Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-25 / 96. szám
2 PÉNTEK, 1052. ÁPRILIS 2». Minden népnels és nemzetnek joga van ahhoz9 hogy szabadon meghatározza poíitikai9 gazilasági és kulturális helyzetet Az ENSZ emberi jogok bizottságának ülésén az USA fondorlatai el!enére is elfogadták a szovjet javaslat alapján a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról szóló cikkelylervezetet New-York fTASZSZ). New-Yorkban most folvik it emberi jogok bizottságának 8. ülésszaka, amelyet az ENSZ-kö/.gyűlófl 0. üléseznka az embert Jogokról szóló nemzetközi egyezménytervezetek előkészítésével bízott meg. A népek és nemzetek önrendelkezési jogáról szóló kérdéssel kapcsolatban a Szovjetunió és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselői — Lengye ország. Egyiptom, Pakisztán, Libanon, India, Chiíe és más országok képviseleteinek támogatásával szorgalmaztak hogy az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezménytervezetek foglalják magukban a népek és nemzetek önrendelkezési jogának feltéllen elismeréséről éa érvényesítéséről szóló pontos és világos rendelkezéseket. A Szovjetunió képviselője olyan cikkely beiktatását javasolta az emberi Jogokról szóló egyezménytervezetekbe, amely előírja minden nép ca míndm nemzet önrendelkezési Jogát. A nem önkormányzati területek kormányzásáért felelős államok legyenek kötelesek elősegíteni a jog érvényesítését. A tervezet rámulat minden á'laimnak arra n kötelességére ls, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek Jogát anyanyelvük használatára, továbbá azt a Jogot, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti iskolákkal, könyvtárakkal. múzeumokkal és egyéb kitúrt ntézményckkel rendelkezzenek. E. Roosevelt asszony, az USA képvise'öje képmutatóim kijelentelte. hogy az Egyesült Államok elismeri a népek és nemzetek önrendelkezési jogát. Ugyanakkor azonban „módosító javaslatot'" terjesztett elő. Ebben javasolja, hogy a népek és nemzetek önrendelkezési jogát „alkotmányos eljárásoknak mcgfe'elöen és más államok, valamint népek jogainak teljes figyelembevételével" érvényesítsék. Morozov elvtárs, a Szovjetunió képvHelöje leleplezte az USA arra irányuló mesterkedésejt, hogy különféle jogi fondorlattal, korlátozásokkal meghiúsítsa a népek és nemzetek önrendelkezési Jogára vonatkozó aján. lások kidolgozását Hangsúlyozta, hogy e jog érvényesítése amerikai, angol, francia, belga ós más gyarmatosítók polit'kai és gazdasági rabságában sínylődő százmilliók vágyainak és törekvéseinek fe'el meg. A szovjet határozattervezetet támogatta felszólalásában P. V. Koznlenko. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője, Egyiptom, L'banon, Pakisztán, Chile és több má.s ország képviselője is. Azmi bej, Egyiptom képviselője kijelentette, hogy a szovjet javaslatok ,,A gyarmati és a függő országok népeinek reményeit és vágyait tükrözik.* A szavazás során a szovjet Javaslathoz beterjesztett # amerikai „módosító Javaslatot" erös bírálat után a bizottság tagjainak túlnyomó többsége elutasította. Az emberi jogok bizottsága elfogadta a népek és a nemzetek önrendelkezési jogáról 6zóló cikkelylervezetet, amelynek alapjává a szovjet javaslatokat tették. A határozat szerint minden népnek és minjen nemzetnek önrendelkezési joga ketl hogy legyen, vagyis joga ahhoz hogy szr.btóon meghatározza politikai, gazdasági és kulturális státusát. Az a tervezet, amelyet Chile képviselője terjesztett elő, indítványozza, hogy az emberi jogokról szóló egyezménytervezetbe iktassák be a következő cikkelyt: „A népek önrendelkezési jogának magában kell foglalnia a természeti javaik és erőforrásaik feletti szuverenitásukat is- Semilyon esetben sem lehet megfosztani egyetlen népet sem saját létfenntartási eszközeitől olyan jogok alapján, amelye ket más államok formálnának azokra". Az USA. Anglia és Franciaország képviselői azzal az ürüggyel igyekeztek kiharcolni a chilei javas, lat elutasítását, hogy az „ellentmond a nemzetközi jogszabályoknak". Morozov elvtárs, a Szovjetunió képviselője a chilei javaslat mellett foglalt állást. Több konkrét tényt idézett arról, hogy nz imperialista hatalmak kl. fosztják a gyarmati és függő országok népeit. Egyiptom. Libanon Uruguay, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa ság, Lengyelország, Pakisztán és több más ország képviselője szintén támogatta a chilei javaslatot. A javaslatra tíz küldöttség szavazott, ellene hat. • • . PÁRTÉLET Eredményes munkát végez a Ládagyár alapfokú politikai iskolája, de még nem kielégítő a pártszervezet segítsége Május 24—25-én rendezik az MNDSZ III. kongresszusát Sa/tófogadáson számolt be a MNDSZ-ben a kongresszus előkészületeiről Vass Istvánné elvtársnő A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége sajtófogadást rendezett, amelyen Vass Istvánné elvtársnő, az MNDSZ főtitkára beszámolt az MNDSZ III. kongresszusának előkészületeiről. — Az MNDSZ május 24—25-én az Országházban tartja meg III. kongresszusát — mondotta. — A kongresszust az egész országban alapsa;rvi vezetőségválasztások, járási, kerületi, budapesti, városi, megyei küldöttértekezletek előzték meg. A vezetőségválasztás nagy javulást hozott munkánkban. Szervezeteink megerősödtek, az' asszonyok politikailag fejlődtek. 50—60 ezer akliva dolgozott a vezetőségválasztás alatt. Megjavult az agitáció színvonala: a csoportos agitáció, a kisgyűlésrk, a nőnapok megtartása mellett állandósult a családlátogatás, az egyéni agitáció. Az MNDSZ III. kongresszusa betetőzése lesz a demokratikus vezelősógválasztásoknak s át fogja tekinteni a magyar asszonyoknak az utóbbi négy évben megtelt fejlődését. Az MNDSZ most fejlődósének új szakaszához ért. Az üzemi szervezetek megszünlclétávcl a főfeladat ma a falusi és városi szervezetek erősítése, a dolgozó parasztasszonyok, háziasszonyok é® értelmiségi nők közti munka. Az MNDSZ feladata, hogy jó politikai és felvilágosító munkával a nők mind szélosebb tömegével értesse meg, hogy egyenjogúságuk gyakorlati megvalósulásának, a béke megvédésének útja: bekapcsolódás az ötévas terv végrehajtásába, a termelésbe, a társadalmi munkába. Szem előtt kell tartanunk munkánkban azt, amit Rákosi elvtárs mondott, hogy a mezőgazdasági munka döntően női munka. A kongresszusnak ulat kell mu* taimia azon a téren is, hogyan könynyíthetjük meg a dolgozó nők háztartási, gyermekneveléri munkáját, hogyan szélesíthetjük társadalmi kezdeményezésekkel' azokat az in* tézkedéseket, amelyekkel államunka dolgozó nők segítségére siet. A kongresszuson 600 küldött, 300 hallgató és 35 külföldi vendég vesz részt. A kongresszusra hazánkba érkezik a Szovjetunió küldöttsége, a többi között a Kínai Népköztársa, súg, Korea, a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Nyugat-Németország és Tunisz küldöttsége is. A kongresszus ünnepélyes megnyitóját május 23-án este a Városi Színházban tartják. A május 24—25-i tanácskozások napirendjén a főtitkári referátum, határozati javaslat, az MNDSZ új alapszabályainak ismertetése szerepel s megválasztják az országos vezetőséget. A kongresszus befejezése után fáklyás felvonulás ós békanagygyűlés losz a Kossuth Lajos-téren, majd utána utcabált éa szabadtéri kultúrműsort rendeznek. A külföldi vendégek egy része a kongresszus után még egy hétig tartózkodik Magyarországon, meglátogatja intézményeinket, üzemc'nket a részt vesz a június 1-i Nemzetközi Gyermeknapon. Azt a célt tűztük ki, hogy a kongresszusig 100 ezer új taggal erősítjük az MNDSZ sorait — hangoztatta, majd végül a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi konferencián szerzeit tapasztalatairól beszélt. Az egész konferencia egyhangúan vallotta: a gyermekek boldog életéhez elsősorban a békét kell biztosítani az egész világon. Leonardo da Vinciben a kiváló művész mellett a béke harcos hirdetőjét és az emberi haladás bajnokát ünnepeljük Emlékestet rendezett a szegedi egyetemek békebizottsága Alapfokú politikai iskoláinkon fontos anyagot tárgyalnak most: a klerikális reakció aknamunkáját, a Mindsacmly és Grősz-per tanulságait. Fontos ennek az anyagnak ismerete, mert a klerikális reakció felszabadulásunk óta mindent megkíséreli. hogy akadályozza munkánkat, gátolja fejlődésünket, sőt kísérletet lelt arra is, hogy megdöntse dolgozó népünk hatalmát. Ellene fordult a földreformnak, ellőne volt a bankok, gyárak államosításának, de napjainkban is szüntelenül támad, eredményeinkre tör. Most főként a Sztahánov-mozgalom, a munkavereeny és a termelőszövetkezeti mozgalom ellen indítja támadásait, hogy gátolja ötéves tervünk sikeres megvalósítását, A Ládagyár alapfokú politikai is. kólájának hétfői szemináriuma bebizonyította, hogy az üzem dolgozói tisztában vannak azzal, milyen aljas aknamunkát végez a klerikális reakció, * hogyan kell harcolnunk ellene. Gera elvtár.; hozzászólásában elmondotta; Mindszenty bízta meg Grőszt azzal, hogy folytassa azt az aknamunkát, amit ő elkezdett. — Gyűlölték a népet — mondotta Gera elvtárs — s céljuk az volt, hogy mindenáron, bármilyen eszközzel megdönt' ék a nép hatalmát. — Hatalmas birtokaik voltak, amit a földosztáskor felosztottak a nincstelen parasztság között —folytatta Lengyel elvtársad. •— Azért akarták a régi rendet, az urak hatalmát visszaállítani, hogy visszaszerezhessék hatalmas vagyonukat. Góré elvtárs arról be-zélt, hogy az imperialistákkal sil'ivcikeztek, népi demokráciánk ellen égéivel, tőlük kértek segítséget céljaik magvalósításához. Elmon 'otia, hegy Grőszék itl bent az országban is a nép ellenségem), a volt tőkésekkel, nagybirtokotokkal, kulákokkal sző vetkeztek. Ezekre számítottak tervük megvalósításában. A többi hozzászóló rámutatott hogy eabrikivül a jobboldali szociáldemokratákra s a parasztságnak arra a részére szú. mílotlak, akiket a klerikális reakció a vallás lcp'e alatt igyekezett szolgálatába állítani. i.. A hallgolók megártották a per tanulságait. Ezt bizonyítja az is. hogy helyesen mutattak rá az éberség fontosságára, elmondották, hogy egy pillanatra sem szabad megszüntetni a harcot n klerikális reakció ellen. — Mi úgy harcolunk az ellenség ellen — mondotta Prohászka elvtárs —, hogy fokozzuk termelésünket az üzemben és maradélt 1atanul teljesítjük tervünket, Brinkus elvtárs a szeminárium vezetője összefoglalójában elmondotta azt, amiről az elvtársak megfeledkeztek. Rámutatott arra, hogy Mindszontyéket, Grőszéket pártunk segítségével. Rákösd elvlárs vezeté sével leplezték le. — Fontos ez tudni mindenkinek — mondotta —, mert azt, hogy ma békében élhetünk, zavartalanul termelnek a gyárait, emelkedik az életszínvonalunk, készülhetünk a nyolcadik szabad május elsejére, pártáinknak ég Rákosi elvtársnak köszönhetjük, aki éberen vigyáz szabadságunkra. Az összefoglalóban helyesem mutatott rá arra is, hogy az ellenséget csak úgy tudjuk leleplezni, ha felismerjük. Azonban ahhoz. hogy fel tudjuk ismerni az ellenséget, ébereknek. politikailag képzelteknek ketl lennünk. Ezért fontos számunkra, hogy tanuljunk és részvrnrvünk a-, oktatásban. Az elvtársak általában jól felkészültek az anyagból, e az igen érdekelte őket. Gyűlöletlel, megvetéssel beszéltek a klerikális reakció aljas gaztetteiről. A szeminárium hiányossága, hogy sok elvtárs még mindig nem készít rendszeresen jegyzetet, pedig Brinkus elvlárs minden alkalommal felhívja figye'müket a jegyzetelés fontosságára. Vannak olyanok is. mint Hegyközi és Busa elvtárs.. Török és Lengyel elvtársnő nkik ponto~an e'készílik jegyzeteiket. Ez a mostani szemináriumon is meglátszott feleleteikben, ök voltak a szeminárium legaktívabb résztvevői. Közéjük tartozik még Gera elvtárs is, ki szintén a szeminárium egyik legaktívabb hallgatója, pedig az oktatási év megindulásakor kemény munka volt Gera e'vtársat meggyőzni a tanulás fontosságáról. — Én már öreg vagyok tanulni, hagyjatok békén —* hajtogatta a népnevelőknek. De a kitartó neI velőmunkának meg lett az eredj ménye. Azóta megváltozott Gera elvtárs véleménye is a tanulásról, j Pontosan eljár a szemináriumokra, alaposan felkészül és már jegyzeteket is készít Nem mondhatjuk azonban ugyanezt Kispéter Istvánról, az üzem egyik sztahánovistájáról. A fiatal szlahánovista hacsak teheti, kibújik a tanulás a'ól. Most sem jelent meg ai oktatáson. Szégyen ez ránézve. hiszen neki nemcsak e> termelésben, hanem a tanulásban is páldát kellene mulatnia. A szemináriumról azonban nemcsak Kispéter elvtárs hiányzott hanem rajta kivül még négyen. Állandóan van hiányzó, hol több, hol kevesebb. Ez az üzemi pártvezetőrég hibája. Nem fordítanak elég gondot az oktatásra, nem mozgósítják a népnevelőket a lemorzsolódás elleni harcra. Sőt a pártvezetőség engedélyével kullúrpróbákad tartol lak oktatási napon s emiatt a fiatalok elmaradtak a politikai oktatásról. Brinkus elvtárs már többször figyelmeztette ezekre a hibákra a pártvezetőséget, de még mindig j nem segítik eléggé munkáját. Brinkus elvlárs igyekszik mindent megtenni azért, hogy szemináriumának hallgatói minél na-1 gyobb számmal jelenjenek meg és minél jobb eredményt érjenek el a tanulásban. Amint ez a szeminárium és a jövő heti anyagból megtartott k;s e'őadása is bizonyította, alaposan felkészül az anyagból. Kisegítő kérdései nagyban megkönnyítették az anyag alapos megtárgya'ását, összefoglalói kie"é~zíte!ték a hozzászólásokat, előadása megkönnyítette a következő 1 anyag feldolgozását a hallgatók számára. A pártvezetóség feladata, hogy a jövőben több segítséget nyújtson Brinkus elvtárs munkájához és harcoljon azért, hogy a hátralévő szemináriumokon megszűnjék a hiányzás és javuljon a szeminárium színvona'a is. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa n „TÁRTÖS BEilEERI, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT a Szerdán este rendezte a szegedi egyetemek békebizottsága a városi békebizottság támogatásával Leonardo da Vinci eml'dloestjét az egyetem Ady-téri épületének nagy előadótermében. A zsúfolásig megtett teremben a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a magasszfnvonalú, érdekes előadásokat. Dr. Kalmár László elvtárs, Kossuth.di.jas egyetemi tanár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Béke Vl'églanúcs határozata, melynek értelmében az egész haladó emberisig megUnncpIl Leonardo th Vinci születésének Jjtszázaillk évfordulóját, a béreimre fontos fegyvere s ezt a fegyvert forgatja a szegcdi egyetemek békebizottsága ennek az estnek a megrendezésével. Az első előadási dr. Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár tartotta: „Leonardo da Vinci, az ember és a művész" címmel, — Azt a kort — mondotta töb. bek között —. melyben Leonardo da Vinci éli. Engels a legnagyobb haladó irányú forradalom korának nevezte. A feudális termelési rendről a polgári termelési rendszerre való fokozatos áttérésről van szó, ami először Olaszországban olyan híres selyem- ús posztógyártással foglalkozó városokban indult meg, nmilyenek Firenze és Milánó voltak. Itt az ipnrosodás már megteremtett egy kezdetleges manufaktúrát és egyrészt felébresztette az iparosodás szolgálatába állítandó természeti erök és törvények kutatása iránt való érdek'ődést, másrészt az ember és ember közötti viszonyt mind fesztelenebbé tette, mert megszabadította a hűbériség merev korlátaitól. — E forrn "h'ml változás kettős következménye — a természet kutatása, amihez az emberi test megismerését ls hozzá kell számítenunk és az érdeklődés minden embert tevéken-ség. a munka és az e«y-,á*,,oz va'ó viszony le-klllönbüzőbb megnyl'n'k-z'aa! Iránt —' a mnga kiorában senkinél sem tükröződ'k olyan é'csen, mint Leonardo da Vincinél, Az előadás, melyet Leonardo da Vinci életét és művelt bemutató képek színesítettek, a hallgatóság elé tárta a renaissancc szellemi óriásának életét kisgyermek korától halá'áig. Megismertük az emberi és művészi szabadság bajnokát, nk'i — ha kora szokásai Szerint kénytelen is volt fejedelmek szolgálatúba szegődni. Igv k állott fel egy fzben: „Inkább meghalni, mtnf a szabadságot elveszteni!" — Leonardo da Vinci kevés művet alkotott —< fejezte be előadását Kollay professzor —, de azok olyanok. hogy csodálattal, állunk meg elöltük, hogy szemléljük tökéletességüket. „Nem fordul hátra, ki csillagra szegzi szemét!" — ez volt Leonardo jelmondata. Benne ma, mikor számunkra megszűntek a korlátok, melyek Leonardo művészelének teljes kifejlését megakadályozták. Igazán ünnepelhetjük a kiváló művész mellett a béke harcos hirdetőjét és az emberi ha'ndás egyik legklvá'óbb bajnokát Az előadás után Kenéz Ernő ope_ raénekes, a szegedi Nemzeti Színház tagja Papp Román hárfakisérete mellett Pergolese: „Nina", Giordanii: „Caro Mio Ben" és Respighi: „TorneMalricc" müveit énekelet. A közönség lelkes tapssal ünnepelte a két művész kitűnő előadását. Dr. Gellért Andor egyetemi tanár „Leonardo dn Vinci, a boncolástan úttörője" cimen beszélt. Elmondottá, hogy abbnn a korban, amikor az anatómiára még fokozottabban ránehezedett az egyházi reakció, mint más tudományokra, Leonardo valóban úttörő munkát végzett. Kutatta, hogy milyen az emberi test. hogyan működik, hogyan fejlődik. Lelkiismeretes rajzai az emberi szervezetről nemcsak művészi, hanem anatómiai szempontból is pontosak. Működésével n materialista tudományos kutatás és a haladás, tehát az egész emberiség ügyét szolgá ta, Dr. Szalai László egyetemi docens Leonardo da Vinciről, a ter. nrészettudósról tartott előadást. Leonardo a természettudományok terén is úttörő munkát végzett. Nagy természettudományi munkán dolgozott, melyet azonban a háborús események elpusztítottak éppenúgy, mint Milánóban késziltö. tervezett lovpsszobrának hatalmas gipszmodeiljét Leonardo, akmel: életműve sokat szenvedett az akkori háborús pusztításoktól, aktivan kivette részét a háború ellen folyó küzdelemből. Mi ma a békéért harco'unk az amerikai imperialisták elten, akik az emberi kultura nagy alkotásai ellen törnek és ezért mél. tán tekintjük harcunkban elő. dünknek Leonardo da Vincit. Az előadások után dr. Kalmár László elvtárs. Kossuth-díjas' professzor ünnepélyesen megnyitotta a Leonardo da Vinci kiállítást, A kiállítás egyébként az egyetem Dugonics-téri központi épületében április 30.ig díjmentesen megtekinthető, _ - | ; •