Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-16 / 88. szám
DflJUGHMSZie K moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet felhívása az ENSZ-hez, Hároméves a csehszlovák-magyar barátsági szerződte Emlékzászlót adott a Szeged Városi Pártbizottság az április 4-1 szegedi felvonuláson kitiint legjobb honvéd díszszázadnak AZ MDP CSO N G R A DM EGYEI' PA RTB IZOTTS AG 4 N A K VIII. ÉVF. 88 SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1952. ÁPRILIS 16. II nemzetközi együttműködés záloga Március 12-én este befejeződött a moszkvai tíznapos nemzetközi gazdasági konferencia. Ezen a konferencián 49 ország küldöttei vettek részt és tárgyalták meg a nemzetközi kereskedelem fellendítésének kérdéseit. Különböző" gazdasági rendszerű országok képviselői tárgyalták meg az országok gazdasági kapcsolatainak megerősítését. A konferencián hatalmas eredményként mutatkozik meg az, hogy a különböző társadalmi rendszerek képviselői egyetértésben tárgyallak tíz napon kérésziül a nemzetközi kereskedelem kiszélesítése jegyében. Ez az egyetértés a konferencia legnagyobb eredménye. Hiába igyekeztek az imperialista kormányok akadályozni a nemzetközi konferencia munkáját, a konferencia mégis eredmenyesen végződött. A tíznapos moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia komoly lépés afelé, hogy az országok egymás közötti gazdasági kapcsolatait megerő. sítaük. Az első olyan gazdasági konferencia, amelyet világkonferenciának nevezhetünk. A konferencia célja az volt, hogy megerősítsék a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat — a nemzeti függetlenség tiszteletben tarlása mellett. Mint a konferencia megállapította, ez a nemzetközi kapcsolat az országok és népek együttműködéséhez is vezethet. A külkereskedelem a népek és országok gazdasági tartalékainak felhasználásával jobbá teheti a világ dolgozóinak életét, hozzájárulhat ahhoz, hogy a tőkés nyugati országokban kevesebb legyen a munkanélküli, több kenyér, több iparcikk jusson a munkásoknak. A konferencia igazolta Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozatát, amikor is kijelentette, hogy a szocializmust építő országok és a kaptalista országok közölt lehet együttműködés, ha mindketten tiszteletben tartják a nemzetek függetlenségét. A konferencia résztve. vői arról tanúskodnak, hogy a kapitalista országok igenis működhetnek együtt a szocializmus országaival akkor, ha mindkét fél tiszteletben tartja egymás függetlenségét. M. V. Nyeszterov, a szovjet előkészítő bizottság elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió kész bármelyik országgal kereskedelmi kapcsolatba lépni és kész segíteni más országokon. A nemzetközi konferencia megállapította, hogy a kölcsönös együttműködés egyik legnagyobb akadálya á politikai megkülönböztetés. Az imperialista országok uralkodó körei ellenszenveztek a Szovjetunió, val, Kínával és a többi népi demokratikus országokkal eddig meglévő kereskedelmi kapcsolatokkal. A politikai megkülönböztetés — mint ahogy ezt a konferencia meg is állapította — a gazdasági kapcsolatok meglazutásához vezetett. A gazdasági kapcsolatok meglazulása pedig komoly veszélyt jelent a tőkés nyugati országok munkásai számára. A gazdasági kapcsolatok meglazulása a tőkés nyugati országok munkásainak még fokozottabb elnyamorodását jelenti. Épp ezért helyeselték a lökés nyugat képviselői a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősödéséi, ugyanakkor politikai megkülönböztetés megszüntetését. A konferencia megállapította, hogy a keleti és nyugati országok közötti kereskedelem kiépítése a né. pek jobblétét segítené elő. A konferencia részvevői amellett, hogy csak gazdasági kérdésekről láigyaltak, arra a megállapításra jutottak, hogy ez a nemzetközi öszezejövetel is, amely pedig csak kezdet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítésére, komoly biztosíték arra, hogy a nyugati és keleti országok között békés együttműködés alakuljon kl. Mint megállapították, a moszkvai konferencia a gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett hozzájárult a nemzetközi béke biztosításához is. A konferencia résztvevői javasolták egy nemzetközi állandó szervezet létesítését a nemzeiközi gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében. A tíznapos konferencia utolsó napján határozatot hoztak egy nemzetközi kereskedelem fejlesztését elősegítő bizottság alakításéra. A konferencia nem egy tőkés országbeli küldötte hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítése méginkább a nemzetközi békét, az együttműködést segíti elő akkor, ha a nyugati országok, csökkentik a hadi kiadásokat. A hadi kiadások csökkentése nemcsak a nemzetközi együttműködést és a nemzeiközi gazdasági kapcsolatokat erősítené, hanem egyben emelné a nyugati országok munkásainak életszínvonalát. Épp ezért javasolta ar moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia, hogy az ENSZ tegyen meg minden erőfeszítést a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése és a hadi kiadás csökkentése érdekében. A konferencia három szekciója a tíznapos konferencia alatt máris nagy eredményeket ért el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítése terén. A szekció-értekezletek szünetében a különböző országok képviselői tanácskozásokat folytatlak és megállapodásra jutottak. A konferencián sok küldöttség élőké-, szítette egy későbbi együttműködési szerződés megkötését. A francia, angol, olasz és az amerikai üzletemberek is hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia idején komoly kapcsolatok létesüljenek az egyes országok között. Erénye ezeknek a tárgyalásoknak az, hogy a gazdasági kapcsolatok figyelembe veszik a nyugati tőkés országok dolgozóinak szociális helyzetét. Nem véletlen, hogy a konferencia három szekciója közül egy szociális problémákkal foglalkozott. Komoly kapcsolatok létesültek arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi demokráciák olyan irányú segítséget adnak a nyugati országoknak, amelyek enyhítik a tőkés országok munkásainak elnyomorodását. A konferencia másik eredménye az, hogy a fejlett ipari országok komoly segítséget igyekeznek adni a gazdaságilag elmaradott, fejletlen iparral rendelkező országoknak. A nyugati országok küldötted, többek között Franciaország képviselője elmondotta, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott1 „kapcsolatai" erre a szempontra egyáltalán nem voltak tekintettel. Mint a francia küldött kijelentette, az USA-vai folytatott francia gazdasági kapcsolatok nemhogy eredményt nem hozlak, hanem súlyos gazdasági válságba döntötték az országot. A gazdasági konferencia komoly erőfeszítéseket telt arra, hogy az elmaradott országok komoly segítséget kapjanak további fejlődésükhöz, dolgozóik életszínvonalának emeléséhez. A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia nemcsak az előkészítés időszakában, amikor hozzájárult ahhoz, hogy minden ország résztvegyen a konferencián, segítette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítését, hanem a konferencián is. Mint eddig számtalanszor, most is a szocialista állam lényegéről tettek tanúbizonyságot a szovjet küldöttek felszólalásai. A szovjet küldöttek elmondották, hogy az elmúlt év alatt a Szovjetunió külkereskedelme 18 milliárd rubelre, vagyis a háborúelőtti külkereskedelem háromszorosára emelkedettUgyanakkor a szovjet küldöttek azt is megállapították, hogy a Szovjetunió a jelenlegi külkereskedelmét kétszeresére, háromszorosára tudja emelni rövid időn belül és ezzel komoly segítséget szándékozik adni a világ többi országainak. Több szovjet felszólaló megállapította, hogy a Szovjetunió, habár komoly erőfeszítések árán, de mégis komoly eredményeket ért el a nyugati országok, elősorban Anglia, Olaszország, Svédország és Svájccal folytatott kereskedelmében, de ezt az eredményt tovább tudja fokozni. A szovjet küldöttek arról tettek tanúbizonyságot, hogy a szovjet állam készségesen segítségére akar lenni a többi országok gazdasági helyzetének megjavításában. A nyugati tőkés országok küldöttei válaszoltak is a szovjet küldöttség véleményére: Franciaország például ötszörösére, hatszorosára tudná emelni a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmét, ugyanúgy Anglia, Amerika és Olaszország is jelentősen tudná emelni a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmét. A belga küldöttség kijelentette, hogy húsz cég hajtandó kapcsolatot kötni a Szovjetunióval. A moszkvai gazdasági konferencia azonban csak kezdetet, utat mutat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítésére úgy, hogy a gazdasági rendszerek különbözősége nem lehet gát az együttműködés előtt. Harcban a május 1-i munkafelajánlások teljesítéséért Az üzemi "dolgozók a március 9-1, április 4-i versenyszakasz tar pasztalatait felhasználva tették meg felajánlásaikat május l-re, a munka ünnepére. A két első versenyszakasz tapasztalatai azt mutatják, hogy szép eredményeket értünk el, azonban még szebb teljesítmények születhettek volna, ha a dolgozók fe'ajánlásaik után azonnal hozzáláttak volna azok teljesítéséhez. Ezen a téren lazaság tapasztalható. Amikor a március 9-i felajánlásokat megtették az üzemek dolgozói, egyesek nem kezdtek azonnal hozzá a felajánlások teljesítéséhez, hiainem Pató Pál módszerrel azt hajtogatták: ráérünk még. Amikor látták, hogy közeleg a verseny utolsó napja, csak akkor kapcsolódtak be a verseny finisébe. Ezt látva, az üzemek politikai, gazdasági vezetői, elhatározták, hogy a május 1-i versenyszakaszban elérik: a vállalásokat kővető napokon azonnal kezdjék meg a dolgozók felajánlásaik teljesítését. A Szegedi Textilkombinátban az előbbi versenyszakasz tanulságait felhasználva már az első napokban megindult a harc a felajánlások teljesítéséért. Különösen nagy segítséget nyújt ehhez az élenjáró 6zovjet tapasztalatok alkalmazása és a tisztasági hónap is. Ennek tudható be, hogy a Textilkombinátban már 6zámos dolgozó nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta májug l-re tett munkafelajánlását. Az előfonóban Bakaity Vera sztahánovista 127.1 Horváth Éva 124.8, a szalagegyesítőn Kempet Katalin 126.9 százalékra teljesítette vállalását. A Szegedi Szalámigyár dolgozói közül Kónya Károiyné vállalta, hogy teljesítményét 115 százalékra emeli s jelenleg már 128 százaléknál lart. Peták Mihály, a csontozó üzemrész dolgozója sém marad el vállalása teljesítésében, ő arra tett ígéretet, hogy 122 százalékra emeli munkája telj esitiményét s ma már állandóan eléri a 135 százalékot. A sztahanovisták jó munkáját bizonyítja Török Etel hentes üzemi átképzés példája. Török elvtársnö bármennyire is igyekezett, nem tudta elérni a 100 százalékos szintet. Segítségére sietett Csanádi József sztahánovista, aki többször figyelte Török elvtársnő munkáját s észrevette, hol segíthetne Török elvtársnőnele, aki ma már a helyes imunkamegszervezéssel 110 százalékra teljesíti tervelőirányzatát. Szeged Állomás forgalmi dolgozói közül is többen, teljesítették már május l-re tett felajánlásaikat. A vonatforgalmi tervet 113, az elegytovábbítási tervet 127, a fajlagos kocsimozgatást 102. a gőztartási tervet 147 százalékra teljesítették. Jó munkájukkal kitűntek a felajánlások teljesítői közül Héjjá Pál, Radányi Erzsébet forgalmi szolgálattevő, Nacsa Lajos térfelyigyázó, Tóth János sztaháno. vista és Tasnádi József sztahánovista . váltókezelő.. Lengyel Imre sztahánovista tolatásvezető brigádjával 102. Horváth Andor vonatvezető brigádja 124.7, Tandari János vonatveze^) személyvonatos brigádja 179 százalékos teljesítményt ért el a május elsejei felajánlások teljesítésében. Szeged Állomáson a legutolsó dekádban sem igazolatlan elkéső, sem igazolatlan mulasztó nem volt. A dolgozók a munkafegyelem megszilárdításával, teljesítményük fokozásává igyekeznek újabb eredményeket elérni, hogy büszkén, a jól végzett munka tudatában vehessenek részt a május elsejei ünnepi felvonuláson. fl BÉKE MEGŐRZÉSÉVEL VÉDItlK GYERMEKEINK ÉLETÉT, EGÉSZSÉGÉT ÉS NEVELÉSÉT Bécsben megnyílt a Nemzetközi Gyermekvédelmi Értekezlet Bécs (TASZSZ). Április 12-én Bécsben megnyíít j nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet 60 ország küldöttségének résztvételével. Több, mint 500 küldött érkezeti, köztük szülök, pedagógusok, orvosok, tudósok, frók, művészek, állami és szakszervezeti személyiségek, különböző politikád nézetekel és. vallási meggyőződést valló emberek. Xz értekezlet munkáiéban résztvesznek a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Demokratikus Ifjú_ sági Világszövetség ós más nemzeiközi szervezetek képviselői is. Az ülésteremben a világ különböző nyelvein ez a felirat áll: „A béke megőrzésével védjük gyermekeink életét, egészségét és nevelését"! Az értekezletet Leopoldine KruzBeitel orvosnő," az Osztrák Gyermekvédelmi Társaság elnöknője nyitotta meg. , A napirenden a következő beszámolók megvitatása szerepel: „Mit tehetünk békében a gyermekekért"? „Gyermekegészségügy", „Gyermeknevelés", „Az irodalom, sajtó, rádió, mozi és művészet befolyása a gyermekek erkölcsi és kulturális fejlődésére". Az első nap délelőtti ülésén az első napirendi ponttal kapcsolath*Gustave Monod professzor (Franciaország) megállapította, hogy az emberek tudományos és technikai tevékenysége a kapitalista országokban nem a népek életszínvonar Iának emelését szolgálja, hanem a harckocsigyárak építését és az atombombák gyártását. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandóan javul n gyermekek helyzete. 1951-ben a szovjet kormány 125 milliárd rubelt fordított a lakosságnak nyújtott kölcsönökre és segélyekre. Az országban a háború befejezése után 82 ezer iskolát állítottak helyre. Ezekben az iskolákban 15 millió gyermek tanul, 100 különböző nyelven. A népi demokratikus országokban és a Német Demokratikus Köztársaságban a sikeresen megvalósult hosszúlejáratú tervek keretében folyik a szociális, kulturális és orvosi intézmények he'yreállitása, illetve építése. Egész más a gyermekek helyzete a kapitalista országokban — hangsúlyozta Gustave Monod. Különösen súlyos körülmények között élnek a gyarmati és fiiggő országokban. A középkeleti országokban nincsen semmiféle egészségvédelmi rendszer, a gyermekek táplálkozása rendkívül hiányos. Iránban a Tanköteles gyermekeknek csupán 5 százaléka látogatja az iskolákat. A gyermekek 90 százaléka trachomás. Elviselhetetlenül súlyosak a kapitalista és függő országok lakásviszonyai. Afrikában a „barlanigváro«ok"_nak nevezett bűzös negyedekben, a sziklák mélyedéseiben egész ' családok tengetik életüket. Nem sokkal kedvezőbb a kéD * nyugateurópai országokban sem. A fegyverkezési politika egyre ioKban érezteti káros hatását a gyermekek helyzetére. Olaszországban például iskola, hiány miatt 2 millió gyermek nem tudja megszerezni a szükséges alapismereteket, Franciaországban a háborúban lerombolt 41 liceum közül mindössze négyet állítottak helyre. A kapitalista országokban állandóan növekszik a fiatalkorú bűnözök száma. Befejezésül Monod professzor javasolta, hogy az értekezlet nyilvánítsa hivata'osan június első napját nemzetközi gyermeknappá. A nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet szombat délutáni ülésén a gyermekek egészségügyi kérdéseiről Nicola Errotli olasz parlamenti képviselő mondott beszámolót. — A kapitalista világban a gyermekek többségének egészségi állapota — mutatott rá — joggal kelt aggodalmat. A rosszul tápláltság, a rossz lakásviszonyok, a nyomor és a ki nem elégítő orvosi kezelés a kapitalista gyarmati és félgyarmati országokban a gyermekek óriási tömegeinek okozza megbetegedését és halálát. így például a francia költségvetés kiadást tételeinek ötven százalékát for. dítják katonai célokra, ugyanakkor mindössze egy százaié, kát közegészségügyre. Hasonló a helyzet a többi nyugateurópai országokban is. Kilborn, az Angol Gyermekvédő Bizottság elnöke mondott beszámo" lót a gyermekek oktatásáról. A gyarmati országokban _ mondotta — az analfabétizmus inkább szabály, mintsem kivétel. Igen rosszul áll a gyermekek oktatásának kérdése sok kapitalista országban is. Amerikában például a gyermekeknek csupán egynegyede részesül a legminimálisabb oktatásban, négymillió iskolaköteles korban lévő gyermek egyáltalán nem jár iskolába. — Arra. hogyan kell megoldani az iskolaépítés problémáját, példa a Szovjetunió — hangsúlyozta az elő. adó. — — A Szovjetunió a második világháború okozta pusztítások ellenére nagyszabású iskolaépítési progranimot valósít nteg. Annelise Grosskunz nyugatberlini orvosaié rámutatott arra, milyen végzetes hatásúak az Amerikából a világ különböző országaiba exportált ponyvaregények és gengszter-filmek. Az amerikai bíróságok évente 275 ezer gyermek ügyét tárgyalják. Japánban a fiatalkorú bü. r.özők száma az 1945. évi 28 ezer* röl 1948-ban 75 ezerre emelkedett. Az orvosnő befejezésül követette, tiltsák el a háborús propagandát, amely uszítóan hat a gyermekele erkölcsi világára. Az értekezlet április 13-i délutáni ülésén megkezdődött a beszámolók feletti vita. Johnson asszony (Délafrikai Únió) arról beszélt, hogy a Délafrikai Únióban a bennszülött lakosság gyermekeinek 60 százaléka nem éri meg az egy esztendős kort. Takako Macumoto. Japán képviselője beszámolt arról, hogy a mult évben 300 ezer gyermeket adtak el Japánban. Igen elterjedt a gyermekmunka klzsákmányolása. D imiitriu román egészségvédelmi miniszterhelyettes; beszámolt arról, hogy a Román Népköztársaságban a bölcsődék száma hatszorosára emelkedett ebben az évben az 1934. évihez képest, az óvodák száma kétszerese az. 1939. évinek, az elemi is. kólák száma pedig halszorosára növekedett. Mona Fuad asszony, a Szíriai Gyermekvédelmi Bizottság tagja felszólalásában elmondotta, hogy Szíriában a gyermekhalandóság a 40 százalékot is meghaladja. Ennek oka a nyomor és az éhség, A tanulók száma a legutóbbi két év alatt 56 százalékkal emelkededett, a dolgozók gyermekei számára megnyilt a tanulás lehetősége. Elli Aleksziu görög írónő beszámolt a görög gyermekek súlyos helyzetéről- A kiskorúak börtöneiben 15 ezer gyermek pusztul el lassan. Bestiálisán kínozzák őket. A görög közoktatásügyi mi. nlszter kijelentette, hogy „csak az tanuljon, akinek pénze van, a többlek dolgozzanak.'' Kim En-Szun. a Koreai Demokratikus Nőszövetség elnökhelyeltese szólalt fel ezután. Az amerikai rablók — mondotta — rombadöntötték városainkat és falvainkat. A gyermekeket, nőket és örgeket csülökbe hajtják és azután felgyújtják a csűrt. Most az amerikai barbárok baktériumfegyvert alkalmaznak. Mindennek ellenére az amerikai intervenciósok nem törik meg a koreai nép győzelmi akaratát. Az értekezlet tanácskozásai tovább folytatódnak.