Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

DÉLMCYMO VILfiG PRQLETfiRIAl EGYESÜLJETEK! UJ mankasikerekkel Ünneplik az „Építők Napját1* az építőipari dolgozók Begyűjtést szabotáló kulákokat ítélt el a járásbíróság Tovább nő Szegeden a tcrmelőcsoportokba belépő dolgozó parasztok száma V.. AZ M D PC SÜN GRADMEGY El PA RT B í Z OTT S AGA NAK LAPJA­VIII ÉVF. 203. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1952. AUGUSZTUS 30. A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése Pártunk kezdettől fogva harcolt B virágzó mezőgazdaság, a jómódú parasztság megteremtéséért. Ennek a következetes harcnak óriási ered­ményei születtek a történelmi je­lentőségű kecskeméti beszéd óta- Ha Csupán azt nézzük, hogy Csongrád megyében a legutóbbi egy hét alatt 600 dolgozó parasztcsatád több mint 3000 holddal választotta a Rákosi elvtárs által mutatott útat, azt látjuk: a tormelőszövekezeti mozgalom ellenállhatatlanul széle­sedik. Szinte lehetetlen pontos számadatokban kifejezni, hogy hány kis- 'és középparaszt hagyja ott na­ponta a keveset termő, sok munkát, igénylő egyéni parcellát és kopog­tat a termelőszövetkezet kapuján, mert — különösen az utóbbi napok­ban — egész határrészek lakói ala­kítanak új csoportot vagy lépnek be a meglévő szövetkezetekbe. Mi ennek az oka? Legelsősorban az, hogy a termelőszövetkezet tag­jai megfogadták Rákosi elvtárs jó­tanácsát és általában mintaszerűen gazdálkodtak. Megszilárdították a munkafegyelmet, nagyobb gondot fordítottak az állattenyésztésre, amely azután alapját képezte a szö­vetkezeti vagyon növekedésének, az állam iránti kötelezettség teljesíté­sének és az egyes tagok magasabb jövedelmének. Ebben van a magya­rázata annak is, hogy ebben az év­ben már nem lehetett rongyos szö­vetkezeti parasztokat látni, mert a közös munka eredményéből futotta mindenkinek ruhára, cipőre. Ma már csak azok a szövetkezeti tagok panaszkodnak, akik nem szeretnek dolgozni és azt várják, hogy a töb­biek szorgalmas munkája révén -jussanak jogtalan anyagi előnyök­höz. A munkakerülők l'étszámi azonban az idén minimálisra csök­kent, mert a pártszervezetek poli­tikai nevelőmunkája következtében az öntudatos termelőszövetkezeti ta­gok nem tűrték maguk között a lú­gosokat- A termelőszövetkezetek tagjainak ugrásszerű életszínvonal­emelkedése kiváltotta még a régi termelési formához leggörcsösebben ragaszkodó dolgozó parasztok ér­deklődését ls. mert látják, hogy amíg ők látástól-vakulásig dolgoz­nak, aránylag kevés jövedelem mel­leit. addig a tszcs tagok kerékpárt, rádiót vásárolnak és élvezhetik a szocialista kultora vívmányait. A régi világban huncutság, csa­lás, kizsákmányolás volt a vagyon­szerzés módja. Napirenden voltak a véres családi összetűzések. A fiatal házasok nem győzték kivárni az öregek halálát, hogy megkaphassák az örökséget és méreggel, vagy bal­tával tették el őket lábalól. De nem sokáig élvezhették a just, Néhány év múlva követelőzni kezdett a bank, jött a7 árverés és a kulák po­tom árom megszeffezte a foggal­körömmel összekapart létalapot. A falu kapitalistái naprólnapra tolla­sodtak. a kis- és középparasztok pe­dig tömegével mentek tönkre, duz­zasztották a mezőgazdasági munka­nélküliek amúgy is hatalmas tábo­rát Most a termelőszövetkezet tag­jai'nem kell. hogy becsapják szom­szédaikat mert rendes, becsületes munkávai jómódban, megelégedet­ten élhetnek. Ha ma valaki sze­génységről panaszkodik, szegénysé­gének ő maga az oka. Rákosi elv­társ azt mondotta az ilyen dolgozó parasztokra: ,,...ha bemegy a szövetkezetbe és a feleségével együtt négyszáz-ötszáz munkaegységet ki­dolgoz akkor már annyi a jövedel­me, niint egy középparasztnak.'' Rákosi elvtárs igazságára azóta Százezrek döbbentek rá. Bába Já­nos a csongrádi járási tanács el­nökhelyettese a következőket írja: .Tömörkényen néhány nap lefor­gása alatt két új III. típusú terme­lőcsoport alakult és egy harmadik megszervezése is folyamatban van. Az egyik - amely Dózsa György nevét vette fel — két hét tel ezelőtt még mindössze nyole taggal és 40 hold földdel rendelkezelt és ma már 120-an vannak 500 hold föl­dön. Naponta 30—40-en lépnek be a meglévő termelőcsoportokba is­mert h régi tagok szinte va'ameny­nyien népnevelő munkát végeznek és saját megjavult életkörülménye­ikkel agitálnak. A tömörkényi dol­gozó parasztoknak az a tervük, hogy még ezen az őszön községü­ket termelőszövetkezeti községgé alakítják." És mi a helyzet Kiskirályságon? Az egés^ községben _ a kulákokat nem számítva — mindössze 13 csa­lád gondolkodik még a belépés fe­lől. Ezelőtt két esztendővel még nem volt ilyen hatalmas érdeklődés a ter­melőszövetkezetek iránt. Az egyé níleg dolgozó parasztok akkor még legtöbbnyire csak a megnemértést, a széthúzást, a gazos kukoricaföl­deket látták; vagyis nem látták megcáfolhatatlan igazságnak azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fö­lötte áll a szétaprózott gazdaságok, nak. De ma már másként gondol­koznak. A sándorfalvi dolgozó pa­rasztok küldöttségileg felkeresték Körösi Ferenc községi párttitkár elvtársat és kérték: magyarázza meg a III. típusú tszcs működési szabályzatát, mert ők is csoportot akarnak alakítani- Ezek a dolgozó parasztok nem azért léptek rá a párt által mutatott útra. mert el­adósodtak és rossz volt a megélhe­tésük — hiszen van közöttük szép számmal 10—12 holdas középpa­raszt is. akiknek a felszabadulás ón nem voltak anyagi gondjaik. De látták, hogy a termelőszövetke­zetek kezdenek kilábalni a gyer­mekbetegségekből, mindjobban kez­dik alkalmazni a gépeket és a leS" fejlettebb agrotechnikát s ennél­fogva kimagasló terméseredménye­ket érnek el hatalmas földjeiken. Ez a nagymérvű szövetkezeti gazdálkodás felé való fordulás azon. ban kell. hogy figyelmeztessen ben­nünket eddig elkövetett hibáinkra. Az elmúlt évi felfejlesztés során egy kissé elkapattuk magunkatasi­kerektől és figyelmen kívül hagy­tuk az osztályellenség aknamunká­ját A kulákok, akik pontosan azt testek, hogy a nagymérvű szocia­lista átalakítás közepette megfeled­kezzünk róluk, azonnal tömegével furakodtak be' a termelőszövetke­zetbe, dolgozó parasztoknak adva ki magukat. Különösen a szegedi járásban történtek ezen a téren sú­lyos mulasztások, ahol annyi kulák­nak sikerült kihasználni az ellany­hult éberséget, hogy később a csor vai és az ásotthalmi termelőcsopor­tokból harminc-negyvenesével kellett őket kiebrudalni. Sőt mi több: a zsombói I. típusú Szabadság tszcs­ből a napokban kellett kiseprűzni tizenegy osztályellenséget. Volt kö­zöttük olyan is, akinek a múltban 500 hold földje vott 'és az" egész köz. ség tudta, hogy kiszipolyozta nap­számosait béreseit. Ebben a tszcs­ben uszított a gabonabegyüjtés ellen Tarajosi Sándor horthysta repülő­százados (jelenleg is rendőri fel­ügyelet alatt áll) és Szilágyi József egykori 90 holdas cséplőgépes ku­lák. A mostani felfejlesztés során nem fordulhatnak elő ilyen szégyenletes esetek. Pártszervezeteink és a ta­nácsok , legyenek éberek elsősorban és ha azt látják, hogy a kulák igyek­szik beférkőzni a termelőcsoportba, azonnal figylmeztessék a tagokat: a basaparaszt, aki világéletében má­sok munkájából gazdagodott, a tszcs-ben is kizsákmányolást akar folytatni- Népnevelő.nk már az agi táció során leplezzék te őket és mu­tassanak rá: hazánkban csak dolgo­zó parasztoknak van helyük a ter­melőszövetkezetekben, csak az ő számukra biztosítja pártunk és kor­mányunk a nagvüzemi termeléssel járó előnyöket. A jugoszláviai zndru­gákban (termelőszövetkezet-féle) úgy a politikai, mint a gazdasági veze­tés a kulákok kezében van, akik kényükre-kedvükre zsákmányolhat­ják ki a szegényparaszt tagokat­Ugyanezt szeretnék nálunk is a ku­lákok. de hála pártunk éberségé­nek, ebben az országban nem terem többé babér az osztá'vellenségnek. örömmel üdvözöljük az új cso­portokat elakftó és „ meglévő ter­melőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztokat- Köszöntjük őket a' emberibb étet, a szocialista felemel­kedés talaján, mert a termelőszö­vetkezeti mo'zgalom holnapi agitá­torait. az utolérhetetlen mezőgazda­sági termelési forma harcosait lát­ink bennük. Dolgozzanak o'van te' Ves-d'csel a terméseredmények fn" kozásáért. mint ami'ven le'kesedés sel ön'goznnk a régi termelőszővet te7eti fanok, és a r»árt trénvmiifa­tása szerint leptezzék le kíméletle­nül a boldogulásukra törő ellensé get. Fz egyik legfontosabb feltétele a szövetkezeti mozgalom győzelmé nek. A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának nyilatkozata a szovjet kormány jegyzékéről Berlin (ADN). A Német Demo­kratikus Köztársaság miniszterta­nácsa augusztus 28-i ülésén nyi'at­kozatot telt a Szovjetunió kormá­nyának a három nyugati hatalom kormányához intézeti 1952 augusz­tus 23-i jegyzékével kapcsolatban. A Német Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsa — hangzik a többi között a nyilatkozat — öröm­mel üdvözli azokat az újabb javas­latokat. amelyeket a Szovjetunió kormánya 1952 augusztus 23-i jegy­zékében tett a nyugati hatalmak kormányainak. A német nép döntő többsége he­lyesli a szovjet kormány újabb lépését, mert ez lehetővé teszi a német kérdés gyors, békés meg. oldását A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya örömmel üdvözli azt a javaslatot, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Szövetségi Köztársaság képvi­selőit a Németországot érintő kér- ' dések megtárgyalására és a maga részéről kész küldötteit megnevezni. A Német Demokratikus Köztársa- ; ság kormánya teljes mértékben he- : lyesli a szovjet kormánynak azt a javaslatát is, hogy a németek ma­guk alakítsák meg a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának és a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek képviselőiből azt a bizott­ságot, amely megvizsgálja az álta­lános szabad választások megtartá­sának előfeltételeit. Ez a javaslat számol a német nemzet méltóságá­val és megfelel a reális helyzetnek. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya úgy véli, foly­tatódik a nyilatkozat, hogy Né­metország egységének békés úton való helyreállítása és a független össznépiét kormány megalakítása cssk a szovjet kormány javaslatainak gyors megvalósítása útján lehetséges. Ennek meggyőző bizonyítéka az a tény, hogy a szovjet kormány töb­bek között javasolja a megszálló csapatok kivonásáról való tárgya­lást, míg a nyugati hatalmak a kü­lönszerződésben tervbevett'ék Nyu­gat-Németország megszállásának to­vábbi fenntartását. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a potsdami szerző­dés alapelvéinek megfelelően, ma is mint eddig, azon az álláspontot* van, hogy az egységes Németor. szág csak békeszerető és demokra. tikus Németország lehet. j A német népnek az az érdeke, hogy Németország ne legyen újból agresszlós tűzfészek és soha többé ne használhassák fel agresszív célok érdekében, mert ez közvetlenül veszélyeztetné Európa békéjét és a német nemzet életét. A nyilatkozat a továbbiakban rá. mutat, hogy a különszerződést al német nép akarata ellenére akarják; Nyugat-Németországra kényszerít toni, majd így folytatja: ennek so.< hasem szabad megtörténnie, ha al német nép egységes, békeszerető államban akar élni és ha nem akarja, hogy olyan új háborúba so­dorják, amely egyúttal a németek németek elleni gyilkos testvérhábo* rúj'a lenne, | Ha minden német hazafi összes fog, akkor azonnal rá lehet lépni a német egység békés úton való hely. reállításának és az európai béka megvédésének útjára" — fejeződik be a nyilatkozat. fi német népnek békeszerződés, önálló neme! kormány és egységes, demokratikus, békeszerető Németország kell WiLhelm Piech rádióbeszéde Berlin (ADN) Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke 1952 augusztus 28-án a né­met demokratikus rádión- keresztül beszédet intézett a német néphez. „A német nép élete és állami léte nagy veszélyben forog — mon. dotla rádióbeszédében Wilhelm Pieck — a német népet egy újabb háborúba akarják kergetni, meg akarják fosztani állami egységé­től. Azt akarják hogy, teljesen az amerikai uraktól függjön és nyo­morúságos sorsra jusson. A hábo­rús különszerződést, amelyet Adenauer a nyugati hatalmak tá­bornokaival folytatott titkos tár­gyalások után, május 26-án Bonn­ban aláírt — most el kell fogad­niok és ratifikálniok kell a bonni szövetségi gyűlés képviselőinek. Ezzel a nyugatnémet lakosságra végzetes döntést hoznának. Ennek nem Szabad megtörténnie. A nyugatnémet lakosságnak a szö­vetségi gyűlés minden képviselő­jét tömegtüntetésekkel kell rábir­niokf hogy megtagadják a háborús különszerződés jóváhagyását. A háborús különszerződésnek nem szabad életbelépnie. A nérrret asszonyok és férfiak milliói, a német ifjúság, teljes jog­gal tartja a bonni különszerződést nyílt háborús szerződésnek, esz­köznek ahhoz, hogy a nyugati ha­talmak nemzeti és szociális rab­szolgaságba döntsék Nyugat-Né­metországot. Minden háziasszony, minden .munkás, minden tisztv'se­ló, minden Szellemi dolgozó már ma érzi a még nem ratifikált kü­lönszerződés súlyos következmé­nyeit. A legfontosabb élelmiszerek ára szakadatlanul emelkedik. Ennek az az oka, hogy a különszerződés hatalmas pénzügyi terheket ró a német népre. A fegyverkezési ki­adások tervbevett összege 850 millió márka. A német népnek több. százmillió márkát kell előteremte, nie a megszálló csapatok elhelye­zésére és fenntartására. És ez még mind nem elég: az Adenauer kor. mány kötelezte magát a külföldi adósságok elismerésére. Ez további évi 700 millió márka terhet ró a német népre. A német nép és országa ellen elkövetett árulás végzetes politiká­jának célja: a fegyverkezés és a megszállási költségek milliárdos terheit a német népre rakni: bizto. sítami hazánkban a megszálló ha­talmak korlátlan uralmát; a nyu­gatnémet ifjúságot kiszolgáltatni Hitler tábornokainak; a német ifja­kat Koreában. Vietnamban, tetaj­földön és Tuniszban harcba Vtoy- , szeríteni, hogy vérüket és életüket ; áldozzák a nemzetközi fegyverkon- ' szernek érdekeiért: az összes demo. ktaVkus szabadságjogokat eltörölni, végül kirobbantani német földön a háborút, amely egész Németorszá­got felperzselt földdé változtatná. Ma felelősségem teljes tudatában mondom: a bonni különszerződés a háborúhoz vezet, mindannak el­pusztításához, ami kedves nekünk, otthonunk lerombolásához, asszo­nyaink és gyermekeink halálához. Rajtunk, minden békeszerető em­beren múlik azonban, hogy a há­borús uszítók előtt elzárjuk a* utat. A német népnek nem kell a különszerződés. A német népnek békeszerződés, önálló német kort mány és egységes, demokratikus, békeszerető Németország kell. A háborús uszítók útját el lehet zár. ni, ha a békeszerető németek n városokban és falvakban millió. számra követelik: le a külőnszer­zödéssel! Békeszerződést! Moszkvába érkezett Cetlen bal, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke Moszkva (TASZSZ). Augusztus 28.-án Moszkvába érkezeit Ceden­bal, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, valamint I. Szambu, a Mongol Népköztársa­ság külügyminiszterhelyettese. Az érkezőket a központi repülőd téren A, I. Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyette­se, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere és a közélet több más vezető személyisége fogadta. Az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának teljes ülése Kiev. Az „Izvesztija" Jelentése szerint az Ukrán Kommunista (bol­sevik) Párt Központi Bizottsága auguszrus 26-án teljes ülést tartott. Az ülés elhatározta az Ukrán Kom­munista (bolsevik) Párt VII. kon­gresszusának összehívását 1952. szeptember 23.-ra. A kongresszus napirendje: Az Ukrán Kommunista (bolse­vik) Párt Központi Bizottságának beszámolója — előadó L. G. Mel­nyikov elvtárs, a központi bizottság titkára. Az Ukrán Kommunista (bolse­vik) Párt számvizsgáló bizottságá­nak beszámolója — előadó A. I, Davidov elvtárs, a számvizsgáló bi­zottság elnöke. Az Ukrán Kommunista (bolse­vik) Párt veze'.ő szerveinek megvá­lasztása. A küldöltek megválasztása a SzK(b)P XIX. kongresszusára. Negyvennégy fayasfat az úfrafelfegy/érzés ellen az fingó! kin illésért országos évi konferenciáján London (MTI). Az angol Mun­káspárt ősszel tartandó országos évi konferenciájára a többi között 44 olyan javaslatot nyújtottak be, amely élesen bírálja a Churchill­kormány háborús fegyverkezési programmját. A többi között Surrey megye munkáspárti szervezete javasolja. hogy a konferencia sürgesse a kor­mányi, hogy csökkentse a fegyver, kezesi programmot. Thanet-sziget munkáspárti szer. veze'e javaslata szerint elengedhe­tetlenül szükséges, hogy az öt nagy­halalom tárgyaljon a nemzetközi leszerelés és a Kelet és Nyugat kö­zötti viták elrendezése céljából. Amerilsai tudósító a Koreában lévő amerikai katonák hangulatáról New-York (TASZSZ). A „Uni­ted Press" koreai tudósítója beszá­mol arról, hogy a Koreában har­coló amerikai katonák „türelmet* lenül várják azt a percet, amikor felváltják őket és elhagyhatják Koreát." „Az egész fronton — írja a tu­dósító — a csaknem teljes remény. telenség légköre uralkodik. A fel­vállási rendszer új jele'nfőségre te:f szert, ugyanis a felváltottak elhagyhatják Koreát." Amint a közleményből kitűnik, a koreai fegyverszüneti tárgyalások elhúzása az amerikai katonák kö­rében súlyos kiábrándulást okozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom