Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

R VASÁRNAP. 1952. JULTUS 8. 3 Hz amerikai-angol a 14 állam A r New-York (TASfSZI. A Bizton­sági Tanács július 3-1 ülésén az Egyesült Államok küldötte úiatb piovokációs és rága'mazó-je itgú batározatter ezetet terjesztett elő Indítványozta, hogy ,1'éijék el az Egyesült Ali lmellen irá­n;uló hazug vádaK emelésének és terjesztésének gyakorlatéi". Ki­jelentelte: „nem szorgalmazza" a haladéktalan szavazást, hogy a Biztonsági Tanács tagjai tanulmá­nyozhassák azt. Malik elvtárs, a Szovjetunió kép­viselője hangsúlyozta: a szovjet kü'dö tségnek nem kell idő az EgvesüH Államok legújabb rágal­mának tanulmányozására. Ismétel­ten leszögezte, hogy lö.nli leszavazta a Szovjetuiió javaslalát felvételének napirendre fuzésárol Biztonsáai Tanács minis 3 i ütése nács ülésének időelőtti befejezé­P el­sére előterjesztett amerikai ja'vas-' engedhetetlenül szükséges, hogy az lat ellen és indítványt terjesztett import anyagofckall az eddigieknél elő, hogy a tanács kezdje meg a takarékosabban gazdálkodjunk. A napirend következő pontját. az szocialista munkaverseny felhass, új ENSZ-tagok felvételéről szóló nálásávaj olyan kölcsönös segítsé­javaslat tárgyalását; | get nyújtsanak egymásnak a külön. Gross, az Egyesült Államok kép- böző iparágak dolgozói, amely le­viselője el'enezle a szovjet kül-; hetóvé teszi a terveik túltefljestté'iét és a népgazd'ság számára fontos megtakarítások elérését. Ennek tu­a Szovjeten-^ ellenzi m'nden olyan kérdésnek vagy határo­zati javaslatnak a Kinai Nép. köztársaság és a Koreai Népi Demokra'ikus Köztársaság kép­, viselői távollétében tür énő meg­vitatását, amely a Koreában baktériumfegyvert alkalmazó amerikai csapalok eljárásával függ össze. Az amerikai küldöttség és az Egyesült Államok kormánya — B J _ mondotta Malik elvtárs a kér- vaslatoi, hogy a Biztonsági^ Tanács ' merték azt a helyzetet, hogy JI""' " haladéktalanul lásson hozzá a tag- ! kosi Mátyás Művek és a ' Szocialista szerződést kötött a Rákosi Mátyás Vas- és fémművek Ellátó Üzemei és a Sxegetli Eatemezgyár Ötéves tervünk teljesítéséhez döti indítványát, Az amerikai -angol tömb képvi- _ ,..„..,. selöi leszavazták azt a szovjet ja- dalában a két gyár kepviseloi felis­i-t_i i _ < • • t-i., ttuirti a-t a helvzetat honv a Ru­dések amerikai, nem pedig nem zetközi tárgyalási módját akarja a Biztonsági Tanácsra kényszerí­teni. A Szovjetunió képviselője vé­gül tiltakozott a Biztonsági Ta­a Ré­Szegcdi felvételi kérdés megtárgyalásá­hoz. Az amerikai-angol tömb el­fogadta a Biztonsági Tanác3 ülé­sének időelől'ti befejezéséről szóló javaslatot. Példás ítélettel a facsemetékkel Néhány nappal ezelőtt üzérkedő (spekulánsokat ítélt e] a Szegedi Já. rásbiróság. A példásan kemény büntetéssel sújtott vádlottak bűnö­ző tevékenysége népgazdaságunk szocialista fejlődését akadályozta, hátráltatta a szocialista szektor megerősödését a kertészet területén. A vádlottak üzérkedő spekulánsok Voltait, akik az ötéves tervben meg­indított fásítást a maguk céljainak érdekében bűnösen használták fel s ebből törvénytelen módon hatalmas hasznot szereztek. A vádlottak többségükben gazdag kertészek, illetőleg ezeknek a kerté­ezclmek ügynökei, megbízottai vol­tak. Bűnös tevékenységüknek az adott lehetőséget, hogy a faiskolák lerületén a szocialista fejlődés vi­szonylag lassabban haladt, mint^ a mezőgazdaság egyéb ágaiban. Ezért furakodhattak be spekuláns és ka­pitalista elemek az országos fásítás megvalósításába. Spekulációs célokra vásároltak facsemetéket A per fővádlattja Demeter Béla új szegedi kertész volt, aki régi ösz­szeköttetéseit felhasználva, különbö­ző útfenntartó vállalatoknak adott el facsemetéket, amelyeknek leg­nagyobb részét a törvény rendelke­zéseinek kijátszásával kistermelők­től vásárolta. Ebbe a spekulációs •üzletbe bekapcsolódott családjából Demeter Károly is. A fákat mind­ketten a kistermelőktől 3 forintért vették és 6 forintírt adták tovább az útfenntartó vállalatoknak. Igy 1951 őszén a két Demeter testvér ezekkel az üzletekkel törvényelle­nesen fejenként 40 ezer forintot ke­resett. Demeter Béla ezenfelül érintke­zésbe lépett egyik községi vállalat, tej s ott, mint a vállalat megbí­zottja, rendeléseket vett fel, szállí­tásokat bonyolított le, a . szükséges facsemetéket részben saját, részben más faiskolákból vásárolta s a hasz­not, az előbbi arányban, darabon­ként 4 forint keresettel zsebrevágta. Egy szeionbon 70—80 erer forint ügynöki jutalék Módot talált Demeter Béla arra is, hogy bűnös üzleti tevékenységé­vel a termelőszövetkezeti csoportok-' ba beférkőzzék. Régi üzletfelének, Vass Gyulának közvetítésével Szol- 1 nok ós Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeti csoportjainak1 szállított facsemetéket. Az üzlet olyan hatalmas volt és olyan jó eredménnyel járt még a közvetítő ügynök számára is, hogy Vass Gyula 20 százalékos ügynöki juta­lom címén egy szezonban, 1951 őszén, októbertől decemberig, 71— 80 ezer forint jutalékot keresett. Ugyanilyen módon továbbított De­meter Béla málina- és szamócapa­lántákat, melyeket kistermelőktől 4 fillérét vásárolt s 8 fillérért adott tovább. A jó üzlet kedvéért Demeter Béla természetesen semilyen eszköz fel­aszná] ásá tói nem riadt vissza. Egyik útfenntartó vállaltunk veze­tőjét arra akarta rávenni, hogy az ország többi vállalatainak is ajánlja facsemetéit s ezért a közve­títő tevékenységért Demeter jutáié, kot ígért a vállalatvezetőnek. A vállalatvezető azonban ezt az aján­latot a leghatározottabban vissza­utasította. Nem rettent vissza Demeter Béla a vesztegetés alkalmazásától sem. Már börtönben volt amikor az egyik bö ttönőmek, levele kijutta­tásáért 100 forintot ajánlott fel. sújtotta a szegedi járáshíróság üzérkedő bűnszövetkezet tagjait költekező, fényűző életmódját. Jel­lemző erre az is, hogy feketén a törvény rendelkezéseit kijátszva, 14 darab malacot vágott le. Mindezek a bűncselekmények el­lenkeznek kormányunk rendelkezé­seivel. A faiskolák területén korma, nyunk ázzál számolta fel a spekulá­ciós üzérkedést, hogy 1950-ben új telepítésekre nem adott engedélyt, de a már meglévő telepítések kiter­melését 1953-ig lehetővé tette. S ezenfelül úgy rendelkezett, hogy a másoktól vásárolt facsemetét eladni nem lehet. Demeter Béla védekezé­sében képmutató módon önzetlensé­gére hivatkozott, azt állította, hogy az állami vállalatokon akart segí­teni azzal, hogy facsemetéket jut­tatott nekik A per harmadik vádlottja Deme­ter József, aki szintén csatlakozott testvéreinek spekulációs üzleteihez, törvényellenesen foglalkoztatott ügynököket, a törvény rendelkezé­seinek kijátszásával létesített lera. ka.tokat s jövedelmét adóbevallásá­ban el titkolta. Demeter Béla és testvéreinek ügy­nöki hálózata, üzleti tevékenysége szinte az egész ország területére kiterjedt. A per vádlotfai közölj több ügynök is van, akik hasonló spekulációs tevékenységet folytat­tak. Herlecz Gyula például 30 szá­zalékos jutalékkal továbbította a fa. csemetéket, ezenfelül még úgy aka-t magának több hasznot szereni, hogy alügynököket foglalkoztatott s a szegényebb megszorult ügynököket azzá] uzsorázta ki, hogy az általuk eladott facsemeték után 15 száza­lékos jutalékot követelt meg magá­nak. Volt cselédeik nevére címezték az árút — így leplezték spekulációjukat Demeter Béla egész országra ki­terjedő tevékenysége alkalmas volt arra, hogy kezdeti szerencséjét látva, más hasonló elemeket is spe­kulációs üzletek megvalósítására késztessen. Tolnay Knefély Ödön veit 800 holdas tolnamegyei úri­birtokos és fia, dr. Tolnay Knefély Ödön volt szolgabíró, belügyminisz­teri titkár, például arra vetemedett, hogy a törvény tilalma ellenére más faiskoláktól szerzett csemeté­ket s ezeket nem maguk, hanem volt cselédeik nevére adatták fel, hogy így leplezzék spekulációs te­vékenységüket. A megszerzett fa­csemetéket azután szintén törvény­ellenes módon ügynökeik útján hoz­ták forgalomba. Ifjú Novotny Miklós, rákóczifal­vai kulák, aki már közellátási bűn­cselekménnyel egyszer büntetve volt, saját faiskolájának csemetéit hét ügynök útján hozta forgalomba s a tszcstől 3 forintért vásárolt fá. kat 7—8 forintért továbbította. Kormányzatunk rendelkezései nem engedik meg, hogy facsemetéket ügynökök közvetítésével adjál; el. A per vádlottal azonban ezeket a ren­delkezéseket azzal igyekeztek ki. játszani, hogy ügynökök helyeit úgynevezett „helyi megbízol lakat" állítottak be. A „helyi megbízott" már nem utazó, tevékenysége csak egy falura, vagy városra terjed ki, tevékenységük azonban lényegében r.z ügynöki munka továbbfolytatása. Éppc-n ezért a helyi megbízottak al­kalmazása nem más, mint Népköz­társaságunk törvényeinek agyafúrt módon való bűnös kijátszása, azaz súlyos bűncselekmény. A Szegedi Járásbíróság a per vádjottait példás büntetéssel súj­totta. Demeter Béla 5 évi börlönt, 10 ezer forint pénzbüntetést. 20 ezer forint vagyonelkobzást, 5 évi köz­ügyektől való eltiltást kapott. De­meter Károlyt 1 évi és 2 hónapi börtönre, 3 ezer forint pénzbünte. tésre, 4 ezer forint vagyonelkob­zásra ítélték. Demeter József bün­tetése 1 évi börtön és jövedelmének letagadása miatt 28 ezer forint pénzbüntetés. Vass Gyula ügynök 1 év és 6 hónapi börtönt és 5 ezer forint pénzbüntetést kapott. Fal&mczgyár közölt ilyen kooperá. ciós lehetőség áll fenn és közös együttműködés alapján egyrészt a Rákosi Mátyás Művek Ellátó Üze­mei az ország export érdekeit előre tudják vinni, másrészt a Szegedi Falemezgyár a rendelkezésére álló importanyagokat azon a területen tudja felhasználni, ahol az a nép­gazdaság szempontjából fontosabb. A két gyár képviselői elhatároz­ták, hogy a szovjet tapasztalatok nyomán egymással szocialista szer­ződést kötnek, melynek keretén be­lül a Szegedi Falemezgyár vállal­ja, hogy 1952 december 31-ig ha. vonta 40 köbméter lehívás szerinti vastagságú elosztásban lemezt szál­lít export láda csomagolási minő­ségben. Vállalja továbbá azt, hogy a rendelkezésre álló nyárhengerröl • kívánt vastagságú deszkát terven felül állít elő és szállítja le a Rá­kosi Mátyás Műveknek. Havonta legrjább kétezer folyóméter meny­nyiségben, tekintve, hogy ez a mennyiség a Rákosi Mátyás Müvek havi szükségletét hozzávetőlegesen fedezi. A Rákosi Mátyás Művek képvise­lői vállalják, hogy amennyiben a Szegedi Falemezgyárban a késöb. biek folyamán olyan műszaki, vagy egyéb problémák támadnak, ahol a Rákosi Mátyás Művek segítséget tud nyújtani, abban az esetben a fennálló lehetőségeken belül a Trösztnél a szükséges segítséget ki fogják eszközölni. Á Rákosi Mályás Művek képvi­selői vállalják, hogy a jelen szer. ződés megkötését követő 8 napon belül a rendeletekben előírt meg­rendelést a Fürfán kérésziül, a Szegedi Falemezgyár felé feladják. A Szegedi Fa]eimezgyár képvise. lői vállalják, hogy ezt kővető to­vábbi nyolc napon belül a meg­rendelést visszaigazolják. Szegedi Fa/lemezgyár: Egri István igazgató, ifj. Dóra József párttitkár. Rákosi Mátyás Művek: Sebes Jánosné párttitkár, Munkácsi Mihály igazgató, Kiváló eredményt érlek el a koreai műszakban a Villamosvasút dolgozói A Szegedi Villamosvasait dolgo­zói örömmel fogadták a Duclos Bá_ nyagépgyár kezdeményezését, hogy július 1-től 10-ig koreai műszakban dolgozva segítsék a hős koreai nép harcát. Az üzem dolgozóinak 82 százaléka tett felajánlást erre a műszakra. A munka jó megszerve­zésével, a munkaidő kihasználásá­val elérték, hogy a napi tervüket a koreai műszak mindhárom napján 106.5 százalékra teljesítették. A Szegedi Villamosvasút fiataljai 5-én ifi műszakkal segítették a hős koreai fiatalok harcát. Erre az ifi műszakra a fiatalok már jóelőre felkészültek, megbeszélték, hogyan látják el a feladatukat, hogy kima­gasló eredményükkel tegyenek hitet a koreai nép iránt érzett szerete­tükről. Miért tettem felajánlást és miért nyújtok anyagi segítséget a koreai nép harcához? A phenjani rádió 25-én az egész világ hírül adta, hogy a délkoreai báb­kormány csapatai az amerikai im­perialisták utasítására hadüzeiret nélkül megtámadták s Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A második világháború u'án öt évvel az amerikai imperialisták megkezdték merényletüket a bé­ke ellen. Az első naptól kezdve 1950. június | lyík. A haladó emberiség ma min­dolgozóinak denütt segíti a hős ko eai » népet, a segítségből a magyar nép is kiveszi a részét. A Rákoci-kórház orvosai a fronton és a front mö­gött gyógyítják a koreai harcoso­kat. A koreai nép szeretettel és bizalommal veszi korul a magyar orvosokat. Rákosi elvtárs élete, munkássága j nem ismeretlen a hós koreai rep gyors elfoglalása után ügy gon­dolták, birtokukba veszik Kínát és azután a többi r.épi demokrati­kus országoi1'. Az amerikai barbárságra és gyil­kosságra a legje'temzőbb, hogy a békeszerető emberek ellen, aggok, csecsemők ellen alkalmazták a baktériumháborút. Ugv gyilkolnak, rombolnak, ahogy még a hitleri fe­nevadak se tették. A koreai háború ériünk ÍR fo­HOGYAN JAVÍTOTTA MEG MINŐSÉGI MUNKÁJÁT ÖKRÖS ELVTÁRSNŐ, A JUTAFONÓGYÁR DOLGOZÓJA? Demeter Béla 14 malacot vágott feketén Demeter Béla üzletein hatalmas 'összeget, minden valószínűség sze­xint több százezer forintot keresőit. Ebből a Eéuaből tudta biztosítani népneveiül A szegedi üzemekibein a harmadik negyedévi terv teljesítésiáért indul­lak harcba július elzejém a dolgo­zók. Teljesítményeikkel megmutat­ják a7 imperialistáknak: nem ülünk ülhetett kézzel, munkával harco­lunk azért, hogy győzede'mesked. jen Korea hős népe. győzedelmes­kedjen a béketábor. Ennek érteké­ben tették meg vállalásaikat a munkások, a do'gozó parasztok augusztus 20 tiszteletére, enntt; ér­dekében indultak harcba a koTeai műszak sikeréért. Az üzemekben a dolgozók a har­madik negyedév első napjától har. colnak azért, hogy egyenletesen emeljék teljesítményüket, hogy ki­küszöböljék a munkafegyelem terén mutatkozó hiányosságokat, hogy kivessék maguk közül a munkafe­gyelem lazított, mert tudják, hogy a hanyag dolgozó veszélyeztetheti a többi becsületesen dolgozó társa eredményeit. Az augusztus 20-i versenyben a munkafegyelem mersz ilártttása az eryrntetes^n eme ' e 'ő termelési eredmények b'ztesíbasában nem kis szerepe van a felvilágosító munká­nak. hogy m nden dolgozó érezze, necsak mennyiségre, de minőségre is többet, i'letve jobbat termeljen. A Szegedi Jutafonógyár dolgozói mind'n erejükkel harcolnak a mun. ka termelékenységének növeléséért, harcolnak, hogy fó minőséaíi anyaceal, jó zsákokkal lássák el a földmüvas­szöve'kezetek, állami gazdaságokat egyénileg dolgozó parasztokat. A I &2akszexyezeti bizai-. J miak munkájukat úgy osztjéik be, hogy rendszeresen beszélgessenek a csoport dolgozóival, mennyire fon­tos a jóminő&égű anyag a nemzet­gazdaság szempontjából. Ökrös Istvánné fiatal asszony, azonban már két éve tagja a munka élharcosainak, a sztaháno. vistfk nagy családjának, ökrös elv­társnő kétgépes szövőnő 'és jó mun­kabeosztásával túlteljesíti tervelő­irányzatát. Azonban az év elején hiba volt a munkájúiban. Hiába ter­melt 140—145 Százalékot, a minő. sági átvevő nem akarta átvenni termelését. A művezetője segítette, bírálta munkáját, de nem sokat használt ökrös elvtársnő úgy vélekedett: in­kább termeljek 150 százalékot ala­csonyabb minőséggel mint 110 Szá­zalékot kiváló minőséggel, hiszen a többtermelés az ország érdekeit szoligálja... és továbbra is panasz, kodhattak az ő munkájára ... Nem sokkal később taggyűlésre gyülekeztek az üzem kommunistái: megbeszélni abban a hónapiban mi. lyen eredményeket érteik el és mi akadá'yozta munkájukat. Ezen a taggyűlésen ökrös elv­társnő is jelen volt. Hallgatta a tiL_ kári beszámolót. Az eredmények ismertetése közben az üzem jólter­melő dolgozóinak neve közölt az ö nevét is felolvasta ökrös elvtársnő szivét jóleső írzés töltötte el: hogy­ne. az üzem valamennyi kommu. nistája hallja a titkár elvtárs szá­jából : — ökrös elvtársnő 140 százalékos teJjesítméin^ésjej az ittsetm dolgozói­nak élén halad. Azonban nem sokáig örült ökrös Istvánné. A beszámoló­ból az is kiderült, hogy hiába termel 140 százalékot ha a minőség t óvására megy mert ezzel becsapja az államot be­csapja munkatársait, becsapja saját magát, ökrös elvtársnő ezután nem nagyon figyelte a beszámolót. Agyában csupán egy gondolat mo. toszkált: Becsapom az államot ? — _ b> ez úgy 'égs'tte, perzselte agyát, mint a parázs. A hozzászólásoknál elsők között emelkedett fel. Nem mondott nagy szólamokat, csende­sen a gyűlésen résztvevőik felé for­dniva mondotta: — Elvtársak, megígérem, uena termelek többet gyenge minőségű árut. Jó közmondás az, hogy a sze­mélyes pé'damuta.tás a legjobb agi­táció. Alkalmazza is ezt tak-ös eiv'ársnö, azonban nemcsak él­dát muta", hanem mint alapszer­vezeti vezetőségi tag nevel is. Ha meglátja, hogy a közeiében dolgozók munkája mlnöségi'eg ki­fogásolható, elbeszélget velük. Elmondja — a rossz minőség az ellenség. Az imperialisták ban­dája is ellenség, a koreaiak az imperialisták eben har­colnak, mi tneg harcoljunk a gyen­ge m'nőség ellen. — Igv kapcsol­ja egybe az ellenség elleni harc­ban a koreai és a magyar népet. Ökrös elvtársnó példáját kö­vessék a szegedi üzemek dolgo­zói, jó munkával harcoljanak a minőség emeléséért, világos volt tervük. Észak-Korea • előtt. Legendák és versek vannak, melyeket a hős koreai nép költ a magyar do'gozók vezérérő"-. Az egyik versben ezt irja ez hős ko­reai katona: Rákosi elvtárs! Fényképedre nézünk. Jó és nemes arcod hős kert idéz tel, Nagy érveket — egy bát'or bolsevik Nehéz útját, nem múló tetteit. Te megtanitassz: élnünk s hogy [miért kell. Nekünk, DISZ fiataloknak köte­lességünk, hogy segítsük azt a né­pe*. amely a mi bo:dog ielenünk­ért, ragyogó jövőnkért is küzd. A koreai hónapban minden DISZ­tagnak kötelessége felajánlast ten­ni, hogy bebizonyítsa, tettekkel is kész harco'ni a koreai nép szabad­ságáért. Amikor meghattoHam, hogy egy hónapon keresztül gyűjtenek a koreai népnek, örömmel fizpltem én is. Tudom: ha segi'jűk őket, az imperialislák táborát gvengíljiik. Mi. ifjúmunkások nemcsak a bé­lyegek vásárlásával, hanem a ter­melésben jtobb eredmények eléré­sével is ki tudjuk lejezni a koreai nép iránli barátságunkat. Én is m'ndent e'követek, hogy mint tan­folyamhallgató jó eredmények el­érésével bizonyitssan be együtt­érzésemet a koreai hazafiakkal Adonyi András DISZ tikár, a „Délmagyarország" új levelezője Hódmezővásárhelyen sorsolják a nyereménybetétkönyvekel 1950. február elsején a pénzügy­minisztérium az Országos Takarék­pénztár közvetítésével nyeremény­belétkönyveket bocsátott ki. A be­tétkönyvben elhelyezendő legkisebb összeg 10 forint A beléttel a be­tevő mindenkor korlátozás nélkül rendelkezik: barimkor csökkentheti és bármikor tehet hozzá. A sorso­lás o betétet nem érinti, tehát akár nyer, akár nem. az elhelyezeti ösz­szeg változatlanul a betétesé marad, A sorsolás minden negyedévet kőve­tő hónapban történik A második negyedévi sorsolás iúlius 12 én dél­után 3 órakor Hódmezővásárhelyen a Tanácsháza dísztermében lesz. A nyeremény a negyedévi betét átla­gának 200, 100 és 50 százaléka lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom