Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
ÁDENAUERT UJABB SÚLYOS POLITIKÁT VERESÉG ÉRTE BÜCLOS ELVTÁRS LEVELE A VIZSGÁLÓBÍRÓHOZ ÍTÉLETET HOZOTT A SZEGEDI JÁRÁSBÍRÓSÁG A CSORVAI KULÁKBANDA BUNPERÉBEN AZ MDP CSONGRADM EGYEI PAR ZO'TTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 145. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1852. JUNIUS 22. Szigorúbb takarékossággal a második negyedévi terv teljesítéséért ' (NP) Tűrhetetlenül felfelé ívelő Vonal — ezzel jelképezhetjük azt a fejlődést, amelyet népi demokráciánk megtett a felszabadulás óta. Eredményeink, sikereink nem hullottak monnaként az égből, hanem nagyon kemény, nehéz munka gyümölcsei. Nehéz és kemény munkát követel további utunk is. Nagy feladatok állnak még előttünk ötéves tervünk magvalósításában, de még a másodk negyedévi tervünk teljesítésében is. Fel kell használnunk tninden erőforrást tervünk teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a takarókosságra, sokkal szélesebben kell kibontakoztatnunk a dolgozók anyaigtakarókossági mozgalmát. Ez a hivatás elsősorban a szakszervezetekre vár, hogy a felvilágosító és szervező munka minden eszközével dolgozzanak ezért. És mert fontos, alapvető termelési kérdésről van szó, pártszervezeteinknek is kezdeményezöen, mélyrehatóan kell törődniük, politikailag irányítamiok, ]elkesíténiök és ellenőrizniök kell az anyagtakarékossági mozgalmat. A szegedi üzemekben ezerféle lehetőség van az anyaglakarékossúgra. Éltnek-e üzemcink ezekkel a lehetőségekkel? Meg kell mondanunk: igen is, nem is. Több helyen csak kampányszerűen foglalkoznak szakszervezeteink és partszervezete, ink ezzel a mozgalommal. Nem egy üzemben úgy tűnik, vagyis az eredmények azt mutatják, feledésbe ment az anyaggal való takarékoskodás egyik legnagyszerűbb módja, e mozgalom egyik jelentős ága, a Gazda-mozgalom, Rosszul dolgozik az az üzemi funkcionárius, aki elszigeteli a takarékossági mozgalom fejlődését a szocialista verseny fejlesztésének, a tervteljesítóanek általános feladataitól. A cél az, hogy a takarékossági mozgalmat a verseny állandó részesévé tegyük, céltudatosan a Jermelés legfontosabb feladatainak szolgálatába állítsuk. Példaképeink, a szovjet dolgozók, abban az erőfeszítésben, hogy a népgazdaság minden ágában újabb ós még jelentősebb eredményeket érjenek el, igen nagy fon. tosságot tulajdonítanak a veszteségek elleni harcnak, a szigorú takarékosságnak. A gazdaságosság és takarékosság kérdése, mint elsőrendű fontos feliadat vetődik fel nálunk, annál is inkább, mert valljuk meg őszintén, itt szegedi viszonylatban is munkásaink, mérnökeink, gazdasági vezetőink még nem szokták meg mindenütt, hogy takarékosak legyenek. Természetesen nem mennek el közömbösen a kártevések mellett, sőt sok és egyre több az olyan dolgozók száma, akik eredményesen küzdenek a selejt ellen s kimagasló eredményeket érnek el a takarékosság terén. Az Autójavító Vállalatnál például nagy fontosságot tulajdonít nemcsak a vezetőség, hanem a dolgozók nagy része is a takarékosságnak. Az anyagtakarékosság ellen vétőket termelési értekezleten szóbeli megrovásban részesítik. Tóth István ifjúmunkás gondrtikuságból többször eltörte a fúrót Gyuris Tibor és Kapás István gondatlansága miatt állandóan pocsékolódott az oxigén. Munkatársaik erélyesen felléptek ellenük és a bírálatok után kijavították hibáikat. Vdltak és vannak eredményeink a takarékosság terén, de ez a harc, amelynek kezdeti lendülete számos területen alábbhagyott, még nem vált vérévé minden munkásnak és vezetőnek, ahogy azt feladataink, a II. negyedévi terv teljesítése megkívánja. A takarékosság legfontosabb területe cz anyagtakarékosság. Kirov elvtárs egy alkalommal az egyik leningrádi építkezésen meglátta a sárbatiport téglákat. Azt kérdezte az egyik munkástól: ,,Mondja csak, mennyibe kerül egy tégla? — Tíz kopejlába" — hangott a felelet. Ekkor Kirov azt mondta: „Na és ha 10 kopejt&sok hevernének itt, akkor is közömbösen mennének el mellettük és nem szednék fel azokat?" A má üzemeinkbein gyakran nem veszik észre és lépten nyomon elveszítenek az elhullott anyagokban filléreket, sőt egyes helyeken még forintokat is. Vannak, akik apróságnak tartják a sárbetaposott téglát, * szemétbe hullott széndarabot, pedig ezek a „kicsinységek" a fém, a szón, a fa kilogrammjait, az olaj, benzin literjeit, az elektromos áram kilowattól óit teszik ki. Ezekből a „semmiségekből" milliók keletkeznek és népgazdaságunknak hatalmas károkat okozhatnak. Csak a gondolllanság kiküszöbölésével hatalmas összegeket takaríthatunk meg. A nyersanyag takarékos fel használásával, a gépek és szerszámok fokozottabb ápolásával további milliókkal segíthetjük népgazdaságunkat. Selejt a tiermelésbem — kidobott pénz! A selejtgyártók, rossz minő ségi munkát végzők ellopják „kicsiny" hibáikkal azt a pénzt, időt, nyersanyagot, elektromos áramot, amit az egész gyár megtakarított. Eredményeink vamnaik a minőség javításában, de ezt a harcot tovább kell fokoznunk, szigorú harcot kel! indítanunk a selejt ellen. Ez állandó, mindennapos feladatunk, tervünk télejsítése érdekében. Minden üzemben arra kell nevelni a dolgozókai, hogy a sele <ttel szemben kíméletlenek legyenek. El kell érnünk azt, hogy üzemeinkben minden dolgozó egy frontba álljon a hanyagság és mindazok ellen, akik /élválról végzik munkájukat. Az öntödei munkás, aki gép alkatrészeket önt!, az esztergályos, aki megmunkálja, a szerelő, aki össze szereli a gépet, éppen annyira felelős, mint a gyártás vezetője. Takarékosság — állam, a néptu'ajdonának felhasználására vonatkozó gondosság. Szükséges, hogy ez a gondosság a társadalom tulajdonával, most, amikor ötéves tervünk döntő évének sikeréért dolgozunk, minél szélesebb teret nyerjen Szeged üzemeiben. Túl kell nőnie azonban a takaré ko6«ági mozgalomnak még ezen a határon is. El kell jutnia minden háztartásba. Ma már minisztertanácsi határozat kötelezően Írja elő és megszabja ezen a 'éren a feladatokat. Eredményeket értünk el több üzemben, egyre több dolgozó kapcsolódik be a mozga. lomba. De nem egészségesen felfelé ívelő ez a vonal, sót most ellanyhulás, visszaesés tapasztalható. Hírül sincs olyan lendületes, mint pé'dául közel egy évvel ezelőtt volt. A Szegedi Cipőgyár dolgozói mutatnak most jó példát a Gazda-mozgalom keretében. Még március 9 ére vállalták, hogy hulladék bőrből 500 pár gyermekszandált készítenek. Teijesltnionyük 520 pár gyermekcipő volt. Hazánk felszabadulása napjára, április 4-ére újabb 500 pár cipőt vállal lak hulladékanyagból. Felajánlásukat teljesítették, 13.780 forint értékű gyermekcipőt készítettek el. Május elsejére 150 pár gyermekcipő helyett 220 pár cipőt készítettek, ugyancsak hulladék anyagból. Napjainkban kemény harcot folytatnak üzemi munkásaink a második negyedévi terv teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért. Akadnak olyan üzemek, ahol gondol okoz az anyagellátás. A tervleijesi'ést könnyíti meg tehát az. aki az eddigi kárbaveszett hulladékból hasznos anyagot állít e/ő. Fonfos követelménye még tervünknek az önköltség csökkentése. Ehhez is nagymértékben hozzájárulhat az eddig elherdált hulladékok és mel'éktermékek feldolgozása. A Gazda-mozgalom forrása: munkásosztályunk, dolgozó lépünk elszántsága arra, hogy végrehajtja, túlteljesíti a tervet. A gyárak, üzemek vezetői mindennapi munkájának szerves, elválaszthatatlan részévé kell lennie a takarékossági mozgalom irányításának. A tervteljes ítés a munka zavartalan biztosításának egyik előfeltétele a gépkarbantartás. Ha az üzemi gépberendezést jól karbantartják, ezzel lehef'őséget nyújtanak a termelés növelésére, jó minőségű munkára és a selejt csökj kerítésére. A munkagép karban| tartása elsősorban a gépen dolgozó munkástól függ. Sokan van' r.ak olyan dolgozók Szeged üzemeiben, akik fele'össéget éreznek gépük, szerszámaik iránt. Tudják, hogy csak igy harcolhatnak eredményesen a tervteljesítés sikerééit. JÖBBTERMELÉSSEL A BÉKÉÉRT A szegedi dolgozó parasztok 90 százalékig elvégezték az ősziárpa aratását Áz idei gabonatermés gyors, veszteségmentes betakarítása — ez most a szegedi dolgozó parasztok legfontosabb feladata. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is nagyszámmal versenyben végezték. Illetve végzik a növényápolás munkáját. A megyei béketaiálkozó tiszteletére elindított versenymozgalom június 1. után még hatásosabban bontakozott ki és egyre szélesedik az aratási munkában, augusztus 20-a tiszteletére. Termelőszövetkezeteink között az aratási versenyt a Dózsa termelőcsoport indította el, ehhez már számos tszcs csatlakozott s egynéhány helyen már megszülettek az első jó versenyeredmények is. Az egyéni dolgozó parasztok egy lépéssel sem maradtak el az ősziárpa aratásban termelőszövetkezeteink mögött. Eddig a tszcs k 165 holdon aratták le az árpát, ez a teljesítmény 81 százaléknak felel meg. Az egyénileg gazdálkodók 540 holdon végezték el az árpa aratást, teljesítményük 90 százalék A minisztertanács határozaténak megfelelően az aratással egyidejűleg megkezdték a dolgozó parasztok és folyamatoson régsík a tarlóhántást is, A termelőszövetkezetek 100 holdon, az egyénileg gazdálkodó parasztok pedig 240 holdon végezték el a tar. 'óhántást. Az elmúlt évek tapasztalatai meggyőzlék nemcsak a termelőszövetkezeteket, hanem az egyénileg dolgozó parasztokat is, hogy az állatállomány, takarmányellátásának biztosítása érdekében első és legfontosabb feladat az aratás után a másodnövények elvetése. Még alig kerültek ki a tavaszi konyhakerti növények a földből alig fejezték be az aratást az ősziárpa táblákon, máris éhét akasztottak a tarlónak és nyomában ott haladt közvetlen a vetőgép is. Igy biztosítják a szegedi dolgozó parasztok a begyűjtés száz százalékos teljesítését és azt, hogy minél több terményt vihessenek a szabadpiacra. Eddig 431 holdon végezték el Szegeden párhuzamosan a növényápolással, aratással, tarlóhántással a másodvetést. Az ösziárpa aratással együtt szüntelenül régsik a nüvényápolás munkáiét Is. A versenykedv egy pillanatra sem szünetel, sőt egyre lendületesebb lesz. Az elmuit héten a Perehatmidűlőbetiek törtek az élre a dűlők közötti versenyben. Alig maradtak el mögöttük a Hernyós-Római és Jerikó-dűlőiek. A harmadikok a Szénáskerti-öthaliná kettőshatár-dűlöi dolgozó parasztok lettek. Csak néhány hold kapálással maradtak el mögöttük a kis- és nagy Sz'illéridűlő dolgozó parasztjai. Augusztus 20. méltó megünneplésére versenybe léptek Szarka Imre Tisza Lajos-utca 8. szám alatti. Szarka Károly Földes-utca 2. szám alatti 3 holdas dolgozó parasztok. Mindketten learatták az árpát és háromszor megkapálták kukoricájukat. Igy fej-fej mellett haladnak a párosversenyben. Petőfi-telep 54-e* utcában lakik Hévész Antal, ő Vecsei József Szent György-utcai doigozó paraszttat van párosversenyben. Ugyancsak holtversenyben állnak, háromszor kapálták növényeiket, fisziárpájukat learatták és megkezdték a tarlóhántást. Jó példát mutat a munkálflban Laska András Alsótiszaparti dolgozó paraszt. 6 is háromszor kapált; Pataki Jánossal Petőfi-telep XlI-es utca 672. szám alatti lakos viszont már a kukorica éa burgonya negyedszeri kapálását if etvégeate, árpáját learatta. Nem maradt el mögötte Gombos MHiály Sárkány-utcai és Lázár I'mre Tisza Lajos-utcai dolgozó paraszt sem, mindketten négyszer kapáltak, de az árpa aratását is elvégezték. Mintha nem is az övék volna, olyan hanyagul végzik a növényápolás munkáját jTuru János, Szek. szárdi Antal Kacsa-ulcai lakosok. Kukoricájukat csak egyszer kapálták. de már azóia annyira felverte a gaz, hogy alig látszik Az ilyen földsávok elcsúf tják a dűlők képét, ugyanakkor gazdáik nemcsak önmagtiknak, hanem népgazdnsá. gunknak okoznak kárt A dűlöfelelösök, mezőőrök , hassanak oda, hogy mielőbb rábírják a Turu Jánosokat, hogy elvégezzék kötelességüket, megkapálják kukoricájukat. Csak úgy ünnepelhetjük igazán Alkotmányunk napját, ha nem lesznek ilyen szégyenfoltok Szeged halárában, mint amilyen még ma Turu János és Szekszárdi Antal földjei, A kisteleki Felszabadulás tszcs felhívása : a begyűjtésben elmaradt termelőszövetkezeti csoportokhoz Rohamosan közeledik a begyűjtési második negyedév utolsó napja. A 6zegedi és szegedkörnyéki lermelőszövetkteizetek igyekeznek e'eget tenni minden téren a begyűjtési kötelezettségüknek. A vágómarha- és serlésbegyüjtésben, de a baromfi beadásban is termelőcsoportjaink nagyrésze elérte, vagy megközelítette a Száz százalékot1, de a tojásbegyüjtésben Szeged városa, a szegedi járás és ezen belül a termelőcsoportok is elmaradtak. A kisteleki Felszabadulástermelőcsoport dolgozói, akik jó eredményt ériek el nemcsak a mezőgazdasági munkákban, a kapálásban, az arafásban, hanem a begyűjtésben is, most felhívással fordultak a termelőszöve'kezeték felé. A felhívás így 'hangzik: ,,Ml, a kisteleki Fel szab adulástszcs dolgozói megértettük Rákosi elvtárs mult év november 30-i beszédéből, milyen feladatok hárulnak ránk a termelés fokozásában és a begyűjtés munkájában. Tagságunk az üzemi pártszervezet felvilágosító munkája nyomán szép eredményeket ért el a begyűjtésben. A csoport tagjai a háztáji gazdálkodásban rájuk háruló beadási kötelezettségüket teljesítették. Mindannyian érezzük, hogy amióta a csoportban dolgozunk, menynyire már az életünk. Nem szipolyoz bennünket már a kulák, nem kell előtte negyedes kukoricáért megalázkodnunk. Ezért, mi hálával tartozunk pártunknak, népi demokráciánknak, Nem is maradunk el a mezőgazdasági munkákban. A kukoricát, napraforgót és a többi kapásokat, már háromszor megkapáltuk, őszi árpánkat learattuk, egész évi tojásbeadásunkat 100 százalékra teljesítettük. Sertésbeadási kötelezettségünknek is eleget tettünk az első télévben, de már biztosítottuk a második félévi beadás teljesítését is. Igy küzdünk mi a béke frontján. Velünk vállvetve haladnak járásunk termelőcsoportjai közül a I gyálaréU Komszomol, a szőregi 1 Micsurin, az újszentiváni Szabad Föld és még sokan mások. De sajnos nem minden termelőcsoportról mondhatjuk ezt el. ilyenek például a zsombót Béke, szomszédságunkban a csengelet Lenin, a balástyai Gorkij és a pusztaszeri Pelőli-termelőcsoportok, amelyek hátul kullognak a kötelezettség teljesítésében. Ml, a kisteleki Felszabadulás-tszcs dolgozói felhívjuk a lemaradóit termelőcsoportokat,, hogy a nővényápolási munkában mutatkozó lemaradásokat mielőbb hozzák be és teljesítsék íélévt begyűjtési kötelezettségüket. Aktív harcosai legyenek annak a küzdelemnek, amelyet békénk biztosításáért vívunk. A lemaradt termelöcsoport-ok tagjai tárgyalják meg felhívásunkat csoport-értekezleten, vizsgálják meg milyen feladatok hárulnak rájuk a most következő munkákban, a begyűjtés teljesítésében. Javítsák meg munkájukat, küszöböljék ki a hibájukat, haladjanak velünk vállvetve a békeharcban. A Felszabadulás-tszcs nevében: Krizsán János párttitkár, Krizsán Mihály elnök, Gémes József csoporttag TSbb min! tízezer embert vesztetted máíusban az intervenciós csapatok Koreában Az Uj-Kina hírügynökség tudósítója jelenti; Május hónapban a koreai-kínai népi erök megsemmisítettek 10.784 ellenséges katonát és lelőttek, illetve megrongáltak 533 ellenséges repülőgépet. Az ellenség embervesztesége a következőképpen oszlik meg: amerikaiak 5361, angolok 134. kana. daiak 84, törökök 283, liszinmanigta zsoldos csapatok 4922. A népi erők május hónapban 188 alkalommal ütköztek meg az ellenséggel- A harcok sorá^ egyedül az amerikai 45. gyaloghadosztály és az 1. tengerészgyalogos hadosztály 2655 főnyi veszteséget szenvedett. A május hónapban lefolyt harcok során a koreai-kínai népi erők tüzérségi alakulatai súlyos csapásokat mértek az ellenségre. Gyakran meglepetésszerűen hatalmas tüzet zúdítottak ellenséges csapatösszevonásokra, vagy csapa' mozdul3 lókra és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Eredményesen lőtték az ellenség előretolt áUása:t és tüzérségi párharcokban sok ellenséges üteget elhallgattattak. Ezt a nemes felelősségérzetet a gép, az állam vagyona iránt — ezt kell pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek elmé'yiteniök a dolgozókban, a műszaki értelmiségiekben csakúgy, mint a munkásokban. Elsősorban a kommunistáknak kell mélyen átérezniök ezt, ne menjenek el szótlanul, ha hibás gépet látnak, amelyet nem javítottak ki idejében vagy ha piszkos, rendetlen az üzem. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hoigy népünk hősi munkája, építő akarata, tudása és tehetsége, a Szovjetunió állandó segítségével jóval többre képes, mint amit eléri. Jóval többre képesek Szeged üzemeinek dolgozói, mint amit eddig elértünk. Az a feladatunk, hogy tervünk teljesítése érdekében, használjuk ki ezt a képességeket. A már eddig eléri j eredményeink mutatják, a takarékosság terén széles lehetőségeink vannak, csak ki kell aknáznunk. Minél jobban takarékoskodunk, hazánk annál erősebb és gazdagabb lesz. Ugy bánjunk a ránkbízott': anyaggal, géppel, szerszámmal, mint: a tulajdonos. Lebegjenek állandóan szemünk előtt Kirov elvtárs Szavai: „Nekünk sokkal inkább tulajdonossá kell lennünk, mint akármelyik kapitalista. Minden szeget, a mi vagyonunk minden kis részét meg kell őriznünk, meg kell óvnunk, mert cz a mi munkánkból fakad, ezt mi szereztük meg, ez a miénk". Ezt a tanítást követve harcoljunk az eddigieknél sokkal köveikeze'esebben, szigorúbb takarékossággal, a második negyedévi terv teljesítésének sikkért.