Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

Fontos határozatokat hozott a vasas szakszervezet XXI. országos küldöttközgyűlése üzembe helyezték ötéves tervünk új békemflvét. a Tlszament| Vegyiműveket A minisztertanács rendelete |i terményraktárak kötelező kitakarításáról és fertőtlenítéséről AZ MDP CSO N G R AD MEGYE! PARTBIZOTTSAGA N A K LAPJ A VIII. ÉVF. 134. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1952. JUNIUS 10. JEGYINAK JÁNOS ELVTÁRS: Az aratás, cséplés, terménybegyüjtés munkája az idén is kemény osztáiyharcot köretei meg tőlünk A soronkövetkező legfontosabb mezőgazdasági feladatokról tanácskozott szocialista szektoraink élenjáró dolgozóinak megyei értekezlete l Vasárnap délelőtt Hódmezőváfeárhelyen értekezletet tartottak Csongrád megye állami gazdaságai, nak, gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek élenjáró dolgozói, hogy megbeszéljék a tavaszi növényápolás eddigi tapasztalatait és további feladatalt, de különösképpen megszabják a tennivalókat az előttünk álló békearatás, békecsép. lés, békebegyüjtés gyors ás sikeres elvégzése érdekében. Az értekezletet Halik János, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg, majd Jegyinák János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára tartotta meg beszámolóját. A tavaszi munkák sikere — a munkásosztály és dolgozó parasztság összefogásának gyümölcse 1 — A tavaszi vetéskampány, a növényápolás! munkák egyik legfontosabb része befejeződött, vagy befejezéshez közeledik, — kezdte beszédét. A mezőgazdasági munka e szakaszának sikere a munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros összefogásának gyümölcse. Az elmúlt évben, de az idén is. a munkásosztály újabb traktorokat, mezőgazdasági gépeket juttatott állami gazdaságainknak, gépállomásainknak és a termelőcsoport;ainknak, ellátta a mezőgazdaság szocialista szektorait, valamint a dolgozó parasztságot IparcikkekkeL Mezőgazdaságunk dolgozói igyekeztek is visszatéríteni a munkásosztálynak ezat a 6egitsegét azzal, hogy a meglévő, jó előfeltételeket kihasználva idejében elvégezték a tavaszi mezőgazdasagi munkákat'. — A békéért folytatott harc a vetésnek és a növényápolás eddigi munkájának elvégzésével azonban nem szűnt meg — hangsúlyozta Jegyinák elvtárs, j — Növényeinket gondosan tovább kell ápolni, különösen most, amikor az elmúlt hetekben a hideg időjárás következte, ben károkat szenvedtek egyes növény fél eségek. Hangsúlyozta beszámolójában, hogy a fagykár korántsem olyan veszélyes, mint azt egyesek feltüntetik. Jó növényápolást munkával a károkat teljesen helyre lehet hozni. — Nem igaz az. hogy 50—60 százalékos fagykár is volt. Aki így beszél — meg kell mondani, — nem éri a mezőgazdasághoz vagy pedig népünk ellensége. Az ilyen arányú1 kárról az ellenség igyekszik rémhíreket költeni azzal a céllal, hogy a dolgozó parasztság beadási készségét leszerelje és ferde vágányra vezesse a dolgozó parasztokat. nem egy helyen a termelőszövetkezetek tagjait is. Az ilyen ellenséges megnyilvánulást a legerélyesebben vissza kell verni. Legjobb válasz erre a fokozott, szakszerű munka. kül hozzá kell fogni a gabona behordásához — mondotta a továbbiakban Jegyinák János elvtárs. — Erre minden eszközt fel kell használni, hogy a learatott gabona minél hamarabb behord ás ra kerüljön. A minisztertanács határozata azt mondja, hogy a a aratás után 8 napon belül el kell végezni a behorjdást. Ezt úgy tiudjuk végrehajtani, ha csatasorba állítunk mind az állami gazdaságokban, mind a termelőcsoportokban minden dolgozót. Nem szabad belenyugodni, hogy rossz legyen a munka szervezése. Sehol ne tűrjük meg a la. zaságot. A hibákra, hiányosságokra minden esetben hívjuk fel a vezetők figyelmét és ma. A minisztertanács meghatározta feladatainkat az aratásban Jegyinák elvtárs ezután rátért az eraf'ás munkájának kérdésére. — A vasárnapi Szabad Nép és Viharsarok közölte, hogy a szegedi Dózsa-bszcs ben pénteken megkezdték az ösziárpa aratását. Szegedkörnyékén a növények olyan előrehaladott állapotban vanna, hogy j •— minden valószínűség szerint snk. Ezáltal a szem veszteséget is a legkisebbre tudjuk lccsök. kenteni. Állami gazdaságainknak, termelőSzövetkezeteinknek és nem utolsó 6orban gépállomásainknak úgy kell a munkájukat megszervezni, 11 j hogy amikor a búzának az aratását a jövő hét utolján áll'Jalános őszi- megkezdtük, legkésőbb nyolc árpa-aratás lesz. Ez azt jelenti, hogy Pon belől, az árpa és zab aratáságunk is segítsünk a hibák kíkü. szöbölésében. Ahol a dolgozók és vezetők között megvan az összhang, ahol egymás munkáját segítik, olt az eredmény nem marad el, kevésbbé fordulnak elő lazaságok, minimálisra lehet csökkenteni a hibákat és így nyilvánvaló, hogy nagyobb eredményeket érhetünk el. Éles harcot az ellenség hangja ellen — A hordással — mondhatjuk vele egyidőben — következik a cséplés munkája. Ebben a munkában jelentős szerep jut a gépállomások dolgozóinak. Munkájuk jó vagy rossz megszervezésétől nagyban függ, hogy megyénk területén a minisztertanács határozatában megállapított augusztus 20-a helyett legkésőbb augusztus 10. re befej ezl.e a cséplés!— Ennél a kérdésnél szeretnék kitérni a Bredjuk-féle gyoracséplési módszerre. Meg kell mondanom, hogy ezt a módszert még mindig nem terjesztettük eléggé ki a megyében. Az elvtársak valamennyien ismerik, hogy mit jelent ez. Azt jelenti. hogy a gépet két oldalról lehet etetni. Az aszlagokat úgy kell rakni ennek következtében, hogy lehetővé váljék a kétoldali etetés. A géphez valamivel több munkás kel!, mintha egy oldalon etetik, de például tavaly Baranya megyéiben a Bredjuk-módszerrel naponta 300—400 mázsa gabonát csépeltek el átlagosan. Megyénkben a műszaki emberek már ismerik ezt a kérdést, az átalakítás nem kerül sokba, megkapták a szükséges rajzokat is. Pusztán rajluk múlik, hogy ezt a munkát elvégezzék termelőszövetkezeteinknél, állami gazdaságainknál, gépállomásainknál. Ha ezt megvalósítjuk — még jobban le tudjuk rövidíteni a cséplési időt. — Tavaly mind a cséplésnél, mind az aratásnál éa hordásnál nem egy helyen tapasztaltuk, hogy az ellenség a nyolc órás munkaidő kérdését vetette fel. Az ilyen hang nem másé. mint az oszlályellenségé; az ilyen hangok ellen a legerélyesebben és leghatározottabban fel kell lépni, mert képzeljék el az elvtársak, hogy a nyolc óra letelte után. ha eső éri a megkezdett asztagot, milyen kárt jelent ez a termelőszövetkezetnek, de az egész ország népének is. A gabonát ugyanis ekkor szárítani kell. És hozzá kell tenni, hogy ezt a nedves gabonát a cséplőgép — akár mennyire is összeveszik a dobját — nem tudja 103 százalékosan kicsépelni. Gondoljanak arra az elvtársak, hogy a termelőszövetkezet mindannyiójuké, annak terméseredményei a dolgozóké, ezért nem szabad, hogy ilyen hangok eluralkodjanak a tszcstoen. Ezt azért kell felvetni Ilyen élesen, mert már az idén is találkoztunk hasonló hangokkal, amit az osztályellenség bizonyára még fokoz az aratás és cséplés idejére. Mutasson Csongrád megye példát a begyűjtésben Is a megye többi területén is szinte pár nap választ el bennünket az ösziárpa aratósátóL — Az aratás a falu dolgozóinak életében nagyjelentőségű esemény. Ez értihető is, mert ekkor munkánk egyrészének gyümölcsét takarítjuk be. Sztálin elvtárs arra tanit bennünket, hogy: ,,aki időben arat, jól jár, aki későn arat, rosz- ' szul jár". A minisztertanács határozata is megjelöli számunkra ezeket a feladatokat. Első és legfontosabb a Jó minőségű gabona biztosítása érde_ i kében az, hogy a búzát viasz| érésben arassuk, a rozsof teljes | érésben, az ősziárpát, tavaszi. árpát, zabot sárgaérésbeu arasrak megkezdésétől számítva pedig öt napon belől fejezzük is be ezt a munkát. — A távalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e munkák ilyen formában való elvégzése lehetséges és pártunk, valamint kormányunk nem állított elénk olyan feladatokat, amelyeknek végrehajtása lehetetlen. Lehetséges az aratás elvégzése ilyenképpen most az idén különösen, amikor jóval több gépierővel rendelkezünk már és hozzájteh etjük — ami legdöntőbb —, hogy mind állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, mind pedig termel öcsoport'jairrkban javult a dolgozók munkájához való viszonya. Vonjak bc a családtagokat a munkába — A termelőszövetkezetekben a mult esztendőben a munkaerőket nem használták teljes mértékben ki. Ezen okulva az idén már úgy kell a munkát megszervezni, hogy az aratásra, cséplésre valamennyi termelőszövetkezetben a családtagokat is bekapcsoljuk. Azért ls szükséges az aratás, cséplés munkájába valamennyi tagnak és hozzátartozójának résztvenni, hogy rövidebb idó' alatt tudjunk betakarítani. Ez a kérdés nemcsak egyedül a tszcs ügye, hanem valamennyi tagnak és hozzátartozójának is érdeke. Minél kevesebb a szemveszteség, annál több gabona jut a tagoknak. De érdeke ez a gépállomások dolgozóinak is, hiszen ök ma már a mun. kaegységek alapján részesülnek a tszcskben a juttatásokból. Éppen ezért ebbsti az évben nem szabad előfordulnia annak, mint tavaly, hogy nem egy helyen a gépállomások dolgozói, nemtörődve a gépik értékével, aratás közben azok megTongálódtak. — Ami az állami gazdaságok dolgozóit illeti, lálniok kell. hogy minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb szemveszteséggel végzik az siratást, annál' több jut nekik és ha jó eredményeket érnek el, jutalomban részesülnek. A munka megszervezésével kapcsolatban hangsúlyozta Jegyinák elvtárs, hogy noha ebben az évben már nagyobb gépi erő áll rendelkezésünkre, azért biztosítani kell a megfelelő számú kézi erőt is. — Igaz, hogy ebben az évben jóval több a gépünk, mint tavaly — mondotta —, de ne gondoljuk azt, hogy most már mindent elvégez helyellünk a gép. Mi még nem tartunk ott, mint a Szovjetunió; a gépesítésünk még nincs olyan magas fokon, hogy 80—90 százalékban elvégezze helyettünk a mezőgazdasági munkál is a gép. Megyénk szántóterületének túlnyomó többségét már fel tudjuk szántani gépi erővel, de megmunkálni még nem tudjuk. Ezért megfelelő számú kézi kaszást is biztosítanunk kell az aratás idejére. Természetesen: állami gazdaságainkban. gépállomásainkon arra kell a dolgozóknak törekedniük, hogy aratógépeiket teljes mérlékbsm kihasználják, az üresjáratokat a legkisebbre csökkentsék. A behordásnAl sem tűrhető a lazaság — Az aratás után késedelein nélJegyinák János elvtárs a továbbiakban beszélt a gabonalbegyüjtés kérdéséről is. — A csépléssel . egyidőben megkezdődik a gabona begyüjiése is —hangsúlyozta. — Tavaly az állami gazdaságok szinte kivétel nélkül élenjártak és példát mutattak a begyüjlósi csatában. Hasonlóan termelőszövetkezeteink többsége is, azonban nem mondhatjuk el ezt valamennyi termelőcsoportról, hogy az állammal szembeni kötelezettségének azon nyomban eleget tett volna, annak ellenére, hogy a felszabadulás óla nem volt olyan bő termés, mint tavaly. A Szovjetunióban, amikor a cséplés folyik, a kolhozok az állammal szembeni kötelezettségüknek tesznek először eleget, azután gondolnak csak arra, hogy a fentmaradt felesleget elosszák a munkaegység arányában. Az álamnak ugyanis szüksége van bizonyos mennyiségű tartalékra. Felteszem a kérdést: ha a fagykár olyan nagy lett volna, hogy a búzának és más terménynek jelentós része elpusztul ha nincs tartaléka az államnak, miből tudnánk kielégíteni a dolgozókat? Ezért gondoskodik a mi államunk arról, hogy mindenkor megfelelő tartaléka legyen, ezért is fontos az állammal szembeni kötelezettség pontos teljesítése. Ezulán a másodvetés fontosságáról beszélt Jegyinák János elvtárs: — A tarlóhántás és a másodnövények vetése azt jelenti — mint ahogy Rákosi elvtárs is mondotta , hogy szinte megduplázzuk föld. terülelünket. Éppen ezért nem szabad a földet kihasználatlanul hagyni, mert azonkívül, hogy a másodvetés a tszcsnek még nagyobb jövedelmet ad, biztosítja az állatok részére a takarmányt is. Ahol tavaly megfogadták a párt tanácsát és idejében elvégezték a tarlóhántást — ami szorosan együtt jár a másodvotóssel —, olt nem volt baj a takarmánynyal és hozzá tehetjük, ebben az évben nem volt baj az élőállatbeadással sem. — Ezeknek a nagy munkáknak az elvégzéséhez szorosan hozzátartozik, hogy valamennyi szektor a munká. ját versenyben végezze. Meg kall mondanunk, hogy versenyünk még egy kicsit gyenge, vezetőink jelentős része nem Ismeri a munkaverseny jelentőségétNem arról van itt szó, hogy dolgozóink a mezőgazdaságban gyengén dolgoznak ezen a téren. A hiba inkább ott van, hogy a verseny nincsen szervezetten összefogva, irányítva é® megfelelően értékelve. Nem egy helyen azt tapasztaljuk, hogy a vezetők a dolgozók véleménye nélkül önállóan kezdeményeznek versenyt, holott az volna a feladatuk, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket felkarolják és irányítsák, — Az aratás-cséplés, "terménybegyüjtés munkája ebben az évben is kemény osztáiyharcot jelent! — hangsúlyozta beszéde befejező részébert Jegyinák elvtárs. — Mi meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista szektorok dolgozói ezt a harcot becsületesen megvívják; de ne feledjük el soha, hogy az osztályellenség nem nyugszik bele abba a vereségbe, ami érte a felszabadulás óta napjainkig. Ezért igyekezni fog a legkülönbözőbb módszerekkel gátat vetni, hogy munkánkat hátráltassa. De, ha jól készülünk fel és ebbe a harcba valamennyi Ibecsületes dolgozót bevonjuk, ügyünk győzelemre jut. Minden dolgozó készül erre a nagy munkára, de csak úgy tudjuk feladatunkat igazán elvégezni, ha egész nagy munkánknak a vezetői, irányítói a mi pártszervezeteink lesznek. — A tavaszt mezőgazdasági munkák során megyénk orszá. gos viszonylatban is első helyen áll a növényápolásban, ha lendületünket még tovább fokozzuk, akkor az aratásban.cséplésben, de a begyűjtésben ls az elsők között leszünk. Az előttünk álló feladatok végrehajtása megköveteli tőlünk, hogy ezeknél a nagy munkáknál még szorosabbra zárjuk sorainkat és minél több dolgozót bevonjunk az aratás-cséplésbe. Ne tűrjük a lazaságokat. bátran mutassunk rá az elkövetett hibákra és mi magunk is adjunk meg minden segítséget, hogy a hibákat, hiányosságokat minél gyorsabban kiküszöbölhessük. A feszült nemzetközi helyzet megköveteli minden dolgozótól, hogy az aratás-cséplést, termónybegyüjtcsl, hasonlóan a tavaszi munkákhoz, jól elvégezzük és egyemberként felzárkózzunk pártunk mögé, amely egész munkánk vezetője és amelynek olyan kipróbált, harcos vezetője van. mint a mi Rákosi elvtársunk! — fejezte be szavait Jegyinák elvtárs. ígérem: a gabonát a cséplőgéptől a faegyüjtőhelyre szállítjuk Jegyinák János elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. Kaczur Károly elvtárs, a zákányszéki Petci'i-tszcs tagja elmondotta, hogy a miult évben az algyői Új Élet-tszcshez 26-an mentek el aratni a csoporttól. Másnap reggel értek vissza, valamennyien fáradtan. Ez a fáradtság azután kihatott egész napi munkájukra. Ami tehát megtérült a Tévén, elveszett a vámon. Beszámolt továbbá Kaczur elvtárs arról, hogy a zákányszéki Petőfitszcs az idén jól felkészül az aratásra. A munkába minden családtagot bevonnak. Ugyanakkor a gyorscséplást szolgálja és üzemanyagmegtakarítást jelent. hogy cséplőgépeinket ebben az esztendőben már villany hajtja. Lócsikai Mátyás elvtárs, a csongrádi Petőfi-tszcs üzemi párttitkára hozzászólásában elmondotta: helyes, nek tartja, hogy ezen az értekezleten, amelyen az aratás, cséplés, gabonabegyüjtés feladatait beszélik meg, nemcsak a szocialista szektorok vezetői vesznek részt, hanem maguk a legjobb dolgozók is Így jobban megismerik a rájuk háruló feladatokat. Tavaly a Pelőfi-tszcs. ben a tagság nem tudta a feladatokat, ezért hatalmas munkakiesés is volt. ígéretet tett arra a csoport ne. vében, hogy a gabonát példamutató módon mindjárt a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre fogják szállítani. Tóth Ernő elvtárs, a sándorfalvi gépállomás dolgozója arról számolt be. hogy az ebédszünetekben röpgyűléseken beszélik meg: milyert feladatok vannak soron és mi arról a dolgozók véleménye; ezeket a feladatokat hogyan lehet a legjobban elvégezni. Igy van ez náluk, ha a verseny kérdéséről is van szó- Ezek. nek az alulról jövő kezdeményezéseknek nagy jelentősége van az eddigi eredmények elérésében. Dékány Lajos elvtárs, a makói Köz társaság-tszcs tágja felszólalásában beszámolt arról, hogy a mult esztendőben a szervezetlenség és a lazaság folytán gyomos volt a csoport földje. Az idén azonban már egészen más a helyzet: a munkát jól megszervezték, megjavult a fegyelem, a területet is felosztották nemcsak munkacsapatokra, hanem az egyének között is. Ennek az lett az eredménye, hogy a tagságot nem kell a munkára noszogatni, mindenki ismeri feladatát Közölte az értekezlet résztvevőivel, hogy aratógépüket kijavítják, de emellett megszervezik a kézikaszások mun. kacsapatát is. Eddie már húsz fér. fit toboroztak az aratóbrigádba. Miklós Bálint elvtárs, a hódmezővásárhelyi Ságvári-tszcs tagja arról számolt be, hogy a csoportban a pénteki közgyűlésen történt meg az arató- és csép'.őbr.gádok összeállítása. Most már nyugodtan várják az aratás kezdetét. A mult évben rosszul szervezték meg a gabona behordását. Ennek következtében egyéni termelőkkel hordatták be a gabonát, ami tetemes összegbe került. Ebben az évben már maguk végzik a hordást. A fogaterő mun. kaját tervszerűen irányítják. A fogatosok egy órával hamarabb kezdik a munkát, mint a mult évbea