Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

% VASÁRNAP. 1952. JUNIUS 29 New-York (TASZSZ). J. A. Ma- akarja ratifikálni a genfi jegyző{• plví/írs a S7-nviA!iinin k-Anvisp- IrAnmraf O ^ Ó-ititaI IVJn Az Kgyesiilt Államok másokat is arra buzdítanak, hogy ne tartsák be a genfi jegyzőkönyvet Malik elvtárs beszéde a Biztonsági Tanács ülésén az amerikai küldöttség eljárási szabályokkal próbálta indokolni javaslatát. Ez azonban a szabályzat félremagyarázásán alapul. A szovjet küldöttség azzal a felhívással fordul a Biztonsági Tanács tagjaihoz: fogadják el a szovjet küldöttség határozati javaslatát, amely előírja, hogy a Biztonsági Tanács hívja fel azokat az államokat — akár tagjai az ENSZ. nek, akár nem —, amelyek nem csatlakoztak a genfi jegyzőkönyvhöz, vagy nem ratifikálták azt, hogy csatlakozzanak hozzá és ratifikálják. A Szovjetunió a Biztonsági Tanácsnak ezt a lépését komoly lépésnek tekintené a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének útján — fejezte be beszédét J. A. Malik. lik elvtárs, a Szovjetunió képvise lője a Biztonsági Tanács június 25-i ülésén mondott beszédében magyarázatot adott egyes küldöttek megjegyzéseivel kapcsolatban és visszautasította azokat a rágalmazó koholmányokat, amélyek a vita során hangzottak e], J. A. Malik elvtárs számos tényt sorolt fel a második világháború történetéből. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy mit jelentett a népek biztonsága szempontjából a baktériumfegyver alkalmazását ancgliltó genfi jegyzőkönyv. A Szovjetunió küldöttsége — mondotta Malik elvtárs — fel. hívja a Biztonsági Tanács fittyeimét arra a közismert tényre, hogy az Egyesült Államok kormányt az utóbbi hónapok alatt mindeddig egyetlen szót sem szólt a baktériumfegyver alkalmazása ellen. Mindeddig nem jelentette ki, hogy nem fogja alkalmazni ezt a fegyvert. Vájjon nem jellegzetes-e az amerikai politikusok, az amerikai politikai és katonai vezetők hallgatása e fontos nemzetközi kérdésről, amely egyenesen és közvetlenül öszkönyvet, mint 25 éwej ezelőtt. Malik ezután néhány tényre emlékeztetett a genfi jegyzőkönyv ratifikálásával kapcsolatos 1927. évi vitából az amerikai kongresszus ülésein, valamint az ehhez fűzött akkori ssjtókommentárokból. Beszéde végén Malik elvtárs a genfi jegyzőkönyv ha'ározatai végrehajtásának ellenőrzése kérdéseiről beszélt és leszögezte: A Biztonsági Tanács felhívása minden államhoz, hogy csatlakozzon a genfi jegyzőkönyvhöz ós ratifikálja azt, jelentős mértékben elő fogja segíteni a valamennyi tömegpusztító fegyver megtiltásáról szóló tökéleles nemzetközi szer. ződég kidolgozásának meggyorsításátVcgül Malik ejvlárs rániutatott: A Francia Kommunista Párt * Központi Bizottságának közleménye Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága közleményt adott ki, amely hangoz. szefügg^a béke és a biztonság fenn-1 tatja: noha Jacques Duclos-t már tartásával és megerősítésével, függetlenül a koreai eseményüktől. Világos, hogy csak azok, akik nem hajlandók ratifikálni a genfi jegyzökönyvet és alkalmazni akarják a baktérium- és vegyifegyvert, csak azok képesek eltorzítani és ködösíteni a történelmi valóságot, hazug és agresszív propagandájukkal megmérgezni a nemzetközi légkört azzal, hogy csorbítani akarják egy olyan fontos nemzetközi okmány jelentőségét, mint a genfi jegyzőkönyv. Az Egyesült Államok kormányának a genfi jegyzőkönyvvel szemben elfoglalt álláspontja és az amerikai küldöttnek a Biztonsági Tanácsban kifejtett meggondolásai azt bizonyítják, hogy a* Egyesült AlUmok az ENSZ a'.apokmányában vállalt kötelezettségek durva megsértésének áljára lépeti. Az amerikai uralkodó körök nemcsak megrágalmazzák a genfi jegyzökönyvet és nemcsak kitérnek azok elöl a kötelezettségek elöl, amelyeket aiz Egyesült Államok c jegyzőkönyv aláírásával vállal, hanem más hatalmakat is arra buzdítanak, hogy tartsák be a genfi jegyzőkéi Ez köz, —ül fenyegeti a nemzetközi békét ós biztonságot. Malik elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy napjainkban az Egyesült AUamok ugyanazért nem egy hónapja börtönben tartják, a Pinay-kormány képtelen a legcsekélyebb indokot felhozná Duclos, valamint sok más francia hazafi le. tartóztatásának igazolására. Ennetk ellenére a jelenleg hatalmon lévő miniszterek nemcsak, hogy nem bocsátották szabedon a törvényei lenesen bebörtönzött békeharcosokat, de minden jel arra mutat, hogy cl vannak szánva a rendőri provokációik kiterjesztésére. A közlemény ezulán megbélyegzi Virgilé Baret voit kommunista képviselő elleni eljárás^ és hangoztatja; Virgilé Barel s más pártharcosok vád alá helyezése annak az össze, esküvésnek keretéibe illeszkedik bele, amelynek célja, hogy M kommunistákat -,az állam külső biztonsági elleni üzelmekkel" vádolják — e vád teljes képtelensége eUeuiére. Igy lehetővé válnók. hogy e pártharcosokat — Duclos-val nz 'élen — ne esküdtbíróság elé állítsák, amely a nyilvánosság előtt hoz ítéletet, hanem hogy katonai bírák áttal zárt tárgyaláson ítéltessék el őket és a megtorló intézkedése, ket sugalmazó Ridgway tábornok kénye-kedvének szolgái, ássák ki. A Francia Kommunista Párt' a leghatározottabban cáfolja azokat a rendőri fecsegéseket és a reakciós sajtó koholmányait hogy „bizonyítékokat1' talállak a Kommunista Párt szervezetének székházában. A rendőrség a lefolytatott házkutatások soráp arra Szorítkozott, hogy újsággyüjternényekeft. tanulmányokat. jelentéseket és más leljesen törvényes dokumentumokat lopjon el. A házkutatásokat a törvény által előírt szavatosságok nélkül bonyolították le. így a rendőrség bármi, kor azt állíthatja, hogy olyan iratokat talált az elvitt papírok között, amelyeknek felkutatásával éppen megbízták. Éppen ezérl a Francia Kommunista Párt megismeri: leg. erélyesebb tiltakozását az ügyben. A rendőri provokáció eélja teljesen világos — folytatja a közlemény. — Céljuk: megakadályozni a Francia Kommunista Pártot, hogy az ellenállást a francia néptömegek élén kifejlessze azzal a politikával szemben amely az országot katasztrófába vezeti. E provokációk cé ja, hogy megakadályozzák a francia nép nélkülözhetetlen egységét a békeharcbanA Francia Kommunista Párt minden dolgozóhoz, minden olyan fran. ciához fordul aki elveti a fasizmus) és a háborút. tiltakozzanak erélyesen a kormány törvényellenes intézkedé. sei ellen, egyesüljenek azon in. tézkedések visszavonásának kiharcolásáért. Miinden franciának egyesülnie kell. hogy megvédje és megmentse a szabadságot, elállja a háború útját és olyan politikát harcoljon ki. amely számot veit a francia nép érdekeivel — fejezi be a közlemény. NÉGY ÉVE Négy évvel ezelőtt ezen a napén jelent meg a Tájékoztató Iroda határozata ,,A jugoszláv kommunista párt helyzetéről''. A ha'áro. zat megállapította, hogy a Tttokíikk Jugoszlávlát a burzsoá nacio. nalizmus útján a kapitalizmushoz vezeti. A határozat lerántotta a Up'e( Tito, Kardél j, Rankovics. Gyilasz elvtelen bandájáról és meg. akadályozta, hogy ez a kém-banda beférkőzzön « kommunista pártok bizalmába. A határozat ófa négy év Wt elAzóta napnál világosabban bebizonyosodott, hogy Titóék nem elvi tévedésben vannak, nem néhány „félreértésről" van szó. Azóta napvilágra került, hogy Tito már 1934 óta trocklsta és az angol kémszolgálat szervezett ügynöke. Azótó már világos, hegy Titóék burzsoá na. cionalizmusa nem is a közönségec burzsoá köztársasághoz vezette visz. sza Jugoszlávia sokat szenvedett népét, hanem a fasizmushoz. Tito fasiszta. Fasiszta, mini Hitler volt, s a sors, a jövő, amely előtte á l, ugyanaz, mint elődjéé volt A hitvány árulók, kémek ban. dája megfertőzte a jugoszláv kom. munista pártot. Először a munkásmozgalom történetében sikerült ezeknek az árulóknak kezükbe kaparintaniok egy nagy párt vezetését és egy ország vezetésé!. Ismeretes, hogy Tito kommunistának álcázva magát, csempészte be a fasizmust Jugoszláviába. A jugoszláv partizánok önfeláldozó hősiességgel harcoltak a második világháború során. Tito és kémban. dája azonban már a partizánharcok során is az árulók közé tartozót1. Ismeretes, hogy egész partizán ezredeket küldött tudatosan a halálba ez a szörnyeteg. Ismeretes, hogy a kémek, a német Gestapóval össze, játszó Rankovics és Piadc vérbefojtották a montenegrói fölkelést Vukovlcs lelkét ötezer jugosz áv p3rtizán halála terheli. Minderről már lehullt a Jepel s a népek levonták belőle a következtetést, amely így szól: Vedd, óvd legdrágább kincsed: a pártot az árulóktól. T fo, Kardelj, Rankovics, Gyilasz, inieló'ít fasiszta rémuralmukat meg. teremtették volna, előbb a pártot verték széjjel. Köztudomású, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt a felszabadulás után nem lépett kl az Illegalitásból, hanem szervezeteit beolvasztották a „jugoszláv népfrontba''. A párt osztályhú kádereit, Zsulyovicsot, Hebrangot börtönbe vetették, számosat közü'ük aljas módon meggyilkoltak, mint ArSzö Jovanovicsot, a felszabadító harcok hősét. A legjobb kommunista ki. dereket orgyilkosokkal lövell© agyon Tito, ugyanakkor a pártba csempészte a kulákokat, usztasákat, csetnikeket, az elevenen elrohadt jugoszláv királyság minden rendőrspiclljétHiába jálszotta ki magát ez * kémbanda nemzeti hősnek. A Tájé. koztató Iroda ébersége lerántotta róluk a leplet. S ezután kiderii't, hogy Tito nem más, mint az amerikai Imperialislák előretolt faltörő kosa, akinek ügynökei igyekeztek beépülni a népi demokratikus országok kommunista pártjaiba is. Magyarországon Rajk, Bulgáriában Kosztov, Lengyelországban Go. mulka. A Rajk-per lerántotta a lep. let a Tito-fasiszták imperialista tevékenységéről. Világtörténelmi jelentőségű a négy évvel ezelőtt megjelent határozató n Tájékoztató Irodának, amely a nagy Sztálin útmutatásai nyo. inán felszította a népek forrada'nii éberségét az árulók ellen. E hala. rozaf nyomában a világ minden kommunistái megvizsgálták soraika) és kiűzték onnan a trockistákat, kémeket, az amerikai ügynököket. Jugoszláviában pedig a legjobb kommunisták vezetésével mega'akult az Illegális kommunista párt, amely hősiesen harcol Tito fasiszta klikkje ellen. S az internacionalizmushoz hű, a Szovjetuniót Ián. go'óaii szerető jugoszláv kommunisták vezetésével Jugoszlávia elnyomott népe most hősiesen vívja szabadságharcát, melyet előbb, vagy utóbb győzelem koronáz. A Tito.klikk, pribékjeivel egyiitt, a jugoszláv nép forradalmi bírósága előtt felel majd gyilkosságaiért, mert nem felejtik a partizánok, hogy vezérük Arszo Joanovics vérét nem a német, hanem a Tito.fasiszták ontották. Ma ismét járja a jelszó Jugoszláviában: ,,Halál a fasizmusra!', a Tito-fasizmusra. Mi, ma. gyarok kétszeres éberséggel, a Rajk-per tanulságain okulva tovább, fejlesztjük népünkben az inter. nacionalizmus nemes hagyományait, küzdünk a burzsoá nacionalizmus titóista elmélete ellen és forradalmi éberséggel védjük Sztálin nyomdokain haladó pártunkat minden szennytől és mocsoktól. A mi ma. gyar népünk soha el nem múló ha. Iával emlékezik a négy évvel ezelőtti évfordulóra, mert tudja, hogy a Tito-fasiszták Magyarországnak Is ugyanazt a rab sorsot szánták, amire most a jugoszláv népet juttatták. A CIGÁNYBÁRÓ A szegedi Nemzeti Színház előadása Strauss János, ha nem lett volna több ragyogóan szellemes, pompás láncdarabok szerzőjénél, műveit «na már nyilván nem játszanák, Elfeledték volna öt is, mint ahogy elfeledték a régi Schleiff. és (ieschvind valcert. Strauss János művészete azonban nem szűnt meg a szellemes talpat csiklandozó ritmusnál ö nemcsak táncdarabo kat írt, hanem táncdarabokkal költött. Művészetében a korabeli becsi világ tükröződik s éppen ezért Sirauss szilárdan ül az idők szekerén s a fejlődő világban művészete érték marad: értéknek tekinti szocializmust építő népi demokráciánk is. Strauss egyik legremekebb müve: a ,Cigánybéiró". Zenéjében megta. létlhatók alkotásainak sajátos jellemvonásai: a szellemes ritmus és a mély líraiság. Az a keringő például, amelyet a kincs megtalálásakor énekelnek, mindenkor kiváló érték marad. Ahogyan kifejezi a kincset megtalált lélek téliáradó örömét, a pompás ritmust, ahogyn értékelte ti az elragadtatás ujjongását, a ragyogó melódia, mindaz talán a legtöbb, amit ebben a műfajban alkotni lehet. A sxttveg azonban ennél lényegesen kevesebbet mond. Már Jókai romantikus regénye is meglehetősen eltorzulva kerüli Strauss kezeihez, a különféle átírások pedig még jobban torzítottak rajta, s Fejér István most készített átdolgozása sem segített a mű hibáin. Fejér István helyes szándékkal olyan szövegkönyvet akart írni, amely alkalmas arra, hogy politikai mondanivalójával mai harcainkat segí'se. ÁldogoUéisv azonban csak nagyon durva vonásokkal korszerűsítette az operett mondanivalóit, éppen ezért tnmtyiw&ü jkmé entosiá && vm, A politikai mondanivaló nem magéiból a miiből fakad, hanem ráakasztott külsőség, s ezért meggyőző hatása SÍ71CS, Az átdolgozás legnagyobb hibája Barinkai Sándor jellemének kidolgozatlansága, Fejér Isivém Barjnkai alakjából haladó földesurat, népéri harcoló nemest valamiféle pozitív hőst akart formálni. Ezt azonban csak nagyobb szerkezeti változtatásokkal tudta volna megoldani. Ettől viszont láthatóan óvakodott. Ezért azután Barinkai nemcsak politikai cselekvéseiben, de egyéb megnyilvánulásaiban is ér. telmetleniil cselekszik. Részt vesz, s nem akárhogyan, hanem nagy lelkesedéssel a császári hatalomért intdított háborúban, eredményesen is harcol, de amikor a császári hatalom sikerei elismeréséül jtitalmazni kívánja, teljesen értelmetlenül visz. szautasítja a kitüntetést s a népért való harcról beszél. A néphez, a népi gondolathoz való odaállásnak ez a formája teljességgel érthetetlen. Ha Barinlcai valóban a népért akart harcolni s ha a darab szerint is úgy látja, hogy ezért a császárral szembe kell kerülnie, miiért vesz részt a hatalom érdekeiért indított háborúban? S ha már harcol, miért nem fogadja el a kitüntetést? Ne is beszéljünk arról, hogy a nép emlegetése mellett az egész darabban nincs szó a magyar nemzet függetlenségi harcáról, az osztrák hatalomtól való elszakadásra irányuló törekvésekről. A „Cigánybáró" nem mai alkotás. Bőven vannak olyan részei is, amelyek szorosan a. mű keletkezesének• idejéhez kapcsolódnak, mint például a cigányok jellemzése is. Fejér István úgylátszik nem. tudott GíQkkel (4 rcs-latoUicl íüm mL eűL nálni, meghagyta az eredeti jellemzést a maga formájában s eszel a mű régies ízét, bizonyos elavult vonásait helytelenül megőrizte. A cigányok ilyen bemutatása régóla nem szokásos. Annyit és úgy látni a cigányokból, mint amennyit és ahogyan a darab bemutat, kísérte, tivsen Mézi fel a majdnem száz éves szemléletet, a többi között a rossz magyar népszínműveket is. Fejér István átdolgozása azért is helytelen, mert a cigányok megformálásában a színészek számára szinte elkerülhetetlenné leszi, hogy ne a régi eszközökkel nyúljanak az alakok megformálásához. A darab színészei a cigányok ábrázolású „ n ezérl használnak fel minden, már nagyon lejáralott eszközt is. A rendezés — Hortobágyi Margit munkája — alapvető hibája hogy nem igyekezett csökkenteni az áldolgozás gyengeségeit, sőt bizonyos értelemben a rendezés szinte lehetőséget adott Fejér munkája hibáinak kiélezésérc. Nemcsak a cigányok szereplésére gondolunk, nemcsak az első felvonás szerelmi jeleneteit vesszük itt figyelembe, hanem az olyan nem egészen helyes megoldásokat is, mint Carnero és Gábor diák mesterkélt ellentéte. Carnero n császári hatalom képviselője, értelmetlen tehát, miért cselekszik olyan tendenciával, mintha a hatalom érdekében történő toborzást gátolni akarná. Nem biztosította a rendezés ez előadás szellemének egységességét sem: régi és új megoldások a színészek cs a rendezés munkájában egyaránt keverednek. Jellemző erre a katonák színpadi mozgatása: a régi operettek stílusa szerint bábjáték-szerüen mozogtak a színpadon. A Rákóczi zászló színeinek szerepeltetése azonban komoly félreértésekre is ajkaimat adhat. Nemcsak arról van itt hogy nyilván o császári hatalom nem használta a pói-Ar-j zászíó) toborzásra, hanem arról, hogy a zászló színeinek szerepeltetésével a rendezés olyan vérvjtélyességét és titokzatosságát. Kőműves Erzsi nagyon józan, vilálemények keletkezésére is okot ad- gosfejü öregasszony volt, aki értelliat hogy a nemzeti színház lébe- mességével segített a problémák csüli a magyar történelmi mult egyik [egdicsöbb fejezetének mozgalmát. A rendezésnek be kell-lt volna látni, hogy császári csapatokat Rákóczi színeivel azért mégsem tvboroztathat. Erénye cissont a rendezésnek, hogy az előadást elsősorban a megoldásában. Szaffi szerepében Somorjaü Éva mesterkélt szenvedéllyel és mérsékelt lírával játszott. Pataki Béla erőteljes hangja Gábor diák szerepében jól érvényesült. A többi szerep megformálása kevésbbé sikerüli. Persze elsősorban a „ „,</ . — --> - ' * -,, zenére építette fel. Ez kétségkívül darab hibái miatt, mégis helytelen, nagymértékben elősegítette az előadás sikerét: A ,,Cigánybáró" elő. adásában a zene domináló szerepének félreérthetetlenül és erőteljesen kell megmutatkoznál. A szerepek leözül elsősorban azok az alakítások sikerültek, amelyek jól tolmácsolták a mű zenei mondanivalóit. Kenéz Ernő Barinicai Sándora például ezért egyik kiemelkedő alakítása az előadásnak, még annak ellenére is, hogy Kenéz a logikátlanul felépített figurával nem tudott mit csinálni s hogy szövegmondása sem mindig meggyőző, sőt érezhető játékában az illusztrálás is. Hajlékony hangja, jó technikája, mely fölénycsen győzte le a szerep nehézségeit, sikeressé tette alakítását. Hasonlóan jól sikerült munka Arzéna alakja OJgyai Magda megformálásában. Olgyai Magda énekében is érezhető az a könnyedség, amellyel szerepét formálta s bár mozgása kissé visszatartoltnak hatolt, mégis élcthűvé, meggyőzövé tette Zsupán lányának alakját. Zsupán szerepében Ócskái Kornél igyekezett jó munkát végezni. Vaskosan humoros maszkja és zsémbeske. dése, ha nem is volt a legszerencsésebben eltalált, mégis nagyobb kár, hogy éneke kevésbbé bizonyult sikeresnek, Czipra szerepét alapjaiban helyes elgondolásoklail és kitűnő színészi eszközökkel Kőműves Erzsi játszotta. Jó alakítása azonban nem mindig mulatta, meji az afüfi. hogy a színészek szinte teljesen külsőséges eszközökkel, az olcsó mulattatást szolgálva és egyenesen arra törekedve játszottak. Carnero királyi biztos szerepéből Nagy Béla sem látott meg mást, csak a mulattatásra allealmas vonásokat. Ugyanezt mondhatjuk Bartók Júlia szerepérül is. Laki József, Zádori István, Rácz Imre és Lakatos János munkája semmi másból nem áll, mint a régi operettekből, rossz népszínművekből már unalomig megszokott alakítások utánzásából, A» előadás sikerét a mindvégig jól működő kórus melleit nagymértékben fokozta a Mezei Károly vezette tánckar szereplése. -1 harmadik felvonás polkája az előadás legfrissebb és legjobban sike. rült része volt. A zenekari vezető Paulusz Elemér kifogástalan munkát végzett. A ,,Cigánybáró" szegedi előadásának sikerét Strauss zenéjén kívül azoknak a művészeknek a munkája biztosította, akik szerepeiket elsősorban a zenére építették fel, óvakodtak az olcsó hatásvadász eszközök alkalmazásától. Ez nemcsak azl bizonyította be, hogy Strauss zenéje még ma is mennyire, nagy érték, de azt is igazolta, hogy a régi szinészi eszközök alkalmazása, bármilyen darab előadásáról is'legyen szó. nem vezethet eredményre. cö> ix