Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-06 / 183. szám

VILRG PRQLETARIfll EGYESÜLJETEK! Aa Országos Takarékpénztár megkezdi B második békekiilesönkötvények kiosztását A XV. nyári olimpia végeredménye; I. Szovjetunió, 2. Egyesült Államok, 3. Magyarország. V. ..." Z MDF CSONGRADMEGY'El .PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVF. 183. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1952. AUGUSZTUS 0. Gyarapodnak a béke erői A Berlinben nemrég befejeződött Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka olyan időben végezte munkáját, amikor az imperialisták az emberiség ellem bűnös tevékenységüket állandóan fokozzák, s teljes gyorsasággal élesztik újjá a japán és német militarizmust. A koreai harctéren folytatott tevékenység is arra mutát, hogy a fegyveres összeütközésüket ki akarják szélesíteni. Az egyszerű emberek világosan látják a helyzet komolyságát s a hato'mas békefront további erősítésével válaszolnak a háborús gyújtogatok merényleteire. A békeharcosok sorai közé állandóan özönlenek a jóakaratú, becsüie'es emberek milliói, s a béke erői ma komoly akadályt jelentenek egy újabb háború kirobbantásának útjában. A Béke Világtainács berlini ülésszakának a jelentőségét éppen az adja meg hogy kiszélesítette és fokozta a békemozgalom tömegbázisát. A Béke Világtánács határozata a becsületes emberek újabb millióit mozgósította a bőkéért való harcra. Az ülésszak figyelmének középpontjában a japán és a német probléma állott. A nyugatnémet imperialista hadsereg megalakulása ma már tény. A bonni háborús szerződés a hitleri Wermacht további feltámasztására. Németország széttagoltságának örökössé tételére irányul. A dolgozók felismerték e törekvéseknek vcszfidelmességét, tudják, milyen bajokat, szenvedéseket jelenj, a támadószellemű német hadsereg' feltámasztása. A tüntetések, a gyű' aek, a sztrájkok hullámai zú. dúltak végig Nyugat-Németországon, Franciaországon, Olaszországon és más országokon is a nyugatnémet fasiszta hadsereg felállítása ellen- A népszavazás során NyugatNémetország több mint 9 millió lakója nyiiian kijelentette, hogy ellenzi az újrafelfegyverzést és az ország szétszakítását. A rendkívüli ülésszaknak a német •kérdéssel kapcsolatban hozott egyszerű és világos határozatai minden becsületes ember szivében visszhangra találtak. A határozatok maradéktalanul megfelelnek Németor. Szág é3 a vele szomszédos országok lakossága érdekeinek. A Béke Világtanács a négy nagyhatalom kormányához és az összes népekhez intézett felhívásában kimondta. hogy a külön megegyezések magukban hordozzák a militarizmus ts fasizmus újjászületését, kimélyítik Németország és Európa széttagoltságát és akadályt gördítenek minden olyan erőfeszítés hatékonysága elé, amelynek célja az általános leszerelés. A felhívás négyhatalmi konferencia összehívásában jelölte meg a német kérdés békés rendezésének útját, s hangsúlyozta, hogy ez a megoldás a leghelyesebb, mert igy a német nép önállóan, szabad választások útján valósítja meg egységét és olyan kormány létesítésé', amely békeszerződést. köt a hitleri Németországgal hadiállapotban állott valamennyi országgal. Az ülésszak felhívta a népeket, egyesítsék erőiket és akadályozzák meg a különszerződés megvalósítá. 6át. harcolják ki a négyhatalmi konferencia összehívását a német kérdés békés rendezésére. Békebizottságaink. népnevelőink feladata, hogy a Béke Világtanács berlini ülésszakának nagyjelentősé, gű és hosszú időre útat mutató határozatainak megvalósítására állandóan mozgósí sák dolgozóinkat. Népnevelőink napi munkájukba^ foglalkozzanak a német kérdéssel, magyarázzák meg dolgozóinknak, hogy a német imperializmus feltámasztása milyen veszélyeket jelent az emberiség számára. Mozgósítsák dolgozóinkat a határozatok végrehajtására, s tegyék minden dolgozónak személyes ügyévé a felhívás megvalósításáért, a békemozgalom további kiszélesítéséért vívott harcot. Komoly figyelmet Szentelt az ülésszak a japán problémának. Az Egyesült Államok imperialistáinak a mult ősszel San-Franciscóban megkötött japán különszerződése kifejezetten agressziv jellegű, durván megsérti a jelenleg érvénybe n levő pemzelközi megállapodásokat, megfosztja Japánt függetlenségétől, sárba tiporja a nép békevágyát. A második világháború idején a japán militarizmus komoly károkat okozott Ázsia népeinek. Ez a veszély ma is ott lebeg Ázsi'a népei felet?. A Japánban lezajlott május elsejei tüntetések, amelyekben több mint négy millió ember vett részt, a dolgozók négy általános tiltakozó sztrájkja Josida bábkormányának fasszá törvényjavaslatai ellen, a békeegyezmény megkötését követelő felhívására adott hatnrllió aláírás — ez a japán nép méltó válasza az amerikai háborús gyujtoga tóknak és helyi csa'Jósaiknak. Egybehangzó határozatot fogadtak el 8a ülésszakon a koreai háború beszüntetéséről. Ez a haáro zat teljes mértékben megfelel a do'gozó milliók várakozásának és törekvéseinek, akik támogatják a hős koreai népet és együtt éreznek vele. akik elítélik és megvetik az amerikaiak által elkövetett szörnyűségeket- A Béke Világtanács figyelmeztette a kórsai haiműve'etekben az agresszorok oldalán résztvevő kormányokat, hogy az amerikai parancsnokság bűnös hadviselési mód szereiért és a fegyverszüneti tárgyalások akadályozásáért nemcsak az Egyesült Államok kormányát terheli a felelősség, hanem azoknak az országoknak kormánya is felelős amelyek támogatják a véres koreai agressziót. A határozat felhívott minden népet. követeljék a hadműveletek beszüntetését és a baktériumfegyverek alkalmazását megtiltó 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv ratifikálását 'és megtartását. A berlini rendkívüli ülésszak résztvevői rámutattak az öt nagyhatalom közötti tőkeegyezmény megkötéséért indított nemzetközi kampány óriási jelentéségére, mert az a harc újabb milliókat von a béke híveinek soraiba. Az ülésszakon rész Ivett képviselők között is sokan voltak olyanok, akik korábban nem vettek részt a békemozgalomban, mint például Giuseppe Nttti olasz parlamenti képviselő, Savelio Brigante, az olasz köztársasági semmisí'ő bíróság tiszteletbeli elnöke. Ma a béke minden hívének' erőfeszítései arra irányulnak, hogy még nagyobb lendületet vegyen a békeegyezmények megkötéséért indított kampány, amely valamenny: békeszerető nép akaratát juttatja kifejezésre, hogy békés megbeszélés ú'ján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket. A Béke Vüágtanács rendkívüli ülésszakának munkája egybeesett a Leninről elnevezett Volga—Don csatorna építésének befejezésével. E történelmi jelentőségű eseményt mindén jóakaratú ember úgy értékeli. mint a Szovjetunió óriási hozzájárulását a béke ügyéhez, mint a szovjet dolgozók békés alkotó munkájának újabb ragyogó győzelmét. A szovjet emberek páratlan hőstette fokozza a Szovjetunió vezette béketábor erejét és hatalmát még határozattabb harcra lelkesíti az emberek millióit a háborús gyújtogatok vérgőzös tervei ellen. A Volga —Don hajózható csatorna újabb bizonyítéka a szovjet állam békeszerető politikájának. A békemozgalom kiszélesítésében óriási mozgósító szerepet tölt be az év decemberében tartandó Népek Békakongresszusának előkészítése. A gyűlések, konferenciák, viták, találkozók ezrei szélesítik ki majd az előkészületek során a békemozgalmat. Széleskörű és minden becsületes ember számára hozzáférhető gyűléseken választják meg a kongresszusi küldötteket és dolgozzák ki és adják át a megfelelő megbízásokat. A delegátusok ilymódon a széles néptömegek törekvéseinek közvetlen totaiácsolói lesznek. A kongresszus előkészítése újabb fejezetet nyit meg a békeharcosok valamennyi szervezetének munkájában. Nem kétséges, hogy ezek a szervezetek, melyeket a Béke Világ, tanács rendkívüli ülésszakának ha tározatai lé'.kesítenek és amelyek milliókat fognak egységbe, eredményesen megbirkóznak az eléjük tiiÚj belépők as alsóvárosi Új Élet termelőcsoportba Farkas György és Biczók Sándor középparasztok is aláírták a belépési nyilatkozatot Három hete lesz, hogy Alsóvároson Csiszár Antal dolgozó paraszt aláírta elsőnek ezév nyarán a belépési ny'.latkoza ol az Új É ©t-terme, lőszövei kezeli csoportba. A szegedi parasztházakban akkor már és ezt megelőzően is sokan kezdtek beszélni arról, hogy nem egy szál ember Csiszár Antii a belépéssel, vannak, illetve lesznek követői. Ha nem fúj a szél, nem zörög a levél — mondja a közmondás így is vnn Szegeden is a termelőszövetkezetbe való belépés gondolatával. Nagy. teámmal vannak olyanok, akik most arról gondolkodnak, hogy ezrében már termelőszöve kezeiben dolgoznak. Jó néhányan csak ját-zanak a gondolaital és úgy vannak még most is, h'szik is, nem is a szö.-elkezei gazdálkodás jövedelme, többségét. Á rosszal mindig felnagyítva hallották Éveken keresztül sokmindent hai'otíak a tszcskről Alsóvároson, Felsővároson 03 Újszegeden egyaránt. Jót is, rosszat is és az utóbbit, a rosszat mindig felnagyítva. Nem ~gy alkalommal annyira el úlozva, hogy bizony jónóhányan visszaláncoltak a belépéstől. Ha a népnevelők, a tszcs.tagok nem voliak figyelmesek az ellenség, a kulák mimikájára, akkor az fújta a maga nótáját a saját szájaíze szerint. Ez pedig nem a termelőszövetkezetek magasz alása volt. így aztán természetesen a dolgozó parasztok, akik Sze. geden is nagyon fontolóra veszik az új útra való lépést, könnyen elálltak a belépés gondolatától. Egyrészük amúgy is félt, hogy más helyett kell dolgozni a közösben. Az ehhez hasonló kilátások pedig elaltat ák bennük a termelöcsoporl iránli vonzalmat. Mindenki ozl kapja amiéit megdolgozott A Tisza Lajos-utca 76. száan alatt lakik Farkas György nyolc holdas középparaszt. Ö is így volt még tavaly, de most, hogy ogész évben figyelte az Új Élet-tszcs tagjainak munkáját és éleiét és látja: a cso. portétet nem olyan, ahol egyik a másikon élősködhet. Mindenki azt kapja, amiárt megdolgozott. Ezért 5 is kérte felvételét az Új ÉÍet-termelőcsopor ba. —. Bárcsak tavaly se hallgattam volna azokra, akik ijeszgettek a csoporttól — mondta, mikor a belépési nyilatkozatot Ráírva átadta Sava. nya Miklós tszcs-elnöknek. — Ha beléptem volna tavaly, tudom biztosan másképp állnék anyagiakban is. Csak elnézem Nagyi Jánost, aki ugyanolyan középparaszt, mint én, neki mégis többre telik a csoportban szerzett jövedelemből, mint ne. kem. Nem vagyok én sem a magam ellensége, ezért lép lem be ... Útjuk egyformán végződött: belépéssel Sokat hallották Alsóvároson a dolgozó parasztok azt is. hogy közös lónak túrós a háta. Áz ilyesmi bi. zony csak maghányta-velelte a Pásztor-utcaiakat is, mielőtt elhatározták magukat. Idő kellett ahhoz, is, hogy Biczók Sándor Pásztor-uicai 11 holdas közép paraszt és családja is meg. szokja a belépés gondolatát és határozzon. De ő sem váratott magára tovább. Az eredmények, amelyeket aa Új Élet-tszcsben értek el, mágnesként húzták Biczók Sándort is befelé. Be is lépett. így lépett be Farkas György, Biezók Sándor az alsóvárosi Új Élettermelócsoporlba. Ahányan, annyi a történetük és ha útjuk a termelő, csoporthoz más és más. a vége azonban ogy lett, egyformán végződölt: belépéssel. A begyűjtés eddigi eredményei országos viszonylatban jók: 4 és B kötelezettség kétharmadát augusztus 5-ig begyűjtöttük Tanácselnököx értekezlete A budapesti város! tanács és a megyei tanácsok elr.ökei részére kedden a belügym'nisztériumban értekezletet tartoltak, ame'yen a begyűjtés feladataival foglalkoztak. Az értekezletet Varga András belügyminiszterbe'yettes nyitotta meg, majd Nagy Imre elvtárs begyűjtési miniszter mondott beszámolót. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a begyűjtés eddig általában jó eredménnyel folyik az országban. Begyűjtési rendszerünk a nehézségek és az ellenség aknamunkája ellenére. az egyre élesedő osztályharc közben is kiállta a próbát és betölti feladatát. A dolgozó parasztság hatalmas többsége közvetlenül a cséplőgéptől tesz eleget törvényes kötelezettségének s ezzel csattanós választ ad az ell^aeég aknamunkájára és rágalmaira. A munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége a begyűjtés idején — az ellenség minden mesterkedése ellenére — nem lazult ellenkezőleg: megszi'ár. dult A dolgozó nép ellenségei már a gabonabegyüjtés elején megpróbáltak zavart kelteni, elsősorban azal, hogy felvetették a fejadag kérdését — folytatta Nagy Imre elvtárs —. Meg kell mondani, hogy sok helyen a tanácsok nem léptek fel ke'lö eréllyel az ellenség megtévesztő hírverésével szemben, 6Öt egyes helyeken annak uszályába is kerültek. Pedig a törvény világosan előírja, hogyan ke'l megállapítani a beadás kötelezettségét. Ismeretes, hogy a dolgozó parasztok köte'ezettségét annakidején úgy állapították meg, hogy tanácsaink — a 2. 6zámú törvényerejű rendelet demokratikus szellemének megfelelően — mintegy másfé'millió dolgozó paraszttal külön-külön megtárgyalták, mennyi gabonát kell majd a cséplőgéptől beadnia. Ezt a mennyiséget beírták a beadási könyvbe s ennek adatait a dolgozó paraszt is aláirta. így kifejezésre juttatta, hogy azzal teljesen egyetért. Az egyéni megbeszélés alapián megá'lapít ott kötelezettségeket összegezték, így szabták meg a falu, a járás, a megye tervét éj, a megyei 'erveken épült fel az egész ország begyűjtési terve. Ez a terv törvény, a teljesítés törvényszabta kötelesség. A fejadag felvetésével a a ellenség ezt a törvényt, a tőrvénynek ezeket az e'őírásalt próbálta kiforgatni, felborítani, hatályon kivül helyezni, az ország egyetemes érdekeinek sérelmére. Nyilvánvaló: Nincs olyan törvény, amely a tavasszal elvégzett tcrvfelhon. tóst, a beadási könyvbe bejegyzett kötelezettséget hatályon kí. vül helyezíe volna. A 2. számú törvényerejű rendeletet az ellenség próbálta hatályon kívül helyezni, de tanácsainknak éberen őrködniük kell meghozott törvényeink felett. Nagy Imre elvtárs ezulán elmondottá, hogy a gnbonabegyüjtésben elsősorban Zala, Vas és Somogy megye végzeit dicséretreméltó munkát, mig Nógrád és Borsod megye elmaradt. Meg lehet állapítani, hogy a begyűjtés eddigi eredményei országos viszonylatban jók: az A és B kötelezettség ké harmadát augusztus 5-ig begyűjtöttük. A munka neheze azonban még halra van, hiszen a legnehezebb az utolsó öl-tíz százalék és öt-tíz százalék híján nincs tervieljesítés! A tervet teljes egészében, maradéktalanul teljesíteni kell! Az augusztus 20-ig terjedő időt jól ki kell használni arra, hogy ezt a nagy feladatot sikerrel megoldjuk. Nagy Inire elvtárs ezután rámutatott arra: A begyűjtés további sikerének egyik legfontosabb feltétele az, hogy tanácsaink szigorúan és következetesen alkalmazzák az előírt biin'ető rendszabályokat a nemteljesítőkkel szemben. Igen fontos feltétele az eredményes begyűjtésnek a tanácstagok, a tanácselnökök példar mutatása. Ez jó hatással van a dolgozó parasztokra és gyors beadásra mozgósítja a községet. A termelőszövetkezetek a begyűjtés első időszakában jó példát mutattak a dolgozó parasztok előtt. Az utóbbi időben azonban visszaesés tapasztalható. Egyes megyékben a termelőszövetkezeteik a fejadag biztosítása címén a beadás csökkentését kérik. A tanácsok, s nemritkán a miniszteri meghatalmazottak is, megalkuvók ebben a kérdésben. Nyilvánvaló: MI a termelőszövelkezetektől is megköve'cljük a beadás pontos és maradéktalan teljesítését, ná. luk is feltétlenül érvényt szer, zünk a 2. számú törvényerejű rendeletnekAz eddiginél jóval fokozottabb fia-yelmet kell fordítaniok a tanácsoknak a begyűjtés versenyére is. A dolgozó parasztság sok helyen n®gy 'lelkesedéssel vesz részt ebben a versenyben, a tanácsok azonban nem támogatják kellőképpen a verseny ügyét. *em tekintik feladatuknak a versennyel való foglalkozást, pedig ahol a versenyt jól megszervezték, ott kimagasló eredményeket, értek e; a begyűjtésben s ott kudarcot vall az ellenség minden aknamunkája. Másik fontos kérdés: a forgalmi korlátozások megszüntetése, a szabadpiaci értékesítés jogának pi&ostiása. Ez ha'a'mas eiőrelenditője a beadásnak, a terv teljesítésének, megszilárdítja a bizalmat pártunk és kormányunk iránt. Alig három héttel a forgalmi korlátozások bevezetése után, máris felszabadítottuk az első községeket ék termelőszövetkezeti csoportokat. Azóta a községek és . termelőszövetkezetek egész sora kapta vissza a szabad* piac jogát. A dolgozó parasztság tudja, hogy a szabadpiac nagy anyagi haszonnal jár. Ezt azonban nem tudatosítjuk eléggé széles körben, pedig a beadás, s nem utolsósorban a december l-i párt- kormányhatározat eredményeinek megszilárdítása szempontjából hatalmas buzdító erőt jelent. Erről a munka lázában egy pillanatig sem szabad megfelejtkezni. Közeleg augusztus 20-a, Alkotmányunk ünnepe, amely a begyűjtés nagy napja is. Mi augusztus 20-ra vállaltuk, hogy sikeresen befejezzük a begyüjtsé első szakaszát: a bonabegyüjtést. Az eddigi eredmények biztatóak, s ezek adjanak erőt a további feladatok elvégzéséhez. A most következő napokban dől el. hogy melyik megye lesz az első a minisztertanács vándor, zászlajáért folyó versenyben. A moslani gabonabegyüjtés alapozza majd meg az őszi begyűjtés sikerét is. Koronázza az eddigi sikereket augusztus 20-ra teljes győzelem! — fejezte be Nagy Imre nagy tapssal fog-adott beszámolóját. Ezulán Keresztes Mihály, a földművelésügyi miniszter első helyettese a cséplés gyors befejezésének és az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésének feladatairól beszélt. — Kormányzatunk — mondotta — az összes körülmények figyelembevételével állapította meg a csép. lés határidejét. Ezt mindenképpen be lehet és be is kell tartanunk. A még- hátralévő időben minden erőnket összpontosítani kell a cséplés befejezésére, mert ez döntő előfeltétele annak, hogy augusztus 20-ig befejezhessük a begyűjtést. Keresztes Mihály ezután a má. sodvetés és a tarlóhántás kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napok egyik igen fontos feladata a másodvetés és a tarlóhántás maradéktalan végrehajtása. Rámutatott arra, hogy fejlettebb talajelőkészítő módszerekkel, fokozott mértékben alkalmazol t mélyszánfással, nagyarányú trágyázással is fokozni akarjuk jövóévi terméseredményeinket. Végül a megyék 195JI. évi növény- és állal tenyésztési lervéneik elkészítésével kapcsolatos feladatokat ismertette. Az értekezWen számos h,0zzászóiáa teflKZoti ák