Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1952 AUGUSZTUS 2®, Amellett sem lehet elmenni, hogy a kommunisták körében elég széles körben elterjedtek a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, & párt- és államtitok kifecsegése. A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve, minden munkahelyen, minden körülmények között. A 6zervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban Wj kell Írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a pártás az államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Végül el kell ismerni, hogy 6ok párt-, szovjet- és gazdaság szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás egy vidékről való származás, csa'ádi kötelékek alapján végzik. Világos, 'hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze 6incs a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes — politika* és, szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be kell venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összeegyaztethetelen a párttagsággal. Az elmondottakból kiindulva Szükséges: 1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait a párttagok kötelességeiről, mégpedig: „3. A l'ARTTAG KÖTELESSÉGE, JHJGY: a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén; b) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kö elesége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért, A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt harcképességét és ezért öszeegyeztetheiclilen a párttagsággal; c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét; d) állandóan erősí.se kapcsold tail a tömegekkel. Idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt pohiikáját é;t halászatait, s -smlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyözhe:etlen®ége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik; e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait; f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártba® nem lehet kétféle fegyelem: rr.ág a veze.ök és más az egyszerű párttagok számára, A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől ós tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba. amely kárt okoz a pártnak, s ezért öszEzeegycztclheletlen a párttagsággal; g) fejlessze nz önbírálaiot és nz alulról jövő bírálatot, tárja fe! és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojlása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot, s hivalkodússal és magaszlalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban; h.) személyekre való tekintet nélkül közöje n párt vezető szerveivel — egészein a központi bi. zot'ságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket, s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekelt sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani; i) őszinte és becsületes legyen a párihoz. ne likolja el és ne forgassa ki az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja a Jtárlot, a legnagyobb bűnt követi cl, s nem maradhat meg a párt soraiban; j) megőrizze a párt- és áílnmti'kot, legyen politikailag éber- s vése emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények között szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben, s összeférhetetlen a párttagsággal; k) bármely helyen, ahová a pár* áUíieiiá, icAáületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására: vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimhoraság, személyes ragaszkodás. egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, ösz] szoférhetetlen a párttagsággal." 2 A szervezeti szabályzat „A PART. PARTTAGOK, KÖTELESSÉGEIK ÉS JOGAIK" fejezetében elő ke" írni a következő kiegészítéseket fs: a) fel kell venni a szervezeti szabályzatba a köveikező cikkelyeket: „11. Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a 'pár ból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja. A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásról az illető bizottság teljes üiése a szavazatok kétharmad többségévej dönt. 12. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tágjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus vagy — kéjt kongresszus közli időben — a Szovjetunió Kommunista pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusain a központi bizottságának az a póttagja vál'ja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik." 4. A párttagok jogairól A jelenlegi szervezeti szabályzatban bizonyos mértékig szűkítették és pontatlanul fogalmazták meg a párttagok jogait. A.jelenlegi szervezeti szabályzat három pontját fel kell cserélni a következő megfogalmazással: „4. A PÁRTTAG JOGA. HOGY a) részt vegyen a pártgyűléseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a taggyűléseken bármely pártmunkást megbíráljon; c) részi vegyen a pártszervezetek választásában mint választó és váliszlható; d) személyes meghallgatást köveleljen mindazokban az esetekben. amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Párja Központi Bizottságát is." 5. A tagjelöltekről A pártszervezetek munkájának komoly hiányosága, hogy rosszul segí ik a tagjelölteket a pártba való belépésre irányuló előkészületben és nem foglalkoznak személyi tulajdonságaikkal. A tagjelöltségi idő gyakran üres formasággá válik és a tágjelöltek jelentékeny részénél több évig húzódik. A párt nem törődhet bele ebbe a hiányosságba. Meg kell javítani a pártszervezetek munkáját a tagjelöllek körében és fokozni keli maguknak a tagjelölteknek felelős, ségét tagjelöltségi idejükért. „TAGJELÖLTEK" Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat fejezetébe fel kell venni a következő kiegészítést: „A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészüljenek a pártba való belépésre. A jeJöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelölti idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölti idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöllek közül való kizárásra." 6. A párt kongresszusai és a közponfl bizottság teljes ülései összehívásának időszakairól A tapasztalat azt mutatja, hogy a párt kongresszusai és a párt központi bizottsága teljes ülései öszszehívásának következő időszakait célszerű megállapítani: A párt rendes kongTeszusát négyévenként legalább egyszer hívják össze: a párt központi bizottságának teljes ülését hónaponként legalább egyszer hívják össze. 7. Az összszövetségi pártkonf'ercnciákról A párt szervezeti szabályzatának tervezetében nem szerepelnek előírások az össz-szövetségi pártkonferenciákról. A jelenlegi körülményeik között nincs szükség össz-szövet&égi pártkonferenciákat összehívni, mert a párt politikájának megérett kérdéseit meg lehet vitai ni és a központi bizottság teljes ülésein. 8. A politikai irodának a párt központi bizottsága elnökségévé való átalakításáról Célszerű, hogy a politikai irodát a párt központi bizottsága elnökségévé alakítsák át, amelyet a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására szerveznek, mert az „elnökség" elneve. zés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, amelyeket a politikai iroda jelenleg ténylegesen végez. Ami a központi bizot ság szervező munkáját illeti, amint a gyakorlat bebizonyította, célszerű ezt a munkát egy szervben, a titkárságban összpontosítani, ezért a továbbiakban a központi bizottság szervező irodája megszűnik. Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat 34. cikkelyét a következő megfogalmazásban kell kifejteni: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot." 10. A párt központi bizottsága és a helyi pártszervek apparátusáról Mint a tapasztalat mutatja, a pártapparátus felépítése a helyzettö és a konkrét viszonyoktól függően megváltozik. Ezért célszerű eltekin. teni attól, hogy a szervezeti szabályzatban meghatározzuk, milyen intéző szerveket és osztályokat szervezzünk a párt központi bizottságában és a helyi pártszervekben11. A helyi pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározásáról A párt szervezeti szabályzata a helyi pártszervezetek feladatait és funkcióit — mint a tapasztalat mutatja — nem tükrözte vissza teljes mértékben. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy kiegészítsük a szervezeti szabályzatnak a helyi, pártszervezetek feladatait meghatá. rozó cikkeit, rámutatva, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottsága, a határterületi, a területi, a kerületi, a városi és a körzeti pártbizottságok biztosítják a párt utasításainak mardéktaian végrehajtását és irányítják a helyi szovjet, valamint társadalmi szervezetek tevékenységét az ott lévő pártcsoportokon keresztül. A szervezeti szabályzatnak vissza kell tükröznie, melyek a pártszervezetek feladatai a pártszerű bírálat és önbfrálát fejlesztésében és nzzai kapcsolatban, hogy a kommunistákat a párt és az állam munkájának hiányosságaival szembeni engesztelhetctlenség szellemében neveljék. A szervezeti szabályzatban olyan fontos feladatokat is kell a pártszervezetek elé tűzni, mint a dolgozók kommunista nevelése és a marxizmus-leninizmus tanulmányozásának irányítása a párt tagjai és a tagjelöltek körében, különösen szem előtt tartva, hogy a marxizmus-leninizmus propagandájának megszervezése még mindig nem kielégítőTovábbá, a folyó kérdések még operatívabb megvizsgálása érdekében és annak biztosítására, hogy a végrehajtás ellenőrzését jobban megszervezzék, n szervezeti szabályzatban elő kell írni, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottságában a határterületi és területi pártbizottságokban titkárságok létesüljenek. Annak megnkadályozása érdekében, hogy a területi, határterületi pártbizottságok irodáját és a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottsága irodáját felcserél iék a titkárságokkal. háromra kell csökkenteni a titkárok számát és kötelezni kell a titkárságokat arra. hogy nz elfogadott határozatokról ielentést tegyenek a területi, határterületi pártbizottság, valamint a szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bízott? sága irodájának. Végül a helyi pártszervezetek mun? kájában mutatkozó hibák idejekorán való kijavítása céljából, úgyszintén a munkájukban felgyüíemiő pozitív tapasztalatok figyelembevételének biztosítása érdekében arra kell kötelezni a területi, a határterületi pártbizottságokat és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottságát, hogy munkájukról rendszeresen tájékoztassa a párt, központi bizottságát és meghatározott határidőn belül jelentést küldjön tevékenységéről a központi bizottságnak, A kifejtettekből kiindulva elengedhetetlen, hogy a szervezeti szabályzatnak a helyi pártszervezetekről szóló fejezetébe a következő kiegészítéseket és módosításokat iktassuk be: 1. A szervezeti szabályzatnak a helyi pártszervek és alapszervezetek kötelességeiről szóló paragrafusaiban kiegészítőlég rá kell mutatni, hogy ezek biztosítják a párt utasításainak maradéktalan teljesítését, a pártszerű bírálat és önbírálat fejlesztését és a kommunisták nevelését a hibák elleni engesztelhetetlen, ség szellemében, irányítják a marxizmus-leninizmus tanulmányozását a párttagok és a tagjelöltek körébpn, szervezik a politikai felvilágosító munkát a párttagok és a tagjelöltek, körében és ellenőrzik, hogyan sajátítják el a párttagok és tagjelöltek a marxizmus-leninizmus alapismereteit, megszervezik a dolgozók kommunista nevelésével kapcsolatos munkát, irányítják a helyi szovjet és társadalmi szervezetek tevékenységét az ott lévő pártcsoportokon keresztül2. Ki kell egészíteni a szervezeti szabályzatnak a helyi pártbizottságok végrehajtó szerveiről szóló 42, paragrafusát a következő tétellel: „A területi, határterületi pártbizottságokban, a szövetséges köztársaságok kommunista pártiának központi bizottságában titkárságokat szerveznek a folyó kérdések megvízscá'ására és n végrehajtás ellenőrzésére. A titkárság az e1 fogadott határozatokról jelentés; t"sz a területi, határterületi pártbizottság, a szövetséges köztársaság kommunista oártia központi bizottságit irodáiáriak" A szervezeti szabályzatnak ugyanebben a cikkelyében rá kell mutatni, hogy a területi, a határterületi pártbizottságok és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottsága három titkárral rendelkezik 3. Ki kell egészíteni a szervezeti szabályzat 43. paragrafusát a"3', hogy a területi bizottság, a határterületi bizottság, a szövetséges köztársaság kommunista pártja * köz. penti bizevttsága rendszeresen tájé. keztatja az SZKP Központi Bizottságát és a megállapított haláridőkben tevékenységéről jelentést ad a központi bizottságnak. 12. A szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottsága? a határterületi pártbizottságok, a területi, a körzeti, a városi és a kerületi pártbizottságok teljes ülése összehívásának időszakairól 9. A pártellenőrző bizottságnak a párt központi bizottsága melleit működő párlellcnőrző bizottsággá való átszervezéséről Annak érdekében, hogy fokozzák a pártellenzőrzö bizottság sze. epét a pártfegyelem megszegő- és • z azon esetek elleni harc terén, amelyekben a kommunisták nem kielégítően ft "jesít'k kötelességeikei, ce. szerű a páitellenörzö bizottságot átszervezni A párt központi bizottsága mellett ••.lökődő pártellen őrző bizottsággá és lé'rehozni a helyszínen a hriyi pártszervektőt független párt- enőrző hoottsági helyi meghatalmazottak i".ezményét. Á párteilenőrzö bizottságra kell bízni annak ellenőrzését, I ogy hogyan tartják meg a párttá gok és tagjelöltek a pártfegyeimet, rá kell bízni a párt prograromjának szervezeti szabályzatának, a párterkölcsnek megsértésében vétkes kommunisták felelősségrev-mását és ? szövetséges köztársaságok kom min-sta pártja központi bizottságának a párt határtcrü'eti és területi bizottságainak a pártból való kizárás és pártbüntetésekről szóló határozatai ellen beadott fellebbezések megvizsgálását- Az említettekből kiirdu'va a szervezeti szabályzat 35 cikkelyét új megfogalmazásban kell kifejteni, mégpedig: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság melletj megszervezi a párteilenőrzö bizottságot. A párt központi bizottságának pártellenőrző bizottsága: al ellenőrzi, hogyan tartják meg a párt tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, felelősségre venja azokat a kommunistákat, akik megszegik a párt programmját, szervezeti szabályzatát, a párt- és az állami fegyelmet, valamint azokat akik vétenek a párterkölcs ellen, (félrevezetik a pártot, nem becsületesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták. magánéletükben laza erköL csűek, stb); b) megvizsgálja az egyes szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának és a határterületi vagy területi pártbizottságoknak a pártból való ki zárásokról és a pártbiintclésekről szóló határozatai ellen beadott fellebbezéseket. A köztársaságokban, határterületeken és területeken a helyi pártszervektöl független meghatalmazottai vannak,.'! -- Célszerű, hogy a párt szervezeti szabályzatában előírjuk a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi, kerületi, városi és kör. zeti pártbizottságok teljes ülései összehívásának következő határidőit: A szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának, a határterületi pártbizottságnak, a területi pártbizottságnak te'jes ülését kéthavonként legalább egyszer hfvják össze; a körzeti pártbizottság teljes ülését legalább másfélhavonként egyszer hfvják össze; a városi és a kerületi pírtbizottság teljes ülését havonként legaiább egyszer hívják össze13. A párttagok és tagjelöltek tagdíjáról A szervezeti szabályzatban feltétlenül elő kell frni a párttagok és tagjelöltek havi tagdíjának csökkentesére vonatkozó módosítást és ezzel kapcsolatban új szövegezésben kell megfogalmazni a szervezeti szabályzat 70. és 71, paragrafusát, mégpedig: ,,70. A párttagok és tagjelöltek havi tagdíja — a kereset százalékában — a következő: Iiavi 500 rubelig fél százalék; 501 —1000 rúbel közt egy százalék; 1001—1500 rúbel közt másfél százalék; 1501—2000 rúbel közt két százalék; 2000 rúbclon felül három százalék71. A tagjelöltek soraiba lépők belépési díjként havi keresetük két százalékát fizetik". Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulójára megjelenik váiogaioll műveinek I. kötete Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából a Szépirodalmi Könyvkiadó megkezdi Móricz Zsigmond váltogatott műveinek kiadását A sorozatot 20 kötetre ter. vezik és egész vászon kötésben, illusztrálva kerül kiadásra. A sorozat első köteteként a „Boldog ember" című regény jelenik meg. Ez évben kerül kiadásra Móricz Zsigmond válogatott műveinek II. kötete is, mely válogatott ifjúkori novelláit tártai, ötázza, ^Elbe+zélései; L." £Wm& A Szépirodaimi Könyvkiadó a ma. gyar klasszikusok sorozatban ebben az évben kiadja Móricz Zsigmond „Rokonok" című regényét és ,.Eletem regénye" című önéletrajzi művét. A Művelt Nép Könyvkiadó megjelenteti Móricz Zsigmond irodalmi tanulmányait, valamint Kozocsa Sándor bibliográfiai összeállítását .Móricz Zsigmond iroda-Imi mun. kássága" címmel,