Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-20 / 143. szám

2 PÉNTEK1. 1852. JUNIUS 20. PÁRTÉLET Sikerrel vizsgáztak az újszegedi pártszervezet középfokú politikai iskolájának hallgatói Elérkezett az oktatási év vége. A politikai iskolákon most tartották meg a vizsgákat, amelyeke,, a hallgatók számot adtak e^ész évi munkájukról. Lázas készülődés előzte meg a vizsgákat. Az összefoglalók ideje alatt a hallgatók igyekeztek pótolni azt, amit évközben elmulasztottak, hogv minden kérdésre tudjanak felelni. Senki sem akarj szégyenben maradni a vizsgán s a szorgalmas tanulás meg is látszott a hétfői vizsgafeleieleken. Az újszegedi pártszervezethez tartozó középfokú politikai iskola vizsgáját a Tanítóképzőben tartották meg. Erre az alkalomra feldíszítették ' a termet, hogy ünnepé, lyessé, széppé tegyék és külsőleg is kifejezésre juttassák: ünnep Számukra a vizsga napja. A kérdések egymás után tisztázódtak a feleletek s a hozzászólások nyomán. A szocialista iparosítás, a mezőgazdiaság szocialista átszerve. zése, a munkaversenyek jelentősége sorra szerepelt a kérdésekben. A béke kérdéséről Reinico József beszélt. Bemutatta a békctábor erejét s ugyanakkor az imperialista országok háborús törekvéset. Összehasonlította a Szovjetunió és a népi de. mokráciák építő munkáját, szembe,, az imperialisták eszeveszett fegyverkezésével. Ott is folyik építkezés, csak nem a dolgozók javát szolgálja, hanem a háborús célokat. Repülőtereket, katonai támaszpon. tokát, börtönöket építenek s mindezt a dolgozóktól elrabolt pénzen. Nálunk ugyanakkor gyárak, bölcső. <lék. kulturházak épülitek s emelkedik" a dolgozók életszínvonala — mondotta feleletében. Hajnal elvtárs hozzászólásában rámutatott, milyen hatalmas segítséget nyújtottak Színin elvtárs nyilatkozatai a békeiábor harcához. Biztatást adtaik a dolgozóknak, fegyvert az agitációs . munkához. Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozata megmutatta, hogy a háború ma sincs közelebb, mint három év. vei ezelőtt, de ugyanakkor arra is megtanít, hogy a békeharc állandó feladati A munkafegyelemről Bárkányi elvtárs beszélt. Helyesen alkalmazta feleletében a gyakorlati péF dákat, rámutatott a „Képzet] be. teg" című kisfilm jelentőségére, tanulságaira. De életből vett példával is igazolta, milyen kárt okoz. naik a munkafegyelem lázítók népgazdaságunknak s dolgozó társaik, nak- Pakson például, ahol ő 'akik, a mul] évben a cséplőmunkások fegyelmezetlensége miatt a cséplés kihúzódott szeptember derekáig és igy a begyűjtést is hátráltatta. Ez a néhány példa is igazolja, hogy az egész évi munka nem volt hiábavaló Az elvtársak gazdagították tudásukat, elmélyítették marxis, ta-leninista ismereteiket. A feleletek. hozzászólások megvilágították az egész évi anyagot. Egy hiányos, sága azonban volt a feleleteknek. Az elvtársak egy-egy kérdésnél nem alkalmazták az életből vett gyakorlati példákat. Nem mutattak meg hogyan valósul meg mindaz, amit' elmondtak gyakorlati munkájukban például a békeharccal kapcsolatban nem beszéltek arról, hogy Újszeged dolgozói hcgyan készültek a béketalálkozóra, mit vállaltak es hogyan teljesítették azt. Nem beszéltek a beszámoló bekegyulése* jelentőségéről, a békebizottságok munkájáról, A termelőszövetkezeti mozgalomról beszélve egy szóval sem említették meg az újszegedi termelőszövetkezeti csoportok munkáját. A munkafegyelemről, a munkaversenyekről és a különböző mozgalmak jelentőségéről ie a gyakorlati élettől elszakítva beszéltek. Nem mondták el például, hogy munkahelyeiken milyen problémák merülnek fel a munkafegyelemben. Zsurkán elvtárs a Tatarozó Vállalatnál dolgozik. El kellett volna mondania, hogy a szemináriumon tanultak milyen segítséget nyújtottak neki a munkaveTseny, az újíló-, Sztahánov- és Rödermozgalom megértésében, elősegítésében. Pedig a tanultak alapjáni ériette meg, nem elég dolgozni, ellátni a mindennapi feladató®, hanem mindenkinek tanulnia kell, továbbfejleszteni szakmai tudá6át. így jötf rá, hogy neki ís tanulnia kell. Beiratkozol a szakmai szemináriumra. A munkaversenybe is bekapcsolódott és így érte el a mostani 158 százalékos teljesítményét. Bölcsházi Lászlóménak ie el kellett volna mondania azt, hogy a kommunizmus építésének, a Szovjetunió békepolilikájának megismerése milyen nagy segítséget nyújtott számára aiz MSZT-tagok szervezésében. A könyvesboltban dolgozik, e mint elmondotta, ma már más szemmel bírálja el a könyveket mint ezelőtt! egy évvel. A vásárlóinak is egy-egy politikai kérdésben felvilágosítást, tanácsot tud adni. Kovács elvtársnönek, a pártszervezet gazdasági munkájának elvégzéséhez nyújtott segítséget az iskola. Megtanulta, hogyan nevelje az elvtársakalt arra, mit jelent a párttag számára a tagdíjfizetés, is így érte el, hogy az előző hónapok 60 százalékához viszonyítva, most 90 százalékra emelkedett a tagdijfizetók száma. A beszélgetésekből kitűnt' hogy a szemináriumon résztvevő elvtársak felhasználták azt, amit tanultak gyakorlati munkájukhoz, csak éppen feleleteikben nem számoltak be ezekről. Feladatuk, hogy a jövőben is minden területen felhasználják a tanultakat, s Így továbbjavitsák mind a termglá munkájukat, mind pártmunkáju rat. Polger elvtárs, a propagandistájuk ezzel a szavakkal búcsúzott tőlük: — A nyáron se hagyják abba egy napra se a tanulást-. A sajtó rendszeres olvasásával fejlesz6zék tovább politikai tudásukat. Ha ezt a tanácsot megfogadják, akkor jó munkát végeznek a nyáron is és felkészülve fognak majd hozzá ismét a tanuláshoz a jövő oktatási évben. fl TUDOMÁNY ES GYAKORLAT KAPCSOLATARÚL Az olasz nép ismét vereséget mér a háborús politikára Togliatti elvtárs beszéde az olasz képviselőházban Róma, június 18. (MTI) Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Póri főtitkára az olasz képviselőház keddi ülésén interpellációt terjesztett elő. Felhívta a miniszterelnököt, adjon választ arra a kérdésre, hogy a kormány — az olasz dolgozók felháborodása: és az egész ország békcaluiraLa ellenire — miért ragaszkodott Ridgway tábornok olaszországi látogatásához. Togliatti interpellációját megindokolva mindenekelőtt rámutatott a kormány törvényéi lenes intézkedéseire, amelyekkél korlátozni igyekezett az ol®«a állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát. Az olasz dolgozók százezrei azonban tüntető megmozdulásaikkal és tiltakozó sztrájkjaik, kai bebizonyították: Olaszországban minden megfélemlítés ellenére min tig lesznek olyan erők. amelyek a nemzet érdekelnek védelmére kelnek és amelyekre a nemzet biztosan számíthat, amikor ezcknrk az érdekeknek a megvédéséről van szó. Az a nép, amely ilyen körülmények között be tudta bizonytíani, hogy a számára „kijelölt" háborús föpa/rancsnoknak nem tanácsos az ország földjére tennie a lábát, so. hasem lesz hajlandó háborút folytatni. Egy ilyen országban megvan a szükséges erő ahhoz, hogy semmi körülmények között se hagyja magát ismét a szakadék szélére sodorni. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára ezután rámutatott: alkotmány- és törvényellenesen rendelték alá Oluszország nemzeti huderőil egy idegen tábornoknak. Fölhívta a miniszterelnököt: közölje a képviselőházzal, hogy Ridgway az amerikai • imperializmus nevében még hány milliárd líra megszavazását követelte, katonai költségek céljaira és milyen további szabad, ságellenes intézkedésekre adott utasítást. Az Európát fenyegető veszéllyel foglalkozva Palmro Togliatti kijelentette, hogy Ridgway most itt Európában is fel akarja lobbantani azt a tüzet, amelyet Koreában még nem sikerült eloltani. Nyugat Európn fenyegetett népei. az olaszok, a franciák és a többlek azonban szembefordulnak az amerikai háborús politikával és nem hajlandók még egyszer eltűrni a Wehrmachtliadoszlályok durva önkényét. Ridgway új lökést igyekszik adni annak a támadásnak, amelyet az uralkodó körök azok ellen a szociális vívmányok ellen indítottak, melyeket a nyugateurópaá népek a fasisztaellenes harcban vívtak ki. Mindezt pedig azért, hogy lehelövé tegyék a bűnös támadást a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Ez a magyarázata az imperialiták görögországi beavatkozásának, ez a magyarázta a franciaországi amerikai beavatkozásinak, mely Duolosnak, a béke-harc e nagy hősének bebörtönzéséhez vezetett. — Az Olaszország függetlenségét fenyegető veszély, a békét fenyegető veszély egészen nyilvánvaló. Figyelmeztetnem kell azonban önöket valamire — mondotta ezután Pallmiro Togliatti, a jelenlévő miniszterek felé fordulva. — önök ma nem azzal a szervezetlen és tapasztalatlan előőrssel találják magukat szemben, amely igyekezett a fasizmusnak annakidején útját állni. Ma egy olyan munkásosztály, egy olyan nép áll Itt önökkel szemben, amely hosszú évek tapasztalataival rendelkezik, s amelynek élén olyan férfiak állnak, akik tudják, bog.v mivel tartoznak a népnek, akik nem fognak hibákat elkövetni és engedni az ÖJ ök provokációinak, önök lázadásvól álmodoznak, amelyet a gombnyomásra élövezényelt rendőrséggel könnyűszerrel le tudnának törni. Arrvdc a forradalmakat maguk a népek csinálják. A forradalmak pedig akkor törnek íd, amikor a helyzet erre megérett és amikor a nép nem hajlandó többé tűrni a fennálló állapotokat. A mi feladatunk az, hogy elmélyítsük és parancsolóvá tegyük az olasz nép békeaharatát. Egyre szélesebbé kell tennünk és fogjuk is tenni azt a frontot, amely szoros egységben tömörülve meg kell, hogy mentse országunk békéjét. Mi bízunk az olasz népben, bizunk abban, hogy az olasz nép sorait szorosra zárva a béke és a szabadság nevében Ismét vereséget mér az » ük polltlkájára — fejezte be beszédét az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Küldöiibeszámoló gyűlés a tanácsháza nagytermében A Városi Tanács dolgozóinak küldötte, Nagy István elvtárs június 12-én tartotta meg választói előtt beszámoló gyűlését Elmondotta. hogy a hódmezővásárhelyi találkozó egy öntudatos nép határozott feladatokkal- útraboosátott küldötteinek tanácskozása volt. Testvéri szolidaritást mutatott a találkozó a világ összes dolgozóival. Több mint 70 felszólalás történt. A felszólalásokban a megye dolgozóinak őszinte békevágya és harcos akarata mutatkozott meg. Rámutatott Nagy elvtárs a tanács dolgozói előt állá feladatokra is. Hangsúlyozta, hogy Szeged dolgozóinak ilt, a Tito-határ közelében, fokozott óbenségre kell törekedniük. A tartatfma*i b tv— •' 14 s nk k/r/jj] több azt emelte ki, hogy a kultúrmunkának milyen fontos szerepe van a béke megvédésében. Szőke Mihály elvtárs, a Somogyi Könyvtár igazgatója elmondotta, hogy a könyvtár dolgozói jobb munkával, jobb agilációval törekednek arra, hogy a szegedi dolgozók minél nagyobb tömegei ismerjék meg a magyar és szovjet irodalom termékeit. Ennek érdekében a Somogyi Könyvtár dolgozói ,,Béke-könyvnapot" rendeztek. Gergely Lajos elvtárs arról beszélt, hogy azok, akik két háború borzalmait éllék már át, minden erejükkel harcolnak a békéért, mostani boldog életükért, mert tudják, hogy a háború milyen hatalmas pusztításokat jelent az emberiség életében. Az októberi forradalom győzelme döntötte le először a világon a tudomány és a nép közötti válaszfalat. 1918 januárjában Lenin a következőket mondotta: ,,Azelőtt az emberi értelem, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek biztosítsa a technika és kultúra minden áldását„ másokat pedig meg. fosszon a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől is. Most a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya az egész nép tulajdonába megy át éa mostantól kezdve az emberi ész és géniusz sohasem lesz az erőszak, a kizsákmányolás eszköze". A igazi tudomány és a gyakorlati élet kapcsola. tónak már Marx és Engels is igen nagy jellen tőséget tulajdonítottak, szerintük „ ... a valóságos életnél kezdődik az igazi, a pozitív tudomány. .." Ennek a termékeny gondolatnak a megvalósítása azonban csak olyan társadalmi rendben következhetett be, amelynek alapelvei közé tartozik az elmélet és a gyakoillat egységének elve; olyan társadalmi rendben, amelynek lényeges célkitűzései közé tartozik, hogy minden a nép szolgálatában történjók. A Szovjetunió számára ezeket a feltételeket — mint Lenin idézett szavaiból is kitűnik — az októberi forradalom teremtette meg. A Szovjetunióban a tudósok öltek is a lehetőségekkel. Nyikitin szovjet akadémikus írja egy cikkében: ,,A szovjet tudomány fösajátossága, j hogy elszakíthatatlan kapcsolatban van az élettel, a gyakorlattal. Az első ötéves (ervek idején már nemcsak a dolgozószoba és a laboratórium volt a tudósok műhelye, hanem az építkezések, az üzemi műhelyek és a kolhozföldek ism Napjainkban a tudomány és a termelés embereinek alkotó együttműködése eddig ismeretlen méreteket öltött és — ami különösen fonlos — állandó, folyamatos és eredményes jellegűvé vált". A tudomány és a 'termelés dolgozóinak együttműködése a technikai haladás törvénye s ez az együttműködés megóvja a tudományt attól, hogy olyan elvont kérdésekkel foglalkozzék, amelyek csak egyes tudósok kíváncsiságát elégítik ki, de nem esnek a haladás útjába. ,,Micsoda tudomány az, amelynek elszakadt a kapcsolata a gyakorlattal a tapasztalattalf— veiette fel a kérdést Sztálin elvtárs a -sztahánovisták első tanácskozásán 1935-ben. „A tudományt éppen azért nevezik tudománynak, mert... éberen figyel a tapasztalat, a gyakorlat szavára" — mondotta. A tudomány és agyakorlat termékeny kapcsolatának következményeképpen ,<iz is előfordul, hogy a tudomány és a technilca új útjait néha nem a tudomány terén közismert emberek egyengetik, hanem a tudományos világban teljesen ismeretlen embereit, egyszerű emberek, a gyakorlat emberei, a maguk szalcmájának újítói" (Sztálin). A szocialista társadalmi rendben az elmélet és gyakorlat elszakíthatatlan kapcsolatának megvalósulása így vezet arra, hogy a szellemi és a fizikai munka közli különbség mindjobban elmosódik. A tudomány és a termelés embereinek baráti együttműködése így függ öszsze szoro-san a sztahánovista moz. gallommal és így válik egyik oldalává annak a folyamainak, amely a szellemi és fizikai munka közti ellentétek leküzdéséhez veziet. így válik a szovjet tudós társadalmat építő, állami tényezővé, amikor ,,öntudatosan és tevékenyen résztvesz azoknak a nagyszerű átalalcitó terveknek a megvalósításában, amelyeket Lenin és Sztálin lángelméje jelölt meg" — mondotta Nyikitin szovjet akadémikus. A felszabadulás nálunk is megteremtette azokat a feltételeket, amelyek a tudományos kutatás elé tűzött! új feladatok megoldását lehetővé teszik. 1951 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia nagygyűlésén tartott beszédében erről a következőket mondotta: „Felszabadult hazánkban ma már megszűntek azok az akadályok, amelyek a kapitalizmusban fennállottak. Az emberiség tudását alapvető elméleti vívmányokkal gyarapító és a mindennapi termelési gyakorlatot közvetlenül elősegítő munkák közötti egység megvalósulásának társadalmi előfeltételei már megvannak, A szocializmust építő társadalomban: leomlik az elméleti és az alkalmazott tudományos munka közötti választól." A Szegedi Tudományegyetemi Természettudományi Karének intézeted közül többen már évek óta szoros kapcsolatban vannak az iparral, így pl. a Szerves Kémiai Intézet három éve tart fenn termékeny kapcaotetot az Egyesült Gyógyszer és Tápszer Gyár Vállalati,al, legtöbb intézet pedig alkalmi kapcsolatot tartott fenn különböző Ipari vállalatokkal egy-egy felmerült kérdés megoldására. A! Természettudományi Kai ezévi munkatervébe beiktatta az intézetek ipari kapcsolatainak tervszerű formában való megszervezését!. A Szovjetunióban már évek óta bevált rendszer az, hogy az egyetemek egyes intézetei a kutatási területükhöz közeleső ipari problémákkal foglalkozó vállalatokkal társadalmi jellegű szerződéseket! kötnek. Ezeknek a szerződéseknek a példájára a Szegedi Tudományegyetem in'ézctei is igyekeztek' részben már meglevő kapcsolatai* k/at kiszélesíteni. A Szerves Kémiai Intézet az említeti kapcsolatot szerződésileg is megpecsételte és nemzetgazdaságilag is jelentős kutatási vállalást tel® egy, a gyár által javasolt témával kapcsolatban* Az Alkalmazott Kémiai Intéze® a Budapesti Kónsavgyárral kötött szerződésében vállalt kutatások egy részét már teljesítette is. Társadalmi szerződést köt az intézet a Magyar Vegyimüvekkel is. A Fö'drajzi Intézet a Talajjavító ÁVtal és a Székkutatási Gyapottermesztés! Kutatóintézettel működik együtt. Rendszeresen szolgáltat adatokat a Megyei öntözésügyi és Ármentesítő • Vállalatnak, • továbbá a Szegedi Postaigazgatóságnak. A Földtani Intézet! szocialista szerződésben vállalkozik tudományos együttműködésre a tiszántúli földtani felvételezéssel kapcsolatban a; Vizerő Tervezési Irodával. A Kisérleti Fizikai Intézet szocialista szerződésben vállalta a Szegedi Faiemezgyár száritókamrájának ellenőrzéséhez szükséges mérőkészü-lékeik a Szegedi Textilművek számára egy objektív vizsgálati módszer k'idollgozásáit, amely jelentős selejtosökken'ést! tesz lehetővé. Az intézet az Újszegedi Kenderszövő számára ponyvák vízhatlanttása fizikai vonatkozású kérdéseinek kidolgozását vállalta. Az Altalános és Fizikai Kémiai Intézet is foglalkozik ipari jellegű problémákkal. Kidolgoztak két ipari újítast az intézettben, egyet a hőmérséklet jelző festékekkel és egyet! száradó olajok előállításával kapcsolatban. Gyakran végeznek gyakorlati fontosságú spektroszkópiai vizsgálatokat a váci Fotókémiai Kutatóintézet' 6zámára. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézel is gyakran segít különböző vállalatoknak ipari problémák megoldásában. A Szegedi Kendergyár számára vízanalíziseket végezlek a Békéscsabai Villanyerőműtelep kazár.tapvíz problémáját megoldották. A tudomány és gyakorlat együttműködésének az a formája, amely az egyetemi intézetek és a különböző vállalatok között kialakult, biztató kezdetnek tekinthető Több intézed meglevő kapcsolatainak szocialista szerződéssel való megpecsételése a kapcsolatok elmélyítését jelentené és egyben megóvná az Intezeteket', hogy ne csak az ipar napi aprólékos kérdései-v nek megoldásával halmozzák el magukat, eimi alapvető munkájuktól elvonja a kutatókat, hanem saját kutatásaikhoz közelálló nagyobb jelentőségű kérdések megoldásával foglalkozzanak. Ez a kezdet mégis megmutatja, a kutatók bebizonyították, hogy megértik a tudomány új szerepét, bebizonyították, hogy annak a tudománynak a képviselői akarnak. lenni, amely Sztálin sttrinl „nem határolja el magát a néptől, nem tbrtja távol magát a néptől, hanem kész szolgálni a népet, kész a népnek a tudomány összes vívmányait átadni, amely a népet nem kényszerből, hanem önként, szívesen szolgálja". Szalay László egyetem docens Június 18-án összeült a Biztonsági Tanács New-York (TASZSZ). Június 18-án délután megnyílt a Biztonsági Tanács ülése, amelyet a Szovjetunió kezdeményezésére hivtak össze. A szovjet küldöttség a követi kező kérdésekel javasolta megvita•tásra: Felhívás aa államokhoz, hogy csatlakozzanak a baktériumfegyver alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják. Ajánlás a közgyűlésnek arról, hogy vegyék fel egyidöben az ENSZ tagjai közé mind a 14 államot, amely felvételi kérelmet nyu j. toll be.