Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

j' Az Ujszegedi Kendet" és Lenszövő dolgozói csatlakoztak a Győri Vagongyár kezdeményezéséhez Szegeden csütörtökön kezdődik a magyar filmhét » . A mórahalmi gépállomás dolgozói 100 százalékra teljesítették tavaszi inlajmiívelésl tervüket A Z: MD P 'C S O N G RP. D M EG YE I PA RTB ! Z OTTSAG'AN A" ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1052. ÁPRILIS 13. I GYILKOSOK ELLEN Holló László bakai dolgozó paraszt. Neve olyan* mint a többi kilencmillióé ebben a hazában. Ahogy mondani szokták: „egyszerű ember." Békegyűlésen vett részt az elmúlt napokban, talán a Kossuthutcában. A gyűlésen - először életében Gzót kért: Elvtársiak! Én most olvastam egy könyvet, abból azt tanultam, „inkább két vödör veríték a gyakorlótéren, mint egy csepp vér a harctéren." Ez a könyv a II. világháborúról szól. De én most itt Bakson azt javaslom: inkább tíz vödör veríték a munkából, mint embervért az imperialista háborúért. De kijelentem, ha kell világgá kiáltom: szabad életünkért akár liz vödör vér a harctéren, a szabadságért, s a békéért. Azt is tudom a tíz vödöréért elkerüljük, ha mindannyian, ahogy Sztálin mondta, egy frontba, egy táborba, a béke frontjába tömörülünk. Most értettettem meg, hogyan harcolhatok én minden ember vágyáért, a békéért. Noshát — csak annyit akarok mondani, rongy ember, aki még nia sem erősíti a mi népünket, a mi államunkat, a békét. Holló László — mint már mondottuk — egyszerű ember Benne és általa az emberiség szólalt meg. ö az egész emberiség vágyát, Sztálin szavát ismételte Baksdh. A párt, a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, amely százezernyi, milliónyi, egyszerű emu ber szavát, óhaját, lelkét harci csatasorba állítja. Kétmilliárd ember érdekében a békéért. Ma, húsvét napján erről akarunk beszélni. A pártszervezetek kötelességéről a békeharcban. Harc és béke. az emberiség előtt eddig ellentétes fogalmakként szerepeltek. Harc és béke ma minden dolgozó előtt egyazon kérdés, egységes, de mégis kettős oldalaként jelentkezik. A béke nyugodalmai, fejlődést jelent. A harc kemény küzdelmet. Ma a békeharc kemény küzdelmet jelent a nyugodalomért, a békéért, a fejlődésért, az imperialislák, a gyilkosok ellen. Holló László, mint egyszerű ember ezért fejezhette ki lelkéből fakadó szavakkal azt. amit kétmilliánd ember érez a földön. A pártról úgy szoktunk beszélni, mint milliók ökléről, mint osztályunk agyáról. Kétmilliárd egyszerű ember nevében Sztálin elvtárs a bolsevikok pártjának vezére köveieli: békét a világnak. A kommunisták pártjának, minden kommunista párttagnak becsületbeli kötelessége harcolni az egész emberiség, minden ember érdekéért, a békéért. A béke! Nagy és szép célja az emberiségnek, de hogvan küzdiek érte én, én, egy a kétmilliárd közül? Csongrádmegyei pártszervezetek. párttagok, párl'litkárok, propagandisták, népnevelők! Adjatok választ erre! Hogyan küzdj ön _ százezernyi anya, sokmilliónyi ifjú a békéért. Szervezett bákeharc az egyetlen út, csak ezen az úton jutunk el a békéhez. Szervezett békeharc? Értem ha Franciaországról, értem, ha Angliáról, értem, ha valamely burzsoá országról beszélnek nekem. De szervezett békeharc nálunk, ahol az egész állam, minden dolgozó Sztálin ügyéért, az emberiség ügyéért harcol, hogyan lehetséges? — kérdezi a dolgozó. — Mit jelent ez az egyes ember 6zámára? Hadd vá'aszoljon erre a kérdésre Gyapjas Ferenc ugyancsak baksi dolgozó paraszt, aki a következőket mondotta: — Ma nem nyúznak bennünket. Ma az adó, a beszolgáltatás nem a háború, hanem a béke ügyét szolgálja. Emberek' Van-e közöttünk olyan, aki a békéért nem szá'lna harcba? Azt én a két kezemmel fojtanám meg. A megveszett imperialista gyi'ko60k ellen küzdenek a Gyapjas Ferencek szerte a világon. Hogyan? Válaszoljon rá Zsombó község példája, ahol a békebizottságok minden utcában gyűlést tartanak, ahogy ők nevezték el: „békeesteket." Megbeszélték, mi a tennivaló a béke védelmében és e megbeszélések j következményeként Zsombó 6ertés_ I ból 140, szarvasmarhából 120 százalékra teljesítette első negyedévi beszolgáltatási kötelezettségét. I Nincs ember ezen a világon, ebben jaz országban, aki ne érezné, hogy ja béke ügye egy és oszthatatlan az ; egész világon. Lenkei elvtárs, a I (Hódmezővásárhelyi Mérleggyái) „Be oiannisz"-gyár dolgozója azon , a gyűlésen, amelyiket Beloiannisz ] elvtárs halálának napján tartottak, azt javasolta: minden évben Beloiannisz elvtárs halálának évfordulóján tartsunk három napos Beloiannisz műszakot — a békéért. Termelni, dolgozni a békéért. Ez a mi feladatunk, a szovjet katonák által szabaddá telit dolgozó népek feladata. Lenkei elvtárs, Hol'ósi elvtárs, és a népi demokráciák iöhszázmilliónyi dolgozója ezt a feladatot teljesiti: termelve küzdenek a békéért, mert a mi feladatunk hazánkat. népünket erősítve harcolni az emberiség jövőjéért. A mi hazánk erősödése az egész emberiség ügyének, a békének erősödése. Ezért, és éppen ezért nálunk a békéért küzdeni ennyit jelent: erösitsd a 6zabad, a békéért küzdő magyar hazát! Mi a pártszervezetek feladata ebben az egész emberiséget átölelő nagy mozgalomban? Áz. hogy a mag szerepét betöltse. A mag szerepét, melyből terebélyes fává szökken az élet — a Béke! Pártszervezeteinknek harcra kell szerveznie minden magyar dogozót a béke ügyének védemére. A népneve'ők, minden magyar dolgozónak meg kell, hogy magyarázzák, hogy a békét védeni, és a mi szabad hazánkban szocializmust építeni egy és ugyanazon feladat. Aki ma új módszerekkel dolgozik, az •'psrtmn ' Sztanáhov módszerével, a mezőgazdaságban Micsurin tudományával, az ma nálunk itt a békét védi. A békét, mert a békének gazdasági alapjai is vannak. Gazdasági alapja a békének, hogy megdönthetetlenül erős legyen az a béketábor, melyet az emberiség legnagyobbja, Sztálin elvlárs vezet és ehhez minden ember, minden munkás, minden dol1 gozó paraszt hozzájárulhat a .maga obulusával", a maga munkájával, méghozzá hétköznapi munkájával. Magától csak gaz nö e földeken, a búzát vetni kell, a békééit harcolni kell. Megvalósítani az emberek történelmi vágyait; ez a párttagok legfőbb feladaitá. Harcra vezetni a ma' gyar dolgozókat a békéért nem anynyit jelent, hogy tüntetni a békéért, hanem annyit jelent, hogy dolgozni ' a békéért, annyit jelent, hogy le| küzdeni önmagunkban a burzsoá i vi'ág maradványait. Annyit jelent: megvalósítani a szocialista munkafegyelmet. Jelenti a békeharc ná| lünk azt, hogy új módszerekkei (többet termelünk, jelenti a békej harc nálunk azt a mezőgazdaságban, hogy többet termelünk és többet . adunk be a nép államának. Jelenti I végső soron, hogy a végsőkig kitartva Sztálin zászlaja mellett, győ_ zelemre visszük Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus ügyét a mi 6zabad hazánkban. Mi a feladata hát a kommunistáknak a mi magyarországi békeharcunkbain? Hívni minden becsületes embert a béke védelmére, a termelés frontján. Mi a pártszervezetek feladata? Mi a kommunisták feladata? Megmagyarázni mindenkinek: Termelj többet, jobbat a béke véde'mére. Páit_ ' szervezetek, kommunisták, ezt rr.a| gyarázzátok meg ki'encmilliónyi magyarnak! Ezt magyarázzátok meg ' Csongrád megye dolgozóinak, mert 1 ezt várja tőlünk egymilliárd és 200 1 millió ember, ak'k kapitalista rabság alatt küzdenek a békéért Küzdenö a békéért tehát annyit jelent most nálunk: harco'm a szocializmus ügyéért, fe'éptteni a szocializmust. A békebizottságok legyenek a párt meghosszabbított karjai, érjenek el minden becsületes emberhez s vezesóék őket a béke megvédésének gyakorlati útjára: a több és jobb termelésre! Áz USA kormánya hat év óta csak azért tárgyal az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet csökkentéséről, hogy megakadályozza az erről hozandó határozatot Malik elvtára beszéde az ENSZ leszerelési bizottságának ülésén New-York (TASZSZ). Az ENSZ leszerelési bizottságának 1. sz. munkabizottsága április 9-én ülést tarlőtt. Ez a bizottság foglalkozik a Szovjetunió küldöttségének az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet, valamint a fegyveres erők csökkenléséről szóló javaslataival. Az angol és kanadai küldött meg akarta akadályozni, hogy a bizottság megtárgyalja a szovjet javaslatokat. Azt állították, hogy számukra „nem világosak" a szovjet javaslatok. J. A. Malik elvtára, a Szovjetunó képviselője válaszában emlékeztetett A• J. Visinszkij elvtárs válaszára, amelyet az USA, Anglia és más országok küldötteinek az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakán adott. Rámutatott, hogy a nyugati küldöttségek által felvetett mesterkélt kérdések azt a célt szolgálják, hogy elutasílsák a szovjet javasalatok konkrét tárgyalását. Tényekkel bizonyította, hogy az angol, amerikai és francia küldöttek nemcsak ellenzik a fegyverzet lényeges csökkentésére, valamint az atomfegyver feltétlen eltiltására vonalközé határozat meghozatalát, hanem eszük ágában sincs komolyan megtárgyalni ezeket a javaslatokát. hangsúlyozta Malik elvtárs, hogy a szovjet küldöttség követeli az atomfegyver eltiltásáról ós a fegyverzet csökkentéséről szóló javaslatok jóváhagyását, mert ezek az egyedüli javaslatok, amelyek alapot teremthetnek a teljes leszerelésbe és az új világháború elkerülésére. A szovjet küldöttség ismét felveti a baiktór iumf egyver kérdését és követeli, hogy az ENSZ leszerelési bizottság ítélje el a baktériumháborút. Colién amerikai és Moch francia küldött a szovjet javaslatot „propagandának" akarta beállítani. Ezeknek válaszolva Malik elvtárs leleplezte Mochnak azt a kísérletét, hogy 6. bizottság munkájának esetleges sikertelenségéért a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget. Ezután foglalkozott az amerikaiaknak azzal a javaslatával, hogy az atomenergia egyedüli birtokosa egy nemzetközi alom-csúcs tröszt lenne, kereskedelmi alapon. A szovjet küldöttség viszont ametteít tart ki. hogy valóságos nemzetközi ellenőrző szervet létesítsenek állandó ellenőrzési joggal, de az államok belügyeibe való beavatkozás joga nélkül. Cohen amerikai küldöttnek arról a kijelentéséről szólva, hogy az amerikai kormány továbbra is „hajlandó megvitatni az atomfegyver eltiltásának és a fegyverzet csökkentésének kérdését", Malik kijelentette, az USA kormánya erről a kérdésről hat év óta csak azért tárgyal, hogy megakadályozza az erről hozandó határozatot. A határozat elől az amerikai kormány különböző kifogásokkal igyekezett és igyekszik kitérni. — Amig a világ a fegyverzet „bejelentésének és ellenőrzésének" amerikai fokozataival foglalkozna, addig az Egyesült Államok tilalom, korlátozás és ellenőrzés nélkül gyártaná az atomfegyvert és az összes löbbi titkos fegyvert, új agresszív háborúval fenyegetve a világot — mondotta Malik elvtárs Befejezésül felkérte a bizottságban résztvevő küldöttségeket, adjanak világos és határozott választ, hajlandók-e haladéktalanul foglalkozni az atomfegyver eltiltásának és a fegyverzet csökkentésének kérdésével. Végül hangsúlyozta, hogy xMoch úr akármilyen nyilatkozatot lesz Párizsban, a világ népei megértik, hogy ki híve valóban a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának és ki folytat szivesebben terméketlen vitákat erről a kérdésről meghiúsítva ezzel a megegyezést. IHUO OHMI PROFESSZOR HYILI LEVELE SZífillM ELVTÁRSHOZ Tokió (TASZSZ) A nemzetközi Sztá'in díjjal kitüntetett Ikuo Ojama jv-pátí professzor nyílt levelet intézett Sztálin elvtárshoz A levél vázolja a japán néptömegeknek az elnyomás ellen, a tartós békéért folytatott harcát és a többi között ezeket mondja: „A nemzetközi Sztálin díj részem, re való odaítélése azt jelenti, hogy a japán antiimperialista tömegek kitartó 30 éves harca elismerést kapott. Ebben az értelemben a díj odaítélése jelentős a tömegek számára és különösen ki kell emelni a japán felszabadító mozgalom történetében." A levél a továbbiakban Sztálin elvtársnak a japán néphez intézett újévi üzenetével fogla'kozik és hangsú'yozza, hogy az üzenet nagy rzerepet játszott a japán nép öntudatra ébresztésében. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlettel kapcsolatban a levél kifejti: napról-napra több japán kezdi megérteni, hogy a gazdasági függetlenség szemponliúból leltétlenül fontosak a keieskcdelmi kapcsolatok az egész ázsiai szárazföld országaival, különösen Kínával és Szovjetunióval. A békéért küzdő japán nép tudja — hangsúlyozza a továbbiakban a levél —, hogy nincs egyedül és szerves része a KÖZÖS célra törekvő békevilágfronlnak: — Ma ellenségünk nemzetközi méretekben megszervezett monopoli6zlikus töke formáját öltötte. De nemzetközi méretekben együttműködő erővé váltak a felszabadulásukért harcoló tömegek is és ez az erő napról-napra növekszik. A japán nép világosan megérti ezt az üdvözlő táviratokból és üzenetekből, amelyeket a vi'ág munkásszervezetei és különböző más demokratikus szervezetek küldenek a Nemzetközi Sztálin díjjal és ez On újévi üzenetével kapcsola'ban. Ez a tény lehetőséget ad a japán tömegeknek. hogy úgy véljék gyöznmük napja közeledik. Ilyen módon harcukat boldog érzéssel folytathatják. Ikuo Ojama professzor ezután arról ir, hogy az úgynevezett „békeszerződés" rendelkezéseitől sújtott haladó japán tömegek számára az egyik legfontosabb kérdéssé vá'ik az ujrafelfegyver cezes el'eni küzdelem. Ugyanaskor lekesen támogatják a Béke Világlanácsnak az öi nagyhatalom oékeegyezményére vonatkozó javaslatát. Ugy vélik, hogy a háborús provokátorok megbüntetése, az atombomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása a világméretű leszerelés és fegyverzetkorlátozás kérdésének megoldását ennek megfelelően kell elérni. A ja. pán nép tudatában van, hogy Japán újralegyverzése az ázs'al népek ellen irányul. Mi, japánok — hangzik iovább a levél — ma a legkisebb ellenszenvet 6em érzünk a szomszéd népek ( iránt. Nem is szólva arról a megbánásról, amelyet ezen népek ellen a múltban elkövetett bűneink miat*. érzünk, határtalan mély barátságot | táp'álunk iránrtuk. Ebben az esetben iegillőbb vál/asz. ameiyel a japán népnek adnia kellene az uralkodó osztályok által jogtalanul rákény- ' szerítelt ujrafelfegyverkezésre, annak a határozott kijelentése, hogy sohasem fogunk újból az ázsiai népek legyilkolásának esztelen útjára lépni. Ez az eszme ma már egyre mélyebben behatol a japán néptö-. megek közé. Esküszünk — megakadályozzuk a háborútÁzsiában. Szilárdan hisszük anník lehetőségét, hogy minden ázs'ai r,ép tesz ilyen esküt, mert tanúi vagyunk napjaink egyik legszembetűnőbb tényének — nz ázsiai néoek öntudatos szolidaritása erősödésének. Természetesen az az ígéret, hogy az ázsiaiak nem fogják legyilkolni egymást, nem azt je enti, hogy az ázs'oiak csak azért egyesítitek, hogy a világ többi rész ellen harcoljanak. Nem, éppen ellenkez.őleg. Ez azt jelenti, nogy az összes ázsiai népek szorosan együtt fognak működni a világ minden békeszerető népével és ily módon elérik a tartós békét az egész világon. Megkezdődött a tavaszi vetés a Don vizével öntözött Rosztov-területi kolhoxiöldeken Moszkva (TASZSZ). A Szocialtsztyicseszkoje Zem'jgyelije cimü lap jelenti, hogy a Rosztov-területi öntözött kolhozföldeken egyre jobban kibontakoznak a tavaszi mezei munkák A kolhozparasztok és a gépállomások dolgozói megkezdték az első 100-000 hektár öntözött föld megművelését. Ezeket a földeket állandó öntözőcsatornák szelik át, amelyeket rövidesen megtölt a Volga—Don-csatorna vize. Az azovi kerület „Győzelem".kolhnzának kolhozparsztjal arra számítanak, hogy az öntözött földeKen öszi búzából legalább 28 múzsa. tavaszi búzából 26 mázsa hektáronkénti termést érnek majd «l. D Szegedi Szalámigyár dolgozóinak versenyfelhívása a szegedi élelmezési üzemekhez má/us 1 méltó megünneplésére Május 1 tiszteletére újabb és újabb versenyfelhívások Születnek mindenütt az országban s itt Sze. geden is. Május 1 tiszteletére tettéle meg versenyfelhívásukat a Szegedi Szalámigyár dolgozói is. ,,A múltban kényszer, robot volt a munka, lenézelt. megvetett sorsa volt a dolgozóknak. Ma boldogan, emelt fővel mindenki által megbecsülve él az, aki dolgozik — írják felhívásukban. Üzemünk dolgozói is. . hasonlóan az ország valamennyi ; do'gozójahoz. határtalan lelkesedés, sel készülnek a nyolcadik szabad május 1 méltó megünneplésére, i Versenyre hívjuk lei a többi szc! gedi élelmezési üzemeket, hogy , jobb és eredményesebb munkáváí mutassuk meg szeretetünket, há1 Iánkat a dicsőséges Szovjetunió és ' nagy vezére, Sztálin elvlárs iránt l — aki a világ dolgozóinak drága tanítója és vezére- Neki köszönhet, jük. hogy ma szabadon és boldogan ünnepelhetjük a munka ünnepét. I A verseny pontjai a következők: 1. Termelési tervünket 105 százalékra teljesítjük. 2. A havi béralapunkat a terme, lésl tervünk túlteljesítésétől függetlenül 100 százalékban használjuk fel. 3. üzemünk dolgozóinak 95 szó. zalékát bekapcsoljuk a szocialista munkaversenybe. 4. A tisztasági hónap keretében vállaljuk, hogy az üzeni területéről a hulladékot ég a felesleges anya. gokaj eltávolítjuk és az üzemrészek tisztaságát kifogástalan áilapolban tartjuk. 5. A 100 százalékon alul teljesítők számát 15 százalékról 5 száza'ékra csökkentjük. 6. A késéseket és az igazolatlan hiányzásokat teljesen megszüntetjük. 7. A Gazda-mozgalom segítségé, vei 100 ezer forintos megtakarítást érünk el. A Szegedi Szalámigyár dolgozói'4 )