Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

7 SZOMBAT, 1952, AUGUSZTUS t. Ismét él üzem lett a Szegedi Kender fonógyár Ünnepelni jöttek össze a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói tegnap délután Hosszú, kemény munka ju­talmául elnyerték az ország legjobb len- és kenderfonó üzemének meg­tisztelő címét és az ezzel járó él­üzem jelvényt és zászlót. A terem falairól Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak arcképe néz ie az összegyűlt dolgozókra. A mennye­zetet tarló oszlopokat piros, fehér szekfűvel vonlák körül. Az üzemi zenekar indulókkal, népdalokkal szórakoztatta a gyülekező dolgozó­kat. Az ünnepségen megjelent Zom­bori János elvtárs, a Városi Pártbi­zottság titkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke és a szc­gedj nngyüzemek képviselői. Az ünnepség Tél 3-kor kezdődött. Elsőnek Bite Vince elvtárs, a Városi Pártbizottság szervezőtitkára szólalt fel s Szeged kommunistái nevében üd­vözölte a Szegedi Kenderfonógyár dol­gozóit abból az alkalomból, hogy elsőnek kerüllek ki a könnyűipar' iizemek versenyéből. Abból a verseny­ből, amelyben olyan üzemek dolgo­zói voltak a versenytársak, mint az Ujszegedi Kenderszövőgyár, a Szege­di Jutafonógvár és az ország többi kender-len üzeme. — Az éliizcm cím elnyerése nehéz feladat volt, sokkal könnyebb lesz azonban elveszteni, ha az elvtársak elbiznkodoltakká válnak —, mon­dotta Bite elvtárs. Az élüzem cím megtartásához akad még egy-két tennivaló. Egyik legfontosabb fei­nda| a munkafegyelem megszilárdí­tása. Ki kell alakítani a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóiban 'Is azt a szettemet, amelyről Rákosi elvtárs beszélt: szocialista hazánkban szé­gyen és gyalázat naplópónak és fe­gyelmezetlennek lenni — fejezte be beszédét Bite Vince elvtárs. Utána emelkedett szólásra Ba. logh István elvtáre, az üzem mun. | kés igazgatója. Ba'ogh elvtárs is­mertelte azt a harcot, aní ilyet az üzem dolgozót vívtak mag addig, amíg elértek ehhez a jelentós ál­lomáshoz. Beszélt azokról az ered­ményekről, amelyeket az e'üzemért vívott harc első szakaszában értek el. Ismertette a megyei békelalál­kozó tiszteletére telt teljesítmé­nyeket. A koreai műszak eredmé­nyeiről is beszólt, Ba'ogh elvtárs után a Könnyű­ipari Minisztérium nevében Far­kas Károly elvtárs üdvözölte a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóit, őszinte jókívánságait fejezte ki, az üzem dolgozóinak abból az al­kalomból, hogy elnyerték az él­üzem jelvényt. Majd átvette a ki­tüntető zászlót a régi bírt okos ától, — az Ujszegedi Kenderszövőgyár­tól — és átadta a mostani megér, demelt tulajdonosának. Felemelő pillanat volt, amikor az Újszegedi Kenderszövőgyár újítási felelősi, kezében a zászlórúddti, így szólt a Szeged: Kenderfonógyér dolgozóihoz; — Úgy vigyázza ok erre a zász­lóra, hogy mi a legközelebbi értéke­lésnél visszaszerezzük A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói egyember­ként kiáltották közbe: nem enged­jük. ' Ezzel ígéretet lettek a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói, úgy dol­goznak majd az elkövetkezendő idő­ben, hogy náluk maradjon mind a jelvény, mind a zászló, ígéret volt ez a szó: kijavítják a még meglévő hibákat, javítanak a munkafegyel­men, emelik a termelést, hogy sokáig díszítse az üzem falát az élüzem jelvény s a minisztérium és a SZOT vörös selyemzászlaja. A nagyszerű ünnepségen több mint 70 dolgozót megjutalmaztak. A jutalmak kiosz­tása után a Szegedi Kenderfonó­gyár dolgozói a következő táviratot küldték Rákosi elvtársnak: fcj^ftfc IPJUSAG A DISZ-ne!< ós a Szabadságharcos Szövegnek szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie Drága Rákoei Elvtárs! Élüzem avató ünnepségünkről büszke örömmel jelentjük, hogy III. negyedévi vállalásunkat, melyet Rákosi elvtársnak tettünk, már az alábbiakban teljesítettük: 1. Vállaltuk, hogy a III. negyedév végére 550000 forinttal ter­melünk többet. Az összegnek a júliusra eső részét 119.1 százalékra tel. jesítettük. 2. Vállaltuk hogy az üzemen kfvtil álló gépeinkből 82 orsót »­dftunk amelyet szinté teljesítettünk. 3. Vállaltuk, hogy július 1-től bevezetjük az önálló bérelszámo. lást Ezt Is teljesítettük. ígérjük, hogy újra a gyárunk homlokzatára kerülő élüzem jel­vényt még jobb munkával, a békéért folyó harcnak magyarországi szakán való szilárd helytállással tartjuk meg. Éljem győzelmeink szer. vezője a párt és annak szeretett vezére Rákosi elvtárs. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói Az ázsiai államok nem akarnak belépni az északatlanfi szövetségnek az Egyesült Államok által szervezett csendesóceáni változatába Moszkva (TASZSZ). Vlagyimir Kudrjavcev az „Izvesztija" csütör­töki számában foglalkozik a esen­d'sóceáni tanács augusztus 4én Honoluluban (Hawai-szigetek) meg­kezdődölt ülésével. A tanácsot 1051 szeptemberében az Egyesült Ádá­mok. Ausztrália és Uj-Zéland alakí­totta. Kudrjavcev emlékeztet, hogy ez a szövetség ahhoz az agressziv tömb­rendszerhez tartozik, amellyel az Egyesült Államok uralkodó körei az egész világot igyekszik behá'ózni. A cikkíró rámulat, hogy az Egyesült Államok legagress«ivabb képviselői, min, például Dewey, NewYoitk ál­lam kormányzója. azt követelik, hogy a csendes­óceáni szövetság nocsak Ausztrá­liából, Uj-Zélandból. a Fülöp, szigetekből és Japánból, hanem Li Szl„ Man, Csang.Kaj-Sek és Bao Daj klikkjéből ls álljon. Az amerikai imperialistákat — folytatja Kurdjavcev — elsősorban az érdekli, hogy Japánt bekapcsolják a csendesóceáni szövetségbe. Japán bekapcsolása a csendes­óceáni szövetségbe azonban nem olyan egyszerű dolog. Nem szabad elfelejteni, hogy Ausztrália és Uj­Zéland uralkodó körei országuk tár­sadalmának nyomására az elmúlt évben, mindön az Egyesült Államok, kai kötött k3tonai szerződés kérdése fölmerült, megfelelő biztosítékokat követeltek az amerikai kormánytól az agressziv japán militarizmus esetleges újjászületése ellen, A honolului tanácskozás egyik atnpvető feladata, az amerikaink szempontjából, hogy Ausztráliára és Uj-Zélandra gyakorolt nyo. mással elérjék, hogy ezek az or­szágok Japánt saját katonai szövetségesüknek tekintsék. Az agresszív csendesóceáni szö­vetség kiszélesítésének útjá, más akadály is eltorlaszolja. Ez az aka­dá'y az Egyesült Államok és Anglia közti éles ellentét. A csendesóceáni szövetség az amerikai Imperialisták ós az úzs'ai uralom meghódítására) tehát szükségszerűen az angol befo'yás ellen Irányul. Mind Ausztráliában, mind Új-Zéland­ban, mind pedig Délkelet- és Dél-Ázsiában. Az amerikai imperialistáknak a csendesóceáni agressziv szövetség­gel kapcsolatos mesterkedései terén a fő és döntő akadály azonban — hangsúlyozza Kudrjavcev — a nem­zeti felszabadító mozgalom fejlődése az ázsiai országokban. Éppen ez. ma­gyarázza meg azt a jelentős tényt, hogy az ázsiai államok nem akarnak belépni az ószakattánti szövetségnek az Egyesült Államok által szervezett csendesóceáni változatába, Ázsia né­pei késztít következetesen harcolni a békéért* Ez a tény leküzdhetetlen akadály az amerikai imperialisták­nak e népek szabadsága és függet­lensége ellen irányuló agressziv tor­vei megvalósításának útjában _ fe­jezi be Kudrjavcev. Befejeződött a honolului tanácskozás Moszkva (TASZSZ) Befejeződött Honoluluban (Hawgi-szigeteki az Egyesült Államok, Ausztrália és Uj íééland küliigymin'S'lefeinek tanács­kozása az úgynevezett csendesóceá­ni tanács megszervezésétől. Hivata­los nyilatkozat szerint a tanácsko­zás résztvevői megalakították a csen­desóceáni szövetség tanácsát, amely a három ország külügyminisztereiből ál! és minden évben tanácskozást tart az egyik tagállamban. Ezenkí­vül a külügyminiszter helyettesek külön üléseket tartanak majd Wa sltingtonban. Az angol dolgozók a monopóliumok támadásával szemben harcolnak létjogaikért Grom<ko nagykövet áln\ ni'Olla megbízólevelét az angoi királynőnek *London (TASZSZ). A. A. Gro­miko. a Szovjetunió nagybritanníai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követé augusztus 7 én átnyújtotta megbízólevelét Erzsébet királynő­nek. A. A. Gromikot Edén külügy­in niszter mutatta be az angol ki­rálynőnek. Moszkva. A „Pravda" közli V. Ma. jevszkij londoni tudósítását. — Az angol parlament nem régi* ben hagyta jóvá az 1952—53. pénz­ügyi évre szóló költségvetést — Írja Majevszkij. — A költségvetés közvet­len katonui kiadásokra 1 milliárd 46? millió fontsterlinget irányoz elő, ami majdnem kétszerese az 1950—51. költségvetési év katonai kiadásai­nak. Az új költségvetés 1950—51-hez viszonyítva körülbelül 18 száza­lékos adópmelést helyei kilátás­ba. Az egyszerű angolok állal fizetett egyenes- és közvetett adók ebben az évben jövedel­müknek majdnem 40 százalékát emésztik fel. Angliában rohamosan emelkedik n közszükségtéti c'kkek ára és romlik a dolgozók anyagi helyzete. Az angol dolgozók helyze­tét még jobban megnehezíti a gyor­san növekvő munkanélküliség. A mull év decemberében Angliában 300.000 munknné'kfili voR, A mun­kené'kuliek száma ma eléri az 500.000-el. Sokszázezer ember részle­ges munkanélküli. Anstta dolgozói a mnnonoliumok fokozódó támadásával szemben ingá­ik védelmére kelnek. Az üzemeiben sztrájkok lángolnak fel — a munká­sok béremelést követelnek. A mult év nyarán körülbelül öt­millió szervezett munkás követelt béremelést, az idén 8—9 millió. A kormányszervek, a munkások köve­teléseire válaszul, a jobboldali mun. káspárti vezetők és a szakszervezeti vezetőség támogatásával a munks­bérrögzftés politikájához folyamo­dik Június végén elutasította 600.000 vasutas és a londoni föld­alalti vasúti dolgozók munkabér­emelési követelését. A jobboldali szakszervezeti vezetők a közelmúlt­ban nyilatkozatot teltek közzé. ame|vben kijelentik, hogy teljes mértékben és feltétlenül támogatták a fegyverkezési progrnmmot. Több nagv szakszervezet síkraszállt a bé­ke ügyét veszélyeztető fegyverkezési vprsenv ellen. Az említett szakszer vezetek között van a géninari dol­gozók egyesült szakszervezete, a ke reskedelmi és elosztó hálózat dolgo­zóinak szakszervezete. Befeiezésül Maípvszkij megállani!, jg. hogy az angol munkásosztály egyre nagvobb prővel harcol létjo­gniérf és a békáért, A vaPu*a«naDm b^Vesík a sziálinváró?i állóin ás víztornyának építését A sztálinvárosj vasútállomás kö­zettnu'tban elké zült épülete mel'ett emelketá 18 méter magas vízior uyon már az u,olsó simításokat vég­zik az építők. A torony felépítésé­nek határideje eredetileg augusztus 80 volt. Az. énítfik vál á'ták. hogy gzt a határidőt tíz nappal lerövidí­tik. A vasutas nap tiszteletére ítiabb felajánlást teltek; E'határoz­lák, hogy már augusztus 10-re befe­jezd a víztoropy építését, E nagy­szabású munka során 30 000 téglá1 használták fel ég 100 mázsa vasat dolgozták be. Czövetségünk szervezeti sza. bályzata kimondja, hogy a Szabadságharcos Szövetség elsősor­| ban ak ifjúság tömegszervezete. Fiatalok eyeit és tízezreit kell megtanítania aa igazi h.azaszaretet, re, a béke megvédésére. Farkas e'vtárs legutóbbi beszédéljen rámu» tátott arra, hogy a fiatalságot ha­zafias, honvédő szellemű nevelés­ben kell részesíteni. Mi, szabad­ságharcosok ennek alapján akarunk dolgozni, de ehhez a DISZ bizott­ságok és alapszervezetek konkrét segítsége fe szükséges. A DÍSZ bi­zottságoktól sokszor kapunk szép igéreleket, de ezek legtöbbször csak ígéretek maradnak, aihe'yelt, hogy a fiatalok ezreit adnák sza­badságharcos munkára. Hiba az, hogy a nyári munkákra Hivatkoz­va DISZ szervezeteink elhanyagol­ják az ilyen feladatokat. A szabadságharcos munkát sok­kal komolyabban kell a DISZ-nek segítenie és helyes volna, ha ebben a DISZ megyebizottsága mutálna jó példát a Járási és városi bizott­ságoknak. A DISZ bizottságoknak meg kell világítaniok a fiatalok előtt a szovjet fiatalok nagyszerű harcsüt. A Komszomo! és a DO­SZAÁV. közös munkáját, hogy ők i.s hasonló harcosokká nevelked.ie­I nek, mint Szm'rnova, aki kora reg­geltől késő estig dolgozik é6 fá­radtságot neoi ismerve állandóan résztvesz a lövészkör munkájában is. Ha mi, magyar fiatalok követni akarjuk a komszomolisták és a DOSZAAV tagjainak példáját, ak­kor arra kell törekednünk hogy a fiatalok tömegeivel tanítsuk és sze­rettessük meg a lövész sportot, a rádió és motor kezelését. Ezeket a sportágakat szeretik a fiatalok és ha megértetjük velük, gyakorolják is, csak a DISZ vezetőségi tagok­nak kell ebben pé'dát mutatniok. Nem úgy kell nevelni a fiatalokait, hoigy a taggyűlésre is csak akkor menjenek el, ha utána tápc lesz, hsinem úgy, 'hogy anélkül is szíve­sen menjenek. Pártunk mó már sokkal komolyabb feladatokat állít a DISZ elé és sokkal jobb munkát vár tőle. Pártur.k arra tanít, hogy olyan harcosokká kell válnunk, mint szovjet hősök, akik bármi­lyen viharos időben is megállják helyüket azon a helyen, ahová őket a nép ügye állította. Ha ilyen harcosokká leszünk, meg tudjuk védeni a békét, ha kell, fegyverrel is. A példamutatás hiánya megmu­talkozott a szegedi nagy találkozónál is, ahol a DISZ alap­szervezetek vezetői maguk sem jelentek meg. Azok a DISZ ve­zető elvtársaik, akik elhanyagolták a szabadságharcos munkát, vegye­nek példát a Makó járási és városi DISZ titkár elvtársakról, akik ma. guk is résztvesznek a lövészkörök munkájában. A szegedi Jutagyár­ban pedig Köcsó Ilona DISZ tag, aki a Szabadságharcos Szövetség egyik vezetőségi tagja, vállalta, hogy augusztus 20-ig nyolc DISZ tagot szervez be a Szabadságharcos Szövetség tagjai közé. Az ilyen jó példa kevés helyen található meg, mert még a D/SZ megyebizot'sáqa sem foglalkozik kellőképpen n Sza. bodságharcos Szövetség erősítésé­vel. így van ez a szentesi DISZ­bizotiságnál is. Halál elvtárs jú. lius 18-án saját maga mondata, hogy nem foglalkoznak a társzer­vezéssel, A fiatalok szabsdségnar­cos munkára való előkészítésével törődnek ugyan, de konkrét ered­ményt ebben sem tejdtiak feljBUtáV ni. mert nem mutatnak rá a tea. tá'ok előtt, hogy néphadseregün­ket csak úgy tudjuk erősíteni. ha ők maguk is előképzésben része­! sülnek a katonai szotáúUt meg­könnyebbítésére. Az SZHSZ kikép­: zéseken való részvétel minden be­csületes fiatalnak érdeke, különö­sen nálunk Csongrád megvében, ahol csak a határ választ el ben­nünket a Tito fas;sztá Jugoszlú­1 vitájától A DISZ részéről lelsoroH kibpk f* nagy mértékben megtalálha­tók a Szabadságharcos Szövetség bizottságainál és alapszervezersinél >s. A szegedi városi bizottságnál például HaslíQ elvlárs kevés segít, séget adott a szegedi találkozó megszervezéséhez. Nem tart kellő | kapcsolatát a DISZ szervezetekkel sem. Minden szabadságharcos bi­zottságunk vegyen példát a Szeged városi alapszervezetről, amely Csongrád megyében a legelső he­lyen áll a tagszervezés munkájá­ban. Köszégi alapszervezeteink kö­zül a csorvai alapszervezet a tág­szervezési előirányzatát már túltel. jesítette. Hiba eJapSzervezeteink. nél az. hogy kevés aktíva segít} ! őket, Pedig a jól dolgozó aktívá­; kon keresztül sokkal nagyobb ered­ményeket tudnának elérni. Vannak olyan alapszervezeteink Js, mint például a kisteleki alapszervezet, a nagylaki Kendergyár, a hódme­zővásárhelyi megyetanács — és sorolhatnánk még egy pár alap­J szervezetet, — ahol a vezető elv­! társak lebecsülik az SZHSZ mun­káját, nem fogla'koznak szövet­ségünk erősítésével, a tagszerve­zéssel, pedig dolgozóink érdeklőd­nek a szövetség iránt. Legnagyobb baj az, hogy vezető elvtársaink annyi áldozatot sem akarnak hoz­ni, hogy bemenjenek a szövetség székházába és foglalkozzanak tag­ságunkkal. Külön meg kell említe­nünk a csongrádi bútorgyári és a székkutasi alapszervezetünket, ahol dolgozó népünk tulajdonát képező anyagokat piszkos, rozsdás állapot­ban tartják. Ez az á'táDot is bizo­nyltja, hogy nem törődnek szövet­ségünk munkájával. Vegyenek pél.­dát a Csongrád városi alapszerve­zettől, ahol az anyagokat mindig tiszta, gondozott állapotba® tart­ják. A Szabadságharcos Szövetség alapszervezetei, valamint bi. zottságai javítsák ki munkájukat, vegyék fel a kapcsolatát a tömeg­szervezetekkel, s ezek közül első­ként a DISZ-szel. Lendítsék fel tagszervezésünket s a dolgozók százalt, ezreit vonják be szövet­ségünk munkájába. Ahhoz, hogy a Szabadságharcos Szövetség a DISZ-bizottságok és más tömegszervezeték közös mun­kája megjavuljon, meg kell javi­taniok kapcsolataikat. Nem lehet, nek féltékenyek ^ymáasal szem­ben, mert a feladataik úgyis egyek: dolgozó népünk, s elsősorban fia­talságunk honvédő szellemű haza­fias nevelése. Pópity József SZHSZ megyetitkár Az amerikaiak még mindig nem mondtak le arról, hogy a hadifogolykérdés ürügyével megakadályozzák a fegyverszüneti egyezmény megkötését Keszon. Az „Uj Kína" hírügynök­ség különtudósítója jelenti. A vezérkari tisztek értekezletén a koreai-kínai küldöttség lankadat­lan erőfeszítései következtében lé­nyegében teljes megegyezés jött tétre a fegyverszüneti szerződéstervezel pontos megszövegezése tekintetében. Mindössze a „Korea" és az „Egye­sült Nemzetek Parancsnoksága" ki fejezések kérdése nincs elintézve. Az egyetlen pont, ami még elintézés­re vár, a hadifoglyok hazateleptlé­sének kérdése, a szerződéstervezet 51, és 52. szakaszának megfelelően, amelyben mindkét fél megegyezett. Éppen ez az a kérdés azonban, amelyben az amerikniak ragaszkod­nak a koreaiak és kínaiak fogságba esett embereinek visszatartására vo­nofkozó fantasztikus követelésükhöz Július 25-én, am kor a koreai-kf. nai küldöttség a zárt ii'ések befeje­zését javasolta, egyúttal uíl is in­dítványozta, hogy a vezérkari tisz­tek üljenek öss-ze és egvezményter vezet megszövegezésének részletes tiszlátása érdekében. Harrison e/t visszautasította azzal az ürüggyel, hogv ennek nincs értelme a haiji­fogolykérdés rendezése előtt, Amikor végül is kénytelen volt a javaslatot elfogadni, azzal vezette félre az értekezieti sátor előtt álló újságírókat, hogy kijelentette: Nam Ír tábornok uzl kívánja, b°Sy a ve­zérkari fis^tek „új fegyverszüneti egyezménytervezetet készítsenek elő" Az amerikaiak a vezérkari tisztek értekezletének kezdete óta nem vol­tuk hajlandók a kérdések megvita­tásaira belemenni, minden lehető módon akadékoskodtak és vissza­vonlak, a már korábban hozott meg­egyezést a „Korea" és az „Egyesült Ncrnzetek Parancsnoksága" megjelö­lésére használandó kifejezésekre vonatkozólag. A koreai-kínai küldöttség elszánt erőfeszítéseinek eredményeképeu azonban végül is lényegében lehető­vé vált a megegyezés a fegyverszü­neti szerződéstervezet pontos meg­szövegezése kérdésében. így a hadifogo'ykérdé, kivételével teljes megegyezés jött létre a koreai fegyverszüneti tárgyalások folyamán felmerült össze, kérdésekben. A jelek arra mutatnak, hogy az amer'kaiuk még nem mondtak le arról az összeesküvésükről, hogy ha törik, ha szakad. meg"kidá'v zz k a had ifoíioh kérdés

Next

/
Oldalképek
Tartalom