Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

' VASÁRNAP, 1932. JULII K 20 5 Csiszár Antal Nyíl-utcai dolgozó paraszt határozott, belépett az alsóvárosi Üf Élet termelöcsoportba Szegeden a termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt év során jelen­tősen kiszélesedett, megerősödött és fezámos jel mutatja, hogy az idén új, nagy, jelentős lépéssel halad is­mét előre. A termelöc&oportok ter­mésátlaga mint tavaly, most is meg­haladja az egyénileg gazdálkodókét. , Főként ennék tudható be, hogy már. ' ;s megnyerte tetszését. kat szemelte ki — általában meg. szilárdultak, közös gazdasági alap­juk megnőtt, a gazdálkodásuk fej­lődött, No meg, a csoporttagok szervezettebb munkáia és derűsebb élete Belépési nyilatkozat JUultrntt cxkoxc!/^. UT^TOJL /c* ZAjuh ^ /, * fi- o hold területen gazdálkodom.-Önkéntes elhatározásomból felvételemet kérem » 7ZT..Ám .működési szabályzat szerint múködö nevel és számot viselfctermelSszövetkezetbe. Kijelentem, hogy a csoport működési szabályzatát ismerem és az abban foglaltakat ma gazcia Bézve kőtelezőnek elismerem Kell. Jtlöttfink. mho tanok döH­... 190^, ... hóéf?n.» €100—90. raktári sz W. - . —fl HzeraunaaivItlU -tfliln - Allufl Nyomda, Bofl.rwi IWZ.TBC1. ís sok egyénileg dolgozó parasztot foglalkoztat a termelőszövetkezetbe való belépés gondolata. Csiszár Antal, Nyíl-utca 67. szám alatt lakó dolgozó paraszt érdeklő­dését is az eredmények csigázták fel és nem kis mértékben az, hogy az ő csoportjai — mert ezév elején Sz Uj Élet éa a Táncsics csoporto­Második éve, hogy az Alsóvároso,, a dolgozó parasztok megalakították az Uj Élet-tszcs-t. Csiszár Antaiihoz is ellátogattak a népnevelők, a cso­portot alakítani szándékozók. O azonban még nem döntött. Ha nép­nevelő lépett be a kapun, őszintén bevallva, ekkor még magában azt morogta: ,,Ez már megint agitálni jön." Mit tagadja, hallani sem Öreg lábiák, megvénült feliratok az alsóvárosi szérűskertekben Közel két hete kezdődött meg a csépléssel együtt a begyűjtés is Szegeden. Büszkén elmondhatjuk, sokan vannak olyanok, akik nemesak teljesitik, hanem túl Ls teljesítik be adási kötelezettségüket. Minderről azonban a szérűskertek öreg, keshe dt táblái hallgatnak, helyesebben mondva a Tanács begyűjtési osztályának dolgozói hallgatnak. A cséplés megkezdése óta egyet len egyszer kerültek feliratok két­három névvel a szérűskert öreg hirdető tábláira. A nap szívja, a szél szaggatja, lassan papircafatokká vál nak a megvénült feliratok. A Ta­nács begyűjtési osztályának dolgozói, aktívái, ha kint járnak a szérűs­kertekben, úgy látszik, bekötött szemmel botorkálnak ott, vagy feltéte­lezhető az is. hogy elfordítják fejű ket a tábláktól, nem akarják látni, milyen állapotban vannak. Cserélje ki a Tanács begyűjtési osztálya a feliratokat, írja fel a táblákra a begyűjtés élenjáróit, a k iváló teljesítőket, ha nem ls félna­ponkint, legalább naponkint. Ne ni áradjon el a begyűjtési osztály a verseny mögött, a dolgozó parasztok lelkesedése mögött, hanem halad­jon azzal együtt, formálja, irányítsa azt! Ötvenkét holdon öntözéssel termel fűszerpaprikát a röszkei „Uj Élet" tszcs Csongrád megyében 67 termelő­szövetkezeti csoport mintegy 70(1 holdon termel fűszerpaprikát. E tszosk közül a röszkei Uj Életnek van a legnagyobb fűszerpaprika területe: összesen 75 holdon neve­lik a legfontosabb magyar fűszer­növényt. A röszkei Uj Élet tszcsben már befejezték a cséplést. Jelenleg mind a 6 növénytermesztési munkacsapat a paprikaföldeken dolgozik. A most virágzó paprika fejlődését öntözés­sel segítik elő, 521 holdon öntözéses gazdálkodásra rendezkedtek be, A főcsatornák már készen vannak, most a mellékcsatornákat készítik, hogy napokon belül megkezdhessék az öntözési. Barázdás áztaló ön­tözéssel nevelik a paprikát. Ez az öntözési módszer nem rombolja a talaj szerkezetét és egyenletesen nedvesíti át a földet. Az Uj Élet tszcs tavaly 57 hol­don termelt fűszerpaprikát. Ebből 280.000 forint volt a bevételük. Az idén — bár kedvezőtlenebb az idő­járás — az öntözés segítségével 400.000 forint bevételre számítanak. Hogy ezt a jövedelmet elérjék, már kezdettől fogva féltő gonddal ne­vetik a paprikát. Különösen arra vigyáztak, nehogy palántavész tá­madja meg. Ezért még a palánta­ágyakban óvatosan öntözték, ne­hogy a túlönlözéssel elősegítsék a palántavészt. Ügyeltek arra, hogy amikor a paprikapalánta 8—12 le­velet fejlesztett, azonnal kipalán­tál iák. Már május 20-án kipalántálták a paprikát, amely gyorsan megerősö­dött és most szépen fejlődik. Az öntözéssel még jobban meg akar­ják gyorsítani a füszcrDajDrJta fei­lődését s javítani akarják a rilca minőségét is. pap­akart a belépésről. — Majd jövőre — szórogatta, ha közrefogták a ter­melőcsoportbcliek. így lelt el az első év az Uj Élet tszcs alakulásától kezdve. Csiszár Antal járta a maga útját és a csoport is. Tekintsünk csak vissza egy 'évre: Az Uj Élet tszcs-ben tizenöt férő­helyes sertésfiaztatót építettek, húsz férőhelyes tehénistállót állítottak helyre mintegy 30 ezer forint költ­séggel Jószágállományuk 12 |ó volt, ma már 14 ló, két csikó. 9 tehét, 4 borjú, 12 anyakoca. 15 darab süldő, 22 malac és közel 400 csirke boldog tulajdonosai az Uj Élet termelőcso­port tagjai. A csoport tagjainak egy jelentős része közel 200 munkaegységet teljesített Az ezzel járó természetbeni juttatás és pénz meghaladja egy középpa­raszt jövedelmét. Kapásnövényeiket bárki megcsodálhatja. Erről Csiszár Antal tavasz óta sok alkatommal meggyőződött. Ha a határban járt, sűrűn rajtakapta magát, hogy fi­gyeli az Uj Élet tszcs földjeit. Látla a a szép vetéseket, mi tagadás, nem tudta, miért, de öröme telt benne s ahogyan a határban járva elgon­dolkodott, többször arra eszmélt: el­tévesztette az utat. — No nem majd — gondolta ilyenkor — mégnézem, milyen munkát végeztek a többi dű­lőkben is az Uj Élet csoport tagjai. Mert az alsóvárosi határban, akár­merre jár az ember, mindenütt akad olyan földdarabra, amely az Uj Elet termelőcsoporthoz tartozik. Az utóbbi napokban, amint járta az alsóvárosi szérűket s a kerék­páron mozga'ta |ábát tempósan, fe. jében gondolatok motoszkáltak és a gondolatokat az U/ Élet termelőcsoport eredmény et ültették el Csiszár Antalnál. Sava­nya Miklós elvtárssal, az Uj Elet csoport elnökével két hete folytatolt beszélgetése óta kitörölte szótárálból Csiszár Antal azt a két szót, hogy ,.majd jövőre". Ezt szórogatta két éven keresztül, most már ha a cso­portbeliekké! találkozott, így vált el tőlük: — majd ellátogatok hozzátok, ha szívesein láttok. — Gyera csak, akár mikor — mondták amazok. Csiszár Antal beszédes entber, így ismerik Alsóvároson, Most, mi­kor már arról kezdett beszélni dol­gozó paraszttársainak. hogy elhatá­rozta, belép a termelőcsoportba, le­gyintettek szavára. — Ennek csak a szája jár. — Nem akartak hinni a szavának. Pedig igen határozottan jelentette ki valamennyi ismerősé­nek: Halljátok, bolond ember, aki a /ónak ellensége! Jól állnak ezek a termejőcsoporlban s ez évben is fakarósabb a jövedel­mük, mint nekünk. Nincs tovább mire várnunk. Világosan láthatjuk, az a helyes út és jó út. amelyen ők járnak. Én nem vagyok a magam ellensége. Beléptem az Uj Élet ter­melőcsoportba. Aláír'am a bítépési nyilalkozatot és azóta termelőcso­port termése és állatállománya mel_ lett a tagok életét is jobban látom, — akár mégegyszer aláírnám a be­lépési nyilatkozatot. A földművelésügyi miniszter augusztus20-tól ismét engedélyezi új termelőszövetke zeti csoportok megalakulását A jó eredményeket felmutató ter­melőszövetkezetek példájára a dol­gozó parasztok érdeklődése növeke­dett a társasgazdálkodás iráni, egy. re többen kérik a felvételüket a meglévő termelőszövetkezetekbe és új termelőszövetkezeti csoportok alakítását tervezik. A dolgozó pa­rasztok eddig mintegy 140 termelő­szövetkezeti csoport alakítására szerveztek előkészítő bizottságot és közülük már számosan kérlek a földművelésügyi minisztériumot, hogy ismét engedélyezze új terme­lőszövetkezeti csoportok megalaku­lását. A földművelésügyi miniszter a dolgozó parasztok kérésére július 20-tól ismét engedélyezi az új ter­melőszövefkezeli csoportok megala­kulását és egyben azonnal enge­délyt ad az ailábbi termelőszövetke­zeti csoportok működésére: III. típusú alapszabály szerint en­gedélyezi : a gyulavári Dózsa-lszcst 45 családdal, 304 hold földdel, az Új élet tszcst 36 családdal, 280 hold földdel, a szűcsi Hegyvidék-tszcst 28 családdal, 133 hold földdel, ezen. kivül engedélyezi a dunakeszi Elö­ie-, a majosházai Petőfi-, a pilis­szántói Március 9-. a visegrádi Al­kotmány-, a nyíregyházi belegrád. tanyai Űj élet- és a Budapest XII. kerületi Alkotmány III, típusú iszcsk működését. I. tipusú alapszabály szerint en­gedélyezi: a pócsmegyeri Szabad­ság-tszcst 16 családdal, 157 hold földdel és a pomázi Előre-tszcst 23 családdal!, 160 hold földdel. (MTI) A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A behordás az elmúlt héten több megyében meggyorsult. Most már az egész országban búgnak a csép­lőgépek. Minden községben folyik a beadás is. Dolgozó parasztságunk közvetlenül a cséplőgéplől becsület­tel beadja az előírt gabonamennyisé­get elegei tesz az állam iránti kö­telesságének. A tanácsok zöme a felvilágosító munka melllett 48 órán bdül alkal­mazza a törvényes intézkedéseket azokkak szemben, alkilc beadásukat halogatják. Az állami fegyelem megköveteli minden tanácstól, hogy azonnal alkalmazza a törvény szi­gorát és ne tűrjön semmiféle laza­ságot, ne engedjen semmiféle cí-­men kibúvót a kötelezettség teljesí­tése alól. A kulákokkal szemben fo­kozott éberséggel kell eljárni. A begyűjtés üteme minden me­gyében tovább fokozódott. Zala me­gye megtartotta kezdeti lendületét és változatlanul a gabonabegyüjtós élén halad. A gabonabegyüjtési verseny ál­lása: Zala, Somogy, Baranya, Szolnok, Csongrád, Bács, Pest, Vas, Heves, Békés, Tolna, Győr, Hajdú, Vesz­prém, Fejér, Komárom, Szabolcs, Nógrád, Borsod. Megvonták a kedvezményeket a tápéi Rákóczi I. típusú tszcs-től, mert nem alapszabályszerűen gazdálkodik A földművelésügyi miniszter az I. tipusú termelőszövetkezeti cso­portok működésének felülvizsgálata után a tavasz folyamán több I. ti­pusú termelőszövetkezeti csoportot figyelmeztetett az alapszabály-sze­rinti működés betartására. A figyel­meztetés hatására a nagykereki Vö­rös Csillag-, a kiskirálysági Kos­suth-, a íailiházi Béke-, a böhönyei Világosság-, a nemesszalóki Törek­vés-, a vöröstói Alkotmány és még számcs más l-es tipusú termelőszö­vetkezeti csoport megkezdte az alap­szabályszerű gazdálkodást és már ae aratási munkákat is közösen szervezték meg. Ugyanakkor azonban az I. tipusú termelőszövetkezeti csoportok nem mindenütt fogadták meg a figyel­meztetést, egyesek továbbra is el­hanyagolták az alapszabályszerű gazdálkodást s így méltatlanná vál­tak azokra a kedvezményekre, ame­lyeket a nép állama részükre biz­tosított. A földművelésügyi miniszter ez­ért a téglási „II. Pártkongresszus"-, a hajdúböszörményi Béke-, a tápéi Rákóczi-, a szeghalmi Előre., a pa­csai Béke-, valamint az alcsuti Új barázda- I. tipusú termelőszövetke­zeti csoportoktól az összes eddigi kedvezményeket visszavonja s uta­sítja a helyi tanácsokat és a gép­állomásokat. hogy szüntessék meg ezeknek a termelőszövetkezeti cso­portoknak nyújtott beadási, adó. hi­tel és gépállomási kedvezményeket. Ugyanakkor ismételten figye'mez. teti ezeket a termelőszövetkezeti cso­portokat, hogy ha mindezek ulán sem kezdik meg az alapszabályszerű gazdálkodást — a közös tarlóhán­tást, másodvetést, őszi munkák kö­zös előkészítését —, a termelőszö­vetkezeti csoportok sorából ig ki­zárja őket és működési engedélyü­ket visszavonja. Újabb földrablás Nyugat-Németországban Duesseldorf (ADN). A nyugat­németországi gelderni kerületben ai parasztok és a községi elöljáróságok elkeseredett tiltakozása ellenére 3100 hold erdő és szántóföld igény­bevételét készítik elő háborús be­rendezések céljaira. Twisteden köz­ség határában 500 hold községi te­rületen lőszerraktárt rendeztek be a megszálló csapatok részére. Weeze mellett a megszálló csapatok repü. lőtere részére 2500 hold erdőt és szántóföldet vontak el a parasztok­tól. Bóka feienc példát mutaiatt Néhány napja történt. A zá­kányszéki határ homokos dülőútjá­ról kievickélve a kocsi már köny­ny ebben döcögött a falu felé veze­tő köves úton. Hajlott derékkal, nyöszörögve vttte a súlyos zsáko­kat. A kocsi oldalán egy kis tábla hirdette gazdája nevét: Bóka Fe­renc. A tábla nélküli is tudták a já­rókelők, hogy kié a gabona, ame­lyet szállítanak, mert ott ült a ba­kon a gazda, Bóka Ferenc elvtárs, ismeri őt a falu apraja, nagyja, A felszabadulás után a tanács meg­alakulásáig a falu bírója volt, most tanácstag, a helyi pártszervezet el­nöke. Nem sokat időzött a kocsi a be­gyüjtőhely előtt, máris indult visz­sza ki a tanyára, — most már iires zsákokkal. Még ki se haladt a falu­ból, már nevét olt lehetett olvasn' a Tanácsházánál lévő d'icsőségtáblán. Az idén is, mínf tavaly példamu­tatóan nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette beadását. Nem egyszerii szürke hét­köznap vo.t ez a uap Bóka elvtárs életében. Most ő erősítette a kap­csolatot maga és a dolgozók állania között begyűjtési tervének túltelje­sítésével. A néhány zsák gabonával az állam segítségének egy elenyésző részét adta vissza. ber — mondja Bóka elvtárs. Kese rű emlékkel gondol vissza arra a világra, amikor évekig kamatként fizette oda a banknak, amit keser­ves munkával, izzadtsággal összeka­part., — Tizenkét százalékos kamatot fizettünk, nyögtük éveken keresztül — emlékszik vissza Bóka Ferencné. — Ezekben az években temettük el fiatalon családunk egy részét. Kilénc gyermek volt a Bóka­családban, megfelezte őket .a "sa­nyarú élet. Rövid pár év alatt né­gyet kellett elsiratniok. A nyomor, a szenvedés, a nincstelenség vitte őket a sírba. Orvost akkor a zá­kányszékiek (még lengyelkápol­naiak) 18—20 kilométerre talállak. Mire a beteg gyermekkel vagy fel­nőttel elérték az orvosi lakot már sok esetben nem volt szükség or­vosra, késő volt. Erről beszélnek a község temetőjében a fejfáik. Min­den második azt közli, hogy gyer­mekkorában vagy serdülőkorban haltak meg a városi kishaszonbér­letén sanyargatott dolgozó parasztok gyermekei. Ebben az időben a zákányszéki tanyákról egynek mindig úton ke­led lennie, Szekéren, kerékpáron, de legtöbb esetben gyalog. Egy a csa­ládból mindig rótta a homokot az — Sok az öröm a földdel, mi- J ügyes-bajos dolgok elintézésére, óta nem a kulák és bank kénye- | Egynapi járás volt az a hely, ahol kedvének van kisiolüállalva <o». exu- 1 hivatalok ügyeiket elLp'ézbn.tJék Most itt van a helyben a közigaz­gatás, a tanács. Bóka Ferenc elvtárs életében je­lentős volt az a nap, amikor Rá­kosi elvtársat hallotta beszélni 1945-ben, Ha nem is szórói-szóra, de beszédének egy jelentős részéi jól emlékezetébe véste. Ilyesvala­hogy mondta — emlékszik vissza Bóka elvtárs. — Még ebben az év­ben a saját földjébe vethet a falu népe .földet kapnak a dolgozó parasztok, de a vérük árán is véd­jék meg... - Én védem a földemer. Megfo­gadtam, úgv őrzöm, ahogy Ráko-si elvtárs mondta, ha kell, a vérein árán is. Most a terménybegyiijtési kötelességem teljesítésével, a jó nö­vényápolási munkával. Régen már öregembernek számí­tott volna a 66 éves Bóka Ferenc, most frissen és fürgén jár-kel nem­csak a szomszédos, hanem a tá­volabbi tanyákra is népnevelő mun­kára. Segit jószóval és ha kell, tet­tel is. Az ő lova mindig készen áll ezekben a liánokban segíteni az olyanoknak, akiknek nincs igásjó­száguk. — Vigyed a kocsit, hord­jad a gabonát — szokta mondani, ha látja, hogv va'aki igahányábnn tétlenkedik. Biztatja a szomszédo­kat, példát mulaf a falu népének, hogy mielőbb teljesíthessék foga­dalmukat és még Nagyszénást. Gá­dorost megelőzően teljesíthesse a község S begvü'tési tervéi. A gép ez ő körzetében kezdte a cséplést Még ezen a napon behordta saját gabona iát- bár éj­sz-akáto> fordult a-í Idő. tnég.ie ne­kifogtak Kiss Antal gabonájának behordásához is. Feljött a nap, mi­re itt is végeztek, de nem pihent az ember, de a tó sem. üzemanyagra volt szüksége a gépnek s mire tan­kolni kellett a traktornak, már ott volt a teli hordó is. Bóka Ferenc ós családja nem sajnálta a fáradtságot és időt, csakhogy zavartalanul foly­hasson a cséplés, a terménybegyüj­tés. — Szép az élei — mondja Bó­ka elvtárs — dc azért sok még a küzdelem. Ám milyen ahhoz képest, amit Koreába-n csinálnak, ahol azért harcolnak a parasztok, hogy övék legyen a föld. Nálunk más a gond. az, hogyan termelhetünk többet, hogy többet adhassunk államunk­nak. Tudom, mivel tartozom s azt is tudom, nem becsületes, nem kö­zénkvaló az olyan ember, aki csak a száját járatja a békéért, de nem akar érte semmit sem tenni, még annyit sem, ami az állam iránt tör­vényes kötelessége. Ürömmel néz körül takaros, 5'ép tanyáján Bóka elvtárs. Már rendbe, szedte a szalma, és polyvakaz'.at, még a környékét is felseprette. Bol­dogan veszik körül unokái csendes, békés otthonában. Nyugodt lelkiis­merettel végzi most már tovább a növényápolás munkáját, büszkén néz dolgozótársai szemébe: becsülettel eleget tett állampolgári kötelességé, nek. Öróla beszélnek a faluba7. az ő példájára sietnek a lerménybe­adást teljesíteni a zákányszáki tol. gozó parasztok. — <N — n

Next

/
Oldalképek
Tartalom