Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

r CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 29. » I 3 Több, jobb munkával köszöntjük a béketalálkozót! Levelezőink jelentései a június 1 tiszteletére indult verseny eredményeiről f Az országban nincs olyan város. vagy falu, ahol az öntudatos dol­' gozók ne éreznék ál a június 1-én megtartandó béketalálkozó jelen­tőségét. Felháborodva ítélik cl az imperialisták háboríts terveit, I ugyanakkor a termelés fokozásá­val tesznek hitet a béke megvé­dése mellett. A szegedi üzemek és a járás dolgozói is méltón felké­szülnek a béketalálkozóra. A munkafelajánlásaikban nemcsak ígérnek, hanem a határidő előtt már sok helyen teljesítették is vál­lalásaikat. Erről számolnak be az alábbi levelek is. A növényápolás és a begyűjtés eredményei Deszken Deszk község termelőszövetkezetei alig, hogy megtették vállalásukat, a növényápolási munkák június l-re való elvégzésére, máris egymásután jelentik eredményeikéi. Török And­rás az l-es tipnsú Előre-tszcsből örömmel jelenti, hogy a tszcs tag­jali megértették a növényápolási munkák fontos elvégzését és válla­lásukat június 1 előtt 10 nappal teljesítették. Az utóbbi napokban az esőzések hátráltatták a növényápo­lási munkálatokat. Török Ferenc, a Szabadság-tszcs intézöbiaotfsági tagja a tszcs dolgozói nevében meg. fogadta: a növényápolási munkála­tokat határidő előtt befejezik. Deszk község dolgozói a növényápolási munkálatok mellett szép eredménye­kot értek el a begyűjtés terén is. Rusz Lyubomir és Rusz Miksa III. típusú tszcs tagok egész évi tojás­és baromfibeadásukal 300 százalék­ra teljesítették. Török Gyula tszcs­tag a tojás és baromfib eadását 120 6Zázalékra teljesítette. Török Fe­renc, a Szabadság-tszcs tagja a falutól 3 kilométer távolságról szál­lítja naponta be a tejet, fáradságot nem kímélve, hazafias kötelességé n ek eleget léve. 400 százalékon fe­lül teljesítette beadási kötelezettsé­gét. Korom Istvánné• A békeőrségek sikere A Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói má.ius 19-től má­jus 31-ig minden nap békeőrségei állnak. A békoőrsóg ideje alatt a dolgozók minden előbbi eredményei­ket túlszárnyalják. Május 22 én Barta Foreinc, Fodor Ferenc, Mu­csi István és Cifra László, a ko­vácsműhely dolgozói egyénenként 215 százalékra teljesítették tervelő­irányzatukat. Kovács Sándor 207 és Kondás Gyula. Veres Antallal 205 százalékos eredményt ért el. Ambrus Vince a csavarmetszésnél 260, Kispéter József a pályakocsi­kerék esztergályozásánál 278 száza­lékra teljesítette előirányzott tervét. Május 26 án megtartott békeőrségen Kispéter József 279 százalékra fo­kozta teljesítményét. A hegesztő mű­helyben Gyevi Mária 130 százalékos átlagteljesítményével készül a béke­találkozóra. Katona Lajos. Megjavítjuk a minőséget! A Csongrádra::gyei Seprőgyár dol­gozói békedrtekezleten határozták el, hogy május 26-tól 31-ig béke­műszakot tartanak. A dolgozók munkafelajánlásaikban a minőségi munka megjavítását fogadták meg. A felajánlások teljesítésének sikeré­ért üzemünkben átszerveztük a munkafolyamatot. Dolgozóink vál­lalták, hogy a békeműszak ideje alatt 100 százalékos minőségi mun­kát végeznek. Seress András. A példamutatás lelkesít! Szeged Állomás kereskedelmi dol­gozói a szakszervezeti bizalmiak jó felvilágosító munkája nyomán 98 százalékban tettek munkafelajánlást június 1 tiszteletére. A felajánlások teljesítésében már eddig is szép eredmények mutatkoznak. Az átla­gos rakodási időt 108 százalékra, a koesikihasználást 113 százalékra, a gyüjtőkihasználást 100 százalékra teljesítették. A raktári dolgozók 106 százalékra teljesítették tervelő­irányzatukat. Vállalásukat — hogy június l-ig százalékos anyag-meg­takarítást érnek el — maradékta­lanul teljesítenék. Ludányi Mihály sztahanovista raktári dolgozó, egy­ben szakszervezeti bizalmi is, a munkafelajánlás teljesítése során jó példájával hívta harcba lobbi dol­gozótársait a béke megvédéséért. Tervelőirányzatát 140 százalékra teljesítette. Gercsó András sztahá­novislia raktári dolgozó egyben bri­gádvezető is, a brigád tagjaival ál­landó megbeszélést tart, hogyan vé­gezzék el az előttük álló feladato­kat. A megyei béketailálkozó tiszte­ielére indított munkaverseny során Gercsó András brigádja 133 száza­lékos eredményt ért el. A raktári dolgozók mellett szép eredményeket érnek el a pénztári dolgozók is. Szedlaosek Irén pénztáros, Szeged Állomás békeküldötte 131 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Né­meth Klára feladási pénztáros 130 százalékos teljesítményével járult hozzá a béketalálkozó sikeréhez. Földvári Lajos. I'ÁRTÉLET A tagdíjfizetés a parihoz való viszony fokmérője Makói járás vezet a szegedi járással folytatott növényápolás! és begyűjtési párosversenyben 'A június 1-i béketalálkozó tiszte­letére mint ismeretes — a ma­kói járás hosszúlejáratú növény­ápolási és begyűjtésre versenyre hívta ki a szegedi járás dolgozó parasztságát. A versenykihívás ko. moly lendületet adott mindkét já­rásban a növényápolási munkáknak és a begyűjtésinek. Egymás után érkeztek jelentések arról, hogy községek községeket, termelőszövet­kezetek termelőszövetkezeteket és dolgozó parasztok dolgozó parasz­tokat hívtak ki versenyre. A makói járásban például Csa­nádpalota Csanád községgel indult párosversenybe Pitvaros Csanád­albertivel, Maroslele ÓföWeákkal, Kiszombor Csanáddal, A makói járásban 18 termelő I szövetkezet Is hosszúlejáratú versenyben küzd a járás győ­zelméért. A termelőszövetkezeteken belől pe­dig 13 brigád és 44 munkacsapat harcol a növényápolási munkák si­keres teljesítéséért. A szegedi járás községei Szintén párosversenyben végzik a növény­ápolást és a begyűjtést. Roszke Tápéval van versenyben. Zákány­szék Csornával és Mórahalommal, Mórahalom Ásotthal mával cs Zá­kányszékkel Szatymaz Balástyaval. Bordány Ültéssel és Zsomibóval, gyö Zákányszékkel, Kübekháza Szőreggel. A járásban összesen 18 község kötött versenyszerzodést egymással. Ugyanakkor 35 termelő­szövetkezet és csoport is parosver­senyben van. Többszáz egyem tleg dolgozó paraszt szintén versenyben végzi a növényápolást és versenyre hívta egymást a félévi begyűjtés Kikeres teljesítéséért. A legutóbbi értékelés alapján a növényápolási versenyben ed­dig a makói járás érte el a jobb eredményt, s több mint 10 százalékkal maga mögött hagy. ta versenytársát. A makói já­rás ugyanis globálisan 68.7 szá­zalékban teljesítette a növény­ápolási munkákat, a szegedi já­rás pedig csak 50.3 százalékban. Mindkét járásban hátráltatta a munkák ütemét az utóbbi napok­ban az esős és fagyos időjárás. A makói járás a hagyma háromszori kapálását ezért 75 százalékig telje­sítette viszont 100 százalékig ki­egyelte a cukorrépát. De elvégezte a sorközi kapálást is. A cukorrépa másodlik kapálása 60 százalékos- A kukorica egyelése és első kapálása 91 százalék, a második kapálás Pe­dig 35 százalékos. A járás 100 szá. zalékig teljesítette ugyanakkor a burgonya második töltögetését is. A napraforgó első kapálását szin­tén elvégezték, a második kapálás­nál pedig az 58 százalékos teljesí­tésnél tartanak. A növényápolási munkában kü. lönösen kitűnt Csanádpalota és Csanád község, mindketten fej­fej mellett küzdenek az első­ségért. Csanádpalota növény­ápolási munkáját globálisan 99 százalékban teljesítette, Csanád pedig 95 százalékban. A makói járás termelőszövetkeze, tei közül élenjár a földeáki Dózsa termelőszövetkezet, valamint a nta. kői József Attila és az Uttörő-'-sz. Ezek a szövetkezetek a munka .iö megszervezésével, a gépi erő segít­ségével. a családtagok bevonásával érték el eredményeiket, A szegedi járás a kukorica 6,30 kapálását 77 százalókig, az egye­lést 39 százalékig teljesít;!te. A cukorrépa sarabolása 100 százalék, egyelése 90 százalék. A burgonya első kapálását a járás dolgozó pa­rasztsága 96 százalékig, a töltöge­tést 42 százalékig végezte el. A szegedi járás termelőszövet­kezetei között a legjobb ver­senyszellem a lápéi Ady Endre és a kiskundorozsmai József Attlla.tsz között alakult kl. A községek között Kübtkháza. Szőreg és Ujszentiván szövetkezeti községek haladnak az élen a nö. vényápolásban. De lendületes ver­seny van még Szatymazon és Bor­dányon is. A begyűjtésben szintén a ma­kói járás vezet. A makói já­rás félévi tojásbegyiijtési tervét 71.9 százalékig teljesítette, a szegedi járás csak 62.6 száza­lékra, A barom fi begyűjtésben a makói jérás 122.4 százalékos eredményt ért el, a szegedi pedig 103.4 százalékot. A hi­zottsertés begyűjtésben a ma­kói járás teljesítése 79.8 száza­lék, a szegedi járásé pedig 67.2 százalék. A Szegcdi járás egyedül a vágó­marha begyűjtésben ért el jobb eredményt, mert teljesítése 93.9 százalék a makói járásé pedig 89.2 százalék. Mindkét járásinak becsületbeli kö­telessége, hogy a június l"i bóketa­lálkozóra kezdeményezett növény, ápolási és begyűjtési verseny len­dületét az elkövetkező napokban to­vább fokozza. Különösein a szegedi járásnak kell megjavítani munkáját, hogy vállalásának eleget tudjon tenni. Nagy hiba mindkét járásnál, hogy a versenybizottságok gyen­gék és nem mozgósítják kellő mér. tókbe.n a községeket, termelőszö. vet'kezeteket és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztságot a ver­senyre. Mindkét járási versenybi­zottságnak éppen ezért fel kell szá­molnia lazaságait Miért nincs Vásárhelyen 323 holdnak gazdája... A kulákok újabb aljas merénylete derült napvilágra „A vásárhelyi halárban 323 hold jó fekete földnek nincs gazdája", közli a városi tanács mezőgaz­dasági osztályának jelentése. Ez azt jelente, hogy ekkora darab föld nincs bemunkálva, ott fekszik fel­szánbatlanul, bevetetlenül, csak a paré, kóró szaporodik rajta. Nem véletlenül nincs gazdája ennek a földnek. Az ellenség, a ku­lákok aljassága következtében vált gazdátlanná ez a 323 hold föld. A régi 100—200 holdas vásárhe­lyi basa-parasztoknak nem tetszik, hogy nekik i® meg kell fogni a kapanyelét. Ezért minden módon harcolnak a demokrácia ellen. Fel­használják a rémhírt, gyujtoga'ást, j szabotálást a nép államának meg­károsítására. Ezek, a földjeiket parlagon hagyó kulákok arról voltak nevezetesek,' hogy sosem teljesítették beadási kötelezettségeiket. Hogy hátralé­kot elmismásolják, hogy becsapják a nép államát, az elmúlt években felajánlották földjeiket az állam­nak. Sót sokan meg se várták az állam válaszát, egyszerűen ott hagyták földjüket, nem jelentették ezlt sem a mezőőrnek, sem a ta­nácsnak, de nem fizették ki a hát­ralékot sem. A föld felajánlása után pedig, — amint a törvény is előírja — csak akkor hagyhatja ott a felajánló a földet, ha az ál­lam azonnali Joghatállyal át­veszi. Ezeknek a kuiákoknak a földjét pedig, — mint például Olasz Tamás 40 holdas kulákét is —, nem vetee át az állam azonnal, — hanem a rendelet értelmében kö­telezte őket', hogy még földjükön egy évig folytassák tovább a ter­melést. De a ku'ákok az államnak ezzel a határozatéval mit sem tö- ! rödve. ott hagyták földjeiket. Most a tavaszi vetésterv végié- J hajtásánál bukkant nyomára a városi tanács a kulákok agyafúrt­ságának. A „régi tulajdonosok", persze elköltöztek arról a vidékről, s eddig nem lehetett megállapítani kié is az a 323 hold föld. Most folyik az elhagyott földterületek­nek a telekkönyvi kivizsgálása és rövidesen elérkezik az az idő, amikor mindenegyes, földjét el­hagyó kulákra lesújt a nép álla­mának büntető keze. A kommunista párttagság meg- I tiszteltetést, s egyben köte- | lességet is jelent a tag számára. A l párt megköveteli tőle, hogy min­dig híven, fegyelmezetten teljesítse ' a kötelezettségeket, pártmunkál végezzen, s a tagsági járulékot is rendszeresen fizesse. A Magyar, Dolgozók Pártja a pártról szo'ó le­nini tanításon épül fel. Éppen ezért a Szervezeti Szabályzalunk 2. pontja is előírja, hogy „a párt tagja az, aki magáévá teszi o párt célkitűzéseit, elíogadja programm­nyilatkozalát, politikai irányvona­lát, résztvesz valamely • alapszerve­zetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékát." A párttag lenini meghatározásá­nak egységéből nem lehet kiszakí­tani egyet sem. Lehel-e mon­dani arról a tagról, aki elismeri a párt programmját, taigja valame­lyik szervezetének, de a tagdíját pontosan nem fizeti, hogy eleget tett a párt iránti kötelességének? Nem, nem leheti A tagjárulék rendszeres, pontos fizetése első. rangú politikai kérdés, kifejezésre juttatja párttagjaink összelorroU­ságát a párttal. Kalinin elvtárs 1944-ben mon­dott egyik beszédében a tagdíjfi­zetésről többek között kijelentette, hogy ,,ha nem fizetitek pontosan a tagdíjat, eláruljátok, hogy nem törődtök a párttal, hogy közönyö­sen fogjátok fel a párt-köt'elessége­ket, meri aki tőrödig a párttal, 6zívesen fiziet tagsági díjat azért, mert ezzel is szorosabb kapcsolatot létesít' pártjával". Rákosi elvtárs is sokszor hangoztatja, hogy min­den vonalon erősíteni kell a párt­fegyelmet és nem szabad tűrnünk a párton belül a liberálizmust. Ezt az elvet szigorú következetesség­gel alkalmaznunk kell a párttagok tagdíj-járulék fizetésénél is. [V yilvánvaló, hogy azok a ta­gok, akik rendszertelenül fi­zetik a tagjáru'ékot, fegyelmezet­lenek és nem 6okra» becsülik a pártot. Aki a tagdíjáról megfeled­kezik, azt elhanyagolja, a pártról feledkezik meg, az nem sokra be­csüli a pártot, nem vesz példát azokról az elvtársakról, akik fe­gyelmezettek és a pártért áldo­zatra is képesek, sokszor életük feláldozásával is. A tagdíjfizetés munkája elvá­laszthatatlan pártmunkánk egészé­nek megjavításától. Éppen ezért az a feladatunk, hogy rövid idő alatt jó politikai munkával elér­hessük azt, hogy minden pártia­gunk rendszeresen, fizesse tagsági járulékát. Az elvtársaink legin­kább úgy gondolják, hogy a tag­díj fizetése egyszerű, nem nagy je­lentőségű adminisztratív ügy. Ez nem így van. Elsősorban is poli­tikai kérdés ez. A párthoz való hűség fokmérője. A párttagsági könyv kapocs, mely összekapcsolja a tagot a párttal. A járulék fize­tése azt mutatja, hogy a párttag hogyan viszonylik a párthoz, meny­nyire fizeti rendszeresen a tagdí­ját, hogyan vesz részt a munká­ban. A mi pártunk szilárd, egységes és fegyelmezett, amelynek tagjai összeforrtak pártjukkal, s a párt­hoz való tartozását a párttag úgy ápolja, ha a tagkönyvébe hónapról­hónapra rendszeresen beragasztja a tagdíj-bélyeget, de a fegyelme­zettsége, munkakészsége ki kell, hogy terjedjen a pártmunka min­den területére. Vájjon az olyan párttag, aki hónapokon keresztül nem rendezi tagdiját, nevezhető-e párttagnak? Nem, mert az ilyen tag elszakadt a párttól, távol áll tőle, 6 nem ismeri annak Szerve­zeti Szabályzatát sem, különösen azt a pontját, amely kimondja, hogy a párttag, tagjelölt', aki 3 hó­napig indokolatlanul nem fizet tag. sági díjat ós ezen idő elteltével felszólítás e'lenére sem tesz eleget kötelezettségének, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni. A tagsági járulék fizetésének alakulásából következtethetünk egy-egy pártszervezet munkájára is. Ahol a pártszervezet és a bi­za'miak jól dolgoznak, megfelelő, jó népnevelő munkát végeznek, ott a politikai munka is jó, mert ilyen pártszervezet a harcban is meg tudja állni a helyét. \7 árosokban, üzemekben a tag­díjfizetés ha nem is 100 szá­zalékos és rendszeres, de mégis megközelílöen jó. Hiba van azon­ban a falusi pártszervezeteinknél. Itt a tégdíjfizetés gyenge, igen sok párttagunk több hónapi tag­díjával el van maradva. Ezek a párttagok rossz például szolgálnak a párttal szembeni kötelesség tel­jesítésében, s ha már ift hem jár­nak el példásam, határazotlan, — az állammal szemben lévő köteles­ségükben sem példamutatók. Ha csak egy néhány példát ragadunk ki, abból is megállapíthatjuk, hogy ott, ahol a tagság rendszeresen íizeti a tagdíjat, ott a politikai munka, többek között a begyűjtés, a mezőgazdasági munka is jól megy. D élda erre Székkutae, ahol a községi alapszervezet, a gép­állomás és a tszcs-k alapszerve­zeteinek is a tagsága 100 százalék­ig fizeti tagdiját. Itt a beadással is 100 százalékig állnak, mert ebben a községben a párttagságunk pél­dásan elöljár és helyes felvilágo­sító munkával magával viszi a pár­tonkívülieket is. Ezzel szemben Derekegyházán, a tagság 37 százaléka fizeti a tag. díjat, vagy Baks, Szegvár közsé­gekben, ahol a tszcs-kben és a köz­ségi alapszervezetnél is a tagdíjfi­zetés százaléka igen gyenge. Itt a politikai munka és a beadás is le van maradva. Ilyen, helyeken jó példamutatásról nem beszélhetünk. Ehhez hozzájárul az is, hogy a gyenge fizetés mellett még az egy főre eső átlag is igen kevés. Van­nak párttagok, akik alig fizetnek 1—2 forint tagsági dijat, amit ma már nem mondhatunk kielégítőnek, mert általában a falusi párttagsá­gunk anyagi jóléte is nagymérték­ben emelkedett. Nevelő munkával ezen a területen is változást kell elérjünk. A tagdíjfizetés munkáját r.em le­het csak egyszerű feladatnak te­kinteni, hanem politikai nevelés kérdése ez is. Nevelnünk kell pár. tunk tagjait arra, hogy a 6zívük, lelkiismeretük szólaljon meg, ami­kor eljön a tagsági járulék fizeté­sének ideje, úgy, hogy a párttag akkor érezze jói magát, ha ezen a téren is eleget tett a párttal szem­beni kötelezettségének. Törődje­nek a pártvezetöségek ezzel a fel­adattal is. Tűzzék napirendre ve­zetőségi ülésen a kérdést, vizsgál­ják meg a pártszervezetük terü­letén lévő tagság járulék-fizetésé­nek állását, 6 állítsák ezen a téren is harcba a pártbizalmiakat, hogy azok rendszeresen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel is, mert ezzel a pártot erősítjük. A Szervezeti Szabályzatban elő­írt kötelesség betartása min­den párttag számára kötelező. Ez a párt törvénye. Aki ezt félvá'l­ról kezeli, az megingatja a párt­fegyelmet, ha pedig a pártfegvel­met megsértjük, ez következmé­nyekkel járhat. Éppen ezért a pari­csoportVezetők beszélgessenek el minden hátralékban lévő taggal ne­velés formájában, hogy rendezze hátralékát és rendszeresen fizesse tovább a tagdíját. Ne bürokrati­kusán kezeljük ezt a kérdést. Ér­deklődjünk, mi az elmaradás oka és hívjuk fel a figyelmét az el­maradott tagnak a következmé­nyekre. Persze, akin a nevelő szó nem fog, többszöri figyelmezte­tésre sem hajlandó a járulékát rendezni, rosszul viszonylik a párt­hoz, alkalmazni kell a Szervezeti szabályzat idevonatkozo részét, mert az ilyen tag nem erősíti pártunkat, inkább fordítva, gyen­gíti azt, tehát jogosan ki lehet zárni a pártból, mert az ilyen tag­tól nem várhatunk példamutató tetteket, ha még ezt a kötelessé­gét sem teljesíti. Pártunkat tagjainak hűsége, oda­adása é6 áldozatkészsége teszi erőssé. S ha a párttagságunkat igy neveljük, akkor valóban minden községben, minden területen t rós pártszervezetünk lesz, amely párt. szervezettel meg tudjuk vívni az előttünk álló csatákat, erősíteni tudjuk a béketábort és fel tudjuk építeni a szocializmust. FABULA JÁNOS MB. pártgazd. és ügykez. oszt. vez. Rövidesen egyesül a Vo*ga és a Don Moszkva (TASZSZ). A Dor. vize , lad a Volga felé és eljutott a 7. egymásután tölti meg a Volga-Don zsilip kapujához, hajózható csatorna Volga felé eső j A víz már megtette a szakaszának zsilipjeit. A Don vize most a vízválasztó legmagasabb, csatorna 101 kilométeres hosszának tegna­gyobb részéi. Mindössze 17 kilo a Volga 6zlntje felett 88 méter j méter van hátra az e'ső zsilipig, magasságban fekvő pontjáról ha- 1 ahol a Don a Volgával egyesül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom