Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

ISÍKfAP, 19*72. JUNIUS 24 FÁRTÉLET Egy pártcsopori munkája a Szegedi Gyufagyárban Ozjeroemkben folyik a hanc a má­fecxfík negyedévi terv maradéktalan teljesítéséért. E harc kimenetele niaigymértélkben az üzemi pártszer. vezetek mtunkájától függ. AtióJ. ho­gyan mozgósítják a dolgozókat a feladatok megoldására, a nehézsé­gek leküzdésére. A párttagok pél. damtítatásán, lelkes kezdeményezé­sén múlik a'mimikaversenyek sikere. A dolgozók mozgósításában nagy feladat vár a pártcsopoa-tvezetökre. Nekik * kell lenniük a kezdeménye, zöknék a felajánlások szervezésében. Az ő jó mimikájuknak kell, hogy előbbre vigye az egész üzem har­cát a termelési eredimények fokozá­sáért. Igy van fcr a gyufagyári pártcso­portvezetőknél, akik a politikai fel, világosító munka mellett a terme­lés, fokozására is buzdítják a hoz­zájuk beoíffiíott elvtársakat. Maguk a pártcsoportvezetők járnak élen a munkaversenyben, példát mutatva az üzem ;ölbbi dolgozóinak. Párlcso. portvezetők voltak az elsők a do­bozosztályon, akik áttértek a más. fél, majd két gép kezelésére. Ő'.-ef ktirették a többi dolgozók ts így ériék el, hogy üzemük még eddig minden esetben teljesítette előirányzott tervét. Első negyedévi tervüket 104.2 százalékra teljesítet­ték, s az elmúlt két hónapban is túlszárnyalták az előirányzott ter­vet.© A dobozosztáiy dolgozói között élenjár Ábrahám Ferencné munka, érdemrendes sztahánovisla. ö a bel­doboz készítők pártcsoportvezetője. Régcía együtt dolgozik a hozzá beosztott elvtársaitkai, ismerik, sze­retik egymást és jó munkájával ér­demelte ki bizalmukat. Elmondja, hogy munkaidő után gyakran össze­jönnek a pártcsoport tagjai megbe­szélni az előttük álló feladatokat, felmerült problémákat. Ábrahám elvtársnő jó munkája nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a dobozosztá. lyon ssónoi javaslat hangsolt el a kollektív szerződés megbeszélése­kor. Gyakran foglalkoznak a munka kérdésével is. Ki, hogyan halad, mi­lyen eredményeket 'ért el a június elsejei felajánlások teljesítése óta? Ábrahám elvtársnö ellenőrzi a hozzá beosztot; elvtársakat, hogyan vég. zik el a pártmunkájukat, eljárnak-e pontosa® a népnevelő értekezletekre. A rendszeres ellenőrzés eredménye­ként a népnevelők igyekeznek min­den alkalommal pontosan megje­lenni az értekezleteken és az ott kapott szempontokat tudatosítani az üzem dolgozóival, Igy az üzemben fokozatosan javul a munkához való viszony, s ennek eredményeként emelkedik a termelés is. De meg­javult a dolgozók egymáshoz való viszonya is. Mindjobban kifejlődik á kollektív szellem, s ez megmutat­kozik az elvtársi segélynyújtásban A pártcsoporton belül ssicesen kisegítik egymást a dolgozók, ha valamelyikőü'knok rosszabbul megy a gépe, szakad a papír, befű­zik helyette az egyik gépet s fi­gyelnek rá adidig, míg a másik gé­pe: rendbe mem hozza munkatár­suk. A munkában elért szép eredmé­nyek meliett azonban hiányosság is mutatkozik a pártcsoport munkájá­ban, de a hiányosság megmutatko. zik magánál a pártszervezetnél is. Az utolsó hónapokban sokan hiá­nyoztak a politikai iskoláról. Nem folytattak megfelelő harcot a le­morzsolódás ellen. Maga a párttit­kár elvtársnö is lebecsülte az okta. tás jelentőségét és a helyett, hogy meggyőzték volna az elvtársakat, a szemináriumokon való megjelenés fontosságáról, megalkuvó álláspont­ra helyezkedtek. — Túlóráztunk — mondja Orosz elvtársnő és Ábrahám elvtársnő is ezzel magyarázza a mulasztásokat. Hiányosság még az is, hogy nem minden párttagot igyekeztek be­vonni a pártmunkába. Sok párttag egyhelyben topog és nem fejlődik, mert sem az oktatásba, sem a párt­munkába nem vonták be őket. En­nek a hibának kiküszöböléséhez azonban már megtették az első lé­péseket és arra törekednek, hogy minden párttagot bevonjanak a pártmunkába és feladatokkal való megbízással elősegítsék fejlődésü­ket. Á következő hónapok fontos fel­adata, hogy a pártszervezet a párt­csoportvezetőkön keresztiül állan­dóan tudatosítsa a dolgozókkal a tanulás fontosságát s így jól előkészítve a jövő év.i ok­tatást. Rá kell mutatni, hogy nem elég a termelésben jó munkát Vé­gezni, politikailag is ffej'ődmie kell minden öntudatos dolgozónak, A jövő évi oktatás jó előkészítésével a mos; megmutatkozó hiányosságokat kiküszöbölhetik és az oktatás terén jelentős eredményeket érhetnek majd el. A gyufagyári pártcsoportvezetök megértették, mik a feladataik és jó munkát végeznek a párttagok moz­gósításában. A mostani eredményei, ket azonban még tovább tudják fo­kozni, ha a pártszervezet minden tagja kiveszi részét a pártépítésből és fejlesztik politikai tudásukat. A hiányosságoknak kiküszöbölése hoz. zajára] ahhoz, hogy mindjobban kifejlődik az elvtársakban a kollek­tív szellem, az elvtársias segítség­nyújtás és ennek alapján tovább ja­vulnak a termelési eredmények is. Gyptvai János: Kultúrforradahnunk fontos fegyvere: A KÖNYV Népi demokráciánk kormánya a dolgozó nép kutlurális színvo­nalának emelésére milliós összegeket fordít. Ezekből az összegekből sok jut könyvtárainknak is, hiszen a könyvtáraik fontos szerepe dolgo­zóink irodalmi, művészeti és tudom ányos érdeklődésének nevelésében felbecsülhetetlen jejenőségű. A hetenként megjelenő könyvelt közül Szeged két országosán rü könyvtárába, az Egyetemi és a Somogyi könyviárba is naponta érkeznek hatalmas könyvszálláImányok. Ezek­ből a könyvekből ismertetünk kettőt, melyek az amerikai imperializ­mus igazi arcát mutatják be. Amerikai cirkusz Az Ifjúsági Könyvkiadó kiadású, ban megjelent növeli agyit jtemény­ben 16 ország írói mutatják meg az amerikai imperializmus rothadt­ságát. A címadó eilbeszélést Albert Maltz írta, az amerikai gyermekek egyik napjáról. A kötet másik irása, Nakos görög író elbeszélése, a gö­rög gyermekek mérhetetlen szenve­dését, nyomorát, a „Dolgozatírás" című novella a jugoszláv iskolák farizálódását mutatja be. Martín Löve német író munkája pedig a német iskolák hdlyzetéről szól. A kötet második fele Vietnám, Kína, Korea népeinek hősi harcát ismer­tei! Irina V0lk „Két apa" című írásában a koreai nép szenvedései­nek állít emléket. Kiemelkedő mun­ka a gyűjteményben Paul Eluard novellája, amely egy kisllány fejlő­déséről szól, akit megrendítenek a világ, a háború borzalmai és felis­meri, hogy a menekvés egyetlen útja: harc a békéért, a szabadság­ér! NEMZETKÖZI SZEMLE A New-York Herald Tribüné című ismert reakciós amerikai lap egyik legutóbbi száma így kesereg: „Két­ségtelenül egyre szélesebb körben terjed és mélyül el az az érzés Európában, amely neheztel, vagy szembeszáll, esetleg fél azoktól a dolgok: ó'. amelyeket az Egyesűit Államok hivatalos politikája hoz Eirrópára... Az európalak úgy ér­zik, hogy Amerika gyakran túlsá­gosan uralkodik, gyakran túlságo­san türelmetlen és néha tú'ságusan heves az európai országokhoz való viszonyában." Az amerikai lap, mint látjuk, nagyon ls finomkodón jellemzi a helyzetet. Amit leír azon­ban. még így is komoly beismerés. Beismerése annak, hogy az amerikai imperialisták háborús pol'tikája egyre nagyobb riadalmat, ellensze­gülést, s ugyanakkor növekvő mély gyűlöletet vált ki egész Nyugat­Európában, nemcsak a dolgozók, de a legszélesebb közvélemény körei, ben Is. Az elmúlt hét o'aszországl és franciaországi eseményei mind. ennek mcsszehangzó bizonyítékát szolgáltatják. „Takarodj Olaszországból idegen !** Hétfőn Olaszország fővárosába érkezett Ridgway, a hírhedt pestis­tábornok, a támadó atlanti haderő főparancsnoka. Utazásának célja nyilvánvaló volt: a háborús előké­születek meggyorsítása, s újabb utasítások átadása az amerikaiak olaszországi csatlósainak, a keresz­tény-demokrata kormány képviselő­inek. Ridgway olaszországi fogad­tatása azonban — pár nappal a franciaországi hasonló fogadtatás után — keserű és hosszú Időre szóló tágjai zárták körül — bizonyára" azért, hogy a római nép ,,ne ter­helje túl" a tábornokot ..szereteté­nek" ezernyi megnyilvánulásával. Vagyis a pestistábornok ^eldicse­kedhet" majd otthon, hogy Olaszor. szág népe pontosan úgy fogadta ét, mint gyűlölt hódítót, pontosan úgy, ahogy a gyűlölt hódítót a hazájukat szerető, függetlenségükre büszke né. pek minden időben fogadni is szok­ták. „Takarodj Olaszországból Ide­gen!" — hangzott annakidején Garibaldinak, a nagy olasz szabed­sághősnek a jelszava. Ezzel a jel­leckét adott az új háború őrültjei- szóval köszöntölte Ridgwayt az Ezt láttam Amerikában Az ifjúsági kiadó novellagyüjte­ményeinek igazságát támasztják alá Gyelvai János riportjai. Gyetvad János közel huszonöt esztendeig élt Amerikában s aÓkalma volt megfigyelni Amerika akkori életét. Ott élt akkor is, aimikor a roose­welti „emberi jogokat, szabadság­jogokat" a Truman-klikk lábba] ti­porta. A kötetben bevándoroltak, bennszülöttek, sztrájkolok mondják eil véleményüket Truman „emberi jogairól, szabadságjogairól", meg­bélyegezve a más népek leigázásá­ra törő imperialista politikát. Gyct. vaá János nyitott szemmel járt Amerikában s könyvéből a puszlulló, halálát érző, de agresszívan iámadó Amerika mellett megisme-jük a másik Amerikát, a nép Amerikáját, azt, amely küzd Truman és cinko­sai e]]en, küzd azért, hogy Amerika ne lehessen az emberiség, a civdli záció, a kultúra sírásója. nek. Ridgway.nak valóban lesz mi­ről mesélnie, ha jelentéstételre ha­zautazik Washingtonba Elmesél­heti majd, hogy egy egész nép utá­lata és gyűlölete kísérte olaszor­szági „szemleútja"' a'att. Elmesél­heti majd, hogy őt, az amerikai mi­litarizmus teljhatalmú megbízottját a szó szoros értelmében becsem­pészték a római repülőtérről a vá­rosban lévő szálludájába. Elmesél, heti, hogy érkezésekor ötvenezer fő­nyi rejidó'rhadsereg cirkált Róma utcáin, hegy gépkocsiját á'lig fel­fegyverzett motorkerékpáros rend. őrök kisérték, hogy méltókat;ákon kellett szállására „vonulnia'* és hogy szállását könnyfakasztó bombákkal felfegyverzett rohamrendőrök, a tit­kos szolgálat ügynökei és a milic'a Unttá, az Olasz Kommunista Párt lapja és ezzel a kiáltással fogadta őt egész Olaszország népe. Ezzel a jelszóval tüntettek ellene Róma dol­gozói, ezzel a jelszóval sztrájkoltak a nápolyi munkások, igy tüntettek é:j sztrájkoltak Milánó, Bologna, Novarra. Pavla, Torino, I'adova éa más olasz városok lakosai, s a kör­nyező falvak do'gozó parasztjai. Ridgwaynak Olaszországban ugyan­azt kelleti tapasztalnia, mint Fran. claországban: a népek gyűlölik a háború szá láscsinálóit és készek arra, hogy békéjüket és szabadságu. kat minden eszközzel megvédelmez­zék a ,,gyűiö!t idegen'- ellen. Szélesedő békeharc Franciaországban A Biztonsági Tanács június 20-i ülése New-York (TASZSZ). A B zton­sági Tanács június 20-i d'élelött-i ülésén folytatta annak a szovjet ha. tározali javaslatnak vitáját, amely indítványozza, szólíteanak fei min­den államot, hogy támogassa és ra­tifikálja a baktériumháború eltiltá­sáról szóló genfi jegyzőkönyvet, Görögország. Hollandia, Brazília, Törökország és Anglia képviselői tá. mogafták az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy ezt a kérdést terjesszék a leszerelési bizottság elé Min; ismeretes, ennek az amerika indítványnak az a célja, hogy meg­hiúsítsa a szovjet határozati javai­latot. {fyimzti Isíi/Áhm mutífa és {útM 45. § 1. A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a niuu­kához va'ó jogot és a végzett mun­ka mennyiségének és m'nőségénck megfelelő díjazást. GyimeH Istvánné mélyen elgon­dolkozva nézi e sorokat. Akarat­lanul is régi élete jut eszébe. 14 éves volt, amikor tanoncnak sze­gődött. Szakma után vágyott, a varrás műveleteit akarta elsajátí­tani. Apja úgy vélte, jobb lesz, mint a gyár. Az igyekezet megvolt benne, mégis csak két évig bírta. Magas, sovány leány volt, a varrógép mellett meggörnyedve dolgozott, betegsége végetvetett a tanulási lehetőségnek és végül, amitől leg­jobban félt, gyárba kellett mennie. 1938-ban amikor a kizsákmányolás már-már kibírhatatlanná vált, je­lentkezett az Ujszegedi Kender­szövőgyárba. Utálattal nézte a gé­peket, megborzadva gondolt arra, hogy ezután ez lesz a kenyérke­reső helye. Néha elfogta az áb­rándozás: többet dolgozom, nő majd a ' keresetem. De amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el­hessegette még a gondolatot is. Miért, vájjon miért tenném? Sem­mivel se lesz jobb. A fizetés egy. Eltásultan, a nyomorba beletörődve tengődött tovább. Hogy is mert volna még csak gondolni az em­beri jogokra, a becsületes életre? Mint egy íilm, úgy pereg gon­dolatában a további élet. A fel­szabadulás után a Szegedi Kender­tonógyárban folytatta munkáját. A j kapitalista láncoktól megszaba­| dúlva, úgy érezte, új emberré vált. Nem érezte már magán a hajcsárok tekintetét, kedvet ka­pott a munkához. Fizetésnél egyre több került a borítékba. szinte ma­ga is elcsodálkozott, mennyi min­denre képes. Egy napon munka­társnőjével, Vatta Rókusnéval új terveket szőttek. — Megpróbáljuk, biztos sikerül­ni íog. Két gépet kezeltek ez­! után, s bebizonyosodott, hogy kü­lönösebb táradság nélkül is, új ! munkamódszerekkel tökéletesen i ellátják a két gépet. Fizetése ak­kor már 700 íorint körül járt. pél­dájukat többen követték, egyre több lett azoknak a dolgozóknak j száma, akik megértették, érdemes [ dolgozni, hiszen munkájuk, meg­hozza gyümölcsét. örökké emlé­kezetes marad Gyimeti Istvánné számára 1952. április 4. Sztaháno­vista oklevéllel tüntették ki. Ugy érzi, nincs nála boldogabb ember a íöldön. Ezer forint havi kereseté­ből nyugodtan élhet kis családjá­val. Alkotmányunk születésének har­madik évfordulójára készülnek a Szegedi Kenderionógyár dolgozói. Meglogadták, eredményeik növe­lésével ünneplik ezt a napot. ,,Au­gusztus 20. tiszteletére telajánlom, hogy 130 százalékos teljesítménye­met 135-re fokozom." — fogadta meg Gyimeti ls'vánné elvtársnő is. A dolgozó nép állama iránti sze­retet késztette őt arra, hogy telje­sítménye fokozásával fejezze ki há­láját munkája megbecsüléséért. Gyime'i Istvcfané becsületbeli kötelességének érzi vállalása telje­sítését. Sztahánovistához méltóan, szinte napról-napra emeli teljesít­ményéi, A legutóbbi dekádban 148 százalékos eredményt ért el. A fel­adat most már az, hogy ezt az eredményt turtsa Alkományunk ünnepéig. A munkamódszerének meggyorsításával biztosítja terme­lésének egyenletes emelkedését, hogy méltóan köszöntse augusztus 20-át. dolgozó népünk nagy ünne­pét, ' , 7. Az olaszországi „látogatása" után Franciaországba visszatérő Ridgwayt Párizsban sem fogadta vigasztalóbb látvány. Az elmúlt napokat a Jac­ques Duclos és a többi letartózta­tott francia hazafi szabadonbocsá­tásáért és a fasizmus visszaverésé­ért folytatott; franciaországi te. megharc kiszélesedése jellemzi. Egyre több francia — nemcsak a munkások, de parasztok, a közép­rétegek képviselői, értelmiségiek — értette meg m!ndcn eddiginél vilá­gosabban, hogy a Kommunista Párt ellen hozott és lervbevett fasiszta intézkedések csak bevezetői vala. mennyi demokratikus és haladó szervezet elleni általános támadás­nak. Ez az oka annak, hogy Fran­ciaország legkülönbözőbb megyéi­ben egyre több és több szocialista pár funkctoi.árius jelent) b: tilta­kozását Jacques Duclcs letartózta­tása ellen és ez az oka annak, hogy a burzsoá sajtó egyes lapjai, így például a „Le Monde", aggcda'mu. kat fejezik kl a francia kormány amerikai parancsra hozott fasiszta intézkedései miatt. Ebben a helyzetben különös jelen­tősége van a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdai rendkívüli ülésének. „A háborús po­litika el jeni harc — mondotta erön az ülésen Ellenné Fajon, a Párt Politikai Bizottságának tagja —> amelyben a kommunisták az első vonalban küzdenek, máris komolyan lefékezte és megzavarta Franciaor. szágban a háborús uszítók tervei­nek kivitelezését,. m Készek va­gyunk arra, hogy ezt a küzdelmet minden franciával együtt folytassuk — vélemény, vallás és társadalmi különbség nélkül — mindazokkal, akik az amerikai uralom végét kí­vánják, elítélik a bűnös baktérium­háborút, követelik az atomfegyver betiltásé; és a német kérdés békés megoldását... A most folyó küzde­lemnek, amelyet kommunisták és nemkommunisták együttesen foly­tatnak, nem lehe; más célja, mint a béke megvédése!" Fajon-nak ezek a szavai, amelye, ket a Párt Központi Bizottsága, nak hasonló tartalmú határozata kö­vetett, újabb erőt, lendületet köl­csönöznek, biztos irányt szabnak a francia nép nagy harcának. És mini erre Etlenne Fajon beszámoló­ja is rámutatott, minden előfeltétel meg van arra, hogy a francia fér­fiak és nők mii ióinak közös akciója igenis mec tudja vá toztatni az or­szág jelenlegi politikáját, helyre tudja állítani Franciaország nemzeti függetlenségét és meg tudja terem­lent egy békekormány lehetőségét. A követlteseles békepolitika útján Az amerikai agresszoroknak a ko­reai fegyverszüneti tárgyalásokon tanúsított gálád magatartása, az angol hadügyminiszter koreai láto­gatása mindennél jobban bizonyítja, hogy a férfiak és nők millióinak fokozott békeharca ma fontosabb és döntőbb jelentőségű, mint valaha ls­Ez a milliókat és milliókat magával ragadó békeharc tudja csak meg. akadályozni, hogy az amerikaiak feladják a fegyverszünet) tárgyalá­sok szabotálására irányuló politiká­jukat és csak a népek fokozott béke­harca tudja arra kényszeríteni őket, hogy elálljanak a távolkeleti háború kiterjesztésére Irányuló bíinös ter­veiktől. A béke és háború erői kö­zötti harcnak ebben az új és minden ddlginél szélesebb szakaszában ha­talmas jelentősége van annak, hogy a békeszerető emberek, minden bé­kéért aggódó hazafi, mindig és biz­tosan építhet a Szovjetunió követke. zetes és lankadatlan kékepolitiká­iéra. A hét elején Washingtonban a Szovjetunió javaslatára újra meg­kezdődtek a tárgyalásik a háború Idejébő] származó kö'csön.bér'.et szállítások kérdésének rendezésére, szerdán ugyancsak a Szovjetunió ja­vaslatára összeüli a Biztonsági Ta­nács, amely kél szovjet javaslatot tárgyal, az egyik a baktériumhá­ború alkalmazásának eltiltását kő. veteti, a másik az ENSZ-be való felvételüket kérő államok — köz. tök Magyarország — kérelmének egyidejű elfogadását javasolja. Ezek a szovjet lépések ország-világ előtt bizonyítják be ismét a Szovjetunió­nak békés együttműködésre, a há. borús veszély k'küszöböl'sére, a problémák tárgyalások útján való rendezésére irányuló törhetetlen készségét. Ugyanakkor a svéd re­pülőgépek ügyében közzétett szov­jet jegyzék félreérthetetlenül fi­gyelmeztetés mindazok felé. akiket illet, hogy a Szovjetunió békés po. litikája semmikép sem a gyengeség je'e, hanem az ereje luda'ában lévő nagy szocialista állam belső termé­szetéből fakadó po'it.ka. A szovjet békepoíitikáuak mind. ezek az újabb megnyilvánulásai újabb bátorítást, hitet s erői köl­csönöznek a bekéért küzdő milliók­nak

Next

/
Oldalképek
Tartalom