Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

ÁDENAUERT UJABB SÚLYOS POLITIKÁT VERESÉG ÉRTE BÜCLOS ELVTÁRS LEVELE A VIZSGÁLÓBÍRÓHOZ ÍTÉLETET HOZOTT A SZEGEDI JÁRÁSBÍRÓSÁG A CSORVAI KULÁKBANDA BUNPERÉBEN AZ MDP CSONGRADM EGYEI PAR ZO'TTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 145. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1852. JUNIUS 22. Szigorúbb takarékossággal a második negyedévi terv teljesítéséért ' (NP) Tűrhetetlenül felfelé ívelő Vonal — ezzel jelképezhetjük azt a fejlődést, amelyet népi demokrá­ciánk megtett a felszabadulás óta. Eredményeink, sikereink nem hul­lottak monnaként az égből, hanem nagyon kemény, nehéz munka gyü­mölcsei. Nehéz és kemény munkát követel további utunk is. Nagy fel­adatok állnak még előttünk ötéves tervünk magvalósításában, de még a másodk negyedévi tervünk telje­sítésében is. Fel kell használnunk tninden erőforrást tervünk teljesí­tése, illetve túlteljesítése érdeké­ben. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a taka­rókosságra, sokkal szélesebben kell kibontakoztatnunk a dolgozók anyaigtakarókossági mozgalmát. Ez a hivatás elsősorban a szakszerve­zetekre vár, hogy a felvilágosító és szervező munka minden eszközével dolgozzanak ezért. És mert fontos, alapvető termelési kérdésről van szó, pártszervezeteinknek is kezde­ményezöen, mélyrehatóan kell tö­rődniük, politikailag irányítamiok, ]elkesíténiök és ellenőrizniök kell az anyagtakarékossági mozgalmat. A szegedi üzemekben ezerféle le­hetőség van az anyaglakarékossúg­ra. Éltnek-e üzemcink ezekkel a le­hetőségekkel? Meg kell monda­nunk: igen is, nem is. Több helyen csak kampányszerűen foglalkoznak szakszervezeteink és partszervezete, ink ezzel a mozgalommal. Nem egy üzemben úgy tűnik, vagyis az ered­mények azt mutatják, feledésbe ment az anyaggal való takarékos­kodás egyik legnagyszerűbb módja, e mozgalom egyik jelentős ága, a Gazda-mozgalom, Rosszul dolgozik az az üzemi funkcionárius, aki elszigeteli a ta­karékossági mozgalom fejlődését a szocialista verseny fejlesztésének, a tervteljesítóanek általános felada­taitól. A cél az, hogy a takarékos­sági mozgalmat a verseny állandó részesévé tegyük, céltudatosan a Jermelés legfontosabb feladatainak szolgálatába állítsuk. Példaképeink, a szovjet dolgo­zók, abban az erőfeszítésben, hogy a népgazdaság minden ágában újabb ós még jelentősebb eredmé­nyeket érjenek el, igen nagy fon. tosságot tulajdonítanak a vesztesé­gek elleni harcnak, a szigorú taka­rékosságnak. A gazdaságosság és takarékosság kérdése, mint elsőrendű fontos feli­adat vetődik fel nálunk, annál is inkább, mert valljuk meg őszintén, itt szegedi viszonylatban is munká­saink, mérnökeink, gazdasági veze­tőink még nem szokták meg minde­nütt, hogy takarékosak legyenek. Természetesen nem mennek el kö­zömbösen a kártevések mellett, sőt sok és egyre több az olyan dolgozók száma, akik eredményesen küzde­nek a selejt ellen s kimagasló ered­ményeket érnek el a takarékosság terén. Az Autójavító Vállalatnál például nagy fontosságot tulajdo­nít nemcsak a vezetőség, hanem a dolgozók nagy része is a takarékos­ságnak. Az anyagtakarékosság el­len vétőket termelési értekezleten szóbeli megrovásban részesítik. Tóth István ifjúmunkás gondrtiku­ságból többször eltörte a fúrót Gyuris Tibor és Kapás István gon­datlansága miatt állandóan pocsé­kolódott az oxigén. Munkatársaik erélyesen felléptek ellenük és a bí­rálatok után kijavították hibáikat. Vdltak és vannak eredményeink a takarékosság terén, de ez a harc, amelynek kezdeti lendülete számos területen alábbhagyott, még nem vált vérévé minden munkásnak és vezetőnek, ahogy azt feladataink, a II. negyedévi terv teljesítése meg­kívánja. A takarékosság legfontosabb te­rülete cz anyagtakarékosság. Kirov elvtárs egy alkalommal az egyik leningrádi építkezésen meglátta a sárbatiport téglákat. Azt kérdezte az egyik munkástól: ,,Mondja csak, mennyibe kerül egy tégla? — Tíz kopejlába" — hangott a felelet. Ekkor Kirov azt mondta: „Na és ha 10 kopejt&sok hevernének itt, ak­kor is közömbösen mennének el mellettük és nem szednék fel azo­kat?" A má üzemeinkbein gyakran nem veszik észre és lépten nyomon elveszítenek az elhullott anyagok­ban filléreket, sőt egyes helyeken még forintokat is. Vannak, akik ap­róságnak tartják a sárbetaposott téglát, * szemétbe hullott széndara­bot, pedig ezek a „kicsinységek" a fém, a szón, a fa kilogrammjait, az olaj, benzin literjeit, az elektromos áram kilowattól óit teszik ki. Ezek­ből a „semmiségekből" milliók ke­letkeznek és népgazdaságunknak ha­talmas károkat okozhatnak. Csak a gondolllanság kiküszöbölésével ha­talmas összegeket takaríthatunk meg. A nyersanyag takarékos fel használásával, a gépek és szerszá­mok fokozottabb ápolásával további milliókkal segíthetjük népgazdasá­gunkat. Selejt a tiermelésbem — kidobott pénz! A selejtgyártók, rossz minő ségi munkát végzők ellopják „ki­csiny" hibáikkal azt a pénzt, időt, nyersanyagot, elektromos áramot, amit az egész gyár megtakarított. Eredményeink vamnaik a minőség javításában, de ezt a harcot tovább kell fokoznunk, szigorú harcot kel! indítanunk a selejt ellen. Ez ál­landó, mindennapos feladatunk, ter­vünk télejsítése érdekében. Minden üzemben arra kell ne­velni a dolgozókai, hogy a sele <t­tel szemben kíméletlenek legyenek. El kell érnünk azt, hogy üzemeink­ben minden dolgozó egy frontba álljon a hanyagság és mindazok ellen, akik /élválról végzik mun­kájukat. Az öntödei munkás, aki gép alkatrészeket önt!, az eszter­gályos, aki megmunkálja, a szerelő, aki össze szereli a gépet, éppen annyira felelős, mint a gyártás ve­zetője. Takarékosság — állam, a nép­tu'ajdonának felhasználására vo­natkozó gondosság. Szükséges, hogy ez a gondosság a társada­lom tulajdonával, most, amikor öt­éves tervünk döntő évének si­keréért dolgozunk, minél szélesebb teret nyerjen Szeged üzemeiben. Túl kell nőnie azonban a takaré ko6«ági mozgalomnak még ezen a határon is. El kell jutnia minden háztartásba. Ma már miniszterta­nácsi határozat kötelezően Írja elő és megszabja ezen a 'éren a feladatokat. Eredményeket ér­tünk el több üzemben, egyre több dolgozó kapcsolódik be a mozga. lomba. De nem egészségesen fel­felé ívelő ez a vonal, sót most ellanyhulás, visszaesés tapasztal­ható. Hírül sincs olyan lendületes, mint pé'dául közel egy évvel ez­előtt volt. A Szegedi Cipőgyár dolgozói mutatnak most jó példát a Gazda-mozgalom keretében. Még március 9 ére vállalták, hogy hul­ladék bőrből 500 pár gyermekszan­dált készítenek. Teijesltnionyük 520 pár gyermekcipő volt. Hazánk felszabadulása napjára, április 4-ére újabb 500 pár cipőt vállal lak hulladékanyagból. Felajánlá­sukat teljesítették, 13.780 forint értékű gyermekcipőt készítettek el. Május elsejére 150 pár gyermek­cipő helyett 220 pár cipőt készí­tettek, ugyancsak hulladék anyag­ból. Napjainkban kemény harcot folytatnak üzemi munkásaink a második negyedévi terv teljesíté­séért, illetve túlszárnyalásáért. Akad­nak olyan üzemek, ahol gondol okoz az anyagellátás. A tervleije­si'ést könnyíti meg tehát az. aki az eddigi kárbaveszett hulla­dékból hasznos anyagot állít e/ő. Fonfos követelménye még tervünk­nek az önköltség csökkentése. Ehhez is nagymértékben hozzájá­rulhat az eddig elherdált hulla­dékok és mel'éktermékek feldol­gozása. A Gazda-mozgalom forrá­sa: munkásosztályunk, dolgozó lé­pünk elszántsága arra, hogy vég­rehajtja, túlteljesíti a tervet. A gyárak, üzemek vezetői minden­napi munkájának szerves, elvá­laszthatatlan részévé kell lennie a takarékossági mozgalom irányítá­sának. A tervteljes ítés a munka zavar­talan biztosításának egyik előfel­tétele a gépkarbantartás. Ha az üzemi gépberendezést jól karban­tartják, ezzel lehef'őséget nyújta­nak a termelés növelésére, jó mi­nőségű munkára és a selejt csök­j kerítésére. A munkagép karban­| tartása elsősorban a gépen dol­gozó munkástól függ. Sokan van­' r.ak olyan dolgozók Szeged üze­meiben, akik fele'össéget éreznek gépük, szerszámaik iránt. Tudják, hogy csak igy harcolhatnak ered­ményesen a tervteljesítés sikeré­éit. JÖBBTERMELÉSSEL A BÉKÉÉRT A szegedi dolgozó parasztok 90 százalékig elvégezték az ősziárpa aratását Áz idei gabonatermés gyors, veszteségmentes betakarítása — ez most a szegedi dolgozó parasztok legfontosabb feladata. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is nagyszámmal versenyben végezték. Illetve végzik a növényápolás munkáját. A me­gyei béketaiálkozó tiszteletére elin­dított versenymozgalom június 1. után még hatásosabban bontakozott ki és egyre szélesedik az aratási munkában, augusztus 20-a tisztele­tére. Termelőszövetkezeteink között az aratási versenyt a Dózsa termelő­csoport indította el, ehhez már szá­mos tszcs csatlakozott s egynéhány helyen már megszülettek az első jó versenyeredmények is. Az egyé­ni dolgozó parasztok egy lépéssel sem maradtak el az ősziárpa ara­tásban termelőszövetkezeteink mö­gött. Eddig a tszcs k 165 holdon aratták le az árpát, ez a teljesít­mény 81 százaléknak felel meg. Az egyénileg gazdálkodók 540 holdon végezték el az árpa aratást, telje­sítményük 90 százalék A minisztertanács határozaténak megfelelően az aratással egyidejűleg megkezdték a dolgozó parasztok és folyamatoson régsík a tarlóhántást is, A termelőszövetkezetek 100 holdon, az egyénileg gazdálkodó parasztok pedig 240 holdon végezték el a tar. 'óhántást. Az elmúlt évek tapasztalatai meg­győzlék nemcsak a termelőszövetke­zeteket, hanem az egyénileg dolgo­zó parasztokat is, hogy az állatállo­mány, takarmányellátásának bizto­sítása érdekében első és legfonto­sabb feladat az aratás után a má­sodnövények elvetése. Még alig ke­rültek ki a tavaszi konyhakerti nö­vények a földből alig fejezték be az aratást az ősziárpa táblákon, máris éhét akasztottak a tarlónak és nyomában ott haladt közvetlen a vetőgép is. Igy biztosítják a szegedi dolgozó parasztok a begyűjtés száz százalékos teljesítését és azt, hogy minél több terményt vihessenek a szabadpiacra. Eddig 431 holdon vé­gezték el Szegeden párhuzamosan a növényápolással, aratással, tarlóhán­tással a másodvetést. Az ösziárpa aratással együtt szüntelenül régsik a nüvényápolás munkáiét Is. A versenykedv egy pillanatra sem szünetel, sőt egyre lendületesebb lesz. Az elmuit héten a Perehatmi­dűlőbetiek törtek az élre a dűlők közötti versenyben. Alig maradtak el mögöttük a Hernyós-Római és Jerikó-dűlőiek. A harmadikok a Szé­náskerti-öthaliná kettőshatár-dűlöi dolgozó parasztok lettek. Csak né­hány hold kapálással maradtak el mögöttük a kis- és nagy Sz'illéri­dűlő dolgozó parasztjai. Augusztus 20. méltó megünnep­lésére versenybe léptek Szarka Imre Tisza Lajos-utca 8. szám alatti. Szarka Károly Földes-utca 2. szám alatti 3 holdas dolgozó parasztok. Mindketten learatták az árpát és háromszor megkapálták kukoricáju­kat. Igy fej-fej mellett haladnak a párosversenyben. Petőfi-telep 54-e* utcában lakik Hévész Antal, ő Ve­csei József Szent György-utcai doi­gozó paraszttat van párosverseny­ben. Ugyancsak holtversenyben áll­nak, háromszor kapálták növényei­ket, fisziárpájukat learatták és meg­kezdték a tarlóhántást. Jó példát mutat a munkálflban Laska András Alsótiszaparti dolgozó paraszt. 6 is háromszor kapált; Pataki Jánossal Petőfi-telep XlI-es utca 672. szám alatti lakos viszont már a kukorica éa burgonya negyedszeri kapálását if etvégeate, árpáját learatta. Nem maradt el mö­götte Gombos MHiály Sárkány-utcai és Lázár I'mre Tisza Lajos-utcai dolgozó paraszt sem, mindketten négyszer kapáltak, de az árpa ara­tását is elvégezték. Mintha nem is az övék volna, olyan hanyagul végzik a növény­ápolás munkáját jTuru János, Szek. szárdi Antal Kacsa-ulcai lakosok. Kukoricájukat csak egyszer kapál­ták. de már azóia annyira felverte a gaz, hogy alig látszik Az ilyen földsávok elcsúf tják a dűlők ké­pét, ugyanakkor gazdáik nemcsak önmagtiknak, hanem népgazdnsá. gunknak okoznak kárt A dűlöfele­lösök, mezőőrök , hassanak oda, hogy mielőbb rábírják a Turu Já­nosokat, hogy elvégezzék kötelessé­güket, megkapálják kukoricájukat. Csak úgy ünnepelhetjük igazán Al­kotmányunk napját, ha nem lesz­nek ilyen szégyenfoltok Szeged ha­lárában, mint amilyen még ma Tu­ru János és Szekszárdi Antal föld­jei, A kisteleki Felszabadulás tszcs felhívása : a begyűjtésben elmaradt termelőszövetkezeti csoportokhoz Rohamosan közeledik a begyűj­tési második negyedév utolsó napja. A 6zegedi és szegedkörnyéki lermelőszövetkteizetek igyekeznek e'eget tenni minden téren a be­gyűjtési kötelezettségüknek. A vágómarha- és serlésbegyüjtésben, de a baromfi beadásban is termelő­csoportjaink nagyrésze elérte, vagy megközelítette a Száz százalékot1, de a tojásbegyüjtésben Szeged vá­rosa, a szegedi járás és ezen be­lül a termelőcsoportok is elma­radtak. A kisteleki Felszabadulás­termelőcsoport dolgozói, akik jó eredményt ériek el nemcsak a me­zőgazdasági munkákban, a kapálás­ban, az arafásban, hanem a be­gyűjtésben is, most felhívással fordultak a termelőszöve'kezeték felé. A felhívás így 'hangzik: ,,Ml, a kisteleki Fel szab adulás­tszcs dolgozói megértettük Rákosi elvtárs mult év november 30-i be­szédéből, milyen feladatok hárulnak ránk a termelés fokozásában és a begyűjtés munkájában. Tagságunk az üzemi pártszervezet felvilágo­sító munkája nyomán szép ered­ményeket ért el a begyűjtésben. A csoport tagjai a háztáji gazdál­kodásban rájuk háruló beadási kötelezettségüket teljesítették. Mindannyian érezzük, hogy ami­óta a csoportban dolgozunk, meny­nyire már az életünk. Nem szipo­lyoz bennünket már a kulák, nem kell előtte negyedes kukoricáért megalázkodnunk. Ezért, mi hálával tartozunk pártunknak, népi demo­kráciánknak, Nem is maradunk el a mezőgazdasági munkákban. A kukoricát, napraforgót és a többi kapásokat, már háromszor meg­kapáltuk, őszi árpánkat learattuk, egész évi tojásbeadásunkat 100 százalékra teljesítettük. Sertésbe­adási kötelezettségünknek is ele­get tettünk az első télévben, de már biztosítottuk a második fél­évi beadás teljesítését is. Igy küzdünk mi a béke frontján. Velünk vállvetve haladnak járá­sunk termelőcsoportjai közül a I gyálaréU Komszomol, a szőregi 1 Micsurin, az újszentiváni Szabad Föld és még sokan mások. De saj­nos nem minden termelőcsoportról mondhatjuk ezt el. ilyenek pél­dául a zsombót Béke, szomszédsá­gunkban a csengelet Lenin, a ba­lástyai Gorkij és a pusztaszeri Pe­lőli-termelőcsoportok, amelyek há­tul kullognak a kötelezettség tel­jesítésében. Ml, a kisteleki Felszabadulás-tszcs dolgozói felhívjuk a lemaradóit termelőcsoportokat,, hogy a nő­vényápolási munkában mutatkozó lemaradásokat mielőbb hozzák be és teljesítsék íélévt begyűjtési kötelezettségüket. Aktív harcosai legyenek annak a küzdelemnek, amelyet békénk biztosításáért ví­vunk. A lemaradt termelöcsopor­t-ok tagjai tárgyalják meg felhí­vásunkat csoport-értekezleten, vizsgálják meg milyen feladatok hárulnak rájuk a most következő munkákban, a begyűjtés teljesíté­sében. Javítsák meg munkájukat, küszöböljék ki a hibájukat, halad­janak velünk vállvetve a békeharc­ban. A Felszabadulás-tszcs nevében: Krizsán János párttitkár, Krizsán Mihály elnök, Gémes József csoporttag TSbb min! tízezer embert vesztetted máíusban az intervenciós csapatok Koreában Az Uj-Kina hírügynökség tudó­sítója jelenti; Május hónapban a koreai-kínai népi erök megsemmisítettek 10.784 ellenséges katonát és lelőttek, il­letve megrongáltak 533 ellenséges repülőgépet. Az ellenség embervesztesége a következőképpen oszlik meg: ame­rikaiak 5361, angolok 134. kana. daiak 84, törökök 283, liszinmanigta zsoldos csapatok 4922. A népi erők május hónapban 188 alkalommal ütköztek meg az ellen­séggel- A harcok sorá^ egyedül az amerikai 45. gyaloghadosztály és az 1. tengerészgyalogos hadosztály 2655 főnyi veszteséget szenvedett. A május hónapban lefolyt harcok során a koreai-kínai népi erők tü­zérségi alakulatai súlyos csapásokat mértek az ellenségre. Gyakran meglepetésszerűen hatalmas tüzet zúdítottak ellenséges csapatösszevo­násokra, vagy csapa' mozdul3 lókra és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Eredményesen lőtték az ellenség előretolt áUása:t és tü­zérségi párharcokban sok ellenséges üteget elhallgattattak. Ezt a nemes felelősségérzetet a gép, az állam vagyona iránt — ezt kell pártszervezeteinknek, szak­szervezeteinknek elmé'yiteniök a dolgozókban, a műszaki értelmi­ségiekben csakúgy, mint a mun­kásokban. Elsősorban a kommu­nistáknak kell mélyen átérezniök ezt, ne menjenek el szótlanul, ha hibás gépet látnak, amelyet nem javítottak ki idejében vagy ha piszkos, rendetlen az üzem. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hoigy népünk hősi mun­kája, építő akarata, tudása és te­hetsége, a Szovjetunió állandó se­gítségével jóval többre képes, mint amit eléri. Jóval többre képesek Szeged üzemeinek dolgozói, mint amit eddig elértünk. Az a felada­tunk, hogy tervünk teljesítése ér­dekében, használjuk ki ezt a ké­pességeket. A már eddig eléri j eredményeink mutatják, a takaré­kosság terén széles lehetőségeink vannak, csak ki kell aknáznunk. Minél jobban takarékoskodunk, ha­zánk annál erősebb és gazdagabb lesz. Ugy bánjunk a ránkbízott': anyaggal, géppel, szerszámmal, mint: a tulajdonos. Lebegjenek állan­dóan szemünk előtt Kirov elv­társ Szavai: „Nekünk sokkal in­kább tulajdonossá kell lennünk, mint akármelyik kapitalista. Min­den szeget, a mi vagyonunk min­den kis részét meg kell őriznünk, meg kell óvnunk, mert cz a mi munkánkból fakad, ezt mi szerez­tük meg, ez a miénk". Ezt a taní­tást követve harcoljunk az eddi­gieknél sokkal köveikeze'esebben, szigorúbb takarékossággal, a máso­dik negyedévi terv teljesítésének sikkért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom