Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-14 / 190. szám

A NEPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL A hádermunka decentralizálásától Üzemünkben komoly hiányossá­gok mutatkoztak a kádermunkában. Fúr'-vezetőségi tagjaink a kádermun. kát többletfeladatnak tekintették, e'yannak ami nem rájuk tartozik. Ha ilyen' feladatot kaptak, arra hL vatkoz*ak azért van a káderes, hogy elvégezze ezt a munkát, fog­lalkozzon ö a káderekkel. A hibát súlyosbította az a körül­mény, hogy Albert János ely'árs. a káderes, maga sem volt tisztában feladatával Munkája szétfolyt, szét­forgácsolódott. Ideje nagyrészét olyan munkák elvégzésével töltötte, ami ténylegesen nem a káderes fel" bérföldje, házuk, kocsmájuk, fiiszer- elvtársaink a feladatot. Hiba azon­üzle ük. j ban hogy vannak közö'-tük még Romániában a nemzetiségek teljesen egyenjogúak a román néppel A ..Romániai Magyar Szó'4 című szuk;sko:a és szaktanfolyam (11.312 Ez . példa ia mutatja milyen sú-! olyanok akik nem ismerik a káie I fe^ ®sti n*P*»P ^sábjain Orok .tanuló), egy magyarnyelvű egyetem ' r , " „ , ...i, „A,.—üt Ferenc, a Romana. Magyar Ncpt ,fojt fakultássa; és 6 felsőfokú tan­Szövetség végrehajtó irodájának intézet (3045 halgató). lyos muíasz ást követtünk el a ká- rekkel való foglalkozás módszerét, dermunka elhanyagolásával a ká- Ezen a téren várunk scgí'séget a adata. Á vezetőségi rágok igyekez-I tosságáról. Számosan akadnak ko­tr k áthárítani munkájuk egyrészét zöttük már olyanok, mint Kiss Já­a káderesre, azzal a jelszóval, hogy nos szervező titkár, aki rendszere. derek kiválasz ásánál. Bebízonyoso- Szegedi Pártbizottságtól azzal, hogy dott, hogy a kollektív kádermunká- j gyakorlati útmula'ást ad ezeknek val megjavult pártszervezetünkön " — i.*.-..i. —* belül az éberség. Az ellenség lelep­lezésével. kizárásával még szoro­sabbra zártuk párttagságunk sorait és megjavult alapszerveze'.ünk mun­kája. A fentemlített példából meggyő­ződött pártszervezetünk vezelősége a kádermunká megjavításának fon. ő úgyis ráér hiszen nincs mun­kája, Ugyanakkor az üzem fejlődő fiatal kádereivel nem törődött, nem foglalkozott, senki. Nem kisérték fi­gyelemmel sem munkájukat, sem fejlődésüket. A vezetőség tagjai, mivel eflia. nyagolték a káderekkel való foglal, kozást, nem ismerték a párttagság többségét. Ha valahova egy-egy elvtársról véleményt, káderjellem­zést kértek akkor kapkodtak elké­szítésén. Septóben beszélgettek a* elvtárssal és utólag megkérdezték a közelében dolgozók véleményét i« s ennek alapján készítették el a jel­lemzést. Igy fordult elő, hogy sok esetben nem megfelelő elemek ke­rüllek vezető funkciókba. Pártunk Politikai Bizottságá­nak határozatát a kádermunká re­ezortjellegének megszüntetéséről megvalósítottuk. Az elmúlt hó­napokban fokozatosan felszámoltak a kádermunka reszortjellegét^ Az üzemi pártbizottság tagjai többet foglalkoznak az alapszervezetek ve­zetéségi tagjaival lés a párttagokkal is Ezeknek a beszélgetéseknek alapján jöttek rá arra, hogy pél­dául az egyes alapszervezet agitá­ciós felelőse Eiber Erzsébet, osz­tályidegen ellenség, akinek nem­csak a vezetőségben, de a pártban sincs semmi keresni valója- Nagy­szüleinek 400 hold földje volt, »ü­jeinék pedig 30 hold örök és 50 hold sen foglalkozik a területén dolgozó káderekkel. Az elvtársak mindin­kább kezdik megérteni, hogy a ká­dermunka nem külön feladat, hanem szervesen összekapcsolód ifc mindein­napi munkájukkal, A báderosztá y moqazüntolé­sével mindinkább önállóan végzik a. elvtársaknak munkájuk elvégzé­séhez. Kádermunkánk decentralizálásával értünk már el eredményeket. Párt­vezeiőségi tagjaink mind többe' fog­lalkoznak a párttagsággal és számos új kádert találtak, akiket majd gon­dos neveléssel jó pártaktivákká le­het fejleszteni- Hiányosság a káde­rekkel való foglalkozás módszeré­ben van, amelyet tapasztalatátadás­sal igyekszünk kiküszöbölni. Erős akarattal, munkánk jó megszervezé­sével igyekszünk tervszerűvé tenni a kádemeveiést, amivel pártunk mi. nőségi összetételét javítjuk és erő­sítjük pártszervezetünket. Németh Ferenc a Szegedi Ruhagyár MDP titkár­helyettese Rövidesen megjelenik Lenin összes műveinek 26-ik kötete X SZIKRA KÖNYVKIADÓ KÖZELJÖVŐBEN MEGJELENŐ KÖNYVEI tagja részletesen fog aikozik azok. kai az eredményekkel, amelyeket a Román Népköztársaságban a nem­zetiségek egyenjogúsítása terén ei. értek. Otrok a többi között a következő­ket írja: A nemzetiségek az ül ami hivata­lokban. az igazságszolgáltatásban, a szövetkezetekben is szabadon hasz­nálhatják anyanyelvüket A törvé­nyeket és rendeleteket tartalmazó 1951-ben 2318 -nalfabéta iskola és tanfolyam működő't a nemzetiségek anyan-.e]vén ennek errdményekép­pen 32-108 an tanurak mee írni­o vásni A könyvk:adóválialatoknál külön osztályok foglalkoznak a nemzetisé, gek nyelvén írt könyvek k'adásával és terjesztésével. 1951-ben 888 ki­advány jelent m g a nemzetiségek nyelvén 4214.300 példányban, még hivatalos közlöny magyar nyelven 'pedig 492 könyv éP brosúra, hárora­is megjelenik. Az 1951—52-es tanévben a követ, kező nemzetiségi tanítási nyelvű is­kolák működtek: 899 ovóda és nap­köziotthon (42.254 gyermek). 2367 elemi iskola (287.560 tanuló), 171 középiskola (24.988 tanuló)' 197 millió 357.000 példányszámban ma­gyar 206 kiadvány 352.600 pél­dányszámban német, 131 kiadvány 248.000 példányszámban szerb nyel. ven. A nemzetségeknek 48 újságjuk és közlönyük jelenik meg. közöttük 32 magyar sajtótermék Megkezdték a bányafúrógépek gyártását Bulgáriában Bulgáriában, a Jambol városban lévő „Szila" üzemben megkezdték a bányászaji fúróberendezések gyár­tását. Az idén az üzem már 14 geológiai és bányászati kutatások­hoz szükséges fúrót állított elő. Szeptember 9. Bulgária felszabadu­lásának évfordulója tiszteletére a gyár dolgozói vállalták, hogy meg­kezdik az 500 méteres fúrók gyár­tását is. I A Szikra könyvkiadó a közeljövő­ben « marxizmus-leninizmus klasz­szikusainak müvei közül megjelen­teti Lenin összes művelnek 26. kö­tetét 50.000 példányban. A külföldi Kommunista Pártok vezetőinek művei közül megjelenik Mao Ce-Tungnak 1937-ben elhang­zott nagyjelentőségű előadása „Az ellentámadásról" címmel. Gyűjte­ményes kötet jelenik meg Johnan Koplenignek, az Osztrák Kommu­nista Párt elnökének 1924-től 1950-ig elmondott, illetve f»* beszé­deiből én cikkeiből. Kiadására kerül Paimiró Togliatti­nak, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárának 1952 júniusában az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt elmondott beszéde „A békéért és a szabadságért" cím­mel. A Szikra kiadja „Az Olasz Kom. munista Párt története" című művét is. Vagyimov szovjet író „A haza védelme minden polgár szent köte­lessége" című könyvét. A Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Akadémiája című sorozat új számaként jelenik meg Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter ha­zafias nevelés iskoláinkba/rí" című előadása. A békeh arcról szóló Mosztovec „Az Egyesült Államok haladó erői a békéért vívott harcban" című könyve. Az amerikai imperialisták igazi arcát ismertetik a „Fajirtás", irAz amerikai néger nép vádol" cí­mű könyvök, Spanovnafc új műve: „A csuklya és a tőr diplomatái". Állandóan emelkedik Kelet-Kína könnyűiparának termelése A belföldi piacok kiszélesedésével a kelet-kínai könnyűipar egyre több megrendelést kap. A második ne. gyedévben a kelet-kínai állami vál­lalatok majdnem két és félszer annyi árut szállítottak le, mint ar év első negyedében, a júliusi áru­szállítások pedig 28 százalékkal ha« 1 adták meg a júniusi eredményeket. Hitek Zitáik juqascdáuiáiáMt RendkivGI nehéz a dolgozó nők helyzete a titóista Jugoszláviában ül . >••;• ' A BOSSZÚ LÁNGJA Irta: La Csang Esti hét óra lehetett, amikor kis hcijyi faluhoz érkeztek. Fáradlak voltak az emberek, fáradtak a lo­vak. Jól esett volna egy kis pihenő, de a házak, amelyek mellett eddig elhaladtak feiperzsellten és romok­ban hevertek. Végre megpillantottak egy eléggé ép házát fenn a begy­oldalban. Csang Csüng po'it'kai tiszt egyik társával « ház felé tar­tott ... Mélységes csend vette körül a ma­gányos házaL Kutya nem vakkan­tott, kakas nem kukorékol* és sem­mi nyoma nem volt emberi életnek sem. Csak — a halát szörnyű nyo­mával találkoztak. A tornácon arc­cal főldreborulva egy lánv holttes­te. Hátulról érte a lövés. Es amikor Csang Csüng zseblámpájának fénye bevilágított a szobába, ott is halot­tak hevertek. Óvatosan áment a másik szobába, itt sem volt élet. A szoba feldultsága a gyűlölt ellen­ség nemrégi garázdálkodására em­lékeztetett. Az egyik sarokban ru­hásszekrény áltf, s amikor" beléptek a szobába, min'ha nesz szűrődött votna a szekrényből, A két katona lövésre kész fegy­verrel, lábujjhegyen közeledett a szekrénv felé, s amikor a közelébe értek. Csang Csüng hirtelen feltépte a* ajtaját, önkéntelenül visszator­pant. A szekrényben kis kóreai fiú kuporgott, nagv bama szeméből szo­morúság és rémület áradt. Csang Csüng meleg szeretette* fordult a gyermekhez: — Ne félj, fiacskám ... Jó ba­rátok vagyunk, kinai önkéntesek... A gyerek egy ideig még dermed­ten nézett, de nztén előmerészkedett és kitörö zokogással Csang Csüng kaijniba omlott. A politikai tiszt gyertyát gyújtott, leüttette » kis­fiúi é$ gyengéd szóval biztatta, mondja el, mi történt... A fú tör­ve beszélt va'amit k'naiul, de ami­kor Csang Csüng elővette jegyzet­füzetét és írószerszámát, kiderült, hogv Ismert néhány kfnnt írásjelet is. Megindult hát a beszélgetés, szó­val é« rnirott je'ekko', s a szavak és írá«letek nvomán kibontakozott a kis ház tragédiája. Csang Tuk Kai , a kisfiú e"mon­do'la, hogy előző nap déltájban amerikai katonák rohanták meg a házat. A hegyrö' ereszkedtek te. támogatásával ellentámadásba len­dültek és kergették maguk előtt a betolakodókat, nem volt ritka eset a kis hegyi falun riadtan átvonuló amerikai és liszinmanista horda. A lakosság ilyekor mindig felmene­kült a hegyekbe és a barlangokban húzódott meg. Sokszor felesleges volt az óvatosság, mert a betolako­dottak fejükvesztetten rohantak vé­gig a falun, töhbször azonban vér, pusztulás, kegyetlenség, rombolás jelezte átvonulásukat. Csang Tuk Kai családja most is menekülni akart, de már késő volt... Apja fájó szívvel gondo't arra, hogy ott kell hagyni fáradsá­gos munkája eredményét: a szép termést. Még soha nem ígérkezett olyan dúsnak a termés, mint az idén. A köles srára szép magasra szökött, s a burgonya akkora volt, mint a rizsestál... Az éléskamrá ban ia voJt egy kis ennivaló, azt "igyekeztek biztonságba helyezni, s ezzel elvesztegették az időt Az amerikaiak úgy zúdultak a falura, mint a szennyes áradat... Pusztí­tottak, romboltak, gyújtogattak és gyilkoltak, gyilkoltak, gyilkoltak ... Csang Tuk Kai nem tudta tovább folytatni. A sfrás megint fojtogatta: — Apám... ott!.,, — nyögte fájdalmasan és az ablakon át az udvarra mutatott. Kimentek, a újabb megdöbbentő látvány tánift eléjük. Ott feküdt a gveiek ania, hátrakötözött kezekkel és fej nélkül... Vadállati kegyet, lenséggel lenyiszált feie arrébb he­vert egy famariszkuszbokor tövé­ben .,. Távolabb méR esv holttest. Csang Tuk Kat naffvbátvja... És eev kisfiú. Csans Tuk Kai öccse, — kononvóián «ötél lvuk tátongott, s arcán megalvadt a vér .,. A ház etsö szobiintvm a kisf'ú édesanviát és két nővérét gvi'kntták 'e. a furnéron harmadik 'eénvtest­vérének hoPtes'e vo't. A látlv me­nekülni nróbátt. de utánalőttek a marta'ócok ÉS fe C,«snc Tuk Kai, — kér­d»Me a k,r,»i M»zt — hogyan mene­kittfél me»? — Et Surenns'-hnknr mö»ött r-ítSri-ra <«i, , ám''"1/ ekkor bui*om a •r»*T*uvbe .. . Fé'­i'm, hnnv visszajönnek . . . A k'-ni ttszt szava kemélven rendetlen soroki k AműVa nz . ssa Boha... És ne sírj, megbosszul. juk ezt a kegyetlenséget. • • Egyre több kínai önkéntes gyüle­kezett a véráztatta udvaron. Csatig Csüng most feléjük fordutt: — Elvtársak! A mii jelszavunk: „Szállj szembe az amerikai agresz­szorokka] és segítsd meg Koreát!" ebben a kis házban újabb értelmet kapott.,. Nézzétek ezt a szörnyű kegyetlenséget s ezt az árván ma­radt szegény gyereket. Meg kell bosszulnunk ennek a kisfiúnak az árvaságát... Meg kell bosszulnunk minden legyilkolt derék, békés ko­reait ... Meg kell bosszulnunk a koreai "nép minden gyászát éa szen­vedését ! Acélos erővel tört ki a visszhang a katonákból: — Megbosszuljuk! Csang Csüng a kisfiúhoz for­dult: — Hallottad? Megbosszulunk!... Nyugodj meg. elviszünk magunk­kal, talán van a közelben rokonod, vagy beadunk egy gyermekott­honba . .. Csang Tuk Kai megrázta fejét. Szemében már nem könny csillo­gott, hanem erős tűz lobogott, a bosszú lángja. — Veletek megyek, de veletek is akarok maradni... Már tizennégy, éves vagyok ... Adjatok fegyvert, harcolni akarok 1 A század ment tovább, új harcok­ba, új győzelmek felé ... Múltak a hónapok és a kis Csang Tuk Kai fogadalma valósággá vált: ott har­colt a kínai önkén'esak sorában, nkiket mélységesen szeretett: cso­dálta erejüket, bátorságukat és A „Za Szocijaliszt'icsku Jugoszlá­viju", a jugoszláv forradalmi emig­ránsok Moszkvában megjelenő lapja a jugoszláv dolgozó nők helyzetéről a többi között a következőket trja: Jugoszláviában a vállalatok igaz­gatóinak korlátlan joguk van ahhoz, hogy • nőket az utcára tegyék azzal az indokkal, hogy „nem érik el azt a produktivitást, mint a férf ak." Egyre tömegesebb jelenség az anyák elbocsátása. Zágrábban például — Titóék saját beismerése szerint — a munkanélküli nők közül ezer többgyermekes családanya. Távolról sem teljes adatok Bzeu rint, körülbelül 130 ezer nőt bocsá­tottak el Jugoszláviában. A végső kétségbeesésbe jutott Bők egy része elzüllik, öngyilkos lesz, vagy gyermeke:* öli meg. A b lgrádi lapok rendőri rovatában egyre gyak­rabban jelennek meg olyan közlemé. nyek, amelyek a jugoszláv dolgozó nők tragikus sorsára vetnek fényt. A „Borba" riportot közölt egy e bo­csátót* négygyermekes anyárói. A bánattól és gondtól megöl Sít anya csecsemőjét a Szávába dobta, hogy „legalább" az ne szenvedjen. A jugoszláv nők meggyőződtek arról, hogy csak elszánt harccal és a Tito—Rankovics klikk megsemmi­sítésével vívhatják ki jobb jövöjükel — fejeződik be a cikk. Munkássors Jugoszláviában című titóista lap A „Politika írja: • A „Jabucski Rit" nevű állami gaz­daságban Húszéin Rajmovics munkás 9 tagú családjával lakik egy sár­kunyhóban. Semmivel sem jobb a helyzet a közös munkáslakásokban. A munkáslakások régi, elhagyott ba­rakok, amelyeknek sem ablakaik, sem ajtóik nincsenek. Az ágynemű, ha van — mocskos, de a legtöbb esetben hiányzik. Az emberek féÜ6 töltött szalmazsákokon alszanak a földön.., A tisztátalanság következménye­képen a munkások közül nagyon sokan szenvednek bőrbetegségben. Sok a tífuszos beteg is. Ez év első négy hónapjában a betegségek és sérülések miatt ezekben az állami gazdaságokban 17.167 munkanap veszet* el." Az egyiptomi kormány újabb fasiszta intézkedéseket jelentett be a korrupció elleni harc ürügyén London (MTI), Az új egyiptomi „közéleti visszaélések megvizsgálásá­kormány. min* ismeretes, a ,-kor. rupció eíleni harc" kérdésének köz­pontba állításával próbálja a közvé. lemény figyelmét •elterelni az egyip. tomi bei- és külpoli'ika döntő kérdé. seiröl. Ennek az elterelő hadjárat­nak során a Maher kormány most — mint a londoni rádió jelenti — 2 hét tagú bizottságot állított fel ra" E bizottságok a jelentés szerin* felhatalmazást kaptak a korrupcióval vádolt személyek bíróság elé állítá­sára anélkül, hogy ehhez ügyészi hozzájárulást kellene kérniük. A bizottságok felhatalmazást kaptak továbbá házkutatásokra őrizetbevé­telre és vádirat kibocsátására i«. Acheson elégedetlen a honolului tárgyalások eredményeivel Washington (MTI). Az agresszív célú „Csendesóceáni tanács" Hono­luluban tartott értekezletén az ame­rikaiak, min, ismeretes nem tudták , , - • . . jkeresztül vinni azt a követelésüket, érez!e; hogy mennyire szeretik az o hogy Japánt bekapcsolják a ta­hazáját... Már eljött a tél. A hó fehér ta­karóval borította be a hegyeket. December 14-e volt, amikor Ha Kai Wu Ritől délnyugatra a kínai ön­kéntesek tüzérsége gyűrűbe fogta az ellen rég állásait. Bömbö'lek az ágyúk, min- a bosszú harsonái. A völgyek százszoros erővel verték vissza az ágyúk dübörgését, ennek a támadásrak lehetetlen volt ellen­állni ... Az amerikaiak és a liszin­manisták fe'adták állásaikat, mene­külteik ... És ekkor felrengett a kürtszó: rohamra! A kínai önkéntesek, min' a ferge­teg vetették magukat a gyű'ölt el­lenségre. Csang Tuk Kai ott rohant északkóreaiak a kinai önkéntesek' — Ne félj. ezek neim jönnek visz. az első sorokban,,, nácsba. Ugyanakkor az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmának ereje több ázsiai reakciós burzsoá kormányt arra kényszerített. hogy — legalábbis egyenlőre — kitérjen az amerikaiak csendesóceáni blokk, jában való részvétel elől. A honolului értekezletnek ezt «z eredménytelenségét Acheson ame­rikai külügymhvszter is kénytelen vol, elismerni, Acheson a „Reuter" tudósítása szerint kedden kijelen­tette: „Ugy tűnik, hogy a eélok megértésének hiánya mutatkozott meg a csendesóceáni tanács mult­heti honolului ülésén". MEGJELENT a „Párlépítés" augusztusi száma, melynek tartalmából az alábbi cik­kek emelkednek ki: Daczó József: A megyei válaszimányi ülések ta­nulságai. Tólh Pál: Az augusztusi taggyűlések elé. A Szervező Bizott­ság halá oz-ta az üzemi falujs.ág­mozgalom fejlesztésére. Földes Ist­féter: Fokozzuk a munka-versenyt alkotmányunk ünnepére. Matolcsi János: Jó politikai munkával fej­lesszük a termelőszövetkezeti moz­galmat. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Köz­ponti Vezetősége Szervező B'zott­ván: A piFoktatási év e'őkészíté- s-ágá-ak kiadásában megjelent fő­sének eddigi tapasztalatai, Vályi lyóirait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom