Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

CSÜTÖRTÖK, 1982. JUNIUS 26. 5 A munkafegyelem megszilárdításával harcolnak a Textilkombinát dolgozói n MINISZTERTANÁCS ES A SZOT VANDORZASZLAIAERT r X Szegedi T<? xtilkomMnát dolgozói fcgy évvel e>zejöti — amikor a miIndsztertanács és a SZOT vándorzászlót tűz öt/l ki a könnyűipar legjobb teljesítményt elérő üzeme réBzére — elhatározták, ha törik, ha szakad, dq megszerzik a zászlót. Azt az időt még ma is úgy emlegetik a dolgozók: „hősi korszak". Tgen, az volt. Abban az időben a dolgozók egymás közt az üzemben, gyűlésetoan, villamoson nem beszéltek "másról, mint a vándorzászlóról: meg kell mutatnunk — mondatfák — az ország valamenynyi dolgozójának^, Szeged méltó a Szovjet gépekre, a szovjet mintára épült texfilgyárra. Hősi korszak volt, amikor a dolgozók egy-egv deka fonalért küzdöttek, amikor, ha valaki csak egy percet késett munkábajövet, az üzemrészben nem maradhatott meg: kiközösítették. Igazolatlan hiányzást meg el seni képzelhetlek. Az olyannak jobb lett volna meg sem születni. Dolgozó társai — nem beszéllek vele. kiközösítenék. kivetették magukból. — Ilyen emberek veszélyeztetik a verseny eredményeit Ezeket a hangokat leheteti hallani akkor is, ha valaki nem odta tudása legjavát, nem használta ki kellőképpen munkaidejét. Ennek a szívós, forradalmi munkának meglett az eredménye. Az üzem augusztus 20-án elnyerte a minisztertanács és « SZOT vándorzászlaját és Bakaity Vera kormánykitüntetett sztahánovista. amikor az üzem valamennyi dolgozójának nősében megígérte, hogy a zászlót rem adják ki kezükből, mindannyian fogad'ák, hogy az augusztus 20-i eredményeket továbbfokozzák. Azóta maidnem egy év telt el. A Textiikombinát dolgozói már másodszor is elnyerték a vándorzászlót és ismét a harmadik értékeléshez közelednek. Ahhd2. hogy ismét elnyerjék, műszakilag az előfeltételek biztosítva vannak. Azonban mégis igen nagy veszély áil fenn az üzem dolgozói elölt, ötéves tervünk harmadik évének beindítása óta megszaporodtak az igazolatlan hiányzók, későnjövők és az olyan dolgozók, akik nem használják ki kettőképpen munkaidejüket. Január, ban 38. februárban 50, márciusban 27, áprilisban 16, májusban 16 és júniusban a mai napig 12 volt azoknak az elkésőknek száma, akik 5— 40 perc késéssel akadályozták az nhan becsületes dolgozók munkáját, akik inkább 10 perccel hamarabb foglalták el helyüket gépeiknél, mintsem egy percet késsenek. Ugyancsak az igazolatlan hiányzók száma is megnőlt, például ebben a hónapban 11 dolgozó hiányzott igazolatlanul. A művezetők, szakszervezeti vezetők minden esetben fegyelmi elé áhítják a munkafegyelem elten vétőké', mégsem kielégítő az eredmény. Az üzem valamennyi dolgoró.jának nem vált még húsává, vérívé a szocialista munkafegyelem. Akadnak még olyan dolgozók, mint például Körösi Ilona, akik késésükkei akadályozzák üzemrészük termelését. Vagy Mayer Miklósné, aki egyszerűen egy nap be sem ment dolgozni és Balogh Andrásné is, alti bárom nnp!fj feléje sem nézett üzemének. Bár a fegyelem e'len vétők elnyerték mé'tó büntetésüket, üzemrészük do'gozój azonban nem léntek fe! kettőképpen ellenük, Nem alkalmazták olyan mértékben a kol'i'klív neve'ést, mint alig egy évvel ezelőtt, pedig igen eredményes volt akkor is és most is az lenne. Beszélgessenek azokkal a dolgozókkal, akik nem ismerik fel, hogy a fegyelem milyen fontosságú az üzem életéhen a mellettük dolgozó társaik. Használják fel meggyőzésre a legkézenfekvőbb érveket s ne kívánja egyetlen dolgozó sem, hogy helyette más dolgozzék, hiszen a munkabérét ő is felveszi és ha nem értik meg a nevelés ilyen formáját, használják a nevelés másik eszközét, a büntetést is Érezze az a dolgozó, aki vét a fegyelem elien, hogy az egész kollektívával került szembe. Az utóbbi időben például a gyüiúsfonón igen sűrűn előfordul, hogy e.gves dolgozók nem használják ki a munkaidő mind a 480 percét, A vál'ásra érkező dolgozók 15—20 perccel hamarabb elfoglalják munkahelyüket. hogy gépeiket megtisztítva kezdjenek a termeléshez. Kgves dolgozók, amikor váltótársuk bejön — ha nem látják — munka <lö előtt 5—10 perccel hamarabb kiosonnak az öltözőbe, hogy mire a többiek kiérnek, akkorra ők mámegmosakodva. felöltözve hagyhassák el munkahelyüket. Arra természetesen nem gondolnak, hogy a váltótársuk nem tudja egyszerre gépét is tisztítani és a szálakat is kölözní s ez a termelésben visszaesésben mutatkozik meg. Az üzemi pártszervezetek népnevelői az eddigieknél fokozottabban küzdjenek azért hogy a munkafegyelem el'en vétő'- megvált-z( ássák helytelen magatartásukat A Tex'dkomb'nát valamennyi do'trozója felajánlást 'ett au "tisztes 20-ra hogy az tizem ismét e'mverjo a minis.;, rertantes 'és a SZOT vánltorzás"'3ját. De ha a jó eredményeke; a fegyelmezetten dolgozik akadályozzák, íven kétsrges. hogy harmad. Szor Í6 elnyerik-e a vándorzászlól. A szocialista munkafegyelem az egész nép ugye beszélt, ezeket mondotta: ,,Itt a dolgozó embert megbecsülik. Itt a doL gozó nem a kizsáknmnyolók javára dolgozik, hanem saját maga, saját osztálya javára, a társadalom javára ... És, ha, jól dolgozik, ha megadja a társadalomnak act, amit ;ud, a munka hősének számit, dicsőség övezi". A szovjet dolgozók példás munA szovjet emberek jelilemének elválaszthatatlan vonásává vált a fegyelmezettség, a munkában megnyilvánuló lelkiismeretesség és önfeláldozás. A szovjet gyárakban és üzemekben, kolhozokban és szovhozokban kialakult és megszilárdult a magasrendű szocialista munkafegyelem. Az ilyen önkéntességen alapuló munkafegyelem csak olyan társadalomban alakulhat ki, amely-. kéjükért kitüntető címeket kapnak, ben embernek ember által való ki-! Azokat a dolgozóba'. akik_ külözsákmányolása többé nem lehetsé- nősen kitűnnek önfeláldozó munges, A kizsákmányoláson alapuló1 kájukkal, munkahóste 11eikkel, a osztálytársadalomban a kényszer, Szovjetunió érdemrendjeivel és ilyen, vagy olyan formája tarlotla | emlékérmeivel tüntetik ki. A dolfenn a munkafegyelmet. Egészen más jellege van a munkafegyelemnek a szocialista társadalomban, amelyben a termelési eszközök a dolgozók tulajdonában vannak és a termelés eredményeit az egész nép élvezi. A szocialista munkafegyelem tudatos fegyelem, mert azon alapul, hogy a dolgozók felismerték: minél többet és minél jobban dolgoznak, annál szilárdabb az a társadalmi rendszer, amely felszabadította őket és amely biztosítja anyagi jólétük és kul urális színvonaluk állandó, fokozatos emelését. J. V. Sztálin elvtárs a következőkben fogalmazta meg ennek az önkéntes fegyelemnek hatalmas jelentőségét: „Az a tudat, hogy a munkások nem a tőkéseknek, hanem saját államuknak, saját osztályuknak dolgoznak, iparunk fejlő, désének és tökéletesedésének hatalrnas hajtóereje", A z elosztás szocialista elvét; „mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint", következetesen megvalósítják a szovjet vállalatoknál: minél jobb és termelékenyebb a munka, annál magasabb a keresel. A munka nemcsak a bér mértékegységéül szolgai, de egyszersmind minden egyes állampolgár személyes értékének mérlékgozók iránt tanúsított figvelem és ál'aiános megbecsülés egyik megnyilvánulása a „Szocialista Munka Nőse" cím megalapítása. A kapitalizmus csökevényei a szovjet társadalomban ma már az emberek elenyésző kisebbségének tudatában található csalt meg. A munkafegyelem megbontói súlyos károkat okozhatnak a. népgazdaságnak. Éppen ezért a munkafegyelem megsértésének minden esete jogos felháborodást vált ki a dolgozókból A munkafegyelem szilárdságát védelmező Szovjet törvények, amelyek megvédik az állam és a nép érdekeit a termetes? zavaró, elmaradt, lelkiismeretlen elemektől, a dolgozók széles tömegeinek helyeslésével találkoznak. A munkások, alka'mazottak, mérnökök és technikusok minden esetben követelik, bün'éssék meg a munkafegyelem ellen vétőket, torolják meg a szocialista állam és az egész nép kárára elkövetett bűnös mulasztásokat. A Lenin-Sztálin pár'ja vezette szovjet nép biztosan halad nag? célja, a kommunizmus felé. Az előrehaladás egyik biztos záloga az öntudatos szocialista munkafeA tudomány és a gyakorlat összefogásával végezték el a másodnövények vetését a doroismai József Attila és a szentesi Felszabadulás termelőszövetkezetekben Mindenfelé nagy lendülettel fogtak hozzá a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok az aratáshoz. Sorra dőlnek a rendek, kévébe kerül az ősziárpa, de már mind nagyobb területen a búza is. Még alig halad el a tartót borzolva a gereblye, hogy az elszóródott kalászokat összekaparja, máris nyomában haladnak az ekék, tárcsák, egyik napról a másikra elveszti sárgás színét a tarló, feketébe borul. Igy írja ezt elő a minisztertanács határozata és a határozat törvény ma már minden csongrádmegyei dolgozó parasztnak. Jól jár aki másodnövényt vet A tarlóhánfás két mázsával több termést jelent jövőre, ha kukoricát vetnek bele, gabonából másfél mázsával. Ezt tapasztalatok bizonyítják és dolgozó parasztjaink nem mulasztják et ezt a termést növelő munkát. Min denkor jól jön a több termés, ha nrndjárt egy vagy két mázsa is a mennyiség. Szép eredmény már ez is, de nem elégednek meg ennyivel ma sem a termetőcsoportok, sem az egyen leg dolgozó parasztok. Ezért vetnek most mindenfelé másodnövényeket. Olyan növényeket, amelyekből abrak és szálastakarmány lesz az állatállomány takarmány ellátásának biztosítására. A mult év tapasztalatai bizonyí'jók, jót jár az. aki k használva a lehetőséget, másodn'V'rvt vet. Több helyen tapasztalatlanságból a másodnövcny terméseredményének nemismeréséből kétkedve tekintettek e munkák jövede'mezőséffe elé. A választ megadják a invalvi eredmények. amelyek még fokozhatok,, ha megfelelő szaktudással végzik ezt az igen fontos munkát. A tudományosé do'gozók bricáda segített Legtöbbször az a probléma a termelöcsoportban is, de az egyénileg dolgozó parasztok között is, mit vessenek, mi a legkifizetőbb. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozói ez évben fokozottabban segítenek tanácsokkal és útmutatásokkal látják el terme'őszövetkezeteinkef és az egyéni dejgozó parasztjainkat is. A mult héten a dorozsmai József Attila termelőcsoport tagjait örvendeztették meg. Tudományos brigád segített a termelőcsoport tagiainak a helves. megfele'ö másodnövények kiválasztásában és elvetésében. Hoovan lehel oyorsan és 'ól e'véoe*ni a másodnövény vetését A Kísérleti Intézet dolgozóinak tiem egyszeri kirándulása volt ez a dorozsmai József Attila termelőcsoportba. Távolabbi helyekre is ellátogatnak. Kedden a szentesi Felszabadulás termelőcsoportban a környező kis- és középparasztok nagy érdeklődése közepette 12 holdon fejezték be a kukorica, köles, édescirok, szudánífű, takarmánykáposzta és feliéi-mustár nagyüzemi kísérleti vetését. Három traktor haladt egymás ulán a tarlón, végezte a Tarlóhánlá.-t, vetést és hengerezést. Egy órán belül a tarlót nemcsak felszántották, hanem be is vetették. Szemléltetően mutatták be, hogyan tehet gyorsan és jól elvégezni nagyüzemi gazdaságban a másodvetés munkáját. A csoport tagjai köziil Dósai János brigádvezető irányításával eredményesen vették ki részüket a munkából. Tanultak a tudomány munkásaitól, akik nem első ízben segítettek, akiktől még olyan sokat várnak. Dorozsmán és Szentesen a tudomány és a gyakorlat összefogásával, közös munkájával új terméseredmények ágyát vetették .neq és szórták bele e termést hozó n'i'ény magjait. Ezek a kísérleti vetések nemcsak a Felszabadulás és József Attila termelőcsoportokat segítik, hanem segítség ez valamennyi termelőcsoportnak, és dolgozó parasztnak. Segítség, amelyből' több termés, nagyobb jövedelem születik. Kassál juh le a rétebei, az utak széleit és az árokpartokat A növényápolási munkákkal párhuzamosan végezni kell a rétek kaszálását. A kaszálási munkákat úgy ütemezzük, hogy még aratás előtt be is takaríthassuk a szénát. Igen fontos, hogy ne késsünk meg a réli széna kaszálásával. A megfelelő érettségi fokon kaszált Széna igen jelentős táplálóérlékkel rendelkezik. Ha azonban a szénát elöregedni hagyjuk, láplálóérléke csökken, A rétek kaszálásával kapcsolatban meg egy igen fontos szempontra is fel kell hívni a figyelmet. Igen téves dolog azt hinni, hogy a kultúrnövények ápolásával eleget tettünk a gyomnövények elleni harcnak. Még ma is gyakran látni, hogy egy-egy jól megművelt répa-, kukorica-, vagy gyapottábla mellett szinte embermagasságig érő gyomtenger tenyész. A dülőúlak, árokpartok, töltések és rétek gyomnövényei a ká-tékony magvak milliárdjait ontják. Még az aratás megkezdése előtt elsőrendű feladat, hogy ezeket a gyomnövénygócokat felszámoljuk, s ezzel értékes takarmányt takaríthatunk be. Annál értékesebb lesz ez a takarmány, minél fiatalabb korban vágjuk le, illetve kaszáljuk le a szénát. A községi tanácsok, a mezőgazdasági állandó bizottságokkal szorosan együttműködve tegyék tömegfeladattá é5 mozgosító erejűvé ezt a kérdést, meri a rétek termétének betakarításával nemcsak takarmánytermelésünket fokozhatjuk, ha nem elejét vehetjük a gyomok elszaporodásának. Áltatában az tegyen a legfőbb törekvésünk, hogy ezeket a területeket még a gyommagvak beérése előtt kaszáljuk ls, meri különben az aratás befejeztével a gyommagvak milliárdjai kerülnek a frissen megszántott talajba és veszélyeztetik a jövőévi ter. mést. II Szovielunfó támogatja 13 ENSZ-tagállam kérését, hogv hívják össze a közgyü és rendkívüli ülésszakát a tuniszi kérdés megtárgyalására New-York (TASZSZ). J. A Malik elvtárs, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzeteik Szervezetében levelet intézett Gui'laume Georges-Picothoz, az ENSZ föti kárának he'yetteséhez. A levélben többek közt ezeket mondja: Megkaptam táviratát, amelyben közölte, hogy az ENSZ 13 tagállamának állandó képviselője kérte: hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a tuniszi feszült helyzet kérdésének sürgős megvitatása céljából. A Szovjetunió támogatja a felsorolt államok kéréIsét. Acheson és Eden tanácskozásai London (MTI). Az „AFF" jelentése szerint n brit külügyminisztériumban Acheson és Eden jelenlétében kedden délelőtt amerikai-angol tárgyalások kezdődtek. Gruber Titónál Bécs (MTI). A Tugoszláviában tartózkodó Gruber osztrák külügyminiszter Brioni szigetén látogatást tet; Titónál, akivel hosszas tárgyalásokat folytatott, _ községükben élenjár a munka, telje sjtésében. Sokai változott a délszlávok élete a felszabadulás óta Ujszentivánon is, A délszláv dolgozó parasztok tudják, hogy mindezt Sztálin elvtársnak, Rákosi elvtársnak és pártunknak köszönhetik. Éppen ezért megvetéssel és gyűlölettel tekinje. nek a néhány kilométerre lévő Tito banda felé. S Ígéretet tettek arra, hogy a délszláv dolgozó parasztok a növényápolásban, az aratásban és a begyűjtésben is megállják helyüket, hogy megköszönhessék pártunknak azt a sok jót, amit a felszabadulás óta kaptak és újabb csapást mérjenek a háborús gyujtogatókra, Titóra és aljas bandájára. Hornyák István, a „Délmagyarország" levelezője , gyelem, amely a dolgozók önkénegysége is. J. V. Sztálin el .árs,' tességén alapul, s amelynek megamikor a szocialista társadalomban sértőit az egész szovje'- nép megélő dolgozó ember megbecsüléséről veti. s megbüntetésüket követeli. Oz újszentiváni délszláv dolgozd parasztok jó munkával, a begyűjtés maradéktalan teljesítésével köszönik meg szabadságukat Az újszentiváni délszláv dolgozó parasztok a mult rendszerben nagy elnyomatásban éi ek- Saját anyanyelvüket csak tiiokbsn használhatták és — 1940-től a felszabadulásig — a csendőrök kíséretével naponta száz és száz embernek kellett jelentkezni Szőregin, a csenidőrörsön, mert „rendszer elleni" cselekményt követtök el. De már a 20 as évedben is nagyon sokan kénytelenek voltak más országokba menekülni, annyira elnyomta őket a Horthyrendszer. Ilyen menekült volt Felnik Boakó is, aki családjával külföldre m int és hazánkba csak a hős Szovjet Hadsereg felszabadítása után tért vissza. Putnik Boskó a földreform során 12 kataszteri hold szántóföldet és egy lakóházat kapott, a fe'szabadulás előtt pedig se háza. se földje nem volt. Most a fia a Néphadsereg katonája, a leánya pedig délszláv óvónőképző iskolába jár. A múltban a délszlávok közül senki sem tehetett még a képviselő testület tagja sem. de arról, hogy a községb€n jegyző, vagy bíró legyen, álmodni sem merhetett. A felszabadulás óta azonban nagyot változott a helyzet Ujszentivánon is. Ujszentiváimak 1400 lakosából lí százalék délszláv lakos. A község, nek délszláv iskolája is van, a dél. szláv dolgozók gyermekei szabadon használhatják anyanyelvüket 'és tanulhatnak szláv nyelven. Ves.elinov Jezdimir a múltban elnyomott kisparaszt volt, ma Ujszent'Ván ség tanácselnöke. Veszeiinov Simon a tanács elnökhelyettese. Vesze'.inov Miladin tagja a járási tanács végrehajtóbizottságának. Ackov Szlávkocné az MNDSZ központ vezetőségének és a megyei békebizottság, nak is tagja. Pavlov Draginya _Uj. szentiván község DISZ titkára, bá'yja pedg a Délszláv Szövetség egyik legjobb propagandistája. a Pedagógiai Föisko'a hallgatója. A helyi MNDSZ vezetője és a békebizottság titkára Szuvajcsics Lázárné, aki a múltban a szőregi tég. 1 agyárban éhbérért dolgozott. Nemrégiben kapott Ujszentiván egy napköztotthonos ovódát. amelynek óvónője szintén délszláv. Ebből láthatjuk, hogy addig, amíg Tito Jugoszláviájában a nemzetiségek elnyomatásban élnek, M'agyarorszá. gon ugyanolyan jogot 'élvez,nak a délszlávok is, mint a magyar dolgozók. A délszláv dolgozóik nagyra is becsülik szabadságukat s mindenben követik a párt útmuta'ását. Pé'da erre a többi között az, hogy 1951 márciusában Drágity Nenád és több délszláv dolgozó paraszt elsőnek a'akította meg a községben az I. típusú Kossuth-termelőcsoportot. amely olyan szépen dolgozik, hogy Jelentkezés a Gépipari Technikum esti tagozatára A 34. számú Géppari Technikum esti tagozatának igazgatósága értesíti az üzemeket és az előkészítő tanfolyamra jelentkezeti dolgozókat. hogy az psti tagozatra jelentkezés június hó 26-án lezárul. A Technikum igazgatósága kéri, hogy az érdekeltek a jelentkezési lapokat 28-á'g szíveskedjenek az Iskola igazgatóságához eljuttatni, mert későbbi jelentkezéseket nem vesznek figyelembe. Az előkészítő tanfolyam július hó 1-én, délután 4 érakor kezdődik. Évente sokmillió forintot fizet ki az Állami Biztosító kártérítésként Az Állami Biztosító a szovjet biztosítás példája nyomán teremti meg hazánkban a szocialista biztosítást. Az elemi csapások és balesetek okozta veszteségekért kártérítés' fizet. A vállalat felvilágosító munkát is végez, ismerteti a károk megelözésének módját. Baleset- és életbiztosítást ma már minden do'gozó köthet. Különösen nagyjelentőségű az Állami Biztosító munkája mezőgazda, ságunk fejlődése szempontjából. Az elmuit két év alatt létrehozták a termelőszövetkezetek egységes tűzés jégbiztosítási rendszerét. Az egyéniteg gazdálkodó parasztok is előnyösebben köthetnek ma már biztosítást, mint a múltban. Ezért az állatbiztosítás, amely a felszabadulás előtt úgyszólván ismeretlen volt, széles körbein elterjedt* „..j, - - i