Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-07 / 184. szám
'é CSÜTÖRTÖK, 1952. AUGUSZTUS 7, A szegények írója Tömörkény István: „Kétkézi munkások" Szépirodalmi Könyvkiadó 1952 »,'A magyar földműves szegénység legnagyobb írója Tömörkény" (Juhász Gyu'a). Ady Endre 191,7 szeptember végén a szegcdi Korzó-moziban a Tömörkény emlékünnepélyen a szegedi íré nagyságáról beszéli. „Pár verset hoziam el Szegedre — mondolla —, hegy Tömörkény emlékére, ünnepére felolvassam őket, ha rekedt hangon is. Tömörkénnyel nekem pöröm volt. Nem akart pöröm és most, hogy itt vagyok magamra vállalom az expiálúst, amelyet fáradtan, betegen és bűn nélkül is oly szivesen adok meg e nagy, szép és eleven halottnak. Hűségesebb olvasója senki som volt nálamnál. Ahogy ő látta, hallgatta és megszólaltatta a tanyai magyart, úgy ssnklsem rajta kivül. Nagyon hódolok neki, mert, nagyon •Bevetem". Azóta a hivatalos irodalomtörté, netírás vagy teljesen elhallgatva az elfelejtett írók közé sorolta, vagy pedig, mint a népi élet „a parasztos észjárás" ábrázolásának mesterét emleget te. Irodalomtörténeti könyvekben, megemlékezésekben és érettségi vizsgákon is Tömörkény István, a szegedi író. mint „népies kismester", mint n parasztélet néprajzi, irodalmi feldolgozója szere, pelt, luki közepes művészi értékű el. beszéléseiben írta meg a szegény nép éleiét. A harmincas években „Tömörkény-kultuszt" csináltak amely nagy harsonázással „fedezte fel iámét" Tömörkényt és elismerést kívánt azért, mert meglátta, hogy az író művei mennyire gazdagok néprajzi elemekben. Érthető tehát, hogy Tömörkény írásaiból elsősorban a néprajz számára hasznos, vagy anekdotázó el. bcszélcaeit emeliék ki s azokat közölték — a többi között — az iskolakönyvekben is. Senki nem beszélt arról, hogy a néprajzi érdekességen túl Tömörkény meglátta a feudál. kapitalista Magyarország igájában szenvedő parasztság elnyomorodott, ságát, az értekezések nem említették, hogy Tömörkény kitűnő ábrá. zolója volt az osztály harcnak s nem hívta fel senki a figyelmet arra, hogy Tömörkény meglátta a vidéki munkáséletben, a kubikosok életében a munkásmozgalom, a proletárösszefogás jövöbe mutató fényeit is. A Szépirodalmi Könyvkiadó új gyűjteménye, amely most már a második kiadásban jelent meg, új Tömörkényt ismertet meg velünk. Áz anelcdo'-ázö, igénytelennek tartott Tömörkény fölé új Tömörkény magasodik, Az igazi, aki éles szemmel látta a szegedi szegényparaszt,rág életének egész területét, látta a bajokat és megsejtette a jövőt. Az új Tömörkény: vizsgálódó és kritikus, méltó a mához, méltó azokhoz az akkor elnyomorított kubikosokhoz, munkásokhoz, akik ma már aa ország vezetőivé nőttek. Tömörkény művészetének egyik legnagyobb jelentősége abban van, hogy bátran ábrázolta a szegénypa'. raszt elnyomorodottságát. „A házasság első éve" című elbeszélése a „bnrlrnnglakók" életének egyik mozzanatát mutatja be: Mindszenti Mihály zselléren.ber kislánya haláláért büntetést kap, azért, mert nem l\ív. tak orvost. Vádolva mulatja be ez az írás is a századvég és a huszadik század elejének kegyetlen társadalmi viszonyait, amely orvosról nem gondoskodolt, de a rettenetes helyzet következményeiért a szegénységet (elte felelőssé. Szemléltetően ábrázolja Tömörkény az osztályharcot, a szegények és a kulákok összeütközését, meg. győzőén mulat rá a kulák. ,,á módos gazda" szegénységre törő embertelen ségére. Pál János, a „Föld ragasztás irányában" című elbeszélés hőse egy éjjel lövöldözésre ébred s amikor a tettes után kutat, kiderül, hogy a merényiő a szomszéd módos gazda volt. Felesége rémüllen kérdezi: ,,Mit véthettünk neki? — Mit vélhettünk? — mondja János. Hogy még a miénk ez a kis föld, azt vétettük neki. El aikar űzni, hogy adjuk oda, amilyen áron ké.-i. De hiszen — tör ki belőle a keserűség s rázza az öklét a másik tanya felé — van még is en az égben! — Jaj — csitítja az asszony — csak vigyázz! Csak ne légy semmi olyat, amiből baj keletkezik. A szegény rundig a rövidebbel húzzál Hál; hiszen igaz az — véli János". Nem kell bizonygatni, hogy Tömörkény István nem volt szocialista s ncm vett részt a munkásmozgalomban. Éles kritikai lá ásmódja azonban szükségszerűen vezetett el odáig, hogy meglássa a kétkezi •munkások nemzetközi összefogásának tényeit és erejét (Sztrájktanyán), s a román és a magyar kubikosok összefogását saját biztonságuk, jobb kereseti lehetőségük érdekében jövőbemutató módon ábrázolja. A magyar kubikosok sztrájkjára azzal fele} a. gyár igazgatója, hogy román munkásokat hív az építkezésekhez. A rotnán és magyar munkások azonban megismerik egymást és így határoznak: „Mi nem tudluk — mondja az egyik román munkás —, hogy mire hívtak bennünket. Mi nem dolgozunk magyar testvérek ellen. Még holnap visszamegyünk, Csak ke,tő marad itt, az is, mert beteg". Mindez azt jelemi, Tömörkény István nem egyszerű néprajzi ábrázolója volt a szegedvidqki tanyák népeinek és a hajósoknak, a kubikosoknak, hanem ennél jóval több: az ö írójuk volt. Nemcsak egyszerűen ábrázolta, hanem az ő oldalukon ábrázolta a szegénységet. Soraiból letagadhata.Innul érzik, hogy az író a szegények mellett áll, az ő érdeküket képviseli s szive minden melegével, együttérzéssel fordul feléjük. Különösebb bizonygalás nélkül is nyilvánv.dó, hogy az író a Pál János életére, földjére törő kulák el. fenségének vallja magát s a magyar kubikosok sztrájkja mellett, a gyárossal szemben foglal állást. Ha végső fokon nem is jutott túl Tömörkény a kisparaszti élet látóhatá. rún, mégis az, hogy a szegedi szegénységnek együttérző ábrázolója tudott lenni, a haladó irodalmi ha. gyományok közé sorolja művészetét. Persze, Tömörkény nemcsak a szegedi szegénység életét ismerte jól, hanem azzal együtt a nép nyelvét is, amelyet művészi módon alkalma^ zott munkájában. A népi beszéd magasfokú realitással jelenik meg írásaiban; nemcsak népi szókészlete gazdag, de kiválóan ismeri és alkalmazza a szólásokat, általában a népnyelv egész területét. Fordulatos, gazdag, de mindig irodalmi színvonalon megjelenő népi nyelv ez. Juhász Gyula a föklműves-szegénység legnagyobb írójának nevezte. Mi már persze tudjuk, a magyar földműves-szegénységnek nem ő volt a legnagyobb írója. Ez azonban nem jelenti, hogy ne fogadnánk írásait sokkal nagyobb szeretettel, mint a régi rendszer hivatalosai és írástudói. Megbecsülésünknek egyik jele, hogy annyi esztendő után meghatározzuk és kijelöljük helyét haladó hagyományaink között, de a legfőbb jel természetcsen: elbeszéléseinek most megjelent második ' kiadása, amely azt bizonyítja, a mi dolgozó, ink, a munkások és parasztok- olvassák évtizedekig elfelejtett elbeszéléseit. Meg kell szívlelnünk, hogy Tömörkény olvasása tudásban és emberi magatartásban is gyarapíf: erösebbek is leszünk tőle. (ö. I.) Filléres különvonat indul Gyopárosfürdőre Vasárnap, augusztus 10-dn, külön? vonat indul az Alföld egyik legszebb üdülőhelyére, Gyopárosíürdőre, 70 százalékos rendkiviili utazási kedvezménnyel. A gyopárosi tóban a strandfürdés díja 1 forint 10 fillér, kabin 40 fillérért váltható, meleg kádfürdő pedig 2.20 és 3.20 forint. Az indulás idejével kapcsolatos minden felvilágosítást megad az IBUSZ. Népdalok a kommunizmus nagy építkezéseiről A Szovjetunió Tudományos Akadémiája nagy gondot fordít az egyes köztársaságok • folklórjának összegyűjtésére. Egy etnográfiai expedíció legu óbb a balti köztársaságokban gyűjtött össze gazdag anyagot. A balti népek új népdalai a kommunizmus építkezéseivel és a nagy Sztálinnal foglalkoznak, akinek szavára — ahogyan az egyik népdal mondja — „a sztyeppéken kertek virágzanak és a tajgákon gyümölcs érik". A Lett Köztársaság egyi falujában: Lierdvárdban a helyi énekesek nagy elbeszélő éneket költöttek a szovjet népnek a Lenin, csatorna építésénél végzett hősi munkájáról. Az Akadémia etnográfiai expedíciójának gyűjtése rövidesen kiadásra kerül. A rendőrzenekar hangversenye az újszegedi szabadtéri színpadon Ma, csütörtök este fél 8 órai kezdettel, az újszegedi szabadtéri színpadon a szegedi rendőrzenekar hangversenyt rendez. A nagy érdeklődéssel várt hangversenyen a rendőrzenekar Farkas Ferenc, RoSsini, Strauss, Krucsinin, Kodály, Lehár és Liszlova műveiből játszik részleteket. A Rendőr Egyesület énekkara pedig Sfosztakovics, Patacsfes, Hacsaturján és Gyöncs műveiből énekel. Közreműködik a Városi Tanács központi tánccsoportja. A Szegedi Rendőrhatóság dolgozóinak hangversenye elé, melynek bevételét a koreai gyermekek megsegítésére fordítják, nagv várakozással tekintenek Szeged dolgozói. Az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság országos tanácsának nyilt levele a német kérdés megoldásáról New-York (TASZSZ). Az Amerikai-Szovjet Bará'i Társaság Országos Tanácsa nyilt levelet intézett az amerikai néphez. A lanács felhívja az amerikai népet, hogy bizonyítsák be: együttereznek a bonni kormánnyal kötött katonai egyezmény elleni európai tiltakozó mozgalommal és követeljék a négy hatalom értekezletének összehívását a német' kérdfs békés megoldása érdekében. Helyreigazítás A minisztertanács felemelte a traktorvezető és munkagép kezelő termelőszövetkezeti tagok munkaegységét" címmel közöltünk cikket 1952. augusztus 5-i számunkban. A cikk utolsó előtti bekezdése "így hangzik: „Intézkedik a határozat arról is, hogy ezeke^ a felemelt munkaegységeket visszamenőleg 1951. július hó 1-től végzet^ munkák után kell elszámolni.. A szöveg helyesen a köveikező: ,,Intézkedik a határozat arról is. hogy ezeket a felemelt munkaegységeket visszamenőleg 1952. év július hó 1-től végzett munkák után kel! elszámolni,,." A megváltozott tiszai táj A szegedi képzőművészek a Megyei Tanács pályázatára készülnék Csongrád Megye Tanácsa VB népművelési osztálya a megye képzőművészel között ,,Tiszti táj" címmel pályázatot hirdeted, oly'in képek festésére, amelyek a szocialista realizmus követelményeinek megfelelően tudják bemutatni a megváltozott hazai tájat. Pár napja csak, hogy a pályázatot meghirdaXék, de a szegedi képzőművészek máris nagy lendülettel készülnek a kiállításra. Ez ezt mutatja, hogy megértetnék a kiállítás jelentőségét: tudják, alkalmuk lesz most bizonyságot tenni arról, hogyan alkalmazzák a szocialista realizmus alapelveit az alíöldi táj ábrázolásában. * Dorogi Imre festőművész három képpel készül a kiállításra. A három kép Dorogi Imre művészetének fejlődésében jelentős állomást jelent, amennyiben azt Igazolja, hogy több évi kísérletezés után Dorogi Imre jelentős lépéssel került közelebb a szocialista realizmushoz. Az egyik képen nyaraló diákokat látunk, akik a Tisza füzeseiben pihennek. Az egész kép gazdag színekben, elömlik rajta a napfény, s mindez derűt, optimizmust sugároz a műből. A kép egyik legérdekesebb alakja a középen helyetfog. laló leány; egyszerű ruhájával, egyszerű hajviseletével szemléltetően mutatja be a megváltozott 'sgyetemi ifjúságot. A két másik, egye'őre még vázlatosan kidolgozott kép tiszai tájat ábrázol. Az egyik a Marostorok vidékéi, a másik a hosszúra elnyúló folyót, háttérben a várossal mutatja be. Ezekre a képekre is jellemző a színek gazdagsága, melegsége. Érezni lehet, hogy alkotójuk szereti, s hazájának érzi a tájat. Jánoska Tivadar festőművész, két, már majdnem kész képet fest a kiállításra. Az egyik a Rákosi Mátyás hidat mutatja be, az új hidat az egész tájban helyezve el. A kép elejém a lerombolt vasúti híd romjai látszanak: a háttérben hatalmasan emelkedik a rombolás fölé a Rákosi Mátyás híd. A művész alapos előtanulmányokkal készült a mű megfestésére: több szénrajzot, vázlatot készített. A késő délutáni időt ábrázoló képen a kissé sötéthatású égbolt mögül szinte világítva ível a híd. A második kép a szegedi Dózsa tszcs földjeit ábrázolja. Előtérben hatalmas búzatábla, a kép Jobboldalán a tszcs tanyája, háttérben a modem villanytelep ha* talmas építkezései látszanak, j A művész képeiről a következő* ket mondja: Elkészítésükkor a legnagyobb problémám az alföldi táj ! ábrázolása volt. Nem vaqyok aljől, di ember, hegyes vidéken éltem eddig s most állandó nehézségek, ke] kell küzdenem. Mivel a személyes élmények nem kiemelkedően intenzívek, müveimben érezhető mds festők, elsősorban Tornyai János hatása. A hiányzó élményt az ö képeinek tanulmányozásából igyekeztem pótolni." Vinkter László festőművész, • Pedagógiád Főiskola rajz tanszékének vezetője is már majdnem teljesen befejezte a „Hajóácsok a Tiszaparton" című, a kiállításra készült képét. Vinkler László a műről a kővetkezőket mondja: ,,A szocialista realizmus nem öncélú tájképeket követel, de — mint a szovjet művészek alkotásai bizonyítják — nagy jelentőséget tulajdonit a láfképíestészetnek. A jó tájkép megmutatja a táj és az ember kapcsolatát, ábrázolja, hogyan alakítja át az ember a tájat. A jó tájkép ha. zaszeretetre nevel. mert megmutatja az ország, a 'táj szépségeit. — A kép megalkotásához lentor előtanulmányokat végeztem. Vizsgáltam az emberi test színeit az alkonyati napsütésben, s képeket készítettem a tiszai tájról is. En. nek szintézise a „Hajóácsok a Tiszaparton" című képem, "mely az ácsok munka utáni megbeszélését ábrázolja. — A véleményem szerint nem rosszul sikerült! kompozíció a munkások aktív segítségének az eredménye is. Amikor az előtanulmányokhoz kezdtem, ismertettem a munkások előtt1 terveimet, ők készségesen segítettek. Spontánul, irányítás és külön magyarázat nélkül helyezkedtek el, minden mester, kéltség és póz legcsekélyebb látszata nélkül, úgy, ahogy a képen látható. A képet eddigi alkotásaim fe. len<fiős állomásának tekintem. Sokat segített Horváth Márton elvtárs emlékezetes felszólalásának tanulmányozása ís. Megfogadtam Horváth elvtárs tanácsát abban is, hogy igyekeztem a kompozíciónak középpontot adni. — A megoldásban problémát jelentett a meghatározott esti idő ábrázolása. Ezt egyrészt az alakokon visszatükröződő napfény színével és a vőrösödő-kékes égbolttal akartam ábrázolni" fl Tnrkmén főcsatorna építői szeptember 12-re befejezik évi tervüket Moszkva: Kornyilov, a „Pravda" tudósítója beszámol, hogy a I-enincsatorna építőinek hősies munkája önfeláldozó munkára serkenti a Turkmén főcsatorna építőit. A csatornaépítők fokozzák, gyorsítják a munkát a Kara Kum sivatagban. A nagy építkezés lelkes dolgozói túlteljesítették az építési és szerelési munkák héthónapos tervét és vállalták, hogy az évi tervet szeptember 12-re, a Turkmén főcsatorna építősét elrendelő határozat közzé, tételének második évfordulójára teljesítik. Ügy tervezik, hogy már az idén elkezdik kétezer hektár föld öntözését. TTj kifejezés kapott helyet a fe. , kete reakció szótárában. Az új kifejezést megyénkben először a dcszki káplán, Borsos József használta: — „Boldog bűnök". Ügy ej. tette ki ezt a feneketlen bűnök és al. jetsságok bűzös mocsarából kicsírázott kifejezést kenelteljes száján, mintha a pünkösdi szentlélek eljövetelét hirdetné meg, Mi vadította meg Borsos József deszki káplánt annyira, hogy a Icg. sötétebb korszak, az inkvizíció fegyvertárából kölcsönözze ki a pápai „bünbocsájtó levelek" modern, for. májú szennyes alkalmazását? Mi késztette arra, hogy lemásolja a már évszázadokkal ezelőtt, az egész világ állal megvetett és leköpött módszert, amellyel erkölcsi alapot akart teremteni a nép kenyere elleni bűnök elkövetésének? Ezt is megtud. hatjuk az alábbiakban. ücszk községben a tavaszi munkák elvégzése után az új magyar arany, a gyapot szépen kezdett nőni. A váratlanul jöít kcső tavaszi fagyok beálltával azonban jórészé kl. pns-tult. Borsos Józsefet, a deszki káplánt a pusz'ulás láttán elfogta a mennyei gyönyörűség és- megmozgatva reakciós apparátusát, azonnal munkába kezdett: — Lám, az Isten megvert benneteket, mert új útra'tértetek, a szocialista termelőszövetkezetek útjára — mondotta mindenfelé a tszcs tagjainak. — Nem Istennek tetsző cse. lekedet ez, amit Ti csináltok — egészítette ki mondókáját. — Látjátok, az Isten nem szereti az újat és ez. ért fagyasztotta el a gyapotot. A deszlci parasztok azonban, úgy. látszik, nem bizonyullak jó talajnak az égi malasztok befogadására, mert Borsos József deszki káplánt, újabb. A deszki káplán „ meglepetés érte. Néhány nappal a „kegyes agitáció" után pulykavörösen állapította meg, hogy a deszki termelőszövetkezeti tagok a gyapotot újravetették. Fokozta dühéi, hogy a tavaszi eső után a gyapot megerősödött. Az isteni sugallat tehát nem használt semmit, hiába közvetítette az egek ura óhaját. Űjabb nagy támadásba kezdeti te. hát et káplán. A falu fiataljaiból szervezett magának egy kis csoportot és motorkerékpár jávai hordozta őket, hogy még jobban megbarátkozzék a gyerekekkel. Barátságuk odáig fajult, hogy a plébániánjj a szent kereszt tövében kézröl-kézre járt az ördög bibliája. Bűnös kártyajátékokra kezdte tanítgatni a fiatalokat és a „dicsértessék:'.et felváltották a hangos kárlyacsata kiáltó, sai. Ezekkel a lelkileg előkészített fiatalokkal indult el a napokban újból a káplán. Bejárták az egész falul, sorrajárták a házakat: — Lássátok, Isten nem ad áldást a termelőszövetkezetekre. sem pedig termeivényeitekre. Ez a bizonyítéka, hogy a gyapot magyar éghajlaton nem fog beérni! Szántsátok ki, ne hallgassatok az agronómusokra, mert akkor nem fogtok megélni. Ha ráhallgattok, nem lesz mk ennetek a télen. Szántsátok ki és vessetek mást. Mivel az isteni i *> és sugallat újból felmondta a szolgálatot, Borsos káplán felcsapott agronámusnak. Egyszerre érteni kezdeti az agrotechnikához. Még azt is megmondta I „csalhatatlan" tanácsamai, hogy mit J vessenek a paraszt ok^A^ í vetkezeti tagok azonban felismerték, hogy a káplán megint rosszban sán. tikál és azt akarja, hogy a termelő, szövetkezet ne boldoguljon, hogy az államot megkárosítsa. így járt házról-liázra Deszk eme hírhedt káplánja az aratás megkezdésekor is. Ekkor azt beszélte tele szájjal úton-útfélen, hogy: — Ne fogjatok hozzá az aratáshoz. Ne akarjatok okosabbak lenni apáitoknál. Hisz még zöld a gabona, el fog romlani a raktárban. De így bujtogatott Borsos József a cséplésnél is: — Ne adjátok be a gabonái. Ne engedjétek ki a falatot a szátokból, éhen fogtok veszni. — Habzott a szája az ádáz erőlködéstől. Hiába volt a, népi államunk és kenyerünk ellen uszító deszki papnak minden erőlködése. A természet érlelő ereje és főleg a fejlett mezőgazdasági gépek segítsége után virágzik a gyapot Deszken is és, ntint ahogy a gabonát sikeresen learatták a becsületes deszki dolgozó parasz. tok ugyanúgy fognak majd hozzá a fehér arany, a gyapot aratásához is. Ez vadilotla meg leginkább Borsos József deszki káplánt. A vasárnapi miséken már arról beszélt, hogy a bűn viszonylagos. Vannak boldog bűnök — mondta az oltár előtt és bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik ezeket a „boldog bű. nőket" elkövetik. A deszki becsületes parasztság azonban tudja, hogy mi az a, „bol. dog bűn", amire Borsos József káp. ' ín césloz, A káplán szerint ugyanig nem bűn az, ha a kulák kimegy és felgyújtja a kazlakat, vagy mint Lengyelkápolnán tették, megöli a, párttitkárt. Minden olyan bűnt haj. landó tehát megbocsújtani, amely fejlődésünket, szocialista építésünket hátráltatja. Ami tehát a sötét reakció céljait szolgálja, az boldog bűnnek számít. A deszki dolgozó parasztság azon. ban már nem hisz a kétezer éves maszlagnak. A deszki szövetkezeti paraszt már megízlelte a szebb, bol. dogabb életet, amely a szocializmus, hoz vezet. Látja, hogy a szovjet élenjáró agrotechnika nyomán hazánkban is könnyebben boldogul ő mnga is. Tudja, hogy az ilyen papnak minden szava hazugság. Az aratás pedig a káplán minden ármánykodása ellenére is befejeződött és utána jön a gyapot aratása. A deszki szövetkezeti dolgozók tudják a kötelességüket. TudjúJc. hogy a következő tervév építése; a boldogabb jövő építése, aminek sikere tőle is függ. Nem ül fel tehát a reakciós papi beszédnek, hanem inkább hallgat pártunk szavára és becsületesen végzi kötelességét. A dcszki parasztok kérték, hogy az állam ne tűrje az ilyen pap működését, ne tűrje ezt a jezsuita lcörttörfalazást. Borsos József deszki káplánt azóta büntetésből egy rpá. sík községbe helyezték és alacsa. nyabb beosztást kapott. Remé'jük, hogy a működési helyén lakó dol^o'zó parasztok éberen vigyáznak arra, hogy hasonló aljas próbálkozásokba ne kezdjen és az első alkalomrtyxl visszaverik az amerikai imperiaUz. mus „boldog bűneivel' operáló sötétlelkű káplán, minden, ü yentrinnú EróbáJkátfa^ - - — -