Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-22 / 93. szám

A Német Szocialista Egjvégpárt Központi Bizottságának felhívása A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a takarékbetétekről cs a takarékhetétesek jogairól ünnepélyesen megnyílt Szegeden a I»arwln-kiállitas A 2 M D P CSÖNG RADME GYE I PA RT B ! Z OTT S AGAN A K . L A VIII ÉY'F. !»:t. SZÁM AI1A 5(1 FILLÉR KEDD, 1952, ÁPRILIS 22. MOZDULJON MEG I 00LG0ZÚ PIRISZTSftG IS MDIUS I-RE Nyolc éve még csupán! Akit nem fcipelt el a germánná vedlett hata­lom, hogy az értelmetlen háborúban elpusztítsa, az biztató reményekkel készült a nagy harci ünnepre. A munkásck példájára a csongrádme­gyei kubikosok, nincstelen parasz­tok, apróbirtokosok és középgazdák csikorgatták fogaikat a fasiszta rendszer rekvirálóira, akik utolsó zsák búza miatt is szétverték a lá­dafiát és kidobálták a kétnapos cse­csemő bölcsőjét. Jurcsek, a paprika, jancsi-minisater egyszerre két le­gyet akart ütni: minél többet össze­raboltni Hitlernek a háború elnyuj­tására, ugyanakkor éhséggel kény­szeríteni a falusi szegénységet arra, hogy május 1-én is felvegyék a munkát. De a szentesi kubikosok parázsló gyűlölettel sziszegték oda az ünneplők után szaglászó kopók­nak: „Bosszúnk a győzelem lesz!" Micsoda szörnyű idők voltak! Az iires kamrák úgy ásítottak az éh­ség-könnyes gyermekszemekbe, mint a megásott temetőgödör. Az irdat­lan sivárságban és kiszolgáltatott­ságban csak a virágos május 1 adott erőt, biztatást: Csak néhány hónap még... Addig dugdoss el, rejtg el mindent, amit lehet! A győzelem, a bosszú nem késett. Sztálin seregei nyomán felfakadt az új élet, a szabad május. A falu fel­szabadult népe megmozdult, hogy ennivalót adjon az éhező főváros­nak. Azóta felépítettünk egy „év­századot". A munká3-paraszt szö­vetség eredményeképpen húsz gép­állomás született Csongrád megyé­ben. Kaptunk egy Szegedi Textil­művet, Mérleggyárat, gyapotfeldol­gozót emeltünk Vásárhelyen, sutba­dobtuk a jegyrendszetrt. Mindezt ágért érhettük el, mert a párt ne­velte munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztok is többet termel­lek a mult esztendőben. Iparunk 1951-ben 30.1 százalékkal többet ter­melt, mint 1950-ben és az 1952 első negyedévi tervet is 101.7 százalékra [teljesítette. Az üzemekben egyre jobban állandósul a munkaverseny — a munkások így bosszulják meg a multat. A munkások nem felejte­nek! Április 4 után tovább szapo­rodtak a május 1-i munkafelajánlá­Eok az ötéves tervért, a szocialista mezőgazdaságért. Nem maradhat el a munkásosz­tály mögött a dolgozó parasztság sem, akinek elsősorban érdeke a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése. A nyolc év előtti május 1-ék harci lendülete ma mégjobban buz­dítson. Az idei felszabadulás ünnepe Után egy kissé lelanyhultak a szer­számot forgató kezek. Amint a be­gyűjtési minisztérium a napokban megállapította, csökkent a begyűj­tés irama ia Megyénkben április 14-én még alig 59 százalékra állt a félévi hízóbegyüjtés. Pedig most nem a háború továbbfolytatására kell a zsiradék, hanem a béke vé­delmezésére. A vetéssel sem túlsá­gosan dicsekedhetünk. Gera Antal azt írja a makói Viharsarok-tszcs­ből, hogy még mindig a hagymara­kással bajlódnak, noha már kaparni kellene. A május 1-i munkafel­ajánlások is ritkábbak, mint az áp­rilis 4.-iek voltak. Miért? A harc nem szűnt meg a Juresek­féle népnyomorítók etzavarásával. Sűrj változatban, de ugyanolyan éles formában folytatódik és egyre job­ban fokozódik. A kulákok — akik annakidején csendőrkézre adták a május 1-i tüntetés résztvevőit — most renyheségre, munkáhalogatás­ra bujtogatnak, ők tudják, hogy miért. Ez az ország nem nekik épül, hanem a dolgozóknak. A falu es­küdt ellenségei nem szánthatnak a gépállomás traktorával, nem kap­hatnak semmiféle jogot, nem basás­kodhatnak többé. A kulákoknál te­hát érthető, ha a törvény ellen uszítanak, meg lehet őket érteni. De nem lehet megérteni Kispál János sszékkutasi tszcs-tagot, aki törvény­ellenesen leölte sertését akkor, ami­kor a párt, a népi demokrácia tette lehetővé, hogy emberi magaslatra emelkedjék. Nem lehet megérteni a szikáncsi Rácz Ferenc-tszcs tagjait, amikor a napokban még — ahogy Héjjá Istvánné mondotta — a zab­vetéssel töltötték az időt. Jövőnket, féltett családi otthonunkat nem le­het megvédeni szószaporítással, csak kemény, hétköznapi tettekkel. Mit sem ér — igaza volt Petőfinek — „Ha a nyelv mozog, a kéz pihen". Ezzel nem jutunk messzire. Mun­kára, elszánt küzdelemre van szük­ségünk a legkisebb csongrádmegyei faluban is, hogy ebben a tavaszi üt­közetben kultivátorral, kapával, szi lárd állami és munkafegyelemmel kényszerítsük futásra a megvert el­lenséget. Mozduljon meg a falu május l-re! Lángoljon fel a begyűjtési és mezőgazdasági munkaverseny lelke, sedésének tüze olyan magasra, hogy a harcosmultú Viharsarok méltó le­gyen nagy pártunk bizalmára. Kö­szünjük meg Rákosi elvtársnak a szabad május elsejéket úgy, ahogy a szegedi Tombác István nyolc hol­das középparaszt megköszönte egész évi baromfibeadásának 800 száza­lékos teljesítésével. Énekeljük együtt az új költővel valamennyien: „Kö­szönöm ruhám — rongyban jártam — s hogy eldobhattam rossz cipőm. Köszönöm igaz becsülettel minden aprónyi örömöm". Felszabadulásunk ünnepnapján ezer csongrádmegyei dolgozó pa­raszt kapott díosérö oklevelet az első negyedévi begyűjtési tervé­nek túlteljesítéséért. Ezek közül nyolcszázötvenen még olt a juta­lomkiosztás 6zinhelyén újabb mun­kafelajánlást tettek május l-re. őket kell példaképnek tekinteni, velük együtt kell felsorakozni a munka és kötelességteljesítés frontján a munkásosztály mögé. Gémes Jánosné maroslelei MNDSZ asszony az átvevő helyen azt mon­dotta: „Három családom van. Bé­kében akarom felnevelni óket, ezért teljesítettem egész esztendei tojásbeadásomat 102 százalékra, ígérem, hogy május l-re baromfi­ból is teljesíi eim ezévi előirányza­tomat". Az ilyen emberek az igazi békeharcosok, mert tettekkel har­colnak a Tito-banda és a bakté­riumháború elindítói ellem. De a háborút nem tudja egyezer, tízezer dolgozó, nem tudja csak a munkásosztály megakadályozni. Ha­zánk kilencmilliójának egységes kiállására van szükség. Az imperia­listák a második világháborún öt­venkét! milliárd dollárt kerestek és azt remélik, hogy egy újabb háború mégjobb üzletet hoz számukra. Hajtja, űzi őket a könnyű haszon csábító varázsa, mert az Atlanti Óceánon túl „pénz beszél, kutya ugat", ot!t a munka megvetett ro­bot. a maroslelei, a cserebökényi dolgozó parasztoknak más az elvük, más a céljuk. Céljuk a szocia­lista mezőgazdaság, ahol a munka, a becsület, a munka a dicsőség. A barattyosi állami gazdaságban Kiss Mária brigád vezető a nemzet­közi munkásmozgalom ünnepének tiszteletére vállalta, hogy a nö­vényápolásban egész éven át 125 százalékos napi teljesítményt ér el brigádjával és hosszúlejáratú versenyre hívta ki Forgó Mária brigádvezetőt. A vásárhelyi Marx, a földeáki Dózsa és sok más ter­melőszövetkezetben már április 18-án elvetették a gyapotot. Szo­cialista szektoraink dolgozói így szereznek maguknak dicsőséget ég becsületes anyagi jólétet. A „Termelj és adj be többéi az idén. mint tavaly'-mozgalomnak széles népmozgalommá kell fejlőd­nie. Ma már nem tátonganak üre­sen a „sírószéli", a „nyomordombi" porták kamrái — a munka gyümöl­csét azok élvezik, akik munkálkod­nak. A népnevelök, tanácstagok, földművesszövetkezeti aktívák, DISZ fiatalok, szakszervezeti bizalmiak, MNDSZ asszonyok, dűlőfelelősök és mezőőrök mozgassák meg a falut. Buzdítsák a dolgozó parasztokat a tavalyinál is nagyobb termés el­érésére, az időbeni kapálásra, a pontos beadásra. A tsz-ben dol­gozó agitátorok végezzenek olyan munkát, hogy valamennyi 6zegedi tszcs csatlakozzék a Táncsics-terme­lőszövetkezeti csoport versenyki­hívásához. Leplezzék le a munka késleltetőit, lássanak hozzá szívvel­lélekkel az előttük tornyosuló mun­kához. hogy a következő tervne­gyedévben sokkal nagyobb ered­ményeket érjünk el, úgy a terme­lés, mint a begyűjtés területén. A Szovjetunió minisztertanácsa meliett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami tervének eredményeiről az első évnegyedben Moszkva (TASZSZ). Az ipar és a mezőgazdaság fejlődését, valamint az áruforgalom alakulását 1952 első negyedében a következő adatok jel­lemzik. Ül Aa ipari termelési terv teljesítése A teljes termelés negyedévi ter­vét az egész ipar 100.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar teljes termelési tervét a kö­vetkezőképpen teljesítették: (A számok százalékban tüntetik fel az 1952 első negyedévre szóló terv teljesítését.) Vaskohászati minisztérium 102 Fémkohászati minisztérium 102 Szónipari minisztérium 100.3 Kőolajipari minisztérium 99.3 Vili amoserőonűvek minisztériuma 102 Vegyipari minisztérium 102 Villamosipari minisztérium 101 Hiradástechnikai-ipari minisztérium 101 Nehézgépgyártási minisztérium 98 Gépkocsi- és traktoripari minisztérium 101 Szerszámgépgyártási minisztérium 101 Gép- és műszergyértári minisztérium 104 Építőipari és útépítési _ gépgyártási minisztérium 103 Közlekedési-gépgyártási minisztérium 100 Mezőgazdasági -gépgyártási minisztérium 99 A Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 102 a Szovjetunió faipaori minisztériuma 86 papír- és fafeldolgozó minisztérium _ 101 a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 100.7 a Szovjetunió halipari minisztériuma 97 a Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma < _ 102 a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 101 a Szovjetunió gyapottermesztési minisztériumálnak ipari vállalatai 105 a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 97 a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai i02 a Szovjetunió filmügyi minisztériumának ipari , vállalatai 106 a Szövetséges Köztársaságok helyi ipari minisztériumai és helyi fűtőanyagipari minisztériumai 101 ipari szövetkezetek 102 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952 első negyedé­ben 16 százalékkal nőtt 1951 első negyedéhez viszonyítva. Az iparban a munkások munká­jának termelékenysége 1952 első ne. gyedében 1951 első negyedéhez vi­szonyítva 10 százalékkal emelkedett. n. Mezőgazdaság A kolhozok, gép- és traktorállo­mások éa szovhozok 1952-ben fel­készültebben, technikával jobban felszerelten fognak a tavaszi mező­gazdasági munkákhoz, mint a mult években. Az eimuK télen a gépesítési isko­lákban a gépállomások és szovho­zok tanfolyamain több mint 500.000 traktoristát és traktorista brigádve­zetőt, valamint a mezőgazdaság gé­pesítésének és villamosításának sok más szakemberét képezték ki és ké­pezték át. Az 1951—52-es tanévben a hároméves agroaootechnikai tan­folyamokon körülbelül hárommillió kolhozparaszt és szovhoz dolgozó ta­núik Az ország déli részein sikere­sen haladnak a tavaszi mezei mun­kák — a tavasi növények vetése, a fej trágyázás, az őszi vetések és évelő füvek tavaszi boronálása. A mult évinél gyorsabban folyik a gyapot ültetése a középázsiai terü­leteken. A kolhozokban és szovhozokban tovább emelkedik a közösségi ál lat­állomány. A kolhozokban az állat­állomány az 1952 év első negyedéve végére 1951 első negyede végéhez viszonyítva a következőképpen nö­vekedett: szarvasmarha 11 száza­lékkal (ezenbelül tehét 14 százalék­kal), sertés 23 százalékkal, juh és kecske 14 százalékkal, ló 8 százalék­kal. A kolhozok baromfiállománya 35 százalékkal nőtt, A Szovjetunió saovhozügyl mi­nisztériumának azovhozaiban az ál­latállomány ezalatt az időszak alatt a követkeőképpen növekedett: szarvasmarha 14 százalék (ezen be­lül tehén 14 százalék), sertés 20 százalék, juh és kecske 16 százalék, ló 15 százalék. A szovhozok barom­fiállománya 38 százalékkal nőtt. ííifi Aa áruforgalom fejlődése 1952 első negyedében tovább fej­lődölt a szovjet kereskedelem. Az első évnegyedre megállapított kis­kereskedelmi áruforgalmi tervet túlteljesítették. Az állami és szövet­kezeti kereskedelem útján a lakos­ságnak — összehasonlító árakban kifejezve — 11 százalékkal több árut adtak el, mint 1951 első ne­gyedében. Az egyes áruk eladása a következőképpen emelkedett: halá­szati termékek 24 százalék, tojás 28 százalék, vaj és más zsiradékok 10 százalék, tej és tejtermékek 43 szá • zalók, sajt 32 százalék, cukor 80 százalék, édesipari termékek 13 szá­zalék, selyemszövetek 28 százalék, kötött-szövött áruk 17 százalék, bőrlábbeli 9 százalék, kerékpárok több minit 100 százalék, varrógépek 36 százalék, •rádióvevő-készülékek 82 százalék, fényképezőgépek 29 százalék, órák 18 százalék, gramo­fonok 25 százalék. 1952 efeő negyedében 1951 első negyedéhez viszonyítva több mező­gazdasági terméket adtak el a la­kosságnak a kolhozpiacokan, különö­sen lisztet, baromfit, tojást, gyü­mölcsöt, zöldséget és mézet. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés terén 1951-ben elért sikerek, a munka termelékenységének emelke­dése és a termelési önköltség csök­kentése megteremtette a feltételeket a közszükségleti élelmiszercikkek ál­lami kiskereskedelmi árainak 1952 április 1-i új — immár ötödik — csökkentéséhez. A vasárnapi parasztgyűléseken Díszoklevéllel tüntették ki a begyűjtésben legjobb eredményt elért termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat Az elmúlt héten Szeged környé­kén mindenütt népes volt a határ. Kora reggeli órákban már minden­felé poroltak a munkában lévő vető­gépek, a traktorok még éjjel sem állnak le a szántással. Nagy lendü­lettel folyt a jó termés alapját je­lentő vetési munka. A dolgozó pa­rasztok igyekeztek kihasználni a szép, napos időt, hogy minél előbb befejezhessék a tavaszi növényféle­ségek vetését, behozhassák azt az éli. maradásit, amit a változó hideg­esős időjárás okozott. Az egész heti lelkes munka után vasárnap délelőtt Szeged különböző pontjain gyűléseket tartottak a dol­gozó parasztok. A többtermelésért folyó harc tapasztalatait cserélték ki, tették közkinccsé a jókat és felhívták egymás figyelmét a hiányosságok­ra. A vetésen kivül szóba került már a növényápolás munkája is, nemcsoda mindenütt, ahol elvetették a magokat, ma már sürgetően lép fel az új gond: a növényápolás is. A gyűléseken több helyen kérdé­seket teltek fel az előadóknak a megjelent dolgozó parasztok. Töb­ben, nem látva a begyűjtési terv­felbontás jelentőségét, annak a vé­leményüknek adtak kifejezést, hogy neim helyes ebből a nagy munkából kizökkenteni a termelőket, ha csak 2—'3 órahosszát is elvenni a napi munkából. Alsóvároson, a Földmű­ves-utcában tartott gyűlésen Nagy András elvtárs, a Tanács dolgozója ismertelte a begyűjtési tervfelbon­tás jelentőségét. Beszámolója után a hozzászólásokban elmondották a dolgozó parasztok, megértve a terv­feibontás fontosságát, mindent el fognak követni, hogy dolgozó pa­raazttársaik pontosan jelenjenek meg egyéni begyűjtési tervük megbesaélésén és így rendszeres lehessen a ta­nácsnak ez a munkája és minél ke­vesebb időt kelljen eltölteni a dol­gozó parasztoknak a tanácsházán és ezel a tavaszi munkából való ki­esést a legkisebbre, alig 1—2 órára csökkentsék. A gyűléseken külön napirendi pontban szerepelt a begyűjtési terv teljesítése. Sok szó esett az első ne­gyedévi tervteljesítésről, de a hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a dolgozó parasztok ezen túlmenően már a má­sodik negyedév mielőbbi teljesítését tekintik legfőbb feladatuknak. So­kan szólaltak fel a begyűjtési köte­lességüket jól teljesítők. Hozzászólá­saikban fogadalmat teltek, hogy példamutatásukon felül felvilágo­sótó munkával elősegítik a második negyedévi terv mielőbbi teljesítését. A gyűléseken díszoklevéllel tün­tették ki az első negyedévi terv tel­jesítésében legjobb eredményt el­ért termelőszövetkezeteket és egyé­nileg dolgozó parasztokat. • Alsóvá­roson, a Földműves-utcai volt DÉ­FOSZ-heüyiségben megtartott gyű­lésen adták ál na alsóvárosi Új élet, és a keeskéstelepi Táncsics­termelő csoport oknnk kiváló begyűjtési eredtn'éniyeikért a tanács díszoklevelét. Szentmihályteleken délután 5 óra­kor tartották meg a gyűlést és itt Tombácz Imre elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese adta át a díszoklevelet Hajdú József, idős Papdi József és Szekeres Miklós dolgozó parasztoknak. A felsőváro­si dolgozó parasztok közül Dobó Géza. Szanka József, Szőke Pál, Horváth József, Tóth 'fmre. az al­sóvárosiak közül Bite Szilveszter, Kisagócsi István. Tombácz Antal* Orvos Imréné és a Csendes-utcai Molnár András kaplak sz'ép begyűj­tési teljesítményeikért díszoklevelei. Rajluk kívül még Balogh Imre, Las­ka András, « MaTostő-utca 24. szám alatt lakó Farkas József, G&ala Já­nosné Szebeni-u. 4. és Farkais Géza Róna-utca 45. szám alatt lakó dol­gozó parasztok. Összesen 18 dolgo­zó paraszt és két termelőcsoport részesült kitüntetésben. A gyűlések résztvevői melegen ünnepelték a kitüntetteket, amikor átnyújtották nekik a díszokleveleket Betiltották az osztrák béketanács gyűlését Bécs (TASZSZ). Április 19-én az amerikai övezetben lévő Messepa­lastban, Bécs egyik legnagyobb épü­letében készültek megtartani az Osztrák Béketanács gyűlését, ame­lyen Brandweiner professzor beszá­molt volna a koreai baktériumhábo. rúval kapcsolatos kivizsgálásának eredményeiről. A bécsi rendőrfőnökség az ame­rikai megszálló hatóságok követélé­sére azonban az utolsó pillanatban betitotta a gyűlést,

Next

/
Oldalképek
Tartalom