Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-09 / 107. szám

PÉNTEK, 1952. MÁJUS 9. 3 ÁSOTTHALOM TERMELÖCSOPORTJA1NAK TAGSÁGA KIVETETTE MAGÁBÓL A KONKOLYT Rendkívüli taggyűléseken zárták ki soraikból legádázabb ellenségeiket a kulákokat, akik bomlasztó tevékenységükkel próbálták aláásni a csoportok egységét * Kezdetben viszonylag lendületesen, majd egyre lassabban, hullámosan ment a tavaszi munka Ásotthalmán. A növények sorai között magasra szökkent a gaz és a munka rendszertelensége veszélyeztette a termést. Olyan voll Ásotthalom, mint egy megbolygatott hangyaboly. Egyes termelőcsoport-tagok egyszerűen nem vették fel a munkál, elzárkóztak az állatok csoportba vitelétől, szóval nagy volt a fejetlenség. A munkafegyelem egyre lazult, a csoporttagok háztáji gazdaságukkal voltak elfoglalva, hanyagolták a kollektív munkát. A kulákok, mint alattomosan rágó férgek, bomlasztották a csoport egységét, suttogással, rémhírekkel s a legaljasabb módszerekkel próbálták szétrobbantani az 50—ICO, sőt 1200 taggal rendelkező csoportokat, hogy arcátlanul vághassák utána, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeire ébredt parasztság szemébe: na, ilyen a ti kolhozotok. i A párt segítségéve1 a termelőcsoportok tagjai azonban meglátták a hibák okait és rendkívüli taggyűlésen vetették ki soraikból a kulákokat, akik bomlasztó, aljas tevékenységükkel akarták letéríteni, elriasztani az új élet útjára lépett tszcstagokat. Az 1200 tagú „Szabadságharcos" termelőcsoport tagjai szerdán este 7 órakor az áaotlhalmi mozi helyiségében gyűltek össze rendkivüli taggyűlésre. Kulák-uzsorától, a mult emberfeletti kényszermunkájától megtört, ráncos arcú emberek, asszonyok szorongtak egymás mellett sorbam és nagy figyelemmel hallgatták az elnök, Bénák Antal elvtárs beszédét. Amikor a kulákok nevét kezdte felsorolni, ráncosabbra húzódlak a homlokok, ökölbe szorullak a kezek és halk szitkok futottak szerte a teremben. Az első kulák, Malmos ' Sátán Lajos 52 holdas kulák, aki a Wolford birtok egyik örököse. Nevéhez méltóan sátáni munkát végzett akkor, amikor a csoport alakult, mert utcahosszat kiabálta: „Miért adják a földet a bugris parasztoknak, amikor azok nem is éreztek hozzá". S a végén, mégis be furakodott közéjük, hogy rémhírekkel és egyéb aljas eszközökkel robbantsa szét azt a termelőcsoportot, amelynek tagjai 6000 hold földnek boldog tulajdonosai. Sálán neve ulán Csehó Ferenc 25 holdas kuák korült szóba, akinek apja nagybérlő volt és a múltban számos cseléd, béres és napszámos kereste meg neki verejtéke árán mindazt, ami őt egyáltalán nem illette meg. A felszabadulás ulán napszámra szidta a demokráciát, ugyanúgy, mint a következő kulák, Tandari Antalné, akinek 24 holdas birtokán még 3 hold szőlő is terpeszkedik. Papp Géza 27 holdas birtokán is cseléd, béres, napszámos robotolt látástól-vakuláslg pár fillérért. Erdődi Máté 19 hold földjén 5 hold volt a szőlő, amelyen ugyancsak sok napszámos görnyedt éhbérért, amig ő szitkok és verések özönével serkentette őkel gyorsabb munkára. Temesvári István 25 hold szántójával és 4 hold szőlőjével, Csipak Ká roly 26 hold szánlóval ós 4 hold szőlővel furakodott be a csoportba. Krisztin István 100 hold föld tulajdonosa aki még cséplőgépgarnilurával is rendekezett, ugyancsak alattomos patkányként bújt meg a csoporban és orozva, dúró féregként akarla szélmami a csoportot. Nem volt nála különb Németh András és fiai: Németh Géza és Németh Szilveszter sem, akiket dologkerülő, kizsákmányoló, este pedig féktelenül duhajkodó kulákoknak . ismert az egész falu. Az Alkotmány termelőcsoport tagjai is csoporigyűlésre jöttek össze ezen az estén. Az iskolapadokban ott szorongót! a csoport majd minden tagja, sőt még a falak mentén is jónéhányan álldogállak, A petróleumlámpa imbolygó fényénél megvilá gosodó arcokról feszült figyelem tükröződött. Tóth Mihály elvtársnak a Megyei Tanács és Dancs Miklós elvlársnak, a Járási Tanács küldötteinek szavaira figyeltek. A termelőcsoport eredményeiről beszéltek, amelyek kétségtelenül igen szépek, hiszen elvetettel; már, a szőlői is megmrészelték, kapáltai; is, locsollak is. Mégis zökkenők mutatkoznak a munkában, mégis valami visszatartja a termelőcsoport egészséges fejlődését. Meg is van a nyitja ennek, rá is bukkanlak már, hogy kik a csoport kölőfékjei. Nem mások mint azok a kulákok, akik a tagság ébertelensége miatt, nagy ügyeskedve befurakodtak a csoportba. Olt van például Hebők András. Azelőtt 40 hold földje volt ós államdó alkalmazottat tartott. Reggeltől késő estig 80 filléres napszám melleit dolgoztatta őket. Állandóan csak azon fondorkodott, hogy egymásnak uszítsa a nála dolgozókat. Persze, akik a besúgói voltak, azokat borral itatgatta. A cselédek tizennegyedén aratlak nála és ráadásul 6—8 napot is kellett roboton dolgozniok. Mit is várhat ilyen embertől a termelőcsoport? De bajnál többet nem várhat az olyantól sem, mint Ötvös István, akinek szőlőbirtoka mellett fűszerüzlete és borkimérése volt a faluban. Csak egy a sok közül Beck Sándor né, aki megmondhatója, hogy milyen kíméletlenül bánt el velük ötvös „úr". Egy akalommal megvett tőlük egy tucatnyi szálfát, de a kifizetéséről megfeledkezett. Amikor Beckné 80 éves idős apja mégis csak kérni merte az árát, ötvös mérhetetlen haragra fakadt és felpofozta, a boltjából kidobta az öreget. Ehhez a díszes társasághoz tar. tozik Wolford Lajos is, akinek 60 hold földje és állandó alkalmazottai voltak. Sokan mesélik a faluban, olyan gőgös volt, hogy csak féderes kocsin ment végig az utcán és a szegény lányokat még csak köszönésre sem méltatta. Most persze jó lenne neki a tszcsből húzott ha szon éppúgy, mint Gardi Imrének, aki nem olyan régen még a termelőszövetkezeti mozgalom ellen izgatott, A csoport tagságának azonban más a véleménye. Az ilyen embereknek nincs helyük becsületes dolgozó parasztok között, elég hiba, hogy idáig is megtűrték őket. — Aratórészese voltam Hebők Andrásnak — szólalt fel a gyűlésen Herédi Mihály, visszagondova a múltra, amikor még nagy úr volt a ravasz kulák. A tiszta búzát „robotban" kellett levágni nála. Azt gondolta, hogy a szegény ember tiszla búzából talán nem is tudná megenni a tésztalevest. Amikor zúgolódtam, bizony vasvillával kísért ki az udvarból a fiával együtt. Szaniszló József arról beszélt, hogyan gátolták benn a iszcsben a munkát a kulákok, mint például Mig János, a volt 60 holdas kulák. — Én ott voltam Mig János mellett, amikor vetettünk — beszélte el. — Mindenki szépen végezte a vetést, csak vele volt baj. Mondtam neki. hogy a kukoricára több homo kot húzzon, mert kiviszi a fogas, mégse hallgalott rám, hanem csak morgott egész idő alatt, hogy minek beszélek én neki. — Nekem meg azt mondta, amikor a csoporttagok jöttek dolgozni, hogy úgy jönnek, mint a csürhe — toldotta meg Tanács György a kulákjellemzést. — Jó bevezetés volt a munkához! — szólt közbe valaki a hátsó padsorokból. Hol az egyik, hol a másik kulák került szóba. Herédi Mihálynébói csak úgy ömlik a jogos keserűség Ötvös Istvánnal szemben. —- Olyan kapzsi volt, hogy a gyümölcsfák alját felkotorta, nehogy a gyerekek egyenek a lehullott gyümölcsből. A gyerekeknek persze fájt a szivük érle. Amikor nem látta, felmásztak a kerítésre és úgy szedegettek a cseresznyéből. Reggel aztán jött nagy kiabálva ötvös, hogy miért merészeltek enni a gyerekek a cseresznyéből. Onnan tudta, hogy megnézte a gyerekek ganéját és talált benne cseresznyemagokat. Jönnek, forrnak fel a szavak, .ki ezt, ki azt teszi hozzá. Akad olyan is, aki védelmébe próbálja venni egyik-másik kulákot. Simfaercz Antal próbálja elhitetni, hogy ötvös vele nem így bánt. De nyomban rá is pirítanak, mert magától, Slmhercznétől hallották, amikor panaszkodott annakidején: „Két hetet dolgozott az uram az ötvösnek, de egy büdös fittért se hozott haza, mert leitta borba az árát." Ez hát a magyarázata a fogadatlan prókátorságnnk s szomorú, hogy akadnak még tszcs-tagok, akiket megzavar az odalökött néhány deci bor. A többség azonban nem Ilyen. Nem zavarja meg őket a felszólaló tegetőzö mosakodása. A mórahalmi gépállomás politikai vezetőjének, Szabó Ilona elvtársnőnek szavai az elevenbe találnak: — Láthatjuk, hogyha így megy tovább a csoport életében, akkor a szétzülléshez vezet — mondja 6 szavából maii új életünk öntudatos leányainak ereje szól. — Vannak még úgy látszik, akik védelmet keresnek a kuláknak, pedig láthatjuk, hogy hátráltatják ezek a kulákok a csoport munkáját. Ne felejtsük, hogy nekünk itt különösen vigyáznunk kell, hiszen jóformán idelátni a Tito-határt. Ne sokat gondolkozzunk hát ezeknek a kerékkötőknek az eltávolításával. Nem Is sok értelme van a további szónak. Egyöntelű a osoport döntése: Nem lehet helye köztük volt kizsákmányolónak, élősdi kuláknak. Wolford meg sem várja a szavazás eredményét, máris veszi a kalapját és sompolyog utána Hebők András is. Sorra tisztul meg tőlük a terem és a termelöcsoport. ötvös úr még visszaköszön az aj tóból: ..Viszontlátásra!" A köszönést azonban Senki sem fogadja. Nagy csend üli meg a termet s akkor engednek fel végre nagy megkönnyebbüléssel, amikor megszólal valaki derűs hangon: — „Hát úgy látszik, kí vannak takarítva!" A „Petőfi Sándor" tszcs csoportérteikezletén ugyanilyen gyűlölettel, megvetéstel targyaltak a tagok a kulákok kizárását. Ebben a csoportban Bsmcsik András kulák, rokona Rutai Antal el távolítását azért kérték a csoport tagjai, mert Bencsik befolrására állandóan lázított a csoportban és szem te len ül, aljasul állandóan azt be szélte a csoport tagjainak, hogy ne vessenek és ne vegezzék a munkát, mert úgy eern lesz semmijük. A „Dózsa" termelőcsoportból Lőkös Józsefet zárta ki elsőnek a tagság a soraiból, mert 300 hold bérelt földjén sanyargatta a dolgozókat a felszabadulás előtt., most pedig a tszcs lóállománya közé szándékosan bevitte a fertőző betegségben szenvedő lovát azzal a céllal, hogy megfertőzze a tszcs lóáUományát.. Bacsó János, aki 12 évig volt nála béres, elmondotta, hogy minősíthetetlen kosztot adott neki és a többi alkalmazottaknak is, sőt egy ese'töen a döglött marhának szárította meg Lökös a húsát és egész nyáron ezzel etette kizsákmányoltját. Aztán amikor az aratást elvégezték, Lőkös József úgy intézte a dolgokat, hogy az aratóknak nem járt gabona, hanem még ők tartoztak neki. Kiss Márton András sem kerülte el a sorsét, aki szemtelenül a gátsarki földművesszövetkezet intézőbizottsági tagjai közé furakodott be és itt mintegy 6 ezer forinttal károsította meg a szövetkezet tagjait. Ugyanakkor a Tompa—Kelebiai erdőben több mint köt kataszteri hold erdőt irtott ki több társával és a kitermelt fát feketén értékesítette. A „Napkelte" termelőcsoportból is ezekben az órákban zárták ki a befurakodott kulákokat, akik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy szélzüllesszék a csoportot. Németh András kuláknak 22 kataszteri hold szántója és öt hold Szül lője van. Ezen a birtokán sanyargatta, zsákmányolta ki hosszú időn kerefeztül napszámosait, cselédeit, béreseit, Németh a felszabadulás után sem változott meg, állandóan szidta a demokráciát s hogy a dolgozók érdekeit védő rendszernek, vagyis a dolgozó népnek kárt tegyen, úgy akart kibújni a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, hogy szétosztotta a földjét két fia között. A „Békeharcos" tszcs-ből Vecsernyés István ós tia került kl, akik ellen számosan 6zóla!tak fel és elmondották, hogy Vecsernyés az alacsony bérfizetés mellett még meg is lopta a dolgozóit. Aratásnál hányadra dolgoztak és a részeseknek járó keresztekből, mindegyikből 2—2 kévét ellopott. Amikor pedig a szegényparasztok birkái véletlenül a szőlője szélére értek, Vecsernyés elfogta őket és soha sem ad'tia vissza jogos tulajdonosuknak. A „Vőros Zászló" termelőcsoport rendkívüli értekezletén világosan Magyar államférlian üdvözlő táviratai a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának 7. évfordulója alkalmából Rónai Sándor elvlárs üdvözlő távirata Klemet Gottwald elvtárshoz. Klement Gottwald elvlársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, Prága, Engedje meg Elnök elvtárs, hogy a csehszlovák népnek a hős szovjet hadsereg által történt felszabadítása hetedik évfordulóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből jövő szerencsekívánataimat fejezzem ki. A magyar nép ezt a napot együtt ünnepli a csehszlovák néppel A magyar és a csehszlovák népei testvéri egységbe fűzi kozos felszabadítónk, o dicső Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett mélységes hála, valamint a szocializmus felépítésért és a béke megvédéseért vállvetve vívott közös harcSzívből kívánok Önnek és a csehszlovák népnek további nagy sikereket a szocializmus építésében és a békeharcban. . Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taruicsának elnöke. Dobi István elvtárs üdvözlölávirata Antonin Zápotoezky társhoz. Anlonin Zápotoezky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság minisztertanácsa elnökének, Prága. A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója alkalmából fogadja miniszterelnök elvlárs a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és az egész magyar nép legőszintébb üdvözletéi és baráti jókívánságait. A magyar nép testvéri együttérzéssel ünnepli azolcat a kimagasló sikereket, amelyekel a csehszlovák nép felszabadulása óta országa szocialista építésében elért 3 amelyek jelentős tényeióivé váltak a béka megvédéséért folytatott harcnak. További nagy eredményeket kívánok a Csehszlovák Köztársaságnak abban a bátor és kitartó küzdelemben, amelyet a Szovjetunió vezette béketábor soraiban vív a haladás és a béke ügyéért. Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Kiss Károly elvtárs üdvözlötivirata Viliam Siroky elvtárshoz Viliam Siroky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszierelnökhelyeltese, külügyminiszter. Prága, A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának hetedik évfordulója alkalmából kérem, fogadja legforróbb jókívánságaimat. A baráti Csehszlovák Köztársaság népe ezen a napon büszkén tekinthet vissza azokra a nagy eredményekre, amelyeket felszabadulása óta a szocializmus építése, a Szovjetunióhoz és a béketábor országaihoz fűződő barátság elmélyítése, az imperialista provokációk visszaverése és a békéért vívott harc terén elért. Bizonyos vagyok abban, hogy a Csehszlovák Köztársaság é» « Magyar Népköztársaság barátsága és együttműködése a jövőben még tovább fog erősödni és egyre jelentősebben fog hozzájárulni a nagy Szovjetunió által vezetett béketábor további sikereihez. A baráti Csehszlovákia' népének nagy ünnepén szívből kívánok további sikereket a szocialista építésben és az imperialista háborús uszítók és ügynökeik ellen a tartós békéért folytatott harcban. Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Megtörtónt az első zsilipelés a Volga—Don csatornán Moszkva. A szovjet sajtó beszámol arról, hogy a Volga-Doncsatornán kedden délután öt óra negyvenöt' perckor megnyílt a 13. számú zsilip alsó zsüipfójének kapuja. A zsilipkamrában, két kotrógépet bocsátottak be. A kirpovkai víztárolóból széles sugárban ömlött a viz a zsilipbe. A viz szintje « zsilipkamrában egyre magasabb lett s a vízzel együtt emelkedtek a kotrógépek. Végül megnyílt a felsó zsilip-kapu és a kotrógépet egy voniáto-gőzös átvontatta a karpov* kai víztároló vizítrébe. A szovjet nép nagy lelkesedéssel folytatja az új állami kölcsön jegyzését Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió lakosságra lelkesen jegyzi az új népgtazdaságfejlesztési állami kölcsön:. A dolgozók mindenütt kijelentőik, hogy a szovjet kölcsönök a béke nagy ügyét szolgálják. Zahorjuzsenkov, a Moszkvai Metró építés egyik brigádvezetője ezeket mondotta: — Míg az amerikai és az angol agresszorok új világháborút igye. kéznek kirobbantani, mi békés alkotómunkával foglalkozunk. Ezl mutatja az új kölcsön ia. hiszen az ebből befolyó összegeket békés épífeeaésre, a kommunizmus nagy építkezéseire fordítják. Az Uralmaszavod munkásainak gyűlésén Szokolov marós kijelentette: — Szíves örömest adjuk kölcsön az állammiak megtakarítóit pénzünket, hogy mielőbb megvalósuljon a természet átalakításának nagy sztá_ 1 ini terve, A leningrádi Zsdánov egyetemen tartott röpgyűlésen Szittnszkája a Fizikai és Matematikai Tudömá. nyok Doktora ezt mondotta: — Az új kölcsön elősegíti nagy építkezéseink mielőbbi befejezését, a népgazdaság még gyorsabb ütemű fejlődését és a szovjet tudomány további felvirágzását. Mi, tudósok valamennyi szovjet ember, rel együtt forró örömünket fejezzük ki az új kölcsön kibocsátása felett éa lelkesen jegyezrük az új' népgazdaságfejlesztési állami kölcsönt. A kölesönjegyzés alkalmával a dolgozók újabb munkafelajánláso. kat tesznek, I.U11. WI.UIJU „icc.. a i ——| I„iui\,t uu Cl „ACLiCM^t VUa^UBUll kulákok hazug szemforgatása, men- láthattuk, hogy a kulák milyen aljasul végzi romboló munkáját. Ebből a csoportból Lőkös Józselnét zárták kl, akinek férje a Dózsatszcs tagsága közé furakodott be, s férje ott, ő pedig itt végezte bomlasztó tevékenységét. Lőkösék egyszerre két csoportot akartak tönkretenni, de a párt és a becsületes dolgozó paraszlság megakadályozta őkel ebben a munkájukban. A taggyűlések éjfélkor, éjfélufán értek véget. Ásotthalom dolgozó parasztjai, a termelócsoportok tagjai soraikat megtisz'ítva hagylak el a helyiségeket. Gyűlölettel, megvetéssel beszéltek a közéjük befurakodott, de már kidobott kulákokról, akik az ők boldog jövőjüket akarták sárbatiporni és azt akarták, hogy újra megalázott, lenézett cselédek legyenek a kulákok birtokán. Aztán a pártról beszéltek. A pártról, amely segíti őket, vigyáz rájuk és éberen őrködik boldog jövőjük felelt. A csoportok tagsága a gyűléstermeket elhagyva, lassan megindul a homokos úton, aztán sietve mentek haza. hogy ez egyszer rövid pihenő után, reggel még keményebben fogják meg a szerszámot és most már az elleneégtől megtisztított soraikat szorosabbra zárva haladjanak a megkezdett úton.