Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-23 / 171. szám

MNC PROLERFLRIM EGYESÜLI ETEK! AZ MDP CSONGRADMEGYEI PARTB1ZOTT "v VIII. ÉVF. 171. SZAM ara 50 fillér Tizennyolc kuliknak emelték fel 10 százalékkal beadási kötelezettségét Szegeden, meri szabotá'ták a begyűjtést Előadás lesz pénteken a Pártoktatás Házában a falpari dolgozók részére SZERDA, 1052. J ILI US 23. Békét Koreának Malik elvtárs, a Szovjetunió kép­viselője 1951 júliusának végén ja­vasolta az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, hojy Koreában kezdjenek fegyverszüneti tárgyalásokat. Ez a javaslat a világ minden békeszerető népének követelése volt s olyan evő­vel dübörgött, hogy nem té hettek ki előle az amerikai imperialisták. Megkezdődtek a fegyverszüneti tár­gyalások Keszonban, aztán Pan­mindzsonban folytatódtak — de a koreai háború a fegyverszüneti tár­gyalások alatt is folyik. Az ENSZ kalézlobogója alatt az ame ikai ban. dilák a ko-eai háború első évében földig lerombolták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legna­gyobb városait, géppuskával lövöl­döztek a mezőn dolgozó koreai földművesekre, kirabolták a lakos­ságot, nem kímélték az ősi szenté­lyeket és templomokat sem, váloga. tolt kegyetlenséggel gyilkolták ha­lomra a csecsemőket és anyákat. Az amerikai ey'lkosok a fegyver­szüneti tá gyalások óla fokozott erővel folytatják vé-lázító bűneiket. Az emberirtásnak olyan fegyvereit dobták harcba a polgári lakosság el­len, amihez foghatót Hitler se mert alkalmazni: a biológiai fegyvert. Pestissel, kolerával, tífusszal fertő­zött legyeket, bolhákat, kagylókat, egereket, tollakat és faleveleket do­báltak le repülőgépről a koreai vá. rosokra és falvakra. Csődöt mon­dott a villámháborúról szóló elmé­letük — tehát a legaljasabb fegy­verhez folyamodtak dühükben. De nem elég nekik, hogy felvonul látták a fertőzött rovarok millióit, hanem az atombomba alkalmazásával is ál­landóan fenyegetőznek. A közel­múltban odáig menlek aljasságuk­ban és embe rtelenségükben. hogy bombázták az északkeletkínai ipart Villanyárammal ellátó, a Jalu folyó mentén épült vízierőműveket. A ko­,reai nép azonban hősiesen helytáll és egységesebb, erősebb, mint va­laha. Fényesen beigazolódott Szlálin elvtárs zseniális megállapítása, ame­lyet a Pravda tudósítójának 1951 február 16 án adott nyilatkozatában mondolt. A Pravda tudósítója meg. kérdezte Sztálin elvtársat: „Mit gondol Ön a koreai intervencióról, mivel végződhet?" Sztálin elvtárs így válaszait: „Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai há­ború csakis az intervenciósok vere­ségével végződhetikSztálin elvtárs nyilatkozatának egy másik részében kifejtette: ,Jfrthetö, hogy a legta­pasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvednek, ha a katonák a rájuk kényszerítelt háborút mély­ségesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan, küldetésük igazsá. gosság&ba vetett hit és lelkesedés nélkül teljesitik kötelességüket a frontonAz amerikai és a velük szövetségben lévő katonák körében a koreai háború népszerűtlen, mert a legnagyobb mértékben igazságtalan­nak tartják ezt a háborút. A koreai Néphadsereg katonái és a kínai ön­kéntesek viszont teljes szivükkel ér­zik, hogy igaz ügyet, saját népük szabadságát, függetlenségét védelme­zik. Ez a ludat megsokszorozza ere­jüket és olyan hősteltekre bírja őket, amilyeneket csak a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújában látha. főtt a világ. Hiába az imperialista vadállatok minden kísérlete: a hős Koreát nem sikerült és nem is sike­rülhet térdrekényszeríteni. A fegyverszüneti tárgyalásokon az amerikaiak éppen úgy a béke megrögzött ellenségeinek bizonyul­tak mint a harctéren. A legalatto­mosabb ürügyekkel húzzák-halaszt. ják a megegyezést. Ha a koreai-kí­nai küldöttek rákényszerítik őket, hogy a tárgyalás egy lépéssel előbb­re jusson, azonnal azon mesterked­nek, hogy egy másik kérdésben kéj lépést hátrafelé tegyenek. Amig meg nem húzták a demarkációs vo­nalat, addig az amerikaiak arról be­széltek, hogy ez a legfontosabb kér­dés. a többi kérdést könnyen meg lehet oldani. Mikor azonban ez a kérdés dűlőre jutott, az amerikaiak szemérmetlen képpel kijelentették: a demarkációs vonal kérdése csak amolyan másodrendű probléma — a legfontosabb a fegyverszünet kivi­telezése és ellenő.zése. Mikor végre, hosszú huza.vona ulán ebben a kér. désben is előrehaladás történt, Truman elnök kijelentette: Ame rika számára a fegyverszünetben az a legfontosabb, hogy a koreai-kínai kézben lévő amerikai hadifoglyokat engedjék szabadon. A koreai és kí naá küldöttek a hadifogolykérdés lá gyalásának már az első napján megtették egyedül helyes és igaz ságos javaslatukat, mégped'g az! hogy minden hadifoglyot szabadon kell bocsáj tani és haza kell telep', teni. Eszerint azonnal teljesülhetett volna az a kívánság, hogy az ame­rikai hadifoglyok visszatérjenek otthonukba. Mindjárt kiderült azon­ban, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya, Truman és tár­sai a legkevésbbé sem törődnek sa­ját hadifoglyaikkal. Az ő céljuk az volt. hogy százezer koreai és kínai hadifoglyot megkapa in teának ma­guknak és bekényszerítsék őket Li Szin Man és Csang Kai-Sek zsoldos­hadseregeibe. Ugyanakkor ürügy ként használták és használják fel ma is ezt az elfogadhatatlan köve telésüket arra, hogy még tovább el. húzzák a fegyverszüneti tárgyaláso­kat. A Béke Világtanács legutóbbi ber­lini ülésén határozatot hozott a ko­reai hábo ú befejezéséről. Ebben a Béke Világtanács a koreaá nép szen­vedéseinek megszüntetése és a béke megőrzése végett felszólít minden népet, hogy követelje a koreai há­boú azonnali megszüntetését a nemeztközi jog és szokások tisztelei­bentartásával megkötött fegyver­szünet útján. Csongrád megye dol­gozó népe, amelyet nyugtalanít a Koreában dúló háború, szíwel-lé. lekkel csatlakozik ehhez a határo­zathoz. Egyetlen becsületes ember sem aka -ja. se itt nálunk, se más­hol a világon, hogy a koreai háború lángja más országokra is átterjed jen. Azonban a becsületes emberek között is akadnak, akik nem ismer ték fel a saját erejüket, tétováznak azt hiszik, hogy ők semmit nem te­hetnek a béke megőrzése érdekében Vannak ilyenek Csongrád megyé­ben is nagyszámmal és ez itt, az amerikai baktériumlábornokok szö vetségesének, a fasiszta Tito-banda Jugoszláviájának közvetlen szom szédságában különösen veszélyes je. lenség. Meg kell magyarázni — s ebben a párttagoknak, népnevelők nek és békebizottsági tagoknak kell élenjámlok —, hogy a magyar nép szabadságát és függetlenségét vé­delmezzük akkor, amikor a koreai béke ügyéért szállunk síkra. De meg kell magyaráznunk azt is, hogy keveset ér, ha, csak beszélünk erről. A mi békevágyunknak tettekben kell megnyilvánulnia. Hogyan? úgy, ahogy megyénk legjobbjai, az élen­járók mutatják a példát. Úgy, mint a legjobb üzemi munkások, akik teljesítik és túlteljesítik tervüket. Úgy, mint az állammal szembenibe, gyűjtési kötelezettségüket száz szá­zalékig teljesítő dolgozó parasztok. Ügy, mint a koreai nép megsegíté­sére indított gyűjtésiben áldozatot hozó dolgozók. Ezek az öntudatos, becsületes hazafiak megértették, hogy a mi szabad hazánk erősítése ötéves tervünk építése hazafias kö­telességük, saját személyes érdekük, de egyúttal hozzájárulást is jelent ahhoz a harchoz, amit a ko.eai hő sök folytatnak népük szabadságáért s a világ békéjének megőrzéséért. GYORS BEGYŰJTÉSSEL A BÉKEER7 Az árpabegyiijtési tervet 69 százalékra teljcoiiették Szeged dolgozó parasztjai Tovább kell fokozni a búza és a zab begyűjtésének ütemét Egyre lelkesebbé vá'ik a szegedi dolgozó parasztok terménybeadási versenye. Már több hete versenyre szólították egymást szomszédok, jó­ismerősök, melyikük adja be gyor­sabban gabonáját és ki ad többe; a nép államának. A szót lett követte, ma már többszáz azoknak a dolgozó parasztoknak száma Szegeden, akik nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették begyűjtési kötelezettsé­güket. Az árpabegyüjfési tervet Sze­ged dolgozó parasztjai edliig 69 százalékra teljesítet'ék. Szép telje­ílmény ez, de ezt az eredményt el­homályosítja a búza és zab beadás teljesítésének százaléka, Ezen a té­ren elmaradt a benyújtás teljest, téee, pedig 6zép számmal akadnak iit is olyEinck. akik jóvai tú.te.jesí­iették beadási kö élességükét, özv. Pö ös Józsefné Fecske­utcai dolgozó paraszt 109 szá. zalékra, a maros'öl ördögh Ist­ván 105, a felsővárosi fekete, földeken lakó Csá-zár Vincze 125, a szomszédságában lévő Csurgó József még az ő ered­ményét is túlszárnyalva 178 százalékra teljesítette begyűj­tési kötelezettségét. Szentmihályteleken is meghozta eredményét a jó népnevelő munka. A dolgozó parasztság mind nagyobb len<lü'.e'tel versenyez a terménybe­adásban. Szabó Orbán dolgozó paraszt beadási kötelezettségének közel kétszeresét vitte a begyűjtő helyre, 191 százalékra tejesí­fette árpa beadási kötelezeltsé. gét. Példáját követte ifjú Kéri István négy holdas do'gozó pa­raszt, aki 169 százalékra telje­sítést ért el árpa beadásban. özv. Kotogán Jánosné 124 százaié. ! kos árpabegyüjtési teljesítményé­vel bizonyítottá hazája iránti hűsé­gét. Rókuson is egyre szebb eredményt hoz a dolgozó parasztok versengése. Sirák József Francia-utca 16 szám alatt lakó dolgozó paraszt rozs­beadását 130 száza'ékra teljesítette. A Szatymaz-utcai Sáutha Imre há­rom és fél holdas dolgozó paraszt 105 százalékos teljesítményt ért cl. Csúcs János Vaspálya-utcai 7 hol­das dolgozó paraszt 119, Csóré György Füzér-utcai dolgozó pa­raszt 111. Kovács Józsefné Csalo­gány-utcai lakos pedig 120 száza­lékra teljesítette beadási tervét. A lelkes verseny eredményeként már több mint 800 dolgozó pa­raszt teljesítette, illetve túltelje­sítette begyűjtési kötelezettsé. gét. Akadták azonban olyanok is, akik hallgatva a kulák szavára, nem azomnal a géptől adták be gaboná­jukat. Ezzel az elszámoltató bizott­ságnak adták munkát és saját ma­guknak okoztak kárt, mert m nden esetben 5 százalékkal eme.ték fel begyűjtési kötelezettségüket. Legsürgősebb feladatként áll most Szeged dolgozó parasztjai előtt a búza begyűjtés lendületének fokozása. Az árpafoegyüjtésbem me­gyei viszonylatban szép teljesít­ményt ért el Szeged. Hogy meg­tarthassa a város vezető szerepét, növelni kell a búzabegyüjtés üte­! mét. A MEGYEI ELSŐSÉGÉRT INDULTAK HARCBA az 5. számú cséplőgép dolgozói Ha ezelőtt néhány nappal valaki akár az alsóvárosi, rókusi, vagy új­szegedi szérűben érdeklődött volna a cséplőgépek versenyéről, annak eredményéről, sehogysem tudott vol­na megfelelő képet alkolni magá­nak, hogy milyen eredményeket ér­tek el egyik, vagy másik cséplőgép munkásad. A Tanács begyűjtési osz­tályán ugyan egész vaskos kötetre­való versenyszerződés tornyosul, de mindé ről a gyakorlatban néhány nappal ezelőtt nemigen lehetett tudni semmit. A gépek versenyére rá lehetett illeszteni azt a közmon. dúst, hogy ,.vak vezet világtalant". A versenyről beszéltek többnyire va­lamennyi gépnél, csak azt nom tud­ták, hol tartanak ebben a verseny­ben. A cséplőgépek munkásairak elbe­jzélóje szerint olyan voit eddig ez a verseny, mintha a futók egymás­tól távollévő pályán szaladnának koromsötétben és csak a célt tud. nák, hogy valahol előttük áll. isme­retlen helyen, a versenytársukról pedig azt tudnák, hogy valahol léte­zik. Már pedig tudott dolog, hogy a versenyben húzóerőként hat a ver­senytárs gyorsasága, lendülete, va­'ósággal magával tudja ragadni az élenjáró a többieket, ha látják egy­mást a versenyben. Az utóbbi na­pokban világos, szemléltető formát öltött a verseny Rendszeresen eljutnak Újszegedről Alsóvárosra, Rókusról Felsővá osra ós így tovább a versenytársak ered­ményei, napi teljesítményei. Azóla beszélhetünk egyáltalán arról, hogy fellendülőben van a verseny s most már mázsákban mérhető a nemes vetélkedés eredménye. Újszegeden a Ma ostöben máso­dik hete csépel a röszkei gépállo­más gépe. ördögh István tiraklorista irányításával. Régi, összekovácsoló, dott cséplőbrigád dolgozik itt. Régi, mert többnyire ezekből a munkások­ból tevődött össze tavaly is az együt­tes. A mult évre pedig úgy tekint­hetnek vissza a gép munkásai, amelyért nem kell szégyenkezniük, sőt ellenkezőleg, bürzkélíkedhet.iek. Ugyanis ők nyerték el az elmúlt év­ben a Városi Tanács cséplési ván­do/zászlaját a cséplési idény végén. A legszebb eredményt érték el, a legjobb munkát végezték. Ezévben i Henrich József vezetésével dolgo­zó cséplőbrigád-dal vannak páros. versenyben. A mult hét váltakozó eredményt hozott, hol ők, hol ama­zok jártak elöl. Hétfőn nagy fába vágták a fejszét az Ördögh cséplőbrigád tagjai. — Most már pontot teszünk a versenye: edmény hullámzására — mondotta Ördögh István, — Tayaljr a legjobbak voltunk, vándorzászlót nyertünk, most is harcba indulunk, hogy megbirkózzunk a megyei ván­dorzászlóárt. Célkitűzésünk megva­lósításának első állomásaként azt tűztük ki, hogy állandóan magasabb csépléseredményt érünk el, mint versenytársunk, a Henrich cséplő, brigád. Nagy célt tűztek ki maguk elé a Magostőben cséplő gép munkásai, mikor a megyei vándorzászlót akar ják ejnyerni. Nehéz próbára teszi őket a sok csip-csup asztag, amelyek között most még dolgoznak S meg kell mondani, hogy sok bajuk volt a megindulás után a géppel is. De a brigád tagjai odaadással, felelősség­érzéssel igyekeztek ellátni feladatu­kat és megbi lcóztak az eléjük tor­nyosuló nehézségekkel. Jól megszer­vezték a brigád tennivalóit, gondo­san etettek, a törekes. a kazalrakó, a zsákos s a többi cséplőmunkás mindig a helyén volt. Nem enged­ték azt ?em hogy tessék-lássék üzemzavarok miatt esetleg felnapo­kat vesztegeljenek, segítettek a gép. javításban, ha baj adódott. Munká­juk eredményeként, hétfőn már nem­csak a Henrich-brigádot előzték meg, hanem a Szegeden cséplő va­lamennyi gép közül a legnagyobb teljesítményi ériék el. Utánuk második helyen a dorozsmai gépállomás gépe, a Pataki-cséplő­brigáddal halad 32 mázsás különb­séggel. A harmadik helyezett ugyan­csak a röszkei gépállomás cséplő­gépe a Babarczi-brigáddal 40 má. zsával maradi el mögöttük hétfőn. Az Ördögh brigád tagjai példát akarnak mutatni a kifogástalan mi­nőségű gyorscséplésben a gép ki­használásában és karbantartásában. Egy pillanatra sem feledkeznek meg arról, hogy ezzel a munkájuk­kal a dolgozó nép kenyere -biztosí­tásáért harcolnak. Valamennyien úgy tekintik a gépet, mint jó kato­na a vártát: aki nemcsak hogy nem mozdul el őrhelyé"őj,. de közel sem engedi az ellencéget. Vigyáz itt minden munkás, nehogy a kulák, vagy más ellenséges elem kárt te. hessen a gépben, akadályozhassa munkájukat a cséplés mielőbbi be­fejezését. Kövessék példájukat a szegedi szérűkben dolgozó cséplő­brigádok, legyenek valamennyien nemcsak munkásai, hanem őrei is a dolgozó nép kenyerének. Csapjon magasra a munkaverseny lángja, fokozódjék a munl^alendület, hogy mielőbb befejeződhessen Szegeden a cséplés, vele együtt a terménybe, gyűjtés s a cséplőgépei; versenyé­nek eredményeként Szegeden köt­hessen ki a cséplési idény befejezté­vel a megyei vándorzászló. A csongrádmeGyei úttörők kalászGyiiftésének eredménye: közel 80 mázsa gabona Csongrád megyében közel 2.000 úttörő járja a tarlót és gyűjti az elhullott kalászokat. Versenyben dolgoznak. A verseny kezdemé­nyezői a szegedi járás pajtásai voltak, akik a kalászszedés meg­kezdése óta az élen haladnak. A megyében összegyűjtött kalászok­ból mintegy 80 mázsa gabonát csé­peltek ki. Ennek feléi a 6zegedi járás pajtásai gyűjtötték. Különö­sen jó munkát végeztek az algyői úttörők. Algyö községben 270 paj­tás kapcsolódott be a munkába. Az általuk összegyűjtött kalászokból 12 zsák kenyérgabonát csépeltek ki. Több mint 20.000 embert vesztettek az agresszorok júniusban a koreai arcvonalon Tíoreai arcvonal. Az „Uj-Kina'' hírügynökség tádósítója jelenti: Június hónapban az ellenség Ko­reában 20.095 embert — köztük 11.220 amerikait — vesztett. Ugyan, ez idő alatt 159 ellenséges' repülő­gép megsemmisült, 230 pedig meg­rongálódott. A koreai-kínai népi erők áltál az ellenségnek június hónapban oko­zott veszteségek nagyobbak, mint az 'év eleje óta bármely hónapban voltak. Az 1952-es év első felének leghevesebb harcai június hónapban dúltak a koreai; arcvonalon Nem végleges adatok szerint az agresszorok június hónapban elszen­vedett 20 095 főnyi vesztesége a kö. vetkezőképpen oszlik meg: ameri­kaiak 11.220, angolok. 106, kana­daiak 189. törökök 87 és liszinma­nista zsoldoskat-onák 8493. Június hónapban a koreai-kína i népi erők zsákmányoltak egy harckocsit, 7 lég­védelmi géppuskát, 114 könnyű és nehéz géppuskát, 8 lángszórőt cs 520 különféle mintájú puskát Meg_ semmisíte'tek 84 ellenséges harcko­csit, 109 tüzérségi löveget, 77 teher­gépkocsit és megrongáltak 19 harc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom