Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

2 VASÁRNAP, 1952. JULIUS IS. Berlinben 600 ezer ember lelkes tömegtüntetésben ünnepelte a szocializmus építésenek megkezdését A Német Szocialista Egys'égpárt 2- pártértekezletének küldöttei és a konferencián résztvevő külföldi v«n. dögük pénteken délelőtt megkoszo. rúzlák a szovjet hősök berlini em­lékművét. A pártértekezlet p'éuteki ülésén Alexander Zawadski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bi­zottságának tagja, a Lengyei Köz­társaság miniszterelnökhelyettese hangoztatta, hogy a népi demokrati. kus államokat — amelyek a Szov­jetunió vezette béketáborban eddig is együttműködtek a Német Demo­kratikus Köztársasággal — most újabb elszakíthatatlan kötelék, a szo­cializmust építő országok testvéri szolidaritása is összefűzi majd az első valóban demokratikus német állammal. A pártértekezlet pénteki ülésén megjelent Mnx Reimann, a Né. met Kommunista I'árt elnöke, akit Wllhelm I'ieck meleg sza­vakkal üdvözölt és a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepelték. Rerlin lakossága pénteken dél­in tán hatalmas tüntető felvonulással fejezte ki összeforrottságát a Né­met Szocialista Egységpárttal. Az üzemek dolgozói zárt sorok, bdc zászlókkal 'és a tervteljesítésben elért eredményeiket hirdető táblák­kal vonultak el Marx—Engels téren lévő főtribün előtt. A hatalmas té­ren óriása tömeg Szorongott, amikor Hans Jendretzky. a Német Szocia­lista Egységpárt'nagyberlini bizott. ságának első titkári megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendretzky hangsúlyozta, hogy a német • nép képviselőinek százezrei ezzel a törhetetlen erőt sugárzó tüntetéssel tesznek hitet a Német Szocialista Egy­ségpárt po'itlkája, a béke, az egység, az építés, a szocializmus politikája és a megingathatatlan német-szovjet barátság mellett. A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdag tapasztalataira támaszkodva törhe. tetten erővel 'és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializmus feiepí. téséhez, az új, igazságos társadalom megteremtéséhez — mondotta. A német dolgozó nép képviselői páratlan lelkesedéssel ünnepelték a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti B zottságának történelmi je­lentőségű javas'atát, a szocializmus építéséneik megkezdését a Ném'e De. mokratikus Köztársaságban. Ottó Grotéwohl elvtárs beszéde a Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezJetén Berlin (TASZSZ). Ottó Grote. V'oni, a Német Szocialista Egység­párt II- pártértekezletének július 11-i ülésén elhangzott beszédében a gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozott. Demokratikus gazdaságunk fölé­nye a kapitalista gazdaság fölött — mondotta Grctewohl — nyüvánvaló­vá vált. A népi Szeklor fejlődése és a szoros b3rátj kapcsolatok elmé­lyülése a Szovjetunióval, valamint a „épi demokratikus országokkal megszabadította a dolgozókat a gazdasági válságoktól és a munka­nélküliségtől. Tervgazdaságunkban — folytatta Grotéwohl — máris nagy sikereket értünk el. Ez;k a sikerek az egész német nép előtt bizonyítják politi­kánk helyességét. A gazdasági élet­ben okozott háborús pusztítások helyreállítása befejeződött- Megkez­dődött gazdaságunk, technikánk és kul uránk fellendülése. A párt és a kormány az első so. fiókban harcol az európai béke meg. őrzéséért és biztosításáért, a német békeszerződés megkötésiért. A Né­met Demokratikus Köztársaság a békéért, az egységes Németország­ért folyó harc szilárd bástyájává vált. Hála ann'ak a segítségnek, amely, ben bennünket a Szovjetunió, a szo­cializmus győzelmes és hatalmas or. szága részesít, hozzáláthattunk a szocialista gazdaság építéséhez. Ezután foglalkozott a közigazga­tás mélyreható átépítésének kérdé­sével. Hangsúlyozta, hogy a Német Szocia'ista Egységpárt a bürokrácia teljes felszámolására és a közigaz­gatás további demokratizálására tö. rekszik. Majd javasolta hogy a Német De­mokratikus Köztársaság öt tartó, mányát osszák fel 15 kisebb kerü­letre. Ha minden ilyen kerület átla­gosan 15 járásra őszük, a közigaz­gatás munkája operatívabbá válik és a közigazgatási hivatalok közelebb jutnak a dolgozó néphez. A Lenin-csatorna építői inosl más nagy építkezéseken dolgoznak Moszkva (TASZSZ). Azok az építőmunkások, mérnökök és tech. nikusok, akik napjaink' nagyszerű alkotását, a Lenin-csatornát meg­építették. most a Szovjetország új csatornáinak és vizierőműveinek építésénél igyekeznek majd felhasz­nálni gazdag tapasztalataikat. A Lenm.csatorna sok munkása és szakembere dolgozik a Sztálingrád­tól 'északra épülő hatalmas vizierö­mű építésénél A mérnök csoport a 6 küoméieres Volga—Ahtuba össze, kötőcsatorna építési munkálatait irányítja. A mérnökök új tervet ja. vasoitak a csatorna ásására A terv szerint a munkát négy földszivaty­tyú végzi és így a munkálatok el­készültének ha árideje megrövidül. A kujbisevi vízmű építésénél dol­gozik Iván Gurjesav főkotrómester, aki szintén a Lenin.csatorni építé­sénél dolgozott. Az építők egy része gépekkel együtt Tahia-Ta&ba megy, a Turkmén főcsatorna építéséhez. Nazim Hikmet a csillebércei uliöröláborban Nazim Hikmet. a Nemzetközi Bé­kedíjjal kitüntetett nagy török köl­tő, szombaton délelőtt megtekintette az Úttörő Vasútat majd látogatást tett a Csillebércei Úttörőtáborban. A tábor bejáratánál hatalmas virág, csokorral fogadta egy kis uttörö­leány a magyar nép szeretett ven­dégét. N'zim Hikmet sorra járta az egyes altáborokat s mindenütt hosz­szasan elbeszélgetett a fiatalokkal, érdeklődött tanulmányi eredményeik felől s beszélt nekik arról, míyen nyomorban tengődnek a török dol. gozók gyermekei. Nyugat-Németországban eddig több mint hat és féim llió ember szavazóit Adenauer ellen A „Német megegyezés kongresz. szusa" Due*se:d3rfban közleményt adott ki a Nyugat Németországban folyó második békenépszavazás ed­digi eredményéről. Az 1951-ben vég. rehajtott népszavázáson Nyugta Né. metországban tudva'evőleg több mint 9 millió ember az újrafelfrgy. vérzés ellen és összn'met békeszer­ződés mielőbbi megkötése mellett fogta if állást, 1952 május 17 óta — amikor a bonni különszerződés elvetését és a német békeszerződés megkötését kö. vetelő népszavazás megkezdődött Nyara Németország területén 6 millió 591-953 emiber szavazott a militarista paktumok ellen. Az iráni sah ismét Moszadiko! bízta meg a kormány megalakításával Mint az „AFP" jelarii, > az iráni sah pénteken reggel a'árta azt a rendeletet, amelynek értelmében Ismét Moszadikot bízzák mag a kormány megalakításával. Bekeszerető ember, gondolj Koreára! JNagy Sándor Sztálin-díjjal kitüntetett Kossutli-dijaa szegedi író levele Gondolatod szálljon keletre, ahol a hősi nép öntpstével védelmez, hogy ne Téged érjen a gyilkos fegyver. Nézz keletre és segíts!. Ne ízleld addig üdítő gyümölcseinket, ne fü­rödj a nyári habokban, ne csókold szerelmed, na öleld meg boldogan játszó gyermekeidet, ne örülj a bé­kének, amely körülvész — am;g nem adtál s amig nem eleget ad­tál ! .. Mert úgysem adhatnál elég váltságot a borzalmakért, amelyek nem Téged értek, de amelyeknek már hallomása is kibírhatatlan. Két esztendeje már, hogy perzselik Ko­reát s egy egész nép a föld alatt kénytelen élni: ideget szaggit a ha­lálhörgés. a meggyalázott és fel­koncolt szüzek sikolya. Ki fizethet az álmatlan éjszakákért, a Han fo­lyóban úszó holttestekért, a gyer­mekeik száján pestist virrasztó ko­reai anyák könnyeiért?.. Csak az ellenség!.. Közeledik az idő! A gyilkos amerikai zsoldosok meg fog­nak égni az ellenük lázadó gyűlö­let forróságától, meggyullad talpuk alatt a föld! Gyűlöld őket Te is, békeszerető ember és segítsd a koreai katonák győzelmét. Lásd, a bátor kínai nép fegyverrel ment segítségükre, hogy lesöpörjék a bitangokat Korea föld­jéről. Vagy nem tartanád-e teste­det a gyilkos golyója elé, ha az gyermeked életét fenyegetné? Nem oltanád-e a tüzet, ha égne fölötted a ház? Eltűrnéd-e, hogy kedvese­det erőszak gyalázza?. Ne feledd, Amerika itt van a szomszédunkban, néhány kilométerre tőlünk. Mul­tunk, nyomorunk itt leselkedik a határon s ha erőnkkél nem fékez­zük meg a fenevadat, újra r&ánk­uszul. A mindenhaló dollár urai. nak mindenki bűnös, aki munkás, vagy paraszt s jogaiért harcolni mer. Mutatja a koreai példa: ninca kivétel kommunista és nem kommu­nista dolgozó között! Végy válladra a koreai nép gond­jából — ha békél akarsz —, mert az a magad gondja. Versenyezz a munkában és erősítsd szabad hazán­kat, ha kdl, markold meg a fegy­vert érte. S, ha elmegy Hozzád a népnevelő, ne úgy add a forintot, mint alamizsnát, haneni mint szived vé ét, karod erejét, mint fegyvert a fegyverhez! Koszon hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt közel 13 ezer főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Keszon. Az „Új Kína" hírügy­nökség különtudósítója írja: A Keszont védelmező népi egysé­gek a koreai fegyverszüneti tárgya­lások 12 hónapja alait többszáz el­lenséges támadást vertek vissza. Megsemmisítettek több mint 12,800 ellenéges ^katonát és elpusztítottak, illetve megrongáltak sok repülőgé­pet, harckocsit és tüzérségi löveget. Keszon hősi védelmének történe­tében kiemelkedő példa az a győ­zelmes harc, amelyet a népi erők Panmindzson.ól északkeletre fekvő 38.6-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai hadvezetőség az ,.elit-alakulatnak" tekintett amerikai 1. tengerészgya­logos-hadosztályt vezényelte Pan­mindzson térségébe. Amerikai hír­ügynökségek jelentései szerint az Egyesült Nemzetek főparancsnok-1 sága azokban a napokban e]ső íz- I lw«eg egyetlen jepest sem és közölte, hogy az 1. tengerészgya­Iogos.hadosz.ályt Panmtndzson tér­ségében vonták össze. Nyilvánvaló; az amerikaiak ezzel igyekeztek megfélemlíteni és arra kényszerí­teni a koreai-kínai küldöttséget, hogy képtelen javaslatukat elfogad­ják. A népi erők azonban ezeket az úgynevezeti „elit-csapatokat" is megfutamították. 1952 május 9-én az amerikai 1. tengerészgyalogos-hadosztály — több repülőgép és harckocsi támo­gatásával — öt századot indítót támadásra a Prnmindzsontól kelet­re húzódó 159-es magaslat ellen. A népi erőknek a magaslatot védel­mező két előretolt osztaga nyolc el­lenséges támadást vert vissza. A 159-es magaslat ma is változatla­nul a népi erők kezén van. Az el­tudott ben függesztette fel a hírzárlatot i előrenyomulni A Magyarországon járt osztrák szakszervezeti küldöttség tagjai beszámoltak uijukról Az „Österrechische Volksstimme'' közli a nemrég Magyarországon járt osztrák szakszervezeti küldött­ség húsz tagjának beszámolóját. A küldő.tség tagjai közös nyilatkoza­tukban kijelentik, hogy magyaror­szági tartózkodásuk alatt látták, hogy a Magyar Népköztársaság mindenkinek megadja a jogot a munkához és elérte a teljes foglal­koztatottságot. Az emberek szaba­don élnek és az ember a legdrá­gább kincs. Ez megnyilvánul a pél­damutató szociális juttatásokban és intézményekben, a nagyszerű tanu­lási lehetőségekben is. A nép életszínvonala magasan túlszárnyalja a háború előttit és egyre emelkedik. Az osztrák szakszervezeti dolgo­zók a továbbiakban hangsúlyozzák, milyen nagy segítséget jelent a Szovjetunió támogatása a szocializ­mus magyarországi felépítésében. NEMZETKÖZI SZEMLE Nincs a világpolitikának olyan kérdése, amelyei nc lehetne (árgyaiásoli útján mogoidani Hatnapos tanácskozás után uz cl- | sabban és tevékenyebben szálljanak mu't vasárnap Beran.cn bc:ejez„- sikra a békemozga.om célkitűzése; Béke Viiágianács rendkívül (löt! a Ii'étszaka A békél akaró egyszerű embe­rek hálásan gombi nak a Béke Vi* lúgíunács tiala'mos munkájára és egyre lelkesebben, egyre nagyobb tömegekben hurcolnak a Béke VI­lágpinács jelszavainak megvalósí­tásáért. Nem titok, miért sor knz. nak egyre nagyobb tömegek a béke­mozgalom táborába: azért, mert a b'kcmczgalom kifejezi valamennyi békeszerető ember valódi vágyait és kívánságait, azért, mert járható li at mutat a béke megvédéséhez. A Béke Viiágianács most hoZot* határozatai arról tanúskodnak, hogy ez a nagytekintélyű nemzetközi szervezet tisztán látja: hol vannak a nemzetközi helyzet legérzékenyebb punjai, hol vannak azok a parazsak, ame'yekbó'I lángralohbanhat a há­ború tüze és m.t kell tenniük az embermillióknak. hegy e parazsakat eltapossák. A Béke Világtanács hatá­rozatai arról szólnak hogyan lehet békésen rendezni n német és ja­pán kérdést, hogyan lehet ha'udék­talanul befejezni a koreai háborút. Határozat született arról Is. hogy ez év deerni herében Bécsben ősz" szeül a népek békekongresszusa. A Ifékc Vllágtanácsának az a véle­ménye — és ebben uz emberiség jobbik fele ért egyet a Béke VI­légtanácesal — hogy nincs olyan súlyos és bonyolult kérdés a vllág" pn'ltikiihan, nmc'yet nem tehet bé­kés tárgyalások ólján megoldani. Élihez azonban az kell. nek szolgálatában. A német és a japán kérdés­ről hozott határozat megmutatja azt az útat, amelyen Európa és Távulkeiet népeinek jáitattk kell, hogy felszámolhassák azt a háborús tűzfészket, amelyet uz ame­rikai imperialisták Japánban hoz­tak létre távolkeleti imperialista céljaik szolgálatúban. A koreai kér­désről hozott határozat arról be­szél, hogyan kell harco'niok a né­peknek, hogy megmentsék a pusz­tulástól a hős koreai nép városait és fatvalt, hogy megvédjék az lm" perialista bérgvi'kosuktól a védte­len koreai nőket és gyermekeket. E határozatokat a népeknek kell esünk, szabadságunk és szoc'alista jövőnk védelmével függ össze. Az Amerikai iinpcria isták ás csatlósaik háborús tervei c'sősorban a szabad országok, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányulnak Az imperialista háborús gyujtngatók mincl'n népet le akarnak igázni, de a legjobban bennünket, az imperia­lizmus rabságától megszabadult sza­bad népeket gyű'ö'nek. Ez azt je­lenti. hogy a magunk fronlszaka­szán nekünk is tovább kel! fo­koznunk a harcot békénk, a világ békéjének megőrzéséért. Vájjon nem ke!I-e fokozni harcunkat most, ami­kor Adenauer Nyugatncmetországá­bnn fotyik a zsoldoscsapatok szer­vezése? Vájjon nem kc!l-e fokoz­nunk harcunkat, amikor déli hafá­riítokon 'tt acsarkodik az imperia­listák láncos kutyája a fasiszla Titó és bandáiu? Jobb munkával, több tanu'ússal. harcos helytá'lás­sal és a Béke Vi'ágtanáes határoza­tainak maradéktalan mctvn,ós?tácá­val ke'l hareo'niiik a békéért, hogy decemberben a népek békokongrrsz végrehajtaniuk. A békéért harcoló népek között ott vagyunk mi, ma" j szusán a magyar nép békeharcának gyáruk, is. A béke számunkra Is új nagyszerű eredményeiről számol­szent ügy. mert legdrágább kin- ' hassunk be. A népek c«*yre haragosabban kiált ják t ami go hotne! napokban Ausztriában ifjúsági . szocialista vezetők, uz amerikai gaz­tu'.álkozőt rendeztek uz osztrák jobb­oldali szocialisták, E találkozó cél­ja az volt, hogy uz amerikai impe­rialisták háborús terveiben engedel­mes ágyűtültelékként elkönyveli nyugatcurópal ifjúság körében nép­szerűsítsék az „európai hadsereg" néven felállítandó amerikai zso'dos hadseregeket és clőkészífsék az if­júságot arra, hogy a martalóc had­hogv az | sereg tagjaként zokszó né'kiil meg­egyszorű (lúgozó emberek a világon balion a Wall Street-i pénzcszsákok mindenütt az eddiginél ls áldozató- ! érdekeiért. Az osztrák jobboldali ("lik e nyomorult kitartottja! min­dent megtettek, hogy ez a ta'á kozó jól sikerüljön és juta'mul megkap­hassák gazdáik leereszkedő vállverc­getését — a megfelelő dollárok kí­séretében. Kiderült azonban, hogy az osztrák és a nyugatnémet szociál­demokrata ifjak nem osztják a jobb­oldali szocialista vezetők nézeteit. Az osztrák jobboldali szocia'ista veze­tőkéi k'ncs meg'epetés érle: az ifjú­sági táborba vonuló nyugatnémet­országi Ifjak az Európaszerte is­mert és népszrrü ,,ami go homc" (amerikaiak takarodjatok haza) szö­vegű imperínlIsl'acHcnes indulót énekelték. Nem maradt más bátra mint azon gondolkodni: hogyan le­hetne a táborban elszigetelni e nyu­gatnémet ifjakat, nehogy a béka gondolatával „fertőzzék meg" a még „hivő" többi ifjakat is Az amerikai imperialisták egyre szemérmetlenebbül parancsolgatnak a nyugateurópai országokban Az amerikai gaulteiterek, tisztek és katonák cinikus pöffeszkedese egy­re jobban sérti a tisztességes nyu­gatteurópai ember nemzeti büszke­ségét. Mind gyakrabban hal'utszannk hangok az amerikai katonák gálád kicsapongásai és az európai lakos­ság elleni aljas támadásai ellen. Bambcrg, ayugalnémeiországl vátOs po'gármestere nemrégiben a követ­kezőket mondotta: „Városunkban tarthatatlan állapotok uralkodnak. Egyetlen nő sem iéphet ki este az utcára aiié'kiil, hogv amerikai kato­nák nc zak'nfnák. Minden egyes já­rókelői legalfibb egv fegyveres rend­őrrel ke'lene kísértetnünk. Iia rred" ménvesen akarnánk véae'mezni a számtatan amerikai banrt'ta clien." A „biis'ke Nagybrifániában" Is gátlás nélkül garázdálkodnak az egvenriihába öltözött nmerlkai gengszterek. Az Oxford közc'ében lévő amerikai légitámaszpontokon többezer amerikai katonát és tltsztet helyeztrk el. Am'óta a katonák ott tartózkodnak, a helvi bíróságokhoz panaszok özöne érkez'k angol leá­nyoktól. akikkel az amerikaiak erő­szakoskodnak Az amerikai imperiallslák koreai háborújuk kudarca és gálád, rab'ó célja'nak te'jes lelep'eződésp is hoz­zájárult alihoz, hogy az egész vilá­gon erősödőt! az amerikai impe­rializmus elleni gyű ö'et. Az angol munkáspárthoz közel áiló ..Peonle" című lap röviddel ezelőtt a követke­zőket írta a fegyverszüneti tárgya­tásokkal kapcsolatban: ,,Megakadlak a fegyverszüneti tárgyalások, mert az ENSZ. azaz Amerika nem egyezik bele a teljes fogolycserébe, noha ar­ra a genfi egyezmény kötelezi a hadviselőkel A kocsedói események megcáfo'lák az amerika'ak ál'í'.ását a hazatérni vonakodó hadifoglyok­ról. „Még a nagy burzsoázia szó­csöve, a Times is megjegyezte a ma­ga finomkodó modorában: „Angliá­ban mind többen töprengenek meg­döbbenve a koreai háború kilátásai és céljai feleit". A békés rendeitclésű Jalu-menti vízierőművek bombázása tovább fo­kozta ezt a hangulatot. Az egész világon felhangzóit a tiltakozás Az angol parlamentben egymást érték uz interpellációk. Az indiai „Anirita Bazár Patrika" című Iwp figyelmez­teti Amerikát, hogy visc'nie kell a fcie'físséget. ha e bombázások intett meghiúsulnak a fegyverszüneti tár­gyaiások. Ridgwny. európai körutazása sem növelte az amerikaiak népszerűsé­gét. Ahová betette a lábát, ni'ntV nütt „amerika'ak takarodjatok ha­za" kiáltások fogadták, mindenütt a nép gyű'ölete kísérte, E héten Lon­donban járt Ri-'gway A brit b'ro­daioin fővárosában sem fogadták szívesebben a dolgozó tömegek, mint másutt. t A békeharcosok a következő ékes" szó'ó feiratot hc'yczték cl az ame­rikai követség épületén: „R'dgway takarodj haza ós maradj otthon"! A népek szava egyre hangosnbb. A népek békét követelő harsogó hang­ja mcl'ett egvrc szánalmasabb nyl­vákoiássá válik a háborús uszítók a'jas, hnzng propa«an-öóia. A népek egyre világosabban adják tudtára n világuralomra éhes amerikai niono­po'tokéscknrk: nem háborút, hanem béKgt akarunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom