Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-30 / 177. szám

szeitlm, 1952. jülius 89. ANKÉT A KOVAUOV MUNKAMÓDSZERÁTADÁSRÖL A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁRBAN ,,Sajátítsak el a szovjet technikái" — hirdette a felirat a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében. A vörös drapériákkal bevont falakat nagy békeharcosaink, Lenin, Sztálin. Rákosi elvtársak fény. képei díszítették. Július 27-én a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében a Kova Íj ov munkamódszerátadásról ankétot rendeztek. A szegedi textilüzemek képviselői között helyetfoglallak a Komáromi-, a Budapesti.- a Hirdl Lenfonó dolgozóinak küldöttel is. A jelenlévők' nagy várakozással tekintettek az ankét felé, amelytől nagy segítséget vártak további munkájukhoz. Az ankétot, Balogh István elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója nyitotta meg, majd Schu6zter János elvtárs, az üzem statisztikusa tartotta meg beszámolóját. — Ötéves tervünkben előirányzott feladatainkat csak úgy tudjuk maradéktalanod végrehajtani — kezdte meg beszédét, — ha a dolgozók munkakörülményeit a lehető legfejlettebb színvonalra emeljük. Egyes iparága.k a beruházásokkal igyekeznek a termelékenység emeléséhez szükséges műszaki lehetőségeket biztosítani. A beruházások mellett azonban olyan tartalékok Is állnak rendelkezésünkre, amelyeknek feltárása a termelékenység jelentős emelkedését eredményezi. A Szovjetunió példája számtalan esetben nyújtott már jelentős segítséget ezen a területen ts. Ml sem bizonyítja jobban mint a Sztahánov mozgalom fejlődésének nagy hatása, amelyet dolgozóink teljesítményében tapasztalhatunk. A szt3hánovtsia munkamódszerek tanulmányozása és terjesztésének eddigi rendszere nem biztosítja azonban teljes mértékben a sztahánovlsia tapasztalatok hatalmas tartalékának kihasználását. A munkamódszerek tanulmányozásában még nem vonluk be kellő mértékben a mérnököket és tudományos műszaki dolgozókat. Ennek következtében az élenjáró munkamódszerek mellett néha helytelen móíbzcrefc I® elterjednek, amelyeket fel kell számolni. Ml azt a eélt tűzfük magunk elé, hogy Kovai joT mérnök útmutatása mellett megtaláljuk azt az utat, amely lehetővé teszi a munkásképzés hiányosságainak kiküszöbölését és a sziahánovista módszerek szélesebb körű felhasználását. — A mai ankétunknak az a célja, hogy minden könnyűipari üzem vezetősége lássa be azt, hogy a Kovaljov-módszer bevezetése döntö hatással van ötéves tervünk teljesítésére. Ezután Bérezi István elvtárs, az üzein gyártásvezetője részletesen ismertette a Kovaljov-módszer je. lemtöségét. — Tervelőirányzatunk maradéktalan teljesítéséhez döntően hozzá Az elmúlt tanév tapasztalatainak felhasználásával készülök az iskolaév megkezdésére vagy egy olyan munkaeleme, amit mégis a leggyorsabban végez. Kovaljov elvtárs azt mondja: „A szíflhánovisták e munkatolyamat nem egy és ugyanazon, hanem különböző elemeinek tökéletesítésével érték el sikereiket." A vizesfonásnál 12 munkafogást állapítottunk meg, amelyeket elemeire kellett bontanunk és a munkafogásoknak az időértékeit megállapítottuk. Bérezi István elvtárs szavai után filmvetítéssel mutatták be azokat a műveleteket amelyeknek egyesítésével végzi munkáját legtökéletesebben a vlzesfonónő. Bemu tatták a száljavítást, az előfonalexerét, az előfonalszakadás javítását, a fékzslnór pótlását és a szálI feszültség ellenőrzését, A filmen járul a tökéletes munkamódszer — -/.„„railDL „ mondotta Bérezi elvtárs. _ Dolgo. S^VTnl^ÍSS^JX' H VéK3ZÜC -K- '« Mkumi a Szegedi Kenderfonó. kájukat. Ennek oka részben a ku- á 6ztahánovkta munkamódszerlönbozö munkamódszer. Kovaljov f^ gyakorlatban a gép mel. lett ls bemutatta a tökéletes mun. elvtárs arra tanít bennünket, hogy a legjobb munkamódszer megállapításához a legkiemelkedőbb teljesítményű dolgozók mankójának megfigyeléséből Induljunk ki. A megfigyelés alapján müveletekre, munkafogásokra kell bontani az egész munkát. Meg kell keresni, hogy egy-egy műveletet vagy még tökéletesebben egy-egy munkaelemet melyik dolgozó végzi legjobban. — üzemünk műszaki köre, amely maigába foglalja az üzem vezetőit, műszakiakat, sztahánovistálf, kiváló dolgozóit néhány hónappal ezelőtt megvizsgálta adottságainkat e megállapítottuk, hogy üzemünkben a legdöntőbb pont a vtzesfonás. Elhal ároztuk, hogy ebben az üzemrészben vezetjük be először a Kovaljov-munkamódszert. A vizesfonó osztály művezetőivel megbeszéltül, kik lehetnek azok a dolgozok, aki a legkisebb ráfordítással végzik' a különböző munkaelemeket, munkafogásokat. Elsősorban természetesen sztehénovistáink jöttek szá. mításba és azok, akikről megállapítottuk, hogy a legjobb fonónők közé tartoznak. Tizenhárom elvtársat jelöltünk kl. Számításba vettük. kafogásokat. A filmvetítést hosszú vitai követte. Az üzemek küldötted felszólalásaikban átadták tapasztalataikat a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak. Bódi Istvánné. a Budapesti Lenfonó eztajhánovistája javasolta, hogy az elófonálszakadáskor a fonalat ne kötözzék — mint ahogy eddig tették — hanem sodorják, így csomómentesen végzik munkájukat. A Komáromi Kenderfonó dolgozói az üzemben előforduló hiányosságokról beszéltek. Nagy Dénesné, a Komáromi Lenfonó eztahánovistája a leszedó lányok munkáját hiányolta. — Nálunk nem fordulhat ilyen elő, mint ami a Szegedi Kenderfonógyárban. hogy a leszedő lányok munka közben ide-oda sétálnak. Szaibadidej ükben segítenek a fonónőknek — mondotta. Az ankét mind a Szegedi Kenderfonógyár, mind a többi kenderipari üzem dolgozói részére gazdag tapasztalatokkal zárult. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói további munkájukban azon igyekeznek, hogy a Kovaljov-munkamódszert üzemük hogy égy dolgozó általában nem egész területén bevezessék amely olyan gyors fogással végzi a mun- j nagy segítséget nyújt előirányztot kát, de van egy munkafogása, tervünk teljesítéshez. Elsfi az állam iránti kötelezettség Elrao"<"°:BAL0GH PÉTER Most, hogy zsákban a gabona és güknek tartják viszonozni az államelrendeztem az állammal szembeni nak azt, amit eddig kaplak, kötelezettségem, sokkal nyugodtabb! Elöször az egyik szomszédimat vagyok. Termett gabona bőven: 8 Vighéket kerestem feL Vigh azt és fél mázsájával adta holdja. Be- ( hangoztatta: nincs miből beadnia, adási kötelezettségemet 115 száza- Amikor beszélgetni kezdtem vele, lékra teljesítettem a cséplőgéptől, nekem ls így nyilatkozott, de aztán Mielőtt hozzám kerüli volna a 1 egészen megváltozott a véleménye, cséplőgép, már előre elmentem ! amikor elmondtam neki, hogy látazokhoz a szomszédaimhoz, v ahol előzőleg dolgozott. Megnéztem: ne. tam egész éven át gazdálkodni, jól termett neki is. kik mennyi termelt, milyen munkát végez a gép, hogyan viszik be s begyüjlöhelyre a gabonát. Voltam Miért fújja tehát ő is azt, — amit Kovács Gáboréknál. Kovács Anta- a kulák Borbola Illés hangoztatott 12 holdas forrá9kúti középparaszt dogabb éleiét, akkor mint első kötelezel tségét, a beadást teljesítse maradéktalanul. Elmentem a napokban Ottlik János dolgozó paraszthoz, meg Simon Kálmán dolgozó paraszthoz is, akikről 6zlntén tudtam, hogy halogatják a beadási kötelezettségük teljesíté. sét. Velük úgy beszélgettem, hogy hallja szavaimat mindkettő felesége is, meg az egész család. Azzal kezdtem, hogy milyen — Már Icilene éve tanítottam, amikor megkaptam kinevezésem a Pedagógiai Főiskola 2. számú gyakorló általános iskolájához. Az elmúlt kilenc esztendő alatt igyekeztem a tőlem telhető legjobb munícát végezni, mégis: a kinevezés kissé megijesztett. Ügy gondoltam akkor, it követelményeknek csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem is tudok majd megfelelni, A gyakorló iskola nemcsak szakmai tudásban, de egyéni rátermettségben is többet követel, mint az az iskola, ahol azelőtt tanítottam. Most, az esztendő végén elmondhatom, hogy az első ijedelem túlzott volt. Viszont az is igaz, hogy az egy esztendő alatt nagyon sokat tanultam. Ezeknek összegyűjtését, feldolgozását nyári munkám legfontosabb feladatának tekintem, mely elősegíti, hogy a jövő esztendő megindulásánál jobb munkát tudjak végezni. — A gyakorló isicolában amikor megkezdtem a tanítást, a nehézségek az első órákon rögtön jelentkeztek. Legnagyobb akadály az osztály fegyelmezetlensége volt. Helyesebben szólva nem is fegyelmezetlenség volt az, a szó valóságos értelmében; pusztán a tanulók különleges élénkségével találkoztam az osztályban s ez az élénkség — minden bizonnyal az én nem egészen helyes kezdeti fegyelmezési eljárásaim miatt is — sokszor fegyelmezetlenségbe csapott át. Sokszor annyira, hogy a tanítási órát megállítottam és néhány per. cig fegyelmezéssel kellett tölteni az időt. Ez azonban nem volt hiába, való: ennek is és kartársaim állandó, rendszeres segítésének a következményeképpen — akik bebizonj/ították előttem, hogy a fegyelmezetlenség legfőbb orvossága a rendszeresen következetes nevelői magatartás — az osztály fegyelmezetlensége fokozatosan megszűnt. Most, is élénk, eleven az osztály, azonban már különbséget tudnak tenni a munka és a játék között. Tudják, hogy amikor dolgozunk, a legfegyelmezettebb magatartást várom el és kövelelem meg tőlük, de azt is tudják, hogy az óraközi szünetek idején kedvükre játszhatnak. — A legtöbb problémát kétségkívül a módszeres eljárások alkalmazása okozta. A gyakorló iskolától való kezdeti félelmem — ma már tudom: indokolatlan félelem —egyik oka éppen ez volt. Kilenc évig tanítottam ugyan, sokféle eljárási ismertem meg, mégis sokszor éreztem munkámban a mechanikus és sablonos megoldások bizonyos méretű túltengését. Tudtam, munkám legfontosabb feladata megszüntetni az itt-ott jelentkező mechanikus módszertani megoldásokat. A nyelvtan tanításában például nem ismertem és nem használtam a pedagógiai eljárások változatos sorozatát, legtöbbször mechanikus begyakorlással dolgoztam, A gyakorló iskolában jól szervezett minlatanitások seregél láttam, kartársaim, rendszeresen segítettek s lényegesen tudtam javítani a munkámon, Ezekből következtetve úgy gondolom, nevelőinknek a következő esztendőben méginkább használni kell mások tapasztalatai átverésének módszerét. Az iskolai évben, amikor csak tudtam, látogattam kartársaim óráját s az órák után mindig megbeszéltük a problémákat, így tudott a jó nevelői eljá/ró.sok egész sora az én munkám szerves részévé is válni. — Nyári munkám legfontosabb feladatának az új tanévre való feb készülést tekintem. Jövőre a harmadik osztályt tanítom, ugyanazokat a gyerekeket, akiket az idén is oktattam. Az eddigi esztendőkben nyáron soha nem tudtuk még, melyik osztályt, vagy milyen tantár. gyat tanítunk jövőre. Kormányunk rendelkezése a tanítás sikerének biztosítása érdekében most lehetővé tette, hogy ezt már o nyári szünet elején megtudjuk. Tudok tehát való" ban előre készülni a jövő évre. Munkám három rétegű. Először is ősz. szegyüjtöm és feldolgozom az elmúlt esztendő fegyelmezési, tanítási tapasztalatait, módszeres eljárásait. Másodszor: felkészülök az osztályvezetői feladatok megoldására s harmadszor: előkészítem a tanmeneteket, úgy irányítva ezt a munkát, hogy mindig tudjam, milyen köve. tebnényekkel lépnek tanulóink ele a következő évben, ha ötödikesek lesz. nek. — A jövő esztendőben mag kell jevitanom osztályom úttörő munkáját. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítottták, tanuli&bik nagy igyekezettel, lelkesedéssel vették ki részüket a különböző feladatok megoldásából. Jövőre mindezt fokozni szeretném, hogy a nevelés eredményességét nagymértékben elősegítő úttörő-munkát bekapcsoljam a nevelési és oktatási feladatok sikeresebb megoldásába. Elmondta: Török Józsefné tanítónő. A jogi kar nyári tudoraányos munkája léknál s mindkettőnél azt tapasztaltam, hogy ők is a géptől teljesítettek beadási kötelezettségeiket. rossz szabadpiac nélkül, a községben, aki a lovával etette rozsot és eldugott egy asztagnyit, - hogy nincs miből beadnia? Hozzám az elmúlt hét elején áiU j Megmutattam a beadási könyve. . be a gép. Ugy gondoltam: ha szóm- ™et< ^ ' h°8V |?Te»K&. 6zédaim teljesítették, én sem ma- én nemcsak beszelek hanem maradhatok le Hiszen tanácstag va. B«m ls pé damutató teljesítoje vagyok, kötelességem a példa,muta- KYok a beadásnak. Hümmögött egy tas Ázl tartom, hogy első az állam ^cslt, de aztán csak bevallotta, -• sí hogy az ő hanyagságából várakozott eddig a beadás teljesítéséveL iránti kötelezettség. Maradt még szabadpiacra Í8 Miután beírták könyvecskémbe, hogy Ba'ogh Péter 12 holdas középparaszt 120 kilógTamm kenyérgabonát adott be a terven felül éta a takarmánygabona beadását is teljesítette, — arról értesültem: behívtak a községi pártszervezethez. Gondoltam megdicsérnek jó munkámért, hiszen tavaly ls úgy volt. Most azonban egész másért hivatlak. A párttitkár beszélgetett velem a beadásról, majd azt mondotta. hogy az ilyen példamutató dolgozó parasztoknak segíteniük kell a begyűjtési terv teljesítését, segíteniök kell a szabadpiac minél előbbi megszerzését. A pártszervezetben hallottam akkor, hogy vannak még Forráskúton olyan dolgozó parasztok, akik a cséplés után a tanya és nem a hegyűitőhely felé irányították a kocsi rúdját. Azt mondták a pártszervezetben, hogy az ilyen dolgozó parasztokkal kell elbeszélgetnem, megmondanom nekik, hogy .saját érdekük ellen vétenek, amikor elhanyagolják az állammal szembeni kötelezettség gyors teljesítését. Én szívesen elvállaltam ezt a megbízatást. Már előzőleg is nagyon kíváncsi voltam arra, hogy kik azok a dolgozó pa. a Forráskút eddig új orvosi rendelőt. ártézikútat, 45 családi házat, tanácsházát kapott a tervtől, ezenkívül a tszcs-ben dolgozó parasztok és mondhatni községünk valamennyi dolgozó parasztjának életszínvonala javult. Ezt mondtam el Vigh szomszédnak is, de még hozzátettem: ha ő saját jobblétét akar- I bola Illés cselédei voltak. Ezért ja biztosítani, ha akarja községünk j mondom mindig a községben: első és az ország dolgozóinak még bol- az állam iránti kötelezettség. rossz, ha az ember nem adhatja el termését, hanem otlhon kell tartani mindent a kamrában, ök helyeselték és aztán azt Í6 heamikor arról szóltam, hogy mennyit segített a határban dolgozó kombján az aratásnál. Aztán a begyűjtésre tereltem a szót. Azután megkérdeztem: szeretnék-e ók is, ha minél előbb megkapnék a szabadpiacot, — hát ha igen. ne gondolkozzanak sokáig, teljesítsék amif teljesíteni kell. Gondoljanak az állsim eddigi gondoskodására, gondoljanak arra, hogy Gábor Ferenc Néphadseregünk tisztje, meg hogy többen tanulnak főiskolán, egyetemen azok közül, a paraszt, fiatalok közül, akik a múltba BorÚJabb zákányszék! kulákot ítéli el a szegedi járásbíróság A begyűjtési verseny sikeréért folytatott harc sem a városban, sem a falun nem választható el az ellenség elleni szívós harctól, az ellenség konkrét helyi leleplezésétől. Ezt tartják szemelőtt a zákányszéki pártszervezet tagjai, Zákányszék dogozó parasztjai. A zákányszéki kommunisták a begyűjtés munkájában való helytállást összekötik a kulákok hazugságainak, szabó tázsainak leleplezte sévei. Nyitott szemmel járnak s felfigyelnek a kulák minden megnyilvánulására, hogy feketecsépléssel, egyéb szabotázzsal ne károsíthassák meg az országot és ne búj resztek* akik aem első kötelessé- hassanak ki. a. kötelezettséaek Hita, A közelmúlt napokban leplezték le ördögh Nándor 38 holdas kulákot. ördögh már neim az első, «kit ezévben a bíróság elé juttattok a dolgozó parasztok. 0 is, mint a többi, csak azt tartotta szemelőtt, hogy az államnak, a dolgozó népnek kárt okozzon. Állatait a búzaés árpakeresztekhez engedte, illetve hajtotta. Míg leleplezték, mintegy 120 kiló kenyérgabonát etetett meg állataival. A szegedi Járásbíróság máris ítéletet hozott ördögh Nándor ügyében. A keddi tárgyaláson jogerősen hét hónapra, 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyoni elkobzásra és a közügyektől három évre való eltiltásra íté^a... _ A szegedi egyetem Jogtudományi Kara ket'ős feladatot igyekezett az idén is megoldani: politikailag fejteit, népi demokráciánkhoz hű szakembereket nevelt, másrészt a szov. jet tudomány eredményeit felhasználva olyan eredményeket igyekezett elérni, amelyek hatásosan segítik a szocialista termelési viszonyok megerősödését. A Jogi Kar elmúlt évi munkája azt bizonyítja, hogy mindkét feladatot sikerrel oldotta meg. Ezt igazolja a hallgatók által el'ért 4.25-os tanulmányi átlag, mely a szegedi egyetemen kimagasló teljesítmény, és a jogi kar tudományos munkája is amelynek eredményeképpen a Tudományos Minősítő Bizottság négy professzornak ítélte oda a kandidátusi fokozatot, A kar egyik profeszszora pedig — Buza László — a, legmagasabb tudományos fokozatot, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagságát 'érdemelte ki. A Jogi Karon a nyáron sem szünetel a tudományos munka. A professzorok az egyetem által kiadandó Évkönyv számára ínnak tanulmányokat. Ezeknek tárgya a népi demokrácia fejlődésének egy-egy aktuális jogi problémája. Buza László akadémikus a benemavatkorás imperialista és szocialista elvéről Ir ta. nulmányt, amelyben rámutat arra, hogy a szuverénitásbó] következő benemavatkozás elvét csupán a szocialista államok válthatják következetesen valóra, mert csak ők rendelkeznek olyan gazdasági és társadalmi struktúrával, mely kizárja az idegen államok ügyeibe való beavat, hozást. Schneller Károly egyetemi tanár a szocializálódó mezőgazdasági termelés tervezésének problémáit dolgozza fel „A termésátlagok területi ingadozásainak statisztika; elemzése, különös tekintettel a ve. tésterületi tervezésre" című tanulmányában. Martonyi János kandidátus tanulmánya: „A vezetés és a koordináció kérdései az oktatásügyi igazgatás területén" a* államiyav gatási ügymenet egyszerűsítését szolgálja. Bónis György kandidátus, jogtörténész „A magyar jogászrend helyzete a rendi állam történetében" című munkájában a centralizált hűbéri államapparátus keletkezésének folyamatát dolgozza fel. mely — mint Engels mondotta — a feudális rendetlenség közepette a rendet képviselte. An'alffy György egyetemi tonár „Jog és ejkölcs a szocialista társadalomban'' című tanulmányá. ban a szocia'sta erkölcs fő vonásait vázolja, amely a szocialista hazához és a munkához való új viszonyban fejeződik kiA Kari tudományos tansegédszemélyzet nyári munkájának zömét az őszi pályatételek kidolgozása jelenti. A pá'yatételeken lemérhető az a különbség, amely a mult jogászi felfogásait a "épi demokratikus szemlélettől elválasztja. A Nemzetközi Jogi Tanszék munkaközössége például időszerű nemzetközi politikai problémát dolgoz fel: „Németország nemzetközi jogi alanyiságának kérdése" címmel. Szocialista ipari és kereskedelmi vállalataink jogi helyzetének megvitatását tűzi ki célul az a pályatétel, melyet a Polgári Jogi Tanszék tűzött ki: „Az állami vállalatok jogalanyiságának kérdése" cimmel. A Mezőgazdasági Jogi Tanszék tudományos munkájában a fejlödö termelőszövetkezeti csoportok jogi helyzetét el emzi. Mindaz art bizonyítja, hogy a Jogi Kar tudósai is megértették pártunk II. kongresszusának útmutatását, megértették Révai elvtárs szavait: „Az új légkör a magyar tudományos életben nemcsak egyes kiváló tudományos teljesítményekben mutatkozik meg, hanem abban is. hogy a magyar tudomány megkezdte a fordulatot a gyakorlat felé, az ötéves terv tudományos szükségleteinek tervszerű és oéltudatos kielégítése felé." Sngyiri Katalin