következő művészek kaptáit: Feiencsik János karnagy. Somogyi László karnagy, Baslos Gyula .színművész, Bihari József színművész. Kenessei Jenő balettkarnagy, zeneszerző (zenei dramaturg) Lukács Pál mélyhegedűművész (opera ze' nekar) Gellért Endre rendező, Fe. leki Kamii színművész. Bán Frigyes filmrendező. Keleti Márton filmrendező. Szabó Ferenc zeneszerző, Rácz Aladár cimbalomművész. Pór Bertalan festőművész Szőnyi Mj ván festőművész. Mikus Sándor szobrászművész. Ferenciy Noémi gobelinmüvésznő, Bernáth Aurél festőművész. Kultúr forradalmunk fontos fegyvere: A KÖNYV Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén elmond tt beszédébeq fontos feladatnak jelölte meg az egyházi reakció elleni harcot, „Fel kell számolni — mondotta — az egyházi rcakc ó Állítólagos ,,békés" szándékaival kapcsolatos hamis elképzeléseket" Az alábbi kit könyv a klerikális reakció igazi arcának megmutatásával nyújt nagy segítséget, , . Csonka Rózsat A klerikális reakció az ellenforradalom győzelméért A dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után uralomra került ellenforradalmi rendszer legszilárdabb bázisú', a klerikális reakció jalcnlette. Csonka Rózsa könyve azt mutatja meg, hogyan szervezkedett a klérus már a Tanácsköztársaság idején, annak megbuktató ára. Adatokkal szemlél eti, hogyan kapcsolódtak össze a legsötétebb efenforradailmi erők, a klérus törekvéseivel, s isme téti, hogyan tört vad dühvel a klérus a Tanácsköztársaság ellen. Bécsiben Bethlen gróf és csoportja összeköttetésben álCotl a Vatikán bécsi kövelével. Szegeden Zadravetz fereticremdi házfőnök lázított. Zrtdravetz „a szegődi gondola." apostolaként veti részt a gyilkosok és rablók b indájának, a rohamosztagoknak a szervezésében és irányításában. Az egyik legvadabb terrorista különítménynek, a hírhedt Prónay-zásdőaljnak volt a „lelki atyája". Vigyétek ezt a zászlót diadalra! — így beszélt a rohamoszlag tagjainak— s ne a lürelem jelszavával hordozzátok, hanem a m gyar lázongás minden* perzselő és zúzó erejével, mert ezzel lehet csak új hazái teremeni." Bemutatja a könyv, hogyan igyekezett Zadravetz példája nyomán a többi tiszti különítmény is gondoskodni mrgfclelő elfcl atyákról, akik elkísérték fiaiIrat „rer.dfewn adó" áljaikra. A SÜLI CSALÁD AZ ÚJ ÉLET ÜTJÁN Süli Pista már 11 éves volt, amikor édesapja az első világháborúból 1917-ben hazatért. Heten voltak teslvérsk, ő volt a legöregebb. Az apa ilyenkor leült a nyikorgóé kfu roseaélere és hosszan, némán nézték egymást. Az anya és ae értelmesebb fiúk az apa lábát nézték könnytől csillogó szemmel. Bizony, siralmat látvány volt. Egyik lábát egy felerősített bükkfa műláb helyettesítette. — Most már mit csinálunk, mihez kezdünk — sírta el magát az anya és férje vállára borült. — Majd csak megleszünk valahogy ... nőnek a gyerekek... — De meghalunk éhen, mire felnöseek . ,, A családra nehéz napok, és nehéz évek vártak Az édesapa nem me. heteit vissza a téglagyárba. Mit csinálna olt féllábú ember. Eladta a kis házat, az árából megpróbált valamit kezdeni. Szövetkezett apjával és egyik testvérével, földet béreltek egy gazdag földbirtokostól. A gazdálkodás nem ment, a föld nem tudott húrom népes családot eltartani. Magas volt az adó, még magasabb a földbér, amit a tulajdonos kért. — Nem akarok koldusként élni.,. Így is sokat nélkülözök — mondta az ár, amikor meglátogatta bérlőit négylovas„ hollófekete hintóján. Mert megbecsüli ám ö a szegény emberi! Minden évben két. szer-haromszor meglátogatja bérlőit, Siiliék így áldották hintója nyomd'.: — Pusztult cl volna ott, ahonnan jött. Valahányszor meglátogat bennünket, mindig emel a bérleten. Hál, mi lehetünk koldusok? Süli Pistának IS éves korában alkalmi munkára kellett mennie. .4 osalád. még két évig nyűglődött a bérelt földön, de, azután otthagy. Iák. A városba költöztek, városi földet béreltek. A városatyák azonban olyan magas bért kértek, hogy a Süli qselád ezt sem birla sokáig. Ekkor jött a dicstelen Nagyatádiféle földreform. A nagybirtokosok nem tudtak mit kezdeni terméketlen szereseikkel és silány futóhomok, jaikkal egy-két éhező kakukkfű siratta csak a magyar paraszt vívódását as életlel. — Jó lesz ez a föld arra, hogy betömjék vele a paraszt száját, — gondolták — s visszafojtsák káromkodását, szidalmait, amit az urakra szóT. A Sitii család is kapott eme nagylelkű juttatásból másfél hold síró kakukkfüves homokot. Néhány dűlővel arrébb már humuszos, barna homok volt, melyben a, krumpli is, meg a búza is megtermett. Azt harminc holdas parc,elIákban osztolták ki, de nem a Süli féléknek. Azok a parcellák voltak a vitézi földek, a pöffeszkedő riszt urak, a „vitéz" urak földjei. Süli Pista 1(1 éves korában a Löwy-féle fűrészgyárba ment Újszegedre. A Sitii család nyomorán ez sem segített. Az anya régi betegsége miatt ágynak esett. Sorsuk a nyomor lejtőjén feltartóz fiat hatul, l'inu! rohant lefelé. A homokot eladták. mert nem termett semmit és az adó magas volt. Újszegeden vettek egy kis nád födele s házat. Amikor beköUöztek. az első éjjel nagy eső esett és a beteg anya ágyát a lris szoba ajtaja elé kellett húzni, mert csak ott nem csorgott be az esővíz. Pisla 23 éves volt, amikor a fűrészgyárból kifőtték és a tégla, gyárba ment dolgozni. Fizetést hol kapott, hol nem. Vasárnap délutánonként a téglaporos ruhában járl el ahhoz a lányhoz, akit azután 54 éves korában. 1930 tavaszá-n feleségül is ve't. Ekkor is munkane'lkül volt. Házasságát a munkanélküliség keserűsége s az inségmunka ízetlen kenyere tette boldogtalanná. Még czévheu megszületett első kl". lányuk. Mária. Keserűség és bánat, kukoricamálé és nélkülözés köszön tóiig az újszülöttet, .4« anya sírt és örült. Sírt benne a kilátáetalanhobeap, örült az anyai ösztön, A fiatal házaspár két évig küzdött és koplalt így munka nélkül. Éheztek, amikor az urak a tenger fenekét akarlák feltölteni a búzával, meg mozdonyt, gőzöst fűtöttek a milliók által nélkülözött terménnyel. Két évi munkanélküliség után a temetőben kapott mindenesi állást. Ebben az évben született meg második kislányuk: Erzsébet. Most már negyedmagára kellett keresnie Süli Istvánnak. A temetőben hat évig dolgozott. Gondozta azoknak a sírját, akikre holtuk után is többel költöttek, mint amennyit ö keresett ; élő családjára. LoesoV.a a virágo-1 kit, söpörte az álakat, meg mindenféle munkát végzett, amire iát szüle ség volt. Hamarosan megszületett harmadik családjuk is. Most már ölen voltak, a megélhetés pedig állandóan nehezedett. — Ezt már nem lehet így bírni, hol fizetnek a temetőben, hol nem. Az elmaradóit fizetést vem adják meg, hát miért dolgozok én? — fakadt ki Sült István egy este, amikor fizetési kapott és követelte az elmaradottakat is. — Az elmaradt f'cetést nem tudjuk megadni, mostani fizetésének is csak felét, mert nincs több pénz a kasszában — ezzel utasították el. Felesége kétségbeesett, mi lesz, ha az ura otthagyja a temetőt. Mit esznek öten? — Elmegyünk pxnyásbéresnek, hátha ott többet lehel keresni. Itt már a lakbért sem birom fizetni. így került a SüH család Vass Béta ügyvédhez ianyásbéresnek, 1939-ben. Sorsuk azonban nem fordult jobbra. A terménynek csak negyedűi-ötödét kapták. Ez olyan kevés volt, hogy az öttagú családot nem tudta eltartani. F.gv év után otthagyták és Csonka Nándor tanyájára mentek. Ut éltek egészen 1945-ig. | Ekkor Süli István kezéről is le. j hullott a bilincs. Nagyaí lélekzett. Élvezettel szívta tüdejébe a régvárt, az áldott szabadság levegőiéit. Amikor a Földosztó Bizottság- | tói megkapta a földet így kiáltott föl: — Ez már nem Nagyaládiék si- 1 lány homokja, hanem hazám termő földje — igazi iöld... és egy marék iqjddel szaladt haza családjához, j hogy megmutassa milyen löldet kapott ö, Süli István, aki eddig mindig csak a másét túrta. így indult az új életnek. 1947ben tagja Ict.V annak a pártnak, | amelyiktől tőidet kapott, meg emberséget. Élete valóban csak 1949ben változott meg, amikor a Táncsics termelőcsoport megalakult ég ő is belépett. Nem ls lehet a mai életemét összehasonlítani a régivel — szok- ' ta mondani. — Nem is gondolhat- \ tom volna régen arra, hogy új ru- j hót vegyek magamnak, meg családomnak. Arra sem gondolhattam volna; hogy férjhez adjam a leá- ' nyomd} — fjry kiházttsitsam. Amikor Mária férjhezment, a ro. í konok, meg ismerősök tömege néz- ' te végig az esküvő napján a menyasszony kelengyéjét, bútorát. Voltak, akik nem hittek a szemüknek és kézzel lapogatták meg a kövér párnák gyolcshuzatait, meg a hú- ' torokat, sorra hinvitogatták a fió- ' kat, és szekrényajtókat és ámulva haj'ogatták. nézegették a szebbnél- , szebb ruhákat, fehérneműket. Nem akarták elhinni, hogy Süli Mária, a féllábú Süli unokája, a nyomorúság, az örökös szeigénység megtestesítőjeként ismert Süli István leánya az, aki éppen a lényképész. t&l jött- fehér virágos hintón. — Miből tudta így k'házasitani a lányodat? — kérdezték néhányan. — Ugyan miből? Hát nem úgy van ma min} régebben, hogy ko'zt. 1 ra is alig lutotia. Nem réaep vott' a zárszámadás a csoportban. Kerestem szépen. Süli István elmondta, hogy nemcsak ennyit kap a csoporttól. — Gyerekkoromban csak négy elemit végeztem. Amikor édesapám hazajött a háborúból féUábbal, nem tanulhattam tovább. Pedig szevaítem volna, dehát dolgozni kellett. Most azonban tanulhatok is. — Na, azt most akarsz tanulni öreg lejjel? — kérdezték tőle. — Most készülök Szeghalomra ötheles öntözési tanfolyamra. Azután meg 3 hetes pártiskolára megyek. Kicsit nehéz lesz öreg lejjel, de majd megy az! Nem félek én oltói, hogy nem tudom megtanulni! Ment is valóban. Amikor visszajött, olyan öntözéses kertészetet csináltak, hogy párját rttkította. Lett is szép termény, nem ártott neki a szárazság. Reggeltől es.ig öntöztek. Nem volt íárasztó a munka, meri látták az eredményét. Meg munka ittán pihenhettek is. Süli István gyakran villamosra ül, bejön Szegedre, moziba, színházba vagy olvas, tanul otthon. így él a SüH család és így halad a még boldogabb jövő felé. A gyerekeknek most már nem a kilátástalanság a jövője, hanem az emberhez méltó életi. Mária aki már férjhez ment, a Textilkombinátban dolgozik, Erzsi az ujszegedi Kenderfonó sztahánovistája, Pista a szakérettségire készül, gépészmérnök lesz, Miki még ád'örő, nem tudja minek tanuljon, de előtte is nyitva áll az élet aranykapuja. Süli István boldogan él, örül az életnek, de ezzel még nem elégszik meg. — Még többet akarok tudni és még jobban akarok élni, még sokat el akarok venni az élet javából. Ezért dolgozom most és ezért dolgozom majd a jövőben, meg az. ért is, hogy minden ember velem eovütt örülhessen az el&taek. Btki András