Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-19 / 91. szám

r SEOMRAT. 1952, ÁPRTTAS 10. 3 Kl A FELELŐS I DOLGOZOK ÁLLÁMÁNM OKOZOTT KÁRÉRT? A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál hosszú időn keresztül a vezetők szeme láttára fosztogatta a dolgozókat egy szervezett normacsaló banda r Á Szegedi Szőrme- és Bőrruhaké­Szítö Vállalat az utóbbi hónapokban meglehetősen jó termelési eredmé­nyeken ért el. A kapu bejárata alatt állandóan hirdette a versenytábla az élenjárók neveit, beszélt az egy­re emelikedő termelési százalékok­ról, Nemrégiben az illetékesek mé­lyére néztek az eredményeknek és megállapították, hogy nem egy ilyen magas termelési százalék mö­gött nincsen ugyanaz a megtermelt érték s ilyenmódon a kiugró ered­mények nem is mutathatják hatá­sukat a tervteljesítésben. Amikor alaposabban utánanéztek a do'ognak. kiderült, hogy az üzemben szervezett normacsaló banda fosztogatja a nép államát, károsítja a becsületes dolgozókat. Ebben az üzemben — amely az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult, amelyben új gépeket Állí­tottak a termelésbe, új. fejlettebb termelési eljárásokat vezettek be •—. amúgy sem Volt valami szoros­nak mondható a norma. A norma­csalók mégis odáigvetemedtek, hogy ezt az idők folyamán fella­zult normát a csalások sorozatával „alakítsák" még jobban a saját „lel­kiismeretükre". Arra a lelkiismeret­re, melyre hónapokon keresztül rá­fért az illetéktelen, csalással. a töb­bi becsületes dolgozók rovására szerzett kereset. A normacsaló banda vezetője Va­sas László volt. Bűnét ezerszeresen tetézi az a körülmény, hogy ö volt az Üzemi Bizottság termelési fele­lőse. tehát — mint ilyen — az üzem egyik vezető funkcionáriusa. Neikií lett volna a feladata az, hogy a norma, és bércsalást felfedje az üzemben még akkor Is, ha nz egészen kismértékű és a dolgozó talán tudtán kívül követte el. Va­sas László nem ezt tette, hanem élére állt a normacsalásoknak s példájával valósággal buzdította a többieket is. Vasas László termelő munkája az volt. hogy az azelőtt hulladékba került bőrdarabkákat összefüggő táblákba varrja, hogy abból mellé­nyeket, kabátokat lehessen szabni. A normát, illetve a teljesítményt ezen a munkán aszerint állapították meg, hogy a munkás hány sor hul­ladékot varrt össze. Egyszerűen megszámolták tehát a sorokat s e szerint kapta a dolgozó a fizetését. A hulladékokat azonban nemcsak hosszanti irányban, hanem kereszt­ben is össze kellett varrni. Itt nem volt „érdemes" csalniok Vasasék­naik, mert az nem számított bele a normába, hogy keresztben hány hulladékot varrtak össze. Ugy gon. gondolkoztak: „Ha csak a hosszanti összevarrás számít, igyekezzünk mi­nél vékonyabb csikóikat összevarr­ni!" Ha szélesebb volt a csík, egy­szerűen kettévágták, sőt. amikor látták, hogy a lazán ellenőrző mű­szaki vezetőség erre a csalásra nem jön rá. a szélesebb darabok köze­pén egy-egy „vakvarrással" szapo­rították a teljesítmény-számítás alapját képező csíkok számát. A normacsaló, volt ÜB termelési felelős legbuzgóbb segítötársai az üzemben Kiss Júlia és Szabó Mag­da voltak, akik ilyen úton •szintén homssű ideig jutottak illetéktelen kereteiken. A Vasas, Kiss, Szabó „trió" ellen­séges munkája azonban nemcsak ebben merült ki. ök .,morogtak" az üzemben a legjobban a „szűk" nor­mák ellen s ők szervezték az üzem­ben azt a hangulatot, hogy: ,,Ha minőségi munkát kívánnak tőlünk, akkor lazítsák a normát!" A Szegedi Szőrme- és Börruhaké­szítő Vállalatinál tehát szinte nyíl­tan dolgozott az ellenség. Nyíltan, a párt- és gazdasági vezetők orra előtt indítottak nap, mint nap aljas támadást népgazdaságunk érdekei, dolgozó népünk ellen Vasasék. A normacsalók „módszeréről" Igen sokan tudtak az üzeimben és nem­csak hárman alkalma'ák, hanem „szerényebb" méretekben sokkal töb­ben. Csak a fegyelmi vizsgálat alkalmával derült ki, mennyire be­lekeveredlek a csalásba s igen so­kan — nyilvánvaló érvként — azt hozták fel: „Ha a termelési felelős ezt csinália, miért ne csinálták vol­na ők is?" A fegyelmi vizsgálat a három fő­csalót azonnali hatállyal elbocsá­totta az üzemből, de ennél többet nem tett annak ellenére, hogy az üzemben a becsületes do'gozók így vetették fel a kérdést: „Bíróság elé az ilyen lelkiismeretlen gazembe­rekkel!" A sorozatos normacsalá­sok többezer forinttal károsították meg a nép államát, de a fegyelmi bizottság úgy gondolta, ezzel az „ítélettel", minden el van intézve. Ez pedig nagy tévedési Nincs min­den elintézve! Többek között nines elintézve a felelősség kérdése. Nagyon nehéz megérteni ugyanis, hogy — akkor, amikor már jófor­mán mindenki tudott az üzemben a csalásról — a műszaki vezetés még mindig csukott szemmel járkált. Galotli elvtárs igazgató azt mond­ja: „Régen figyeltük már óketl" Ugyanakkor nem sokkal az elbo­csátás ulán olyan célzásokat lettek felsőbb szervek felé, hogy ,vájjon nem kellene-e mégis visszavenni óket?l" IgehI Ez az opportunista bizony­talankodás volt melegágya enben az üzemben a normacsalásoknak. Ezért dolgozhatott szinte nyíltan az ellenség, ezért kellett szinte tálcán odavinni a vezetők orra elé: Ve­gyétek már ti is észre, hiszen a kisgyerek is látja hogy itt norma­csalás történtl Hol van ebben az üzemben a pártszervezet éber el­lenőrző munkája, miért nem kí­váncsi a párttitkár elvlárs arra, hogy egyes tetszetős eredmények mögött nincs érték? A műszakiak vájjon „bemondások" alapján ér­tékelik itt az üzemben az eredmé­nyeket, s a szakszervezetnek nem jut eszébe ellenőrizni az értékelé­seket, mielőtt azokat nyilvános­ságra hozza? Ezekre a kérdésekre nem adott választ a szörmeüzem fegyelmi bi­zottsága. Szeged, de az egész me­gye, sőt az ország dolgozói arra szeretnének feleletet kapni, ki fi­zeti vissza azt a sokezer forintot, melyet a Vasas-féle banda kilopott a zsebükből?! Továbbfejlesztik az április 4-i felajánlások eredményeit, ú) versenyfeladatokat váltatnak május I tiszteletére az erdőgazdasági dolgozók MEGVfiLŰSlTIH fa SZQYJETONIÖBÁN TÁNULTAKÁT KOYÁCS IÁN0S, A OESZKI SZSJBlDSflG-TSZCS ELNÖKE A deszki határban j'avában van­nak a tavaszi munkával, A tszcs parasztok kihasználják a jó időt és a krumplit vetik. A Szabadság­tszcs földjén azonban nem dolgo­zik senki. Már a krumplit is a földbe rakták nemcsak a csoport földjén, hanem a háztáji gazdasá­gokban is. Most pedig nagy gond­ban vannak: pár nap múlva meg­kezdik a kukorica vetését és a ko. rai növények kapálását. Ezekre a munkákra készülnek fel. Korán vetettünk ... — Persze a szomszédok még vetnek — mondja Sándor Pál cso­porttag— de mi már rég túl va­gyunk rajta. Egy hónapja, hogy a cukorrépát elvetettük és ma már két levelében van. A zabot, a nap­raforgót pedig már több mint két hete elvetettük. Egy hete annak is, hogy a krumplit a földbe tettük. 01yan a borsónk, hogy a jövő héten megkezdjük a kapálását. — A mi csoportunkban minden növényt korán elvetettünk veszi át a szót Kovács elvtárs a csoport elnöke. — A Szovjetunióban ta. nuttam meg azt is. hogy a korai vetéssel lehet csak biztosítani a jó termést. Vannak a Szovjetuniónak a mi vidékünknél sokkal hidegebb tájaj is — és elmondották nekünk a szovjet elvtársak, hogy azért te­rem hektáronként 25—30 mázsa buza. mert a jól megmunkált talaj­ba korán elvetik a magot, A korai vetés megvalósítása nem volt könnyű a termelőcsoportban Szél András i9 azt mondotta: „Vár­junk még a vetéssel, nagyon korán lesz az még. Az apám és a nagy­apám is mindig azt mondotta: fiam a vetés nagy dolog, ne siesd el"! A tavaszi szántású föld azonban nem várhatott, sokáig a vetőmagra, merj ha késlelkcdnek. a ta!aj nedvessé­ge elpárolgott volna. — Ma pedig ki más a legbüszkébb a szépen kelő cukorrépa táblára, mint Szél And­rás bácsi. Négyzetesen vetünk és pólbeporzást is alkalmazunk Kovács János elvtárs esténkén! sokat szokott mesélni szomszédai­nak szovje'unióbeli élményeiről- De csoporlértekezleteken is sokszor szóba kerül. Különösen a téli esté. ket használták fel erre. amikor -a gazdaságban nem adódott sok mun­ka. A lámpa pislákoló fénye mel­lett órákhosszáig elhallgatták Ko­vács elvtárs szavait: — Csak látni kellett volna azo. kat a szép kukoricatáblákat, ame­lyeket mi láttunk a Szovjetunióban, így nehéz elképzelni a hatalmas nagy táblákat. Abban az időben többfelé még folyt a kukorica ka­pálása. Bemutalták nekünk is. Ugy dolgozott a gép a féllábszárnyi ku­koricában. hogy öröm volt nézni. Nem tört le a kukorica levele, s egy-kettőre meglazította az eke a talajt... Nekünk is meg kellene ezt csinálni ... Most eljutottak ahhoz az időhöz, hogy ezt is megvalósítsák. — Kukorica földünkből 10 holdon négyzetesen vetjük el a magot — mondja Kovács elvtárs. — Meg­próbáljuk ezt a módszert is, bár a tagság egyrésze nagyon jrondolko­zik még ezen. Utalóval meghúz­zuk a sort és a kereszteződéseknél elrakjuk a kukoricát. Bebizonyítjuk a kételkedőknek, hogy sokkal több terem majd ezen a 10 holdon, mint a többi területen, mivel igaerővel többször el tudjuk végezni „ ka­pálást. Természetesen a háromszo­ri, sőt a négyszeri kapálást úgy is elvégezzük, mert a kukorica ter­melés területén sem akarunk elma­radni a többi termelőcsoport mö­gött — Már azt elhatároztuk — szó­lalt meg újból Sándor Pál —. hogy a pótbeporzást is alkalmazzuk. Na. gyon sokat hallottunk és olvastunk már arról, hogy a négyzetes vetés, sel holdanként két és fél—három mázsával több a termés, mert sok­kal többször el lehe4 végezni a ka­pálást igaerővel. mintha kis kapá­val ka,á!í-atnánk napok hosszat Persze ha még a pótbeporzást ií alkalmazzuk akkor ez ho'danként újabb lét-három mázsát feitnt. Természetesen, hogy alkalmazzuk, mert nem vagyunk ellenségei saját magunknak.., Ősszel a fejlettebb fokot választják A Szabadság.termelőszövetkezeti csoport l-es típus szerint működik. A csoporttagoknak nagy terveik vannak. Az elmúlt év őszén any­nyira tagosítotlak — mivel minden dolgozó paraszt a tszcs-be lépett a faluban —, hogy földjeik nagy táblában vannak. A Szovjetunióban látottakat megvalósítja Kovács elv­társ a tagsággal karöltve amennyi­re csak az l-es típus szerinti műkö­dés lehetővé teszi. Most tavassza' például a közös állatállomány ki­alakításét nem tudják megvalósí­tani, mert nincs hely az állatok részére. — Már most az őszig így gaz­dálkodunk. de ősszel azután III. típusú termelőszövetkezetté alaku­lunk — ez a tszcs tagság elhatáro. zása. — Akkor azután sok mindent megvalósítunk mindabból, amit a Szovjetunióban láttam — mondja Kovács elvtárs —. Mindjárt meg­valósítjuk a munkaszervezet jó ki­alakítását. az asszonyoknak a mun. kába v;Jó bevonását. Nemcsak a növénytermelés területén alkalma, zunk új módszereket, hanem az állattenyésztés terén is. — Mindez még sokára lesz, de addig is úgy gazdálkodunk, hogy Deszk község­ben a mi termelőszövetkezeti cso. portunkat nem előzi meg senki sem. A tavaszi vetési munkák elvégzé­sében az elsők közé tartozott a Szabadság-termelőszövetkezett cso­port a községben. Ha a növényápo­lás! munkáknál is úgy dolgozik, hogy azeka4 idejében elvégzi, akkor községi viszonylatban egyik leg­jobban működő termelőszövetkezet, csoporttá lehet. Z. P. Dolgozóink április 4-1 felajánlá­sukat határidő előtt túlteljesítették, az eléri eredményeket most tovább akarják fokozni és május 1, a dol­gozók nemzetközi nagy ünnepére újabb felajánlásokat tellek­Az ásotthalmi üzemegységnél Vér József munkacsapata vállalta, hogy az április 23-ig tervbevett tisztítási anyagot április 20-ig kitermeli. Vaktiuskóból május elsejéig terven felül 10 köbmétert termel. Börcsök Lászióné munkacsapata a kapálási munkákra telt felajánlást. Május l-ig 15 katasztrális hold erdőterü­letet kapálnak meg. Horváth József és Gárgyán György munkacsapa­tai párosversenyre léptek május 1 méltó megünneplésére. Horváth Jó­zsefék 20-ig 6 köbméter tisztítási anyagot, 25-ig pedig 6 köbméter vaktuskót szednek ki terven felül. 10 holdat kapálnak meg május el­sejéig, normájukat 110 százalékra teljesítik. Gárgyán György munka­csapata a kapálásban 112 százalé­kos teljesítést vállalt. Tajti László és Turbucz Gergely brigádjai is párosversenyben dol­goznak, hogy minél szebb eredményt érjenek el május elsejére. Vállal­ták, hogy 20-ig 13 köbméter tisztí­tási anyagot termelnek ki. ezzel tel­tasztrális hold fiatal erdő kapálását május l-re teljesítik. Turbucz Ger­gely brigádja 50 hold erdő kapálá­sát vállalta. Az öttömösi üzemegység dolgozói a Petőfi- és az Ifjú gárda munka­csapatok terven felül 40 köbméter vaktuskó kitermelését vállalták. Nagy Sándor brigádja 20 és Posta Miklós brigádja pedig 25 köbméter vaktuiskó kitermelését ajánlotta fel. A szegedi üzemegység újszegedi csemetekertjének do'goeói hosszú­lejáratú munkavereenyben állanak a Debreceni Erdőgazdaság ebesi csemetekertjével. A hosszúlejáratú versenyszerződésen belül május 1. megünneplésére felajánlották, hogy 93.597 négyzetméter területen el­vetik a fenyőmagot. Ugyancsak vállalták 44.776 négyzetméter fenyő­csemetével beültetett terület ka­pálását és gyomlálását. Ezt a mun­kát úgy végzik el, hogy május l-ig munkanapjaikból 150-et takaríta­nak meg. A Hámán Kató maros­parii csemetekerti brigád dolgozói négy katasztrális hold nyár és fél hold nemesfűz dugványozását, 18 katasztrális hold juhar- és kőris­mag vetését vállalták. Erre. a mun­kára terv szerint 519 napot irányoz­" j tak elő. ezt a munkát 402 nap alatt jesítik április 25-re előirányzott ter~ jakarjálc elvégezni vüket. Május l-ig pedig 15 köbmé­ter vaktuskót szednek ki terven fe-j Neumann István lül. A május 5-ig tervezett 45 ka-l a „Délmagyarorezág" levelezője A boldog holnap felé vezető utat láttam a kiállításon „A kommunizmus építkezéséi a béke művei" című kiállításon nap­ról-napra a dolgozók nagy tömegei fordulnak meg a szegcdi MSZT­székházban. A képek, táblázatok érdekesen* megikapóan tárják elénk azokat a hatalmas építkezéseket, amelyeket a kommunizmust építő és a békeharc élcsapatában küzdő szovjet nép folytat. A látogatók mindegyike elragadtatással nyilat­kozik a kiállításról. Példa erre az a néhány sor is, amelyet Csorba Já­nos gépész, sztál'invárosl dolgozó írt, amikOT néhány napos szegedi tartózkodása során megtekintett© a kiállítást. Csorba elvtárs a követ­kezőket írta: Kedves látogatók! Amit e terem­ben láttok, az nálunk, a Sztálini Vasmű építkezésén részben már megtestesült valóság. Ma a kiállítá­son látható szovjet gépekkel tudtuk csak elérni azt az eredményi, amelyről mindenki saját szemeivel is meggyőződhet, ha ellátogat hoz­zánk. Új gépek egész sorozata ér­kezett hozzánk a Szovjetunióból, de ilf meg kell mondanunk azt is, hogy ezekre a gépekre még sok becsüle­tes dolgozó kellene. Egy hónapi át­képzés után mindenki ura lehet az ilyen gépeknek. A további feszített tervünk során minél több szakkép­zett dolgozóra van szükségünk, hogy eleget lehessünk ötéves tervünk kö­vetélményeinek. Én örülök, hogy ezen a munkán dolgozhatom. Jól ke­resek és a fiamat is magammal vit­tem. Két napi szabadság után alig vártuk, hogy vissza/menjünk, mert Sztálinváros ma már a második ott­honunkká vált. . Nekem, a sztálinvárosi dolgozónak egyébként ez a kiállítás igen sokat jelentett. A látottak után újabb erőt merítettem munkámhoz, amely ránk Sztáinvárosbam vár. Alaposan meg­néztem minden képet, hogy a látot­takat, tanultakat munkám során hasznosíthassam. Mindazt, amit lát­tam a kommunizmusba vezető út, út a boldog holnap felé. Sikeresen zailott le a szakszervezeti választás a szegedi RŰVIKŰT-nél Az elmúlt hetek alatt mozgalmas események zajlottak le a Szegedi Röviköt Nagykereskedelmi Válla­latnál. Üzemi értekezletek. MSZT­gyűiések, kultúreilőadások voltak, de különösen a szakszervezeti vá­lasztások foglalkoztatták a dolgo. zókat. A szakszervezeti választás a vállalat minden dolgozójának je­lenlétében zajlott le. Titkárnak is­mét az eddigi titkárt, Korkogyán Erzsébetet választották meg, aki a háromhónapos ÜB iskola elvégzé­se után még tevékenyebben igyek. szik irányítani a szakszervezeti munkát. A szakszervezeti válasz­tás sikerét jelentősen előmozdí­totta, hogy a dolgozók bátran hasz. nálták a kritika fegyverét, bírál­ták a reszortfelelősök munkáját és ezzel segítséget nyújtottak az újonnan megválasztott Üzemi Bi­zottságnak is. Az új Üzemi Bízott, ság feladata, hogy mégnagyob'o eredményeket érhessünk el a mun­kafegyelem megszilárdítása és az eddigi gyenge kuitúrmunka terén is. Válla.atünk éleiéiben igen jelen­tősek voltak már eddig is az üzemi értekeztetek A legutóbbi üzemi ér­tekezlet sokat foglalkozott a mun. kafegyelom kérdésével és az ott elhangzott kritika, önkritika hatá­sának nagyban köszönhető, hogy például „a megrovás" táblára egy későnjövő neve sem került fel. Vállalatunk dolgozói az ötletna­pokra ls jól készülnek fel. A ieg. utóbbi ötletnapon többen is jutalom­ban részesültek, még pedig Ladá­nyi Imre, Pintér István, Cenkc Lajos. Hoffman® Endre. Bái László, Szénási Béláné, Havas Sán dorné, Rádi Sándor. Kenderesi Sándor. Zsemberi László. Hegyes­halmi Mihály, Bodó Péter. Zimo­nyi Róbertné és Kovács Ilona­Most. az április 4-i munkaver. seny sikere után, — amelybet: egyébként a vállalaton belül az első a konfekció brigád, a máso­dik a kötöttáru brigád lett — arra törekszünk, hogy a szakszervezeti választásokkal ig megerősödve, pártunk vezetésével még szebb eredményeket érjünk el május el­sejére. Hoffmann Endre a Délmagyarország levelezője Tüntetések Egyiptomban az angol imperializmus ellen Beirut (TASZSZ). A Vafd Párt- , dásukat fejezték ki amiatt, hogy nak a Hilali-kormány politikáját , Hilali paea kormánya elhalasztotta elítélő kiáltványa után több egyip- [ a választásokat. Ugyanakkor tün­tomi városban tömeglüntetésre j tettek az angol imperializmus el­került SÓT. A tüntetők felháboro- I len is. Csongrád megye orvosai jobb munkával veszik ki részüket á békeharcból Vándorgyűlést tartanalt a iudősxakorvosok Az ötéves terv népünk egészség­ügyi ellátásának megjavítására je­lentős beruházásokat irányoz elő. A kórházak, szülőotthonok egész sora épül, a kórházak ágyszáma nagy­mértékben emelkedik. Emellett kor­mányzatunk gondoskodik az orvo­sok, gondozónők és az ápolónők leg­korszerűbb képzéséről és tovább­képzéséről is. A szakszervezet egészségügyi szakosztálya szintén kiveszi részét a orvosi kar továbbképzéséből. A TBC-szakosztály sorozatosan rende­zett tudományos vándorgyűléseket, ahol a tüdőgümőkór elleni küzdelem legidőszerűbb kérdéseit tárgyalták meg és ennek révéin állandóan javí­tottak a tüdőbeteggondozás munká-­ját. A szakosztály április 20-án, va­sárnap Hódmezővásárhelyen a köz­kórház szakszervezeti termében is­mét összehívja a délvidéki tüdő­szakorvosokat és az érdeklődő or­vosokat, hogy a békcharc szellemé­ben elvégezzék munkájuk politikai kiértékelését és több fontos szakmai probléma tudományos állását meg­vitassák. A dolgozók figyelemmel kísérik orvosaink munkáját és bizonyos, hogy a vasárnapi tudományos ván­dorgyűlés eredményei fokozzák jü­dőszakorvosaink mnnkalendülelét és ezzel békeharcunk hatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom