Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

DÉLMGYUOItSZIU! Mér 16 megye föidmüvfiffK&ve&Metc* teljesítették vasgyfljtéat tervüket Ma békeest a Seabadférf Srtnpadoa Az olasz választásokon • baloldal jelentős előretörését imifaljék' a kedden beérkezett adatok AZ MDP CSONGRADMEGYEl PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVF. 123. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1952. MÁJUS 28. Gépállomások felelőssége az arafás és cséplés jó előkészítésében Gépállomásaink megtisztelő nagy feladata az aratás és cséplés jó elő­készítése. Az első és legfontosabb feladat ennek érdekében az arató­és a cséplőgépek, valamint az ara­tócséplőgépek alapo6 kijavítása. Az aratásig előttünk lévő időt arra kell felhasználni, hogy olyan mi­nőségű javítómunkát végezzünk, •amellyel kiküszöbölhetjük az ara­tás, vaigy a cséplést gátló mü6zaki hibákat a gépeknél. Valamennyi gépállomás alkalmazza a deszki, az árpádhalmi és a sándorfalvi gépállomások jó módszerét, ahol a dolgozók felajánlásait naponként értékelik, még pedig a gépállomá­sok három legjobb dolgozója. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy ezek a gépállomások határidő előtt teljesítsék gépjavítás! tervüket. A gyors aratás és csép'és elő­feltétele a gépek jó kijavítása. Eh­hez az szükséges, hogy a gépállo­más vezetősége az arató- és a cséplőgépek javításához azokat a legjobb kommunistákat és legjobb pártonkívüli dolgozókat osszák be, akik az egész aratási és cséplés! kampányban a sajátmaguk által kijavított géppel dolgoznak. A dolgozók már most, a javítás ideje alatt megismerik a gépeket, hoz­zászoknak a gépekhez. Az aratás, vagy cséplés ideje alatt már az ál­táluk kijavított és jól ismert gép­pel hibamentesen tudnak dolgozni a traktoristák. Az elmúlt évben már tapasztaltuk azt, hogy az ara­tás, vagy a cséplés első napjai­ban nagy gépkiesések voltak. A gépkiesések előzménye az volt,, hogy nem lelkiismeretesen javí­tották ki a gépeket és tavaly a ja­vításkor sok traktoros azt mon­dotta, hogy „úgy sem én dolgozom a géppel, mindegy, hogy hogyan javítom ki". A másik hiba pedig az volt, hogy a trak'torLstáinknak nem volt meg a kellő felkészültsége mű­szakilag a gépek kezeléséhez. Az elmúlt évhez képes ezévben sokkal nagyobb gondot fordítunk a traktoristák politikai és műszaki oktatására. Május 15-én például valamennyi gépállomásunkon meg­kezdődött a négyhetes cséplőgép­kezelő tanfolyam. Ezen 453 trakto­ros vesz részt. (Akik később majd csépelnek.) Ezen a tanfolyamon kí­vül a megyénkben három járásból kétszer kéthetes aratógépkezeló tanfolyam kezdődőit'. Összesen 100 dolgozóval ismertetjük meg az ara­tógép legfontosabb részeit. A tanfolyam hallgatói azok a kommunisták és legjobb párton­kívüli dolgozók, akik a tavaszi munkában élenjártak a terv telje­sítésében és kitüntetésnek veszik azt, hogy aratógépesi dolgozhatnak. Gépállomásaink vezetőségének a hátralévő időben egyik legíon­tosabb ieladata az, hogy jegyző, könyvileg adják át a felelős trak­torosoknak a cséplő- és munkagé­peket, a cséplőgépeket teljes fel­szerelésével (sza'ma., törekliordó­val, szivattyúval, vödrökkel 6tb.). Ezzel azonban még nem ért véget a gépállomások feladata, hanem kö­telességük, hogy a termelőszövet­kezeti csoportoknál lévő arató és egyéb gépeket a gépállomások dol­gozói minél előbb keressék fel és segítsék a termelőszövetkezet dol­gozóit abban, hogy azokat minél előbb kijavítsák és üzembe hoz­zák. Gépállomásainkon június 15-ig a megyei tanács AMG csoportja a politikai osztállyal karöltve a ta­vaszi szemlékhez hasonlóan gép­állomási szemlét tart, amelyen megvizsgálják a gépek kijavításai, valamint a szükséges munkaerők biztosítását, a munka helyes meg­szervezését. A vizsgálat folyamán felmerült esetleges hiányosságokra azonnal javaslatot tesz a bizottság és emellett záros határidőt szab a szemlebizotlság a hiba kijavítá­sára. Az idei aTatas-cséplés a tavalyi­nál nagyobb feladatokat jelenit elsősorban politikai szempontból. Népgazdaságunk fejlődése, a me­zőgazdaság szocialista szektorának megszilárdulása és növekedése következtében számíthatunk az el­lenséges elemek, a kulák fokozot­tabb ellenállására, kártevéseire. Ezek minden eszközt! megragadnak, hogy megzavarják az aratás-csép­lés sikeres végrehajtását. Az elle­nük való harc elsősorban politi­kai feladat. Tehát a gépállomások pártszervezeteinek, pártcsoportve. zelőinek és népnevelőinek alapos, íelvilágosító munkát kell végez­ni ök az aratás és a cséplés poli­tikai előkészítésének érdekében. Az idei aratás és cséplés nagy felada­tot jelent azért is, mert ebben az évben igen rövid idő alatt kell azt elvégezni. A cséplőgépek jó előkészítése mellett szükséges az is, hogy gép­állomásaink biztosítsák minden egyes cséplőgépünkhöz június l-re a munkacsapatokat. A terme­lőszövetkezeti csoportoknál a gép­állomás vezetősége közösen a ter­melőszövetkezeti csoport vezetősé­gével a termelőszövetkezet legjobb dolgozóit osszák be a cséplőmun­kára. A nagyobb termelőszövetke­zeteknél törekedni kell arra, hogy két munkacsapatot szervezzenek, hogy azok felváltva két műszak­ban dolgozhassanak. .Az aratás-cséplés sikeres elvég­zése érdekében széleskörű politi­kai felvilágosító munkára kell moz­gósííamiok a gépállomás pártszer­vezeteinek minden népnevelőjüket, azonban még ez sem elegendő. A tömegszervezetek, a MEDOSZ és főként a DISZ aktíváit is munkába kell állítani, A gépállomás párt­szervezete gondoskodjon arról, hogy valamennyi cséplőgéphez két-három népnevelőt és egy poli­tikai felelőst válasszanak ki a cséplő munkacsapat közül, akik a cséplés munkaideje alatt felvi­lágosító munkát végeznek. Ezek­nek az elvtársaknak a feladata, hogy a munkaszünetek alatt újsá­got olvassanak fel, értékeljék a napi munkát és népszerűsítsék az élenjáró dolgozókat és a beadás­ban kiváló, teljesítést elért egyéni dolgozókat ls. Mindezen feladatok mellett ezeknek a népnevelő elv­társaknak a feladatuk, hogy ugyan­akkor minden téren leplezzék le a a kulákokat, s az ellenséges ele­mek kártevését, hirverését a be­gyűjtés és a cséplés időszak alatt. Pártszervezeteink népnevelőinek egyéni agitációval el kell érniök azt, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság versenyszerű­en és időben végezze el az aratást és a cséplést. Természetesen jó példával a termelőszövetkezetek­nek kell előljárniok és a gépállo­mások népnevelőinek agitációs munkát kell kifej teniök a termelő­szövetkezeti csoportoknál is. A dolgozó parasztságnak meg ke'l magyarázni azt, hogy a kö­zös szérűből való cséplésnek az a behozhatatlan előnye van, hogy gyorsabban halad és számottevő I megtakarítást jelent mind munka­időben, mind pedig üzemanyagban. Gépállomásaink feladata az is, hogy a termelőszövetkezelekkel kötött szerződés alapján legkésőbb jú­nius 10-ig készítsék el a kombáj­nok és az eratógépek felhaszná­lási és menetírárvy-terv-t. A kom­bájnok és aratógépek munkájá­nak teljes kihasználása és jóminő­ségű munkájának érdekében ugyan­eddig az időpontig jelöljék ki min­den gép számára (a •termelőszövet­kezeti csoport vezetőségével kö­zösen) azokat az aratnivaló táblá­kat, melyeknek gabonavetése gépi aratásra a legalkalmasabb. Bizto­sítani kell, hogy az aratási kam­pány alatt egy kombájn legalább 156 katasztrális hold, a traktoros aratógépek egyenként 150 katasz­trális hold és a lófogatú egyszerű aratógépek, valamint a kaszálásra átalakított fűkaszák egyenként ieg­alább 100 katasztrális hold gabo­na aratását végezzék el. Az aratás, cséplés nagyfontos­ságú munkájának előkészítésében sem szabad megfeledkeznünk a tarlóhántás előkészítéséről. A tar­lóhántást a futóhomok kivételével, a másodvetésű munkákhoz ha­sonlóan, az aratással egyidejűleg azonnal meg kell kezdeni és egy­egy tábla learatása után a termelő­szövetkezetnél nyolc napon, az egyénileg dolgozó parasztoknál tizenöt' napon belül, de minden­képpen legkésőbb július 31-ig be kell fejezni. A larlóhántást a ter­melőszövetkezetek lehetőleg teljes egészében gépvontatású tárcsá­val végezzék. Az egyénileg terme­lők is minél nagyobb mértékben al­MUNKÁVAL A BÉKÉÉRT Á Textilkombinátban a dolgozók 92 százaléka goz már teljesítette június 1-i felajánlását 1018 dolgozó tett vállalást a me­gyei béketalálkozó tiszteletére a Sze­gedi Textilkombinátban. A dolgo­zók határtalan lelkesedése megmu­tatkozik abban is, hogy már egy héttel a béketalálkozó előtt a dolgo­zók 2 százaléka teljesítette, sőt túl­teljesítette vállalását. A gyűrűsfonó legjobb dolgozója a legutóbbi érté­kelés alapján Ábrahám Éva elv­társnő, aki június 1 tiszteletére vál­lalta, hogy napi 120 kilót lermel. Ábrahám elvtársnő 106.1 százalék­ban teljesítette vállalását. Az előfo­nón Boross Piroska jár elől a vál­lalások teljesítésében. Boross elv­társnő 10.6 kilométert vállalt és ezt a vállalást 105.9 százalékban telje­sítette. A nyújtón Tóth Erzsébet 54 kilométert vállalt, amit 107.2 százalékban teljesített. Ugyancsak a jó munkasmódszernek köszönheti termelési eredményét Újvári Erzsé­bet elvtársnő is, aki a béke harco­sainak seregszemléj ére vállal l a. hogy napi 26 kilométert ér el. Új­vári Erzsébet 108.1 százalékra tel­jesítette felajánlását. A keresztor­sózó üzemrész egyik legjobb dolgo­zója Terhes Teréz. Június l-re 138 kilót vállalt, amit 116.4 százalékban t teljesített. Túlteljesítések a Szegedi Cipőgyárban A június 1-i versenyben újabb munkahősök születtek a Szegedi Ci­pőgyárban. A dolgozók valameny­nyien lelkesen készülnek a megyei béketalálkozó napjára. Ezt bizo­nyítja, hogy a dolgozók nagyrésze a mennyiségi többtermelés mellett az anyagtakarékosságra is tett vál­lalást. Csiszár Károlyné elvlársnö, a lűző üzemrész dolgozója például a megyei béketalálkozó tiszteletére vállalta, hogy 100 százalékos terme­lését 1)5 százalókra emeli. A béke iránti lelkesedés és az imperialisták illeni ádáz gyűlölet vezette Csiszár •Ívtársnőt a napi munkájában, ami­kor a vállalását túlteljesítve, 171 százalékos teljesítményt ért el. Berta Józsefné elvlársnö ugyancsak ,kiugrott" dolgozótársad között, ami­kor a június 1-d vállalását túltelje­sítve, 170 százalékos teljesítményt ért el. Papdi Antal elvtárs, talpcsá. kózó is jóval túlteljesítette június 14 vállalását. Papdi elvtárs vállal­ta, hogy 130 százalékos teljesítmé­nyét 135 százalékra emeli. A mun­kaidő mind a 480 percének kihasz­nálásával 182 százalékos átlagered­ményt éri él Nagyjelentőségű Papdi elvtárs teljesítése már magának a százalékeredménynek a figyelembe­vételével is. Ha azonban tekinlelbc vesszük, hogy Papdi Antafl elvtárs egyike azoknak a cipőgyári dolgo­zóknak, akik harcolnak minden gramm bőrért, hogy hulladék ne le­gyen belőle, még nagyobb ennek a 182 százaléknak az értéke. nz Ecsetgyárban a munka iá megszervezése előrelendíti a felajánlások teljesítését A Szegedi Ecsetgyár dolgozói kő­iül 125-en tettek felajánláist jú­nius 1 tiszteletéire. Számos dolgozó már teljesítette is a megyei béke­találkozó tiszteletére tett vállalását, ilyen például a finomecselkészítő üzemrészben Kása Lujza sztahano­vista, aki vállalta, hogy 128 százalé­kos telj esi Iményét 132 százalékra emeli. Felajánlását 2 százalékkal túlteljesítette. A szurkolóműhelyben Eádai Istvánné 140 százalékos tel­jesítményével jár a békeharcosok élén. Ugyancsak kiemelkedő ered­ményt. ért el a szőrmíihely dolgoaóí közül Kulbert József, aki a megyei békeialállkozó tiszteletére vállalta, hogy 160 százalékos teljesítményét 166 százalékra emeli. A munka jó megszervezésével azonban 168 szá­zalékos teljesítményt ért el. A Julafonógyárban a „Béke"-brigád jár az élen A Szegedi Julafonógyár dolgozói a béke iránti ragaszkodásuknak ad­ták tanújelét, amikor a június 14 béketalálkozóra tették meg felaján­lásukat. A dolgozók tudatában van­nak annak, hogy felajánlásaikkal a béketábor erejét növelik és ehhez mérten igyekeztek a felajánlásokat teljesíteni, sőt túl teljesíteni. Ebben a teljesítésben, túlteljesítésben aa üzemben élenjár a Béke-brigád, melynek tagjai válladták, hogy kiló tervüket 1150 kilóra teljesítik. A szombati eredmény, amely 1417 kiló volt, azt mutatja, hogy a Béke­brigád mélló nevéhc.T. A dolgozók közül küiönö9°n ki­tűnt termelési eredményével Ba­logh Káimánné fonónő. aki a me­gyei béketalálkozó titeletére vál­lalta. hogy termelését 160 kilóról 180 kilóra emeli. A legutóbbi érté­kelésnél Balogh'elvtársnő 38 kiló­val túlteljesítette vállalását. A fel. ajánlások teljesítésében édenjár a többek között Teleki Ferencné, aki ugyancsak vallatta, hogy termeié­séf 160 kilóról 180 kilóra emeli. Teleki elvtársnö 68 kilóval túltel­jesítette vállalását. Az ifjúmunkás szövőnők közül Zakar Anna fiatal érte el a legszebb eredményt. A Szegedi Julafonógyár vada­mennyi üzemrésze versenyben dol­gozik egymással, hogy június l-ig melyik üzemrész tud többet ter­melni. A legulóbbi értékelés során a fonoda eredménye 105.5 százalék a szövődé eredménye pedig 105.2 százalék volt. Megkezdődött as országgyűlés ií/ ülésszaka Ma az Alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról és a központi állami ellenőrzésről tárgyalnak A Népköztársaság Elnöki Taná­csa május 27-ére, keddre hívta ö?z­sze az országgyűlés új ülésszakát. Néhány perccel 12 óra után foglal­ták et helyüket Rónai Sándor elv­társ, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke és a kormány tagjai. Megjelent a megnyitó ülésen J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete. Az ülést Dögei Imre elvlárs, az ország­gyűlés elnöke nyit°lta meg, megem­lékezett a legulóbbi ülésszak óta el­hunyt Nyíri Sándorné és Sásdi Emő képviselőkről. Az országgyűlés tag­jai helyükről felállva hallgatták vé­gig az elnöki bejelentést s az el­hunyt képviselők emlékét jegyző­könyvben örökítették meg. Ezután Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára tartotta meg beszámolóját az Elnöki Tanács munkájáról. Az alkotmány 21. sza­kaszának második bekezdésében foglall rendelkezésnek megfelelően beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1951 december 21-én berekesztett és 1952 május 27-én megnyitott új üléssza­ka közötti időben végzett munkájá­ról. Az Elnöki Tanács a két ülésszak közötti időben 8 ülést tartott és 13 törvényerejű rendeletet alkotott- A törvényerejű rendeletek között ki­emelkedik a Termelőszövetkezeti Tanács létesítéséről rendelkező jog­zabályalkotás. A Termelőszövetke­zeti Tanács már eddigi működése so­rán is bebizonyította, hogy komoly segítséget nyújt a term el őszöve Ike- • zeti mozgalom további fejlesztésé­hez és határozataival hozzájárul ah. hoz, hogy termelőszövetkezeteink mind erősebb, virágzóbb és példá­san működő gazdaságokká váljanak — mondotta. Jelentőségében ugyancsak kiemel­kedő jogszabályalkotása az Elnöki Tanácsnak az egyes házigatlanok állami tulajdonbavételéről szóló tör­vényerejű rendelet. A dolgozók régi kívánságát teljesítette ez a tör­vényerejű rendelet, amely kettős feladatot valósított meg: egyrészt megóvja népgazdaságunkat attól a kártól, amely abból származóit, hogy e házak lulajdonosai ingatla­nukon a legszükségesebb javításokat sem végezték el é® ezért a házak állaga rohamosan pusztult. Másfe­lől megszüntette a volt uralkodó osztályhoz tartozó elemeknek házin­gatlanból eredő, munka nélkül szer­zeit jövedelmét. Ugyanakkor mesz­szemenően gondoskodott a rendelet a dolgozók érdekeinek védelméről. Ezután az új minisztériumok szer­vezéséről szóló törvényerejű rende­lettel foglalkozott, majd bejelentette, hogy az új minisztériumok szerve­zéséről szóló törvényerejű rendelet tudomásulvételére és az alkotmány 24. szakasza új szövegének megál­lapítására az igazságügyminiszter külön javaslatot terjeszt az or­szággyűlés elé. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács titkárának beszámolóját tudo­másul vctle. Gerő Ernő elvtárs, államminisz­ter beterjesztette a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavasla­tot, Molnár Erik elvlárs, igazság­ügyminiszter pedig az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapítá­sáról, a polgári perrendtartásról, valamint a házasságról, a családról', és a gyámságról szóló törvényjavas­latokat. Az országgyűlés a központi állasmi ellenőrzésről szóló törvényja­vaslatot a gazdasági ós pénzügyi bizottságnál:, a másik három tör­vényjavaslatot pedig a jogi bizott­ságnak adta ki előzetes tárgyalásra és jelentéstételre. Az országgyűlés legközelebbi ülé­sét május 28 án. szerdán délelőtt 10 órakor tartja s napirendjére az al­kotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról, valamint a köz­ponti állami ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását tűzte ki. ; Magyar uiságírók tiltakoznak André Stil elvtárs letartóztatása ellen A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kedden délután rendkí­vüli választmányi ülésen tiltakozott André Stil elvtársnak, a L'Humanité főszerkesztőjének letartóztatása és fogvatartása ellen. P&rragi György Kossuth-díjas újságíró, a szövetség elnökségének tagja megnyitó sza­vai után Vadász Ferenc elvtárs, a szövetség főtitkára mondott beszé­det. Boldizsár Iván, a Magyar Nem­zet főszerkesztőjének javaslatára a választmányi ülés tiltakozó távira­tot intézett a francia kormányhoz. kalmazzák a gépvontatású tárcsát. A gépállomás népnevelői ennek ér­dekében szabadidejüket az aratás és cséplés során használják fel arra, hogy a tarlóhántás és a másodvetés érdekében agitációt folytassanak a dolgozó parasztok között. összegezve: a feladat gépállo­másainkon az, hogy a Szovjetunió hasznos tapasztalatait minél na­gyobb mértékben alkalmazzuk, töb­bek között és elsősorban az sira­tás és cséplés során a villany­cséplést, valamint a Bredjuk-csep­lést. Ennek az előkészülete olyan politikai feladat, amely a pártszer­vezetekre azit a kötelezettséget hárítja, hogy szakmailag is tovább­képezzék a traktorosokat. A Szov­jetunió technikai tapasztalatainak átvétele politikai feladat is és párt. szervezeteinknek a Szovjetunió ta­pasztalatainak felhasználását első­sorban politikai munkával kell alá­támasztani. Ehhez az első lépés, hogy a nőket az eddiginél is na­gyobb számban vonják be a gép­állomások dolgozói közé. Miskolczi Lajosné Megyei Tanács VB AMG politikai _ os2jtály agit. prop. felelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom