Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-27 / 149. szám

PÉNTEK. 1952 JUNTtTS 27. tó ARATÁS ÉS CSÉPLÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGYE Szapozskov szovjet prolcsz®zor és hygiénikus szegedi látogatása alkalmával, amikor kísérője 1c. hettem, tájékozódtam a vele való beszélgetések során arról, hogy miiyen fejlett a szovhozok és kolhozok egészségügyi ellátása. Ahol 500-nál löbb munkás dolgozik, ot' 1 már önálló orvosi intézményt kell szervezni; ahol pedig 200-ná! kevesebb ember dolgozik, ott felcserszolgálatot szerveznek.' Már a tél folyamán gondoskodnak a mezőgazdasági dolgozók, betegeskedők munkaképességének helyreállításáról. A mezei munkák idején pedig úgy szervezik meg az orvosi ellátást, hogy a mezőn dolgozók minden percét megtakarítva, az orvosi ambuláns-rendelések a munkába vonulás előtt, vagy a munkából való visszatéréskor történnek. Megszervezik nz idénybölcsődéket, üzemi étkezőket, baleseti segélyhelyeket és a nagy mezei munkák megindulása előtt már megtörténnek az egészségügyi felvilágosító, a baleset elhárítást és a munka védelmét szolgáló orvosi előadások. Mi is megindultunk már a szovjet példát követve a mezőgazdaságban foglalkoztatottak egészségügyi ellátásának megjavításának útján. 1950-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 150 kiszállás alkalmával a felderítés munkáját elvégeztük, a mezőgazdaság szocialista szektorában az egészségügy vonalán még igen sok kirívó hiányosságot tapasztalhattuk. Azt láttuk, hogv az állami gazdaságokban, tszcskben, ahol sokszor naponta kétszer is megfordul az állatorvos — orvosi ellátásról n baleseti segélynyújtás megszervezéséről még csak elvétve tudunk beszámolónkban megemlékezni Ma már más a helyzet: de még igen sok a tennivalónk add g, amig elérjük azt, hogy kiküszöböljük a különbséget az ipari és mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátottsága közölt. 1950 májusában megjelent egy rendelet, amely tartalmazza a traktorokra és cséplőgépekre vonatkozó baleset elhárító óvó-rendszabályokat. Az elmúlt évben jelent meg a növényvédőszerek használatára vonatkozó egészségügyi óvó-rendszabály. Ősszel fog megjelenni a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban foglalkoztatottak munkaegészségügyi viszonyaira vonatkozó összefoglaló szabályrendelet. Nekünk, orvosoknak egyik legelÜö rendű feladatunk, hogy ez a sok jól megfogalmazott óvó-rendszabály, utasítás, rendelet ne ma® radjon holt betű, hanem azt n mezőgazdaságban foglalkoztatottak mindennapi munkájukban, a saját maguk érdekében be 'is tartsák, A Szovjetunióban minden orvosnak havonta legalább hat óra egészségügyi agitációs ó nevelőmunkát kell végeznie. De a gyógyító-megelőző munkát végző szoehiHsta orvos hivatásának gyakorlása közben is állandóan kell, hogv fíVTnrfensíftlY nevelő, agitációs munkát tégnzen. A Tudományos Akadémiához 1959-ben benyújtott jelentésemben rámutattam arra, hogy egészségügyi kormányzatunknak oda kelt hatni, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának vezetőit tanfolyamokon az egészségügyi jsmerelek ebajátllá. fiának az eddiginél sokkal gyakórlatibb módon, lényegesen nagyobb helyet kpll biztosítani. Egészségügyi szempontból kifogástalan mintagaz. dnsfigokban kell megmutatni az ilyen vezetőállásokra kiképzendő dolgozóknak, milyen legyen a gazdaság udvara, kútja, hogyan kezeljék a víztároló lnjtokat, kannákat; milyen legyen az iizeiiji konyly, hovyan történjen az étel szállítása, szétosztása; milyen legyen a munkásszállás, hogyan leiről egyszerű eszközzel, olcsó berendezésekkel, — melyeket az Országos Közegészségügyi Intézet egészségügyi műszak, osztálya kidolgozott —, megfelelő zuhanyfflrdöket. tisztálkodó lehetőségeket, légymcnícs, tisztántartott árnyékszékeket, trágyagödröket létesíteni. Miiven lecrven nz 'istálló higiéné, amitől nz függ, hoirv megfelelő legyen a tej és a tejből kéSzült vaj, túró. teifel Meg ke'! tanítani az üzemi konvhákbnn, jdényböicsödékhen. napközi otthonokban foglalkoztatottakat a személyi higiéné alapvető követelménveire. Indulok kell. hogv van látható és láthntattan p'szok, s a baktériumos fertőzésektől meg kpll óvnunk nz iizemi koovMn étk"ZŐket- böV=ödékhen, nanközi otthonokban fogIn'knrtatnttnknt. Ma az állami gazdaságokban ott tn'á'hik a hete" szobát, e'sö'ee'bnvóitó fe'szere'ést és n három h®n-»>ns ta"fo's-amen kiképzett pg'sz^e'iavl fe'előrt, Három fi-,. p'ö't ér"-k mze nvoma sem vo't. De mo" k"'l tanf'ano"k mnmtk"t a do'p°eó''at nr r®';s*ié'»»s életmódra; a légvveszede'em kiküszöbölésére, az egyik emberről a Irta: Kanyó Béla egyetemi tanár való fertőzés elliámásik emberre rítására. Mezőhegyesen 1950-ben az állami gazdaság vezetősége kérésünkre 800 darab alumíniumhögrét szerzett be és oszlott szét az időszakos munkások részére. Énnek dacára azt láttuk, hogy kinn a mezőn a munkások egymás ulán, a közös kannafedélből ittak. Derckcgyházán tapasztaltuk, hogy a hizlalásra befogott serlések az állami gazdaságban a fürdőmedencékben lubickolhatlak, ugyanakkor a mezőgazdasági dolgozók alig vették igénybe a fürdési, zuhanyozási tehetőségeket és az akkor még meglévő szabad úszómedencét, melyet sajnos a bekötő utat építő mér. nökök azóta megszüntettek. A gépállomásokon rendszeresített lakó kocsikban 15 1 deres víztartály van, melyekből csapról lehet folyóvízben tisztálkodni. Sajnos a dolgozókban nem fejlődött ki az az érzék, hogy többre becsüljék a csapról való, folyóvízben való mosdást a mosdótálban való mosdásnál. A gépállomásokon sokszor nem használják a trnnszmiszsziós szíjakon a védőburkolatokat, a műhelyekben nem használják a védőszemüvegeket. Az egyik gépállomás vezetője, aki egy pesti üzemből került ki, elmondotta nekem, hogy őneki, magának 18 éves hegeszlői munka után a védőszemüveg elhanyagolása miatt mind a két szeme tele van vasreszelékkel, csupa hogarat lát, mégsem tudja rászoktatni a körülötte dolgozókat a védőszemüveg viselésére. Sok helyen a kovársműhelyoksózott rántottleves fogyasztásával kell odahalni, hogy a sóforgalom PÁRTÉLET Jó fegyverre tettünk szert a tervért fo!yó harcban megfelelő legyen, — a 6—7 liter víz Népnevelő ankét a földalatti vasúinál az „Építőipari népnevelők fogyasztás felére csökkenjen ezáttul munkájának tapasztalatai" című brosúráról a súlycsökkenés is mérséklődjék, ami bizony 5—0 kilót is kitehet az aratás és cséplési idő alatt. Védeni kell a. mezőn a dolgozókat a napszúrástól. A cséplőgép mellett dolgozókat a por 'ártalmától. Könnyű cellofán lapból készült — a nap és por ellen védő eszközöket, a durva fejkendő helyett gézáiarcot kell készíttetni az állami gazdaságok varrodáiban. A traktorosok, gépüzemek dolgozói számára meg kell honosítani a megfelelő védőkenőcsök használatát, meg kell tanítani őket a motorok kipufogó gázainak ártalmas hatása elkerülésére. Ismertetni kell a cséplőgépek üzembehelyezése előtt a munkavállalókkal a balesetelhárltó óvrendszabályokat. Fel kel] hívni a figyelmet a közlekedéssel, anyagszállítással járó balesetek elhárítására és arra, hogy a legkisebb sérülés cselén vegyék igénybe az orvosi segítséget. Magyarországon még a legutóbbi években is évenie 400—500 ember halt meg tetanuszban. főleg a mezőgazdasági dolgozók között a nyári nagy dologidőben. A szegedi Sebészeti Klinika összegyűjtötte 1922—1948-ig a klinikán kezelt mezőgazdasági sérüllek adatalt. 90 százalékban a sérülteknek gondatlansága. a munkában való járatlansága volt a baleset oka, egyrészt az állatokkal való foglalatosság közben tapasztalt vigyázatlanság; másrészt az, hogy a gépekkel való foglalkozás nek nem megfelelő a szellőzése,. Mű-I közben nem tartották be az előirt •••••••Éil • szeres vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a Szovjetunióban megengedett normánál hússzorta nagyobb a mérgező szénmonoxid gáz töménysége. Több gépállomáson tapasztaltuk, hogy a traktorokat, motorokat benn járatják n szerelőműhelyben, hiába figyelmeztettük őket, hogv a kipufogó gázoktól mérgezést kaphatnak. Igen fontos feladata «z orvosnak hogv magukat a mezőgazdasági dolgozókat öntevékenységre serkentse. Az egyik állami gazdaságban sikerült a párt és a DISz szervezet segítségével odahatni, hogy elsősorban a fiatalok elvégezték a mezőgazdasági udvar gvepeMtésít a ház körüli ttágva sűrű időközökben való kihordását. Az aratás és cséplés idején különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági dolgozók élelmezésére, rt-vitnmin ellátására. A verejtékezéssel járó sóveszteség pótlására vagy sós keksz vagy sótartalmú ásványvíz, szódavíz vagy jól megóvintézkedéseket. Különös gondot kell fordítani a serdülő korúak és a nök egészségügyi felvilágos,ftására. A Szovjetunióban a lakosság széles társadalmi aktívája van segítségére az orvosnak a mezőgazdasági települések egészségügyi ellátásánál. Ott minden huszadik család, kolhoztag választ a ma^n soraiból egészségügyi ellenőrt. Ha el fogjuk tudni érni mi is egészségügyi neveléssel a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi aktívahálózatának kiépítését, öntevékenységének megszervezését, be fogjuk tudni hozni rövidesen azt az elmaradást, ami ma még fennáll, mivel nálunk a mezőgazdaság gépesítésével, kollektivizálásával egyelőre nem tartott lépést a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi gondozásának megszervezése és ezen a téren éppen ebben az esztendőben tett nacv erőfeszítést egészségiigvi kormányzatunk, hogv a szovjet példa nyomán elmaradásunkat behozhassuk. ElORE IFDUSAG Fiatalok: hódítsátok meg a levegői! A DISZ 1. alakuló Kongrcsszusa elhatározta, hogy a hős Lg nini Komszomol példáját követve, védnökséget vállal Néphadseregünk légiereje felett. Azóta a DISZ legjobb kádereit, a legkiválóbb ifjúmunkásokat, dolgozó paraszt és tanuló Ujakat küldte a Néphadseregbe, hogy ott harcoljanak szocializmust építő hazánk és a tartós béke megvédéséért. A Hatatok egyre növekvő tábora veszi öröm és büszkeség tölti el a repülő elvtársakat, amikor magasan szárnyalva, hazánk messzi tájait látják és tanúi lehc'nek annak a hatalmas országot építő munkának, amely földeinken és gyárainkban tolyik. Látjuk tszcs-ink, dolgozó parasztjaink serény munkáját és látjuk -.egyre szaporodó gyáraink kéményeinek lelteié lotő íüstjét. Felemelő, megtisztelő tudat. hogy mi mindannyian e nagy k{ aktíván részét a Magyar Repülő' eredmények megvédésére készü ' 1 lünk olyan dolgozóink ' munkája teremtett meg számunkra, Szövetség munkájából, a vitorlázó- lünk olyan repülés elsajátításának munkájából. dolgozóink is. Sok DISZ iíjú ért el ezen a téren ls kiváló eredményeket és érdemelte ki a legnagyobb megtiszteltetést: Néphadseregünk légierejének tagja lett. Dolgozó ifjúságunk szereti a repülést és szerette azt a múltban ts. A fasiszta Horthy-rendszer azonban elzárta őket a repüléstől, melyet az uralkodó osztály gyermekei számára sajá'itott ki. Magam is csak messziről, a repülőtér széléről nézhettem vágyakozással és lájó szívvel a merész ívgépeken, áldozatos amelyeket szocialista (melyek lehetővé teszik a nyugodt, biztonságos repülést, a repülés tudományának alapos elsajátítását. T egyen büszke minden ifjú, lj aki teljesíti a DISZ Kongreszszusának határozatát: „Magyar ifjak és leányok! Hódítsátok meg a levegőt, legyetek repülők!" Jelentkezzetek repülőnek, képezzétek magatokat, sajátítsátok cl a repülés elméletének és gyakorlatának tudományát és követve a hős A 65/1.es számú Építőipari Vál. lalat dolgozói a megyei bétkeíalálkozó óta fokozott munkával harcol, .tu-uu* ci .u/u u ilPÜPÍii nak a bókéért ben lel repülő karcsú gépeket, de Z^l** l Vállalatunk béke,bizottságai pélközelébe soha neri kerülhettem. I '^pnaaseregunK legiere,ene* nar-: damut,at,-)ail veszik ki részüket a Népnevelő ankéton vitatták meg ,a Földalatti Vasút l'gjobb népnevelői az „Építőipari népnevelők munkájának tapasztalatai" című brosúra tanulságait. A rész.vevő élvtársak a brosúrái már közel egy hónapja tanulmányozlak és a maguk munkaterületén alkalmazták tanílásait. Az. egyes munkahelyek népnevelői csoportos megbeszéléseket is tartottak a brosúráról, a 6. számú munkahelyen például két ízben is Összejöttek az elvtársak. Úgy az alapszervezetek, mint a földalalti vasút pártbizottsága is ellenőrizte, hogy a népnevelök valóban tanulmányozzák, hasznosítsák-e a brosúra anyagát. Az üzemi lap és a faliújságok is foglalkoztak az ankét előkészítésévél. Az alapos, gondos előkészílós eredményeként mindvégig élénk volt az értekezlet, s amikor több mint háromórás vita után berekesztették a hozzászólásokat. többen elégedetlenül kiáltották: „Tőlünk, a hármasról még nem kaptunk szól". ,,A tizenötösről hadd szólj-ak még!" Kétezer is meg kellett hosszabbítani az időt s még akkor is sokan szerettok volna beszélni. Ha jól dolgoztok, ti is kaptok A népnevelő értekezüeten a földalatti vasút pártbizottságának titkára, Tóth elvtárs beszélt először a brosúra felhasználásáról s a különböző munkahelyek tapasztalatairól. A hozzászólások közül a legjobbak azok voltak, amelyek a brosúra hasznosságát a tanítások nyomán elért jó eredményekkel példázzák. Farkas József elvtárs a 10. munkahelyről a nyilvános bírálat é9 dicséret jó hatásáró beszélt. Elmondotta, hogy Világi Gyulát a csasztuska-brigád csípős versikéi „szoktatták le" a fegyelmezetlenségekről. — Ma pedig az törtéint — mondta Farkas élvlárs —, hogy az ifibrigád dicséretet és szép dalt kapott a csaszluska-brigádlól a jó munkájuk jutalmául. ,,A .hangverseny' után többen méltatlankodtak: „Nem szép dolog, hogy nekünk nem énekeltek". Én aztán megmagyaráztam: ha olyan jól dolgoztok majd. mint az ifibrigád, ti is kaptok jutalomdrflt. A 9. munkahely népnevelőinek eredményeiről Ábrahám mérnök elvtárs beszélt. A többi közölt azt Í3 elmondta, hogy náluk már gyökeret vert az a szellem, amikor a dolgozók maguk büntetik meg a munkacsoportokra szégyent hozó fegyelmezetlen társrákat. A békebrigád tagjai példáu] egy hélre kizárták a brigádból Katona József vájárt, mert igazolatlanul hiányzott. Az ilyen eset az egész munkahely dolgozói számára tanulságot jelent. Kincs János története A jó népnevelő munka — tanítja a brosúra — nem fejeződik be az üzem kapujánál, hanem szemmel tártja, segíti munkatársait otthoni életükben s a szállásokon is. Példa erre Kincs János tört.'nele. — Másfél hónapja történt ez — így beszélt Miszlay elvtárs, a 9/b. munkahely népnevelője. — Kincs János, aki télen került hozzánk, dolgozott. addig szorgalmasan Azonban rossz társaságba kevered- j jye előtt. (Az Esti Budapest ve, inni kezdett.. Mondtam neki: I nius H-i számából•) „Hát aizért dolgozol, hogy egyszerre mégigyad a p/nzed? Holnap, ha enni akarsz, szégyenszemre kölcsön kell kérned". Mondtam még sok mást is, végül hozzáfűztem: „Ha így teszel, meglásd, megírom az édesanyádnak", — Mint mondtam, másfél hónapja voli ennek, de azóta Kincs János nem itta el a kere. 6e1ét. Többen szóllak arról is, hogy az agitáció altkor hatásos, ha személyhez szól. — Nálunk — mondta Molnár elvtárs — az l-es telepen előfordult, hogy a köveket úgy „rakiák" le a kocsiról, hogy összetöressél fenyegettek nemcsak m'nden darab követ, de a környék n lévő összes más tárgyat is. — Miért dolgoztok így? — kérdeztem a rakodóktól. — Mit érdekel az tégedl — felelték foghegyről. — Azoa gondolkodom — mondtam én —, hogyan tetszene noked, ha a bútoraidat ilyen ..gondosan" szállítanák a Belspcd dolgozói. — Er-e már nem felelte!:, de a munka flgyelma. sebben ment. Hasonló módon érvelt Sásdi elvtárs a 15-ös munkahelyről, aki az igazolatlanul hiányzó társától megkérdezte: mit szólna, ha a Közértből azzal küldenék el: nincs kenyér, mert a pék tegnap hiányzott a munkából. Az értekezleten nemcsak jő ta. paszlalatok hangzottak el, de sok hibára is fény derült. A 3-as munkahely népnevelőfelelőse, Kosztolányi élvtárs elmondta, hogy náluk a titkár elvtárs nem segíti az agitációs munkát, nem beszéli meg az elvtársakkal a feladatokat. Különben keveset jár a dolgozók közé. Ezért sokan nem is ismerik. Ilyen hibák melleit nem csoda, ha a „hármason" rosszul megy a népnevelő munka — mint ahogy Kosztolányi elvtárs mondta: Ha nem kap segítséget, hiába olvassa el gondosan a brosúrát. A népnevelő nyitott szemmel já» Tomasovszki elvtárs példával bl® zonytíotta, milyen fontos, hogy a népnevelő nyitott szemmel, éberen járjon. A 11-es munkahely egyik legtöbbet termelő brigádja ellenséges, demokráciaellenes kijelentése® ket hangoztatott. Tomasovszki elvtárs az ilyen látszólag szorgalmas munkát nem tartotta összeegyeztethetőnek az ellenséges szavakkal. —. Valahol hamisság van — gondolta. Addig figyelte a brigád munkáját, amíg megtalálta a magas százalék nyitják: hamis mércével mérte sé brigád a teljesítményét. Tomasovszki elvtárs legvégül arra kérte a központi vezelöséget, adjanak minél több ilyen hasznos, tanulságos füzetet a népnevelők munkájának segítségére, mert mint az ankét is bizonyította, azok az elvtársak, akik elolvasták, gondosan tanulmányozták, jó fegyverre tettek szert a tervért folyó harcban, megtanulták, hogyan kell foglalkozni az új dolgozokka], A jólsikerült értekezletről azzal az érzéssel távoztak a népnevcilö elvtársak, melyet B. Tóth János szavakban így fejezett ki: „ígérem, hogy az itt tanult tapasztalatok felhasználásával úgy segítem a 17-es munkahely népnevelő munkáját, hogy augusztus 20 ig példaképe lesz a földalatti minden munkahejúKÖVESSÜK A JÓL DOLGOZÓ BÉKEBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁT Hazánk felszabadulása, a Szovjet: <;°sává' szocializmust építő drága J |ermellésM., A transzformátor épft. kezés bizottsága komoly "és unió baráti támogatása. „„<>-«« , • , , , vezette munkásosztályunk gyözel- P<*ó tartós, Igazságos beke mes harca, népi demokráciánk védelmezőivé! megerősödése tette számomra is le. hetövé, hogy teljesüljön régi vágyam: a repülhetek. rPagja lettem a Magyar Repülő Szövetségnek, melyben megismerkedtem a repülés elméletével és kellő elmélet: tudással felvértezve kerültem táborba, gyakorlatai kiképzésre. Nehéz leírni ezt az élményt. amit első repülésem jelentett! Azófa is — bár már sokszor repültem — minden, felbátor K. F. Salzburg polgármesferc elutasította az amerikaiaknak katonai gyakorlótér ietállí'ására vonatkozó tervét Bécs (MTI). Az ausztriai amerikai halóságok Ismét tárgvalá6t folytattak a salzburgi polgármee- a javítás szállás új élményt, új örömet* löbb térrel a város területén létesíten- Deák. és ereíméinyes nmniicát fejtett ki a békéért. Farkas István szluhánovista kubikos btégádvezttő, béketitkár. minden kedden „sztahanovista keddet" tart és a7 építkezésen június 9-én tiltakozásul az amerikai kormány gaztette ellen. „Duclos műszakot" tartott. A brigád lúgjai 243 százáékos eredményt értek el. A 'karbantartó részteg békebizottsága a gépáll ás ok kiküszöbölésével, gyors elvégzésével, a a Gazdia-mozgalommal tudást és tapasztalatot hoz szá. dó katonai gyakorlótér felállttá-1 harcolnak a többtermelésért a bémomra. Egy hónapos táborozásom s4ró] A po'gármss'er elutasította kéért. A vál'a'at központi irodájáa.att oktatóink lelkiismeretes, oda. „ ., , , , , , , ... , ,. ,, , . cdó munkájának eredményeként le- az terveit es megta- (nak dolgozó, jó munkájukkal eltettem a ,,B"-v:zsgát. egyedül gadta hozzájárulását minden kato- nyerték a lékebizottság vándor. repülő lettem, ' öfti intézmény léterii énéhez, J zászlóját. Azonban a Beloiannisz-téri békebizottságnál egy kis hiba vam. Bogár Imre b.'ke'tttkár azt gondolja, hogy a napi munkával már eleget is tett a békéért folytatott harcnak. Azt gondoljia, hogy elég a kissyűlést megszervezni, de megtartani már nem kell. Példa erre a legutóbb rrggel fél 7.re h rdetett béfcek'sgyűlés, ahova Bogár elvtárs 7 óra e ő't 7 perccel ért. Ezt a hibát Katona elvtárs munka'érdemrandes sztahanovista főmunkavezető és Kocsis elvtárs kijavította és szerdán megtartották a kisgyűlést. Ezek mellett a hibák mellett azonban vállalatuhknál igen szép eredményt értek el a békebizottságok. Válíaiöturk a legütóbbi üzemértékelésnél elnyerte az "télüzem második fokozatát, amihez nem kis mértékben járult hozzá az üzemi bizottság jó munkája is. Mészáros Ferenc 65/1 Építőipar, Vállulaf V. békeí eiely+o.