Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

SZFTTFBAT. 1952. JUNIUS 21. 3 Tiszia, fertőtlenített raktárak várják Szegeden az idei gabonái „A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa felhívja a dolgozó parasztságot, a ter­melőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezet] csoportok tagjait, valamint az á'lami gazdaságokat, hogy az új ter_ més betakarítása előtt gon­dosan készítsék elő és tisztít, sák k« raktáraikat.'' A hátárban már mindenfelé sár­guló gabonatáblákat láthatunk. Tölbb helyen, mint például a Dózsa, termelőcsoportban, már le is aratták az árpát- Követik a jó példát az egyénileg dolgozó parasztok is, akiknek r.agy része ugyancsak be­fejezte az árpa aratását. Az árpa után sorra kasza alá érik a többi gabonaféleség is: a rozs, a búza. Tgen fontos az aratás után a ga­bona jó helyen való, gondos táro­lása. A szegedi termelőcsoporlok, egyénileg gazdálkodó parasztok már jóval a begyűjtés megkezdése elótt igyekeztek a minisztertanácsi hatá­rozatnak megfeaelően rendibehozni gabonaraktáraikat, padlásaikat. _Az állami terményraktárakban is idő­ben fel kell készülniük a gabona fo­gadására, begyűjtésére. Rövidesen megindulnak a gabonával megra­kott kocsik a termiényraktárak felé s igen fontos, hogy tiszta, fertőtle­nített raktár várja az új termést. Ha nem végzik el rendesen a fer. tőtienítést, takarítást, néhány szem ottmaradt zsissiitoes búza megfer­tőzheti az egész raktár tartalmát, kárt okozhat jövő évi kenyerünkben. A Bocskai-utcai, gabonaraktárból a munka zaja; kalapálás, fűrészelés hallatszik az utcára. Az Épületsze­relő Vállalat néhány dolgozója szorgoskodik itt. A paijón körös­körül szerszámok, deszkadarabok lábhatók. A padlót s a falat körül­vevő deszkaburkolatot javát jak. A hatalmas, tízvagonnyi gabonát be_ fogadó raktár felső emeletein is fo­lyik a munka. Csamangó József elv. társ. a raktár vezetője maga is résztvesz a takarításban, fertőtlení­tést*? n. Már a végei elé járnak a munkának. Elvégezték a meszelést, mészbe kevertek kékkövet és DDT. port s ezzel az oldattal fertőtlení­tettek. A deszkapadló nyilásailba is DDT.port szórtak, hogy a nyílások­ban megbúvó férgek is elpusztulja­nak. A jövő hétre, amikor már megkezdik a gabonát hordani, a Bocskai-utcai raktárban minden ké­szen, tisztán várja az új termést. A „Táncsics" termelőcs opori ban javában folyik az árpa aratása­Rendre dőlnek a tszcs.tagok ka­szája nyomán az árpakalászok. Egy hét múlva megkezdődik ebben a termelőcsoportban is a cséplés. Az aratás munkája mellett készülnek a begyűjtésre is. A csoport tanyáján e<ldig nem volt, raktár, a padláson tartolták a vetőmagot, a tagok kö. zött szétosztandó gabonát. Most a régi istállót átalakították rakár­nak: jól ledöngölék a földet, kikö­vezték, bemeszelték s mire megkez­dődik a cséplés, készen lesznek a fertőtlenítéssel is. Szögi József középparaszt Alsóvároson a Tisza Lajos-utcában lakik. Dolgos embereknek ismerik Szögiéket. Nap, mint nap kora reg­geltől egészen alkonyatig kinn a tőidben szorgoskodnak Rend van földjükön, de rend van a házuk tá­ján is. Náluk is kasza alá érett az árpa s feleségével együtt egy-kettőre elvégezték az aratást. Sietlek ezzel a munkával, nehogy szemveszteség legyen. Szögléknél nincsen külön raktár a gabona számára: a vető­magot és a kenyérnekvalót odafönn a padláson tartják a takarmányár­pával és a zabbal együtt. Már jóval az aratás megkezdése előtt előkészt­tették a padlást. Az egerek szeretik a gabonát s ha nagyon elszaporod­nak, jelentős kárt tehetnek benne. Szögiek erre is gondoltak. Legelső feladatuk volt a padláson betömni az egérlyukakat, nyílásokat, majd csak ezuián fertőtlenítettek. A pad­lásablak állandóan nyitva áM, hogy ló, szellős helye legyen a gabonának, mert az új gabona még nedves, szá­radnia kell. s ha nincs elég levegő, akkor megdohosodik. Készen várja Szőgiéknél is a padlás ezévi mun­kájuk gyümölcsét, jövő évi kenyerü­ket, art a gabonát, amit a beadás teljesítése, túlteljesítése ulán saját céljukra megtartanak. A szegedi dolgozó parasztok tud­ják: nagyon kell vigyázni az egész évi munka gyümölcsére, a kenyérre, a jószágok eleségére. Ezért végezték el időben a raktárak, padlások ta­karítását, fertőtlenítését. Első min­denki részére a kötelesség teljesí­tése lesz. Az állami raktárakban biz­tos helyen lesz a gabona, de otthon is vigyázzanak minden szem gabo­nára. A BREDJUK-MÓDSZER JELENTŐSÉGE A CSÉPLES GYORS ELVÉGZÉSÉNÉL A KULTÚRMUNKA MEGJAVÍTÁSÁVAL KÉSZÜLNEK ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉRE az Újszegedi K. en d er s zö v ő gy ár kuli úrvezetői. A kulőúrimmka a termelés fon­tos segítője. Az üzemek és a dol­gozó parasztság munkájában! szá­mos példát találhatunk arra, hogy a. különféle termelési feladatok esetleg ellanyhuló megoldását a kulturcsoporibk segítése, e. kul­túrmunka lendítette fel. Nem ön­célú valami tehát az üzemek dol­gozóinak kultúrmunkája, hanem szerves összefüggésben van a ter­meléssel. Éppen ezért most, ami­kor egész dolgozó népünk az Alkot­mány ünnepére készül, az üzemek kultúrmunkásainak fontos felada­ta, hogy felajánlásaikat a kultur­munka megjavításának szolgála­tába állítsák. A nyári időszak bi­zonyos lanyhulást szokott ered­ményezni a kiultúrmunkában, csök­ken a színjátszók tevékenysége, a film és színházi előadások látoga­tottsága. Az üzemek Jtultúrmuni­kásainak arra kell törekedni, hogy csökkenés ne legyen. Tisztában kell lenniök azzal, hogy pártunk és kormányzatunk' elvárja tőlük a kullúrmunka további zökkenő­mentes vezetését, hiszen az üze­mekben folyó kulturális tevékenység a termelés lenditőie. Az Újszegedi Kendergyárban az üzem kultúrvezetői augusztus 20-ra úgy tették meg felajánlásaikat, hogy szakmai munkájuk értékének fokozása mellett a kultúrmunka megjavítását is elősegítsék. A filmpropagandisték a mozik láto­gatottsága csökkentésének meg­akadályozására új alapokon szer­vezik meg a filmpropagandisla há­lózatot, Bevonják ebbe a munká­ba a szakszervezeti kultúrfelelősö­ket is. s így minden öt dolgozó mellé jut egy propagandista is. Jgy az agitációs munka megjavul, s a propagandisták nem egyszerű jegy­árusok lesznek, hanem a filmek eszmei tartalmának propagandis­tái. öt dolgozóval Jobban meg­beszélhetik a filmek mondaniva­lóit, jobban kiemelhetnek egyes fontos vonatkozásokat A filmpro­pagandisflák munkájának szelemé­ben dolgoznak az U|Szegedi Ken­der üzemi könyvtárának vezetői is. Fő feladatuknak helyesen azt tartják, hogy a nyári időszakban szaporítsák a szépirodalmi könyveket olvasók számát. Ennek érdekében az új könyvek propagálása céljából könyvkiállí­tást rendeznek, amelyen a szép­irodalmi művek bemutatásán túl, iörléne'mi vonatkozású munkákat is állítanak majd ki. Ezenkívül megerősítik kapcsolatukat az új­szegedi általános 'akolával, ana törekedve, hogy az iskola úttöröi •— kik eddig is o'vas'ák az üzemi fcohXYjtsU. kSflíYeij — még nagyobb számban kölcsönözzenek könyve­ket. Az új könyvek további pro­pagálása céljából padig több könyvről készítenék ismertetést, melyeket az üzemi újság hasábjain, a faliújságokon helyeznek eL E nem kis jelentőségű ku' ármunkák el­végzésén kívül az üzem kultúrve­zetői helyesen ismerték fel, hogy legfontosabb aktuális teendőjük a nyári kultúragitációra való jó fel­készülés megszervezése. A nyári kuUúragitáció célja, hogy dolgozó parasztságunk nagy munkáját, az aratást és a begyűjtést segítse. Az agitáció sikerének biztosítása ér­dekében az Újszegedi Kenderben a színjátszó csoport tagjaiból négy 8—10 inéból álló bnsádot szerveztek. A brigádok már most felkészültek feladataikra: a politikai felelősök rendszeresen tájékoztatják a bri­gád tagjait a kultúrmunka fontos­ságáról. ügyelnek arra, hogy a nyári agilációt lebecsülő ellen­séges elgondolások ne terjedje­nek; próbákat tartanak, melyeken felkészülnek arra is. hogy nem­csak népszerű feladatokat kell megoldaniok, hanem az elmaradó­kat, a lustaságot és hanyagságot ki ke'l pellengérezniük. A brigá­dok szervezésében nagy segítséget nyújtott az üzem DISZ-szervezeto. A DISZ-szervezet vezeitól maguk is nemcsak ak'tív propagálói a gyári kultűragitáció gondolatának, de cselekvő részesei is. A jó fel­készülést mutatja, hogy a kultúr­brigádok tagjaivá szervezték ae üzemi ének- és zenekar tagjait is. Vigyázni kell azonban az üzem kultúrvezetöinek arra, hogy fel­adataikat csak úgy tudják megol­dani, ha a kultórcsoportok muni­káját nem aprózzák szét. ha nem adnak túlsók szerteágazó, eltérő jellegű feladatot a brigádok tag­jainak. Ez a veszély fenyegeti mun­kájuk sikerét. A kultúr csoport háromfelvonásos színdarabot tanul. balatonkörüli utazásit vett tervbe, külön előadással készül augusztus 20-ra. Ezek a munkák az eddig két­ségtelenül gyengébben dolgozo üze­mi kulttircsoport erejét nagymér­tékben igénybeveszik. Nincs biz­tosíték arra, hogy az üzem ezeket a feladatokat minőségileg egyenlő színvonalon tudja megoldani. Ez­ért az üzem kuHúrfelelőseinek meg kell találni a nyári kultúr­agitációbaru azt a föfeladaltot, amelynek az elvégzése a legfon­tosabb. A kultnircsoport munkáját pedig e köré a feladat köré kell összpontosítani. Akkor valóban meg Lesz a biztosíték, hogy az Újszegedi Kendergyár kuíturcso­poTtja is megnyugtató módon és jó eredménnyel tudja végrehaj­tani a nyári kultúragitációban, az aratás és begyűjtés nehéz harcá­ban reá váró feladatokat. A z idei cséplés és lerniénybe­^ gyűjtés sikere megköveteli, hogy a megtermelt g-abonaféleket idejében és szemveszteség nél­kül betakarítsuk, illetve a magtá­rakban elhelyezzük. Amíg ugyanis terményeink, különösképpen a ga­bonafélék kint a mezőkön keresztek­ben, vagy szérűkön, rakodókon, asz­tagokban ájlnak, komoly veszélynek van kitéve, amely végső fokon nagymennyiségű szemveszteséget vonhat maga után. A veszélyt csak abban az esetben tudjuk elhárítani és megelőzai, ha az aratási, de fő­leg a csépié?! munkákat lerövidít­jük. A gyors betakarítást a munkák jó megszervezésével és a gépesítésen keresztül biztosíthatjuk. Népünk ál­lama a mezőgazdaság beruházásait 40 százalékkal emelte s 11 mil­liárd forintot juttat mezőgazadsági gépekre, műtrágyára és épületekre. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasá­gunknak az ötéves terv végére 26— 28 ezer traktor áll rendelkezésére, ezenlcivül kombájnok, aratógépek, cséplöszekrények, kapálógépek egész sorozatát kapja meg. Ezeknek a gépeknek a munkába való állítása a mezőgazdasági termelésnek több mint 50 százalékos emelkedését te­szi lehelővé éh megadja a feltétele­ket az aratás-cséplés gyors elvrgT­zéséhez is. A gépek juttatása tervszerűen, fokozatosan történik. Természetesen addig sem várhatunk ölhetett kéz­zel, hanem a rendelkezésre álló gép­parkot úgy kell kihasználnunk, hogy így is megrövidítsük a cséplés idejét. Szükséges, hogy állami gaz­daságaink gépészei, gépállomásaink dolgozói feltárják azokat a lehető, ségeket és új munkamódszereket, melyek segítségével a cséplés igen fontos és nehéz munkáját könnyeb. ben és gyorsabb ütemben el tudják végezni. Feladatul áll tehát előt­tünk a meglévő gépeknek és a mun­kaidőnek a jó kihasználása, az újí­tások és észszerűsítósek bevezetése, rejtett tartalékaink feltárása. IT ül önösen fontos, hogy minél több gépkezelő átvegye Bred­juk elvtársnak, a Sztálin-díjas szov­jet traktoristának a munkamódsze­rét, aki nagyszerű újítást alkalma­zott a cséplőgépek jobb kihaszná­lása érdekében. Bredjuk elvtárs így gondolkodott: ,A mi kolhozunkban több mint négyezer hektár a szántóföld. Eb­ből 2J250 hektáron őszi és tavaszi gabonát termelünk. Így jórészt it mi kolhozunktól függ az egész kör­zet sikere az aratás cséplésben és a beszolgáltatásban. A titkárnak el­mondottam javaslataimat, a csép­lőgép jobb kihasználásáról és a munka jobb megszervezéséről. El­sősorban javasoltam, el kell érni a gép teljes terhelését, munkaóráinak egész folyamán". Bredjuk elvtárs javaslatára a gépeken kisebb újí­tásokat végezlek, majd kéltílda]ról egyszerre két etető rakta a kévéket a dobba, ami lényegesen meggyor­sította a cséplés ütemét. Bredjuk elvtárs gyorscsép I é.->i módszerét már az elmúlt évben si­kerrel alkalmaztuk a megyében is. Míg a régi cséplési rendszerű gé­peknél percenként 20—22 kévét eresztettek a dobba addig az új módszerrel kezdetben 60—05 kévét csépeltek el, sőt később ez a telje­silmény fokozódott és elérte a napi 750 mázsás cséplési csúcseredményt. A cséplési teljesítménnyel termé­szetesen együtt emelkedett a mun­kások keresete. Ennek a gyorscsép­lósá módszernek a jelentősége kü­lönösen megmutatkozik abban, hogy a Bredjuk-géppel egy cséplőgép munkáját megtakarítjuk. Ennek nagy nemzetgazdasági haszna van. Az ilymódon felszabadult cséplőgép ugyanis még további 80—40 vagon gabonái csépelhet el rövid idő alatt. Állami gazadságaink, gépállomása­ink éppen ezért ebben az esztendő­ben újabb cséplőszekrényeket alakí­tottak át Bredjuk elvtárs újítása alapján. • IVTost az a feladat, hogy a csép­lés kezdetéig állami gazdasá­gaink. gépállomásaink és termelő, szövetkezeteink jól megszervezzék, előkészítsék a Bredjuk-rendszerű. gyorscséplést. Ahol lehetséges, eze­ket a gépeket is villanyárammal hajtsák meg, ezáltal traktorok sza­badulnak fej és meggyorsul a tar­lóhántás és a másodvetés. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezete­ink gondoskodjanak a munkaerőről és a munkások kellő kioktatásáról is. Ugyanakkor már előre biztosí­tani kell a Bredjuk-gépek zavarta­lan üzemeltetését, folyamatos mun­káját, Ezért az asztagokat úgy rakják majd, hogy lehelövé váljék a gyorscséplés. a cséplöszekrények kétoldalról való eteiése. Igy tudjuk megvalósítani a cséplési munkák gyors elvégzését és megteremteni az előfeltételét a gyors begyűjtés­nek. A cséplőgéptől azoanal a begyüjtőheiyre szállítjuk a gabonát Eddig több mint 300 község teljesítette félévi begyűjtési tervét A községek versenyében Gyálarét szilárdan tartja a negyedik helyet A községek országos versenyeben egyre hevesebb a küzdelem a be­gyűjtési terv teljesítéséért. Eddig több mint háromszáz község teljesí­tette első félévi begyűjtési tervét. Többszáz azoknak a községeknek a száma, amelyek négy cikkből már eleget tettek félévi beadásuknak és egy-egy cikkből még néhány száza­lékuk van hátra, hogy teljesítsék egész félévi beadási tervüket. Gyálarét termelőszövetkezeti köz­ségünk ebben a versenyben tartja szilárdan a negyedik helyet. A to. jás kivételével máx hetekkel ezelőtt mindenből magasan száz százalék felett teljesített. Vágómarhából 300, sertésből 240, baromfiból 135.4 szá­zalékra teljesítették már az ellmult héten az előirányzatot. A tojásbeadásban azonban komoly lemaradásuk volt. Még az elmúlt hét elején is csak 63.9 százaléknál tartottak. Ekkor elhatározták hogy ezt a szégyenfoltot is lemossák. Lendületet adotl a beadás ütemé­nek az is. hogy Antal Istvánné, a község béki küldötte számos utcában beszámolt a Megjei Béketolájtaóa <joj, a Kaáabeadáa, _ szerzett élményeiről, A többi között elmondotta: a beadás jó teljesítése a béketábor erejét növeli, ö maga egé3z évi tojás- és baromfibeadását teljesítette. Példáját számos asz­szony követte azóta. Vöcsei István­né MNDSZ-asszony — a Komszo­mol-tsz tagja — háztáji gazdasága után az egész évi baromfibeadást 180, a tojásbeadást 125 százalékra teljesítette. A Komszomol tszben dol­gozó 98 család közül 50 egész évi tojás, és baromfibeadási kötelezett­ségének elege; tett. A szövetkezet is az eddig beadott. 95O0 tojáshoz be­vitte a még hiányzó ezerötszázat és ezzel teljesítette félévi beadását. A jó felvilágosító munka azt eredményezte, hogy a községben egy hét alatt tojásból is elérték a száz százalékot. A község dolgozói elhatározták, hogy a tojásbeadásban sem állanak meg ennél az eredménynél és még ebben a hónapban elérik legalább a 130 százalékot. Ezzé] az a céljuk, hogy a jövő évben se okozzon gon­A májusi fagyok nálunk, a zá. kányszélki Petőfi-termelőcsoportban is okoztak némi kárt. De mi ennek ellenére is jó termést akarunk be­takarítani. Éppen ezért fokozottan láttunk hozzá a növényápolási mun­kák ej végzéséhez. Első teendőnk volt a szőlő elfagyott vesszőit le­metszeni, utána azonnal permetez­tünk. Az elfagyott kapásokat újra­vetettük, a többi kapásnövényeket pedig ekekapáztuk s utána követle­nül kapáltunk. A növénytermesztési brigád tag­jai mindent megtesznek a jó ter­més eléréséért. Különösen jó mun­kát végeznek a DISZ-fiatalok. Ka. ezur Illés 185, Huszfa Vince 237, Lasancz István 205, Nagygéci Eta 126, Ádámka Mária 102 munkaegy^ séget ért el. Maga a DISZ-titkár, Nagymihály István azonban nem mutat jó példát a munkálatok vég­zésében, mert mindössze 59 munka­egységet teljesített. A termelőcsoportban néhány nap múlva megkezdődik az aratás. El­mondhatjuk, hogy jól felkészültünk az aratási munkák végzésére. Meg­szerveztük a tűzőrséget, mert tud­juk, hogy az ellenség eoha nam al­szik. A gabonának csak egyharma­dát vágjuk kézi kaszával, a többit a gép araija le. Az aratóbrigád nyomában azonnal szánt majd a mórahalmi gépállomás traktora és röglön elvetjük a másodnövényekot. A másodnövények veiéséve] a .jó­szágállomány fejlődését biztosítjuk. Ha több a takarmány, több a jó­szág, több hús, zsír, tej, tojás ke­rül a dolgozók asztalára. Megyénk területén igen komoly verseny indult meg a 250 munka­egység eléréséért. Ehhez a verseny­hez csatlakoztak a rr>i termelöcöo­portunkdolgozói közül is többen, még az idősebbek közül is. Különösen megérdemlik a dicséretet Farkas Jó­zsef. aki 309, Forró József 255. Német Vince 223, Horváth Amál párttitkár elvtárs, aki 175 munka­egységet ért már el. Kiváló mun­kát végez a szőlőpermetezésnél Nagi/mihály Mátyás, a csoport egyik legidősebb dolgozója, akin k 132 munkaegysége van. Termélőcso. portunk az aratás után a cséplő géplől azonnal a begyüjtőheiyre szállítja a gabonát s a cséplést augusztus 15-ig befejezzük. Farkas József né, a „Délntagyairország" levelezője. Yontatóhajó-karavón indul Odesszától a Volga—Don-csatornán át a molotovi folyami kikötőbe Odessza (TASZSZ). A napokban von tatóh aj ó- karaván indul el az Odessza—Urall víziúton. A karaván áthalad a Fekete-tengeren ós az Azovi-tengeren, majd a Cimljan­szki-tengeren és a Volga—Don csa­tornán keresztül a Volgára érkezik, végül pedig a Káma-folyón át a mololovi folyami kikötőbe fut be. Ezek a hajók a Káma felső folyá­sán közlekednek majd: uszályokat vontatnak a kommunizmus építkezé­eri, a sztálingrádi és a kujbisevi vízierőművek számára szállított aroagnkkat Ujabb görög etapotokat indítottak útnak Koreába Szófia (BTA). Alig két hete in­dították útnak Korea felé a nyul­cadik görög csapatszállí'taányt. Az athéni rádió most közli, hogy a Koreában tartózkodó Cakalotosz mon-archofasiszta vezérkari főnők kívánságára újabb görög csapalok indultak Koreába. Tizenegy arab és ázsiai ország az ENSZ közgyűlésének összehívását kéri New-York (MTI). 11 arab és' ázsiai ország ENSZ képviselői i velet intéztek Trygve Llhez, az ÍENSZ főttfkárához. Kérik, hory hívja össze a közgyű'és rendkí­vüli ülésszakát a tuniszi kérdé* jRtta.vátoLá.'i* rAUáhéL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom