Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

CSCTÖBTÖK, 1952. JULIUS 17. 3 Gondatlanság okozta tűzeset miatt két traktoristát ítélt el a szentesi járásbíróság Dolgozó parasztságunk hatalmas •nunkát végez, amikor biztosítja a következő évre kenyerünket. Ezért rendelet szabályozza a tíizfigyelö­szolgálat megszervezését, a behor­dás és cséplés tűzvédelmét, vala­fnint, azt, hogy az erőgépeket meg­felelő szikrafogóval lássák el. Dolgozó parasztságunk örömmel •eszi ki részét a tűzfigyelö szolgé­iat teljesítéséből; sót: üzemi dol­gozóink is önként vállalkoznak erre a feladatra. Azonban olyanok is vanDak, ekik hanyagságból vgy nemtörődömség­ből súlyos károkai okoznak nép­gazdaságunknak. Ezek a dolgozók segítik ellenségeteket, Titóékat és az eanerik'ai imperialistákat. Példa erre az a gondatlanságból okozott két tűzeset, melyet most tárgyalt « szentesi járásbíróság. A pankotei állami gazdaságban 'dolgozik Vesenyet Antal traktor­vezető, aki a kormányrendeletet be nem tartva nem tisztította ki naponként a traktor 6zikrafogóját, hanem csak két hétben egyszer. Ennek következtében a Trak®or tü­zet okozott! és felgyújtotta a kö­zelben levő épületeket, a lábonál­ló és learatott terményeket. A másik tűzesetet Rónyai Péter, a sárgahegye&i állami gazdaság traktorisftájának gondatlansága okozta, aki traktorát ugyancsak nem kezelte megfelelően, a trak­torhoz előírt szikrafogót helytele­nül leszerelte, minek következté­ben meggyulladt a keresztbe ra­kott, valamint a még le nem ara­tott, lábon álló gabona. Gondat­lanságért Vesenyel Antalt 3 hónapi börtönre és 500 forint pénzbünte­tésre ítélte a szentesi Járásbiró6ág és mindkettőt kötelezte az anyagi kár megtérítésére. Hanyagságból, gondatlanságból nagy kár okozható népgazdasá­gunknak. Minden traktorvezető tartsa be a megfelelő tűzrendésze'i szabályokat, mert csak így tudjuk megvédeni terményeinket a tűz pusztításától. Négymilliárd dolláros deficittel zárult az Egyesült Államok költségvetése az 1951—52-es pénzügyi évben Washingon (MTI) a „New-York Times" jelentése szerint az Egyesült Allaimok kormánya nyilvánosságra hozta az 1951/52. pénzügyi év ál­'ami költségvetésének mérlegét. A költségvetés az óriási fegyverkezési kiadás következtében több mint négymilliárd dolláros deficittel zá­rult, mig az előző évben 3.5 milli­árd felesleg mutatkozott. A kiadások összege meghaladta a hatvanhat milliárd dollárt, míg egy évvel előbb alig volt több negyven­négy milliárd dollárnál. A trieszti angol és amerikai hatóságok nem engedélyezték a beutazást az „A" övezetbe a rámái magyar és csehszlovák követnek Róma (TaszSz) Az „Unita" je­lenti. hogy a trieszti angol-ameri­kai hatóságok nem engedélyezték Csehszlovákia és Magyarország Rú­piában akkreditált követeinek a be­utazást Trieszt szabad terül©; ..A" övezetébe, A követek meghívást kaptak a' trieszti Nemzetközi Ipari Kiállításra. A kiállításon csehszlo­vák és magyar kiállítási tárgyak is szerepelnek. Tömeges letartóztatások Japánban a Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő gyűléseken 200 ünnepi gyűlést tartottak. A Josida-kormány terrorista rendőr­sége brutálisan megtámadta a dol­| gozók ünnepi gyűléseit és 116 sze­alkalmából országszerte mintegy mélyt letartóztatott. London (MTI) Mint a „Reuter" Jelenti, Japánban a Kommunista Párt megalakulásának évfordulója Ama itt következik — amerikai lapokban jelent meg, tehát nem kívülál­lók kritikája hangzik el, hanem — önvallomás. Néhány kiragadott uj­ságközleményböl és hir­detésből pontosan kifor­málódik a mai Amerika arcéle. Az üzlet — üzlet A „New-York Sun'* 1952 egyik februári szá­mában jelent meg a kö­vetkező hirdetés: „Mély fájdalommal je­lentem forrón szeretett feleségem halálát és az újszülött mellé, akinek világrajövetele nejem életébe kerii.Ü, gyakor. lattal rendelkező dajkát kívánok alkalmazni, amíg újból megnősülök: 30 éven felüli, szőke, karcsú élettársra gondo­lok, legalább 10.000 dol­lár hozománnyal, ezzel a tökével megnagyobbíta­nám a 79, utcában lévő üzletemet, ahol jelenleg márkás porcsllánokal árusítok mélyen leszállí. tolt árakon. Andrew Smith". Hatalmas távlatok 1950 augusztusában a £x Atncúlca! következő plakátok jelen, tek meg az amerikai vá­rosokban: „Fiatalok! A föld, ame­rikai bolygó. Oda mehet­tek, ahová akartok: s forróégövl Gua.c sz'gelí­re vagy a havas Izlandra, a Fülöp-szigetekre *»iíy Nyugat-Németországba, Angliába vagy Görögor­szágba, Köreibe vagy Taivan szigetére!" Persze nem idegenfor­galmi utazásra csábított a plakát, hanem az US Army-be toborozta az if­júságot ... Micsoda ha­talmas távlatok nyílnak ezelőtt a fiatalság előtt. Különösen, ha elgondól. jttk azt is, amiről a pla­kát nem beszélt, hogy az amerikaiak a felsorol! helyeken mit csináltak, vagy miben mesterked­nek? Színbází beszámoló A „New-York Times" 1950 szeptember 25-1 számában hogszú bírálat jelent meg Upton Sinc­lair „Az ellenségnek is volt..." című színművé­ről. Az izgalmas színda­rab cselekménye dióhéjba sűrítve a következő: A baktériumvilághábo­rú után az egész földön néhány ember marad életben: két gengszter, egy örült, egy néger evangélisia nő, egy rugbyegatár, egy botani­kus két gyermekével, egy eszkimó három unokájá­val s egy világürhajó személyzetének kél lagja. Happy end — minden várakozás ellenére — nincs a darabban, a há. borús hisztéria fokozásá­ra azonban kiválóan megfelel... Amerikai humanizmus Ebbe a „tárgykörbe" tartozik az az előadás Is, amelyet 1952 január 2ő-én Crccsy brigádtábor nok tartott „A nők haza fias konferenciáján". A tábornok alapos felbé szültséggcl Ismertette az amerikai hadsereg vegyi, biológiai és radiológiai háborús előkészületeit, hangsúlyozva, hogy mtndez a népek javát szolgálja. Humanizmus — ameri­kai módra. nnepi esemeny & Indianapolisban 1951' december 22-én nagy ün. népséget tartottak. Kivo­nultak a város vezetői, fotoriporterek, filmhír. adó-operaiőrök örökítet­ték meg a város határá­ban leleplezett emlék­müvet. amelyet — a mil­liomodik halálosvégű közlekedési baleset al. kalmából emeltek. Mi van eladó ? Aki gyereket akar vá­sárolni, nem jön zavar­ba Amerikában. A „Daily Mirror" 1952 feb­ruár 6-án közölte, hogy az Ohio állambeli Cin­cinnatiban igen alacsony áron, már 25 dollárért 2—3 éves, igen szép gyermekek vá sárolh n ­tök... Ez Amerika! A BOLGÁR IFJÚSÁG HARCA az ötéves terv határidőelőtti teljesítéséért A bolgár gyárakban, a termelő­szövetkezeti földeken, a tudományos kutató laboratóriumokban mindenült lüktet az alkotó munka. A szo­cializmus építéséért folyó harc­ban az első sorokban halad a bolgár munkásosztály. A munkás­osztály sikereiben jelentős része van az ifjúságnak. Egész Bulgária büszke Dimitrovgrád fiatal építőire, a gyárak, a bányák és építkezések ifjúsági brigádjaira. Büszke a bur­gaszi hajójavitóüzem „Ifjú Gárda" brigádjára, amely állandóan 200 százalékos teljesítménnyel dolgozik. A bolgár ifjúságot áthatja az a forró vágy, hogy hazájában minél előbb felépüljön a szocializmus. A dim'itrovi „Sztá1in"-vegyikombinát ifjúmunkásai kezdeményezték oél­dául azt a versenyt, amely harcba szólította az egész ország munikás­ifjúságát a technikai tudás fejlesztéséért. Sztálinváros fiatal hajóépftöi felszó­lították városuk munkásait, hogy álljanak csatasorba az ötéves terv feladatainak négv év alatti teljesí­téséért. A „Narodna MIagyezs" című Bel hallgatta, hogy a nincstelen emberek földet kaptak. A Csanádpalotán lakók elmond­ták, hogy az üzemben sincs már hajcsár a hátuk mögött, maguknak dogoznak ott is. Elhatározna, megnézi. Egy szerdai reggel télve kopo­gott be az ismerős ajtón. Benn egy napbarnított arcú ember ült az igaz­gatói székbe. Szikár, magas terme­tű, arca a jólismert munkásarc. — Szabadság! Foglaljon helyet elvtárs, — mondotta az igazgató. Bakos Mihály félve ült le a puha székbe, kissé félszegen helyezkedett el, mintha minden percben áttol tartott volna, hogy kizavarják. — Szeretnék dolgozni. — Honnan jött? — Hadifogságból. — Ért valamihez? — Itt dolgoztam a háború előtt. •— Nagyon jó. Tudja, kevés az em­'ler, mindenütt építkezünk. Bakos Mihály szívét meleg hul­lám járta áf. Igazuk volt, ott kinn. nem lesz mindig Magyarországon az, ami volt. Nem mondja az igazgató a munkát kereső embernek: ,,Menjen a fenébe, találok annyi embert, amennyi kell." t Másnap dolgozni kezdett. Az Üzemben most már mindinkább ma­gáénak érezte a szerszámot, az egész gyárat. • Körülbelül két héttel ezelőtt tör­tént. Az asszony varrogatott még, Bakos Mihály pedig az igazak ál­mát aludta. Álmában messze járt. Csanádpalotán gürcölt megint, Mi­kusék portáján. Amint hordta a ku­koricát a kocsival, Mikusné hordó­alakja tünt elé a tornácról. Éppen ebédeltek. Az asztalon jó tyúkleves párolgott. Az öreg finnyáskodva turkált a tányérjában, ö pedig előbb kifogta a lovakai s csak azután meni a cselédszobábo, hogy megegye a sovány köménymagos levest. Álmában kimelegedett. Most a rostáztató medencénél van. Ijedten nézi, hogy valaki leengedte a vizel az alig két napja ázó rostróL Nem messzire tőle, egy feketeruhás em­ber engedi a többi medencéből is a vizet. — Ne bántsd, nem látod, hogy még nem szabad leengedni? Teg­napelölt raktuk még belel — A férfi azonban nem figyel oda. Gyorsan utána iramodik és el akarja zárni a lefolyói. A feketeruhás azonban nem engedi. Birkóznak. Ide-oda hemperegnek a medence mellett. A nehéz, lidérces álomban Bakos Mi. hály felnyög, kiabál: Emberek! Segítsetek! Tönkre akarják tenni a munkánkat! Nem érjük el a 160 százalékot! Gyertek már! ... A kfobá'ásra az asszony felriad. Érzi, hogy a férje karja, homloka forró, mint nyáron a homok. Vilá­got csinál és látja, hogy férje hom­lokán izzadtságcsöppek gyöngyöznek, az ing csuromvíz... Megijed. Fel­költi férjét és féltő gondoskodással kérdi: — Mi a baj? A férfi kinyitja szemét, jobbra, balra fordigalja fejét, de hang nem jön a szájából. Az asszony mégegy­szer megkérdi: — Mi a bajod? Bakos Mihály mutogat a nyakára és keservesen néz rá, — A torkod fáj? Megmérik a lázat: 39.!. Ké$öbb már beszélni is tud, de a láz nem csökken. Bakos Mihály pedig állan­dóan ezt hajtogatja: — Mi lesz velem?.., Mi lesz a brigáddal, hisz ma már a kettes me­dencét kellene kirakni... Ennek is most kellett jönni!... Kevesen van­nak az emberek... Reggelre a láz 41 fokra emelke­dett. Az asszony nem tudta, mit csinál­jon, egymásután rakta a borogatást férje nyakára, s azon gondolkodott, mit kéne tenni. Közben az udva/ron az emberek készülődtek a nagy munkához. Egyik-másik bekukkant a szobába. — Mi van veled Mihály? — Fáj a torkom, Negyvenegy a lázain. — Ennek is most kellett gyünni. — Sopánkodtak. — Mi lesz velünk? Egy emberrel kevesebben vagyunk. De azért csak maradj itthon, majd meglátjuk, mit tudunk csinálni. Az asszony, hol férjére, hol a lá. fogatokra néz. Már hajnal óta gon. dolkodik valamin. Hogy csinálja? Hát az embert se lehet magára hagyni... De nem sokáig töprengett. Gyor. san átszalad a szomszédba. Meg­kéri az asszonyt, vigyázzon az urára, hívjon orvost, mert ö elmegy he­lyette dolgozni. És már sza'ad is elmondani férjének, hogy nem less baj a csoportnál, mert ö kimegy he­lyette dolgozni. így is történt. Bakosné ment a csapattal a férje helyett. És este, amikor leül a betegágy mellé, sze. retettel mesélte férjének, hogy ma mennyit csináltak. — Kiraktuk a kettes medencéből — tudod azt, amelyiket te mondtad a rostot. Holnap már a másikat csi­náljuk. A férje állapota iránti aggódás mellett is mindinkább elkapta a munka láza. Tervezgetett. Ha Miska felgyógyul, akkor se maradok ott­hon.! Dolgozunk mindketten. így ment ez két napig, az asszony dolgozott, a férje helyett, s míg az áztatómedence mellett végezte mun­káját, mindinkább megérlelődött benne a gondolat: — A csoportban maradok ... C$ak már a Mihály felgyógyulna. Három nap múlva felkelt az ágy. ból Bakos Mihály. Az asszony vem mondott le arról, hogy dolgozzék. A férje érveli, sehogysem, akart beleegyezni. — Kell otthon is valaki, ki vigyáz az aprójószágra, ki eteti őket? — Majd ebéd közben ellátom azt is, de nem megyek hazai Lassanként a férfi is belenyugo. dott. Tudta, úgysem győzi meg a feleségét, mert amit az egyszer a fejébe vesz, azt onnan is isten $em veri ki. __ Balki Jepő lap a kezdeményezés jelentőségét hangsúlyozva írja: „A felhívás azt jelenti, hogy minden ifjú és leány hősiesen dolgozik munkahelyén és latbaveti minden képességét az öt­éves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséért." A fiatalok [udják, hogy az ötéves ierv feladatait csak akkor lehet négy év alalt végrehajtani, ha a leghala­dottabb munkamódszerekkel dolgoz­nak. Éppen ezért a sztálinvárosi hajóépítők fel is szólították dolgozó társaikat, hogy a termelésben szé­leskörűen honosítsák meg a szovjet módszereket és terjesszék a szovjet sztahánovislák és észszerűsítök ta­pasztalatait. Az ifjúság valóban alkalmazza is az élenjáró szovjet módszereket. Ceca Andrejeva élmunkás szövőnő ezt írja Sztálin városból: — Nagy segítségemre van a szov­jet műszaki irodalom rendszeres ol­vasása. Minden előadást meghallga­tok. ami a szovjet tapasztalataikról szól, minden gyűlésre elmegyek, ahol a szovjet Szlahánovisták eredmé­nyeit népszerűsítik. Sokan, igen sokan vannak már Bulgáriában is, akik méltó követői a szovjet sziahánovistáknak. Bo­zsana Szlafanova plovdivi szövőnő, a Szocialista Munka Hőse, aki átvette Alexandra Slirova szovjet sztaha­novista tapasztalatait, már 1962-re, a Munka Arany Érdemrendjével ki­tüntetett Velicska Balkova fiatal szö­vőnő pedig 1956-ra dolgozik. Igen sok bolgár követője van M. Levcsenko és G. Muhanov szov­jet sztahánovislák önköltségcsök­kenfési mozgalmának. A fiatalok felülvizsgállak munkájukat és állandóan kutatják az új takarékossági és önköltség­csökkentési lehetőségeket. A „Szep­tember 2" cipőgyár Levcsenko ne­vét viselő ifjúsági brigádja a szov­jet önköltségcsökkentési módszerrel másfél hónap alatt 114.210 levát ta­karított meg a népgazdaságnak. Igen sokan dolgoznak Zsandarova és Szledkova (Agafonova) módszeré­vel. E módszerek alkalmazása kü­lönösen érlékesneik mutatkozott az olyan üzembon, mint a „Voro­silov"-rádiógyár. ahol 70.000 terme­lési folyamatot végeznek. A gyár ifjúsági brigádjai arra törekednek, hogy minden munkafolyamatot ki­válóan végezzenek el. Az ifjúmunkások kitartóan keresik; a munkatermelékenység fokozásának új útjait. Arra törekednek, hogy le­egyszerűsítsék a technológiai folya­matokat és olcsóbbá tegyék a ter­melést. Bulgáriában az újítómoz­galom az ötéves terv haláridőelőtti befejezésének egyik legfontosabb tényezője lett. 1951-ben a bolgár munkások több mint tízezer újítási iavaslafof nyu toffak be. Az ujílók között szép számban tata­iunk ifjúmunkásokat. „V. Kolarov"­gvárban az ifjak által benyújtott 10 újítási javaslat löbb mint 8.5 mil­lió leva megtakarításai tette lehetővé Sztyefan Korabov ifjúmunkás pél­dául gépet szerkesztett az aratógép vágórészéhez szükséges kések gyár­fására. Egv műszak alatt a normá­ban megállapított 80 kés helvelt másfélezret készített, a kések önkölt­sége majdnem felére csökkent. A dimilrovi ötéves terv nemcsak az országot, hanem az embereket is átalakítja. Olyan új nemzedéket formál, amely hétmérföldes léptek­kel halad az élenjáró kultúra és tecl inika elsajátítása felé. Olyan ifjúságot kovácsol, amely el akarja sajátítani az újat. Ebben az úiért való harcban születik a mai Bul­gária új embere. Hogyan árusítja Jugoszláviái Előadás a Vörös Vasárnap délelőtt 9 órakor a Vö­rös Csillag moziban központi elő­adó előadást tart „Hogyan árusítja ki a Titó-banda Jugoszláviát az USA-nak" címmel. Párt- és lömeg­ki a Tito-banda az USA-nak Csillag-moziban szervezett vezetők, aktívák, népne­velök megjelenése feltétlenül kívá­natos, mert az előadásból m'nden­napl agitációs munkájukhoz kapnak alapvető fontosságú segítséget. A bolgár külügyminisztérium tiltakozásai török határsértések miatt Szófia (NTA) A Bolgár Népköz­társaság külügyminisztériuma jú. lius 14-én két jegyzéket juttatóit el a Török Köztársaság szófiai követ­ségéhez. Az első jegyzék a többi között ezeket mondja: június 26 in egy török katona Krajnovo falutól 700 méterre keletre átlépte a határ­vonalat és benyomult bolgár terü­letre. Itt megközelítette a földjén dolgozó Georgi Gudenov bolgár ál­lampolgárt és ráfogta pisztolyát erőszakkal török területre akarta őt hurcolni. Gudenov szembeszállt a támadóval és segítségért ki állott. Amikor a szomszédos kertben dol­gozó két bolgár állampolgár a ki­áltás hallatára a helyszínre futott, a török katona visszavonult török területre és onnan két piszoiylövést adott *c Gudejiovrjj A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere erélyesen tiltakozik a bolgár határ ezen újabb megsérté­se ellen — mondja a továbbiakban a jegyzék, majd hangsúlyozza: A hasonló provokációkból származó esetleges következményekért kizáró­lag a török kormányt terheli a fe­lelősség. A második jegyzék megállapítja, hogy júüiís 2-án két török vadász­gép — nyilvánvalóan felderítési célzattal _ 7 kilométerre berepült bolgár terület fölé. A Bolgár Népköztársaság kü'ügy. minisztériuma erélyesen tiltakozik Bulgária légit'erének brutális meg­sértése ellen 'és követeli, hogy a török kormány tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a hasonló pro­vokációk megismétlődésének elks? rülésére.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom