Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

2 VASÁRNAP. 1952. JULIUS 8. PÁRTÉLET A moszkvai üzemi agitátorok tapasztalatainak felhasználásával indulnak harcba az augusztus 20-i felajánlások teljesítéséért a Déma Cipőgyár népnevelői Az ehr.utt héten gyakran forgal­ÍWt üzemi népnevelőink a moszkvai íizemi agitátorok munkájának ta­pasztalatairól szóló kiis füzetet. A DEMA Cipőgyár dolgozóinak két héttel ezelőtt népnevelő értekezle­ten adla át a füzeteket Rácz elv­társ, az üzem párttttkára. A népnevelő értekezleten megbe­szélték az agitációs munka jelenlő­fiégét. A titkár elvtárs ismertette, iniröl is szól a füzet s hogyan dol­gozzák fel az ankétra, amelyen majd megbeszélik, milyen tapasz­talatokat merítettek munkájukhoz. A népnevelők egyrészének új volt az „ankét" szó. Nem voltak tisztá­ban azzal, hogy mit is akarnak ott "tőlük és kicsit idegenkedve vették kezükbe a füzetel. Előbb csak né­zegették a brossurát, amelynek cím­lapjáról piros zászlók közül Lenin és Sztálin elvtársak képe nézett vissza reájuk, majd belelapoztak a füzeibe s megkapták őket az első szavak: „Tanuljunk a szovjet agi­tátoroktól." Minél tovább olvasták e kis füzetet. annál érdekesebb dolgokra bukkantak hiszen a szovjet dolgozók életét, munkáját tárta eléjük a könyv. Rácz elvtárs látta a népnevelő értekezleten a meglepett arcokat és utána figyelemmel kísérte a népne­velők munkáját, beszélgetésüket. Munkaidő előtt, ebédszünetben, a munka befejezésekor hol az egyik üzemrészbe, hol a másikba látoga­tott el, hogy az ottlévő népnevelök­kel beszélgessen. Érdeklődött, hol tartanak már a brossura olvasásá­ban, milyen tapasztalatokat gyűjtöt­tek olvasás közben. A beszélgetések azt mutatták, hogy egyes elvtársak nem ismerték fel a brossura jelen­tőségét, csak futólag olvasták, csu­pán érdekes olvasmánynak tekintet­ték. Tanácsokat adott nekik, ho­gyan dolgozzanak fel egy-cgv kér­dést üzemük viszonylatában Fi­gyelmeztette őket, nézzék meg a fü­zetben felsorolt agitációs módszere­ket. hogyan valósíthatnák meg a gyakorlatban és készítsenek javastatokat agitá­ciós munkájuk megjavításához. Még az ankét előtt is meglátogatta a népnevelőket, ellenőrizte, hogy mindannyian alaposan felkészülje­nek és biztosítsák az ankét sikerét. Végre elérkezett a népnevelő érte­kezlet. amelyre izgatottan készült minden népnevelő, hiszen ez volt az első alkalom, ahol ankét kere­tében beszélték meg a kiadott fü­zetet. Az ankéton sok értékes hozzá­szólás hangzott el. A népnevelők « füzet tanulmányozása alapján érté­kelték üzemük népnevelő munkáját. Pádi elvtársnő többek között el­mondotta: csak most látja, milyen keveset foglalkoztak üzemükben a hazafiságra való neveléssel. A Szov­jetunióban ugyanakkor a tervtelje. sftéssel kapcsolatos agitációnak alapját képezi a hazafias kötelesség teljesítésére való nevelés,. — Felvilágosító munkánk során . mondotta —. mi nem hivatkoz­tunk a tervtcljesítésben lemaradók­nak arra. hogy a tervet teljesíteni hazatias kötelességünk, A Szovjetunióban minden alkalmat megragadnak arra, hogy fejlesszék a a dolgozókban a hazaszeretetet. Ná­lunk is alkalmazni kell a brossu­rában leírt módszereket Sokat foglalkoztak a hozzászólá­sokban a takarékosság kérdésével, az önköltség csökkentésével. Ezen a téren üzemünk már eddig is ért el eredményeket, de népnevelő mun­kájukban nem foglalkoztak megfe­lelően ezzel a fontos feladattal. — Megnézzük, mint a szovjet dol­gozók, hogyan dolgozik üzemünk — határozták el az értekezlet résztve­vői. — Ellenőrizzük, mennyi jöve­delmet biztosit államunknak, kiszá­mítjuk, a jövedelemből mennyit kaptunk vissza mint szociális jut­tatást vagy beruházást és ezeknek az adatoknak tudatosításával igyek­szünk az anyaHtakaréko«8á2 fokozására, a seleit elleni harcra mozgósítani. — Sok segítséget nyújtott a fü­zet tanulmányozása számomra is a különböző agitációs módszerek megismertélésével — mondotta Nagy Ferenc elvtárs. — Eddig csupán egyéni agitáció! folytattunk. A brossura megmutatta számomra azt, hogyan lehet ered­ményesen végezni az egyéni agi'fá­ciót. A szovjet agitátorok például a tervteljesítésre való mozgósítás köz­ben nemcsak beszéltek az ötéves terv alkotásairól, hanem képsoroza­tokkal. grafikonokkal bebizonyítot­ták azt a hatalmas fejlődést, ame­lyet a terv-teljesítéssel elértek Ne­künk is ötéves torvünk teljesítésé­ért folyó agitációnkban alka'maznunk kell ezt a szemléltető módszert és mindjárt elevenebbé, konkrétab­bá válik agitációnk. hisz dolgozó­ink maguk előtt látják majd a célt, amiért harcolniok kell munkájuk fokozásával. Az ankéton elhangzott hozzászólá­sok bebizonyították, hogy a dolgo­zók megértették az ankét jelentő­ségét. Végül összefoglalták azokat a hiányosságokat, amelyeket a szov­jet agitátorok tapasztalatainak se­gítségével ismertek fel. Megállapí­tották, hogy agitác'iójukiat eddig po­litikailag nem támasztották alá megfelelően Ez a népnevelők po­litikai képzetlenségének tudható be. Az elmúlt évi pártoktatásba nem minden népnevelőt vontak be s akik jártak is. nem vették ki ré­szükei elég aktívan a tanulásból A jövő oktatási év megindulásával legfontosabb feladatnak jelölték meg a népnevelők bevonását az ok­tatásba, hogy biztosítsák agitációs munkáink színvonalának további emelését. Gyenge volt a népnevelők helvi és szakmai ismerete is. Agitációs munkájuk nem megfele­lően reagá't az üzemben felmerült problémákra, nem tárta fel a ter­melésben mutatkozó hiányosságo­kat. Maguk a népnevelők sem mu­tattak minden esetben példút munká­jukkal és így nem tudtak megfele­lően mozgósítani a nehézségek le­küzdésére. A hozzászólások során kitűnt, mennyire elhanyagolt terü­let volt a hazaszeretetre való neve­lés Az üzem dolgozóinak többsége nincsen tisztában, milyen hatalmas különbség van a Horthyék által hirdetett 'álhazafiság és a kommu­nisták öntudatos hazafisága között. Az ankét tapasztalatai alapján el­határozták', mindent megtesznek ezeknek a hiányosságoknak kikü­szöbölésére. hogy még eredménye­sebbé váljék felvilágosító munká­juk, A moszkvai üzemi agitátorok tapasztalatainak felhasználásával in­dulnak harcba a népnevelők az augusztus 20-i munkaverseny sike­réért, a harmadik negyedévi terv maradéktalan teljesítéséért. NEMZETKÖZI SZEMLE A francia nép világraszóló győzelme Négyévi börtönre ítélték Lopez Raimundol Barcelona (ADN). A barcelonai katonai törvényszék pénteken négyévi börtönre ítélte Lopez Raj­mundot. 21 hazafit — legtöbbjük szakszervezett funkcionárius — hat hónaptól négy évig terjedő börtön­büntetést kapott, öt spanyol haza­fit felmentettek. Az egész világra kiterjedő til­takozás hatására Framco „igazság­ügyi hatóságai" kénytelenek voltak enyhíteni a spanyol hazafiak ellen tervezett súlyo6 fegyházbüntetése­ket. Magasrangú amerikai repülőtisztek titkos tárgyalásokat folytatnak Koreában Szinte percek alatt járta be uz egész világol a hír: „Jacques Duc­los szabad!" Jarqucs Duclos, u fran­cia nép kiváló fia, a Francia Kom­munista Párt titkára, a hitlerista megszállók ellen vívóit harc egyik kicmc.kedő vezetője, több inint egy hónapos fogság után újra személye­sen vezeti a francia dolgozók élcsa­patát. Az amerikaiak szolgálatában álló hazaáruló francia miniszterek — egészen az utolsó percig — mindent e'kövctlck, hogy megakadályozzák Duclos elvtárs kiszabadulását Nyo­mást próbáltak gyakorolni a vád­tanácsra, féktelen uszítással igyekez tek mérgezni a közhangulatot. Sőt: közvetlen terrorcselekményektől sem riadtak vissza. Még egy nappal Duc­los elvtárs kiszabadu'ása előtt is azzal próká'kozfak, hogy — valódi amerikai gengszterek módjára — éjnek idején rabolják el a kiváló ha­zafit a Santé-börfiinből és rejtsék el a közvélemény szeme elöl A hazaárulók, a Pinay-ek, Marti­naud Dep'af-k. Rrune-iik azonban csúfos kudarcot vallottak: a francia nép rettenthetetlen harca kiszabadí­totta a börtönből nagy vezetőjét. Jacques Duclos egyhónapos fogsága során nem volt nap, hogy a francia dolgozók ne tiltakoztak vo'na inesz­szehangzónn a kormány aljas ter­rorja ellen, nem vo't nap, hogy a francia munkásosztály ökle ne emel­kedett volna félelmetesen az árulók feje fölé. A vádtanács döntése a franc" a nép egységes akaratát feiezte ki S éppen azért, mert Plnay és társai jói tud jók. hogy nemcsak n vádlanács 5 tagjának véleményérő! van szó, ha­nem a francia mil'iók megingatha tattan á'lásponljúról. szitkozödás=a", fenyegetőzéssel. úiabb lerror'nléz­kedésekkel próbálják feledtetni azt, hogy pöru'járlak, Pinay úr fenyegelőz'k .. Brnne úr fokozza a terrort .. . Martlnapd Dep lat úr arról szava', hocv a vád'anács c'nöke ..veszé'ves ba'oldall elem"... Mindh'éhat A ppreeoiherkék t«tele egyre inkább lejár. Pinay fenyegető­zései nem rettentik cl a francia dol­gozók millióit, akik cl vannak szán­va arra, hogy megvédik hazájuk szabadsagát és függetlenségét a Tru­manok, Achesonok és Ridgwayk el­len, megvédik az aljas lakájok, az új Pctainck, a Piuayk eben is Brtinc .belügyminiszter terror.uléz­keiiisei a francia nép még élesebb tiltakozását és cilcnáliását váltja ki. Hiába a terror, a francia nép még elszántabban i'oij tálja a liarcOfj most már Andre Stil és a többi be­börtönzött hazafi kiszabadításáért. Folytatja a harcot — most már Jacques Duclos vezetésévet Hiába próbá'ják a franciaországi fasiszták úgy beállítani a do'got, mintha a vádlanács baloldalt elnö­kének önkényes döntéséről lenne szó: a vádlanácsnak Didicr elnökön kí­vül még négy tagja volt. S az 5 em­ber szavában milliók hangja csen­dült „Szabadságot Jacques Ductos­mik!" — kiáltották a francia bányá­szok, vasmunkások „Szabadságot Jacques Duelosnak!" — kiáltotta az egész francia nép. „Szabaéhágot Jacques Duelosnak!" — visszhangoz­ták a világ békeszerető és szabadság­szerető százmilliói. A vádtanács nem egymagában állt, amikor kimondta n döntést „Szabadságot Jacques Duc­Icsnakl" Jacques Duetos kiszabadulása csak egy lépés a francia nép végső győ­ze'me felé vezető úton Nagyon fon­tos. nagyon jelentős lépés, de ön­magában még ncin elegendő ahhoz, hogy a franc'a néu visszanyerje sza­badságát és függetlenségét. A francia dolgozók tudatukba vé­sik azt. amit Etienne Fajon irt a Humanité-baii: „Jacques Due'os sza­bartonbocsátása hatalmas akadályt jelent a fasizmus, a nyomor és a háború útián, de egymagában nem tudja elál'nl ezt az utat. A do'go­zúknak. az egész népnek egyre job­ban szélesíteni kell cgvsé«ét és még jobban meg kell szl'árd'tanla éber­ségét A béke iigve Jaeque.s Dnelos­val egy'k lclilvá'óbb harcosát kanta vissza E sikerből ói erőt merítve végül is győzedelmeskedünk!" A Béke Világfanács berlini ülésszaka Keszon. Az „Uj-Kina" hírügy­nökség tudósítója jelenti: Nem sokkal a Jalu menti vízierő­müvek ellen intézett terrortámadás után magasrangú amerikai repü­lőtisztek egy csopoitja érkezett Koreában, hogy újabb katonai kalan­dokat készítsen elő: A magasrangú amerikai repülő­tisztek "öbb titkos értekezletet folytattak az amerikai katonai pa­rancsnokokkal. majd július 2-án, szeraán visszautaztak Washing­tonba. Elutazásuk napján Van Fleett, az amerikai 8. hadsereg pa­rancsnoka kérkedve kijelentelte: „Szerelném légierőnk hatalmas megerősödését lá'ni'. Egy keszoni megfigyelő meg­állapította: az a.uerikai repiilöla­loinokok titkos le/ékenysége és Van F'ee' kije'e ttése arra mu- j lat, hogy az amerikai agresszorok ' 'liabl összeesküvés s'.e szőnek. A koreai-kínai népi erők azonban ébé. ; ren őrt állnak az amerikaiak min. den újabb katonai kalandjával szem­ben (MTI). A nap lassan lenyug­szik a Belaszica csúcsa mögött. A hegy már hosszú árnyékot vet a völgyre. Hűvösebbre fordul a® idő. A hatá­ron minden csendes, csak a levelek susogásá-t lehet hallant. Az egyik fa tetején jól álcázva áll Jovan Szlcjtanov határ­őr. Percenként többször is szeméhez emeli látcsö­vét és éber szemmdl fi­gyel a jugoszláv, majd a görög határ felé. Egy­szeresek úgy érzi, mint­ha egy pillanatra meg. áljna a szívverése. Nem mersze a megfigyelő áj­jástól három fegyveres alakot pillantott meg. A három ember a bolgár határ felé közeledik. Sztojanov zászlóva.1 jelt ad a hátrább állomásozó kis határos égnek. Vlaev őrmester azonnal riaszt­ja a határörsöt: Ebed A BOLGÁR HATÁROROK Miközben az őrség tag­jai elindulnak, Sztoja­nov szemmelllarlja a há­rom embert. Mindegyi­kük állig fel van fegy­verkezve. A határőrség tagjai futva sietnek a Sztojanov által meg­adott irányba. A bandi­ták a hegycsúcs felé tar­tanak. Tehát a másik ol­dalról kell bekeríteni őket. A határörök már kúszva holadnak a csúcs fellé. A három férfi meg­áll egy fo-rásnál. Kettő közülük vizet iszik, a harmadik pedig figyel. A határőrök tüzelésre készen tartják fegyverei­ket. Ebben a pillanatban azonban a banditák is észreveszik a határőrö­ket. Ketten a földre ve­tik magukat, a harmadik Bpdig ész nélkül szalad a határ fejé. — Állj, vagy lövök! — Kiálja Vlaev. — Adjátok meg ma­gatokat ! A vájasz- a banditák lövöldöznek. A halárörök viszonozzák a tüzelési. Vlaev őrmester harmad­szor is elkiálja magát: — Adjátpk meg maga. tokát! Kis szünet következik. Azután haJlani a vá­laszt. — Megadjuk magun­kat — és bizonyítékkép­pen felemelik karjaikat. — Dobjátok el a fegy­vereket és gyertek húsz lépést előre! — hangzik a felszólítás. Néhány pillanat múl­ván már remegve ott áll a két ember. — Ha megmozdultok, lövünk, — Ne öljetek meg — siránkoznak most már. — Kegyelmezzetek meg — a két bandita arcán rémület ül. A két banditát meg­kötözik, a harmadik azonban meglépeti . .. Visszatér Jugoszláviába. A kihallgatás során kiderült, hogy titóista ké­mek, akik azt a paran­csot kapták, hogy bolgár területen keresztül jus­sanak át Jugoszláviából Görögországba, közben kémleljék ki a határ kö-. nyékének életét. Két né­met gyártmányú gyors­tüzelő puska volt náluk. 12 kézigránát, sok töl­tény és — amerikai kon­zervek. De a bolgár határőrök éberek voltak. Meghiúsí­tották, hogy hazájuk földjére az ellenség ész­revétlenül betegye a lá. bát, Július 1-én kezdődött Berlinben a Béke Világtanács ülésszaka. Nem vé­letlen, hogy éppen Berlinben gyti'.tek össze a világ élenjáró békeharcosai. Berlin még eg.v éviizeddel ezelőtt a támadó militarizmust, az eszeveszett világuralmi terveket, a háborút jel­képezte. S Berlint az imperialisták ina Is új háború gyűjtőpontjává próbálják tenni. Indrkolt hat, hogy éppen Berlinből hangozzék cl a szó: béke! A német nép — a Német Domo kralikus Köztársaságban és Nyugat­Németországban egyaránt — min­den erejével azon van, hogy meg akadályozza a háborús uszítók ter­veit A német nép nem engedi, hngv országát új háború ugródeszkájává tegyék. „Ml, németek — irta Wa'ter Friedrieh professzor, az össznémet Rékrbizoltság elnöke, n Bcke VtiáR­tanáes tagjaihoz intézett tevé'ében — tisztában vagyunk azoknak a leg­utóbbi nemzetközi eseményeknek je­lentőségével, amelyek jegyében Örök városunkba összeütnek. Tudjuk, hogy Németország ma a háborús ve­szély a.viiitópon'ja és hogv a világ egyrészt nyugtalansággal sz-m'é'l a támadó Imperializmus Nvusat-Né meto-srűgbnn tört-nő fejlesztését, másrészt fokozódó bizakodással tc­k'nt a német nép békeerőire. Mér lioteúen seaí'ség srá—nnkra, ho«v békeharennkat önökkel, az egész békeszerelő emberiség törvényes képviselőt vet szoros szövetségben folytathatjuk." A német nép lelkes örömmel lát­ja, hogy a kiváló békeharcosok ép­pen a német fővárosban tárgyalnak a háborús veszély elhárításáról. A németek szilárdan támogatják a Ité-ke Világtanácsot és kitartóan foly­tatják a békéért vívott harcukat. Tudják, hogy e harcukban az egész világ békeerői támogatják ó'kel. N. p ró'-napra látják a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájának meg­nyilvánulásait, s ez erőt adl szá­munkra. örömteli lelkesedéssel töl­tötték el a német népet a Béke Vi­lágtanács szovjet kü'döttének, Van­da Vaszttjevszkája írónőnek szavai , „Hiszünk a német kérdés békés megoldásának lehetőségében, mert hiszünk a ncpek jóakaratában és józanságában Hisszük, hogy a bé­keszerető népek egységes akarata előtt kártyavárként om'nnnk össze n háborús gyújtogatok tervei. Meg­győződésünk. hogy a német kérdés békés megoldásáért vívott küzdel­münkben e'sősorban a német nép támogat bennünket." A Béke Világtanács ülésszaka foly­tatódik A német kérdés után a ko­reai háború lialadékta'an befejezé­sének kérdése szerepet a napirenden. A világ békeszerető emberei Ber­lin felé fordítják tekintetüket és várnak a hívó szóra, amely az em­beriség legnagyobb céljáért, a béké­ért szólítja harcba őket. Csujkov hadseregtábornok tiltakozó levele a németországi amerikai és francia főbiztoshoz Berlin (TASZSZ) Csujkov had­seregtábornok, a Németországi szovjet ellenőrző bizottság elnöke július 2-án leve'et intézett a né­metországi amerikai és franc'a fő­biztoshoz. Levelében tiltekozott anria't, hogy amerikai és francia repülőgépek jogsértő módon bere­pültek a Német Demokratikus Köz­társaság légiterébe. Csujkov hadseregtábornok több konkrét esetet sorotl fel annak bi­zonyítására, hogy amerikai és fran­cia repülőgépek durván megsértet­ték a Német Demokratikus Köz­társaság területe fö'ött érvényes repülési szabályokat. Rámutatott, hogy ezekre a jogsértő cselekmé­nyekre annak ellenére került sor, hogy a szovjet megszálló csapatok főhadiszállása figyelmeztette az amerikai és francia, hatóságokat j Csujkov hadseregtábornok köve­' telte: tegyenek szigorú intézkedé­seket ae amerikai és francia repü­lőgépek jogsértő repüléseinek meg. 1 akadályozására és hangsúlyozta, hogy a jogsértő repülésekért tel­1 jes mórtékben az amerikai és a francia megszálló hatóságokra há­rul a felelősség. A poslaiigyi minisztérium knzll, hogy július 15-én hat újabb érték­kel (8, 10, 12, 50. 70, 80 fillér) J egészíti ki az öléves terv egyes | épí "kezeseit ábrázoló általános I forgalmú, kisalakú bélyegsorozaloti E bélyegeket valamennyi posta­hivatal árusítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom