Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-19 / 194. szám

KEDD, 1952. AUGUSZTUS 19, 3 A munka becsület és dicsőség dolga, cséri köszöntik termelési győzelmekkel Alkotmányunk születésének évfordulóját a dolgozók ezrei Alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot: Minden becsületes magyar dolgozó erre gondol, mikor Alkotmányunk ünnepére tett vállalását teljesíti. Ma már a munka nem kényszer, hanem becsület és dicsőség dolga, A DÉMA Cipőgyár dolgozója, Dudás Józisefné is helyesen mondta: — A felszabadulás előtt is cipőgyárban dolgoztam s munkahelyem nem volt biztos, volt olyan idő, imikor decembertől márciusig mun Sia nélkül voltunk. A felszabadulás biztosította minden dolgozónak a munkához való jogát sőt Alkotmányunk nemcsak a munkát hanem az üdülést szórakozást, tanulást is biztosít ja. Ezért tettem én is munkafelajánlást Alkotmányunk ünnepének tiszteletre. Míg a múltban semmibe vett munkás voltam, addig ma pénzzé! és oklevéllel jutalmazott s megbecsült dolgozó vagyok. Alkotmányunk ünnepére tett vállalásom 151 százalék. Ezt a vállalást azért tettem, hogy megmutassam: méltóképpen akarom megünnepelni augusztus 20-át, A szegedi dolgozók közül százan és ezren voltak Dudás Józsefné helyzetében. Napokon keresztül álltak a munkaközvetítő előtt, hogy családjuknak biztosítani tudják pár napra a kenyeret. De még ez a munkalehetőség sem volt biztos, mindennap számíthattak arra. hogy elbocsájtják őket, Mí sem bizonyítja jobban ezt, mint a „Délmagyarország" 1931. január 4-i száma, amely a munkanélküliségről ír. Az akkori polgármester következő nyilatkozatát közölte például a Szükségmunkáról: A belügyminiszter által megszavazott 450 ezer pengőből csak 50 ezer pengőt kapott a város, mely nem volt elég arra, hogy a szükségmunkára bevont dolgozókat állandóan ellássák munkával, A munka megszűnésével a polgármester válasza nem kielégítő. Egyenlőre nem tudnám megmondani, hogy mikor folytassuk a félbeszakadt szükségmunkát, a kormány még nem utatta ki az államsegélyt s így pénzünk nincs rá. íme: így „biztosította" a kizsákmányolók „alkotmánya" a munkásoknak a munkához való jogát. Mit törődtek a tőkések a munkások nehéz sorsával? Télidején szüntették be a szükségmunkát és ezen keresztül sok száz munkás vált munkanélkülivé ,,. Ezt a multat gyűlölik valamenynyien a dolgozók s a boldog jeien serkentette győzelemre őket, melylyel Alkotmányunk évfordulóját köszöntik. A Pedagógiai Főiskola orosz tanszéke készül a jövő évre Közoktatásunk nagyszerű fejlő. d'^Bének egyik bizonyítéka az általáitbs iskolai tanítás színvonalának állandó emelkedése, melyet nagyban elősegített az orósz nyelv tanításának fokozatos megerősödése. Ez nemcsak abban mutatkozik, hogy a főiskoláról kikerült tanárok száma folytonosan emelkedik, hanem a tanárok jő szakmai képzettségében, a tanítási módszer magas színvonalában és az ebből következő jó eredményekben is. Az orosz nyelvű oktatásnak ezt a helyzetét jellemzően tükrözi a Szegedi Pedagógiai Főiskola orosz nyelvi tanszékének fejlődése is. A tanszék 1949-ben létesült, s azóta mind eredményesebben valósítja meg az általános iskolai tanárképzés font0a feladatait. 1949-ben a tanszék még csak egy tanteremmel rendelkezett könyvtárában mindössze 500 orosz- és ma. gyarnyeivű könyv volt- Ma a tanszéken négy tanterem s kétezer könyv áll a tanárképzés szolgálata, ban, Az orosz nyelv tanításának problémája az általános iskola munkájának egyik legfontosabb kérdése. Az általános iskolákból kikerülő tanulók később népgazdaságunk egyegy területén dolgoznak majd s az orosz órákon tanultak felhasználásával megismerik a szovjet emberek nélkülözhetetlen tapasztalatait. Az orosz nyelvi oktatás tehát ötéves tervünk megvalósításához, a szociális. mug építéséhez ád nagyjelentőségű segítséget. A szegedi Pedagógiai Főiskola orosz tanszéke eddig is jól látta e1 a tanárképzés feladatait, s jól készül a jövő iskolai évre ig, hogy olyan tanárok kerüljenek ki az intézetből, akik jó eredményekkel tudják tanítani az orosz nyelvet. A jövő tanév előkészítésének legfontosabb munkája a tanszék oktatási módszereinek meghatározása volt. Sztálin, elvtárs nyelvtudományi cikkeinek megjelenése ó+-a hatalmasat fejlődött a nyelvoktatás módszere. A régi nyelvoktatás következetlen, skolasztikus volt. Az elmélet nem kapcsolódott a gyakorlattal, s szókészlet tanítása sem volt módszertanilag helyesen felépített. Sztálin elvtárs útmutatása nyomán, nálunk is helyesen valósították meg a nyelvoktatásban azt a tanítást, hogy a nyelvoktatás két alapproblémája a szótári szókészlet és a nyelvtan törvényeinek, szabályainak feldolgozása. Ennek az új módszernek nagy előnye. hogy sokkal eredményesebb, mint a régi nyelvoktatás, s valóban magasfokú szakmai tudást ad. A hallgatók főiskolán eltöltött ével nem hiábavalók. A végzett hallgatók nem tisztázatlan problémákkal távoznak, hanem olyan tudással, amely képessé teszi őket a reájukbízott feladatok maradéktalan végrehajtására. A régi nyelvoktatásban kevés volt az órák száma, s ezért a nyelv elsajátítása nem lehetett tökéletes. Most viszont a hallgatók heti húsz órában tanulják az orosz nyelvet. Ebből heti 12 óra orosz olvasmányok és beszédgyakorlat, s nyolc óra nyelvtani gyakorlat. Az órákon nem Bkolasztikus módon ismerik meg a nyelvet, hanem az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolásával. Amit a hallgatók az elméleti órákon tanulnak, azt a gyakorlatban először írásban alkalmazzák, s amikor így teljesen tudatossá válik a megismert elméleti törvényszerűség akkor használják fel a beszédben is. A főiskola orosz tanszéke a legváltozatosabb eszközöket alkalmazza az oktatás színvonalának emelése érdekében A kiejtés helyes elsajátításához például hangiemezeket használnak, amelyek egy-egy módszeres egység hangtani anyagának megismeréséhez, feldolgozásához ad. nak nélkülözhetetlen segítséget. Az orosz nyelv általános iskolai tanításával kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolai tanulók szeretik éa szívesen is tanulják az orosz nyelvet. A főiskoláról kikerült fiatal tanárokra hárui tehát az a feladat, hogy tanulóink érdeklődését kielégítsék s magasfokú tudást adjanak át az általános iskola tanulóinak. Lelkesen küzdöttünk Helsinkiben, hogy dicsőséget szerezzünk hazánknak Olimpikonjaink beszámolója a szombati nagygyűlésen Szombaton délután 0tz újszegedi szabadtéri színpadon olimpiai beszámoló nagygyűlés volt A gyűlésen megje'ent Roz&nyai Mihály elvtára, a Megyei Pártbizottság agit. prop. titkára, Zombori János elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára és Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke. Az olimpikonok vezetője Fekete Sándor elvtárs a „Szabad Nép" helsinkiben járt munkatárs® volt. A gyűlésein resztvettek bajnokaink közül Keleti Ágnes, Puskás Ferenc, Kovácsi Aladár és Lemhényi Dezső. A több minit kétezres hallgatóságot Nagyiván Mihály elvtárs, a Városi DISZ Bizottság titkára üdvözölte. Beszédében elmondotta, mint je'ent országunknak a 16 olimpiai bajnokság, amelyet a helsinki olimpián nyertünk. A megnyitó után úttörőink virágcsokrokkal üdvözölték az olimpiád bajnokokat. Ezután Kovácsi Aladár, ez olimpiai bajnok öttusia> csapatunk egyik tagja ismertette, hogyan lelt a magyar csapat világbajnok. — Az öttusa igen nehéz katonai sport, — mondotta. Történelmi kerete az, hogy egy himöknek el kell juttatnia valamilyen katonai titkot megadott helyre. Lovon indul, közben a lovait kilövik alóla és támadóját párbajban kell megölnie. Később ellenséges csoportot pisztollyal tesz ártalmatlanná. Ekkor folyó állja útját, ezen átúszik és futva ér el a kitűzött célhoz. Az öttusában tehát képviselve van az akadálylovaglás, párbajlőrvívás, pisztolylövés, a 300 méteres úszás és a 4000 méteres terepfutás. Bár aiz öttusa katonai sport, az olimpia nemzetközi mezőnyében csak' mi, magyarok voltunk civil öttusázók: Benedek Gábor, a Rákosi Mátyás Művék dolgozója, Szondi István testnevelő tanár, én pedig a budapesti orvostudományi egyetem elsőéves hallgatója. Három és fél é*a sgotfolpk rendszeresen, kétízben nyertem meg a Magyar Népköztársaság téli öttusa bajnokságát. Közben tanu'mányaimat se hanyagoltam el. Az elmúlt évben érettségiztem jeles eredménnyel, az idén félévkor pedig kitűnő eredménnyel kollokváltam. A tanulás és a sport tehát nem valami két különböző, ellentétes dolog, s igen jól. össze lehet hangolni a kettőt. Eredményeink elérésében hatalmas szerepe volt annak hogy munkánkhoz minden támogatást megkaptunk, különösen ez olimpiát megelőző táborozáskor. Szeretnék egy példát elmondani, amely megmutatja, milyen szívóssággá/, lelkesedéssel küzdöttünk az olimpiai bajnokságért. Az egyéni verseny második' helyezettje, Benedek Gábor, a verseny kezdetén megtebegedett 6 jóformán járni sem tudott. Az ötödik napon a négy kilométeres tere^fufásban szörnyű fájdalmait és a terep nehézségeit leküzdve az 50 főnyi mezőnyből a második helyen végzett Igy, — mivel Szondi és én szinién tudásunk legjavát lafibavetve küzdöttünk, — előnyünket tovább növelve megnyertük' az olimpiai bajnokságot. — Végtelenül boldogok vagyunk, hogy olimpiai bajnokságunkkal dicsőséget szerezhettünk hazánknak s megmutattuk ezzel: a magyar nép a nemzetközi sporttalálkozókon keresőül is ápolja a népek békés együttműködését. De bebizonyítottuk azt is, ha kell, készek vagyunk a béke megvédéséért a legkeményebben harcolni. Keleti Ágnes tornászbajnoknő arról ai készülődésről számolt be, amely megelőzte az olimpiai mér- : közöseket. Elmondotta, kint Helsinkiben igen sokat segítedek az eredmények elérésében a szovjet sportolók, akik a nagy verseny ; előtt is készek voltak lap-asztala- [ taikkal gazdagítani' a népi demokratikus államok sportolóit. Keleti Ágnes arról is beszélt, hogy bár a finnek rendkívül kedvesen fogadták a magyarokat, mégsem volt megteremtve a lehetőség, hogy rendszeresen gyakoroljanak a mérkőzések előtt. Négy-öt állam tornászainak csak egy-egy tornatermet bocsátottak rendelkezésére. Tornászaink mégi® becsülettel állták meg helyüket a XV. olimpián. Fekete Sándor elvtárs, a „Szabad Nép" Helsinkibe járt munkatársa gazdag tapasztalatairól számolt be az ünnepi gyűlésien. Beszámolójában ismertette a pontozóbírák elfogult működését. Nem egyszer érte sportolóinkat sérelmesen az imperialista pontozóbírák részrehajló ítélete. Végül arról beszélt, hogy az 1956 évi olimpián nem 16, h'amem 20 aranyérmet kell nyernünk. Pamuk István elvtárs, a Városi Pártbizottság agit. prop. titkára a Pártbizottság nevében üdvözölte a Szegeden megjelent olimpikonjainkat, Kérte, támogassák a fiatal sportolókd\ hogy a legközelebbi olimpiáin még több aranyérmet nyerjünk el. Az ünnepi nagygyűlés befejezése előtt a résztvevők kérték, hogy Puskás Ferenc meséljen el valamit a magyar-jugoszláv la.b. daTuigó mérkőzésről. Puskás Ferenc a kérésnek engedve elmondta, hogyan születtek meg a magyar gólok. Említésre méltó, hogy bár a résztvevők száma több mint kétezer volt, azonban korántsem úgy sikerült a gyűlés, ahogy kellett volna. Az Országos Testnevelési Sportbizottság ugyanis nem értesítette kel. lö időben a VSTB-t, hogy bajnokaink közül kik s hányain jönnek Szegedje. Az 5 órára hirdetett nagygyűlés ezért cssfc fél hét után kezdődött még. A közeljövőben nagyobb körültekintéssel rendezzenek egy-egy ilyen ünnepélyes gyűlést, mert a dolgozók jogosan háborodtak fel a késői kezdés miatt. DICSŐSÉGTÁBLA IFJ. BERTA SÁNDOR Szentmihálytelek Raktár-köz ' búzá. ból 155 kiló helyett 283 kilót adott be, így beadási ko e-ezettsegét 183 százalékra teljesítette TÓTH SZILVESZTER Szentmihálytelek Felszabadulás utca 44. szám, búzából 51 kiló helyett 67 kilót adott be és igy 131 százalékra, árpából pedig 130 százalékra teljesítette beadási kö. t fi Z 611S ti C t GULYÁS LAJOS Szentmihálytelek, Harmat-köz 4. szám, búzából 134 százalékra, árpából pedig 131 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. KOVÁCS VINCE Szentmihálytelek, Szabadság utca 4- szam, búzából 282 százalékra teljesítette hazafias kötelezettségét. FAZEKAS JÁNOS Szentmihálytelek Petőfi utca 2, búzából 94 kiló helyett 143 kilót ado'-t be és 152 százalékra teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. VERSENYBEN a% W&záty UttotylcUlt A begyűjtési verseny hétfőn csúcspontjára emelkedett. Mind«n megye hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy helyezését javítsa. Az élenjárók azon igyekeznek, hogy megszi. lárdítsák helyüket. Különösen élénk a küzdelem Zala, Veszprém, és Vas megye között. A három megye között, amelyek évi tervüket már 100 százalékra teljesítették, az első hely kérdését az dönti el, melyik teljesíti túl magasabban évi tervét. A begyűjtési minisztérium már megtette az előkészületeket az augusztusi verseny győzteseinek méltó jutalmazására. A gyözles megye a minisztertanács vándorzászüaja mellett megkapja a begyűjtési miniszter első vándorzászlaját és az ezzel járő magas jutalmat, díszoklevelet is kap, amelynek értékét és jelentőségét rendkívül emeli, hogy azt Rákost Mátyás, népünk szieretett vernére írja alá, mint a minisztertanács elnöke. Vándorzászlót, jutalmat, valamint díszoklevelet kap a 10 legjobb járás, az 5 legjobb tszcs. Az 5 legjobb város díszoklevelet kap, váSdorzászlót éa a díszoklevelet mindenütt ünnepélyes koretek között adják át. Azok a parasztok, akik beadási kötelezettségüket 110 százalékon felül teljesítették, Alkotmányunk ünnepén díszoklevelei kapnak » begyűjtési minisztertől. Ugyancsak Alkotmányunk ünnepén osztják ki a jutatatafcait a cséplést verseny győztesei között. A jugoszláv ifjúság elszántan harcol Titóék militarizálási és fasizálási kísérletei ellen A ,,Pod Zaslavom Internacionaliziiia", a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestbemi megjelenő lapja írja: Titóék — militarizálási és fasizálási kísérleteik több kudarca után — nyíltan fenyegetik a jugoszláv ifjúságot. A hóhér Rankovics mindent elkövet, hogy gengszterekké, a fasiszta rendszer vak eszközévé nevelje a fiatalságot. Titóék a „Harcosak Szövetsége", a „Népi technika" és más szervezetek segítségével megkísérlik a fiatalság' militarizálását. Ponyvairodalom és az amerikai gengszterfilmek a legfontosabb „nevelő" eszközeik. A jugoszláv ifjúság — amely egyro világosabban látja, hova vezet Titóék politikája — elszántan harcai a fasizálási és militarizálási kísérletek ellen. A jugoszláv ifjúság bojkottálja Titóék militarista szervezeteit. Dalmáciáiban például 20.000 ifjú hagyta ott ezeket » szervezeteket. A jugoszláv ifjúság bátran leleplezi a Tifcóbanda háborús gyújtogató propagandáját. A belgrádi egyetem egyik bíróság elé állított hallgatója minden fenyegetés ellenére kijelentelte: „elítélem a hazug, ságokat, amelyekkel palástolni próbálják a nép nehéz életét." A jugoszláv ifjúság hű maradt forradalmi hagyományaihoz. Juga. szláviábatn egyre szervezettebben terjesztik a Titó-elleaes röpcédulakai az illegális marxista irodalmat és a forradalmi sajtót. A jugoszláv fiatalok tudják, hogy kemény harcot kell folytatniók a reakciós erők ellen — fejeződik be a „Pod Zastaivom Internackmalh. ma" cikke. A HOLNAPI ÜNNEPSÉGEK MŰSORA Szeged dolgozói számára feledhetetlenné teszi Alkotmányunk ünnepét a ma esti és holnap délutáni kultúrműsor. Ma esite a városi DISZ Bizottság rendezésében a város négy helyén lesz tábortűz. A Szabadság-téren az Újszegedi Kendergyár kultúrcsopontjoi, a Beloian. nisz-téren a Textilművek, az Ujtéren a Jutafonógyár kultúrcsoportja szerepel. Újszegeden az úttörők nyári tábora melletti tábortűz műsorát az úttörők adják. 20-án reggel a város összes zenekarának közreműködésével zenés ébresztő lesz. Fél 12-kor a MÁV fúvószenekara ad térzenét ai Széchenyi-téren. Délután 4 órkor kezdődik a kultúrműsor az újszeged! Szabadtéri színpadon. A MÁV kul. túrcsoportjet, Kodály: „Kállai kétfőséével, énekkara pedig Bárdos: „Régi táncdalok" c. művével szerepel. A filharmóniái zeneikar Fehér György és Paulusz Elemér vezetésével játszik. A Béke-zenekar Zsiga Ernő népdal-összeállításával szerepel. melynek címe: „Lefelé folyik a Tisza". Fellép még a szegedi Lemezgyár kultúrcsoportja, a Jutaíonógyár és a Textilművek kultúrcsoportja. Az üzemek kultúrcsoportja! mellett szerepelnek a szegedi Nemzeti Színház tagjai, Sza. badi István, Papp Júlia, Mácsai Emuira és Németh János. Augusztus 20-án faliújság kiállítás nyílik Augusztus 20-án Alkotmány ünnepünk tiszteletére a Horváth Mibály-utcai MSZT niagytermében fa. liujság és képzőművészeti kiállítás nyílik délelőtt fél 10-kor. A kiállítás annál is inkább értékes, mert újjáéledő faliújság mozgalmunknak ez lesz az első nyilvános bemutatása. üzemi faüiuíjság szerkesztőbizottság tagjai és a dolgozóit lelkes munkával készültek a kiállításra és írásaik bizonyára hosszú ideig megmutatják a helyes irányt, melyen tovább kell haladnia a fa. l'ujsáig mozgalmunknak ahhoz, hogy betöltse hivatását. Elkészült a Nivé játéküzem új, korszerű épülete Mintegy két évvel ezelőtt a szegedi N'l'VÓ játéíküzem dolgozói a Kosmann-féle gyártelepet rendezték be és ott kezdték meg a munkát A gyár épüielei annyira elhanyagoltak voltak, hogy életveszélyes, volt bennük a munka. A NIVÓ szorgalmas dolgozói a javítási munkálatok legI nagyobb részét társadalmi numká_-_ ban végezték el. Az állandóan fejlődő üzem azonban kicsinynek bizonyuit s Így a régi elhanyago l Rcsmann-féle épületek mögött egv hatalmas, új korszerű üzemrészt állítottak fel, amelyben augusztus 20-án — tehát holnap — ünnepé, lyes keretek között kezdik meg » munká£.