Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-02 / 180. szám

2 A Nemzetközi Vöröskereszt értekezlet általános bizottsága elfogadta az 1952. évi genfi jegyzőkönyv ratifikálására felszólító lengyel javaslatot Július 30-án a Nemzetköri Vö­röskereszt értekezlet általános bL zottsága megvitatta a genfi jegy­zőkönyv elfogadásának és ratifiká­lásának kérdését. Kim Min Szán. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képvise­lője a tények egész sorával alátá­masztott szenvedélyeshangú beszé­dében számolt he a bizottságnak a genfi egyezményeket sorozatosan megsértő amerikai beavatkozók ko­reai gaztetteiről. Ezután Szu Csín-Kuan, a Kinai Népköztársaság kormányának kép­viselője javasolta az értekezletnek: hozzon határozatot, amely el­ítéli a genfi egyezmények meg. sértését és fe'hívja a különböző nemzetek Vöröskeresztjeit, „kö­zös erőfeszítéssel mozgósítsák a világ közvéleményét annak ér­dekében, hogy haladéktalanul vessenek véget a genfi egyez, ményt megsértő gaztetteknek." Az értekezlet elnöke — hogy megvédje a nemze'közi egyezmé. nyék durva megsértőiként tettenért amerikai Imperialistákat — több ízben kísérleteket tott arra, hogy megakadályozza a kínai és a koreai küldöttek felszólalásait. Doma-nske. Lengyelország képviselője határod zati javaslatot terjesztett elő. amely felszólít minden kormányt, amely eddig ncm ratifikálta a baktérium háború eltiltásáról szóló 1925. évi genfi jegyző, könyvet, csatlakozzék ehhez a jegyzőkönyvhöz és ratifikálja azt. A határozati javaslat felszólítja va­lamennyi ország Vöröskeresztjét, tegyen meg mindent, hogy ez meg­történjék. Ezután az elnök, annak ellenére, hogy még sokan jelentkeztek szó­lásra, sietve lezárta a vitát­A délutáni ülésen az elnök nem engedélyezte a kínai határozati ja­vaslat megvitatását, majd a kínai határozati javaslatot a szavazógépe­zet segítségéve! 68 szavazattal 13 ellenében elvetették. Rövid vita után a Nemzetközi Vöröskereszt értekezlet általános bizottsága 49 szavazatai 8 ellené­ben elfogadta Lengyelország hatá­rozati javaslatát. 24 en tartózkod­tak a szavazástól. Becsülettel teljesítik szocialista togadalmaikat a szovjet vasutasok PUSZTAMÉRGES BÉKEBIZOTTSÁGA EGYÜTT HARCOL A TÖMEGSZERVEZETEKKEL AZ ORSZÁG KENYERÉÉRT, A SZABADPIACÉRT Homokös a pusztamérgest határ földje. Csakúgy süpped az ember lába. Aki az Alföld jö fekete termő, földjeihez van szokva és véletlenül vetődik Pusztamérgesre, azon gon­dolkodik, hogyan is lehet itt gabo­nát termelni? Pedig lehet. Még eb­ben az esőben szegény, száraz esz­tendőben is elég jó búza- és rozs­termést értek el a község dolgozó parasztjai. A betakarítás és a cséplés nagy mimkáfa még meg sem kezdődött, amikor a község dolgozó parasztjai vállalták, hogy augusztus 3-ra visszaszerzik a község szabadpiaci jogát. A község békebizottsága hetenként 5—6 béke• liisgyülést tartott, amelyben ismer, tették, milyen fontos kérdés a köz­ség dolgozó parasztjainak a begyüj. tés teljesítése, hiszen ezáltal vissza­nyeri a község a szabadpiaci értéke, sltési jogát. Mindenki szabadon ér­tékesítheti gabonafeleslegét és nem utolsó sorban hozzájárul az ország kenyerének biztosításához, Egy-egy ilyen békckxsgyűlésen 15—20 dolgozó paraszt is megjeleni. A békekisgyűlés előadói ismertették, hogy, ha egy dolgozó paraszt telje, siti beadási kötelezettségét, eszel sa. ját jövőjét segíli. Elmondták: csak széjjel kell nézni a községben, s mindenki láthatja, hogy csupán 1952-ben mii kapott a község az ál­lamtól. A maliban 10 alatt sem épüli annyit a község, mint mail egyetlen év alatt. Ebben az évben mozit, új óv ódát — am^ly annyira hiányzóit eddig a községből. — Augusztus 20-ra kigyullad ebben a községben is a villany, szép, új vá­rosi jellegű árudat kap a falu. Amikor a cséplés megkezdődött, a békebizottság tagjai már nem szorít­koztak csupán a békekisgyűlések tartására — bár azokat megtartót, ták továbbra is —, hanem felvllá. gosító, népnevelő munkával harcol­tak a begyűjtés sikeréért, az ország kenyeréért. Élenjárt ebben a mun. kában Hegedűs Gábor elvtárs, a község békebizottságának az elnöke. Békclrisgyüléseket tartott. Bélabi­zollságoktu szervezett a cséplőgépeié­nél, 3 cséplőgépnél ff—5 tagból álló békebizoltságol alakított. Ezeknek a cséplőgépeiméit a béke­bizottságai állandó felvilágosi'ó munkával beszélgettek el a csépel, telő dolgozó parasztokkal, hogy mindjárt a géptől a begyüjtőhelyre vigyék a gabonái. Ezenkívül mint népnevelő is élenjárt Hegedűs Gá­bor. Több dolgozó parasztot meg­győzött, így Földi Ferencni két hol. das parasztaszonyt és Börcsölt Ist­ván 9 holdas középarasztot, akik a meggyőző beszélgetés után nyomban teljesítenék az állam iránti kötele­zettségeikel. A Irglohb békebixottságl népnevelők közé tartozik Gyuris Jánosné 2 hol• szólta, hogy akkor nem marad meg a kenyere és mit esznek. — Én megmagyaráztam neki — folytatja Gyuris Jánosné —, hogy népi demokratikus államunk nem akarja azt, hogy egyetlen dolgozója is kenyér nélkül maradjon. Sőt azl akarja, hogy mindenkinek biztosítva legyen az elegendő, a bőséges ke­nyérmennyiség, Éppen azért kell teljesíteni minden dolgozó paraszt, nak a begyűjtési kötelezettségét. — így győztem meg Törteit Benjámint, aki még aznap 100 százalékig be­adia gabonából kötelezettségét. Könnyűnek éreztem ezt a felvilágo­sító munkál, mivel a pártszervezet­től és a békebizottság elnökétől min. den segítséget megkaptam a mun­kámhoz. De a békebizottságnak nemcsak ez a két tagja harcol Pusztamérge, sen az ország kenyeréért, a ezabad. piac megszerzéséért, hanem a lobbi is. És ez a munka eredményezte azt, hogy az egész begyűjtés ideje alatt a községben nem kellett fel­emelést, büntetést és elszámoltatást alkalmazni. De nemcsak a békebizottság tag­jai kapcsolódtak bele a begyűjtés nagy munkájába, hanem a békebi­zottságon kivül valamennyi tömeg. szervezet is. Eggyé forrtak a mun­kában a párt, a békebizottság, az MNDSZ. az MSZT, a MEDOSZ népnevelői és aktívái. Együttesen harcolták ki mostam eredményeiket. Ennek az együttes munkának ered­ménye volt az, hogy július 27.én, vasárnap egyetlen nap alalt 160 máaaa aabona gyűlt a földművesszövetkezet gabo­naraktárába. így már vasárnap este, csalcnem 100 százalékig teljesítette a község minden gabonaféléből a be. gyűjtési tervét. így jutottak ahhoz az eredményhez, hogy szerdán délig a község becsületes dolgozó paraszt­jainak tejesítésével a község búzá. ból 101.1, rozsból 102.9, árpából 104.6 és zabból 105 százalékra tel­jesítették az állam iránti begyűj­tési kötelezettségüket. Pusztamérges dolgozó parasztjai kötelezettségeik teljesítéséért meg. kapják a jutalmat. Hamarosan sza­badpiacon értékesíthetik gabonafe­leslegeiket. Eleget tettek a kormány határozatának és hozzájárultak az ország kenyerének biztosításához. A pusztamórgesi békebizottság és tö­megszervezetek munkája legyen vél. da megyénk minden tömegszerve, zete előtt. Szabó Mária. EKSRE IFJÜS JG Vár benneteket Sztálinváros, diákfiaia.ok! dos parasztasszony. Maga járt élen i zolványt ís, a begyűjtés teljesítésében. A népne. velő munkában fáradhatatlan. Nem volt olyan nap a cséplés megkezdé­sétől. hogy Gyurisné meg ne jelent volna vagy a csépeltető parasztok között, vagy pcd'g lakásaikon és fel­világosította őket: milyen súlyos bűnt jelentene az állammal szembeni kötelezettség nemteljesítése. — Volt olyan hely, ahova három, szor is kiment — mondja Gyuris Já­nosné —, mire beadták kötelezettsé­güket. Az egyik icrmelö, amikor elő­ször elmentem a lakására, azzal a kifogással válaszolt, hogy n'ncs ott. hon a kotsija. Másodszor szintén ez volt a felelet. Amikor harmadszor is elmentem hozzá, már azt váUt­Augnszins 3-án Indul megyénk­ből Sztállnvárosba a diáképílők többszázfőnyi csoportja. Ifjak, lá­nyok — zömében középiskolás diá­kok kelnek útra ezen a napon teli várakozással, Izgalommal a szívük, ben. Sztálinvárosba mennek, ötéves tervünk ragyogó alkotásának építé. sere Abb'i a városba mennek, mely. nek helyén nem is olyan régen még ismeretlen falucska állott, ódon régimódi házaival. Ma pedig kl nem hallott volna róla? Nazlm Hikmet, a kiváló lörök költő és békeharcos a „legszebb" költeménynek nevezte Sztálinvárost, amikor néhány nap. pal ezelőtt meglátogatta békemű­viinket. Ncm csoda, hogyha erről folyik a sző a diákok között, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy három hétre részesel lehetnek az ott folyó nagyszerű munkának. Scheblcr La­jos, a szegedi Radnóti gimnázium második osztályos jutója nagy érdeklődéssel olvassa nap, mtnt nap a Szahad Ifjúság híreit a diáktábor legújabb eredményeiről. Meg is fo­gadta mindjárt magában, hogy ő sem hoz majd szégyent az iskolá­jára és a megye tanulóifjúságára. Az iskolában az évzárókon osz. tották ki ünnepélyesen a DISZ Köz. ponti Vezetősége díszes megbízóle­velét, csa.olva hozzá mindjárt a díjmentes utazásra szóló vasúti Iga. Nálatok van a Do'gozó Ifjúság Szövetségének kitüntető megbíza­tása, diákfiatalok! Közccdk nz in­dulás napja. Rövidesen alkalmatok nyílik tettekké változtanl Szövetsé­günknek azt a határozata1, me'y­lyel védnökséget vállaltunk Sztá in. város építéseben és amelyről Farkas elvtárs a legutóbbi Központi Vezető­ségi ülésen így nyilatkozott: „Pél­damutató munkát végzett a DISZ a Sztálin, vasmű cs Sztálinváros épí­tése védnökségének elvállalásával." Ne legyen megyénkből egyetlen egy olyan diákfiatal sem, aki EZ önkénl vállalt megbízatásnak bármilyen in­dokkal Is ne tegyen becsülettel ele­get. A már jelen;kezettoken kívül lehetőség nyílik arra, hogy a tanév folyamán becsületesen helytálló fia­talok Is elmehessenek az induló csoporttal. Felhívjuk jó tanutó dlák­flataljainkat, hogy álljanak be ők is az ifjú épí.ó'k soraiba. Scgitoék közvetlen munkájukkal szocialista városunk felépítését, A d'úképítők táborban lesznek el. helyezve, a lányok épületben laknak majd. brigádokban dolgoznak, a fel­nőttekkel azonos teljesítményi bére­zést kapnak az ott do gozó közép, iskolai tanulók. A tábor vezetősége a DISZ K. V. ál al megbízott veze­tőkből és pedagógusokból áll. A tábor élete meghatározott na. plrend szerint folyik, mely magába foglalja a munkán kívül a kulturá­lis, sport és szórakozási lehetősége, ket is. Sz;álinváros Sztálin.vasmű épí­tése dolgozó népünk, egész ifjúsá­gunk becsületbeli ügye. Minden diáképítő, aki munkájával ezt elő. segíti, békénket védi. Vár bennete­ket Sztálinváros, diákfiataiok! Aláírták Bukarestben az 1952. évi román-kínai árucsere és fizetési egyezményt Bukarest (Agerpres) Szerdán aláírták a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság 1952. évi árucsere- és fizetési egyezmé­nyét. A Román Népköztársaság a meg­állapodás értelmében ipari felszere­lést, vlllamoslpari cikkeket, olajter­mékeket, vegyianyagokat és egyéb iparcikkeket szállít a Kínai Népköz­társaságnak, színesfémek, vegysze­rek, földimogyoró, tea és egyéb árúk ellenében. A Szoviet unió vasúti közleke­dése óriási szerepet tölt be s je­lentősége évről-évre nagyobbodik A háború utáni ötéves terv éveiben a közlekedés legfőbb feladata azoknak a nagy károknak a helyre­állítása volt. amelyeket a fasiszta rombolás a vasúti közlekedésnek okozott. Az újjáépítés mellett újabb vasúti vonalakat is építettek, például Északon és Közép-Ázsiában­Befejezéshez közeledik a kommu­nizmus építkezéseihez vezető 1000 km hosszú vasútvonalak és bekötő­utak építkezése. Számos vasútvona­lat villamosítottak, jelentősen gya­rapodott a közlekedés műszaki be­rendezése. A legutóbbi években egészen szo­katlan lendületet vett a vasutas dolgozók között a szocialista munkaverseny, a Sztálin elvtárshoz levélben tott fogadalmak teljesíté. sóért és túlteljesítéséért folyó harc. A szovjet vasutasok 93 százaléka vesz részt a szocialista mumkaver­senyben. A moszkvai vasuli csomópont dolgozói nagyjelentőségű fogadal­makat tottek Sztálin elvtárshoz írt levelükben Megfogadták, hogy ha­táridő előtt teljesítik a vasúti forga­lom állami tervét, túlteljesítik a mozdonyok napi átlagos útiára vo­natkozó tervet, s megrövidítik a kocsifordulót. A mdszkvai vasútások azt ís megfogadták, hogy a terv előirányzatán felül 36 millió rubelt takarítanak meg s azonkívül sok tüzelőanyagot és villamosenergiát akkumlálnak. Értékes kezdeményerés fűződik Ivanov mozdonyvezető nevéhez. Versenyt indított a mozdonyok vontatási normájának növeléséért;, magasterhelésű vonatok rendszeres vontatásáért s a mozdonyok üres­menetének csökkentéséért. Kezdemé­nyezésének óriási a jelentősége, mert a vonatok átlagos súlyának akár csak egy százalékos nagyob­bítása óránként több mint 75 millió rubel megtakarítást jelent a közle­kedés számára. Különösen jelentős a magastorheiésű vonatoknak a számukra kijelölt vonatterhel'és sze­rinti TBvábbítása. Ezt a Sztálin­díjjal kitüntetett két moszkvai vasutas, K Koroljova és V. Sla. zseno kezdte el. 1951-ben 600 ezer­nél több magasabb terhelésű vona­tot továbbítottak gyorsított mód­szerrel a vasút vonalain, A folyó év első negyedében már meghalad­ták a 150 ezret aj ilyen vonatok száma. A szocialista munkaverseny mostani szakaszát az jellemzi, hogy résztvevői nemcsak a forgalom ál­lami tervének to'jesítésc'ért ég túl­teljesítéséért küzdenek, hanem munkájuk valamennyi jelző adatá. nak javításáért, a legnagyobb mér­tékű pénz és anyagtakarékosságért, a szállítási költségek csökkentéstó­ért. A szovjet közlekedés vala­mennyi dolgozójának minden lehe­tősége megvan arra. hogy eredmé­nyesen teljesítse az eléje tűzött feladatokat. A Sztálin elvtárs bölca útmutatásával és atyai gondoskodá­sával lelkesített büszke szovjet vasutasok becsülettel teljesítik szo­cialista fogadalmaikat és tovább javítják a vasúti közlekedés mun­káját. A Vasutas Napra és Alkotmányunk ünnepére készülnek a szegedi vasutas dolgozók Igazgatóságunk dolgozói nagy tonnás mozgalom fejlesztésével bi*­lelkesedóssel készülnek az Alkot- tositjuk. mány ünnepére és a Vasutas Nap. ra. Dolgozóink az Alkotmány ün­nepét egybekötik a Vasutas Nap ünneplésével, úgy telték meg tnun­kafalajánlásaik/at. hogy azzil ki­fejezzék mindkét nap je'entöségét. Eddigi eredményeink azt bizonyít­ják, hogy a vssulas dolgozók jól megáll ták a helyüket. Az 1952-es első félévi forga'mi teljesítménye­inket értékelve a tervhez viszo­nyítva az össz árutonna kilométert 110.5 százalékra, az elegytonna ki­lométert 103.6 százalékra, a ten­gclykoosi teng ofl ykülaméíert 115.3 A szocializmus építésének meg­gyorsítása. a béke megvédése ér­dekében a második Vasutas Nap és Alkotmányunk ünnepének tisz­tel elére tett felajánlások teljesítés séért harcolnak most dolgozóink-' A felajánlások teljesítése során,' különösen kitűnik Paragl István, mozdonyvezető és Papp István fű­tő. akik kilométer-tervüket 155' százalékra a szolgálati óráiknak} tervszámát 141 százalékra teljesíteti ték. Szénmevtckaritásnél egy szá­zalékos megtakarítást értek el. Jó százalékra, az átlag^Terhe'ést . munkájuk eredményeként 101.1 százalékra teljesítettük. |a szakszervezet területi vándorzász-t Az 500 km-es mozgalmat átozer- laját. * ( veztük a szovjet példa nyomán és j Vasutag d0lg07Óink megfogadták^ most már nálunk is csak a teher- I . ... vomtl mozdonyokra vonatkozik, | hogy a második Vasutas Napra é4 ahol nemcsak tág lehetősége van, Alkotmányunk tiszteletére tett de égetően szükséges a mozdonyok munkafelajánlásaikal túlteljesítik, napi kilométer teljesítményének i , . . .„.„„„ növe'ése. A kocsiforduló megjyor- | Jamniczky Ferenc .sttását az 500 km-es és a 2000 Délmagyairország levelezője I jCáta$atá$ a Madái-fátc tanyát* A Szeged—dorozs­mai kövesül mentén terül el a volt Madár­féle tanya. Híres, ne­vezetcs hely volt ez az úri Magyarországon. A tanyásbéres, aki ab­ban az időben szent, mihálykor idejött, a: bizony a következő esztendőben üres koU dustarisznyával távo­zott el. Az olyan ta. nyá8, aki kibírt út egy esztendőt, az rit­ka volt, mint a fehér holló. Rendszerint ügy történt, hogy mikor az aratás, cséplés be­fejeződött, a huták nagyságos asszony mindig keresett okot, ráfogott fűt-fát a sze. gényemberre, hogy el. kergethesse. Voll rá lehetősége, a veje őrnagy volt, parancs­szavára zakla'la Hor­thy cscndőrsége a ta­nyást és végül őrülhe. tett, ha ép bőrrel, de üres tarisznyával is menekülhetett. A nap­számos sem hxpott so. ha itt rendes fizetést, mert a Madár-tanya „úrnője" arról volt híres, hogy nem szere, tett fizetni, de a napi nehéz, fáradtságos munka mellett este fél 9-kor még ott állt a napszámosok mö­gött, paracsolt, ma­gyarázgalolt, hogy ,,még ezt a kicsit esi. náljuk meg". Ügy 1 mondta, hogy „csinál. juk meg", de maga nem dolgozott. Inkább az éhséget választotta a dorozsmai paraszt­ember, de távoliartot. ta magát a Madár-ta­nyától. így aztán a szegény tanyásra há­rult minden munloa. Nem is csoda, ha a földet a gaz, az acal és a békakása bori. totla be. Csépelletni mindig legutolsó volt a fur­fangos lailáka iszony. Mindig azt leste, me. lyik kulák gépér,gaz­dát hódíthatja meg, aki majd jóformán semmiért, köszönöm, ért elcsépelteti gabo­náját. Ma, ahi benéz a Madár-tanyá ha, hí­rét sem találja a bé­kakása-paradicsom, nak. Az acat, a gaz helyett apró ágyakban száz, meg százfajta veteményt talál szé­pen, tisztán, gyom. mentesen. Meglátszik, hogy nem Madárék gazdálkodnak már ezen a földön. A Sze­gedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet foly­tat itt kísérleteket szép eredménnyel azon a földön, amely Dorozsma környékén a legrosszabb hírben állt. A cséplést július 7-én kezdték meg itt, de már 9-én be is fe. jezték. A termésered. ménnyel messze föl­dön dicsekedhet a Kí­sérleti Intézet, őszi­árpából a száraz idő és fagy ellenére Ili mázsa 11 kiló termett' ahol a kulák azelőtt, csak békakását nevelt. A búza 7 mázsá t adott holdanként. Tudvat hogy milyen volt ez a föld a kulák kezében, dicséretére válik az Intézetnek ez a búza­termés. Az ff0 holdas telepen 20 holdban volt kalászos növény vetve, a többi 30 hol­don most kapásnövi. nyek virítanak, mint kísérleti növények, amelyeket tudományos dolgozók nevelnek a dolgozó parasztok, termelőszövetkezelek hasznos növényfaj. Iákkal való ellátásán ra. Itt kísérletezik, nevelik ki azokat a növényekel, amelyek a mi éghajlatunknak legjobban megfelelnek és a legnagyobb jöve­delmezőséggel lehet termelni. Örömmel lát­juk mi, dorozsmai dol­gozó parasztok, hogy eredményesen hasz. nálják ki azt a földet, ahol a múltban csak gaz termelt. A Kísér, leti Intézet munkájá­ban népi államunk újabb segítségét lát­juk, amellyel a dolgo­zó parasztok jobb'é'ét, terméshozamainak nö­velését segíti elő. Nagy Ferenc Kiskundorozsma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom