Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

(CSÜTÖRTÖK, 11152. ÁPRILIS 17. 5 MEGNYÍLT SZEGEDEN AZ ÚJÍTÁSI MEGBÍZOTTAK ISKOLÁJA f Szerdán reggel nyílt meg a szakszervezeti Székházban az újítást megbízottak báromnapos iskolája. Ezen az iskolán a vasipari, textilipari. faipari, építőipari. Posta, a Gázmű. Vízmű és a téglagyárak újítási megbízottai vesznek részt. A szakszervezetek részéről Pintér János elvtárs üdvözölte a megjelenteket, — A szocializmus építésében igen fontos feladatuk van az újítóknak, sztahanovistáknak — mondotta. Éppen ezért fontos az újítók, sztahanovisták szakmai továbbképzése. Ezt a célt szolgálja ez a háromnapos iskola is. Sajó Gyula elvtárs a Szegedi Pártbizottság nevében üdvözölte az újítókat, sztahanovistákat. — Ne felejtsék el az elvtársak — mondotta többek között —, hogy I lálmányi Hivatal küldötte •z újítási megbízottak a szocializ-| t0tta első előadását mus építésének tisztikarába tartoznak. akikre számit pártunk és dolgozó népüiilk. Komoly feladatok várnak az elvtársakra az iskola befejezése után, amikor visszamennek az üzemekbe, ahoi az itt tanultak segítségével dolgozó társaikkal együtt azon lesznek. Iiogy a meglévő termelési eszközöket tökéletesít, sék s újítási javaslataikkal tegyék még könnyebbé a munkát. — Az újítási megbízottak kivétel nélkül kapcsolódjanak be a május elsejei nmnkafela jánlásokba — folytatta Sajó elvtárs —, hogy Csongrád megye területén minél több újítást, észszerűsitést vezessenek be a nagy ünnepre. Sajó elvtárs beszéde után Bárkányi József elvtárs, az Országos TamegtarTobb munVával bizonyítjuk be, bogy méltók vagyunk a nép bizalmára éa szeretetére I egyenruháját viselő, vo'f Kedves elvtársak! 1952. április 4-én katonai dísz-| ifjúmunkás", népünk édesapjára^ a szemlén veitem részt, életemben , mi drága Rákosi elvtársunkra és JZeuetezoin.lt UUe-i A Szegedi Keramit Téglagyár dolgozói is határtalan lelkesedéssel készülnek a nyolcadik szabad május 1 méltó megünneplésére. A legutóbbi termelési értekezle. ten a dolgozók egyhangú lelkese-, déssel vállal ák, hogy napi tervük- <• állandóan 113 százalékra teljesíti'r. Ábrahám Józs íí A Szegedi Konderfonőgyár V.' alapszervezelénél Virágh Ilcma pérlcsoportveze ő versenyt indított a pártmunka megjavítása érdek/iben. A versenyhez azóta már T.öröcsik Imréné. Vatta Rókusné, (Péter Lajosné csatlakozott és iriost azért harcolnak, melyik párbeso. porlvezetőhöz beosztottak jelemnek meg pontosabban és nagyobb sízám. ban az értekezleteken, taggyűlése ken, kik vesznek rendszeresen részt a politikai iskolákon, ki fj'zetj pon tosan a tagdíjakat és melyik páricsoportvezető látogatja mej;, illetve keresi fel sűrűbben a boz.zája beosztottakat. Shus/zter Jánor először Budapesten, mint a magyar Néphadsereg fiatal tisztje. Megválom. olyan boldogság töltött el ezen a katonai díszszemlén, mint még soha. örömtől sugárzó arcokat láttáim a Hősök terén, én, — akinek a múltban még másik városba való utazásra sem volt lehetőségem. Pártomnak köszönhetem. hogy itt állok a csillogószemü tiszti iskola, hallgatók előtt, akik keményen fogják fegyverüket fehérkeztyüs kezükben. A ragyogó napsütésben megcsillan kardom. Erősnek érzem magam és e'szántnak a haza védelmére. ütemesen dobbannak a léptek, amelyek mind Farkas Mihály vezérezredes elvtársra. Amikor ott láttuk a díszemelvényen az ország legjobb élmunkásait. sztahániovistáit, úgy éreztük, hogy ti is velünk vagytok. szegedi dolgozók. Ezen a díszszemlén jó munkát végeztünk, amelyet bizonyít az is, hogy a mi Honvéd Táncsics Műszaki Tiszti Iskolánk harmadízben ég moslmár véglegesen elnyerte a Miniszter elvtárs vándorserlegét. Ez a szép kitüntetés még nagyobb teljesítmények elérésére ösztönöz bennünket, hogy a kiképzés terén a'-ért eredményekkel, politikai feiA Posta Szegedi Hálózatépítő ÜV 6zegedi • dolgozói állandó teljesítményeme1 léssel harcolnak a bék/éérf. A legutóbbi értékelés szc-rint Tombácz Ferenc 150, Balogh László 144, Takács Imre 136, h'íagy P. Lajos 136. Márton Béla b'34, Tuszinger József pedig 135 sz.ázalékos teljesítmény; éri el. Balogh József elvtárs is kiváió eredménnyel végez'e munkáját, amióta átvette Szigetvári István munkamódszerét mert ö is 144 százalékra teljesítette normáját. Csűri Lajos Kiss Károly és Viliam Siroky elvtársak táviratváltása a magyar-sseSiszlováK barátsági szerződés aláírásának évfordulója alkalmából Kiss Károly elvtárs, a Magyar 1 aláírásának harmadik évfordulója Népköztársaság külügyminisztere alkalmából. (A táviratot a tegnapi táviratot intézett Vi'.iam Siroky lapunkban közö lük.) elvtárshoz, a Csehszlovák Köztár- j Viliam Siroky elvlárs az cvforsaság miniszterelnökhelyetteséhez, dutó alkalmából a következő távs külügyminiszteréhez, a magyar- hatot küldte Kiss Károly elvtárscsehszlovák barátsági szerződés r.nk: „Kiss Károly Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, BUDAPEST. Tisztelt Miniszter Elvtárs• Engedje meg, hogy a magyar népnek és önnek őszinte szetencsekívánataimut fejezzem ki u magyar-csehszlovák barátsági, egy ült működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik évtordulója alkalmából. Uz a szerződés népeink történelmeben a kölcsönös baráti kapcsolatok fejlődése szempontjából jelentős határköve lett. Népeink büszkén vonhatják meg a hároméves szoros és önzetlen együttműködés mérlegét a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén. Szilárdan meg vagyok győződve, hogy barátságunk és együttműködésünk a jövőben még jobb-m erősödni és tejlődni íog országaink és az egész béketábor javára, amelyet közös felszabaditónk, tanítónk és segítőnk, a nagy Szovjetunió vezet. A magyar népnek további nagy sikereket kívánok a szocializmusért és a világ tartós bélié jé irt folyó harcban. Viliam Siroky a Csehszlovák Köztársaság miniszte-elnckhelyettese, külügyminiszter". uwuvoimat a ir^tci,, amciycR. iii'iiu , . ... . ' . egy-egy figyelmeztetést jelentenek ke?zu hegünkkel bizonyítsuk be. a gaz baktérium-gyilkosokra. i meltok vagyunk népünk bizalmára Büszkén és csillogó szemmel néz- j es szeretetéretem én is. a néphadsereg tiszti 1 Dudás Gyula alhadnagy Deszk község dolgozó parasztjai is több és jobb munkával harcolnak a béke megszilárdításáért. Bizonyítja ezt a deszki Elöre.tszcs tag. jainak munkája, akik a kukorica vetésén kívül már minden más tavaszi munkálatokat befejeztek. Korom Istvánné TITO TVGOSZLAVIIIA AZ AGRESSZOROK IITOJU HlDFŰIE Az imperialista háborús gyujto. gária, Magyarország, Románia és gatók úgy tekintik Jugoszláviát. ' Albánia halárán. A jugoszláv titmint kisajátított hídlöállásukat. A kos rendőrség (UDB) ezeknek az titoisták nemrégen katonai egyez- országoknak a határa mentén köményt kötöttek az Egyesült Al- lönleges központokat teremtett, lomokkal, mely szerint a jugoszláv ahonnan a népi demokráciákba hadsereg teljesen az amerikai ím- kémeket, diverzánsokat és gyilkoperialisták szolgálatára áll. Egész Jugoszláviát átfogja az Imperialista országok hafonai, gazdasági és kereskedelmi képviseleteinek hálózata. Csak egyedül az Egyesült Államok belgrádi kö- ] mint sokat dob át. Azoknak a millióknak jelentékeny része, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a szabad népek ellen folytatandó bomlasztó tevékenységére utal ki, a titoistákhoz kerül adományként vétségén több, mint négyszáz \ lakáji szolgálataikért, munkatárs van. _ I A háborús hisztéria szítása a A forradalmár jugoszláv emi- ! belgrádi provokátorok kedvenc gránsok sajtója számos példát hoz foglalkozása lett. A titoista újsáfel, amelyek mind az ország ve- gok tele vannak a kémbanda főszett militarizálására mutatnak. A ; nökeinek kijelentéseivel, amelyekbelgrádi fasiszták nagy sietséggel ben arcátlanul rágalmakat szétszerelik tel Bar, Metkovics, Split.1 nak a Szovjetunió és a népi delezetlen dühve) lépett fel a békepaktum megkötését követelő felhívás ellen. A jugoszláv hadsereg egyik vezetője, Lapcsevics kijelentette, az amerikai tudósoknak Belgrádban, hogy a titoisták BugáL Pál, a harcos tudós emléke Április 12-én volt Bugát Pál születésének 159. évfordulója. Nevét kevesen ismerik, mert a haladó szellemű tudósoknak még'az emlékéi is igyekeztek a mult reakciós kormányai elhomályosítani. Felszabadult népünk azonban nem felejti el azokat a tudósokat, akik a nép ügyéért, felemelkedéséért, felsza badulásáért harcoltak. Bugái Pál munkássága jelentős eredményeket hozott. Az ő nevéhez fűződik a magyar nyelvű orvosi szakirodalom megteremtése. Az első magyar nyelvű orvosi szakfolyóirat megindítása. Ő a Magyar Természeti tudományi Társulat megalapítójaÉlete, munkássága a XIX. század első felében folyt le, akkor, amikor a francia forradalom eszméi egész Európában tért hódítottak és a feudalizmus megdöntésére szolgállak. Szegény parasztcsaládból származott Apja azonban már nem a földel művelte, hanem szabó volt Gyöngyösön. Keresete így is igen kevés volt ahhoz, hogy fiát taníttassa. Bugát Pál azonban nagyon sokat nélgvon örülnek ha az Egyesült'M.!0?™. °retlen akarattal tanul Államoktól kaphatnának bizonyos \R ozepiskolait kiváló eredménnyel számú atombombát, amelyeket el Egerben ma,d a budapesti hasznosan" tudnának al- e0Vetem orvostudományi karan veZadar, Sibenik, Rioka és Pola kikötőjét, hogy azok be tudjanak fogadni nagy hadihajókat is. A belgrádi kormány urai még 1949-ben szerződést kötöttek arra vonatkozólag, hogy az amerikaiak használhatják a jugoszláv légi kikötőket és légi közlekedési vonalakat. Jugoszlávia minden stratégiailag fontos vidéke az amerikai militaristák kezében van. Az imperialisták most már nem leplezik Jugoszláviával és a jugoszláv hadsereggel kapcsolatos terveiket. Midőn Truman a kon„nagyon kolmazni. Jellemző, hogy a titoistáknak az ENSZ-ben véghezvitt provokációs mesterkedéséről, mint gyan azt az olasz „Avamti" cimű napilap közölte, az Egyesüli Államok külügyminisztériuma már nemcsak jóval előbb értesült. mint azt a közgyűlés elé vitték, hanem ismerte azt minden részié. gez kitűnően. Paraszti származása miatt több esetben visszautasítják és tudásának aho- í nem megfelelő helyeken kell dolgoznia. Meghívják külföldi egye femekre, de nem kap útlevelet. 1824-ben a pesti egyetemen a sebésznövendékek tanára lesz. A 31 éves felvilágosult •moitrrrink országaira. Tito lep- ' fében. még magyar nyelven hiányzanak. Hozzáfog éleiének egyik legnagyobb alkotásához, a magyar orvosi szakkifejezések megalkotásához- 1830-ban jelenik meg első műve: jiptan" címen. Az általa alkotott szavakat ma már a gyakorlat teljesen átvette. Ilyen általa létrehozott általánosan használt kifejezések: láz, izom, mirigy, étvágy, iziilet, csecsemő, csipesz fagypont, stb., melyeknek megalkotásában felhasználta az elfelejtett szavakat is és több meglevő kifejezésnek adot tudományos értelmet és jelentőséget. Ezzel Bugát a nyelvújítók mozgalmához csatlakozott, mely az osztrák elnyomás elleni nemzeti tiltakozás egyik megnyilatkozása. Felismerte, hogy a természettudományokat nemcsak az orvosok és tudósok közt kell terjeszteni, hanem a nép széles tömegei közt is. Ez vezeti el a Természettudományi Társulat megalapításának gondolatához. A legalkalmasabb időt választja ki erre. 1841-ben, amikor az orvosok és természetvizsgálók első vándorgyűlését összehívták, felszólítja a résztvevőket a Társulat megalakítására. Javaslatát nagy lelkesedéssel fogadják. A Társulat célja: hogy a természettudományok magasabb fokon való müvelését lehetővé tegye és ezt összekapcsolja a széleskörű ismeretterjesztéssel. Megindítja a harcol a babonák és áltudományos felfogások ellen. A Társulat elnökévé Bugátot választják meg. Természetesen az osztrák kormány támogatást ehhez a szellemű tudós látja, hogy olctatói\ mozgalomhoz nem adott. A tagok munkája csak úgy lesz eredményes, ha megfelelő szakkönyvekből tanít-1 Ilnen szakkömwek r-^bnTÉNYEK ES SZÁMOK Mezőgazdasági dolgozók élete az Egyesült Áliamokban A SZOVJETUNIÓBAN Az Egyesült Államokban egyre súlyosabb a mezőgazdasági dolgozók helyzete. Az elnöki hivatal gresszushoz fordult azzal a javas- egyik bizottsága kimutatást készített, amelyből kllcttal, hogy hagyják jóvá egy derül, hogy az amerikai mezőgazdasági munkás különleges alap megteremtését, 1 átlagos évi jövedelme mindössze 500 doilár, a lét. amely majd Jugoszlávia, Spanyol- j minimumnak a'ig egyhat0da. A mezőgazdasági ország és Nyugat-Németország tá. munkások ké;harmailu részleges munkanélküli. mogatására szolgál. kijelentette. TijI)b nlint egymillió paraszt vándorol munkát ke_ hogy az Egyesült Államok részé- m;ve az ország egyik vészébő| a másikba. A gyaMAÉHkM iöl „sürgősen szükséges a jugoszláv fegyveres erő megerősítése". A jugoszláv hadseregből kiűzték a nép iráni odaadással viseltető tiszteket. Több, mint húszezret kczülük börtönbe és koncentrációs táborba vetettek. A parancsnoki pozícióra a volt királyi hadsereg tisztjeit. csetnikeket és usztasákat tettek. A titoisták tucatszámra alapították a tisztek, kémeket és diverzánsok kiképzésére szolgáló iskolákat. Tito klikkje kiszolgálja az Imperialistákat és politikájának alapjává a háborúra való felkészülést tette meg a szocialista tábor ellen. Jugoszláviát pedig a népi demokratikus országok ellen intézett provokációk tűzhelyévé alakította át. Erről cinikus nyíltsággal számol be az Egyesült Államok sajtója. Az amerikai .,Business Week" című hetilap a következőket írta: „Tito az Egyesült Államok legolcsóbb fegyvere a Kelet-Európa ellen viselt hidegháborúban". Tito bandái csak a mult esztendő folyamán sokszáz fegyveres provokációt hajtottak végre Bulpot- és dohányültetvényeken kora hajnaltól estig dolgoznak a munkások. Az Idény végén, az elszámoláskor, az ültetvényesek különféle címeken annyit vonnak le a munkások béréből, hogy alig marad valamijük az elvégzett, megerőltető munkáért. A mezőgazdasági dolgozók rozzant viskókban. fészerekben, sokszor a szabad ég alatt töltik az éjszakát. A mezőgazdasági dolgozók nyomorúsága ki. hatással van az egész mezőgazdaságra. Az Egyesült Államokban a vetésterület évről-évre csökken 1951-ben körülbelül egymillió a«e földdel kevesebbet vetettek be. mint az elmúlt tavasszal. Lesújtó adatokat mutat az a statisztika is. amelyet az amerikai terméseredményekről dr. Euczynski tanár készített. Megállapítása szerint USA-ban 1945-ben hektáronként alig valamivel több búzát rozsot, kukoricát és zabot termeltek, mint az 1866—1875-ös években. A kimutatás szerint a leg. magasabb eredményeket- 1936 és 1945 között érlék el. de az amerikai földművelésügyi minisztérium 1951 okfóher 1-én közzélett adatai szerint az átlagos terméshozam azóla az 1906—1915 közötti évek szintjére esett. íme. a mezőgazdaság tükörképe az Egyesült Államokban: kizsákmányolt farmerek, nyomorgó mezőgazdasági munkások, csökkenő termésátlag. A Szovjetunióban a második világháború befejezése óta már ötödik alkalommal történi széleskörű árleszállítás, amely a szovjet haza szerető gondoskodásának ismételt megnyilatkozása a dolgozók iránt- A szocialista gazdaság sikerei első alkalommal 1947-ben telték lehetővé a kormány számára, hogy csökkentse az árakat, ami cvi 8G milliárd rubel nyereséget jelentett a lakosságnak. Az 1949 márciusában végrehajtott második árcsökkentés 71, az 1950 márciusi árleszállítás 110, az 1951 márciusi negyenegyik árcsökkentés pedig 34.5 milliárd rubel meg. takarítást jelentett. Nézzük meg az árleszállítás hatását a mezőgazdaság területén, mit jelent az árcsökkentés a kolhozparasztok életében. Bruhoveckij falu „Bngyonnij"-kolhozának dol. gozói így világítják meg a helyzetet: — Minden árcsökkentés ugrásszerűen emeli életszínvonalunkat, hiszen egyre olcsóbban jutunk uz ipari árukhoz. Ebben a kolhozban mindenki, jólétben él. Van olyan család, amely egy esztendő alatt 1100 munkaegységet teljesíteti s így több mint 50 mázsa búzát, 6 mázsa napraforgómagot, sok gyümölcsöt, bori, takarmányt kapott és készpénzben 5000 rubelt. A legjobb eredményt Alekszandra Szlcorohvátova érte el: családjával 80 mázsa gabonát, 7.3 mázsa napraforgómagot és készpénzben 8S00 rubelt kapott. A szeretetteljes gondoskodás, amit a kormány és a párt részéről élvezünk, fokozott munkára serkent bennünket. Ügy ápoljuk az őszi vetést, hogy ebben az évben hektáronként 25—30 mázsa őszi búzát arassunk. A szovjet mezőgazdaság fejlődését, a mezőgazdasági munka eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az az adat, hogy 1951-ben a ga'oonaneműek össztermése 1212 millió mázsa volt, lö százalékkal több az előző évi színvonalnál. íme, a mezőgazdaság tükörképe a Szovjetunióban: megelégedett kolhozparasztok. lelkes és jobb munka, növekvő termésállag. egy része húzódott a munkától, igy nehéz feladatokkal kellett megküz' denie. Munkáját mégis a legnagyobb lelkesedéssel, I odaadással végezte 1848 végéig. Mint orvos és tanár is lciváló munkát végez. Felismeri a betegségek kórokozói között az idegrendszeri elváltozásokat. -Hirdeti, hogy a betegségek pusztán gyógyszeres kezeléssel való gyógyítása nagyon egyoldalú. E meglátásával jóval megelőzte kortársait. A harcos, demokratikus gondolkodású tudós, aki egész életét a nép szolgálatába állította, a márciusi forradalom után habozás nélkül Kossuth mellé áll. A Honvédelmi Bizottmány főorvossá nevezi ki. Hűségesen követi Kossuth kormányát Debrecenbe s kitart mellette a fegyverletételigAz elnyomatás éveiben elveszik tőle egyetemi tanszékét, gúnyolják és üldözik Életének utolsó éveiben ismét a Természettudományi Társulat elnöke lesz- 1865-ben hal meg. Egész éleiének munkája az igaz hazafiak sorába emeli, aki a népért, a dolgozók ismereteinek kiszélesítéséért küzdött Elsőnek ismeri fel ezt, ami a szocialista tudomány legjellemzőbb vonása, hogy a tudomány és a széles néptömegek kapcsolata a legfontosabb feladat. A mai Magyar Ter mészé ttudodományi Társulat, de az egész ma. gyar nép hálával gondol Bugát Pálra, a nagy, haladó szellemű tudósra, születésének 159 éves évfordulója alkalmából. Emlékének legméltóbb ápolását az jelenti, ha folytatjuk azt a munkát, amelyet ö kezdett el a magyar nép termésecileudományos ismereteinek bővítése érdekében és folytatjuk harcát, ame. lyet a babonák, a klerikális reakció népellenes aknamunkája ellen vívott,