Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-21 / 117. szám

SZERDA. 1952. MÁJUS 2Í. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az élenjáró gépállomások kitüntetéséről A minisztertanács az ország három legjobb gépállomását, amely egész evi tervét kimagasló eredménnyel teljesiti, a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítésében kiemelkedő eredményt ér el. vándorzászlóval és az „ország élenjáró gépállomása" cimmel tünteti ki. A véndorzászlóval együtt a legjohb gépállomás 50 ezer forint, a második 30 eoer forint és a harmadik 20 ezer forint pénzjutalomban részesül A vándorzászló az „ország élenjáró gépállomása" cím és a pénzjuta'om elnyerésének feltéteted: a) A gépállomás éves tervének legalább 30 százalékkal való túltelJeai'éae. b) A gépállomás működési területéhez tartozó termel,őszövetkazetek termésát'aga a járás termésátlagát legalább hüsz százalékkal haladja meg. c) Az üzemanyag felhasználásban legalább 5 százalékos megtakarítás elérése. d) Alkatrészek pótlásánál legalább 10 százaiéikos megtakarítás elérése. e) Az önköltségi tervben jóváhagyott egy normaholdra eső önköltségnek legalább 10 százalékkal való csökkentése. f) Az oktatási (kiképzési) terv teljesítése. g) A női traktorvezetőknek a gépállomási munkába való bevonására vonatkozó terv teljesítése, illetőleg túlteljesítése. A vándorzászló, ,,Az ország élenjáró gépállomása" cím és a pénzjutalom adományozására a földművelésügyi miniszter a MEDOSZ meghallgatása után tesz javaslatot minden év december 31-ig a gépállomások egész évi tevékenységének értékelése alapján. A vándorzászlót és a pénzjutalmat a földművelésügyi miniszter adja U a következő esztendő január hónapjában. A vándorzászlót „Az ország élenjáró gépállomása" címet és a pénzjutalmat egyazon gépállomás több, egymást követő évben Í6 elnyerhetik. A pénzjutalom felhasználásáról a gépállomás igazgatója e MEDOSZ illetékes szervezetének Javaslata alapján dönt. PARTELEI A politikai munka elhanyagolása veszélyezteti a „Dózsa" termelőcsoporiban a gazdasági munkák sikerét Honvédmüvészeink dallal, tánccal köszöntötték Szeged legjobbjait Színes, szép műsorral szarepeit a Magyar Néphadsereg Központi Ének- és Táncegyüttese az újszeged! szabadtéri színpadon Békénk, alkotó életünk bátor őreként tartja kezében a fegyvert néphadseregünk minden tagja, de fegyverként forgatja kezében kultúránkat, haladó néphagyományainkat és a szocialista kultúra értékeit is, amelyek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy még szebb legyen dolgozó né >nk élete. Erről — és egyben az új, lformálódott magyar honvédségnek a nép hadseregének magasrendűségéről — lett tanúságot az a nagyszerű est amelyet az újszegedi szabadtéri színpadon adott Szeged dolgozóinak a Magyar Néphadsereg Központi Ének- é* Táncegyüttese. Csendülő dalok, a szárnyaló zene és a pattogó népi táneok színes áradata köszöntötte a dolgozókat, akik legjobbjainak, a munkaversenyek szegedi élenjáróinak ajánlották honvéd művészeink az egymást követő műsorszámaikat, A zenekar a Rákóczi-indulóval nyitotta meg a műsort Gergely Sándor vezénylésével. Nehéz lenne sorrendet felállítani az előadott számok között, de még a között ie, hogy vájjon a zenekar, a kórus, vagy a népi tánccsoport számai letezetlck-e jobban. Minden számot, minden előadott művet a közönség lelkes tapsa kisért és ez nemcsak a művészi teljesítménynek szólt, de kifejezte a honvéd művészeink iránt megnyilatkozó szeretet is. Más már a mi honvédségünk, mint a múltban: a népből származik ée összeforrott a dolgozó néppel- Ezt ábrázolta az a két részből álló tánckép ie, amelyet László Bencsik Sándor, a tánckar vezetője tervezett. Halk furulyaszó hangzik fel a kép elején, a hazai táj, az otthon hangulatát idézi a zene, aztán megjelenik egy legény, kezében a katonaládával és könnyed tánccal búcsúzik kedvesétől. Mögötte feltűnnek az újabb bevonulók: munkás fiúk parasztlegények egyaránt. Vidáman szól a zene hangja, hiszen nem szomorúság már a bevonulás, szép ma a katonaélet. A tánckép második része ezt mutatja bc: gyakorlatozást látunk a laktanyaudvaron. Egészen újszerű és rendkivül megkapó látványt nyújtott gyakorlaiozásnak ez az ötletes, látványos és a tánc nyelvén igen kifejező feldolgozása A tánckar műsorának még két kiemelkedő száma volt: egy orosz tánc. amelyet az Alexandrov-epyiittes műsorából vettek át, a másik pedig a „Magyar tájak" című táncfeL dolgozás. Az orosz táno kiváló bemutatásában nagy része van annak, hogy az együttes betanításán olyin kiváló balcttmester fáradozott. mint Kozsenkov elvtárs, az Alexandrovegyüttes Sztálin-díjai tagja. Pompásan érvényesült ebben a táncban az orosz táncoknál szinte megszokott bravürossdg amellyel egymásután perdülnek elő, majd olvadnak bele ismét a közösségbe a legjobb táncosok. — A ,Magyar tájak" eímű tánckompozieiót Szabó Iván tervezte is sikeres sorozatban állíőtta össze jellegzetes népi táncainkat. A dunántúli eaphatdne, a eigdndi konyhatdne, a kunsági osalogatós sapkatáno, a hódmezővásárhelyi pdledsláno, vagy a szatmárököritói fergc'.eges kifejezi egységben olvadt össze. Közben szépen érvényesüllek egyes Jellegzetes szólót&neaink mint például a nagy ügyességgel igénylő békatdne, vagy az igen mutatós esapnsoUs. Hasonlóképpen sikere volt 1 zló Bencsik Sándor által terve:c't kél táncnak is. a csárdásnak és n lövishévti táncnak. Ez utóbbinak hármas tagozódása különösen kedves képet nyújtott, amint az első részből — két sihedernek is a lányoknak pajkos játékából — a kemény, pattogó ütemű, legényes táncon át fergeteges körtáncod terebélyesedett ki az együttes bemutalója. A népi vidámságnak, derűt évődésnek gaz. dagsága szőtte át ezt a táncot, amint mindjobban felfokozódott a harmadik rész vidám körtáncába, ahol csakúgy reppentek a szoknyák, doboglak a lábak, szállt a határtalan jókedv. Benne él o táncban felsaabaduk népünk boldog életöröme. A férfikórus a népi tánckar méltó párjaként mutatkozott be. Sokáig emlékezetes marad Mihajlov: ,Dóni legények" című müve az Alexandrov együttes ismert nagy száma, amelyet a közönség lelkes új lázasára meg is kellett ismételni. A férfikórus előadásában a magyar népda. lok vidámsága, a régi orosz népdalok harcossága s az új magyar kórusmüvek mondanivalója egységes, szép stílusban szálalt meg, hirdetve közös nagy kultúránk haladó értékeit. Az énekkar egyes szólamai kiválóan hangzottak s maga a férfi kórus tömörségével, ércességével tűni ki. Kodály: „Felszállót a páva" című müve különös szépséggel hangzott és a mű szövege a zenével, az énekkar erőteljes, lendületes előadásával szinte leválaszlhatailan egységben mély hatást váltott ki. A „Karádi nóták" elevensége is sikeres volt és különösen a basszus szó. lam — amelynek ennél a műnél fontos szerepe van —• tűnt ki erejével és szlnességével A zenekar — mind a szimfónikus, mind a kiszenekar — munkáját is dicséret illeti. Szépen kezelték a hangszert és a kiszenekar Vetési György vezénylésével elősegítette a müvek mondanivalójának kifejezését a szólóénekesek, a kórus és a népi táncok kíséretében egyaránt. A szimfónikus zenekar Gergely Pál vezénylésével Erkel: Hunyadi László nyitányát szólaltatta meg a dinamikai megoldások sikerült érvényesítésével. A szóiénekesek egy-egy gondosan előadott dallal járultak hozzá az est sikeréhez: Kallári Olga,, Czövek István. Ilosfalvi Róbert a Csínom Palkó-ból előadott részletekkel, Bolla Tibor a Sztálini győzelem dalának szálójával váltotta ki a közönség tetszését. Nyiri Pál a Mississipi dalt szép előadó stílusban, drámaian éne. kelte. Az előadott számok mindegyike mind jobban és jobban közelebb hozta egymáshoz honvédművészeinket és a dolgozó közönséget. Valóban a megjelentek mindegyikének szivéből szóltak Laesdn Mihályné és Hányi Julianna elvtársnak, amikor Szeged dolgozói, Szeged ifjúsága nevében megköszönték a szines, változatos szereplést. Szavaik végén — amikor átnyújtották a szegediek ajándékvirágkosarát — mint ahogy hirtelen vihar keletkezik a csöndes nyári napokon, úgy zúgott fel a közönség lelkes kiáltása: „Éljen a népi hadseregi" Zúgott,, mindjobban erősödött az éljenzés, a színpadról pedig dörgő feleletként luingzotl vissza: „Éljenek a dolgozik!". A nép találkozott erős karjával, békeharcos hadseregével és mégjobban szivébe zárta őket. A hídon hazafelé hullámzó tömegből mindenütt búcsút intettek a kezek a honvédművészekket tova'ünő hatalmas autóbuszok felé, amelyeknek ablakaiból kedves mosollyal köszöntek el a gyönyörű estei szerzett vendégeink Szeged dolgozóitól. (lőkös) „Német asszonyok, anyák és lányok ne tűrjétek, hogy Adenaner a keretszerződéssel a háború útjára vigye a német népet 1" A Német Demokratikus Nőszövetség negyedik kongresszusának kiáltványa a német asszonyokhoz és leányokhoz Berlin (MTI). Berlinben hétfőn es e befejeződött a Német Demokratikus Nőszövetség 4. kongresszusa, amelyen több mint 'négyezer küldött vett részt a Német Damokratikus Köztársaságbál NyugatNémetországból és külföldi államokból. A kongresszus utolsó nap. jón Rosa Thttlmann, a német mun. kásosztály feledhetetlen vezérének özvegye üdvözölte a küldlöttc-ket. Hétfőn válaszolták meg a Német Demokratikus Nőszövetség vezető, ségét. Elnöke újra EU1 Schmtot asszony lett. A kongresszus egyhangú lelkesedé ael fogait8 el a némei asszonyokhoz és a lányokhoz Intézeti kiáltványt. A kiáltvány a többi között ezeket mondja; Hét esztendő mult el «« utolsó bomifcaiámadvs ó'a és rr.ég miig nem kö'ött k békeszerződést Németországgal- Azok akad cl'-ózzák a béke&zcTz-dés megkötését, rklt n«m akarják kivonni csapataikat Németországból, amerikanizálják a német ipart, mert bűnös támadó háborúba akarják dönteni a néimet népet. Német asszonyok, anyák éa leányok ne | űr jótok, hogy Adenauer a kexot. szerződéssel a háború úljára vigye a német népet. Vessétek latba minden erőitöket a keretszerződés meghiúsítására. Ez a szerződés amerikai tisztek parancsnoksága alatt álló zsoldoscsapatok alakítását, az adóterhek óriási emelkedését. a legelemibb szabadságjogok eitíprását, hazánk szétszakí otts.'.gának állandósulását, a terrort, a nyomert és a szenvedést jelenti. Ezzel szemben a békerzerzedós békés munkát és bol. dogságot hozna mindenki számára egész Németországban. Német anyák és leányok! Ébredjetek tori a. tára annak, mi forog kockán. Fo. kozzáiok a békekarcot és ha kell, hozzatok áldozatot gyermekeitek életéért. Az elmúlt napok kiadós esői után fokozottabb lendülettel folytatták a növényápolási munkát a Dózsa-lszcs dolgozói, A kiosztott földterületen ; egymással versenyezve végz.k a kapálást, Versenyeznek, ki végzi jobban és gyorsabban a munkát. A ver seny azonban nem most dől el, hanem a betakarításnál, A magasabb termésátlag dönti el, ki végzett jobb mumkál, kit illet meg az elsőség. A kertészeti brigád tagjai is iparkodnak a munkával, mert nagyon sürgeti őket az idő. Kapálni keltene a kiültetett palántákat, de sok vár még kiültetésre Is. Dolgoznak szorgalmasan, de hiányzik munkájukból a verseny serkentő ereje Nem tartja számon a csoport vezetősége, kik járnak éten a munkában, s kik maradnak te. Nem ismertetik az elért eredményeket, nem népszerűsítik a inunk,aversenyt. sem az élenjáró dolgozókat. Ugy érzik a dolgozók, a veaetőség nem törődik mun há lukkal, nem látja elért eredményeiket. Nincs ami buzdítsa őket jobb eredmények elérésére. Hibás ebben a csoport elnöke és pártszervezet vezetősége egyaránt, mert teljesen elhanyagolták a versenyszervezést és nem biztosítják a verseny nyilvánosságát. Az ország minden dolgozója lelkesen készül napjainkban a megyei béketalálkozóra. Jobb munkával, kiemelkedő termeóési eredményekkel, felajánlásokkal fejezik ki harcos békeakaratukat. A Dózsa-lszcs-ben még nem születtek felajánlósok. de nem azért, mintha tagjai nem óhajtanák a békét, vagy nem lennének készek minden áldozatra t béke megvédésééit, hanem azért, mert a vezetőség elhanyagolta a felajánlás szervezését. Elhanyagolták a népnevelő munkát. Papíron megvannak, kik a népnevetok. de felvilágosító munkál nem végeznek A pártonkívüli dolgozók" kail nem foglalkozik senki, A kertészeti brigádban dolgozik két fiatal leány, Vineze Júlia és Varga Margit, Nam tagjai még a csoportnak, mint családtagok dolgoznak. A palánta, ü! tétéinél szép eredményeket értek el. Volt olyan nap, am ikor több mint 4000 palántát ültettek el ketten. Ügyesek, fiatalok, szükség van rájuk a csoportban. Éppen ezért sokat kellene velük foglalkozni, hogy megszeressék a csoportot s megszokják a fegyelmezett munkát. Meg kellene nekik magyarázni, milyen kárt okoznak a csoportnak s maguknak is azzal, ha nem járnak el rendszeresen a munkára Meg kellene mutatni nekik azt, hogy a csoport ma már milyen gazdag, e milyen volt akkor, amikor megalakult. Meg kellene értetni velük, hogy a tehenek, a lovak, a sertések az ólban, a 9 hold szöllő. a 12 hold gyümölcsös, a kertészet, a gyönyörű löldvetésü hatalmas szántó mind az övéké és nekik biztosítja a következő évekre a gondtalan életet. Ha most nehéz is, sok a munka, de ősszel a hő termés kárpótolja őket mind ezekért. Rá kell mutatni a hibáikra, de jó munkájukat is értékelni kell. Meg kell dóosémi ők'ct egy-egy jó eredmény elérésekor, hogy még nagyobb kedvük tegyen a munkához. De nemcsak ezzel a két fiatallal, hanem a többi dolgozókkal is hasonlóképpen keltene foglalkozni. Fontos feladata a pártszervezetnek a népnevelő munka sürgős megjavítása. mert a csoportba Is elfut ae ellenség hang/a, amit jelenleg Is tapasztalhatunk. „Miért do'igozzunk, hiszen gondoskodnak fönt arról, hogy mindig legyen adósságunk és az idén még annyit se kapjunk, mint az elmúlt évben" — terjeszti az ellenség, A Pónteken ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa pénteken tartja mtg idei harmadik rendes ülését. Ezen Dénes Leó elvtárs, VB-elnak számol be az eümult ne. iriredév munkájáról, a tanács végre, hajtó bizottságának működéséről. Az időszerű mezőgazdasági feladatok végrehajtásáról a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke számol be, a helyi vál'a'atok első negyedévi tervi el jísítósérűl pedig a terv- és statisztikai állandó bizottság elnöke nyújt értékelést. A la. siács ülésére minden dolgozót szive, sen látnak jegyrendszer visszatérésének rémhíre i» eljutott a csoportba s a népnevelők nem akadályozták meg a rémhírek elterjedését. A pártszervezet sem harcot megfelelően az ellenség hangja ellen, _ Sok a munka Kora hajnaltól késő estig dolgozunk — mondja Lajos Sándor elvtárs, a párttitkár. Igaz, sok a munka, de minél nagyobb valahol a nehézség, annál nagyobb szükség van a segítségre. A csoportban éppen a felvilágosító munkát hanyagolják ol. amely a pártszervezet munkájának alapját kell. hogy képezze A népnevelő munka hiányoMágábÓl következett azután, hogy az oktatás w már egy hónap óta elmaradt. — Sok a munka, írem érünk rá tanulni. — ez a jelszó a csoportban. Pedig ha meghallgatnák az előadást. sokat tanulnának és meg tudnák vitatni a szemináriumon az anyagot. Megbeszélnék a fontos nemzetközi eseményeket, látnák, milyen hatalmas harc folyik a békéért. látnák "munkájuk fontosságét, hibáik súlyát. Vaunak a dolgozóik között többen olyanok, mint Ambrus Istvánné, akik hiányol iák am oktatás elmaradását, Szóltak Is már a párttitkár elvtársnak, De olyanok ja vannak, akik kihasználják a párttitkár elvtárs gyengeségét és nem veszik komolyan a 6zavát. Ezt bizonyltja a keddi népnevelő értekezlet is, ahol mindössze a kertészeti brigádtól jelenteik meg kilencen s azok se mind nép nevelők voltaik. A pártmunka hanyatlásáért, nz oktatás elmaradáséért a pártvezetőség a hibás. A párttitkár elvtára maga akar mindent elvégezni c a munka mellett természetesen nem juthat el mindenhova Papp Illésné és Retkes Jóasefné a másik két vezetőségi tag nem kapcsolódik be a munkába, Lajos elvtársnak feladatokat kell adni számukra és számonkérni, hogyan hajtották végre. A munkamegosztással jobb munkát tudna végezni a pártszervezet, megjavítaná az ellenőrzést is. A munka rossz megszervezése mellett azonban hiányaik a pértveeetSeég példamutatása Is. A párttitkár elvtárs maga sem jele. nik> meg rendszeresen az oktatáson, periig neki elsősorban kötelessége politikai tudásának fejlesztése. Hiba van a kritikával is. A bírá'atot el kell fogadni. ha az feltárja hiányosságainkat a munkában, Lajos elvtárs pedig, ha rámutatnak hibáira, úgy veszi, rosszakarója éa nem segítője a bíráló. Helytelen magatartás ez, hiszen a pártszervezet munkájában vannak hiányosságok, amelyeket csak úgy tud kiküszöbölni, ha magáévá teszi a bírálatot. A pártvezetésig feladata minél előbb megjavítani a pártszervezet munkáját. Meg kell magyarázni, hogy a párttagoknak nemcsak jogaik. hanem kötelességeik is vannak Minden párttag köteles pártmunkát végezni, fejleszteni politikai tudását, rósztvenni nz oktatásban. A népnevelőkkai meg kell értetniük, hogy ahol ők nem végzik a felvilágosító munkát, ott — mint jer lenileg is — az ellenség hangja érvényesül. Ha pillanatnyilag nincs is visszaesés a munkában, de könnyen meglehet, hogy egykét hét muiva, épp az ellenség befolyására, meglazul a munkafegyelem s póto'hntatImn kiesések lesznek a munkában. A pártszervezet munkája megjavításához vegye igényire a pártcsoport" vezetők munkáiéi is. hisz ők a párt e'»ő katonái Bízzák meg őket feladatokkal, mozgósítsák, szervezzék a brigádjukban dolgozókat, lelkesítsék őket jobb munkára és a párt iránti szeretetre, áldozatvállalásra. Ma tartják meg az e'ső előadást a munkásmozgalom fejlődéséről Ma délután 6 órai kezdettel tart-1 ják meg a Pánoktatás Házában a „Nemzetközi ós mr<gyar munkásmozgalomtaról szóló előadássorozat első részét. Az előadássorozatnak haalmaa jelentősége van. mart ismerteti a kapitalizmus fejlődérével kialakult proletariátus harcát az el. nyomás és kizsákmányolás ellen. Az előadássorozat ejső része bemutatja, hogyan indult el az ipari forradalom Angliában- Majd a későbbi előadáson bemutatják az egész nemzetközi proletariátus hősi küzdelmét, a párizsi kommünt és a többi jeles állomásait ennek a harcnak- Részletesen foglalkozik majd a i magyar munkásmozgalom kialakulásával, az első világháború előtt s az elnyomatás éveiben, a felszgbe. dúlás után a munkásosztály hatalmának megszilárdulásáé t folytatott harcával. Az előadássorozat gazdag tapasztalataival hatalmas segítséget nyújt a pártmunka jobb elvégzéséhez, éppen ezért pártvezetőségi tagjaink, pár (funkcionáriusaink, tömegízervezoll vezetőink feltétlen vegyenek részt azokon. A ma délutáni előadást G. Fazekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár tartja „Ipari forradalom Angliában a XVIII, század második felében az ipari proletariátus szüleiéi és ejső mozgalmai" címmel. 4 I