Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

VASÁRNAP. 1952. JTJNIUS 29, PÁRTÉLET propagandisták jó kiválasztásával biztosítsuk a jövő évi oktatás sikerét A Párt Politikai Bizottságának ttározata az 1951—52-es isolánkiviiii pártoktatás tapasztalairól és az 1952—53-as oktatási rről megállapítja: ... Számszerűen javult a pártitatás a nagyüzemek többségében, iilönösen a budapestiekben és a ípállomásokon is. Komoly hiányosság azonban hogy igen afalony a tanfolyamokon résztvevő rtelmiségiek aránya, ezek egyrélét is pártszervezeteink indokolni• vnul alacsony oktatási formába sztották be". Az elmúlt év eredményei azt bionyítják, hogy az oktatási év siere jelentős részben a propaganistáklól függ. Ahol jó eredményeet értünk el.' ahol a párttagság szmei, politikai színvonala emeledett, ott — jól felkészült, lelki3mereles propagandisták vezették » különböző tanfolyamokat. Ahol viszont hibák mutaikoztak, a tanfolyamok lemorzsolódtak, vagy a hallgatók nem fejlődtek kellőképpen — ott a hiba forrását abban kereshetjük, hogy sok pártszervezet a tavalyi évben nem vette figyelembe a Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozatát, mely kimondja: „Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkába.n, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben. — Választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik a hallgatókat". Az ilyen jól képzett, a gyakorlati munkában jártas elvtársak helyett sokhelyt a gyakorlati munkában tapasztalatlan, elméletileg nem eléggé képzett elvtársakat válogattak össze propaganda munkára, mig a képzett és a gyakorlati munkában jártas elvtársakat nem egy pártszervezet „sajnálta" megbízni propaganda feliadattal. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése most vár ránk az új oktatási év előkészítéséiben. Feltótlenül szükséges, hogy nzok az elvtársak, akik három- és öthónapos pártiskolát végeztek, vagy ennek megfelelő képzettségük van, propaganda munkát végezzenek. Irányelv legyen a propagandisták kiválasztásánál az is, hogy akik ebben az esztendőben és az elmúltban jó tapasztalatokat szereztek a pártoktatásban, azokat a jövő évre ismét propaganda munkára osszuk be. hogy hasznos tapasztalataikat tovább fejleszthessék és hibáikból levonva a következtetést, a jövő évben már mint tapasztalt és az oktatási munkában jártas propagandisták, a párttagság nagy tömegeit vértezzék fel a marxizmusleninizmus élenjáró elméletével. Ha a pártpropaganda munkát olyan elvtársak végzik, akik ismerik a pártmunka minden részét, a termelés problémáit, akkor azok szemléltetően, a gyakorlati élettel összekapcsolva magyarázzák meg a hallgatóknak az elméleti kérdéseket és a szemléltető gyakorlati érvekkel alátámasztott elméleti oktatás mozgósítja a hallgatókat a párt előtt álló közvetlen feladatok teljesítésérc. Az ilyen szemináriumokon a hallgatók eszmei-politikai színvonalának emelése közvetlenül kihat a párt- és termelőmunka meg javulására. Póldamutalóak legyenek a propagandisták. A propagandista neveli hallgatóit a kommunista erkölcsre, a kommunista magatartásra, Rendkivü] fontos tehát, hogy azok az elvtársak, akiket a pártszervezetek azzal tisztelnek meg, hogy propagandisiának választják ki, azok példamutatóak legyenek a termelésben is, magánéletükben is, hogy magatartásuk, szinte minden mozdulatuk a magas színvonalú kommunista erkölcsre nevelje a hallgatókat. A szó és a tett között a propagandistánál nem lehel Iáilönbség. Olyan propagandistákat válogassunk ki, akik a szemináriumokon azt mondják el, amit életük 'minden percében szüntelenül a gyakorlatban valósítanak meg. Ez azért fontos, mert a propagandistának nemcsak tanítani, hanem nevelni is kell. Ne cserélgessük feleslegesen a propagandistákat. Néhány pártszervezetnél teljesen indokolatlanul szüntelenül cserélgetik a propagandistákat. Biztosítani kell már most a kiválasztás során, hogy a megfelelő régi p~opagandisták jövőre is az eddigi oktatási formában tanítsanak tovább, mert az indokolatlanul való cserélgetés cs oktatás eredményességének rovására megy. Az idén feltétlenül több értelmiségi elvtársat kell bevonni propaganda munkára. A népi demokráciában egyetemet, főiskolát végzett elvtársak, tanítók, agronómn«ok, stb. gyorsan és jól elégítik ki a párttagság egyre növekvő igényeit. Nem feledkezhetünk meg a légi értelmiségiek legjobbjairól sem, akik közül számosan elsajátították annyira a marxizmus-leninizmus alapelveit, hogy magas színvonalú előadásokat tarthatnak, vagy a káderoktatás különböző formáiban színvonalas oktatási munkát végezhetnek. Mindent összevetve: a propagandista elvtársak kiválogatása az egyik legfontosabb, legdöntőbb feladat, mely most az alapszervezetek előtt áll, amelynek jó, vagy rossz elvégzése hosszú időre megszabja egész pártmunkánk minőségét. Hiszen jó propagandisták jól képzett kádereket nevelnek, akik gyakorlatban valósítják meg a párt elméletét és meggyorsítják a szocializmus építését. Rosszul képzettj gyenge propagandisták tanfolya. mairól viszont hibás ,,elmélettel' kerülnek ki a hallgatók, vagy a skolasztikus oktatás miatt nem tudják összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal, munkájuk során nem tudják az elméletet iránytűnek használni gyakorlati munkájukban és a tanult anyag csak holt ismeretek halmazává válik. Vagy az elméletnek vulgáris összekapcsolása a gyakorlattal egy sor hibát eredméegy sor tévedésre ad alkalmat. Mindezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére most alkalmat ad a propagandisták helyes és jó kiválogatása és kiképzése. A propagandisták elméleti színvonalát a .nyár folyamán különböző tanfolyamokon kell emelni, A propagandistáknak a nyarat arra kell használniok, hogy elméleti képzettségüket, általános műveltségüket szüntelenül növeljék. A Politikai BizotLág június 5-i határozata megállapítja: „Az egész pártpropaganda elméleti színvonala emelésének egyik fő akadálya most a magyar munkásmozgalom, a Magyar Kommunista Párt és a népi demokráciák történetének hiányos kidolgozása Emialt még a maga. sabb fokú tanfolyamokon is gyakoriak voltak a mesterkélt, a. történelmi helyzet különbözőségeit figyelmen kivül hagyó párhuzamok, a vulgarizálás. A proletár nemzetköziség és a hazafiasság propagandáját gyakran üres szólamok helyettesítették. Az alsó fokú pártoktatás tanulóival általában nem sikerült eléggé megértetni a magyar népi demokrácia osztályviszonyait, az osztályharc éleződésével kapcsolatos aktuális feladatokat". Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére propagandistáinknak ezen a nyáron kell felkészülniük. NEMZETKÖZI SZEMLE Korea — a nagy harc zászlaja A TÖMEGELOADÁSOK MÓDSZERTANÁRÓL Irta: Tury Géza, a Szegedi Egyetem Pártbizottságának titkára (Szombati cikkünk folytatása) III. Az előadás 'értékét nagyban ehné. lyíti a jól megszervezett, tartalmas vita- Konzultációra az előadás után azért van szükség, hogy a hallgatóság módot találjon a nem eléggé kifejtett kérdések megtárgyalására, megvitatására, illetve, hogy ezekre választ kaphasson. Gyakorlott előadónál is, megtörténik, hogy nehezen indulnak meg a hozzászólások. Ha terveztünk hozzászólásokat az előadás után, soha ne nyugodjunk bele abba a- eiső „elhány perc passzív hallgatás esetén sem, hogy ne legyen hozzászólás. Vessük fel, hogy az előadás, a téma lebecsülését je. terítené, ha most hozzászólás nélkül távoznánk el. Azért is fontos a vita, a hozzászólás, mert ezzel munkáljuk pár. tunknak azt a célkitűzését, hogy a mindig elnyomott dolgozókat végre kormányzásra, irányításra, a tömegek előtt való bátor fellépésre neveljük. ennek kiváló eszköze a hozzászólás. Nagymértékben függ a hozzászólások zökkenésmentes megindítása az előadó egyéniségétől, közvetlenségétől, jó felkészültségétől. Ha az előadás főbb pontjait a hallgatók jegyezték, ez rendszerint könnyebben indul meg. A konzultációhoz még alaposabban fel kell készülnie az előadónak, mint magához az előadáshoz. Az jó, ha az előadó valósággal ,,úszik" az anyagban. Pártszerűen járjunk el a hozzászólások megválaszolása. szólék. De ugyanakkor ne nyomjuk e| a hozzászólásokat. Minden előadás utáni vita egyben káderkutatás is legyein az előadó részéről. Hagyjuk elmondani, kifejteni az előadással kapcsolatos esetleges ellentétes hozzászólásokat is, sőt még az ellenséges hozzászólásokat is. Ugyanis ezek annyi támadási területet hagymák magukon, hogy könynyű szétverni az általa felállított tényt. Ügyeljünk azonban a provo. kativ' jellegű hozzászólásokra (falun gyakoriak ezek az is'ten.kérdás. se] kapcsolatiban). Ezekkel ne foglalkozzunk túlhosszan, különösen, ha nem az előadás témájához kapcsolódó. Mutassunk rá arra is, hogy ez provokatív jellegű kérdés_ ellenséges kérdés. Gyakoriolt előadó az ilyen hozzászóló nevetségessé tételével ludja jól megoldani a kérdést úgy, hogy hosszú idön keresztül nem fenyegeti az előadókat azon a területen hasonló provokáció. Esetenként a vita fejleszthető, ha a vila előkészítése során előzetes megbeszélés alapján reakciós állás, pontokat vettetünk fel egy-egy hozzászólóval. Ennél a módszer, nél nagy körültekintéssel kell eljárni, nehogy negatív eredményt ér. jünk el Csinján bánjunk vele. Altalános érvényű az a követelmény, hogy a vita hozzon új SZEMPONTE. kat is az előadáshoz. Ha valamit ,-em tudunk megválaszolni, azt mondjuk meg. Ezzel nem csökkent, jük lekinlé'yiinket, ígérjük meg mikorra gondoskodunk a megfelelő helyen szerzett vá'asz közlés'rő ei a nozzuszoiasox m-gva-aMumaa. ueiyco wcirov nál soha ne feledjük el hogy ek- i Általában két módszeri használna* ' , . i -i ' • * •*..-! * _ i , -i r-t „(„-n Ir'tvrlőczxV m«cr kor is a pártot képviseljük. A hoz:. zászólások megválaszolásakor ne gyönyörködjünk saját hangunkban. Lenin elvtárs példája álljon előttünk a vita vezetésekor is. (Bábuskin ta. pasz 1 adatai Lenin vitömódBzeréröl.) Előfordul, hogy a vita élénkítése érdekében az előadás ©lőtt meg kell szervezni néhány hozzászólást. Ez az első passzív hallgatási szünetet eredményesen töri még és megmutatja a hallgatóknak, hogy igen is van probléma az előadással kancsó, latban igen is hozzá lehet szólni a témához Helytelen azonban, ha akár az" üzemben, akár paraszt hallgatóságnál az első hozzászóló mondvacs'nált álproblémákat vet fel. Az ilyen hozzászólások már hosszúságuknál fogva is rendszerint elveszik a többi hallgató ksdvát a hozzászólástól. A gyengébb tartalmú hozzászólásokat is becsüljük meg- Különösen. ha azok bíráló tarta'múak. Sztálin elvtárs figyelmeztetése álljon előliünk, eki arra tanít tea. minket, hogy ha csak 5 százalék igaz is van a bírálatban, minket a munkában az is előre visz, az is eredmény. Ügyeljünk arra, hogy az előadó az idegen szavakat helyesen ejtse ki, magyarosan beszéljen, magyar nyelven mondja el beszédét, különben rövidesen saját úttörő gyerekeink megmosolyogják az előadótHa többször megyünk egy terü. leire és nvndjobban megismerjük a hallgatóságunkat, ügyeljünk arra, hogy ne alakuljon ki „sztár hozzáírnak notórius hozzáelőadóink a felvetett kérdések meg. válaszolására: 1 minden kérdés Után történő válaszadás és 2összes kérdések után. Az utóbbi előnye hogy az e'.őaíó ura az időnek és' a rokonkérdések válaszadását össze tudja kapcsolni. Az előbbinek etó^ye. hogy konkréttá válik és fokozott hatású a többi hozzászólások megszületésére. Ne fukarkodjunk egy-egv jól kérdező megdicsérésével. Nehéz dolog jól kérdezni. Előadásunk közbe-i, de a vita megválaszolásánál is, ha anyagunk engedi, használjunk táblát — raj. zoíjunk. A kérdések világos kifejtéséhez, megmagyarázásához nagysegítő ez. Egy egy fílirntk az elő. adás után való bemutatása nagymértekben elmélyíti az előadás mondanivalóját. Ehhez, ha Szóhan kell elmondani a kísérőszöveget arra alaposan készüljünk fel. Külpcltikai vonatkozású, de természettudományos kérdés'-k megvitatásánál is használjunk térképet. .Tárgyi isme. reteit is növeli ez ha'Igatóinknak. A hallgatóknak az előadásról v3l6 eltávozása előtt propagáljuk a sajtótermékeket. Hívjuk f i néhány szakfolyóiratra, kcmyvre hallgatóink figyelmét. Ez az ele a'ások és a vita során hallottakat elmélyíti ha'lgatóinkban. Soha ne feledjük, bármilyen témájú előadást tartunk, tegyenek ha".g? tóink tármilyen munkatervi, ek úgy kell dolgoznunk hogy a pár'oktatás propagandista'nak szerepét eredm;nye3en tudjuk betölteuii. Már két éve vérzik Korea bombáktól szaggatott egykor — két éve még virágzó földje. Mérhetetlen szenvedés az osztályrésze annak a hősi népnek, amely csak öt évig élte a békés, demokratikus építés örömteli életét Észak-Koreában és nyújtott bizakodást erőszakkal el. szakított testvéreinek a 38. szélességi fokon túl. Eredményei — az új hazai ipar, az újjáélesztett fej. lett mezőgazdaság, Phenjan hatalmas egyeteme, az ország 17 főiskolája és 55 technikuma — megmutatta a gyarmati népeknek, hogy mit eredményez, ha egy nép megszabadul elnyomóitól és ura tesz saját sorsának. A gyarmati népek erőt merítettek a Koreai Népi De. mokratikus Köztársaság példájából. Ez volt az imperialista támadás egyik indítóoka, ezért lépték át Li Szin Man bábkormányéinak csiapa. tai 1950 június 25.cn a 38. szélességi fokot, gazdáik, az amerikai imperialisták parancsára, azért kö. vették Li Szin Maii csapatait az amerikai hordák. Az imperialista fegyver beavatkozásinak azonban nem volt az egyetlen célja, hogy megbénítsa az ország demokratikus fejlődését. Az imperialista agresszorok elsősorban azért akarták rátenni kezüket az egész koreai-félszigetre, hogy új támaszpontot, új felvonulási területet nyerjenek a Szovjetunió és Kina ellen tervezett támadó háborújuk céljaira. Az egész Kor;a felett] ellenőrzés biztosítja a Sárga, ég a Japán.tenger ellenőrzését. Mindezeken túl, Korea jelentős természeti kincsei , fejlclt ipara is csábította az agresszort. Ezért robban, tották ki az imperialisták ti világtörténelem egyik legszégyonletesebb támaHó háborúját. A koreai háború két éve felnyitotta az emberek szemét. A gyilkosságok, a baktériumháború, a hadifoglyok „rostálása'4, Kocsedó hóhérainak emberte'ea rémtetted, a fegyverszüneti tárgyalások elhú. zása és akadályozása, mind-mind leleplezik az emberbőrbe bujt vadállatok aljasságait. A koreai nép. a kínai önkéntesek segítségével hősiesein és sikerrel vívja nemzeti szabadságharcát. A kínai „épi önkéntesek a koreai nép igaz barátai. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek minden iitközellben megmutatták hősiességüket és visszaverték az amerikai imperialisták támadásait. Győzelmekhez erőt ad, hogy hazájuk szabadságáért, függetlenségééit és a világ békéjéért harcolnak. Nemcsak a kínai önkéntesek támogatják a koreai nép hősi harcát. A Szovjetunió népei, az egész haladó emberiség együtt érez a koreai nép igaz ügyével. A Szovjetunió több. ízben tett javaslatot a koreai kérdés békés rendezésére. Ezeket a javaslatokat a világ valamennyi békeszerető népe támogatja. Ezek a javaslatok a békét és a koreai nép ér. dekeit szolgálják. A fegyverszüneti tárgyalások is a Szovjetunió javas, latára kezdődtek meg. A június 25.-i évforduló alkalmából a világ népei harcos üdvözletüket küld lék a nemzeti függetlenségéért küzdő hős koreai népnek. Ezek az üdvözletek bizonyítják, hogy a hatalmas béketábor egyetért azokkal a szavakkal, amelyeket Pak Den Aj mondoit a koreai háború hatodik hónapjában: „Korea ma az ázsiai népek zászlaja abban a harcban, amelyet a gyarmati iga lerázásáért vívnak. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a jövőben is fennen hordozzuk ezt a dicső zászlót". A világ minden tájáról érkeztek üzenetek az évforduló alkalmából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Kína demokratikus pártja] é« szervezetei üdvözletüket küldték a ko. reai néphadseregnek és a kínai népi önkénteseknek. „A koreai népnek az amerikai imperializmussal vívott ellenállási harca, — mondja többek között az üzenet — bizonysága annak, hogy egy békeszerető nemzet legyőzhetetlen." A nagy Szovjetunió, a népi demokratikus országok is megemlékeztek a koreai nép hősi hercának második évfordulójáról és szolidaritásukról bizlosíiolták a koreai népet hősi felszabadító harcában. Nemcsak a béketábor országaiban támogatják a ko:ei nép harcát. Az olasz, francia, osztrák dolgozók gyűléseken követel lék ezen a napon az idegen csapatok visszavonását Koreából, s követelték a béke megteremtését Koreában. Június 25-én, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszió megindításának második évfordulóján egész Japánban hatalmas tüntetések zajlottak le. A felvonulók szolidaritásukat fejezték ki a koreai néppel és Amerika-ellenes jelszavakat hangoztattak. Az Egyesült Államokban is lün. tettek ezen a napon, Newyorkban, az Egyesül! Nemzetek székhely® előtt sok newyorki asszony gyűlt össze a koreai nép hősi harcának második évfordulóján. Az asszonyok sokan kis gyermekükkel a karjukon követelték — vessenek véget a koreai háborúnak. A hős koreai nép iránti nemzetközi szolidaritás állandóan erősödik, Korea ma a nagy harc zászlaja. A világ becsületes emberei mindenütt támogatják a koreai nép igazságos harcát. Rid«;way IVyugaf-Némclországban Ridgway, a gyűlölt pestistábornok, a koreai nép hóhéra európai körúton jár. Párizs, Róma ulán „meglátogatta" Nyugat-Németországot, német földet taposott, vértől sietve megtisztított - lakkcsizmája. Itt is -— mint mindenütt amerre járt — kétféle fogadtatás várta. Az egyik: felfegyverzett rendő-osztagok, készenlétbe helyezett riadóautók. néppel szembeszígezett szuronyok, golyó és lángszórók. A másik fogadtatás azonban ennél félelmetesebb: hatalmas, erős. egységes népi ellenállás. A német nép gyűlölete éa utálata itt is áttörte a rendőrgyűrű szilárdnak hitt falát és a „Go home Ridgway" túlharsogta a zsoldosok alázatos énekét. Az üdvözlésre felszálló repülőgépekkel egyidőbín léggömbök ezrei szálllak fel „Ridgway takarodj haza felírással. A pestistábornok német földön is ellenállásra talált. A német nép még nem felejtette el Ridgway elődjét, aki gázt és klórmeszet szánt az emberiségnek, Nyugat-Németország népe méltó fogadtatásban részesítette Ridgwayt. Míg a peslislábornok Nyugat-Né. metorszagban járt és hadgyakorlatokat tartott a Német Demokratikus Köztársaság határán, megszemlélte, hogy kellően aknázták-e alá a német hidakat, vasutakat és gyárakat, urai nem pihentek. London hármas külügyminiszteri találkozó színhelye, Acheson, Eden, és Schuman itl tárgyal háborús tervei megvalósítása-ól. Tárgyalásaik főkérdése: a háborús bonni és párizsi szerződések ratifikálásának kérdése. Nehezen félig (ető alá hozott szerződéseikét vstzVy fenyegeti. A nép — amelyet kifelejtettek a számításból — tiltakozik a szerződések ellen. Tüntetések, tiltakozó sztrájkok, röpeédulák ezrei követelték egész Németországban „Ki Németországból a pestistábornokkal!" „Le a háborús különszerződéssel!" Ridgway ellenes tüntetés olyan mé tckei öltöt, hogy Ridgway messze elkerülte a nyuga németországi városokat ég kizárólag az amerikai, angol, francia megszállócsapatok, valamint a nyugatnémet' zsoldosalakulatok körében tartózkodott háromnapos nyugatnéanetországi látogatása során. Az események megmutatták azt is, hogy Adenauer — akire biztosan számítottak a Londonban tárgyaló külügyminiszterek — nem elég erős saját pártjában sem. Adenauer vereségét mutatja a különszerződés ratifikálásának elhalasztása. Adenauer politikai kud&r. cához hozzájárul, hogy a különböző nyuga irtomat pártok vezető tagjai is egyre gyakrabban nyilatkoznak a háborús szerződések ellen. A német népnek utat mutat harcában a legutóbbi, május 24-i jegyzék. A Németország demokratikus egységéért vívott harc, népharccá szélesedett. Egész Németország haladó erői összefogtak a Német Szocialista Egységpárt és a Német Kommunds'a Párt vezetésével. A dolgozók egész Németországban a különszerződés elvetését és az össznémet békeszerződés megkötését követelik. A kommunista és a szociáldemokrata munkások harcolnak a munkásegység megteremtéséért. A németországi események bizonyítják. hogy a nyugati külügyminiszterek tárgyalásainak légköre éppen olyan kevéssé nyugodt, mint Ridgway nyugatnémetországi látogatásának körülményei voltak, amikor tankok és rohamlövegek védelme alatt „Vesszen Ridgway, a koreai pestis'.ábornok!", „Le a különszerződéssel és Adenauerrel!" és hasonló „üdvözlések" között hagyta el Nyugat-Németország földjét. Míg Londonban az imperialisták klikkje tárgyal támadó politikájának kiszélesítésé-ől, míg a pes.istábornok európai körúton jár, addig a népek sem ülnek tétlenül. Éler harci fegyverüket, a munkásosztálj akcióegységét, a nemzet minden haladó rétegére támaszkodó népfrontot, •az országhatárokat nem ismerő béj keroozgalmat nekiszegezik az imperialistáknak. És ez a fegyver erős és legyőzI hetetlen. (MTI)