Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

SZERDA, 1962, AUGUSZTUS 27. 3 TÖBBSZÁZAN LÉPTEK BE AZ ELMÚLT HETEKBEN A SZEGEDI TERMELŐCSOPORTOKBA Alig pár hét alatt többszáz sze­gedi dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezeti csoportokba. Ezek a dolgozó parasztok saját sze­mükkel látták meg, mennyivel ma. gaeaibb eredményt lehet elérni a közös gazda® ág ban. Bár ez a gaz­dasági esztendő nem mindenben kedvezett, mégis meglátszik az a nagy különbség, ami a triaparcePás gazdaság és a tíz gqéda*£g kőzött van. Segítette ezt a felismerést az ls, hogy a szegedi dolgozó parasz­tok különböző termelőszövetkeze­teket látogattak meg az elmúlt években és mindenhol azt látták, arról győződtek meg, hogy jobb a tszcs-ben,, nem érdemes az egyéni földön bajlódni. A termelőszövetkezeti gazdálko­dást választották a szegedi dolgo. eó parasztok közül: llsóvároson: Csiszár Antal (Nyílra. 67.1, özv. 7ombori Ferencné (Bálvány-u. 6.), Biczók István (Pásztor-u. 13.), Va­jas Ferenc (Boszorkánysziget-utca 13.), Farkas György (Tisza Lajos, utoa), Biczók Sándor (Pásztor-u.), Biczók Sándorné (Szt. Antalra.), Aradi Péter (Pásztor-u.), Nagy Fe­renc (Szt. m. Lenin-u.)j Csamangó Imre (Véradl Imre 22.), id. Bullás Imre (Tompara. 26.), Baftancs Jó­zsefné (Dobóra. 51.), Papp Ferenc­né (Fö'dműves-u. 45.), özv. Beret­ka Istvánné (TÍ6za LajoS-u. 13.), Nosziádi Györgyné (Hold utca 6.), Kies Mátyásné (Szántóra. 9.), Ta­nács István (Földmüves-u. 6.), Kiri Istvánné (Száwtó utca 6.), özv. Ró­zsa Gyuláné (Hold-u. 5.), Császár Ferenc (Alsómyomássor 22.), Kószó Mihály (Dobó-u. 51.), özv. Dobó Jánosné (Fóldművea-u, 28.), Csiszár Miklós (Szécsi-u. 6.), Bodó Sándor (Páeztor-u. 67.), Balogh Imre (Do­bó utca 72,), özv. Sánta Györgyné (Boszorkánysziget-u. 8.), id. Faze­ka® Mihály (Pásztor-u. 43.), Sava­nya Pál (Barátra. 13.), Szabó Sán­dorné (Kistvút-u, 6.), Nagyi József (Földmüve6-u. 26.), Komáromi Jó­zsefné (Mátyás-tér 2.), Csamangó István (Hattyas-sor 45.), Fodor An. fat (Tompa-u. 19.), Kovács Imre (Szabadsajtó-u. 49.), özv. Kovács Imréné (Váradi-u. 25.), Kormányos Illés (Szécsl-u.), Bóka János (Vilá­gos-©.), Batki Imre (Pálfi-u.), Csúcs János (Pálfi-u,), Csuce József (Pálfi utca), Battance János (Déllbáb.u.), Szalma István (Szabadsajtó-u.), Ha­jós Imre (Szabadsajtó-u.), Csonka István (Sárkányra.), Hódi Istvánné (Boszorkánysziget.u. 33.), Nógrádi Istvánné Boszorkánysziget-u. 33.), Császár Ferenc (Vaskapu-u. 12.) id. Szélpál Pál (Tompa-u. 16), Szekere® Antal (Pásztor-u. 73.), ifj. Tápai Mi­hály (Földműves-u. 43), Hajdú Ba. lázsné (Szabadsajtó-u. 48), Hajdú Ba. lázs (Katonára. 79.), Lovászi Mihály i (Dobó-u. 14.), Lovászi János (Sár- I kány-u. 5.), Kéri József (Boszor- 1 kánysziget.u. 21.), Kies Rozál (Paprika-u. 32.), Kise Ferenc (Pap­rika utoa 30.), Szélpál István (Sza. badsaijló-u. 44.), Rácz Mihály 'Tar­ló utoa 7.), Bozókl Mihály (Pász­torra. 72.), Dobó János (Harmat-u. 6.), Juhász Ferenc (Harmat-u. 22), Juhász Sándor (Harmat-u. 22.), id, Tápai Mihály (Szécsi-u. 1.), Lová­szi Antall (Boszorkányszigetra. 52 ), Bite Szilveszter (Sárkány-u. 7.), Bite Szilveezterné (Sárkány-u. 7.), 6zv. Berta Józsefné (Paprika-u. 5.), Szekeres Vincéné (Közép-u. 3.), Szekere® István (Közép-u.), Molnár András (Csendes-u. 6.), Farkas Fe. renc (Katona-u. 4.), Bulláé Károly (Szabadsajtó-u. 4.), Nagy Ferenc (Csonkára. 19.), Csonka I.ajos (Al­sótiszapart 178.), Török Imre (Sár­kány utoa 8.), Savanya nővérek (Földmüves-u. 14.), Savanya Imre (Pálfi-u. 21), Nyári György (Szt. m. Homokra. 12.), Kiss Mihály (Rákó­czi utoa 8.), Balogh István (Tisza Lajo6-u. 120.), özv. Tanács Antalné (Földműves-u. 46.), özv Vajas Ist­vánné (Kántor-U. 3.), Balogh Vince (Kéntor utca), Boldizsár Józsefné (Harmat-utca 10.), özv. Kováce Jó­zsefné (Közép-u. 12.), Abranám Imre (Közép utca 12.), Nagyi Jó­zsefné (Földműves utca 26.), Jóján Piroska (Szabadsajtó-u. 33.), Nagy­györgy Sándor (Közép utca 4.), Farka® Antal (Tisza Lajoe utca 47.), Farkas Antalné (Tisza Lajos.u. 47.), Farksa József (Tisza Lajos-u. 45.), Farkas Józsefné (Tisza Lajos-u. 45.), Ábrahám István (Világosra. 17.), Király Ferenc (Tisza Lajos.u. 72.), id. Ototi János (Röszkei-u. 1.), Huszta János (Kisfaludi utca 49.), Bódi PéteT (Szentháromszág-u. 71.), Barna Ferenc (Petőfi Sándor-sug. 68.), ördög József (Csaba.u. 6.), Horváth András (Petőfi S. sug. 99.), Lutányi Mártonná (Barát-u. 5.), özv. Bőrcaök Sándorné (Boszor­kánysziget-u. 50.), Szögi Ferenc (Al- j sóvárosi feketeföldek 15.), Vass János (Zomhori-u.), Berta Vince (Táborra. 15.), Dobó József (Borbás utca 5.), Hegedűs B. Antal (Besn tábornok utoa 12.), Hegedűs B. Antalné (Bem tábornok-u. 12.), Kiri Szilveszterné. Újszegeden: Laska András (Nincstelentelep 13.), Lévai Péterné (Nincstelente­lep 13.), Iván Jánosné (Partizán-u. 4.), Domonkos József (Alsótisza­part), Beke Sándor (Alsótiszapart 72.), Székács Mihály (Alsótiszapart , 398.), Stafánidecz Istvánné (Alsó­| tiszapart), Mátics Anna (Hétházak 29.), BorboLa Károly (KáÜal fasor 66.), Pálfy József (Alsótiszapart 14.), Szabó István (Nincstelentelep), özv. Domonkos Józsefné (Fürj-u. 83.), Stump Ferenc (Veresács.u. 25.), Pataki Mihály (Bérkert-u 23.), Tompa Ferenc (Fürj-utca 56.), Zsiga András (Vedres-utca 4.), Langó Ferenc (Szebeni-u. 11.), Kiss Sáindor (Tárogató-u. 6.), Csúcs Mi­hály (Fürj-u. 59.), Csanádi Mihály (Túzok utca 19.), Domonkos József (Fürj utca 55.), Csűri László (Fürj­utca 12.), Szegfű Károly (Fürj-u. 76.), Bodó Lajos (Bérkert-u. 78.), Borkola Károly (Kállai fasor 85.), Stefánidesz István (Alsótiszapart), Lévai Józsefné (Alsótiszapart), Bar­tók Veszier (Tisza Lajos utca 17.), Csonka Lajoö (Lövölde-ut), Stefán Jánosné (Lövölde út), Domonkos Jenó (Fürj-u. 85.), Mészáros And­rás (Radnad-utca), Táncos Péter (Fürj utca 48,), Berta András (Fürj.u. 46.) Szanka Ferenc (Fürj­utca 46.), Bénák István (Fürj-u. 68.), Rácz János (Tárogató-u. 40.), Pákai Mihály (Bérkert 23.), Csó­kás! Illés (Csalogémy-u. 7.), Kovác® Vince (Kistöltés) Bába István (FÜTj-u.), Nacsa József (Fürj-u.), Szélpál János (Bérkert 65.), LaczI Mihály (Szebeni-u. 2.), Bangó Imre (Fürj-u. 78.), H&vrincsák József (Bérkert-u 34.), Orincsák László (Főfasor 40.), Berta József (Kállai fasor 78.), Szanka Károly (Töltés-u. 8.), Szanka László (Tárogató-u. 6.), Szentmihályteleken: ökrös József (Gorkij-u. 5.), Ber­ta Sándor (Gólyaköz 6.), Karsai József (Felszabadulás-u. 34.), özv. Hajdú Vincéné (Felszabadulásra.), Papp János (Felszabadulásra. 22.), Szekeies Mihály (Felszabadulásra. 47.), Vóneki András (Felszabadulás u. 35.), id. Varga István (Szabad­ságra. 24.), Balla Ferenc Leninra. 1.), Olasz Sándor (Rózsaköz 2.), ifj. Szekeres Imre (Haladás köz 10.), Farkas Cs. Lajos (Rákóczira. 26.), Farkas Cs Antal (Nyil-u. 4.), Kotogám Adám (Iskolaköz 2.), Ko­vács András (Leninra. 21.), Tanács Antal (Iskola-u. 3.), KispóteT Jó­zsef (Árpádköz 8.), Szekeres Ferenc (Virágköz 8.), Farkas Imre (Parti­zánkőz 4.), Kiss Mihály (Rákóczi utca 8.), özv. Gulyás Sándorné (Harmatra. 4.), özv. Tombácz Já­nosné (Harmatra. 6.), Csányi Imre (Felszabadulás-u. 80.), Kotogán Im­re (Alföldiköz 6.), Némef, István (Felszabadulás-u. 74.), Lőrincz Imre (Felszabadulásra. 69.), Szakái An­talné (Felszabadulás-u. 55.), özv. Varga Józsefné (Felszaabdúlás 41.), ifj. Bózsé Imre (Vaspálya-u. t2.), Bite Antal (Sztálin utca 4 sziám), Varga József (Haladás-köz 8.), Tóth P, Larjos (Partizán-köz 4.) He­gedűs Józsefné (Felszabadulásra. 82) ifj. Varga Vince (Hajnalköz 6)., Szekeres István (Malom utca 9.), Kónya István (Marosköz 4), Bordás István (Rákóczi-köz 39.), Gulyá6 István (Harmatra. 2.), Rózsa Imre (Vaspálya-u. 12.), Hajdú János (Felszabadulás-u. 59.), Lőrincz Mi­hály (FeLsziabadulás-u. 35.), Farkas János (Rigóköz 8), Bózsó Szilvesz­terné (Felszabadulásra. 37.), Varga Mihály (Rákóczira. 14.), ifj. Berta Sándorné (Raktárköz 4.), Guczi Ist­ván (Petöfi-u. 14.). Kószó István (Táncsics-köz 17), Varga Imre (Vaj. da-köz 2.), Tombácz István Boszor. kányszíget 9.), Székeres István (Ha­ladásköz 12.), Bodó Andrá6né (Fel­szabadulásra. 1.), Kövecs István (Gorkij-u. 7.), özv. Csala Jánosné (Sztálinra 3.), Börcsök Antalné (Márványra. 11.), ifj. Papp János (Felszabadulásra. 22.), Papp András (Borza-köz 13.), Fodor Antal (Mun­kásköz 2.), Magda Vince (Felsza­badulás-u. 77.), Börcsök Ferencné (Hafladásköz 4.), Kotogán István (Haladásköz 4.), Szekeres Ferenc (Móra utca 9.), ifj. Szekeres Lajo6 (Felszabadulás-u. 27.), Szabó József (Rózsaköz 9.). Felsővároson: Kovács Péter (Felsővárosi ff 213), Paragi József (Felsővárosi ff. 189), Paragi János (Felsővárosi ff. 189), özv. Paragi Jánosné (Fesővárosi ff. 189), özv Szász Józsefné (Felsővá­rosi ff. 107), Szász János (Felsővá­rosi ff. 91). Kasza Sándorné (Béke­telep 12), Kovács István (Felsővá­rosi ff, 190), Frank János (Felső­városi ff. 93), Ágoston János (Fel­sővárosi ff- 175), Csűri András (Bé­ke-telep, Zsámbok-sor 13), Csurgó Ferenc (Felsővárosi ff. 182). Czirok Elek (Felsővárosi ff. 204), Márton János (Fesővárosi ff. 204), Mészá­ros György (Felsővárosi ff 85), Jó. járt Lajos (Baktó, Felsővárosi ff­192), Boros Márton (Rákóczi u. 7), Csurgó József (Felsővárosi ff. 891, Raloejh Imre (Felsővárosi ff. 302), Varjas István (Oncsa-teiep 10), özv. Jójárt Lajosné (Felsővárosi ff 192), özv. Tóth Józsefné (Sándor-u. 37.), özv. Bárkányi Györgyné (Vásárhe­lyi-sugarút 51), jenei Etel (Felső­városi ff 161), Einchman Jakab (Sándor-u- 37). Csurgó Mihály (Szék­hát), Frank Jánosné (Székháti, Csá­szár Vince (Síékhát), özv. Börcsök Sándorné (Székhát), Kovács Erzsé­bet (Székhát 140), Vajner József (Székhát 210). Czirok József (Algyö­tanva 2?), Sója Imre (Felsővárosi ff. 1991, Vajner Sándor (Felsővárosi ff. 210), Czirok Sándor (Algyő-ta­nya 20), Gera Józsefné (Algyő, Be­reksor 17), Gera József (Algyő, Be­reksor 17). Nagy József (Algyő-ta­nya 92), Tóth János (Algyő-tanya 33), Hegedűs Ferenc (Felsővárosi ff. 78). Volfort Pálné (Petöfi-telép 38-as u- 1209), Szanka Mária (Felső­városi ff. 214), Szanka Péter (Felső­városi ff. 214), Császár Antal (Brüsz­szeli-körút 33). Czirok István (On­csa-tdep 22), ifj. Szili Mihály (Fel­sővárosi ff. 77), Muhari János (On­csa-teiep 7), id- Gombos Lajos (Fel­sővárosi ff. 94), özv. Szél Jánosné, özv Szél Ferencné (Oncsa-telep 3). Bakó László esperes és az őrgrófi ügyész szentszövetsége: „elsáfárkodják" saját papjaik kenyerét A mi papunk jó pap. Nem vét senkinek. Még a begyűjtésért is imádkozik — ha'ljuk nem egy­szer nrég a pártiagak szájából is. Tény az, hogy államunk támo­gatja a békéhez, az államhoz hü papokat, és bizonyos keretek kö­zött be i® vonta őket a békamoz­galomba. Tény az is, hogy azokat, akik a béke, a nép, a haza ellen cselekszenek, leleplezi és ártalmat­lanná teszi jogosan a béke, a nép érdekében, az állam és az egyház között létrejöt megegyezés szerint. De mindemellett tény az is, hogy a begyűjtés nem javul — tót a tapasztalatok éppen az ellenkező­jét bizonyítják — ha imádkozás­sal akairunk segíteni rajta. „A klerikális reakció módszerei rendkívül változatosak, méltóak az alkalmazkodás és szemforgatás év­ezredes jezsuita hagyományaihoz. Fel kell számolnunk az egyházi re­akció állítólagos „békés" szándé­kaival kapcsolatos hamis elképze. léseket" — Horváth Márton elvtárs mondotta ezeket a megszívle'endő szavakat a KV ülésen. S ide illik az a 6ok igazságot tartalmazó arab közmondás „Ne ülj fel minden szavának addig, amig egy kiló sót meg nem eszel vele." Ez magyarra fordítva annyit jelent: ne higyj neki addig, amig alapo­san meg nem ismered. Ne csak mézes-mázos szavai után ismerj meg valakit. Mielőtt valakiről vé­leményt mondasz, ismerd meg a'a. posan, figyeld hosszabb ideig (az arabok szerint egyél meg egy kiló 6ót vele: ennyi só tudvalevőleg majd egy hónapig elég egy kisebb méretű háztartásban.) Az állam és az egyház közötti megegyezés tehát nem jelenti azt, hogy most már lemondjunk a kle­rikális reakció elleni harcról s il­lúziókat sem keltsünk magunknak az egyházi reakció ,,ártalmatlan«á­gáról". Olyan illúziókat, sem költ­hetünk, hogy csak a katolicizmu­son belül van a reakció, a protes­tánsok mások. Szegezzük le: nem beszélünk katolikus vagy protes­táns reakcióról. Mi a klerikális re. akció ellen harcolunk, az egyház palástja mögé búvó reakció ellen, s harcolunk ellene akár katolikus, akár protestáns, vagy akármelyik egyházat használja fel a támadás céljára. Az amerikaiak kémszolgálatra akarják kényszeríteni a kínai hadifoglyokat Keszon. Az „Uj-Kina" hírügynök­ség különtudósító ja jelenti: Az amerikai sajtó mélyen hallga* arról, hogy Harrison képtelen vá­laszt adni Nam Ir tábornoknak arra a felhívására: cáfolja meg azt a tényt, hogy az amerikalak őrizeté­ben lévő kínai hadifoglyok közül soka* ejtőernyővel ledobtak Észak­Koreába, miután kémiskola elvég­zésére kényszerítették őket Tokió­ban. Nam Ir tábornoknak tárgyi bizo­nyítékok és tanúvallomások vannak birtokában, amelyek bizonyítják, hogy Harrison ismét hazudott, ami­kor azt állította, hogy néhányan „elszöktek" azok közül a kínai hadi. foglyok közül, akiknek a nevét tö­rölték a hadifoglyok névjegyzéké­ről. A valóság ezzel Bzemben az, hogy ezekét a hadifoglyokat titkos ügynökként ejtőernyővel ledobtak Észak-Koreába. Ezek a litkos ügy­nökké átképzeti kínai hadifoglyok most a kínai népi önkéntesek kezé­ben vannak. Több olyan kínai hadifogoly, aki­ről Harrison azt mondta, hogy ..el­szökött" tanúja annak, hogy miként kényszerítették a kínai foglyokat arra, hogy titkos ügynökök legye­nek és hogyan dobták ki ejtőernyő­vel Észak-Koreába. Ezek a kínaiak most a kínai népi önkénteseknél lar. tózkodnak és élő vádiratot jelente­nek Harrison és Truman ellen. Vannak tanúk annak bizonyítá­sára, hogy több kínai hadifoglyot megcsonkítottak 'és felboncoltak kí­sérleti célokból Kocseido szigetén. Ezeknek a hadifoglyoknak a sírja — és a Kocsedo szigetén lévő hadifo­golysirok százai — néma tanúval­lomások, amelyek elítélik a hadifog­lyok amerikai gyilkosait. A* a körülmény, hogy az ameri­kaiak nem hajlandók hazaengedni az összes hadifoglyokat — amiről pedig a fegyverszünet-tervezet már elfogadott paragrafusai intézked­nek — nem egyéb a koreai béke szántszándékos meghiúsításánál és azt a célt szolgálja, hogy a csaknem 14 hónapja tartó fegyverszüneti tár­gyalások kudarcba fulladjanak. A biblia úgy jellemzi * sátánt, mint báránybőrbe bújt farkast. Bá­ránybőrt öltve férkőzik a juh­akolba, hogy elragadja onnan a bárányokat (az ártatlan lelkeket). Ugy látszik, a klerikális reakció tanult ebből az egyházi tanításból, vagy legalább Í6 a kétezínúségből. Ezt példázza a Szegeden székelő Bakó Lász'ó esperes úr esete is —• alsó papjai bizonyításai szerint. Mert Bakó László esperes arra kí­sérti az alsó papokat, akik nem akarnak a megegyezés, a Magyar Népköztársaság törvényei ellen cselekedni, hogy forduljanak a nép ellen, szövetkezzenek azok ellensé­geivel, a kulákokkal, s a papi pa­lástot, a szószéket használjak tel a nép ellen. Ilyen ügyben küldte Fibiánse­bestyénre Hódmezővásárhelyről Barna Józsefné kulákasszomyt is azon a cimen. hogy ott „lelki mun­kát végezzen". A fábiánsebestyé­nlek azonban átláttak a tritán és kerek-perec megmondták: — Nem kíváncsiak egy kulákasszony prédi­kációjára sem, — Erre azután el­indult a kulákasszony „családláto­gatásra." De túl .megátalkodottak­nak", „elvetemülteknek" bizonyul­tak a fábiáni szivek, mert nemhogy a szivek, de még a kapuk is kulcs­ra fordultak, nemhogy kitárultak volna. Nem javított a helyzeten az sem, hogy Bakó esperes úr „utánpótlást" küldött Veresegyházi László, volt bethanista lelkész, mint „tudományos" ember szemé­lyében. Nemhiába bizonyltja a történe­lem. hogy minden hatmis tudomány megdől, mert megvilágítja az igaz­ság. Megdőlt Bakó esperes tudo­mánya is, hiába támogatták a Iá­biáni kulákok, Erdöháli Nagy Io­nos és 0 sertésbeadást szabotáló, hírhedt Tardi Imréné, akinek a tér. je háromévi börtönbüntetését 'öí'i szabotálásért. Pedig jött az akár — Hívják össze külön a kuiáko'nt istentisztelet címén. Világossá vált ezután minden józanul gondolkodó dolgozó par:s t előtt, hogy amint isten igéjévé: ott sütnek-főznek, az raindenfé'eképptii csak neki lehet rossz. Ott a mni'­ban is mindig csak nagyon rossz született, ahova a maguklajta dol­gozó ember nem tehette be a lábát. De miért vannak a községben papok, ha nem azért, hogy seg.l­senek a iéligiőtt kása teljes meg. főzésében? _ ezt Bakó László es­peres gondolta. S mint, aki Ameri­kát fedezte fel vagy legalább i« a ípanyo'viaszkot, mindjárt el 11 látta utasításaival alsó papjait. S amelyik pap túlnagy disznóságnek találta az esperes úr üzelmeit és nem akar mindenáron a korpa ké­zé keveredni — mert saját tapas:. taiataiból látta, hogy kockázatos dolog a Népköztársaság törvényei­vel újjat húzni — az kiesett az esperesi kegyből. S aki kiesik az esperes kezéből, anak ezerszer jaj. Az esperes úr ugyanis minden­áron azt akarja elérni, — mint ahogy Fábiánsebestyénen is tör­tént —, hogy a hivek bizonyos ,.sáfársági hozzájárulást" Űzesse­nek. Hogy miért és mire, erre nem ad vá'aszt erről nem ad elszámo. lést. Mivelhogy erre a hívek nem igen hajlandók, befizetteti elsősor. ban azokkal a papokkal, akik ki­estek kegyeiből. A mult évben pél­dául, amikor a papok megkapták félévre visszamenően az államtól a segélyt, Baflcó László esperes alsó papjait arra kényszexítette, hogy az államtól kapóit pénz egyrészét adják le „sáfársági hozzájárulás­ként." Az állam gondoskodik n néphez hü, a béke ügyéhez hü pa. pókról anyagi támogatással, az es. peres úr azonban két-háromszáz forintot Is bezsebel havonta eny­egy paptól az egyházmegye pénz. tárába. S még talán a halottról is le. húzná a gúnyát. Mert nsmcsJk az alsópapok kenyerét sáfárkodja el, hanem elsáfárkodja még a halott­ról is a szemfedőt. Majd igy tör­tént ez a fábiánsebestyéni pap es*. lében is, ahol ha nem is a szem­fedőt, hanem a gyászoló család gyászruháját sáfárkodta el az es­peres úr. Halva feküdt dr. Kádár Imre fábiánsebestyéni református pap feleségének az apyja. Teme­tésre készüllek, amikor megjelent­az esperes sötét árnya és elvitte a papné gyászruhájának az árát az egyházmegye pénztárába, szintén sáfárkodás címén. Elvitte annak a ruhának az árát, amelyben utolsó útjára akarta kikísérni az édes. anyját. — Ha nem úgy cselekszel, aho­gyan mi mondjuk, mehetsz követ hányni — ezzel ijesztgetik az al­só papokat. S az ijesztgetésben a zsarolásban segít a „mindenható jogtanácsos," dr. Nagy Sándor, aki tudvalévőleg a többezer holdas Pallavicini őrgróf ügyésze volt. S most, hogy lehetetlenné vá't a dolgozó parasztok nyüzása. — amelyben pedig olyan nagy gya­korlatra téti szert az őrgrófi ügyész, amikor a nagybirtok körüli kia­földűeket forgatta kl birtokukból — szövetkezve az esperessel, íz alsó papokon gyakorolja tudomá­nyát. Mindezek olyan tények, amelyek azt bizonyítják: az egyházi palást j mögé búvó reakció támadja azo­kat a józangondolkodású papokat is, akik hajlandók lennének a Nép­köztársaság békemunkájában részt­venni és nem szándékosan ellene cselekedni. Az állam, a béke ér. dekében cselekszenek tehát azok. akik azt követelik: akadályozzák meg azokat a mesterkedéseket, amelyekkel a nép ellen akarják kényszeríteni az alsópapokat. A postaügyi minisztérium közli hogy szeptember 7-én, a II. bányász­nap alkalmából 60 filléres és 1 fo­rintos „II. bányászé api" bélyegso. roratot hoa forgalomba. Ezzel egy­idejűleg Budapest Főposta, Debre­cen 1, Miskolc 1, Pécs 1, Sopron 1. Szeged 1 és Sztálinváros 2 elsőnapi bélyegzőt hasznáL. A Magyar írók Szövetsége arra kéri mindazokat akiknek b r. tokában Ady Endrének levelei, kéziratai, fényképei vagy egyéb ke­gyeleti tárgyai vannak, azokat a költő születésének 75- évfordulójára rendezendő kiállításra a Petéfj-h'z címére (Kmerty-utca 2) október 15­ig küldjék be. A kiállí ás ulán » kölcsönzött tárgyakat visszajuttatta a tulajdonosokhoz az Ady Endre emlékbizottság. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom