Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-25 / 121. szám

2 VASARNAP. 1952 MÁJUS 25. ELMÉLETI TANÁCSADÓ A nemzeti kérdés (A tegnapi számunkban közölt e méleii tanácsadó folytatása.) .4a Imiterlaliamua, a halódó topllaliimiii idvaanka A kapitalizmus nem elégszik m&g a határokon beiüli piacokkal. Ezért u nemzeti állam határain kívül keres piacot, nyersanyagot, fűtőanyagot. olcsó munkaerői. Ebben az időszakban a nyugati nemzeti államok (Anglia, Olaszország, Francikor, szág, stb.) új teiü.etek elfoglalása réven sok ntmzetisígűek, gyarmatok felett rendelkező aliamokká ala. kulnak. Míg regebben csak KeleiEurópa volt a nemzeti és gyarmati elnyomás küzidőtere, addig most újabb népek kerülnek a aemze'i elnyomás jármába. A nemzeti kérdés az imperializmus időszakában Kyar. matl kérdéssel bővül kl. Az igy államon belül végbemenő nemzeti elnyomás kérdéséből általános, nemzetközi kérdés le z, ..civilizál!" nagy imperialista hatalmaknak a „civilizálatlan" kis és ne:n te jesjogú nemzeteik elnyomásáért, a fölöttük való uralomra törő harc kérdésévé. A nemzeti kérdés fejlődésének a második időszakában Kdei-Európa és Ázsin elnyomott népei lázadozni kezte.iek a nagyhatalmak elnyomópolitikája ellen és szabadulni igyekeznek az imperialista járom alól. A nemzeti kérdés a függő országok és gyarmatok elnyomott népeinek imperialista ellenes harcának nemzeiközi kérdésévé lesz. Mi az osztálytartalma az. imperializmus korszakában folyó nem. zeti és gyarmati harcosak?"Aj Mind zsoázia ebben az időszakban egyre ; kevésbbé forradalmi. A gyarmati országok burzsoáziája, amennyiben a nemzeti függetlenségéért harcol, forradalmi, de egyre inkább az elnyomó nemzet burzsoáziájával paktál le. A Kuomintang a 20-as években még forradalmi volt, ma azonr ban már Amerika tányérnyalója. Ez a gyarmati nagyburzsoázia útja. A nemzeti burzsoázia még viheti a forradalmi vonalat (pl. ma a kínai kisburzsoázia), de egyre inkább a vezető itt is a munkásosztály lesz. fez azonban nem ömmgától megy. Erélyes harc folyik a nemzetek parasztságáért. A munkásosztály hegemóniáját az elnyomott parasztság szövetségével tudja mcgszilaraíta.ii. A II- világháború után a gyarmati törekvés még inkább kiszélesedett Ma az amerikai imperializmus nagy önálló államokat is gyarmatosít A nép természetesen itt »s szembeszáll a gyarmati törekvésekkel. Ma a "emzetl mozgalom kétesebb, mint valaha. A nemzeti kérdés fejlődésének első és második időszakában a nemzeti elnyomás megmarad, sőt meg fokozódik A nemzeti elnyomás, a nemzeti kérdés fejlődésének csak a harmadik szakaszában, a szocialista forradalom győzelme utáni korszakban nyer megoldást: először a világ egyhatodán a Szovjetunióban, majd pétiig a népi demokráciák or. szagaiban. 3. Olyan önmagban, „hol gyöa/llt a aaoeiaUalm f0rrndalom, — megszűnik a nemzetiségek elnyomása minden más elnyomással együtt. A burzsoázia megdöntése utan megszűnnek a kapitalista nemzetek Romja kon új szocialista nemzetek jönnek léire. Ezek élén a munkásosztály áll a kommunista párttal. Az elnyomott nemzetek egyenjogúságot kapnak, kicsik és nagyok egyaránt. A népek közötti ellenségeskedés megszűnik, helyette a népek lartós testvéri közössége 2'-'.. • / Iua n • í'i Izin I zetek szabadságmozgalma az impe. jogát az önrendelkezésre, beleértvi az elszakadás jogát is. Egy és ugyanazt a kérdést másképpen lehet és másképpen is kríl feltenni és eldönteni, ha a konkrét helyzet megváltozottEgy példa talán jobban megvilá. gítja ezt az állítást. A Francia litika Marx és Engels azon taaíta. I Kommunista Párt elismeri a vietrialis'a elnyomás ellen. A két tendencia közötti ellentétet csak a szocializmus tudja megszüntetni. Az eszköz e kérdés megoldására a leninl.sztálinl nemz liscgl politika. A lenini-sztálini nemzetiségi posán alapszik, hogy „N:m lehet szabad az a nép, amely más nemzetet elnyom'1. A len ni.Bztálini nemzetiségi politika alapelve a nemzetek önrendelkezési joga. Ez az a külön programm, amellyel a munká&r.sz. tály a harcba megy. Az önrendelkezési jognak klasszikus meghatározását Sziá in elvlárs adta m:g 1913ban. „Az önrendelkezési jog azt jelenti hogy csupán a nemzetnek magúnak van joga sor.-át meghatározni, senkinek sincs joga a nemzet életébe erőszakosan beavatkozni, iskoláit és egyéb intézményeit szétrombolni, er'. ö'cse t és szokásait megtörni, nyelvét korl&tozni, jogait megnyirbálni." Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy: „A nem. zet saját belátása szerint rendé 7kedhetik be.- Joga van, hogy életét az autonómia elve alapján rendezze be. Joga van, hogy föd"vativ viszonyba lépjen más nemzetekkel. Joga van, hogy teljesen elszakadjon. A nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú." Ez persze nem jelenti azt, hogy a marxisták-leninisták minden nemzeti követelésért síkra szállnak. A fő azempont mindig: mi felei meg legjobban a dolgozók tömegeinek ig a konlftrét történelmi helyzettől függ, hogy a marx sták.leninisták az autonómia, a különválás, a föderáció melhtt, vagy ellene foglalnak állást. Az is lehetséges, hogy az a megoldás, amely bizonyos esel ben helyes, másik esetben elfogadhatatlan. A proletáciátusnak következetes harcot kell folytatnia a nemzeti elnyomás minden fajtája ellen, meg kell vé. dclmeznie mindien nemzet feltétlen námi nép önálló szuverenitását egé szen az elszakadásig. 1945-ben a vietnámi kommunisták úgy értelmezték az önrendelkezést, hogy Vietnám föderatív viszonyba lén Franciaországgal. A konkrét történelmi helyzet, amely a vietnámi Kommunista Pártot erre a lépésre kényszerítette, a következő volt: a francia kormányban volt kommunista képviselő és meg volt a lehetősége annak, hogy Franciaország a népi demokratikus útra fejlődik. Vietnám pedig délen egyedül volt és könnyen az USA prédája lehetett volna. A vietnámi Kommunista Párt okkor helyesen értelmezte az önrendelkezést, vagyis azt, hogy fö. derativ viszonyba kell lépni Franciaországgal. Ma azonban más a történelmi helyzet, mert a francia kormányban nincs kommunista képviselő, Franc aország egyre inkább az USA függőországa lesz, délen pedig Vietnám szomszédságában létre jött a Kinai Népköztársaság, amely biztos támasza az elnyomás ellen küzdő gyarmati népeknek. A vietnámi Kommunista Párt a megváltozott történelmi helyz:tnek megfelelően és a vietnámi nép követe, lésére, ma a különválást hangoztatja FranciaországtólÖsszefoglalva: Az elnyomó nemzet proletariátusának mindig az elnyomott nemzet függetlenségéért kell síkra szállnia, vagyis az elnyomott nemzet elszakadását kell hangoztatni. Az elnyomott nemzet Pro. letáriátusának pedig mindig az adott történelmi pillanatot kell figyelembe vennie, vagyis azt; hogy mi a legbiztosabb az 5 számara. (Keddi számunkban a cikk befejező részét közöljük.) KÖSZÖNET SZEGED DOLGOZÓINAK! Néhány nappal ezelőtt a béke országából, a Szovjetunióból lőttem, ahol tanúja voltam azoknak a hatalmas építkezéseknek, amelyekre csodálatul tekint az egész világ; barát és ellenseg egyaránt. Jelen voltam a Moszkvai felhőkarcolók építkezésénél, repülőgépről láitam a Volga-Don csatornát, mely új szárazföldi tengereket köt össze, s biztosítja Moszkva és Déloroszország egész áram és vízellátását. A kommunizmusnak ezek az építkezései, s az a hallatlan lendület, amellyel a szovjet emberek dolgoznak, azt mulatták meg nekem, hogy milyen fontos a megfeszített békeharc, s erőnk minden latbaveíése, hogy győzedelmeskedjünk a pusztítás erő fölölt. A szovjetföld levegője megcsapott, új erők Indultak bennem, s álmodozni kezdtem arról, hogy miként javítom meg írót és társadalmi békemunkámat. Annál kellemesebben ért az a meglepetés, hogy távollétem idején Szeged VI. kerület dolgozói a június 1-i béketalálkozóra békeküldöltnek választót, tak. Nagy kitüntetés ez szá. momra, mert a VI. kerületben laktam, s tanúja voltam a dolgozó nép életének, hangulatának. Jól tudom azt, hogy kevés olyan nép van a föld kerekén, mely a magyarságnál jobban gyűlölné a háborút, s azt is tudom — csak a vak nem látja ezt —, hogy erőnek csak erő felelhet meg, a gyilkos fegyvernek csak építő munkáskéz! Miként a ma. dár az erdőhöz tartozik, úgy aka. rok én Is szócsöve lenni népemnek, köztük is a Szeged VI. kerület számomra különösen kedves dolgozóinak, méltó kívánok lenni szerető figyelmükhöz, hogy engem választottak erre a szép tisztségre. Aki békeküldótt, az ezrek erejét egyesítse magában, annak a nép boldogsága elé tornyosuló akadályok hegyeit kell megmozgatnia. Mert nemzedékek sorsáért vagyunk felelősek, s a leglátóbb fé.fl olt a Kremlben intett, s felhívott bennünket a veszedelemre. Teremtő szerszámainkkal a süket, a gonosz halál ellen harcolunk minden percben, a rothadó kapitalizmus szörnyetegét csak az egészség társadalma, viruló szocialista. életünk győzheti lel De meglepett az a tény is, hogy Szeged Város Vezetősége a Ma. gyar Dolgozók Pártja Szcgedt Pártbizottsága új lakással ajándékozott meg, ahol jobb körülmények között végezhetem >rái munkámat. Ismerem a régi szegedi írók sorsát, a halálba kergetett mélabús Juhász Gyuláét, a-z örökké kopott ruhában járó Móra Ferencét és a többi sze. gedi író küzdelmét a szegénységgel. Ma a szegedi írónak nem kell ezt az utat megjárnia, mert gondoskodik róla a dolgozó nép, 8 épülő szocialista hazánk kultúra szeretete nyilvánul meg ebben. Ezt a szép ajándékot, szép müvekkel akarom a szegedi népnek meghálálni. Nagy Sándor Sztálin-díjas író Adenauer rendkívüli „biztonsági rendszabályokat" alkalmaz a keretszerződés aláírásának napján Komplex-brigádot alakítottak a Jbelsped dolgozói A DIMAVAG kezdeményezése nyomán néhány nappal ezelőtt a BELSPED vállalat dolgozói kotnplexbrigádot szerveztek. A brigád tagjai a fuvareszközök jobb kihasználásának lehetőségét, a Nazarova- és a Gazda-mozgalom kiterjesztését, a kocsik rakodó állási idejének csökkentését és ez üresjáratok megszüntetését teszik lehetővé. A komplex-brigád megalakulásánál az értekezlet résztvevői a megyei béketalálkozó tiszteletére feliajánlották, hogy május havi eredményeiket az áprilisi eredményeikhez viszonyítva öt százalékkal emelik és a dolgozók állóóráinak százalékát 4 százaléksai csőkken lik. Bonn (ADN). Az AP amerikai hírügynökség közleménye szerint a háborús keretszerződés aláírásának napján, eddig még soha nem tapasztalt ,,biztonsági rendszabályokkal4' fojtják el a nyugatnémet titkosság ellenállását Adenauer állam, csinyjével szemben. A nagy tömeg, ben Bonniba összpontosított rendőrcsapatok azt a parancsét kapták, hogy akadályozzanak meg minden eszközzel bármely gyűlést vagy tüntetést. Már pénteken megkezdték az előkészületeket arra, hogy Bonnt erődítménnyé változtassák és a várost légmentesen elzárják a külvilágtól. Nyugat-Németország minden városából összesereglett rendőrcsapatok kordont vontak az egész város köré, hogy minden küldöttség elől elzár, ják az útat. Bonn utcáin szintéül erős rendőri készültséget vetetlek be. Egyes nagy rendőrcsapatok azt a feladatot kapták, hogy ,,védjék meg4' a lakosságtól Adenauer szék. helyét és a kormányhivatal épületeit, amelyekben Adenauer és a nyugati hatalmak külügyminiszterei aláírják a háborús keretszerződést. MEGBECSÜLÉS jön létre. Ezen az úton oldódik meg a kapitalizmus két kibékít hete tleniil ellentétes tendenciája. Az egyik el. lentmondás az imperialista elnyomás és a gyarmati kizsákmányolás, viszont ennek következtében az öntudatra ébredő nemzetek fokozták a harcot n nemzeti elnyomás ellen, igyekeztek és igyekeznek szabadulni az imperializmus béklyóitol és önálló nemzeti államok kialakítására törekedtek és törekednek. A másik tendencia n kapitalista nemzetek gazdasági terjeszkedésére irányul Ez a világpiac, a világgazdaság kifejlesztésével jön létre: a tőke mindinkább arra törekszik, hogy a nemzeti korlátokat áttörje és, egyre sűrűbb gazdasági kapcsolatokat teremt az egyes nemzeteit között. A tölte óriási területek.* uralma, vagy legalább hathatós befolyása alatt egyesít. A nemzetek közötti kapcsolatnak az ilyen kifejlődése nem a népeit baráti együttműködése és egyenjogúsága alapján történik. Ez.rt a népek imperialista jellegű gazaa. sági kapcsolatainak velejáróik a gyarmatok megszállása és kirablása- Ez a magyarázata annak, hogy egyidejűleg jelentkezik az elnyoaíött és íliggó viszonyban élő semIIosszú évek lcróvatlan adósságaitól duzzadt az idő tarisznyája, amelyet a sanyarú sors Cseíédes László nyakába akasztott. Nem kérdezte. akarod-e vagy nem, csak a rabság társadalmának rideg könyörtclcnségével őt is arra kényszeri" tette sokmillió osztály sorsosával együtt, hogy hordja a terhet. Hordta is jó sokáig. Néha lázadozott, de ahogy hajának szálai között csillogni kezdtek az idő eltöröKhetetten ezüstjegyei — belenyugodott sorsába. Mert Cselédes László iskolaaltiszti minőségben, kapott részt a proletársorsiból, A szeretetet és megbecsülést, amelyben gyéren részesült egy-egy emberebb tanár, vagy iskolaigazgató részéről, szivének nagy mele" gével, bőkezűen szórta szét a mellette felnövő gyerekeikre A Madách-ulcai. majd a hírhedt Szent Imre polgári régi tanulóinak emlékei között ma is ott bújik az iskolai csínyek, a tanárok képe mellett Laci bácsi urca. Csak fgy hívták fit az iskolában. A gyerekeket nem is érdekelte több. mert ebben a „Laci bácsi""bnn minden benne volt. amit a négy iskolaév alatt az örökké mosolygó, minden szavával szeretetet adó ember je'entett. Ha kellett, mesél ni tudott, ha kellett danolt, s ha csak nézett és mosolygott, az örökké fintalon csillogó szemek nem koráról. hanem* véste'en becsületességéről. töretlen kedé'yéről és szeretetéről adtak hírt Az cl nem fátvolozódó derű. n ki nem hiilfi melegség belefészkelte magát a gyermekszívekbe. s sok-sok év után — felnőtté érve is — vissza-visszatér Laci bácsi emléke. Régen, nagvon régen jött be a városba. majd 40 éve mér. Azóta egv mnnkeheTven, egv iskoléná' megmaradni csak azok az embereik, tudtak. rkik minden munkánlkat olyan alaposan és olyan lelkiismeretességgel végezték el, mint Csclédes László. Mert a munkájára soha nem volt panasz. Nem csoda. Sorsa elég korán kezdte tanítani, hngv egy kötelessége lehet osalc az Hetdojaouu. dolooxoi gamdaiko© dás nélkül, s minden reggel ezt kezdeni újra. Tízéves korában kezdte. Volt lóhajtó, udvaros, kocsis a nagygazdáknál. Volt talicskahúzó kubikos, s ahogy erősödtek a vékony gyermekkar izmai, úgy fogta meg a taltoska szarvát, a kasza, a villa nyelét. Az öreg Cselédes — az apja híres kaszás volt messze környéken. S a 18 éves Lászlót maga mellé állította a hónaljig érő búzatáblában. A kaszásművészet minden tudományát, titkát, fogását megtanította fiával, s a derék szál legény után ketten győzték csalk, elverni a markot, Tavasztól-őszig a mezőn kapa-kasza váltotta egymást a kezén, s mikor eltakarodott a határból, az utolsó céklás szekér is, ment a ..partiba' — pályamunkára a vasúthoz, Igy ment ez 24 éves koráig és soha nein esett ki kezéből a szerszám, egyetlen-egyszer sem mondta, hogy nem birom. Pedig nehéz munka az, mégis hogy szerette Cselédes László! Ma. 63 éves fejjel is ha szóbakerülnek a rág' fiatalság munkás évéi. fölcsillan a szeme, s szinte hajlítja derekát a villogva suhanó kasza után. A baj csak az volt. hogy egyre többen lettek a kaszálók, s egyre több lett belőlük fölösleges. Már annyit sem tudtaik dolgozni, hogy legalább az évi kenyér meglepvén. S mint akinek a srivét facsarják, lemondó kézlegyintéssel, a gyomor íir könyörtelen parancsára otthagyta ő a búzatáblákat, a messzire integető jegenyesort, a földe? konvha búbos* kemencéjét és petró'eumlámpá 'át, — n falusi é'et szénségét és nehéz poPdiait — s beiött Szegedre, Az itt eltö'tött 39 esztendő, azaz a harminckilenrből hét évvel kevesebb úcv telt el, nhogv egv korareggeltől sötétig dolgozó ember harminc éve elte'het. Munka, munka, 9 éppen csak annyi fizetés, hogy éhen ne haljon. S a második világháború idegroncsoló évei után Laci bácsi mcg'átta az e'ső snrlö-kalanácsos vörös zás.z'óf. Az eresz alatt, vagy egy harckocsi tornya mellett? Nem ez a fontos. Nem tudta még milyen világ ión ©TiutÁu. EU- a* cevtaixra épülő évek, a Pedagógiai Főiskola első 6zámú gyakorló iskolájának 63 éves, őszhajú hivatalsegéde előtt az emberi felemelkedés lényes kapuját nyitották meg. A megkülönböztető ,,úr" meg „fiain", megbecsült „kartárssá' változott. S a szakszervezeti titkár megkérdezte egyszer tőle. — Mondja Laci bácsi I Volt már maga üdütni? — Én,., üdülni? Hát hogy lehet ilyet elképzelni — csodálkozol! Laci bácsi. — Hát mit szólna, ha elküldenénk? — Kérdi a titkár, s úgy beszél. mint aki nem tréfálkozni akar. — Nincs nekem arra pénzein — merül föl az első döntőnek vélt gondolat Laci bácsiba, de rövid idő alatt meggyőződik, hogy nem tréfa ez, s pénz sem kell hozzá. Elhinni, hogy valóság, persze még nein nagyon tudja. De már a feleségével is beszéltek, s másnap reggelre, mikor felébred, akkorra sem múlik el az emlék. — Ez esaíkiugyan igaz! A vonat csak késő este indult, de a brigád már reggeltől nem engedte dolgozni. Eltelik a na,p. utazás, mintha álom volna, s — Mátrafüred, a SZOT üdülő városa Emeletes villák, parkok, szökőkút, erdők, virágzó fák, mind mint egy álomban. És csend, pihenés vagy yidáinság, 14 boldog napon keresztül. A társalgóban rádió szól, a sarokban sakkoznak, dominó, képeslapok. Az ebéd'őben egy törvényszéki bíró invitálja Laci bácsit — ide üljön kartárs! S az asztalnál úgy beszélgetnek. mintha örökké együtt ebédeltek volna. — Szól a hangszóró, közös kirándulás. a Kékesre, vagy Gályára, s ki autóbuszon, ki gyalog nekiindul a sima kanyargós útszalagnak Laci bácsi még mindig azt hiszi, hogy álmodik, de az út mellett ott a tábla, hol van barlang, kilátó, vagy más megnézni való. A Rákóczi forrás hűvös vizének csobbnnását halija, s szédülve áll meg a Kékes alatt: Ezer méter magasan annyi gyöngyvirág, hogy „kaszálni lehetne." MeseszépI A Kékes-szálló egyik oldala tiszta üveg, milliónyi fényecske törve veri vissza a napfényt,. Mali ette 4 YendéslAtűinari Vállalat helysége, gyöngyösi bor, fölvágottak. Félve veszi elő Laci bácsi a pénztárcáját. — ez biztos luxus hely — gondolja, s alig tud szóhoz jutni, olyan árak vannak, mmt bárhol. Szinte markolni lehet a levegő sűrűségét, mint a balzsam, s oda kéklenek a messzi hegyek, s a hegyek iövében a híres vörösmarti borpincék barlangbejúratai, — Láttam én már ilyet, de hej megátkoztam a percét, mikor láttam, mert háború volt, « a front tájképei mellett ott csüngött a fán valamelyik bajtársunk, bele, akii a gránát vágott szét bét perccel előbb. Az volt a valóság és soha nem tudtunk gyönyörködni. S most minden este szórakozás. Hatalmas túrakocsi Ali meg az üdülő előtt, — szfnásZek jöttek, a Lilíomfi't adják. Máskor film, tréfás versmondás, s amit soha nem felejt el: a fakanáltánc. A győztesé egy torta, ez az első dfj. a második egy fél torta, amit aztán persze közösen esznek meg Délutánonként séta, beszélgetések. s az üdülök — új társadalmunk minden területéről — kinyfló szfvvel és gondolatokkal mondják el egymásnak a régit, meg az új életet. — Volt ott — meséli Laci bácsi — külkereskedelmi revizor, gumigvári munkás, egy elvtárs a Vörös Akadémiáról, bányász, orvos, bíró, az egyik bácsalmási tszcs kocsisa, meg kitüntetett pásztor. S olt volt Csiga Molnár István, a fegyverneki tanács elnöke, akivel Laci bácsi úgy megértclte magát, hogy csak az egyívású emberek tudják. Előkerültek az em'ékck közül a régi vöfélyrigmusok, s a két becsületben, munkában megőszült ember esténkint az asztalnál sorra köszöntölte a tésztát, a húst, meg a kasát, ahogy az ő vidékükön szokás, s ahogy a rég meghalt nagyapák, vagy htres vőfélyek ajkáról tanulták Tizennégy olyan nap, amit nem lehet soha elfelejteni. — Hogy dolgozok én azóta, s hát még ezután, mert érdeme? dolgozni — s az öreg szemeket elfutja a pára — hiszen ledőllek, gazán ledőltek a válaszfalak. FEJÉR DÉNgS • (