Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

S&SÁRNAP, 1052. JULIUS 27. á AZ ÖTÉVES TERVÉRT, A IS É KÉÉRT A cséplés és terménybegyüjtés sikeréért küzd Szeged minden öntudatos dolgozó parasztja Húsz nappal ezelőtt fejezte be Szeged dolgozó parasztsága egészévi fáradtságos munkája gyümölcsének, a búzának aratását. Az a nagy lendület, lelkesedés, ame lyei a Dózsa-, Táncsics-, Felszabadulás, és a többi termelöcsoportok tagjai végezték az aratást, magával ragadta a város dolgozó kis- és középparasztjait is. Egy óriási küzdőtérhez ha­sonlított a határ„ folyt a harc, hogy egyetlen szem se peregjen ki, ne menjen kárba, hogy minél előbb új búzából sült friss, fehér cipó kerül­jön a dolgozók asztalára. Egyik helyt traktor, másutt lovak húzták az aratógépet, a kaszások sűrűn 'eaditelték csapásra karjaikat, gyűltek a kévék, sorakoztak a gabonaiceresziek. Nagy akaraterővel folyt a harc a földeken a kenyérért, a békéért. És július 6-án jelenthette a város dpL gozó parasztsága Rákosi elvtársnak: Befejeződött Szeged határában az új kenyérért folytatott harc első szakasza, az aratás. A jövőévi kenyérért folytatolt harc színterei most a szérűskertek Az aratás befejezése után nem változott a határ képe, nem lany­hult a munka üteme, mig az utolsó gabonakeresztek is el nem tűntek a tarlók/ól. Újabb lendületet adott a munkának ezekben a napokban a Nagyszénás és Gádoros fe'hívása, hoz való csatlakozás. „Vállaljuk, hogy a behordást július 27~re befe­jezzük" — tettek fogadalmat a ver­senyfelhíváshoz való csatlakozásban Szeged dolgozó parasztjai. Nem ma­radt pusztába kiáltó szó ez a foga­dalom, amelyet az élenjáró dolgozó parasztok, Katona Pál, Márton Haska János, Molnár András, Csi­szár Antal és több más egyénileg dolgozó paraszt írt alá. Már 24-én cs ig befejeződött a hordás. Befor­dult az utolsó gabonás kévékkel megrakott kocsi is az alsóvárosi szé. rűskert asztagjai közé. Ez jelen­tette a gabonabahordás befejezését Szegeden. Helytállnak a cseplvmunkások Forró a levegő a gépeknél, igaz, nem panaszkodna' a határ sem, de üt a szérűskertben a levegő porral, a törek és polyva milliónyi darab­káival van telítve. Szönlelenül dü­börög a traktor, pereg a szem a zsákokba — nincs megállás. Ke. meny csata ez az égető napsütésben. Csak néha jön erre egy kis szellő, hűsít egy kicsit, de ugyanakkor job­ban kavarja a port is; így amennyi kellemes belőle, annyi kelletmetlen is. Keményen helytállnak a munká­sok a cséplőgépeknél. Egy pillanatra sem szünetel a munka, még a vál­tásnál sem. Látni, hogy az elmúlt hetekben már összeszoktak a mun­kások és tudják, hogyan kell a per­ceket 'kihasználni. Munkájuk nyo­mán a cséplőgép dobja egyenletesen veri ki a sznmet. Jó nézni, ahogy hullanak kifelé. Minél bővebben ömlik a szem, an­nál jobb a gazdának, több jut az államnak, egyben a cséplőmunkások. nak is. A múltban három és fél, négy százalékos részkeresetért dol­goztak a kul ák-cséplőgép tulaj don'o­xknak, ma 6 százalék a részkereset. Az ellenség, a kulák, a 'régit visz­•zasírók a cséplés első napjaiban megpróbálták fékezni a gépnél dói­ra z ók lelkes munkáját, versenyét. Azt híresztelték, hogy pénzben fize­' :k ki a részke esetet. A népnevelők zonban helyükön voltak. Megma­yarázták, hogy a részkeresetet ter­mészetben kapja meg minden csep­ümunkás, 60 kilogramm előleget, ha szüksége van rá, már most fel­/ehet. A zsákolok alig győzik átvenni a gabonát Még alig katlan a mázsa, raá­ris számolnak a csépeltetök, oszt­ják a terményt. így tett ördög Já­nos, hat holdas dolgozó paraszt ls. béke megvédéséért harcolunk a be­gyűjtési versennyel is — ezt lát. ják és tudják azok a dolgozó pa­rasztok is, akik Szegeden gyóze­Egy mázsa búza, 83 kiló rozs a lemre viszik a gabonabegyűjitsl beadása. Ezt elsőnek telte félre. Törvénytudó ember s a törvény szellemében cselekszik. Kiszámíröt­versenyt, hogy ne kelljen szégyen, kezniök és valóra váltsák a Nagy­szénás és Gádoros felhívásához A cséplőgéptől egyenesen a raktárba szállítja Antal, Röszkei-út 5. szám ajittj dolgozó paraszt. gabonáját Dobó Császár István három hold <b} móravárosi dolgozó paraszt utolsó kocsi búzával bcfordu.t az alsóvárosi szérűskert asztagjai közé Az utolsó gabonásszekérrel, amely a gabonát szállítója a szé.üskerlbe, nem sziinl meg az élet a határban. A tarlóhánlást, a másodvetést és a nyári növényápolási munkát végzik a dolgozó parasztok. Az aratás és behordás munkájának lendüle e, a jövő évi kenyérért folytatott harc szintere azonban döntő részben át­terelődött a szérűskertekbe. Medállá!! a pán szavát, a kormány tanácsait Alsóvároson, Rókuson, vagy Új­szegeden bármelyik szérűskertbe lép be az ember, mindenült dicsőség­tábla fogadja. Rajta nevek: idős Ördögh Antal. Hajnal.utca 53. be. girüjlési kötelezettségét 198 száza­lékra teljesítette. Szabó Orbán szenlmihályteleki dolgozó paraszt 191, Négyökríl Sándor szentmiluíhj. teleki dolgozó paraszt Hl százalék, ra teljesítette begyűjtési kötelezett­régét. A régi neveket újak cseré­lik fel. Ez is bizonyí.ja, h'ogy nap­ról-napra sokasodnak azok a do'go­zó parasztok, akik messze túltelj sí­tették begyűjtési kötelezettségüket. Túlte'jesíie fék, mert van miből: megfogadák a párt szavát, a kor­mány tanácsait, alapos munkál ad­lak a földnek s az eredmény nem maradt el. Jutott bőven a beadásra és maradt is nemcsak kenyérnek, vetőmagnak, hanem a szabadpiaca is. Ezek a dolgozó parasztok azok, akik már a tarlóhántást és a másod. növényvetést is elvégezték. „Az ötéves tervért, a békéért, az első ga­asztagjai boriit a hazának" — mondják a színes betűk a dicsőség áblákon. Az ő példájukat említik a népnevelők a gépek mellett s követik sokszázan a szegedi dolgozó parasztok. Ontják a szemet a cséplőgépek Még alig pirkad, de máris feléb­rendnek a szérűskertek. Lovak nye­rítése, kocsik zörgése keveredik a cséplőgépek hangos duruzsolásába, a traktorok erős köhögő hangjába. Ez az összekeveredett hang adja már második he.e a szérűskertekben a munka ritmusát, az ütemet pedig a cséplőmunkások lelkesedése dik­tálja. A cséplőgépek nyelik a kévé­ket, hányják a szalmát, fújják a polyvát és ontják a szemet. A íösz. kei gépállomás 1. számú gépénél Babarczi elvtárs, a felelős vezető reggel a szalmához siet. Ez; ismétli meg többször is naponta, de most reggel különös nagy gonddal tapo­gatja a kalászokat, nem marad-e benne szem. — Húzasd meg a kévét —kiáll az etetőnek —, mert puha a teteje az éjszakai harmattól. Aztán lapátot tart a törek és a polyvalyukba, majd magához inti a csépellető gazdát és ketten is ellen, őrzik, szórja-e a szemet a gép. Mi­után nem találnak egyet sem, Csá­szár István, a gazda csak ennyit ta a géprészf, a munkások részé' megmaradt részből a vetőmagol félretette mennyi kell kenyérnek, hagyott szabadpiacra is. A búzabó! megmaradt 92 kilót, a rozsból fenn­maradt 110 kilót hozzácsapta a be­gyűjtési kötelezettséghez és így búzabeadását 192, rozsbeadását 232 százalékra teljesítette, egyenesen a gép farától. A raktárak előtt hosszú sorbaffl. állnak állandóan a kövér zsákok­/aló csatlakozásban adotí szavukat: „Városunk kenyér- és takarmány­.abona beadási tervét augusztus 12-re teljesítjük és Alkotmányunk napjára, augusztus 20-ra pedig hat százalékkal túlteljesítjük." Az aratás, hordás munkája után a cséplés és a begyűjtés ls szer­vesen kapcsolódik össze az üzemi dolgozók munkájával. Itt fe, ott ia a többtermelésért, a békéért folyik a harc. Kölcsönösen ügyelik egy­mbnd: — Jó munkát végez, pocsékol. Póczó Mihályné boldog mosollyal mondja: Teljesítettem az állam iránti kötelességemet. 150 mázsás napi teljesítmények Nincs kérdés, amit a népnevelők ne ismernének. Az ő 6zavaik, taná­csaik jelentik itt a pártszervezet segítő kezét. Maguk köré gyűjtik munkatársaikat, a csépeltető dol­gozó parasztokat, választ adnak a kérdésekre, beszélnek a munkáról, a feladatokról. Tisztán és világo­san látja minden cséplőgépnél dol­gozó, munkája célját, hiába a ku­lák erőlködése, nem ingathatja meg biza'mukat, hiüket, sőt az ellenség acsarkodása láttán még elszánlab- , ban, keményebben küzdenek. Csat­tognak is állandóan a cséplőgépek dobjai, gyűlnek az aranyos búza­j szemek a zsákokban, telnek a rak­j tárak. S nem ritka már az a nap Szüntelenül dübörög a trak ulncs megállás- Kemény harcot vív gépállomás gépe mellett, tor, pereg a szem a zsákokba — nak a cséplőmunkások a röszkei nem sem, hogy nemcsak a 100, hanem a 150 mázsát is meghaladják a na­pi teljesítmények a cséplőgépeknél. A röszkei gépállomás cséplőgépei közül a 3-as és 4-es, Fekete és Kollár elvtársak vezetésével 24-én ls 153. illetve 157 mázsát csépel­tek. Messze túlszárnyalták páros­versenytársaik eredményét. A cséplőgépek dolgozóinak lel. kes munkája, a begyűjtésben élen­járók seép eredményei megszólal­tatták a kultúresoportokat. a Béke­zenekar brigádja,:!. Színjátszók, 6zav3ilók, énekesek és zenészek mű. vészettikkel mind hozzájárulnak a csénlés és begyűjtés gyors teljesí­téséhez. Napközben, ebédszünetben 1 szórakoztatják az új kenyér harco­sait. Ha nem is dúsan, azelőtt fe arat­tak. csépeltek Szeged dolgozó pa­rasztjai. De kinek volt belőle öröm? I A kulákoknak, kizsákmányolóknak. Ma a nép csépeli a szegedi szé­lűkben a sajátját. Boldogan és büsz­kén teljesíti hazája iránti köteles­ségét. Erről 6zólnak a versek és dalok a kultúresoport tagjainak ajkairól, erről beszél a szegedi dol. gozó p-at asztok mosolya fe. Kora reggeltől késő estig sor j kokkal megrakott kocsik a begyüj kai megrakott kocsik. szekerek. Alig áll odébb az üres kocsi, márfe újsbb csatlakozik a megrakott ko­csik sorához. így megy ez kora reggeltől késő estig. A raktáros, zsákolok a'ig győzik átvenni a ga­bonát, Gyűlik a gabona, mert a ban állnak állandóan a kövér zsá. tőhelyek elő'*. más munkáját ipari munkások, dol­gozó parasztok. A siker bárhol is szülessen, üzemben, cséplőgépnél, vagy begyűjtő helyen, közös és nyomában az öröm is közös. Erről ír Harangozó Gézáné a Szegedi Kerderfonógyár dolgozója. IÍEDIES KÚSZÓ ELVTÁRS! i pénteki Délmagyarországban olvastam, hogy 147 százalékra teljesítette kenyérgabona begyűjtését. Örömmel tölt el az az érzés, hogy dolgozó parasztjaink velünk együtt méltón kiveszik részü­ket a békéért vívott harcból. Koszó István eredménye bizonyítja azt a nagy összetartást, amelyet a munkás-paraszt szövetségben megtalálunk. Bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyek naponta valósulnak meg az üzemekben és a szántóföldeken. Én, mini üzemi dolgozó, aki a Sze. gedi Kenderfonógyár vizesfonó osztályán dolgozom, minden igyekeze­temmel azon vagyok, hogy ötéves te vünk döntő évének III. negyed, éve sikeres legyen. Kószó elvtárs 147 százalékra teljesítette kenyérga­bona begyűjtését. Én 107 százalékra teljesítem naponta terv előirányzó, lómat. Levelemben köszönetet akarok mondani Kószó Istvánnak és egy­ben a további munkájához is sok sikert kívánok, { A zokból a fonalakból, amit gyártunk, gabonászsákkok is hé­szülnek. Kószó István és a többi mezőgazdasági dolgozó gon­doljon arra, amikor a cséplőgépnél búzaszemekkel telnek a zsákok, hogy ezeket ugyan olyan szorgos kezek készítették, fonták és szőtték, mint amelyek a gabona betakarítást végzik. Gondoljanak arra, hogy mi épp úgy harcolunk a békéért, a szocializmus építéséért, mint ahogy dolgo. zó parasztságunk napjainkban a cséplőgépnél, a szemveszteség nélküli eredményért, a béke védelméért. Harcunk egy, célunk közös, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban sorakozzunk fel egyemberkénl a béke megvédéséért, a maradéktalan tervteljesílésért. Harangozó Gézáné Szeoadi Kender fonógyár vigesfonőja

Next

/
Oldalképek
Tartalom