Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

DELNIGTJUtORSZAG * V & aiosckrai mmaetfcfai gazdasági értekedet ré*t*ev«l április 19-én kereskedelmi tárgyalásokat folytattak Két á] szovjet munkamódszer bevezetésével harcolnék' a május l-l felajánlások sikeres teljesítéséért , a Textilművek dolgoséi Vidéken április 16-tól lehet a tanácsoknál munkakönyvet Igényelni * / AZ MDP CSONGRADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK A D I A A* i YJ Vin. ÉVF. 86. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. ÁPRILIS 12. Á május 1-i munkafelajánlásokkal előre a több termés biztosításáért Á mezőgazdasági mtrakavereeny április 4-én lezárult szakasza szép teljesítményeket hozott. Termelö­csoporiliagok, gépálloinási dolgozók és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lelkes munkája, amellyel hazánk felszabadulása ünnepére ké­szültek, nagyban hozzájárult, hogy Szegeden is többnyire elvetettük a koraitavaszd növényféleségeket. Az április 4-re elindított versenymoz­galomnak, felajánlási szakasznak, ha voltak is hiányosságai, nagy ered­ményekkel záródott. Elsősorban eredmény volt aa, hogy ai munka­verseny minden eddiginél szélesebb rétegeket ölelt fel. megsokszoro­zódtak a versenyzők számai. A köz­ségek, termelőcsoportoik, gépállo­mások egymásközötti versenye is lelkesebb volt. Hiba lenne ezeket az eredménye­ket akárcsak részleteiben is le­becsülni, mert ezek az eredmények mulatják, milyen nagyra értékeli dolgozó parasztságunk a szabadsá­got, milyen hálával és szeretetlel gondol felszabadítónkra, a Szov­jetunió hadseregére és vezérére, Sztálin elvtársra, azokra, kik le­hetővé tették, hogy dolgozó paraszt­ságunk i« a jobb, & gazdagabb élet óljára léphetett. De semmivel 6em kisebb és veszélytelenebb, ha az eddigi eredményekből azt a követ­keztetést vonnánk le, hogy „a kerék megindult, a most már gu­rul magától is". Vagyis a mező­gazdasági munkaiverseny, a tavaszi 6zántás-vetés munkák' végzésében szép eredményeket értünk el. s ez a munka automatikusan folyta­tódik. Nem ringathatjuk magunkat abban, hogy ezután minden úgy megy magától is, mint a karikacsa­pás. A munkaverseny április 4-i sas­kasza lezárult, a munkafelajánlár eok teljesítésének szakasza véget_ ért, de a munkaversenry már is át­lendült egy új szakaszára. Dolgozó parasztságunk lelkes munkaverse­nye, amely április 4-ig napról­napra fokozódott, most újialbb for­dulatot vett. A szegedi Táncsics­termelöcsoport tagjai lelkes han­gú gyűlésükön felhívásijai fordul­tak termelőszövetkezeteink dolgo­zóihoz, hogy tegyenek újabb vál­lalásokat a dolgozók nagy nemzet­közi ünnepére, május l-nek méltó megünneplésére. ,JHi. a Táncsics-termelőcsoport tagjai, — írják felhívásukban —, vállalásunk teljesítésével, sok imri zsa gabonával 'és egyéb termény­nyel, többszáz liter tejjel adunk többet államunknak. Így készítjük elő begyűjtési kötelezettségünk biz­tos teljesítését, ezzel a hosszúlejá­ratú verseny vállalással akarunk hozzájárulni szövetkezetünk meg­erősítéséhez. ötéves tervünk győ­zelméhez, békénk biztosításához". A többtermelésért folytatott harc­ban nagy jelentőségű a Táncsics­termelőcsoport dolgozóinak kezde­ményezése. Brigádok és munka­csapatok tettek konkrét felajánlá­sokat, vállalták, hogy a tervben előirányzott mennyiségnél többet termelnek. Ebben a munkájukban minden eddiginél fokozottabban tá­maszkodnak a szovjet kolhozok ta­pasztalataira ós nagyobb mérték­ben alkalmazzák a gépi technikát, nemcsak a vetés, hanem a növény­ápolás munkájában is. Példájuk követésre méltó. nemcsak a ter­melöcsoportok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok részére is. Csat­lakozzanak Szeged termelőcsoport­fai ehhez a felhíváshoz, s a tava­szi szántás-vetés befejezésével a versenypontok alapján szélesítsék tovább a munkaversenyt, hogy eredményesen vívhassák meg har­cukat a többtermelésért. Különö­sen fontos a nagyobb termésered­ményekért inditott versenymozga_ lom kiszélesítése, a következő szakaszban a növényápolási mun­kák idején. Az elmúlt év tapasz­talatai mutatják, hogy a kapálás, gyomtalanítás idején állította leg­nagyobb erőpróba elé termelőcso­portjiaánkat a mezőgazdasági munka A Táncsics-termelőcsoport tagjai felajánlásukban már erre a nehéz­ségre is orvoslást találtak, hogy zökkenőmentesen áthidalják a me­zőgazdasági munkáknak ezt a ne­héz szakaszát, s idejében el tud­ják végezni majd a növényápolás munkáját is. Terme lőcsopartj aink csoportérte­kezleten vitassák meg a május el­seje tiszteletére elindított hosszúle­járatú versenyfelhívás pontjait s a helyi adottságaikat felmérve fogad­ják el a felhívást és tegyenek fel­ajánlásokat. Nagy gondossággal és alapossággal kell elkészíteniük cso portjainknak a felajánlásokat. Ez nem könnyű és nem kis feladat. Mérlegelni kell a tszcs előtt álló feladatokat, hasznosítani kell a Rá­kosi elvtárs születésnapjára, majd április 4-ére elindított felajánlási mozgalom eredményeit és tanulsá­gait. A csoportok vezetőségei és pártszervezetei értekezleten tárgyal­ják meg a dolgozókkal a felhívást. Nocsak az elnök, az intézőbizottság, a pártelnök, titkár ismerjék és fo­gadják el a vetrsenypon tokát, vagy formális röpgyűlés keretében né­hány csoporttaggal „fogadtassák" él a vezetőség által kidolgozol! fel­ajánlásokat, Beszéljék meg a, fel­adatokat és használják fel azt a kezdeményező erőt és lelkesedést, amelyek a munkacsapatok tagjaiban rejlenek. A pártszervezetek vezetőségeinek kötelessége, hogy segítsék a dolgo­zókat, akik május elsejére túl akar­ják szárnyalni minden eddigi ered­ményeiket. Sokszor hangoztatott igazság, hogy minden termelési si­ker döntő alapvető feltétele a párt­szervezetek politikai felvilágosító munkája. Karolják fel pártszerve­zeteink a Táncsics termelőcsoport kezdeményezését s jó felvilágosító munkával érjek el azt, hogy ez a versenymozgalom új lendületet adva a mezőgazdasági munkáknak, hatal­mas emelője legyen a többterme/és­ért elindított munkának, elősegítse a nagyobb termelésen keresztül, hogy minden szegedi lermelőcsoport teljesíthesse példamutatóan legelső feladatát, az állammal szembeni kö­telezettségét. Termelőszövetkezeteink ebben a versenyben ismét összemérhetik tu­dásukat, erejükét/ elszántságukat a békéért folyó harcban. • Eddigi eredményeinkkel — mon­dotta Tanács Antal elvtárs, a Tán­csics-termelőcsoport elnöke — és újabb sikereinkkel, minden lépése­inkkel, kapa- és kaszacsapásainkkal válaszolunk Titóék háborús törekvé seire és gazdáik aljas támadásaira". Minden hazáját, családját és a bé­két szerető dolgozó paraszt szavai ezek. Aki igazán szereti hazáját nyugodt, boldog és napról-napra szépülő életét, nem gondolkodhat másként, nem cselekedhet másként, mint a Táincsics-tarmelőcsoport tag­jai. Tudnia kell minden dolgozó pa­rasztnak azt, hogy a többtermelés­ért folytatott harc ma békeharc s minden olyan munka, amellyel a na­gyobb terméseredmény eléréséért küzdünk, egy-egy tégla épülő szo­cializmusunk falára, békénk bástyá­jára. Kövessék termelőszövetkezete, ink dolgozói mellett az egyénileg dol­gozó parasztok is a Táncsics-tszcs tagjainak példáját, indítsanak el hasonló mozgalmat május elseje tiszteletére s az április 4-i felaján­lások teljesítése után most tegye nek újabb vállalásokat a dolgozók nemzetközi nagy ünnepe, május el­seje méltó megünneplésére. Elindult a magyar küldöttség a nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre fl Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségéuek Bizottsága közzétette jelenlését az Egyesült államok koreai bootetteiröl Peking (TASZSZ). Az Uj-Kina Hírügynökség közölte a Demokra­tikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetsége bizottságának az USA koreai bűntetteiről szóló jelentését. A bizottság, mely neves osztrák, olasz, angol, francia, kínai, belga, brazil és lengyel jogászokból áll, ez év márciusában több, mint két hetet töltött Koreában. A vizsgá­lat folyamán a bizottság a hely­színen megállapított és tanúvallo­másokkal megerősített tényeket jel­legüknek megfelelően osztályozta, majd megvizsgálta, hogy az im­perialisták Koreában elkövetett bűnök milyen mértékben sértik az idevonatkozó hágai és genfi nem­zetközi egyezményeket, továbbá a nürnbergi nemzetközi katonai tör­vényszék alapokmányát, valamint az ENSZ által a fajirtás bűntetté­nek megbüntetéséről elfogadott egyezményt. A jelentés a koreai háború ke­letkezését illetően megjegyzi: az Egyesült Nemzetek Szervezetének ez a határozata, hogy beavatkozik a koreai polgárháborúba, egyér­telmű az alapokmány megsértésé­vel. Az a tény pedig, hogy Truman azonnal megparancsolta az USA fegyveres erőinek az intervenció megkezdését, még mielőtt az ENSZ elfogadta volna a szóbanforgó jog­talan határozatot, — arról tanúsko­dik, hogy az USA beavatkozása jogta­lan. előkészíteti, tehát agresz­sziót jelent. Az ENSZ többi tagállamainak intervenciója Is megsérti az ENSZ alapokmá­nyát. Baktériumháború cimü fejezetében a jelentés el­mondja. hogy a bizottság tagjai az ország különböző vidékeire utaz­tak, tanúkat hallgattak ki és anya­gokat gyűjtöttek a talált tartály­maradványokra vonakozóan. A bizottság számos konkrét esetet vizsgált meg. melyek megcáfolhatatlanul arról tanús­kodnak, hogy az USA és csat­lósai baktérlumfcgyvert alkal­maznak Koreában. Az a tény, hogy a megfertőzött területeken mégsem tört ki járvány, azzal magyarázható, hogy a ható­ságok a lakossággal szoros együtt­működésben gondos, határozott jár­ványellenes intézkedéseket tettek. — A bizottság a tények figye­lembevételével megállapítja — hangzik tovább a jelentés —, hogy a nyílt-mezőt fedő havon és a ta­vak jegén igen alacsony hőmérsék­let mellett nagymennyiségű, az ese­tek többségében Koreában isme­retlen, különféle rovart találtaik. E rovarok jelentékeny része —, amint ezt megállapították pestis, kolera és egyéb járványos betegség baktériumaival voltak megfertőzve. A rovarok lelőhelyének közeié, ben olyan tartályokat találtak, amelyeknek szerkezete feltéte­lezhetővé teszi, hogy nagy­mennyiségű rovar szállítására készültek. — Az egyik tartály oldalán an­golnyelvű feliratot találtak. Több esetben megállapították, hogy eze­ket a tárgyakat olyan helyeken és abban az időben találták, ahol és amikor repülőgépek jelentek meg és alacsonyan, bombadobás és fegyvertűz nélkül köröztek. Rövid­del ennek megállapítása után pes­tis és kolera megbetegedéseket észlettek. A bizottságnak mindezen körülmények figyelembevételével arra a megállapításra keilett jut­nia, hogy a járványos betegségek baktériumaival fertőzött rovarokat amerikai repülőgépekről dobták le Korea felett. A vegyifegyver használatával kapcsolatban a bi­zottság jelentése rámutat, hogy az amerikai repülőgépek legalábbis 1951. májusa óta több ízben alkal­maztak fojtó és egyéb gázokat vagy vegyifegyvert. A jelentés több konkrét, kivizs­gált esetet sorol fel. így a többi között megemlíti, hogy 1952. ja­nuár 9-én délután két intervenciós repülőgép bombázta a Vonszani­tól északra lévő Mákszem nevű kicsiny hegyi falut. A bombázás nyomán 83 ember mérgezést czen­vedett. A vegyifegyver alkalmazásának más esetével kapcsolatban a bi­zottság megállapította, hogy azok­ban a körzetekben, ahol a gáz el­terjedt, a fű sárgásbarna lett, a réztárgyak kékeszölddé váltak, az ezüst gyűrűk, pedig megfeketedtek. A bizottság tanulmányozta a ful­ladásos halál következtében el­hunyt holttestén végzett boncolás eredményét is. — A felsorolt tények megcáfol­hatatlanul bizonyítják — mondja a továbbiakban a jelentés —, hogy a Koreában működő amerikai csapatok különféle vegyifegy­vereket használnak és hogy e vegyi fegyvereket számos eset­ben alkalmazták a polgári la­kosság ellen. A vegyifegyve. reknek sok áldozata volt. Tömeges megsemmisítés, gyilkosságok és egyéb bűncselekmények Pénteken délelőtt elindult a ma­gyar küldöttség az április 12-től 16-ig Bécsben tartandó nemzetközi gyermekvédelmi értekezletbe. A küldöttség vezetője Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára, tagjai: Pikler Emmi gyermekorvos, Danis Imréné Kossuth-díjas tanítónő, Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző, a Zene­művészeti főiskola tanára, Petrák Jánosné 12 gyermekes családanya és Kovács Ottó, a „Pajtás" főszer­kesztője. című fejezetében a jelentés azokat a megdöbbentő bűncselekménye­ket vázolja, amelyeket az USA fegyveres erői békés koreai pol­gárok, közöttük nők é6 gyerme­kek ellen követtek el. A bizottság hitelesnek ismerte el Pen Von Gun-nak, Szincshon vá­ros népi bizottsága elnökének val­lomását, aki elmondotta, hogy a városban az Imperialisták két hónapos megszállásuk alatt 35.383 embert — 19.149 férfit és 16.234 nőt — gyilkosak meg. A gyilkosságokat leg­többször Harrlsonnak. n város­ban állomásozó amerikai meg­szálló csapatok parancsnoká­nak utasítására követlék el. Harrison több ízben végignézte és lefényképezte a tömegmészárlást. A városban a többi között 1950. októberében 900 férfit és nőt, köz­tük mintegy 300 gyermeket eleve­nen elégettek, ugyanebben a hó­napban kb. 500 embert felrobban­tottak. 1950. novemberében mint­egy 500 embert Iegépfegyvereztek. A jelentés a továbbiakban ismer­teti egész sor hasonló tömeggyil­kosságnak a bizottság által meg­állapított tényeit. így Anjakban 1950-ben az ideiglenes amerikai megszállás alatt több, mint 19.000 embert, Hecsjuban kb. 6000 embert gyilkoltak meg. Jellemző az ame­rikaiak vadállatiasságára, aho­I gyan bevonulásuk alkalmával j Cshori körzetben Vu Mai Cse csa­• ládjával bántak. Az amerikaiak I drótot fűztek Vu Mai C6e fülébe és orrába, ha'álra kínozták, 11 gyermekét pedig a helyszínen agyonlőtték. Menyének levágták a mellét, majd élve elégették. A jelentés igen sok tényt sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy ame­rikai katonák gálád csúfolkodás közepette erőszakot követtek el a koreai nőkön. A jelentés a továbbiakban hang­súlyozta, hogy az ismertetett té­nyek valódiságához kétség sem fér. A tömeggyilkosságok áldozatai polgári személyek voltak, azo­kat nem állították bíróság elé. nem vádolták őket a megszálló hatóság ellen elkövetett semmi. féle bűncselekménnyel. — A letartóztatások és tömeg­gyilkosságok körülményei — hang­súlyozza a jelentés — a bizottság állal megvizsgált valamennyi fon­tosabb helyen azonosaik, épen ez­ért a bizottság véleménye 6zerint nem lehet egyes katonák vagy egységek által elkövetett túlkapá­sokról beszélni. A menekültek legyilkolásával kapcsolatban megállapították, hogy midőn az amerikai csapatok 1950. szeptemberében észak felé nyomul­tak, nagyszámú, észak felé igyekvő polgári menekültet vágtak el. A menekülteket az amerikaiak rend­szeresen gyilkolták. Megállapítást nyert az is. hogy amikor az ame­rikai csapatok 1950, novemberében visszavonultak, az ideiglenesen megszállott városok és falvak lakóit fenyegetésekkel lakóhelyük elha­gyására kényszerítették. Eme e&i hurcoltakat az amerikaiak ugyan* csak ezrével gyilkolták le. A jelentésnek e fejezetébea tt bizottság leszögezi, hojjy a felső* roltakon kívül tömegevei lehetne elrettentő részleteket közölni ara ról. hogy az intervenciósok milyen embertelenül gyötörték ée kínozták halálra a koreai polgári személye* ket. Légitámadás a polgári lakosság ellen A' bizottság jelentésében ismer* tett, hogyan rombolták szét as amerikai csapatok Korea városait ée falvait. A jelentés példaként meg* említi, hogy Phenjannak. Észak­Korea' fővárosának a háború előtt 464 ezer Lackója volt. Ez a szám 1951. decemberére 181 ezerre csök* kent 1950 június 27 óta Phenjant éjjel-nappal bombázták, a vá­rosra több mint 30 ezer rob­banó és gyújtóbomba hultotf. A város 80 ezer házábó1 63 ezer elpusztult, közöttük 32 kórháv, ­64 templom, csaknem 100 Is­kola. egyetem és múzeum. A városban nem volt semmiféle katonai célpont, sem katonaság­A bizottság a többi között meg* állapítja, hogy Szincshon váro6S majdnem teljesen, Kajcsea városa pedig teljes egészében elpusztult. Számtalan példa igazolja, hogy ats amerikaiak válogatás nélkül in­tézték barbár támadásaikat kato­nai célponttal nem rendelkező, fronti* mögötti városok és falvak ellen. A bizottság tagjai azonban azt i8 látták' — mutat rá a jelentés hogy a koreai nép a váTosok rom­jai között összetákolt kunyhóiban folytatja mindennapi munkáját. Megműveli a földeket, dolgozik a fö'dalatt lévő üzemekben és gyet* mekeiket a föld alatt vagy barlang­ban létesített iskolákba küldi. Egyéb háborús bűncselekmények című fejezetében a bizottság jelen* tése a javak szándékos elpusztitá* sával, kultúrkincsek elrablásával és megsemmisítésével. továbbá hadifoglyok ellen elkövetett bűn* cselekményekkel és egyéb háborús bűnökkel foglalkozik. Idézi azokat a tényeket is, amelyeket a bizott­ság hadifogoly-táborok bombázá­sával kapcsolatban állapított meg. Következtetések: A jelentés ezután gondosan meg* vizsgált tényekből űz. alábbi követ, kezteléseket vonja le: I Az Egyesült Államok fegy-* • veres erői — azzal, hogy baktériumokkal mesterségesen meg-, fertőzött legyeket és egyéb rova­rokat terjesztenek, halált okozva és betegséget terjesztve a koreai néphadsereg, valamint Észak-Ko­rea polgári lakossága körében — szörnyű bűncselekményeket követ­nek el Koreában. Ezzel durván megsértik a szárazföldi hadviselés törvényeire és a hadviselési szo* kasokra vonatkozó 1907. évi hágaf egyezmény rendelkezéseit, vala* mint a baktériumháborút tiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyv általánosan elismert rendelkezéseit. 2 Az északkoreai polgári la­• kosság megsemmisítésére ve­gyi bombákat és egyéb yegyi anya­got felhasználó amerikai fegyveres erők bűnösek az 1907. évi hágai egyezmény 23. cikkelye a) és b)l pontjában foglalt rendelkezéseknek, valamint az 1925. évi genfi jegy­zőkönyv előírásainak szándékos e'őre megfontolt megsértésében. 3 Az Egyesült Államok fegyve­• res erői és a parancsnokságuk' alatt lévő Li Szin Man-féle katonák a megszállt vidékeken mindéin bíró­sági ítélet nélkül tömegesen gyil­kolják a polgári személyeket, köz­tük sok nőt és gyermeket. Ezekkel a bűncseekményeikkel sértik aa 1907. évi hágai egyezmény 46. cik­kelyének világos előírásait, amelyek a megszálló hatóságokat a polgári lakosság életének védelmére kötele­zik. 4 Az USA fegyveres erői és a • parancsnokságuk alatt lévő Li Szin Man-féle katonák az álta­luk megszállt területeke:, törvényei, lenese® elfogjak, börtönbe vet'k,

Next

/
Oldalképek
Tartalom