Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-21 / 117. szám

SZERDA. 1952. MÁJUS 2Í. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az élenjáró gépállomások kitüntetéséről A minisztertanács az ország há­rom legjobb gépállomását, amely egész evi tervét kimagasló ered­ménnyel teljesiti, a termelőszövet­kezetek szervezeti és gazdasági megerősítésében kiemelkedő ered­ményt ér el. vándorzászlóval és az „ország élenjáró gépállomása" cim­mel tünteti ki. A véndorzászlóval együtt a leg­johb gépállomás 50 ezer forint, a második 30 eoer forint és a harma­dik 20 ezer forint pénzjutalomban részesül A vándorzászló az „ország élen­járó gépállomása" cím és a pénz­juta'om elnyerésének feltéteted: a) A gépállomás éves tervének legalább 30 százalékkal való túltel­Jeai'éae. b) A gépállomás működési terü­letéhez tartozó termel,őszövetkaze­tek termésát'aga a járás termésát­lagát legalább hüsz százalékkal ha­ladja meg. c) Az üzemanyag felhasználásban legalább 5 százalékos megtakarítás elérése. d) Alkatrészek pótlásánál leg­alább 10 százaiéikos megtakarítás elérése. e) Az önköltségi tervben jóváha­gyott egy normaholdra eső önkölt­ségnek legalább 10 százalékkal való csökkentése. f) Az oktatási (kiképzési) terv teljesítése. g) A női traktorvezetőknek a gépállomási munkába való bevoná­sára vonatkozó terv teljesítése, il­letőleg túlteljesítése. A vándorzászló, ,,Az ország élen­járó gépállomása" cím és a pénzju­talom adományozására a földmű­velésügyi miniszter a MEDOSZ meghallgatása után tesz javaslatot minden év december 31-ig a gép­állomások egész évi tevékenységé­nek értékelése alapján. A vándor­zászlót és a pénzjutalmat a föld­művelésügyi miniszter adja U a következő esztendő január hónap­jában. A vándorzászlót „Az ország élen­járó gépállomása" címet és a pénz­jutalmat egyazon gépállomás több, egymást követő évben Í6 elnyer­hetik. A pénzjutalom felhasználá­sáról a gépállomás igazgatója e MEDOSZ illetékes szervezetének Javaslata alapján dönt. PARTELEI A politikai munka elhanyagolása veszélyezteti a „Dózsa" termelőcsoporiban a gazdasági munkák sikerét Honvédmüvészeink dallal, tánccal köszöntötték Szeged legjobbjait Színes, szép műsorral szarepeit a Magyar Néphadsereg Központi Ének- és Táncegyüttese az újszeged! szabadtéri színpadon Békénk, alkotó életünk bátor őre­ként tartja kezében a fegyvert nép­hadseregünk minden tagja, de fegy­verként forgatja kezében kultúrán­kat, haladó néphagyományainkat és a szocialista kultúra értékeit is, amelyek mindegyike hozzájárul ah­hoz, hogy még szebb legyen dolgozó né >nk élete. Erről — és egyben az új, lformálódott magyar honvédség­nek a nép hadseregének magasren­dűségéről — lett tanúságot az a nagyszerű est amelyet az újszegedi szabadtéri színpadon adott Szeged dolgozóinak a Magyar Néphadsereg Központi Ének- é* Táncegyüttese. Csendülő dalok, a szárnyaló zene és a pattogó népi táneok színes ára­data köszöntötte a dolgozókat, akik legjobbjainak, a munkaversenyek szegedi élenjáróinak ajánlották honvéd művészeink az egymást követő műsorszámaikat, A zenekar a Rákóczi-indulóval nyitotta meg a műsort Gergely Sán­dor vezénylésével. Nehéz lenne sor­rendet felállítani az előadott szá­mok között, de még a között ie, hogy vájjon a zenekar, a kórus, vagy a népi tánccsoport számai let­ezetlck-e jobban. Minden számot, minden előadott művet a közönség lelkes tapsa kisért és ez nemcsak a művészi teljesítménynek szólt, de ki­fejezte a honvéd művészeink iránt megnyilatkozó szeretet is. Más már a mi honvédségünk, mint a múltban: a népből származik ée összeforrott a dolgozó néppel- Ezt ábrázolta az a két részből álló tánc­kép ie, amelyet László Bencsik Sán­dor, a tánckar vezetője tervezett. Halk furulyaszó hangzik fel a kép elején, a hazai táj, az otthon han­gulatát idézi a zene, aztán megjele­nik egy legény, kezében a katona­ládával és könnyed tánccal búcsúzik kedvesétől. Mögötte feltűnnek az újabb bevonulók: munkás fiúk pa­rasztlegények egyaránt. Vidáman szól a zene hangja, hiszen nem szo­morúság már a bevonulás, szép ma a katonaélet. A tánckép második ré­sze ezt mutatja bc: gyakorlatozást látunk a laktanyaudvaron. Egészen újszerű és rendkivül megkapó látványt nyújtott gyakorlaiozásnak ez az ötletes, lát­ványos és a tánc nyelvén igen ki­fejező feldolgozása A tánckar műsorának még két kiemelkedő száma volt: egy orosz tánc. amelyet az Alexandrov-epyiit­tes műsorából vettek át, a másik pe­dig a „Magyar tájak" című táncfeL dolgozás. Az orosz táno kiváló be­mutatásában nagy része van annak, hogy az együttes betanításán olyin kiváló balcttmester fáradozott. mint Kozsenkov elvtárs, az Alexandrov­együttes Sztálin-díjai tagja. Pom­pásan érvényesült ebben a táncban az orosz táncoknál szinte megszokott bravürossdg amellyel egymásután perdülnek elő, majd olvadnak bele ismét a közösségbe a legjobb tánco­sok. — A ,Magyar tájak" eímű tánckompozieiót Szabó Iván ter­vezte is sikeres sorozatban állíőtta össze jellegzetes népi táncainkat. A dunántúli eaphatdne, a eigdndi konyhatdne, a kunsági osalogatós sapkatáno, a hódmezővásárhelyi pdl­edsláno, vagy a szatmárököritói fer­gc'.eges kifejezi egységben olvadt össze. Közben szépen érvényesüllek egyes Jellegzetes szólót&neaink mint például a nagy ügyességgel igénylő békatdne, vagy az igen mutatós esa­pnsoUs. Hasonlóképpen sikere volt 1 zló Bencsik Sándor által terve­:c't kél táncnak is. a csárdásnak és n lövishévti táncnak. Ez utóbbinak hármas tagozódása különösen kedves képet nyújtott, amint az első rész­ből — két sihedernek is a lányok­nak pajkos játékából — a kemény, pattogó ütemű, legényes táncon át fergeteges körtáncod terebélyesedett ki az együttes bemutalója. A népi vidámságnak, derűt évődésnek gaz. dagsága szőtte át ezt a táncot, amint mindjobban felfokozódott a harma­dik rész vidám körtáncába, ahol csakúgy reppentek a szoknyák, do­boglak a lábak, szállt a határtalan jókedv. Benne él o táncban felsaa­baduk népünk boldog életöröme. A férfikórus a népi tánckar méltó párjaként mutatkozott be. Sokáig emlékezetes marad Mihajlov: ,Dóni legények" című müve az Alexan­drov együttes ismert nagy száma, amelyet a közönség lelkes új lázasá­ra meg is kellett ismételni. A férfi­kórus előadásában a magyar népda. lok vidámsága, a régi orosz népda­lok harcossága s az új magyar kó­rusmüvek mondanivalója egységes, szép stílusban szálalt meg, hirdetve közös nagy kultúránk haladó érté­keit. Az énekkar egyes szólamai ki­válóan hangzottak s maga a férfi kórus tömörségével, ércességével tűni ki. Kodály: „Felszállót a páva" című müve különös szépséggel hang­zott és a mű szövege a zenével, az énekkar erőteljes, lendületes előadá­sával szinte leválaszlhatailan egy­ségben mély hatást váltott ki. A „Karádi nóták" elevensége is sike­res volt és különösen a basszus szó. lam — amelynek ennél a műnél fon­tos szerepe van —• tűnt ki erejével és szlnességével A zenekar — mind a szimfónikus, mind a kiszenekar — munkáját is dicséret illeti. Szépen kezelték a hangszert és a kiszenekar Vetési György vezénylésével elősegítette a müvek mondanivalójának kifejezését a szólóénekesek, a kórus és a népi táncok kíséretében egyaránt. A szimfónikus zenekar Gergely Pál vezénylésével Erkel: Hunyadi László nyitányát szólaltatta meg a dinami­kai megoldások sikerült érvényesí­tésével. A szóiénekesek egy-egy gondosan előadott dallal járultak hozzá az est sikeréhez: Kallári Olga,, Czövek István. Ilosfalvi Róbert a Csínom Palkó-ból előadott részletekkel, Bolla Tibor a Sztálini győzelem dalának szálójával váltotta ki a közönség tetszését. Nyiri Pál a Mississipi dalt szép előadó stílusban, drámaian éne. kelte. Az előadott számok mindegyike mind jobban és jobban közelebb hozta egymáshoz honvédművészein­ket és a dolgozó közönséget. Való­ban a megjelentek mindegyikének szivéből szóltak Laesdn Mihályné és Hányi Julianna elvtársnak, amikor Szeged dolgozói, Szeged ifjúsága nevében megköszönték a szines, vál­tozatos szereplést. Szavaik végén — amikor átnyújtották a szegediek ajándékvirágkosarát — mint ahogy hirtelen vihar keletkezik a csöndes nyári napokon, úgy zúgott fel a közönség lelkes kiáltása: „Éljen a népi hadseregi" Zúgott,, mindjobban erősödött az éljenzés, a színpadról pedig dörgő feleletként luingzotl vissza: „Éljenek a dolgozik!". A nép találkozott erős karjával, békeharcos hadseregével és még­jobban szivébe zárta őket. A hídon hazafelé hullámzó tömegből minde­nütt búcsút intettek a kezek a hon­védművészekket tova'ünő hatalmas autóbuszok felé, amelyeknek ablakai­ból kedves mosollyal köszöntek el a gyönyörű estei szerzett vendégeink Szeged dolgozóitól. (lőkös) „Német asszonyok, anyák és lányok ne tűrjétek, hogy Adenaner a keretszerződéssel a háború útjára vigye a német népet 1" A Német Demokratikus Nőszövetség negyedik kongresszusának kiáltványa a német asszonyokhoz és leányokhoz Berlin (MTI). Berlinben hétfőn es e befejeződött a Német Demo­kratikus Nőszövetség 4. kongres­szusa, amelyen több mint 'négyezer küldött vett részt a Német Damo­kratikus Köztársaságbál Nyugat­Németországból és külföldi álla­mokból. A kongresszus utolsó nap. jón Rosa Thttlmann, a német mun. kásosztály feledhetetlen vezérének özvegye üdvözölte a küldlöttc-ket. Hétfőn válaszolták meg a Német Demokratikus Nőszövetség vezető, ségét. Elnöke újra EU1 Schmtot asszony lett. A kongresszus egy­hangú lelkesedé ael fogait8 el a némei asszonyokhoz és a lányokhoz Intézeti kiáltványt. A kiáltvány a többi között ezeket mondja; Hét esztendő mult el «« utolsó bomifcaiámadvs ó'a és rr.ég miig nem kö'ött k békeszerződést Né­metországgal- Azok akad cl'-ózzák a béke&zcTz-dés megkötését, rklt n«m akarják kivonni csapataikat Német­országból, amerikanizálják a német ipart, mert bűnös támadó háborúba akarják dönteni a néimet népet. Német asszonyok, anyák éa leányok ne | űr jótok, hogy Adenauer a kexot. szerződéssel a háború úljára vigye a német népet. Vessétek latba minden erőitöket a keretszerződés meghiúsítására. Ez a szerződés ame­rikai tisztek parancsnoksága alatt álló zsoldoscsapatok alakítását, az adóterhek óriási emelkedését. a leg­elemibb szabadságjogok eitíprását, hazánk szétszakí otts.'.gának állan­dósulását, a terrort, a nyomert és a szenvedést jelenti. Ezzel szemben a békerzerzedós békés munkát és bol. dogságot hozna mindenki számára egész Németországban. Német anyák és leányok! Ébredjetek tori a. tára annak, mi forog kockán. Fo. kozzáiok a békekarcot és ha kell, hozzatok áldozatot gyermekeitek életéért. Az elmúlt napok kiadós esői után fokozottabb lendülettel folytatták a növényápolási munkát a Dózsa-lszcs dolgozói, A kiosztott földterületen ; egymással versenyezve végz.k a ka­pálást, Versenyeznek, ki végzi job­ban és gyorsabban a munkát. A ver seny azonban nem most dől el, ha­nem a betakarításnál, A magasabb termésátlag dönti el, ki végzett jobb mumkál, kit illet meg az elsőség. A kertészeti brigád tagjai is ipar­kodnak a munkával, mert nagyon sürgeti őket az idő. Kapálni keltene a kiültetett palántákat, de sok vár még kiültetésre Is. Dolgoznak szor­galmasan, de hiányzik munkájukból a verseny serkentő ereje Nem tartja számon a csoport vezetősége, kik jár­nak éten a munkában, s kik marad­nak te. Nem ismertetik az elért eredményeket, nem népszerűsítik a inunk,aversenyt. sem az élenjáró dol­gozókat. Ugy érzik a dolgozók, a veaetőség nem törődik mun há lukkal, nem látja elért eredményeiket. Nincs ami buzdítsa őket jobb eredmények elérésére. Hibás ebben a csoport elnöke és pártszervezet vezetősége egyaránt, mert teljesen elhanyagol­ták a versenyszervezést és nem biz­tosítják a verseny nyilvánosságát. Az ország minden dolgozója lel­kesen készül napjainkban a megyei béketalálkozóra. Jobb munkával, ki­emelkedő termeóési eredményekkel, felajánlásokkal fejezik ki harcos bé­keakaratukat. A Dózsa-lszcs-ben még nem születtek felajánlósok. de nem azért, mintha tagjai nem óhajtanák a békét, vagy nem lennének készek minden áldozatra t béke megvédé­sééit, hanem azért, mert a vezetőség elhanyagolta a felajánlás szervezését. Elhanyagolták a népnevelő munkát. Papíron megvannak, kik a népne­vetok. de felvilágosító munkál nem végeznek A pártonkívüli dolgozók" kail nem foglalkozik senki, A ker­tészeti brigádban dolgozik két fiatal leány, Vineze Júlia és Varga Margit, Nam tagjai még a csoportnak, mint családtagok dolgoznak. A palánta, ü! tétéinél szép eredményeket értek el. Volt olyan nap, am ikor több mint 4000 palántát ültettek el ket­ten. Ügyesek, fiatalok, szükség van rájuk a csoportban. Éppen ezért so­kat kellene velük foglalkozni, hogy megszeressék a csoportot s megszok­ják a fegyelmezett munkát. Meg kellene nekik magyarázni, milyen kárt okoznak a csoportnak s maguk­nak is azzal, ha nem járnak el rend­szeresen a munkára Meg kellene mutatni nekik azt, hogy a csoport ma már milyen gazdag, e milyen volt akkor, amikor megalakult. Meg kellene értetni velük, hogy a tehe­nek, a lovak, a sertések az ólban, a 9 hold szöllő. a 12 hold gyümölcsös, a kertészet, a gyönyörű löldvetésü hatalmas szántó mind az övéké és nekik biztosítja a következő évekre a gondtalan életet. Ha most nehéz is, sok a munka, de ősszel a hő ter­més kárpótolja őket mind ezekért. Rá kell mutatni a hibáikra, de jó mun­kájukat is értékelni kell. Meg kell dóosémi ők'ct egy-egy jó eredmény elérésekor, hogy még nagyobb ked­vük tegyen a munkához. De nem­csak ezzel a két fiatallal, hanem a többi dolgozókkal is hasonlóképpen keltene foglalkozni. Fontos feladata a pártszervezet­nek a népnevelő munka sürgős meg­javítása. mert a csoportba Is elfut ae ellenség hang/a, amit jelenleg Is tapasztalhatunk. „Miért do'igozzunk, hiszen gondos­kodnak fönt arról, hogy mindig le­gyen adósságunk és az idén még annyit se kapjunk, mint az elmúlt évben" — terjeszti az ellenség, A Pónteken ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa pénteken tartja mtg idei harmadik rendes ülését. Ezen Dénes Leó elvtárs, VB-elnak számol be az eümult ne. iriredév munkájáról, a tanács végre, hajtó bizottságának működéséről. Az időszerű mezőgazdasági felada­tok végrehajtásáról a mezőgazda­sági állandó bizottság elnöke szá­mol be, a helyi vál'a'atok első ne­gyedévi tervi el jísítósérűl pedig a terv- és statisztikai állandó bizott­ság elnöke nyújt értékelést. A la. siács ülésére minden dolgozót szive, sen látnak jegyrendszer visszatérésének rémhí­re i» eljutott a csoportba s a nép­nevelők nem akadályozták meg a rémhírek elterjedését. A pártszerve­zet sem harcot megfelelően az el­lenség hangja ellen, _ Sok a munka Kora hajnaltól késő estig dolgozunk — mondja Lajos Sándor elvtárs, a párttitkár. Igaz, sok a munka, de minél na­gyobb valahol a nehézség, annál nagyobb szükség van a segítségre. A csoportban éppen a felvilágosító munkát hanyagolják ol. amely a pártszervezet munkájának alapját kell. hogy képezze A népnevelő munka hiányoMágábÓl következett azután, hogy az oktatás w már egy hónap óta elmaradt. — Sok a munka, írem érünk rá tanulni. — ez a jelszó a csoportban. Pedig ha meghallgatnák az elő­adást. sokat tanulnának és meg tud­nák vitatni a szemináriumon az anyagot. Megbeszélnék a fontos nemzetközi eseményeket, látnák, milyen hatalmas harc folyik a bé­kéért. látnák "munkájuk fontosságét, hibáik súlyát. Vaunak a dolgozóik között többen olyanok, mint Ambrus Istvánné, akik hiányol iák am oktatás elmaradását, Szóltak Is már a párttitkár elvtárs­nak, De olyanok ja vannak, akik kihasználják a párttitkár elvtárs gyengeségét és nem veszik komo­lyan a 6zavát. Ezt bizonyltja a keddi népnevelő értekezlet is, ahol mind­össze a kertészeti brigádtól jelenteik meg kilencen s azok se mind nép nevelők voltaik. A pártmunka hanyatlásáért, nz oktatás elmaradáséért a pártvezető­ség a hibás. A párttitkár elvtára maga akar mindent elvégezni c a munka mellett természetesen nem juthat el mindenhova Papp Illésné és Retkes Jóasefné a másik két ve­zetőségi tag nem kapcsolódik be a munkába, Lajos elvtársnak feladato­kat kell adni számukra és számon­kérni, hogyan hajtották végre. A munkamegosztással jobb munkát tudna végezni a pártszervezet, meg­javítaná az ellenőrzést is. A munka rossz megszervezése mel­lett azonban hiányaik a pértveeetSeég példamutatása Is. A párttitkár elvtárs maga sem jele. nik> meg rendszeresen az oktatáson, periig neki elsősorban kötelessége politikai tudásának fejlesztése. Hiba van a kritikával is. A bírá'atot el kell fogadni. ha az feltárja hiányos­ságainkat a munkában, Lajos elv­társ pedig, ha rámutatnak hibáira, úgy veszi, rosszakarója éa nem se­gítője a bíráló. Helytelen magatar­tás ez, hiszen a pártszervezet mun­kájában vannak hiányosságok, ame­lyeket csak úgy tud kiküszöbölni, ha magáévá teszi a bírálatot. A pártvezetésig feladata minél előbb megjavítani a pártszervezet munkáját. Meg kell magyarázni, hogy a párttagoknak nemcsak jo­gaik. hanem kötelességeik is van­nak Minden párttag köteles párt­munkát végezni, fejleszteni politikai tudását, rósztvenni nz oktatásban. A népnevelőkkai meg kell értetniük, hogy ahol ők nem végzik a fel­világosító munkát, ott — mint jer lenileg is — az ellenség hangja ér­vényesül. Ha pillanatnyilag nincs is visszaesés a munkában, de könnyen meglehet, hogy egykét hét muiva, épp az ellenség befolyására, megla­zul a munkafegyelem s póto'hntat­Imn kiesések lesznek a munkában. A pártszervezet munkája megjavítá­sához vegye igényire a pártcsoport" vezetők munkáiéi is. hisz ők a párt e'»ő katonái Bízzák meg őket fel­adatokkal, mozgósítsák, szervezzék a brigádjukban dolgozókat, lelkesít­sék őket jobb munkára és a párt iránti szeretetre, áldozatvállalásra. Ma tartják meg az e'ső előadást a munkásmozgalom fejlődéséről Ma délután 6 órai kezdettel tart-1 ják meg a Pánoktatás Házában a „Nemzetközi ós mr<gyar munkás­mozgalomtaról szóló előadássorozat első részét. Az előadássorozatnak haalmaa jelentősége van. mart is­merteti a kapitalizmus fejlődérével kialakult proletariátus harcát az el. nyomás és kizsákmányolás ellen. Az előadássorozat ejső része be­mutatja, hogyan indult el az ipari forradalom Angliában- Majd a ké­sőbbi előadáson bemutatják az egész nemzetközi proletariátus hősi küzdelmét, a párizsi kommünt és a többi jeles állomásait ennek a harc­nak- Részletesen foglalkozik majd a i magyar munkásmozgalom kialaku­lásával, az első világháború előtt s az elnyomatás éveiben, a felszgbe. dúlás után a munkásosztály hatal­mának megszilárdulásáé t folytatott harcával. Az előadássorozat gazdag tapasz­talataival hatalmas segítséget nyújt a pártmunka jobb elvégzéséhez, ép­pen ezért pártvezetőségi tagjaink, pár (funkcionáriusaink, tömegízerve­zoll vezetőink feltétlen vegyenek részt azokon. A ma délutáni előadást G. Faze­kas Erzsébet elvtársnő, egyetemi ta­nár tartja „Ipari forradalom Ang­liában a XVIII, század második fe­lében az ipari proletariátus szüle­iéi és ejső mozgalmai" címmel. 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom