Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 8. A különbékeszerződés nem függetlenséget, hanem súlyos nemzeti válságot eredményez Japán számára Csu En-Laj elvtárs nyilatkozata az amerikai-japán különbékeszerződés hatálybalépésével kapcsolatban ' Peking (JJj-Kína). Csu En-Laj elv­lárs, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának külügymi­nisztere nyilatkozatot tett a7zal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok bejelentette a törvénytelen amerikai-japán kü­lönbékeszerződés hatályba épését. A nyilatkozat többek között eze­ket mondja; "I Az Egyesült Államok kor­mánya önkényesen bejelen­tette a Japánnal kötött törvényte­len különbékeszerződés hatályba­lépését. Mi több: önkényesen fel­oszlatta a távolkeleti bizottságot és a japáni szövetséges tanácsot. Ez az egyoldalú eljárás teljes mér. lékben törvény telein és minden alapot nélkülöz. A Kínai Népköz­társaság központi népi kormánya úgy véli, hogy a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége kormányának ebben a kérdésben elfoglalt álláspontja és magatar­tása teljes mértékben helyes és megfelelő a világ békeszerető né­pei óhajtásának. Az amerikai kormány bármi­kor kész lábbal tiporni és pa­pirrongyként kezelni minden magára vállalt nemzetközi kö. telezettséget. 'Az amerikai kormány jóhiszemű­ségének teljes hiánya soha nem látott méreteket öltött Az ameri­kai kormánynak ez az eljárása másrészről azt bizonyítja, hogy a legteljesebb mértékben semmibe veszi a lávokeleti bizottságban helyetfoglaló összes országok törvé­nyes jogait. Nyilvánvaló: Az Egye­sült Államok kormánya azért teszi ezt, mert Kina és a S zovjetunió népei ellen irányúié, egész Ázsiát fenyegető új agressziós háborút készít elö. A Kínai Népköztársa­ság központi népi kormányának véleménye ezerint a törvénytelen különbékeszerződés ráeröszakolása a japán népre, valamint a távol­keleti bizottság és a japáni szö­vetséges tanács jogtalan feloszla­tása még jobban aláaknázta az egész Távol-Kelet és Ázsia bé­kéjét és biztonságát. A kínai nép határozott ellenintézkedésekkel válaszolt az Egyesült Államok agressziós koreai háborújára és Taivan elfoglalására. Most a kínai nép óhajtása az. hogy sziklaszilárd egységbe forrja­nak a Távol-Kelet és Ázsia né­peinek erőfeszítései, amely né­pek — a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biz­tonságának megőrzése érdeké­ben gálát akarnak vetni az Egyesült Államok háborús csel. szövéseinek. 2 Ez a különbékeszerződés vető szabadságjogaitól, megfosz­tatták a békétől és a demokráciá­tól. Az Egyesült Államok e tör­vénytelen szerződések hatályba­léptetésével Japánt nyilt ellen­tétbe kényszerítelte Kínával, a Szovjetunióval és a többi érdekelt ázsiai országgal. Ez Japán elszige­telődéséhez vezet Ázsiában. A kü­lönbékeszerződés nem független­séget, hanem súlyos nemzeti vál­ságot eredményez Japán 6zámára. A japán nép ezért nevezi a „béke­szerdődés" hatálybalépésének nap­ját nemzeti megaláztatás napjának. A kínai népnek szilárd meg­győződése, hogy a japán nép végső győzelmet arat hazájá. nak függetlenségéért, szabadsá­gáért, demokráciájáért és béké­jéért vívott nagy harcában. Az. Egyesült Államok kormánya utasította a Josida-kormányt, hogy kössön „békeszerződést" a Taivan szigetére menekült Kuomintang re­akciósokkal. Ez az amerikai kor­mány nyilvánvaló kísérlete arra, hogy úgynevezett békeszerződés tá­vén házasítsa össze két szolgalellkü lakáját és azt a célt szolgálja, hogy katonai fenyegetést teremtsen a Kí­nai Népköztársasággal szemben. A Josida-kormány most utolsó gátlá­sait is levelközle és amerikai gaz­dáinak utasítására nyiltian az egész kínai nép által megvetett Csang Kai-Sek-banditák cinkosa lelt. A Josida-kormány vakmerően és arcátlanul kijelentette, hogy a Kuonilntanggal kötött szerző­dés „vonatkozzék mindazokra a területekre, amelyek most a Klnal Népköztársaság ellenőr, zésc alatt állanak, vagy a jö­vőben esetleg ellenőrzése alá kerülnek''­Mi több: e „szerződés" aláírása után Josida nyomban szabadonbo-. csáiott 88 háborús bűnöst — akik­hez kezéhez kínai vér tapad. Japán reakciós urai tovább szövögetik esz­telen terveiket a Kína elleni fegy­veres agresszióra, ismét előkészüle­teket tesznek a kínai szárazföid megtámadására, valamint arra, hogy életre keltsék a Kína népei és Ázsia többi része fölött gyakorolt impe­rialista uralmukat. A kínai nép nem tűrheti az amerikai és a japán re­Wyiielm Pieck elvtárs levele Svernyik elvtárshoz, Németország felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából akciósok aljas terveit. Fokozza éber­ségét és készen áll, hogy — ha a helyzet megköveteli — súlyos csapá­sokat mérjen ezekre a háborús pro­vokátorokra, akik esztelen kísérlete­ket tesznek, hogy megsértsék a Kí­nai Népköztársaság területét. A kí­nai nép leverte a japán agresszoro­at és megsemmisítette az amerikaiak által felfegyverzett Csang Kai-Sek­féle reakciós fegyveres erőket. Ez­időszerint — a koreai néppel váll­vetve meghiúsítja az amerikaiknak a Koreai Demokratikus Köztársaság ellen intézett agresszióját. A kínai nép biztos benne, hogy összezúzza az amerikai reakciósok és lakájaik minden újabb támadó tervét. A kínai nép nagyon is jól tud­ja. hogy a Josida-kormány ál­tal vezetett reakciós tömb ép­pen úgy nem képviseli a japán népet mint ahogyan a múltban a Csatig Kai-Sek által vezetett reakciós Kuominteng-banda sem képviselte a kínai népet. A kínai nép most is békében, ba­rátságban és egységben akar é'ni a japán néppel. Azl akarja, hogy köl­csönösen tiszteidben tartsák egymás nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását és ezzel biztosítsák Távol-Kelet békéjét­A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya szükségesnek tartja, hogy leszögezze: — Ragaszkodunk ahhoz, hogy az összes megszálló csapatokai vonják vissza Japánból, — semmieseilre sem lehet elis­merni a törvénytelen különbckcszer­zödést, amelynek hatálybalépését az amerikai Egyesült Államok kormá­nya bejelentette, — szilárdan szembehelyezkedünk a Joskla-kormány és Csang Kai­Sek állal kötött „békeszerződéssel", amely leplezetlenül ellenséges csele-1 kedet a kínai néppel szemben. A kínai nép meg van győződve róla, hogy Kína, a Szovjetunió és Ázsia többi békeszerető országa, va­lamint ezen országok népeinek — beleértve a japán népet — szoros egységével kétségtelenül gátat lehet vélni az Egyesült Államok távolke­leti háborús terveinek és fenn lehet tartani a Távol-Kelet és az egész világ bókéjéi és biztonságát. Berlin, (ADN). W'ilhelm Piocki elvtárs, a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke a következő leve­let intézte N. M. Svernyik elvtárs­hoz, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökéhez Né­metország felszabadulásának hete­dik évfordulója alkalmából: „N. M. Svernyik elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének, Moszkva. Tisztelt Elnök elvtárs! Május 8-án a Német Demokratikus Köztársaság egész dolgozó lakossága és vele együtt egész Németország minden békeszerető embere hetedik évfor­dulóját ünnepli annak, hogy a Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította a német népet a hit­leri fasizmus uralma a'ól. 1945 május 8. óta a Szovjetunió szüntelenül azon íárs»T>zik. hogy támogassa a német népet az új de­mokratikus rend megalapozásában és segítse gazdasági és kulturális életének kiépítésében. A szovjet kormány, elismerve « német nép jogál a függetlenségre és önállóságra, ismételten követelte a békeszerződés megkötését az egy­séges. demokratikus és békeszerető Németországgal. A szovjet kormány 1952 március 10-i és április 9-i jegyzéke, ame­lyet az USA, Nagybritunnia ás Fran. ciaország kormányához intézett, meggyőző bizonyítéka a Szovjet­unió Németország iráni tanúsított következetes békepolitikájának, A szovjet kormány által javasolt bé­keszerződéstervezet lehetővé teszi Németország számára a Szétszakí­tottság megszüntetését, a nemzeti függetlenség helyreállítását, a bel­ső politikai szabadságol, nemzetkö­zi téren a politikai és gazdasagl egyenjogúságot, valamint a demo­kratikus német állam határainak és függetlenségének védelmét. Ezek a jegyzékek, amelyek utol mulatnak a néniét kérdés békés és igazságos megoldásához és Sz/i generallsszimusznak az a vi': g s és határozott kijelentése, begy a jelenlegi időpont alkalmas a né­met egység helyreállítására, a bé­keszerető embereket egész Némeior. szágban a keretszerződés és a Nyu­gat-Németország remilitarizáláSB el­leni fokozott harcra készteti. Ez erősíti a széles népi mozgalmat azért, hogy a békeszerződést a szói ­jet javaslatok alapján kössék meg és hogy tartsanak össznémet vá­lasztásokat. Népünk hálával és örömmel üd­vözli a szovjet kormánynak azt n határozatát, hogv (16 üzemet vissza­ad dolgozó népünk kezébe. Ez a nagylelkű határozat azl bizonyítja, hogy a Szovjetunió kormánya biza­lommal tekint népünk demokratikus erőire és elősegíti a némel békega/­daság szabad kibontakozását. Ez s lépés újabb kimagasló önzct'en hoz­zájárulás köztársaságunk öléves ter­vének megvalósításához. Ezért az Igaz és önzetlen barát­ságért és hékepolitikáérl önnek. El­nök elvlárs és a Szovjetunió kor­mányának és népeinek felszabadu­lásunk évfordulója alkalmából a békeszerető néinel emberek forró é.s őszinte báláját fejezem kl, Há'ánk­kal együtt legjobb kívánságainkat küldjük a Szovjetunió népeinek, amelyek a kommunizmus hatalmas építkezésével a békés alkotó munka messzevilágitő példaképét mutálják. Barát] tisztelettel: Wllhelm Pieck." Állandó tárgyalások folynak Bonnban a háborús keretszerződésről Az amerikai-japán különbékeszerződés első .eredménye*: Az USA a háború után Japánnak nyújtott „segély" visszafizetését kövefeli a Szovjetunió irányában, tést jelent Ázsiára és új háborúhoz és a leigázáshoz •ezető utat egyengeti, teljes mé* tékben amerikai katonai támasz­ponttá és az Egyesült Államoktól függő országgá teszi Japánt. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya már 1951. szeptember 18-án rámutatott: „A Japánnal kö­tött különbékeszerződés nemcsak hogy nem mindenoldalú, hanem se­milyen vonatkozásban sem való­ságos békeszerződés. Csupán azt a célt szolgálja, hogy újból életre un"őban keltse a japán mililarizmust, ez a szerződés ellenséges Kina és fenyege­agresz­«ziós háborút készít el". A törvénytelen „békeszerződés­nek" hatálybalépésével egyide­jűleg, április 28-án hatályba lépeti az úgynevezeti „ameri. kai-japán biztonsági egyez­mény- és „közigazgatási egyez­mény" is. A különbékeszerződés és a kőt egyezmény a japán nép árulását jelenti és lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya 6zámára, hogy teljes kalonai, gazdasági és politi­kai hegemóniát gyakoroljon Ja­pán fölött. Ezek révén Japán ame­rikai katonai hídfőállássá válik a Távol-Keleten. Számtalan japán háborús bűnöst bocsátottak sza­badon vagy rehabilitáltak, akik­nek kezéhez vér tapad, „önvéde­lem" címén sok japán ifjút kény­szerítenek az amerikaiak japánd­zsoldos alakulataiba. Japán egész gazdasági élete az Egyesült Államok gazdaságá­nak függvényévé válik és az amerikai háborús előkészülete­ket kényszerül szolgálni. A munkanélküliek és a csak rész­ben foglalkoztatottak 6záma meg­haladja a tizmi'liót. Az Egyesült Államok kormánya állal táplált ja­pán militarizmus és fasizmus is­mét felütötte fejét és erőre kap. A japán népet megfosztották alap­Peking (Űj Kína.) Tokiói jelen­tés szerint az amerikai megszálló halóságok — a különbékeszerződés hatálybalépése nyomán — hitelező­ként lépnek fel és a Japánnak a háború után nyújtott úgynevezett „segély" visszafizetését követelik. A visszafizetés olyan „segélyösz­szegekre" is vonatkozik, aipelyeket Japán „ajándéknak" hitt. Becslések szerint Japánnak ilyen módon mintegy ezernyolcszáz millió dollárt kell „visszafizetnie". Az Egyesült Államok „nemhivatalosan" közölte, hogy a „segély" visszafize­tését Japán háborús támaszponttá történő átalakítására fordítja. Bonn (ADN). Bonnban szakadat­latlanul folynak a tárgyalások a háborús keretszerződés tető alá ho­zásának meggyorsítására. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint „16 órát dolgoznák naponta löbb műszakban" a még vitás pon. lok tisztázásán, hogy e háborús dik­tátum elkészítésével megelőzzék Né­metország keled é« nyugati részé­ben élő németek megegyezéséi. Jutalmazások a Gazda-mozgalom terén elért jó eredményekért Gazdaságunk dolgozói magu­kévá téve Gazdia Géza elvtára kez­deményezését. belekapcsolódtak az anyagtakarékossági mozgalomba­Az elmúlt napokban értékeltük ki a Gazda-mozgalom eddigi eredmé­nyeit és Kosztolányi Mihály, Ma­gony István, Kovács István elv­társakat 300—300 forint pénzjuta­lomban részesítettük. jelentős anyagmegtakarításukért. Csernák István kMramajori állami gazdaság Egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség Jugoszláviában Moszkva. A Za SzocÍjalisztic6ku Jug06zláviju, a jugoszláv fórra­A szovjet emberek hatalmas lelkesedéssel kezdték meg az 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsön jegyzését Moszkva (TASZSZ). A Szovjet-J csönjegyzés a bjelorussz falvakban ' ia. Nyikolaj Kovaljevics, a Pobjeda nevű kolhoz legöregebb kolhozpa­rasztja, a kolhozparasztok gyűlésén a többi között ezeket mondotta: - A kolhozrendszer, a bolsevikok nagy pártja, a forrón szeretett Sztá­lin örömmel és gazdagsággal töl­tölte be életünket. Ezért mi, kolhoz­parasztok egyeimbBrként jegyezzük az új kölcsönt, a békének é3 a kom­munizmus építésének kölcsönét. Az új kölcsön kibocsátásáról szóló kormányhatározatot nagy helyeslés­sel fogadták a középázsiaá köztársa­ságok dolgozói is. Huszni Saripova Alma-atai szta­hánovista esztergályosod így nyilat­kozott : — Mi, szovjet emberek, jól tud­juk, hogy az állami kölosönökbe [UmoDan május 6-án országszerte megkezdődött az 1952. évi nép­gazdaságfejlesztési állami kölcsön jegyzése. A Szovjetunió lakossága lelkes helyesléssel fogadta az új kölcsön kibocsátásáról szóló hírt. Sok moszkvai gyárban és hivatal­ban röpgyűléseket tartottak, amelye­ken a dolgozók elmondották gondo­lataikat ós érzéseiket a kölcsön ki­bocsátásáról szóló kormányhaláro. zaital kapcsolatban. Népes röpgyűlést tartottak a Vö­rös Proletár Szerszámgépgyárban, a Sarló és Kalapács kohászati üzem műhelyeiben. A Sztálin Gépkocsi­gyárban, a Trjohgornaja Manufak­túra Textilgyáriján és a Párizsi Kommün Cipőgyárban. A kulturális dolgozók is lelkesein fogadták a kormány határozatát. Leningrád dolgozói is lelkes örömmel üdvözlik az új kölcsön ki­bocsátását. Prokofij Mihajlov, a Kirov gyár kovácsa például ezt mondotta: — Az új kölcsön a mi hozzájáru­lásunk a Szovjetunió, a béke bás­tyájának megerősítéséhez. Mihail Alekszejev, a neves lenin­grádi irodalomtudós a következőket állapította meg: — Mi, szovjet emiberek, amikor kölcsönt jegyzünk, az új építkezé­seinkre, a tudomány és a közokta­tás további felvirágzására gondo­lunk. A tudósok az egész szovjet néppel együtt örömmel adják köl­csön megtakarított pénzüket a ha­zának. Nagy lelkesedéssel folyik a köí­fektetett pénzünkéi arra használják fel, hogy a nép életét még szebbé, még boldogabbá tegyék. Örömmel adom kölcsön megtakarított pénze­mé szeretett hazánknak, Litvánia, Leltország és Észtor­szág dolgozói a kölcsönjegyzés meg­kezdésével kapcsolatban tartott gyű­léseken elmondották, hogy mennyire megváltozóit az életük a felszaba­dulás óla. Sok új iparágazat fejlő­dött ki, amelyről a burzsoá rend­szerben szó sem lehetett. A lakóhá­zak ezrei épüllek. Az új kölcsön jegyzésének sikeré­ről számolnak be a Karéi-finn Szov­jet Szocialista Köztársaságból, Azer­bajdzsán Szovjet Szocialista Köz társaságból és a Szovjetunió köztársaságából érkezett sek is. iöbbi lenté­A szeníesi járás elfogadta a szegedi járás versenyfelhívását Hosszúlejáratú növényápolási és begyűjtési versenyfelhívással for. dult öt nappal ezelőtt a makói já­rás a szegedi járás dolgozó pa­rasztjaihoz. Szerdán a Szegedi Já­rás Pártbizottsága es a Tanács a szegedi járás dolgozó parasztsága nevében elfogadta a makói járás versenykihívását és egyben páros, versenyre hívta a szentesi járás dolgozó parasztságát, A Szentesi Járás Pártbizottsága és a Tanács dolgozó parasztsága nevében elfogadta a szegedi járás versenykihívását és ugyanakkor a megyei béketalálíkozó tiszteletére hosszúlejáratú növényápolási és be­gyűjtési, valamint állattenyésztési versenyre hívta ki a csongrádi já­rás dolgozó parasztságát­dídmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja arról ir, hogy Jugoszláviában 1951-ben igen sok közszükségleti cikket gyártó üze­met állították le és a munkások tízezreit bocsátották eL A „Ljud­ska Pravica" című titóista lap is beismeri, hogy Szlovéniában a munkanélküliek száma az elmuli év augusztusához viszonyítva szeptem­berben 29, októberben 46, novem­berben pedig 81 százalékkal emel­kedett. Titóék elsősorban az idősebbe­ket és a beteg munkásokat bocsát­ják el, tehát azokat, akik a ke­gyetlen kizsákmányolás és a sú­lyos munkakörülmények folytán vesztették el munkaerejüket, vagy akik védőberendezések hiánya miatt balesetek áldozatai lettek. Szlovéniában körülbelül ötvenezer, Horvátországban pedig mintegy 300 ezer baleset történik évente. Hivatalos adatok szerint 1948­bain körülbelül 220 ezer napszámos volt Jugoszláviában. Ez a 6zám a titóista rabló politika következté­ben jelentősen megnőtt. A Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának határozata Vladimír Poptomov elvtárs emlékének megörökítésére Szófia (MTI). A Bolgár Népköz­társaság minisztertanácsa határo­zatban javasolta a nemzetgyűlés prezidiuimának, hogy Vladimír Pop­tomov elvtárs emlékének megörö­kítésére Blagövgrádban emlékmű­vet állítsanak fel, Szófia főutcá­inak egyikéi és a razlogi városi gimnáziumot nevezzék el Vladimír Poptomov elvtársról, ezenkívül az egyetemen két állandó „Vladimir Poptomov-ösztöndíjat" létesítsenek. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom