Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

A béke és a kommunizmus diadalmas alkotása Üdvözlünk a mai ünnep alkalmából hatalmas Vo'ga! üdvözlünk a mai ünnep alkalmából csendes Don! Üdvözlünk ez új, nagyszerű győzelem alkalmából békés és dicső szovjet nép, ki rettenthetetlen vagy Biankában és harcban egyaránt! Üdvözlünk Lenin-csatorna! • A kommunizmus egyik hatalmas mű vében öltött testet Ismét a párt bölcsessége és állhatatossága, a Komszomol fiatalos munkaheve. Ebbe a műbe küldte az egész szovjet nép munkáját, tehetségét és lelkesedését, találékonyságát és győzelemre törő akaratát. Ezek voltak azok a motorok, amelyek a legújabb technika, a lépkedő exkaváto rok és a gigantikus Iszapszivattyúk segítségével győzelemre vitték a hatalmas építési munkákat. Ilyen hatalmas erőkkel felfegyverezve természetesen nem tudták csökkenteni az építők lendületét sem a száraz sztyeppék kemény hóviharai, sem a nyári tikkasztó hőség, sem a hideg esők. amelyek időnként elöntéssel fenyegették az alapárko* és elpusz lilással az eddig végzett óriási munkát, A mai nagy ünnepen a Volga ég a Don tajtékot vető, zúgva ölelkező hullámai mellett felcsendül a Szovjetunió Áljaml Himnuszának dallama, A szel'ő szárnyaira kapva hirdeti a természet erőit legyőző sztálini terv diadalát; a szovjet emberek' újabb sikerét: a Lenin.csatorna megnyitását. üdvözlünk a nagy nap alkalmából drága Szovjetunió! A Volga—Don közének és a nagy csatorna útvonalának hosszanti keresztmetszete MEGVALÓSULT ÉVSZÁZADOS ÁLOM Szemtanúk így mesélik el: 1952 május 31-én, moszkvai időszámi ás szerint 13 óra 35 perckor, a doni vízáradat áthaladt a 2. zsilip kamráján és ugyanebben az időben az 1. Számú zsilip felől feltűnt a tavaszi áradások következtében 8 méterrel magasabbra duzzant Volga viza. A Don vize sárgás-zavaros. Száz •kilométeres utat telt meg a víztárolókon. csöveken keresztül. Szemben hatalmas erővel közeledtek a Volga habos hullámai. Pontosain 13 óra 55 perckor elkövetkezett a nagy pillanat: a két folyó habzó örvényléssel egyesült. Sokezer ember leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte e történelmi pillanatot. • A két folyó egyesítésének gondo. lata már évszázadok óla kísértett. 1696-ban Azov erödí menyének elfoglalása után Nagy Péter is ejhatározla, hogy egyesíti a Volgát a Donnal. 35.000 ember állt akkor munkába lapáttal, és a földet zsákokban hordlák el. Három év alatt 650.000 köbméter földet emeltek ki, ami az akkori körülmények között szép teljesítmény volt. Aztán a svéd háború miatt abbamaradt a munka és Golicin herceg, a nagypéteri tervek makacs ellenzője fölényesen jelentette ki: — Esztelen gőg arra törekedni, hogy megváltoztassuk a folyók medrét, folyását, amit isten akarata határozóit meg... Ezután nemcsak a munka maradt abba, de hosszú időn keresztül a terv is aludt. A Nagy Októberi Forradalom előtt, talán 30 ilyen terv is megszületett, de a földesúri, burzsoá Oroszország gazdasági és technikai elmaradottsága nem ludott | ilyen nehéz feladattal megbirkózni. • Űj világnak, új embereknek kellett jönniök, hogy a halalmas terv újra felbukkanjon, de most már — meg is valósuljon. Az Októberi Forradalomban megszületett szovjet halalom egyik legfon osabb népgazdasági feladatnak tűzle ki a Volga és a Don egyesítését. Még javában dúlt a polgárháború, amikor a fiatal szovjet halalom már szakembereket küldölt a két folyóhoz. A szovjet hatalom első éveiben kidolgozott csalorna-terv hiányos volt, mc"t a Volga-Don kérdéssel egyoldalúan, csak a szállítás szempontjából foglalkozo l, holott ezt a kérdést az aszályos sztyeppék öntözésének, új villamos erőművek emelésének, a mezőgazdaság villamosításának és a doni hajózás megjavításának kérdésével együtt kell megoldani. Sztálin elvtárs lángeszű terve mindezeket felöle! e. 1950 decemberében a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott, amely szerint a csato na megépítésének ha áridejét két évvel megrövidítene és előírta: a csatornát és a cimljanszkajai vízierőmü-központot az áramfejlesztővel együtt 1952 tavaszán üzembe kell helyezni. Ekkor az épí ők levélben szavukat adták Sztálin elvtársnak, hogy határidő előtt teljesítik a megtisztelő megbízatást. A politikai osztály a pártszervezetek és az építkezés kollektívájának egész erejét arra mozgósította, hogy mintaszerűen teljesítsék a' vállalást. Az építkezés sokezerfőnyi kollektívája becsülettel meg is birkózott a feladattal. • A györnyörű sztálini terv az építkezések történetében páratlanul álló lendülettel valósult meg. A csatorna építői állandóan érezték a sztálini gondoskodást, a párt pedig a nagy építkezést a szovjet nép érdeklődésének középpontjába emelte. A gépeket és az építkezési anyagokat másfélezer gyár, üzem és vállalat szállította. Ennek volt köszönhető, hogy a csatorna építői olyan műszaki felszereléssel dolgoztak, amire még nem volt példa. A munkálatok arányai is óriásiak voltak. A csatorna építőinek 1GO millió köbméter földet kellett kiemelniök és mintegy 3 millió köbméter betont- és vasbetont építettek be. Az építkezésen 185 különböző faji a axkavátor, 386 földásógép, 125 földegyengető, többezer gépkocsi és traktor, többszáz különböző daru, számos földszivattyú, automatizált betongyár, betonszivattyú és sok egyéb gép és berendezés dolgozott• Az épílkezés vezetőereje a párt volt. A pártszervezetek mindenütt támogatták é.s fejlesztették a merész újíló kezdeményezésekel; a dolgozóknak azt az akaratát, hogy mennél hamarabb munkába állítsák az új gépeket, hogy teljesen kihasználják a nagyszerű szovjet technikát, a hogy meghosszabítsák minden gép használati idejét. A dolgozók közt pedig a lelkesedés eddig ismeretlen fokra emeite a munkaverseny eredményeit. Az építkezés kommunistái példaképed voltak az önfeláldozó munkának. 1.300 népnevelő végzeit állandó politikai felvilágosító munkát, ismertették az élenjárók tapasztalatait és az új, nagyszerű eredmények népszerűsítésével táplálták a versenykedvet. A tömegpolitikai munka soha netm volt olyan lendületes, mint az utóbbi félesztendöban. Az utóbbi három hónap alatt 10.000nél több beszélgetést folytattak a népnevelők az építkezőkkel. • Közlekedés, energetika, öntözés — ez a három, egyformán fontos gazdasági terület, amely kapcsolatban áll a csatornával. A csatorna nem egyszerűen 101 kilométeres víziút, hanem a Volga és az Északnyugati vízmedence 30 ezer kilométer hosszúságú hajózható folyóinak összekötése a doni és dnyeperi vízmedence 13 ezer kilométer hosszú hajózható folyóival. Ugyanakkor halalmas á amforrás is. A cimljanszki vízierőmű — amelyet a cimljanszki-tenger 24 milliárd köbméter térfogatú viza, négy, egyenként 40 ezer kilowa'l teljesítményű turbinát fog működtelni. Megoldja a csatorna 2 millió 750 ezer hektárnyi aszályos föld öntözésének problémáját. A roszlovi és sztálingrádi lerüle'et nemsokára az ör.tözöcsatornák sűrű hálózata teszi virágaóvá. Az öntözőcsatornák együttes hossza, mintegy 570 kilométert tesz miajd ki. A doni főcsatorna, amelynek hossza 190 kilométer harmincszor annyi vizet enged át, mint a Moszkva folyó a nyári hónapokban. • Végül hadd iktassuk ide: „A Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének törvényerejű rendelete értelmében a Vo'ga-Don hajózható csatornát V. I. Leninről nevezi el". A KOMMUNIZMUS IFJÚ ÉPÍTŐI A szovjet fiatalok lelkesen ve sznek részt a kommunizmus hatalmas építkezéseiben. Boldogok, hogy részesei lehetnek annak a történelmi jelentőségű munkának, amely a nagy Sztálin irányításával a kommunizmus korának alapjait veli meg. Képünk a Leninről elnevezett hajózható csato ni cimljanszki vízieröműve fiatal építőinek egy csoportját mutatja be. Jobbról-balra: P. Goroszlyuk munkavezető, V. Hlopkov szerelő. R. Szvigycckája mérnök, G. Nyevizsin mérnök, Z. Gyacser.ko technikus, K, Szadtimov kocsivezető. V. Badajev instruktor, V. Klusina mérnök és Sz. Vatnyin, az építkezés politikai osztályának helyettes vezetője. A s&wfet Mf% trafyty tyy&ztlmc Irta: D. Zaszlavszkij Az egész szovjet nép nagy ünnepe a Lenin-csatorna megnyitása. A szovjet nép joggal büszke müvére. Érthető a Szovjetunió összes külföldi barátainak öröme. Minden, ami a Szovjetunió erejét növeli, a béke ügyét szolgálja. Ebben rejlik a kommunizmus nagy építkezéseinek óriási nemzetközi jelentősége. De hogyan fogadják a szocialista munka új sikerét a Szovjetunióval szemben ellenséges kapitalista világ államai? Az egyik legreakciósabb amerikai újság, az „United Slates News and World Rcport" nemrégiben cikket közölt „Az orosz „Pnnama-esatorna" a Volga—Don egycsU'ésc'' cfmmel. Nem annyira az érdekes, hogy az újság miről adott hírt olvasóinak, hanem inkább az, hogy miről félt beszámolni. Persze a dolog nem ment hazugság nélkül. A folyóirat azt állítja, Irogy a szovjet újságírók a Volga— Don csatornát „orosz Panama-csaternának" nevezik. Ilyen értelmetlenséget egyetlen szovjet újságíró sein írhat. A szovjet emberek számára a Panama-csatorna semmiesetre sem lehet példakép. Azt maga mögött hagyta a munkalatok átfogó lendülete, a végrehajtás rövid ideje és a műszaki felkészültség tekintetében már a Fehér-lenger— Balti-tengeri csatorna és a Moszkva-csatorna, tehát a szovjet hidrotechnikai tudomány két háborúe'őtti vívmánya is. És még egv: a Panama-csatorna 35 érig épüli, a Vo'ga—Don pedig négy év alatt készült el. A két eredményt nem is lehet egy napon említeni, Az amerikai folyóirat tettetett egykedvűséggel arról bőszéi, hogy ők, amerikaiak, semmi csodálatosat nem látnak egy ilyen csatorna építésében és hogy ők jóval nagyobb csatornát készülnek építeni a nagy tavak közölt. E szavak értelme az: mi, kapitaiiislák 'is. tudunk ám, ha akarunk! Az amerikai publicisták azonban a közelmúltban még azt hajtogatták, hogy a szovjet emberek a saját erejükből semmit nem tudnak építeni és ha meg is építették a Dnyeprogeszt, ez csak amerikai mérnökök és technikusok vezetésével volt lehetséges. Erre a hazugságra rácáfoltunk, A kapitalizmus főkolomposai sajtójuk útján már csak azt mondogathatják: mi is megcsiná'iuk. ha akarjuk. Csakhogy nem csinálhatják meg. Az amerikai folyóirat összehasonlítja a Volga-Donnal az Egyesült Államok néhány legnagyobb hidro. technikai be-endezésát (a GrandCooly ós a Hoover-gátat). de szól sem szól arról, hogy a Volga és a Don között megnyitott csatorna csak az e'sö lépés, csak a kezdet a kommunizmus nagy építkezéseinek grandiózus rendszerében. És ehhez viszonyítva az Egyesült Államok vízierő-berendezései eltörpülnek. Olvan méretű építkezésekről, mini amilyenekre a szovjet nép vállalkozik a kapitalista világ nem is ábrándozhat. Az eszeveszett fegyverkezési hajsza, az új világháború előkészítése és a koreai háború hasonlíthatatlanul nagyobb nyereséget hoz az imperialistáknak, mint amennyit akármilyen hidrotechnikai berendezés adhatna. Márpedig a kapitalizmus mozgató ereje a maximális haszon kisajtoiása a népből. Az amerikai imperialisták azérl építenek gálakat a folyókon, hogy biztosítsák az atomfegyvert gyártó gigantikus üzemek vízellátását, a szovjet á lam ellenben azérl építi fel a grandiózus gálakat és vízié ömüveket, hogy megöntözhessünk sokmillió hektárnyi aszályos földel, hogy gazdagabbá tehessük a dolgozók millióinak életél és kultúráját. A szocializmus mozgató ereje, a dolgozó nép jóléte és fejlődése. Ez az, aminek elhallgatására aa amerikai folyóirat mindent elkövet. A Volga-Donról csak úgy beszél ol. vasóinak, mini hajózható csatornáról és egyetlen szóval sem említi, hogy a csatornával egyidejűleg hatalmas öntözőrendszer is épül. Magától érlelődik, hogy az amerikai folyóirat szót sem ejtett a Volga-Don csatorna építésénél alkal. mázolt fejle-t technikáról. Az amerikai sajtó fél, halálosan retteg at. tói, hogy akár csak futólag, egy-egy elejtett szóval elismerje a szovjet' tudomány és technika óriási eredményeit. A lapok egész hazug szovjetellenes propagandájukat arra építik, hogy Amerikával senki sem versenyezhet műszaki tekintetben. Ezek a hetneegőtk és fecsegők nem ismerhetik be, hogy a szocialista technika sok tekin.e'ben messze ma. gamögölt hagyta a kapitalista technikát. hogy a szovjet ipar hasonlít, hatatlanul gyorsabb ütemben fejlődik, mint a rothadó kapitalizmus ipara ... A kapitalista sajtó elhallgatja a népi demokratikus országokban egyre jobban kifejlődő építő munka nagyszerű képét. Pedig a kommunizmus nagy építkezéseihez csatlakoznak azok a nagy munkálatok, amelyeket a szovjet-példán fellelkesült dolgozók végeznek. Óriási gátak és töltések emelkednek Kína nagy folyóin, új csatorna egyenesíti ki a Duna torkolatát, a Bulgária hegyei közt épülő halalmas víztárolók harc" ba indulnak a síkságokon uralkodó szárazság ellen, a magyarországi mocsaras vidékek kiszárítása halai, mas szántóföldekkel gazdagítja az o-szágot... Mindenütt, ahol a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól felszabadult munka uralkodik, példátlan méretekben bonlakoznak ki a békeszerető, demokratikus népek kultúrájának növekedését, fejlődését, fellendülését biztosító építkezések. Az emberek átalakítják a természetet és átalakítják saját magukat. A népek haladnak, békés munkájukkal útját állják az imperialista agressziónak. És e világ örténelmi jelentőségű, haladó mozgalom élén a szovjet nép halad, a kommunisták haladnak. Sztálin vezeti őket! Sztálingrád ünnepi díszben Sztálingrád, a hős város, zöldelö fái és friss virágai pompájában várta ezt a történelmi napot: V. I. Lenin-csatorna megnyitásának pillanatát. A város dolgozói az egész ország tevékeny segítségével készülődtek az ünnepségre. Sztálingrád rakpartját, a Gorkij Színházat, a csatorna hidrotechnikai berendezé. seil és a csato.nához vezető utakat szobrok díszítik, amelyeket Moszkva legjobb mesterei készítettek. A sztálingrádi rakpart számára Ukrajnából küld ek vörös gránitot. Leningrád építészei dolgozták ki a sztálingrádi úszó kikötőépület nagysza. bású újjáalakításának tervét, A moszkvai te-ület kísérleti földjei: ől, a főváros és más városok botanikus ker jeiböl, egyszóval az ország mihden vidékéről vasúti ko. csíkban, hajóraktárakban, repülőgépeken érkeztek a Volga-Don csatornához a virágdugványok. Csodálatos virágszőnyeg borítja a Sztálin elvtárs monumentális szobrát körülvevő tere*. fásílották a Volga partját és a csatorna bejáratát, növények borítják a zsilipek, gátak lézsüit. Sztálingrád szívét, az Elesett Hősök-terét a Bolsevik Párt és a szovjet kormány vezetőinek areképeí, plakátok és felíratok díszítik. A város más kerületeiben is a VolgaDon-csatornát ábrázoló szép képek láthatók. Különösen sok ilyet állítottak fel a Sztálin-sugárút mentón és az aszfaltozott főútvonal két szélén, amely a város központjától a Lenin csatorna zsilipjeihez vezet. Az első zsilip felett emelkedő diadalív teljes szépségében és pompájában fogadja a Volga felől érkező ulasokat. A diadalív homlokzatán, fehér alapon aranybe űs felírat csillog a napfényben: „Dicsőség a nagy Sztálinnak"! A feliratot gyönyörű domborművek övezik. A diadalív tetejét öntöttvasból készült zászlók díszítik, oldalán oboliszkek emelkednek. Az új vízi főútvonalon a Volgáról a Don felé és a Donról a Volga felé állandóan úsznak a moto oshajók, gőzösök, uszálykaravánok, motorosok. A Lenin-csatorna egyre újabb és újabb hajókat fogad, hogy ezu án az idők végtelenségig hirdesse a szovjet ember hatalmas alkotó képességét.