Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1952. ÁPRILIS 17. f'ÁRTÉLET Sürgősen meg kell javítani az okfafás! munkál a MM Cipőgyár középfokú polili^a! Is tolájan A DÉMA Cipőgyárban megszó­lj! a csengő, 3 óra. A dolgozók percek mu'tóval már sorakoznak a kapuban, hazmenésre készen. Az üzem párttilkára is a kapunál áll, figyelmeztetve az érdekelteket* az ottiévő lábla feliratára: „Délután 3-kor szeminárium". A szemináriumvezetők szinte egyenként szedik össze hallgatói­kat Pádi elvtárs, az egyik közén­fokú po ilikai szeminárium veze­tője még az üzemben 'is felkereste h illgatóit, hogy a szemináriumra hívja őket, mert igen lassan gyű­lök ezlek. fél négykor kilenc hallgatóval kezdődött meg a szeminárium. El hmgzik az eső kérdés. A felelet néma csend, csak a lapok zizze­nt'Se hallatszik, amini a brosúrában lapozgatnak a hallgatók. De mit várjunk a hallgatóktól, hiszen Padi elvlárs maga is a nyitott hi'wúrából vezeti a szemináriumot. Mmdcnki előtt rryitva áll a bro­súrái keresik a feleletet. A kommunista nevelésről szól az első kérdés. Miért szükséges a kommunista nevelés, s melyek az eszközei? Az egyik elvtársnő megszólal. Néhány szóval elmondja, harcolni kc'l a polgári csökevények ellen, a maradiság ellen, a hagyományok ellen, a marxista-leninista ideo'ó gia és a bírálat segítségével. A löbb'ek belenyugszanak a fele­idbe. s kissé zavartan hallgatnak tovább. Pádi elvtárs figyelmezteti őket, hogy a feleletben hibát köve­tett el az elvtársnő. •Jobbról is, balról is szólnak, ta­'élgutják, hogy a hagyományok közül vájjon mit tartunk meg és nút igyekszünk felszámolni. A 43-as szabadságharc és a Tanács­köztársaság hősi haladó hagyomá­nyait nem em'ífik. A feleletek közben érkezik meg a szeminárium tizedik hallgatója is. majd később az egyik itt dolgozó tisztviselő zavarja meg a szeminá­riumot. Iratokat visz ki, majd ké­sőbb ismét visszajön, s nem a leg­nagyobb csendben zárja el fiókjait. Hogy a zavarás teljes legyen, hol ai egyik, hol a másik ajtót nyit­ják be. A szeminárium ekkor min­dig megakad, s mindenki az ajtóra figyel. Majd elhangzik egy újabb kér­d's: Hogyan tűnik el majd a kom­mgnizmusban a fizikai és szellemi munka közti különbség? Ilt kellene beszé'ni a hatamas gépesítésről, a villamosításról, a gigászi vil'amos erőművek építé­séről, amelyek a kommunizmus épí­tősének napjait képezik. A jelen­iévök pedig csak egymásra néz­nek. hallgatnak, min'.'ha sohse hal­lottak volna ezekről. Látszik, a sajtót sem igen olvassák, pedig az sokat ir e hata'mos mű­vek építéséről és önfeláldozó épí­tőiről. De nem beszé'nek a hatal­mas természfrtátalakitó tervekről rom. Egymásután hangzanak el a k rdések. Az egyik elvtárs helye­s-n elmondja, hogyan növekszik a 8'ovjetunió gazdasági és po'itikai cieje. De arról keveset beszélnek, hogy „zámukrn miért is van olyan hatalmas je'eriősége annak, hogy 1 a Szovjetunióban a kommunizmus épitóse által növekszenek ezek az eiők. Arról 6em beszélnek, miiven sokat köszönhetünk a Szovjetunió­nak, s milyen hatalmas segítséget nyújt 6zámurakra. Nem beszélnek a szénfejtő kombájnokról, a sok­sok modern gépről, amelyek se­gítségével emelkedik a termelés. ] Nem monják el azt sem, hogy nem­; csak számunkra nyújt állandó se­gítséget a Szovjetunió, banein a többi népi demokratikus országok­1 nak is. Nem említik, hogy a Szov­jetunió segítsége nélkül nem épü'ne ' mindnyájunk büszkesége, a Sztálini Vasmű, az Ino'-ai Erőmű, sem a budapesti földalatti gyorsvasút. Az e heti szeminárium anyaga, a legszebb anyagok egyike, hisz a jövőt tárja elénk, amelyet mi is el akarunk érni, a célt, amelyért harcolunk. A szemi­nárium hallgatóit pedig mintha nem érdekelte volna, vájjon hogyan va­lósul meg a kommunizmus a Szov­jetunióban és mit is ad a dolgozók számára. Ennek a közönynek elsősorban maga Pádi elvtárs az oka, aki nem tudta eléggé közel hozni, érdekessé tenni hallgatói számára nz anyagot. A szemináriumon mindenki előtt, még Pádi elvtárs előtt is nyitva áll a brosúra. Ez azt bizonyítja, hogy ő maga sem készül el az anyagból, nem készített a szeminárium veze­téséhez jegyzetet. Igy saját maga is rossz példáf murai hallgatóinak s hogyan is követelhetné meg tőlük, I hogy pontosan elkészítsék jegyzetei­I ket. A szeminárium alatt Pádi elvtárs maga igyekezett minden szempontot elmondani. Az elvtársak rövid fele­leteit nem kisegítő kérdésekkel igye­kezett kibővíteni s ezzel rászorítani őket, hogy gondolkodjanak, hanem ő maga minden kérdést kiselőadás­nak ls beillően magyarázott meg. Komoly hiányoöság, hogy a hall­gatók közül még senki sem tekin­tette meg az MSZT-székházban megnyílt ..Kommunizmus építése" című kiállítást, amely igen értékes szempontokat nyújtott volna az anyag tanulmányozásához. A hallgatók i:t láthatták volna a hatalmas villamos erőmüvek építé­séi, a hatalmas építkezéseket, a kol­hozvúrosok építésének tervét a kol­hozok korszerű gépesítését, a kultú­ra, a művészet hatalmas fejlődését, amely mind-mind a kommunizmus építésének, a kommunista embertí­pus kialakításának egy fontos lánc­szeme. Súlyos mulasztás volt Pádi elv. társ részéről, hogy mint szeminá­riumvezető nem figyelmeztette a hallgatóit, sőt maga sem nézte meg ezt a kiállítást, így az összefog­lalóiban nem tudott utalni a kiállí. tásra. A jelenlévő hallgaíók közül ket­ten lá1 ták az „Aranycsiltag"' című gyönyörű színes szovjet filmet, amely a gyakorlatban mutatta be, hogyan valósul m«g a kommuniz. mus építése a Szovjetunióban. De ezek az elvtársak sem látták az összefüggést a film és az anyag közölt, hiszen nem is beszéltek ról'a. Pádi elvtárs propaganda iskolára sem jár el, a másik előadó elvtárs­tól kérdi meg, miről is volt ott Szó- Előadásának hibája volt, hogy nem eléggé világosan magyarázta meg az igazságos és igazságtalan háború lényegét. De nem magya­rázta meg. kellőképpen, miért vol" igazságos a Szovjetunió részéről és inicrt volt igazságtalan Németor­szág részéről a II. világháború. Nem mondotta el. mi volt az oka a háború kitörésének, mik voltak az előzményei, s hogyan támadta meg Németország a Szovjetuniót. Erre az előadásra sem készített Pádi elvtárs jegyzetet, csupán egy pár szempontot vete'f maga elé papírra. Az elvtársak többsége nem figyelt az előadásra," mind­össze hárman jegyzeteltek. A szemináriumon nemcsak a ta. nulásnál mutatkoznak hibák. Az év elején 22 hallgatóval indlult a sze­minárium. jelenleg 15 résztvevője van. g^ ebből is mindössze tízen jelentek meg a legutóbbi oktatáson. A DÉMA Cipőgyár dolgozói, amint ez „ szeminárium is bizo. nyitotta, még ma sem látják eléggé világosan, csak úgy tudnak a ter­melésben jó eredményeket elérni, ha politikaitag is fejlesztik tudásu­kat-. Csak akkor tudják végleg ki­küszöbölni a termelésben mutatkozó zavarokat, ha a politikailag fejlett elvtársak jó felvilágosító munkát tudnak végezni a pártonkívüli dol. gozók közö t és mozgósítani tudják őket a feladatok megoldására, a nehézségek leküzdésére. A párt. szervezet vezetőségének elsőrendű fe'adata. hogy megvizsgálja a po­litikai iskolák munkáját s mindent elkövessen a hiányosságok kiküszö­bölése érdekében, hiszen az idei oktatási évad rövidesen befejező­dik. A pártszervezet fokozottabb ellenőrző munkával, a hallgatókkal való egyéni foglalkozással bizto­sítsa. hogy a politikai iskolák az eddiginél eredményesebb munkát végezzenek­SZÁMOS RENDEZVÉNNYEL ÜNNEPÜK MEG CSONGRÁD MEGYÉBEN IS A DARWIN-HETET Öt tisztasági brigád alakult Újszegeden Szegeden mór eddig is nagy si­kerrel folyik a Tisztasági Hónap. A társadalmi szervek Újszegeden is összegyűltek, hogy megszervezzék a munkálatokat Ennek eredménye­képpen öt tisztasági brigád alakult, , 15 taggal. Ezenkívül az üzemek, is­kolák és kollégiumok a saját lerü" I létükön külön brigádokat alakíta­nak. Már versenykihívás is történt a Tisztasági Hónap keretében. A két újszeged! óvoda és iskola lépett egymással tisztasági versenyre, va­lamint az ujszegedi 18-as számú élelmiszer kiskereskedelmi áruda a 22-cs és a 30-as árudákkal áll tisz­tasági versenyben. Nagy lendülettel látnak a brigádok munkához és jól akarnak dolgozni, hogy szép ered­ményekről számolhassanak be. Honti Erzsébet aépegészségör fe'elős Április 19—27-ig Darwin halálá­nak 70. évfordulója alkalmából a Magyar Természettudományi Tár­sulat országosan Darwin hetet ren­dez. Hetven évvel ezelőtt, 1882 április 19-ín hall meg Darwin Károly, a fejlődéstan egyik legnagyobb mes­tere. Jelentősége és nattása hét év­tized óla egyre fokozódott. Darwin munkássága új korszakot nyitott a biológiában A Darwin hét kere­tében Szeged és a megye dolgozói megismerik Darwin munkásságát, eredményeit, jelentőségét az újság­cikkek és az előadások útján. Darwin volt az első, aki kifejtette és tudományoson bebizonyította, hogy az élőlények ered:te közös, az ősi fajok a körülmények hatására alakullak át más és más fajokká és távolodtak el az eredeti alakoktól. ,,A fajok eredete" című művében kemény érveléssel söpörte el a kle­rikális. idalista állításokat és leszö­gezte a fejlődés vitathatatlan lé­nyét. Azzal, hogy bebizonyította, az élővilág millió évek fejlődésének eredménye és az a természeli tör­vények alapján fejlődik — erős csa­pást mért a metafizikus természet­szemléi etre. A klerikális reakció népbutitó ámításával szemben, Darwin taní­tasai: a darwinizmus valódi tudo­mány. A valódi ludomány pedig az elnyomottak fe'szabadításának egyik harci fegyvere, — míg a klérus tanítása az elnyomás fenn­tartásának egyik eszköze . A szovjet darwinisták meg­tisztították hibáitól a darwin ta­nokat és soha nem látott magas­latra emelték azt. Az a'kotó szov­jet darwinizmus a legszebb igazo­lása annak, hogy mennyire megbe­csülik és elődjüknek tekintik a vi­tág legjobb bio'ógusai Darwin Ká­rolyt. a természettudomány nagy úttörő munkását. Darvin munkásságának jelentő, sége ma sem csökkent. A klerikális reakció ma még dühödtebben tá­madja a darwinizmus tudományos tételei'. A mai ideálisba judomány, Weismann. Morgan. Mendel örök­sége minden erejét megfeszítve tá­madja én ferdíti a darwini elveket. A mai idealista tudomány elsősor­ban azért támadja a darwinizmust, hogy a háborút, pusztulást hirdető imperializmusnak tudományos iga­zolást próbáljon adni, hogy be. csempéssze a népek tudatába a né­pek közötti harc szükségességét és ehhez — a tudományos idológiáju. kon kívül — fegyvereket, atombom­bákat és a baktérium fegyvereket is szállítja. A haladó darwinizmus viszont a békét szolgálja. Tanításai és ered­ményei a békeharc fegyverei. Igy Darin életműve és tana a szocia­lizmus építésének és a békeharcnak jelentős erőforrása. Ezért ünnepeljük Darwint halála 7 évtizedes évfordulója alkalmából Csongrád megyében is, A Termé­szettudományi Társulat számos elő­adást tart a megye területén Dar­winról. Igy április 19"én Szegeden az Ady-téri egyetem nagy előadó­termében dr. Gelei József egyetemi tanár, akadémikus, Hódmezővásár­helyen dr. Ábrahám Ambrus egye­temi tanár, akadémikus április 20-án tartanak e'őadást Darwin Ká­rolyról. majd Makón. Szentesen, Csongrádon stb. tartanak előadáso­kat. A darwini előadásokat minden | városban darwini kiállításokkal I egészítjük ki. Szegeden a Délma­' gyarország kiadóhivatalának kiraka­taiban rendezi meg a Társulat a darwini kiállítást. A Móra Ferenc­Múzeum kupolacsarnokában a mú­zeum és a Somogyi-könyvtár mun­kaközössége Darwin emlékkiállítást rendez, amelynek ünnepélyes meg­nyitása április 20-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor lesz. A könyv- és fejlődéstörténeti kiállításon áilandó tárlatvezetés lesz. Jósa Zoltán Természettudományi Társulat szakosztályvezetője ^AKIKRE BÜSZKÉ!< VAGYUNK II. Kovács (Indrásná a Ruhagyár Munkaérdemrend taztokozalávsl kitüntetáJi iSolgozóía A Szegedi Ruhagyár „Tőrös Csrl-! lag" termében dofigoz k If. Kovács Andrásné elvtársnő, Papp Nándor. 1 né szalagjának dolgozója, akit a sztálini-műszak óta harmadszor ért kitüntetés jó munkájáért. Átlagtel. jesítinénye ma is 147 százalék. — Hogyan érte el ezt a teljesít­ményt? — Kommunista kötelességemet teljesítettem és teljesítem ma is — mondja büszkén. Tizennégy éve dotgozom üzemben. A felszabadítás előtt az Ujszegedi Lenszövőben dol­goztam. A múltban nem törődtek velünk. Nem egyszer, amikor be­álltak az őszi esőzések, pocsolyában do'goztunk munkahelyünkön. mert a tetőzeten beesett az eső. A fizetés csak arra volt Cég, hogy éhen ne haljunk. Igy mult el az én fiatal­ságom. 40 éves vagyok, de úgy érzem, hogy most. őszülő fejjel, fiatalabb­nak érzem magam, mint húsz évvel ezelőtt. A felszabadulás óta tudom, miért dolgozom. Ha szétnézek eb­ben a teremben. látom, ragvogó tisztaság mindenütt. a falakról gyermekeink képe mosolyog ránk. Mi boldogan visszainoso'ygunk rá­juk és még jobban igyekszünk dol­gozni értük, a békéért. Megbecsül­nek. Jó munkámért sztahánovista oklevelet, pénzjutalmat kaptam. Es most. az április 4-i versenyben, olyan kitüntetés ért, amire nem is mertem gondolni. Az egyik nap táviratol kaptam: a könnyűipari minisztériumba hívattak. Megkap­tam a Magyar Népköztársaság kor­mányától a Munkaérdemrend bronz fokozatát és 1500 forint pénzjutal­mat Ezt a kitüntetést csak úgy tu­dom meghálálni, hogy még jobban do'gozom. Azt szeretném, hogy má­jus elsejére a mi szalagunk is el­nyerje a „Sztahanovista szalag" cí­met. II. Kovács Andrásné etvtársnő büszkén viseli munkaköpenyén a Munkaérdemrendet. Gyors mozdu­lattal nyúl újabb munkadarabért. Egy percre sem á'Ihat meg a mun­ka a „Vörös Csil!ag"-tereml>en. Igv válaszol II. Kovács Andrásné, de az üzem minden dolgozója az imperialistáknak Zsebük János, a Déimagyarország levelezője A SZENT KOREÁBAN (A KROKODIL CIKKE) T) ean Ahncr Guss L' szentétetű. férfiú rala. Már egész fiatalon v •gáraölUitle a reveren­<> ti <\; a keresztény er­/ti>7 • </.r<5/ tartott prédi­Icé.l.'ó i ismerlek voltak Amerikában, ím, amikor a koreai / ború kitört, a kegyes­I Ikülelü egy ház fi gon­dolt egy nagyot: a papi i 'l:át repülőtiszti unt­f r:- iasal cserélte fel. 1 'p.'lőgépe szárnyára f'J,vázolta: „a hit szár­ii rin szállok" — aztán szórta a bombát, mini a többiek. Minden úgy tűnt, mint­ha a legnagyobb rendben i Ina. Azonban mégsem re ti, Gusst „lelki kínok" k zdték sanyargatni. I ntotta, hogy a bombák a békés lakosságra Ind­iánál;. Dc a Gondviselés megvilágította já m bor szolgájának elméjét. Gusnnk mentöötle te tá­madt. Ezentúl, ha lakott te­rületek fülé ért, leeresz­kedett egész alacsonyra (persze, ha nem voll lég­ei hárít ás a közelben) és géppuskatűzzel árasztot­ta el a menekülő, elrej­tőző emberekel. A főtisz­telendő úgy okoskodott, hogy gépének felirata meg kell, hogy győzze a lakosokat békés szándé­kairól, magasztos külde­téséről. S minthogy a ko­reaiak mégis annál job­ban keresik az árkot, mincl alacsonyabbra száll, nyilvánvaló, hogy nem egyebek eivilbeöltö­zött katonáknál; s így a gépfegyverczés teljesen jogos. — A szentnek tehát az — égiek sugallatára — si­került végeznie a lelkiis­meret furdalással­De, ó, jaj! Hamarosan újabb megpróbáltatással kellelt szembenéznie. Guss nemrégen még a iólvéazell aévfeauverezés után Biblia-olvasással ütötte agyon az estét. A hír, hogy akad egy ame­rikai repülő, aki a sza­bad idejében nem a lá­nyokká I erőszakoskodik, nem tivornyázik, hanem Bibliát olvas, túlszár­nyalt a határokon. A Saturday Evining Post megemlékezett róla, hogy van egy tiszt, „aki nem iszik, nem dohányzik, nem szitkozódik, nem vesz részt a lányok utóm vadászatban". Monda­nunk sem kell, cz a tiszt — Guss volt. Csakhogy! A fennkölt áldozár egy alkalommal — miként, miként nem — bevetődött az egyik tiszti lebujba s hazafelé niár ő is együtt üvöltöt­te a többi katonával az alábbi kurta, de mélyér­telmű dalocskát: „Fickók, Ut a rádió! Helló, helló, heiló!" Azóta — állapítja meg búskomoran a Saturday Evening Post — Guss már nem tanúsít megve­tést az alkohol iránt. Sőt, senkire sem lehel jobban számítani a pá­linkás f laska kiszárít á só­ban, mint éppen őrá. De még egy változás is tör­tént vele: elkezdett ékte­lenül káromkodni. Csak­hamar a szoknyák után is kapkodott. Már a re­pülőket sem idegesíti, amikor megjelenik közöl­tük. Ha meglátják, jól hátbadöngetik• „Páter! Te fenegyerek!" — rik­kantják. És ez most állandóan igy megy. Gussból „száz­százalékos amerikai lett — nappal szórja a bak­térium.ot, este önti ma­gába a vhiskyt. S ezúttal a szentlélek is — úgy­látszik — messze elke­rüli. Tanulság: ha szent vagy, ne menj Koreába! f) Koreai Néni Oemoltratütus Köztársaság népe ieikesen ünnepelte Kim 2r Szen elvtárs 4Q. születésnapját Phenjan (TASZSZ). A koreai la­pok április 15-én közölték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlése elnökségé­nek rendeletét, amely Kim Ir Szen elvtársnak, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság miniszterta­nácsa elnökének, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága elnöké­nek és a koreai néphadsereg főpa­rancsnokának 40. születésnapja alkalmából elrendeli, hogy helyez­zenek el emléktáblát Martgindiu fa­luban arra a házra, ahol Kim Ir Szen elvlárs született és nevelke­dett, valamint Bocsonboban, ahol vezette a harcokat a japán elnyo­mók elten. Horzancsin váró ban kö­zépiskolát építenek és azt Kim Ir Szénről nevezik el. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának határozata több, Kim Ir Szen elv­társról elnevezett ösztöndíjat alapít a köztársaság tanintézményeiben. Az üzemekben, vállalatoknál, tan- ' intézményekben és a koreai néphad­sereg egységeinél gyűléseket tartót-1 tak Kim Ir Szen 40. születésnapja alkalmából. A falusi klubokban fcnyképkiállílásokat rendeztek Kim Ir Szen elvtárs életéről és forra­dalmi tevékenységéről. Phenjanban a városi pártaktíva ünnepi ülésen emlékezett meg Kim Ir Szen elvlárs forradalmi tevé­kenységéről. Gyűjteményes kötél jelent mej?, Maurice Tfaorez elvtárs ciHieib"1 és beszédeiből A Szikra kiadásában gyüj*emé­nyes kötet jelent meg a Francia Kommunista Párt főtitkárának, Maurice Thoroznek válogato'é cik­keiből és beszédeiből, amelyek a Francia Kommunista Párt 20 évi harcát, küzdelmeit tükrözik, tíz a kötet Thoreznek az 1930 és 1950 közöt j időszakból származó fonto­sabb beszédeit és cikkeit ölel: fe,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom