Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

2 SZOMBVT, 1952. JULIUS 12. A német nép nem akar idegen érdekekért háborús faltörőkos lenni Max Reimann elvtárs beszéde a bonni parlament csütörtöki ülésén Berlin (MTI) A bonni párta- a támadó atlanti tömbhöz láncolják mentben csütörtökön folytatták a Max Redmann ezután a Szovjet, vitát a különszerződés és az úgyne. unió békeszerződéstervezetével és véze't európai védelmi egyezmény ratifikálási törvényjavaslata felett, A vita során felszólalt Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Adenauer kancellár a bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezmény aláírásával el. árultá a német nép nemzeti érdekelt. Ez'ök a paktumok arról tanúskodnak. hogv sem Adenauer, sem a nyugati hatalmak képviselői nem kívánják az egységes és független Németország létrejöttét hanem koreai minta szennt arra törekszenek, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot erőszakkal Nyugat. Németországhoz csatolják éa azután különösen a nagyhatalmi tanácskozások összehívására tett javaslatával foglalkozott és hangsúlyozta; Német politikusnak örömmel kellene üdvözölnie az ilyen négyhatalmi ér. tekefcetet. Mivel azonban az Egyesült Államok kormánya minden áron meg akarja akadályozni i'yeu értekezlet megtartását, Adenauer is sietett gáncsot verni a négyhatalmi értekezletnek. A Német Kommunista Párt elnöke a továbbiakban élesen bírálta a Nyugatuérnetországl Szociáldemokrata Párt áruló vezetőinek kép. mutató magatartását és ezzel kapcsolatban kijelentette; A helyzet azt parancsolja, hogy minden eszközzel megakadályozzuk a szégyenletes egyezmények ratifikálását és végrehajtásátA bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezm'ny n legnagyobb mértékben fokozza az európai háború vészé yét. Ez n háború egyben német testvérháború is lenne és csata, térré változtatná Németország teriiletét. A német nüp nem akar idegen érdekekért háborús faitörő kos lenni, A parlament csak akkor teljesíti nemzeti kötelességét mondotta végül —, ha visszautasítja a bünö3 szerződések ratifikálását NyugatNémetország lakossága elítéli és nem tartja magára nízve köteiezőnek ezeket a szégyenletes egyez, m'ényeket. A bonni parlament csütörtökön este további tárgyalások céljából a nemzetgyűlés bizottságaihoz utalta a ratifikációs törvényjavaslatot. GYORSCSÉPLÉS A SZOVJETUNIÓBAN ' A Szovjetunióban tavaly a gabonafélék CO százalékát takarították be kombájnokkal. A szovjet ipar, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyorsiramú fejlődósét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy kién már a gabonafélék több mint 70 százalékát gyűjtik be kombájnokkal a szovjet mezőgazdaságban. A szérű előkészítés© és a biztonsági intézkedések Azokban a kolhozokban, ahol a kombájnok mellett marokrakó és kévekötő aratógépek is dolgoznak, a gabona összehordását és asztagbarakását a lehető leggyorsabban eL végzik. A szérűk helyének kijelölésénél több szempontot is figyelembe vesznek. Fontos, hogy a szérű területe maga. sabb fekvésű, száraz, sima, széltől, vizek áradásától védett, magtártól, gabonatábláktól, közlekedési ulaktól neon távoloső s szállítóeszközökkel könnyen megközelíthető begyem. A szérűnek kijelölt területet alaposan letisztítják, a földet egyengetik, majd ledöngölik, vagy hengerelik, a szemetet, gyomokat pedig elégetik, vagy betemetik. Időjében megszervezik a tüzoliókészültaéget. Az egyes asztagokat egy-két barázdával, az egész szérűi 3—4 barázdával körülszán tják. A haj tógép környékét cséplés idején állandóan tisztán tarlják, a szalmát, pelyvát onnan eltakarítják, Tűzoltófecskendő, vizáéi lelt hordók, vedreit, lapátok, ásók, homokos ládák és egy eke állandóan készenlétben van a cséplőgép közelében. Dohányozni, gyufát gyújtani csak az arra kijelölt helyen szabad. A cséplést már az aratás első napján megkezdik, de legkésőbb öt nappal az aratás megkezdése után. A cséplésl Brcgyuk, vagy Grigoremko elvtárs módszere szerint szerve, zik meg. Munkaszervezés kétműszakos csepiésnél A Bregyuk-fóle gyorscséplésnél a cséplőgép a szérűn éjjel-nappal dolgozik. A szérűn rendszerint négy asztag gabona áll s ezek 60—70 hektárról learatott gabona kévéit tartalmazzák. A kévéket egyidejűen két oldalról adogatják, a cséplőgépen két etető dolgozik. Az etetőpárok óránként váltják egymást. Munkájuk eredményét óránként értékelik és kiírják a versenyláblára. Az etetőpárok versenyben vannak egymássál. Az óraütemterv szerinti cséplés igen emeli a cséplőgép lel. jesítirrvényét. Minden asztagon 8—8 nő ado. gatja egymásnak láncszerűen a kévéket, A távolság az adogatok között másfél méter. Mig a közönséges cséplésnél dolgozó kolhozparasztok száma csak 30 volt, addig a Bregyuk-féle gyorscséplésnól összesen 60 ember dolgozik, a létszám tehát kétszerese az előbbinek, a munkatermelékenység viszont több mint háromszorasára emelkedik Az „MK—1103"-cséplőgép napi teljesít, ménye 24—30 tonnáról gyorscsép. lésnél 70—100 tonnára növekedik. A cséplőgép két műszakban 22 órát dolgozik naponta. Az első műszak reggel 8 óraikor kezdi a munkát és tan délután 2 óráig, a 45 perces ebédszünetig. Az ebédszünetben végzi a gépész a gépkarbantar. tást, szabályozza a cséplőgépet az este 8 óráig tartó munkára. Este 8 órakor kezdődik az éjszakai műszak. Ezt a műszakot munka közben veszik át. Az éjszakai műszak hajnali 3 óráig dolgozik. Ek. kor 45 pcrcee reggeli szünetet tartanak, megtörténik a gépkarbantar. tás, majd folytatják a munkát reggel 8 óráig. A szérűt éjszaka természetesen kellően megvilágítják villannyal, vagy „Denevér"-lámpákkal. A munka folyamán mindegyik iv vakban még két hétperces szünetet is tartanak, gépkarbantartás céljából. Grigorenko gépész módszere N. Sz. Grigorenko, a Kirovog -ád. területen lévő „Zsovtnya volja"kolhoz gépésze az „MK—1100" ti. pusú cséplőgéppel 22 órád munkával 123.3 tonna gabonái csépelt ki. Ezt az eredményt azzal érte el, hogy műszakilag tökéletesítette a cséplőgépet. A cséplődobba golyóscsapágyat tett. A rázószekrénybe tízcentiméteres járatot fúrt. hogy a gabona és a pelyva szabadon juthasson a második tisz'.ílóműhöz. A közönséges törekrostát a kombájn törekrosIájával cserélte ki s ezzel megakadályozta, hogy a gabona a szajma és a törek közé kerülhessem, A szérűn két műszakban Ö3szesen 85 kolhozparaszt dolgozik. A létszámnövelést az a körilllmény igazolja, hogy a cséplőgép teljesilménye csallcnem ötszörösére emelkedik a Grigorenko-féle gyorscséplési módszer alkalmazásával. A brigádvezetők áUandóan ellenőrz!k a csépié? minőségét. Kötelesek a cséplőgép beindításánál ós a csép. lődob beállításánál jelen lenni és úgy megszervezni a cséplést, hogy a kolhoz folyamatosan teljesíthesse gabonabeadási kötelezettségét. Ószenfíván dolgozó parasztjai augusztus 10-re megszerzik a szabadpiaci jogot Egymásután csatlakoznak a sze- zal a változtatással, hogy a csépgedi járás községei Nagyszénás lést augusztus 10-ig fejeedk be s és Gádoros községek versenyfelhi- ugyanezen a napoin le'jesítdk kevásához. Pénteken az ószentivánl nyér- és takarmánygabona begyüjdolgozó parasztok jelentették be tési tervüket is, augusztus 20-ra csatlakozásukat. Elfogadták a pedig 10 százalékkal túlteljesítik nagyezénásiak verSanypomljait az- begyüj ési tervüket. ELÖ RE IFJÚSÁG Fiafalok! Készüljetek a fanulásra! IV] épünk a hatalmas ötéves terv megvalósításán teljes erejével dolgozik, mert tudja, hogy az ötéves terv megvalósítása a békét védi, saját boldog életét biztosítja. Pártunk. kormányzatunk mindent megtesz, hogy az ötéves terv valóraváltásának egyik legfontosabb feltétele, a kellöszámú szakember minden munkaterületen biztosítva legyen, ötéves tervünket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a hatalmas kohókat, az ujonnanszületett gyárakat szakértő kezek irányítják. Eppon ezért vem különös fontossága napjainkban a tanulásnaic, <, közülük is mindenekelőtt az egyetemi oktatásnak. Az egyetemi oktatás biztosítja valamely szakterületen az iskolában megszerezhető tudás maximumát. Fontos tehát, ötéves tervünk megvaióstásánnk, a béke védelmének alapvető fellétele, hogy fiataljaink. a középiskolát most befejező tanulók, fel is használják ezt a lehetőségeit és minél többen jelentkezzenek az egyetemek felvételi vizsgáira. A szegedi egyetem jogtudományi karán is most vannak a felvételi vizsgák. A felvételi vizsgákon a megje emS hallgatók be os ül Mos középiskolai munka eredményeiről adnak számot, s igazolják, hogy tisztában vannak feladataikkal, tiudják, hogy a béke megvédése érdekében milyen kötelezettségek hárulnak rájuk, s lelkesedéssel is készülnek új életpályájukra. A jogi kar ma már — éppúgy, mint az egyetem bármelyik más kara — nem azonos a régivel. A végzett hai'gatók a tanulás befejezése után azonnal megkapják kinevezésükeit. Az idén végzett hallgatók közül például Kohlmann Ferenc, kitürőrendű tanuló, vizsgái befejezése után azonnal megkapta gyakornoki kinevezését a szegedi egyetemhez. Olasz Nándor a Budapesti Központi Járásbírósághoz került, mint bírósági fogalmazó. Baigosi Sándort pedig a belügyminisztériumhoz helyezték. Irt ormányroatunk azonban nemcsak a tanulás utáni biztos és azonnali elhelyezkedést segiti, hanem lehetővé teszi, hogy az egyetemi évek idején a hallgató anyagi gondoktól mentesen tanul-' jon. A felvételi vizsgál sikerrel le. tett hallgatók közül minden rászoruló ösztöndíjat kap, amely biztosítja a gondnélküli tanulást. Csurgó Emilia például 420 forint ösztöndijat kapott s ezenkivül diákszállóban lakhat. Nagy Lajos — felvételi vizsgáit kitűnő eredmény, nyel fejezte be — 328 forint ösztöndíj kiutalásában részesült. Az ellenség minden erejével akadályozná akarja ötéves tervünk sikerét és ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a tanulásra jelentkező fiatalokat lebeszélje a további munkáról. A reakció úgy véli, ezzel ötéves tervünk sikerét gátolhatja. Ismerjék fel a diákok, ismerjék fel a szülők is az esetleg kenetteljes hangon elmondott beszédek mögötti valóságot, leplezzék le az ellenség igazi orcát, s tegyék erzel lehetetlenné a további támadásokat. A z el'enség persze nem mindig ** egyenes úton hanem sokszor nagy kerülővel 'ámad. Ha azt áL litjai, hogy az egyetemen nem érdemes tovább tanulni, mert a középiskolai végzettség is ad megfelelő elhelyezkedést és sokszor ugyanannyi fizetést biztosit, mint az egyetemi oklevél, ismerjék fel szülök, diákok, hogy itt az el'enség hangja beszél. Az ellenség nyilván nem azt akarja, hogy mindenki jobb helyzetbe, szerencsésebb kőriümónvek közé kerü.. jön, hanem egyenesen ötéves tervünk szakemberképzését igyekszik gátolni, csökkenteni akarja a tanulás iránti kedvel és lendületet. Az egyefem felvételi vizsgáira jelentkező halgatók verjék viasza ezeket a támadásokat', s lássák meg, milyen távlatok állanak elót. tűk, lássák meg, mi'yen lehelőségeket biztosit az egyetemi oklevél számukra. Fiataloki Jelentkezzetek az egyetenrek felvételi vizsgáira, készüljeliek a tanulásra, ötéves tervünk megva'ósftásából ti is a tőletek tel. hetö legnagyoba tudással és legnagyobb lelkesedéssel vegyétek^ ki részeteket. A párt és a kormány számit munkátok eredményeire. Sikeresen vizsgázlak a Szeged Állomás DISz poíitifaai iskolájának haligatói Szeged Állomás DISZ politikai iskolájának hallgatói lázasan készültek a politikai iskola vizsgáira: verseny indult közöttük, ki felel tökéletesebben. Sebők Hona elvtársnő, az iskola vezetője mindent megtett a siker biztosításáért. Mielőtt átvette a politikai iskola vezetését, a hallgatók csak 70—80 százalékban jelentek meg az előadásokon. Később azonban a hiányzás, szinte teljesen megszűnt és az ebből fakadó eredményes politikai képzésnek köszönhető, hogy o hallgatók jórésze kiváló eredményi tudott elérni a termelés frontján is. A vizsgán megjelent 22 hallgató 61-szer szólt hozzá a tételek megbeszéléséhez. Az iskola eredményeinek értékelésénél Kószö József elvtárs, a párt" szervezet titkára elmondotta, hogy a politikai iskola hallgatói megértették a Politikai Bizottság határozatát S az oktatási évben jól dolgoztak. Kondász István elvtárs újabb eredmények elérésére hívta fel az ifjúmunkások figyelmét. A vasút fiatal dolgozóinak példát kell mutatni a munkafegyelem területén is — mondotta —, mert csak úgy válhat a DISZ pártunk tartatókcsapatává. A vizsga könyvjutalmak kiosztásával fejeződött be. Könyvjutalmat kaptak: Kiss Lajos, Lndos Ibolya, Nacsa Gergelyné és Földvári Lajos, a „Détmagyarország" levelezője. GYIMÓTHI ISTVÁNNÉ 20 FORINTJA... 71 í ondj&tok el a magyar népnek, hogy a koreai anya mindent kibír. Minden koreai anya átéli a többiek szenvedéseit is. De mindent kibírunk, ha segít a többi békeszerető ncp. köztük a magyar nép is." — Pak Den Aj elvtársnő, a Koroai Nőszövetség elnöke üzente ezt Ko. rcából, az ott járt magyar nőküldötlség vezelőjélől. Valamennyi koreai anya nevében üzent, akik nemcsak gyermekeik életét adják oda a hazáért, a szabadságért, hanem saját testükkel is védik az utolsó rögig a drága koreai földet. Ügy dobbant ez az üzenet valamennyi magyar asszony szivébe, mint a félrevert harang riasztó kongása. A tűz, a rombolás, a végtelen pusztítás pokoli zsivajából emelkedett ki ez a tiszta hang és jutott el hozzánk sokezer kijoméie-en keresztül. Mai Cse, Kim Szín Hjon, Be Men Szik és sok százezer meggyötört társa hangja jutott el hozzánk a szegedi, vásárhelyi, makói, szented, csongrádi üzemekbe ki a földekre és mindenhová, ahol emberek vannak és a békéért dolgoznak. Gyimóthi lstvánné is meghallott i a koreai asszonyok üzenetét. A Szegedi Kenderfonógyár vizes fa. nó ré-zjogében 12-es gépén éppen tikkor kötött össze egy elszakadt szálat mikor az egyik népnevelő elmondta neki az üzenetet. Nemi-égiben olvasta az amerikai hóhórlegények szincsoni rémiede t és eszébejutott a mártírhalált halt Kim Ha Szil asszony borzalmas tragédiája, akinek, úgy mntt aa ő kia Ammakája és Ilonkája, két szép kisgyermeke volt és lábuknál fogva verték a padlóhoz az amerikai gyilkosok. Kim Ha Szil asszony is valamelyik koreai üzemben dolgozott, lehet, hogy talán éppen egy kendergyárban. Neki is éppen Olyan tervei voltak a jövőről, mint bármelyik magyar dolgozó asszonynak, mig bele nem taposott véres csizmájával az imperialisták bérgyilkos bandája. Húsz forintos koreai bélyeget ragaszt be Gyimóthiné szabadságharcos kiskönyvébe. Nem nagy ősz. szeg, de nagy erő van ebben a húsz forintban. Annak a hősi helytállás, nak az eredményéből való ez, amelyet a magyar dolgozók a kommunista jövő kialakításáért vívnak a termelés frontján. Benne van ebben a húsz forintban Gyimóthi Istvánná lelkes munkaszeretete, otthonunk biztonsága, gyermekei kacaja, jövő. jük derűje. Ezek a forintok az új élet, a felszabadulás szülöttei, ame. lyeknek már semmi közül sincs a kizsákmányoláshoz. Milyen összefüggés van a koreai anyák üzenete és Gyimóthiné húsz forintja között? Megértjük ha nagyvonalakban végigkísérjük Gyí. mőthiné éleiét egészen addig, míg a bélyeget megvásárolta. A z Újszegedi Kende-gyárban dolgozoll Gyimóthiné 1937-ben. a Horthy-rendszer sötét korszakában. Somogyi művezető, mint dgy állat ordítozott a munkásokra. Hajtotta őket, hogy minél több hasznot csikarjon ki a gyár tulnjdonosa. ka. pitalista gandája részére. Gyimóthiné édesanyja a kulákoknak és a pá. váskodó „úrinőknek" mosott, vasalt éjjel-nappal. Kim Ha Sz'l asszonynak még borzasztóbb volt a helyzete Koreában Még fokozottabb mértékben zsákmányolta ki őt és családját a japán zsarnokság. Uit is tömegével voltak Somogyi-féle hajcsárok, azzal a különbséggel, hogy azoknak más volt a nevük. Koreát is felszabadította a hős szovjet nép és a magyar dolgozó, kat is. Mint ahogy Magyarországon, úgy Koreában is megindult az újjáépítés. Kim Ha Szil asszony talán ugyanazon a napon kezdte meg hezája újjáépítését, mint Gyimóthi lstvánné. ök is elzavarták a hajcsároskodó Somogyinkat és egy e több gyár, kultúrotthon, munkásház épült fel. Szebbé vált az életük. A koroai gyermekek ajka moaolyra nyílt. Mind több és több örömöt hozott a felszabadult élet. Kim Ha Szil kél gyermeknek adott 61 elet. A szülés fájdalmát örömmé] vegyi, telte az a tudat, hogy szebb élet, jobb jövő. böldogság vár a gyermekeire. A két asszony, Korea és a Szegedi Kenderfonogydr dolgozója között nem voit semmi különbség. Csak az életük között. Azért írjuk úgy, hogy volt, mert Kim Ha Sz 1 már nem él — hősi halált halt. Gyimólhiné viszont éppen akkor indult el a fejlődés, az egyre javuló élet felé, amikor a békés koreai otthonokra lehulltak az első amerikai bombák. Gyimóthi lstvánné édesanyja nem jár már napszámra és mosni a kulákoknak, hanem utt. hon neveli két kis unokáját. — Milyen jó la nekem — szokta mondani lányának, mikor az hazatér a munkából. — Itthon lehetek és kipihenhetem a mult fá-ndalma't. Gyi. móthiné pedig arról számol be édesanyjának, hogy ma megint sikerült emelnie termelési eredményét. A kis szobájuk falát a dolgozók legnagyobb megbecsülését hirdető irat díszíti: a sziahánovista ok. levél. Irt im Ha Szil koreai anya két gyer. meke nem kaphatta meg a szép pi"os úttörő nyakkendőt. Az imperialista gyilkolok lábuknál fogva verték őket agyon, anyjukat pedig előbb megbecstelenílették, mijd meggyilkolták. De él még sokszizezer koreai férfi, asszony és gyermek, akik sokszorosan megbosszulják a gyilkosokat. Egymilliárd, egyszázmillió azoknak az embereknek a száma akik segítenek ebben a koreaiaknak. Ebben a segítségben van valamennyi magyar és a hazánkban élő nemzMifégi dolgozó sok-sok forintja is. Nincs anya, aki , fel ne tudná mérni, miit jelent a koreai harcosoknak, anyáknak és gyermekeknek a segítség. Valamennyien élesen emlékezünk még a múltra, hiszen alig néhány esztendő választ e[ bennünket a Ho thy.fasizmustó], A veszedelem pedig megint itt kopogtat az ajtónkon, ha nem harcolunk valamennyien teljes erűvel a békéért. Nemcsak a tőlünk sokezer kilométerre lévő Korea nérét gyilkolja halomra a gy'lkos imperializmus. hanem a tőlünk a]ig néhány kilométerre fekvő Jugoszláviában is ezer és ezer jugoszláv hazafit, nőkeü gyer^okoke^ börtönöznek be és kínoznak halálra, mert a szabadságukat akarják kiharcolni. A korrai anyák üzenete és Gyiö mólhiné húsz forintja között tehát Szoros összefüggés van. Az 6 üzenetük figyelmeztető kiáltás, hogy még erősebben fogjuk meg a szerszám nye'ét és erősítsük még ae eddigieknél is lobban népgazdseáguinkat, hogy ezzel ie Szilárdítsuk a béke'ábor ereiét. A segítség, amit tőlünk és minden békeszerető néptől kérnek, se. gll nekik megállítani azok* a haiálthozó, gyi'kos, undok baktériumokat szóró repülőgépeket, amelyeket Korea elpusztt áea után a irri hifiziánk rombadöntésére, a magyar nép legjobb fialrok kiirtására, otthonaink felégetésére indítanának el. Gyimóthi íslvánnó húsz forintja' tehát eleven haTcl erővé vá'tozik mindazokkal a forintokkal, amelyekel a magyar dol! gozók elküldenek a koreai harcosoknak. Élesebbé válnak a koreai ! szabadságharcosok kezében a sziu1 ronyok, gyorsabbá az imperialista gyilkosokat ü'döző repülőgépek, 1 erösebbé. válik karjukban az izom. Ezek az 5, 10. 20 és 50 forinok még nagyobb bátorságot és hitet öntenek a harcosokba, mert a kis csomagokban elmegy a mi üzenetünk is hozzájuk. A magyar dolgozó üzen ezekben a csomagokban , n koreai dolgozónak. A magyar dolgozó küld éleimet, me'eg ruhát, gyógyszert az éhezve, fázva és még betegen is harcoló koreai do'gozóknak. így találkozik most! |a m-i harcurfc és segítségünk a koí reai szabadságharcosok éleLhalál 1 küzdelmével,