Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-25 / 96. szám

2 PÉNTEK, 1052. ÁPRILIS 2». Minden népnels és nemzetnek joga van ahhoz9 hogy szabadon meghatározza poíitikai9 gazilasági és kulturális helyzetet Az ENSZ emberi jogok bizottságának ülésén az USA fondorlatai el!enére is elfogadták a szovjet javaslat alapján a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról szóló cikkelylervezetet New-York fTASZSZ). New-York­ban most folvik it emberi jogok bizottságának 8. ülésszaka, ame­lyet az ENSZ-kö/.gyűlófl 0. ülés­eznka az embert Jogokról szóló nemzetközi egyezménytervezetek előkészítésével bízott meg. A népek és nemzetek önrendel­kezési jogáról szóló kérdéssel kap­csolatban a Szovjetunió és az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselői — Lengye ország. Egyip­tom, Pakisztán, Libanon, India, Chiíe és más országok képvisele­teinek támogatásával szorgalmaz­tak hogy az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezménytervezetek foglalják magukban a népek és nemzetek önrendelkezési jogának feltéllen elismeréséről éa érvénye­sítéséről szóló pontos és világos rendelkezéseket. A Szovjetunió képviselője olyan cikkely beiktatását javasolta az emberi Jogokról szóló egyez­ménytervezetekbe, amely elő­írja minden nép ca míndm nemzet önrendelkezési Jogát. A nem önkormányzati területek kormányzásáért felelős államok legyenek kötelesek elősegíteni a jog érvényesítését. A tervezet rá­mulat minden á'laimnak arra n kö­telességére ls, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek Jogát anya­nyelvük használatára, továbbá azt a Jogot, hogy a nemzeti kisebbsé­gek nemzeti iskolákkal, könyvtá­rakkal. múzeumokkal és egyéb ki­túrt ntézményckkel rendelkezzenek. E. Roosevelt asszony, az USA képvise'öje képmutatóim kijelen­telte. hogy az Egyesült Államok el­ismeri a népek és nemzetek önren­delkezési jogát. Ugyanakkor azon­ban „módosító javaslatot'" terjesz­tett elő. Ebben javasolja, hogy a népek és nemzetek önrendelkezési jogát „alkotmányos eljárásoknak mcgfe'elöen és más államok, vala­mint népek jogainak teljes figye­lembevételével" érvényesítsék. Morozov elvtárs, a Szovjetunió képvHelöje leleplezte az USA arra irányuló mesterkedésejt, hogy különféle jogi fondorlat­tal, korlátozásokkal meghiúsítsa a népek és nemzetek önrendel­kezési Jogára vonatkozó aján. lások kidolgozását Hangsúlyozta, hogy e jog érvénye­sítése amerikai, angol, francia, belga ós más gyarmatosítók poli­t'kai és gazdasági rabságában síny­lődő százmilliók vágyainak és tö­rekvéseinek fe'el meg. A szovjet határozattervezetet támogatta felszólalásában P. V. Koznlenko. az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság képviselője, Egyiptom, L'banon, Pakisztán, Chile és több má.s ország képviselője is. Azmi bej, Egyiptom képviselője ki­jelentette, hogy a szovjet javaslatok ,,A gyar­mati és a függő országok né­peinek reményeit és vágyait tükrözik.* A szavazás során a szovjet Ja­vaslathoz beterjesztett # amerikai „módosító Javaslatot" erös bírálat után a bizottság tagjainak túlnyo­mó többsége elutasította. Az emberi jogok bizottsága elfo­gadta a népek és a nemzetek önren­delkezési jogáról 6zóló cikkelylerve­zetet, amelynek alapjává a szovjet javaslatokat tették. A határozat szerint minden népnek és minjen nemzetnek önrendelkezési joga ketl hogy legyen, vagyis joga ahhoz hogy szr.btóon meghatározza politi­kai, gazdasági és kulturális státusát. Az a tervezet, amelyet Chile kép­viselője terjesztett elő, indítványoz­za, hogy az emberi jogokról szóló egyezménytervezetbe iktassák be a következő cikkelyt: „A népek önrendelkezési jogának magában kell foglalnia a természeti javaik és erőforrásaik feletti szuve­renitásukat is- Semilyon esetben sem lehet megfosztani egyetlen né­pet sem saját létfenntartási eszkö­zeitől olyan jogok alapján, amelye ket más államok formálnának azokra". Az USA. Anglia és Franciaor­szág képviselői azzal az ürüggyel igyekeztek kiharcolni a chilei javas, lat elutasítását, hogy az „ellent­mond a nemzetközi jogszabályok­nak". Morozov elvtárs, a Szovjetunió képviselője a chilei javaslat mellett foglalt állást. Több konkrét tényt idézett arról, hogy nz imperialista hatalmak kl. fosztják a gyarmati és függő országok népeit. Egyiptom. Libanon Uruguay, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa ság, Lengyelország, Pakisztán és több más ország képviselője szintén támogatta a chilei javaslatot. A ja­vaslatra tíz küldöttség szavazott, ellene hat. • • . PÁRTÉLET Eredményes munkát végez a Ládagyár alapfokú politikai iskolája, de még nem kielégítő a pártszervezet segítsége Május 24—25-én rendezik az MNDSZ III. kongresszusát Sa/tófogadáson számolt be a MNDSZ-ben a kongresszus előkészületeiről Vass Istvánné elvtársnő A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége sajtófogadást rendezett, amelyen Vass Istvánné elvtársnő, az MNDSZ főtitkára beszámolt az MNDSZ III. kongresszusának elő­készületeiről. — Az MNDSZ május 24—25-én az Országházban tartja meg III. kongresszusát — mondotta. — A kongresszust az egész országban alapsa;rvi vezetőségválasztások, já­rási, kerületi, budapesti, városi, megyei küldöttértekezletek előzték meg. A vezetőségválasztás nagy ja­vulást hozott munkánkban. Szerve­zeteink megerősödtek, az' asszonyok politikailag fejlődtek. 50—60 ezer akliva dolgozott a vezetőségválasz­tás alatt. Megjavult az agitáció színvonala: a csoportos agitáció, a kisgyűlésrk, a nőnapok megtartása mellett állandósult a családlátoga­tás, az egyéni agitáció. Az MNDSZ III. kongresszusa betetőzése lesz a demokratikus vezelősógválasztások­nak s át fogja tekinteni a magyar asszonyoknak az utóbbi négy évben megtelt fejlődését. Az MNDSZ most fejlődósének új szakaszához ért. Az üzemi szerveze­tek megszünlclétávcl a főfeladat ma a falusi és városi szervezetek erősí­tése, a dolgozó parasztasszonyok, háziasszonyok é® értelmiségi nők közti munka. Az MNDSZ feladata, hogy jó politikai és felvilágosító munkával a nők mind szélosebb tö­megével értesse meg, hogy egyen­jogúságuk gyakorlati megvalósulá­sának, a béke megvédésének útja: bekapcsolódás az ötévas terv végre­hajtásába, a termelésbe, a társa­dalmi munkába. Szem előtt kell tar­tanunk munkánkban azt, amit Rá­kosi elvtárs mondott, hogy a mező­gazdasági munka döntően női mun­ka. A kongresszusnak ulat kell mu* taimia azon a téren is, hogyan köny­nyíthetjük meg a dolgozó nők ház­tartási, gyermekneveléri munkáját, hogyan szélesíthetjük társadalmi kezdeményezésekkel' azokat az in* tézkedéseket, amelyekkel államunka dolgozó nők segítségére siet. A kongresszuson 600 küldött, 300 hallgató és 35 külföldi vendég vesz részt. A kongresszusra hazánkba érkezik a Szovjetunió küldöttsége, a többi között a Kínai Népköztársa, súg, Korea, a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Nyugat-Németország és Tunisz küldöttsége is. A kon­gresszus ünnepélyes megnyitóját május 23-án este a Városi Színház­ban tartják. A május 24—25-i ta­nácskozások napirendjén a főtitkári referátum, határozati javaslat, az MNDSZ új alapszabályainak ismer­tetése szerepel s megválasztják az országos vezetőséget. A kongresszus befejezése után fáklyás felvonulás ós békanagygyűlés losz a Kossuth Lajos-téren, majd utána utcabált éa szabadtéri kultúrműsort rendeznek. A külföldi vendégek egy része a kon­gresszus után még egy hétig tartóz­kodik Magyarországon, meglátogat­ja intézményeinket, üzemc'nket a részt vesz a június 1-i Nemzetközi Gyermeknapon. Azt a célt tűztük ki, hogy a kon­gresszusig 100 ezer új taggal erősít­jük az MNDSZ sorait — hangoz­tatta, majd végül a bécsi nemzet­közi gyermekvédelmi konferencián szerzeit tapasztalatairól beszélt. Az egész konferencia egyhangúan val­lotta: a gyermekek boldog életéhez elsősorban a békét kell biztosítani az egész világon. Leonardo da Vinciben a kiváló művész mellett a béke harcos hirdetőjét és az emberi haladás bajnokát ünnepeljük Emlékestet rendezett a szegedi egyetemek békebizottsága Alapfokú politikai iskoláinkon fontos anyagot tárgyalnak most: a klerikális reakció aknamunkáját, a Mindsacmly és Grősz-per tanul­ságait. Fontos ennek az anyagnak ismerete, mert a klerikális reakció felszabadulásunk óta mindent meg­kíséreli. hogy akadályozza munkán­kat, gátolja fejlődésünket, sőt kí­sérletet lelt arra is, hogy megdöntse dolgozó népünk hatalmát. Ellene fordult a földreformnak, ellőne volt a bankok, gyárak államosításának, de napjainkban is szüntelenül támad, eredményeinkre tör. Most főként a Sztahánov-mozgalom, a munkaver­eeny és a termelőszövetkezeti moz­galom ellen indítja támadásait, hogy gátolja ötéves tervünk sikeres megvalósítását, A Ládagyár alapfokú politikai is. kólájának hétfői szemináriuma be­bizonyította, hogy az üzem dolgozói tisztában vannak azzal, milyen al­jas aknamunkát végez a klerikális reakció, * hogyan kell harcolnunk ellene. Gera elvtár.; hozzászólásában el­mondotta; Mindszenty bízta meg Grőszt azzal, hogy folytassa azt az aknamunkát, amit ő elkezdett. — Gyűlölték a népet — mondotta Gera elvtárs — s céljuk az volt, hogy mindenáron, bármilyen esz­közzel megdönt' ék a nép hatalmát. — Hatalmas birtokaik voltak, amit a földosztáskor felosztottak a nincstelen parasztság között —foly­tatta Lengyel elvtársad. •— Azért akarták a régi rendet, az urak ha­talmát visszaállítani, hogy vissza­szerezhessék hatalmas vagyonukat. Góré elvtárs arról be-zélt, hogy az imperialistákkal sil'ivcikeztek, népi demokráciánk ellen égéivel, tő­lük kértek segítséget céljaik magva­lósításához. Elmon 'otia, hegy Grő­szék itl bent az országban is a nép ellenségem), a volt tőkésekkel, nagybirtokotokkal, kulákokkal sző vetkeztek. Ezekre számítottak ter­vük megvalósításában. A többi hoz­zászóló rámutatott hogy eabrikivül a jobboldali szociáldemokratákra s a parasztságnak arra a részére szú. mílotlak, akiket a klerikális reakció a vallás lcp'e alatt igyekezett szol­gálatába állítani. i.. A hallgolók megártották a per tanulságait. Ezt bizonyítja az is. hogy helyesen mutattak rá az éberség fontosságá­ra, elmondották, hogy egy pilla­natra sem szabad megszüntetni a harcot n klerikális reakció ellen. — Mi úgy harcolunk az ellenség ellen — mondotta Prohászka elv­társ —, hogy fokozzuk termelésün­ket az üzemben és maradélt 1atanul teljesítjük tervünket, Brinkus elvtárs a szeminárium ve­zetője összefoglalójában elmondotta azt, amiről az elvtársak megfeled­keztek. Rámutatott arra, hogy Mindszontyéket, Grőszéket pártunk segítségével. Rákösd elvlárs vezeté sével leplezték le. — Fontos ez tudni mindenkinek — mondotta —, mert azt, hogy ma békében élhetünk, zavartalanul ter­melnek a gyárait, emelkedik az élet­színvonalunk, készülhetünk a nyolca­dik szabad május elsejére, pártáink­nak ég Rákosi elvtársnak köszön­hetjük, aki éberen vigyáz szabadsá­gunkra. Az összefoglalóban helye­sem mutatott rá arra is, hogy az ellenséget csak úgy tudjuk lelep­lezni, ha felismerjük. Azonban ah­hoz. hogy fel tudjuk ismerni az el­lenséget, ébereknek. politikailag képzelteknek ketl lennünk. Ezért fontos számunkra, hogy tanuljunk és részvrnrvünk a-, oktatásban. Az elvtársak általában jól fel­készültek az anyagból, e az igen érdekelte őket. Gyűlöletlel, megvetéssel beszéltek a klerikális reakció al­jas gaztetteiről. A szeminárium hiányossága, hogy sok elvtárs még mindig nem készít rendszeresen jegyzetet, pe­dig Brinkus elvlárs minden alka­lommal felhívja figye'müket a jegyzetelés fontosságára. Vannak olyanok is. mint Hegyközi és Busa elvtárs.. Török és Lengyel elvtárs­nő nkik ponto~an e'készílik jegy­zeteiket. Ez a mostani szeminári­umon is meglátszott feleleteikben, ök voltak a szeminárium legak­tívabb résztvevői. Közéjük tar­tozik még Gera elvtárs is, ki szin­tén a szeminárium egyik legaktí­vabb hallgatója, pedig az oktatási év megindulásakor kemény munka volt Gera e'vtársat meggyőzni a tanulás fontosságáról. — Én már öreg vagyok tanulni, hagyjatok békén —* hajtogatta a népnevelőknek. De a kitartó ne­I velőmunkának meg lett az ered­j ménye. Azóta megváltozott Gera elvtárs véleménye is a tanulásról, j Pontosan eljár a szemináriumokra, alaposan felkészül és már jegyze­teket is készít Nem mondhatjuk azonban ugyan­ezt Kispéter Istvánról, az üzem egyik sztahánovistájáról. A fiatal szlahánovista hacsak teheti, kibú­jik a tanulás a'ól. Most sem jelent meg ai oktatáson. Szégyen ez rá­nézve. hiszen neki nemcsak e> ter­melésben, hanem a tanulásban is páldát kellene mulatnia. A szemináriumról azonban nemcsak Kispéter elvtárs hiányzott hanem rajta kivül még négyen. Állandóan van hiányzó, hol több, hol kevesebb. Ez az üzemi pártvezetőrég hibája. Nem fordítanak elég gondot az ok­tatásra, nem mozgósítják a népne­velőket a lemorzsolódás elleni harcra. Sőt a pártvezetőség enge­délyével kullúrpróbákad tartol lak oktatási napon s emiatt a fiatalok elmaradtak a politikai oktatásról. Brinkus elvtárs már többször fi­gyelmeztette ezekre a hibákra a pártvezetőséget, de még mindig j nem segítik eléggé munkáját. Brinkus elvlárs igyekszik min­dent megtenni azért, hogy szemi­náriumának hallgatói minél na-1 gyobb számmal jelenjenek meg és minél jobb eredményt érjenek el a tanulásban. Amint ez a sze­minárium és a jövő heti anyagból megtartott k;s e'őadása is bizonyí­totta, alaposan felkészül az anyag­ból. Kisegítő kérdései nagyban megkönnyítették az anyag alapos megtárgya'ását, összefoglalói ki­e"é~zíte!ték a hozzászólásokat, elő­adása megkönnyítette a következő 1 anyag feldolgozását a hallgatók számára. A pártvezetóség feladata, hogy a jövőben több segítséget nyújtson Brinkus elvtárs munkájához és harcoljon azért, hogy a hátralévő szemináriumokon megszűnjék a hiányzás és javuljon a szeminárium színvona'a is. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa n „TÁRTÖS BEilEERI, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT a Szerdán este rendezte a szegedi egyetemek békebizottsága a városi békebizottság támogatásával Leo­nardo da Vinci eml'dloestjét az egye­tem Ady-téri épületének nagy elő­adótermében. A zsúfolásig megtett teremben a közönség nagy érdeklő­déssel hallgatta a magasszfnvonalú, érdekes előadásokat. Dr. Kalmár László elvtárs, Kos­suth.di.jas egyetemi tanár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Béke Vl'églanúcs határozata, melynek értelmében az egész haladó emberisig megUnncpIl Leonardo th Vinci születésének Jjtszázaillk évfordulóját, a bére­imre fontos fegyvere s ezt a fegyvert forgatja a szegcdi egyetemek békebizottsága ennek az estnek a megrendezésével. Az első előadási dr. Koltay-Kast­ner Jenő egyetemi tanár tartotta: „Leonardo da Vinci, az ember és a művész" címmel, — Azt a kort — mondotta töb. bek között —. melyben Leonardo da Vinci éli. Engels a legnagyobb haladó irányú forradalom korának nevezte. A feudális termelési rend­ről a polgári termelési rendszerre való fokozatos áttérésről van szó, ami először Olaszországban olyan híres selyem- ús posztógyártással foglalkozó városokban indult meg, nmilyenek Firenze és Milánó vol­tak. Itt az ipnrosodás már meg­teremtett egy kezdetleges manufak­túrát és egyrészt felébresztette az iparosodás szolgálatába állítandó természeti erök és törvények kuta­tása iránt való érdek'ődést, más­részt az ember és ember közötti vi­szonyt mind fesztelenebbé tette, mert megszabadította a hűbériség merev korlátaitól. — E forrn "h'ml változás kettős következménye — a természet kutatása, amihez az emberi test megismerését ls hozzá kell számítenunk és az érdeklődés minden embert tevéken-ség. a munka és az e«y-,á*,,oz va'ó viszony le-klllönbüzőbb meg­nyl'n'k-z'aa! Iránt —' a mnga kiorában senkinél sem tükröződ'k olyan é'csen, mint Leo­nardo da Vincinél, Az előadás, melyet Leonardo da Vinci életét és művelt bemutató ké­pek színesítettek, a hallgatóság elé tárta a renaissancc szellemi óriásá­nak életét kisgyermek korától ha­lá'áig. Megismertük az emberi és művészi szabadság bajnokát, nk'i — ha kora szokásai Szerint kénytelen is volt fejedelmek szolgálatúba sze­gődni. Igv k állott fel egy fzben: „Inkább meghalni, mtnf a sza­badságot elveszteni!" — Leonardo da Vinci kevés mű­vet alkotott —< fejezte be előadását Kollay professzor —, de azok olya­nok. hogy csodálattal, állunk meg elöltük, hogy szemléljük tökéletes­ségüket. „Nem fordul hátra, ki csil­lagra szegzi szemét!" — ez volt Leonardo jelmondata. Benne ma, mikor számunkra megszűntek a korlátok, melyek Leonardo művé­szelének teljes kifejlését megakadá­lyozták. Igazán ünnepelhetjük a kiváló művész mellett a béke harcos hirdetőjét és az emberi ha'ndás egyik legklvá'óbb bajnokát Az előadás után Kenéz Ernő ope_ raénekes, a szegedi Nemzeti Szín­ház tagja Papp Román hárfakisére­te mellett Pergolese: „Nina", Gior­danii: „Caro Mio Ben" és Respighi: „TorneMalricc" müveit énekelet. A közönség lelkes tapssal ünnepelte a két művész kitűnő előadását. Dr. Gellért Andor egyetemi ta­nár „Leonardo dn Vinci, a bonco­lástan úttörője" cimen beszélt. El­mondottá, hogy abbnn a korban, amikor az anatómiára még foko­zottabban ránehezedett az egyházi reakció, mint más tudományokra, Leonardo valóban úttörő munkát végzett. Kutatta, hogy milyen az emberi test. hogyan működik, ho­gyan fejlődik. Lelkiismeretes rajzai az emberi szervezetről nemcsak művészi, hanem anatómiai szem­pontból is pontosak. Működésével n materialista tu­dományos kutatás és a haladás, tehát az egész emberiség ügyét szolgá ta, Dr. Szalai László egyetemi do­cens Leonardo da Vinciről, a ter. nrészettudósról tartott előadást. Leonardo a természettudományok terén is úttörő munkát végzett. Nagy természettudományi munkán dolgozott, melyet azonban a hábo­rús események elpusztítottak ép­penúgy, mint Milánóban késziltö. tervezett lovpsszobrának hatalmas gipszmodeiljét Leonardo, akmel: életműve sokat szenvedett az akkori háborús pusztításoktól, aktivan ki­vette részét a háború ellen folyó küzdelemből. Mi ma a békéért harco'unk az ameri­kai imperialisták elten, akik az emberi kultura nagy alko­tásai ellen törnek és ezért mél. tán tekintjük harcunkban elő. dünknek Leonardo da Vincit. Az előadások után dr. Kalmár László elvtárs. Kossuth-díjas' pro­fesszor ünnepélyesen megnyitotta a Leonardo da Vinci kiállítást, A kiállítás egyébként az egyetem Dugonics-téri központi épületében április 30.ig díjmentesen megte­kinthető, _ - | ; •

Next

/
Oldalképek
Tartalom