Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

PÉNTEK, 1952. ÁPRILIS 11. 3 A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet megállapította; NAGY LEHETŐSÉGEK MUTATKOZNAK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM SZÉLESÍTÉSÉRE Teljes ülést tartott április 9-én az értekezlet Moszkva (TASZSZ). A nemzetközi gazdasági értekezlet szerdán Paul Bastide (Franciaország) elnökletével teljea ülést tartott. A szekciók elnökei az ülésen beszámollak a szekciók munkájáról. Oskar Lange lengyel professzor, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke a szekcióban lefolyt vitát ösz. szegezve rámutatott: i a nemzetközi kereskedelem színvonala süllyedt, alig haladja meg az 1928-as szinvonalat, sőt az egy főre átszámított külkereskedelmi forgalom kisebb, mint 1928-ban volt. Ennek egyik legfontosabb tényezője a nyugati és keleti országok közötti kereskedelem csökkentése. Beszélt a latinamerikai, ázsiai és nyugaleurópai országokban uralkodó dollárhiányról és arról, hogy a fizetési mérleg válságának olyan „megoldása", hogy a behozatalt korlátozzák, a lakosság életszínvonalának süllyedésére, áremelkedésre és munkanélküliségre veget. A vita legfontosabb eredménye az a megállapítás, hogy nagy lehetőségek vannak a nemzetközi kereskedelem szélesítésére. Elmondta Lange professzor, hogy a vita során bebizonyosodott, hogy a népi demokráciák közötti kereske. delem szüntelenül növekszik. Hasonló — az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyre épülő — kereskedelmi egyezményeket lehet kötni más országokkal is. Nyugateurópa, Ázsia. Amerika és a világ többi része országainak képviselői kijelentették, hogy hajlandók fejleszteni ke. reskedeiml kapcsolatukat a Szvjetunióval, Kínával és a ke. teteurópal országokkal. Ezután felsorolta a szekció elé terjesztett legfontosabb javaslatokat: ez értekezlet következtetéseit és indítványait terjessze az Egyesült Nemzetek Szervezete elé ós hívja fel az ENSZ-t, hogy tegyen intézkedéseket a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Javasolták az exportlehetőségekkel és a behozatali szükségletekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási szervek megteremtését, több javaslatot terjesztettek elő tájékozató központ megszervezésére, tájékoztató bulletin kiadására, stb. Kifejezték azt a kívánságot, hogy tartsanak második nemzetközi gazdasági értekezletet, alakítsanak olyan nemzetközi bizottságot, amely előkészítené ezt az értekezletet. Javaslatot terjesztettek elő egyes konkrét, kereskedelmi és gazdasági természetű kérdésekkel foglalkozó nemzetközi gazdasági értekezlet megszervezésére is. Lange igen célszerűnek tartja azt a javaslatot, hogy az értekezlet forduljon felhívással az ENSZ-hez; javasolja az ENSZ-nek: hívjon össze kormányközi értekezletet a világkereskedelem elősegítésére. A szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó szekció munkájáról Pierre Lebrun (Franciaország) számok be. Elmondta, hogy a szekció a legnagyobb figyelmet az élelmiszerhiány és a munkanélküliség leküzdése lehetőségeinek, valamint a fegyverkezési verseny és a kereskedelemben megnyilvánuló megkülönböztetés következtében kiéleződő szociális problémák megoldására saenbeite. Nagy figyelmet keltett a szekció ülésén V. V. Kuznyecov elvtársnak, a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa elnökének e tárgyban elmondott beszéde. Ezután Lebrun felolvasta a szekció javaslatait: a fennálló politikai és gazda, sági feltételek mellett a gazdasági köröknek mindent el kell követniök. hogy megkönnyítsék az árucserét, valamennyi kor. mánynak minden eszközzel segítenie keli a kereskedelmi világ képviselőit és a kereskedelmi szervezeteket a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében. A kormányoknak az ENSZ útján együttes akciókat kell ln_ dítaniok a nemzetközi kereskedelmet bénító akadályok foko. zafog megszüntetésére. Javasolni kell az ENSZ közgyűlésének: a lehető legrövidebb időn belül hívja össze valamennyi kormány képviselőinek, kereskedelmi köreinek ós társadalmi szervezeteinek tanácskozását a gazdasági élet és a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek megoldására. A kevésbbé fejlett országok problémáival foglalkozó szekció munkájának eredményeiről. Dzsain Csand (India), a szekció elnöke számolt be. Rámutatott A véleménycsere megmutatta, hogy a néptömegek a kevésbbé fejlett országokban erősen szenvednek a nyomortól és a beteg, ségektó'l. Az említett országok egészséges, gyors gazdasági fejlődésének alapfeltétele gazdaságuk modernizálása és átépítése. Intézkedéseket kell tenni, hogy a kevésbbé fejlett országok fejleszthessék iparukat és hogy természeti kincseiket teljes egészében a lakosság érdekében használhassák fel. A .szekció a megkülönböztetések felszámolása és a fejlet teb országok gazdasági uralmának megszüntetése mellett foglalt állást Megengedhetetlen minden olyan kereskedelmi módszer, amely a kevésbbé fejlett országok gazdasági érdekeit csorbítja. Oscar Lange felszólalásában javasolta, bízzák meg az elnökséget, hogy az értekezlet elé terjesztett javaslatok alapjárt dolgozzék ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról. felhivástervezetet az ENSZ-hez és közleménytervezetet az értekezlet főbb eredményeiről. Bemard de Plas francia profesz6zor és Ali Vakili iráni nagykereskedő felszólalása után a javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Az ülés végén R. Chamberionnak, az értekezlet főtitkárának javaslatára elhatározták, hogy a záróülést április 12-ére halasztják-, hogy addig a külföldi résztvevők találkozhassanak a szovjet gazdasági szervek képviselőivel, továbbá, hogy elkészítsék a javaslatokat. Angol-kínai kereskedelmi ügylet a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten London (MTI). Nyugati hírügynökségek bő terjedelemben foglalkoznak azzal, hogy Doug'<as Lorimer északangliai mozdonygyári igazgató levélváltással erősítette meg a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a brit és kínai küldöttség között létrejött ügyletet. Az ügylet értelmében az angolok tízmillió fontsterling értékben textiliát. vegyiterméket és iémet szállítanak Kínának, Kína pedig 6zenet, tojáskonzervet és egyéb élelmiszert 6zállít. Lorimer kijelentette: a brit küldöttség minden erejével azon lesz, hogy a kormány tiszteletben tartóa a Kínával kötött kereskedelmi ügyletet. Biczók Kálmán felelősséget érez brigádja munkájáéi! A sándorfalvi Rózsa Ferenc-termelőszövetkezetnek 830 hold földje Van. Ebből a szántóterület 570 hold. rét- és legelő 257 hold, szőlő és gyümölcsös pedig együttvéve 28 hold. A szövetkezet mindezeken felül jelentős jószágállománynyal >s rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy ekkora területen nagy tervszerűség, mindent mérlegelő szakszerű irányítás kell a munkák viteléhez. Ha a Rózsa Ferenc-isz 107 tagja is külön-külön a 6aját elgondolása alapján végezné a munkát, akkor nem születnének jó eredmények. Előfordulhatna például, hogy mindenki a napraforgót vetné, vagy az őszibúzát boronálná, ugyanakkor a csibék etetésére, a tehenek fejésére vagy a burgonya ültetésére senki nem gondolna. Zűrzavar, összevisszaság, jövedelem helyett inkább ráfizetés lenne az ilyesmiből. Emért kelt a munkát iái megszervezni 6 a dolgozókat brigádokba osztani. A szövetkezetnek azok a tagjai, akik inkább a főid müveléséhez értenek, azok a növénytermesztés területén dolgoznak, akiknek pedig inkább az állatgondozásban van gyakorlatuk, azok az állattenyésztő rész'egben tevékenykednek. Akik fiatalok és erősek, azok megfoghatják a munka nehezét is. úgyanakkor az idősebbek csak könnyű munkát végeznek. Ezért osztják szét szövetkezeteink tagságukat állandó brigádokra. A sándorfalvi Rózsa Ferenc-termelöszövetkezetben is már a mult esztendőben meg voltak az állandó brigádok. A do'gok azonban mégsem mentek igazán rendjén, mert hiányzott a brigád éléről a jó vezető. Papdi Ferenc brigádvezetö nem tervszerinl dolgozott, hanem csak úgv ..kapásból" irányította a munkát, ami éppen jött. Előfordult, hogy még előző esle nem tudták, hogy másnap reggel mi lesz a növénytermesztő munkacsapatok tagjainak a feladata. A munkacsapatokon 1 belül egyenlősdi volt. Nem történt meg Papdi elvtárs hanyagsága folytán a terület szétosztása. A l^ság együtt kapálta a kukoricát, s egyforma munkaegységet is kéri utána. így a rosszul dolgozók is ugyanabban a juttatásban részesüllek, mint azok, akik jómunkát végeztek. Szilárd munkafegyelemről sem lehetett nagyon beszélgetni. A brigád egyes tagjai sokszor másfélórás késéssel érkeztek munkahelyükre, mert a brigádvezetö gyengén irányított. Sőt előfordult hogy Balogh Mihály és Erdei Márton, noha erős, munkabíró fiatalemberek, éppen a legnagyobb munka idején gombát mentek szedni. Papdi Ferenc nem mutatott példát a szövetkezet vagyonának gyarapítása terén sem. Inkább azok közé tartozott, akik el akarták azt kótyavetyélni. Egyszer észrevették például, hogy Papdi Ferenc a cukorrépaszedés idején fél zsák répát haza akart magának vinni, „csak úgy suba alatt". Mindezekből az következett be, hogy a szövetkezet az éwégi zárszámadás alkalmával nem tudott eredményeket felmutatni a növénytermesztés vonatén, mint amilyenre számolni lehetett volna. A tagság végül lg belátta azt, hogy jómunkát végezni csak úgy lehet, ha meg van a megfelelő irányító ls. Ezért a növénytermesztő brigád i élére Biczók Kálmán elvtársat jelölték. Biczók elvtárs 1949 őszén 5 hold földdel lépett be a csoportba. Biczók elvtárs nagy megtiszteltetésnek vette azt hogy megválasztották őt a szövetkezel növénytermesztő brigádjának vezetőjévé. Ezáltal 462 hold terület művelésének az irányítója, gazdája lett. : Tudta milyen nagy felelősséggel j tartozik ezért a földért, s az ezen való jó munkáért. Ezért első dolga volt, hogy a minisztertanács határozatának alapján szilárddá, erőssé tegye brigádiát. Négy munkacsapatot. szervezett a brigádon belül s azonnal jó munkatervet készített. A brigádtagokkal külön-külön hosszasan elbeszélgetett. Megmagyarázta, mindenkinek: csak fegyelmezett munkával lehet eredményeket elérni. Azután sorrakerült a brigádterület elosztása a tagok között. Minden munkacsapat megkapta a saját területét, amit jegyzőkönyvileg vett át. De a gazdasági felszereléseket is jegyzőkönyvileg adta át a munkacsapatoknak. — Én is jegyzőkönyvileg vettem át a szövetkezet vezetőségétől ezeket a szerszámokat. ti is úgy vegyétek át, s legyetek felelősek azok jó állapotáért. mert minden ásó, minden kapa a szövetkezetünknek a vagyonához tartozik, — mondotta. így kezdte meg Biczók Kálmán munkabrigádja a tavaszi szántásvetést. A vetés sikere különösen a fogatosokon múlott. Biczók elvtárs ezért azf. javasolta nekik, hogy esténként. a munka végeztével ne menjenek haza sokszor 10—12 kilométernyire is, mint a mult esztendőkben, hanem ezalatt az idő alatt lakjanak az egyik tanyában, ahol brigádszállást rendezett bs nekik. így a lovak kipihenve és maguk a dolgozók is frissen kezdhetik meg reggelenként a munkát. A szövetkezet fogatosai megfogadták a brigádvezető tanácsát, aminek az lett az eredménye, hogy a tavaszi talajelőkészítő munkákat a rossz időjárás ellenére is sokkal hamarabb fejezték be, mint a mult esztendőben. Biczók elvtárs naponta ellenőrzi a munkacsapatok munkáját. Számonkéri tőlük, hogy mit végeztek éa a terv szerint dolgozlak-e. Ha lemaradás mutatkozna valahol, azonnal intézkedik. hogy már másnap helyrehozzák a hibát. (Vass György.) A FÁSÍTÁS SIKERÉÉRT Országszerte most rendezik meg a .,Fák Hetét". Csongrád megyében szép eredményt értünk el a fásítási mozgalom terén. Nagy hatással volt a mozgalomra a Természettudományos Társulat előadásai. A dolgozók nagyrésze megértette, ml az uki annak. hogy Csongrád megye fában a legszegényebb megyék egvike Megértették az erdő és a lak szerepét, jelentőségét, a mezőgazdasági terméseredmények fokozásában, a talaj vízgazdálkn dásban. a talaj megkötésében é* átalakításában. Világosan látják a fák szerepét a levegő páratar. (almának fokozásában és egész, ségesebbé tételében. Tudják ma már azt is. hogy minden egyes fa fokozza tüzelőnk, ipari nyersanyagunk. gyümölcstermelésünk. selyemhernyó tenyésztésünk mennyiségi növekedését. A Szov. jetunióban elért hatalmas természetátalakító munkák példája nyomán megértették dolgozóink a szocialista erdősítési tervekerNem csak megértették, hanem magukévá is tették dolgozó parasztjaink a rájuk háruló feladatokat. Az előadások legfőbb é". téke az, hogy mozgósítani tudta a dolgozókat. Számos felajánlás született az előadások nyomán. Felszabadulásunk évfordu'ójára szép számmal tettek felajánlásokat a megye dolgozó parasztjai. Makón az előadás után a hozzászólók helyi példákat mondottak el a multrendszer fásítást kísér, létéiről, amelyek mindig kudarcba fulladtak. Elmondották. hogy még élénken emlékezetükben él. nek a marosmenti szép rdők, amelyeket a mult rendszer ir. tott kl. — ígérem — mondotta Szalai elvtárs, az egyik hozzászóló —, hogy népnevelő munkámban ismertetem az itt hallotHk.it dol. gozó társaimmal. Szentesen Rácz elvtársnő hangsúlyozta. hogy keményebb kézzel kell megakadályozni a kutékok gaztetteit, akik kivágják a fákat és a szentesi piacon drága pénzen árulják. Gyálaréten Tlkviczkl János DISZ-titkár példáját követve afiatalok valamennyien vállalták, hogy egyenként 15 darab fattlfe- . tésével fásítják a sporttelep környékéi. Ábrahám József, a Komszomol-termelőszövetkezet elnök; felajánlást tett, termelőcsoportja, nevében vállalta, hogy ezer darab kétéves suhángot ültetnek e| és fásítják a tszcs épületének kör. nyékét. Királyhegyesen Mar! Etelka az MNDSZ nevében tett felajánlást ezer darab facsemete elültetésére. Török Ferenc 6 hol. das királyhegyest dolgozó p«. r'aszt 100 darab facsemete elültetését vállalta. Bordányon a Dús. kalász-tszcs 10 ezer facsemete el. ültetését vállalta április 4-ére. V felajánlásokat valamennyien teljesítették. Szeged-Alsóvároson a többek között egy idős asszony Möró néni is felszólalt hangsúlyozta hogy hazamenve férjévei együtt minden üres helyet b"ii tétnek fával. Szegváron az elő adáson jelenlévők Ígéretet tettek, hogy szomszédjaiknak és roho nalknak figyelmét ls fehíviák a fárítás jelentőségére. Több Ja vaslat hangzott cl az előadások u'án a fásítással kapcsohrbanKövegyen javasolták, hogy a faiu partos részének eddig terméketlen területét hasznosítják fásítás, sah Az Idősebbek példáját követve az úttörők ls résztvettek a fásítást munkákban. De kivették részüket a maggyűjtésből és a faápolásból is. Szegeden a Mátyás téri leányiskola úttörői elhatározták. hogy kísérleti kertet létesítenek az Iskola udvarán. A makói úttörők az Iskola környéki fákat örsönként gondozzák és védik. A szöregi úttörők 100 darab nyár suhángot és 7(10 darab 1 éves olajfüz csemetét ültettek e| felajánlásképpen az iskola környékén. Az ásotihalml DISZfiatalnk a helybeli erdészeti is. kola hallgatóival együtt vállal, ták. hogy május l.re az újtelepi fasorból hiányzó 300 darabot pótolják. Hosszan sorolhatnánk ezeket a felajánlásokat, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy Idősek és fiatalok tudatában vannak ma már Csongrád megyében a fásítás jelentőségével. Számtalan kérdés hangzott el, honnan lehet facsemetét kapni. Minden igénylő az Erdőgazdasághoz fordulhat. Csongrád megye területén a Ter. mészettudományl Társulat több mint 100 előadást tartott a fásítás jelentőségéről. Az előadáson részt vett hallgatók azzal távoztak el, hogy fásítják utcáikat, te. reiket. az udvarokat és kerteket, ígéretet tettek, hogy szomszédai, kat. ismerőseiket Is meggyőzik a fásítás jelentőségéről, hasznossá, gáróh Kövessék dolgozó parasztjaink példáikat, a szülők ügyel, jenek gyermekeikre, ne tehessenek kárt. ne rongálhassák meg a fákat. Úttörőink. DISZ-flataljaink legyenek a fák védői és ápolót. Szépítsük, tegyük kellemessé környezetünket. ültessünk minél több fát'. JÓZSA ZOLTÁN Természettudományi Társulat szakosztályvezetői* AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Dobó Géza a DŰV Munkaérdemrenddel kitüntetett raktárvezetője A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kossuth Lajos-sugáril,: telepén a dolgozó nép állama hatalmas raktárt állított fel és rendezet be. amelyben közel háromezer fajta — a villamosságihoz szükséges — anyagot tárolnak. Ennek n hatalmas raktárnak vezetője Dobó Géza elvtárs, akit április 4-én a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntetlek ki. Dobó Géza elvtárs 1947-ben pénzbeszedőként kezdte meg munkáját « vállalatnál, majd 1949-ben bízták rá a raktár kezelését és vezetésé:. Dobó elvtársnak kezdetben nehezen ment a munka, de nem azért párttag. hogy visszariadjon a nehézségektől. Szorgalmasan tanulmányozta a hatalmas raktárt és munkája napról-napra könnyebb lett. Néhány hét múlva szinte kívülről tudta a közel háromezer tétel közül, hogy melyik polcon állanak a nagyfeszültségű szigetelő porcellánok vagv a hajszálvékony biztosíték szálak. Tisztában volt ifs van ma is a*zal, hogy a falvak villamosítási munkájának mielőbbi befejezése ér. dekében gyorsan és pontosan kell kiszolgálni az anyagra váró Szerelőket. 1950-ben nagy probléma előtt állt Dobó elvtárs. Á Gázgyárat és az Erőművet külön választották s így az addig közös raktárt is kétfelé kelett osztani. Akkor két segítő társa volt Dobó elvtársnak és a mintegy 8—10 vagon terjedelmű anyagot húrom nap alat: kellett a Gázgyárból átszállítani a Kossuth L:i" jos-sugárút 68. szám a'ó. Az idő sürgette őket a munkában, a villanyszerelők a költözködés közben is jöttek anyagért és Dobó elvtárs úgy végezte munkáját, hogy a falvak villamosítása, a raktár átköltöz. telese is zavartalanul folyhasson Az á költözés után néhány nappal már te'jes rendben volt minden a helyén, A raktárban a tisztaságtól csillogott minden. Az átköltözés után Dobó elvtárs az eddiginél is jobban végez1 e munkáját. Mindig időben adta ki a szükséges anyagokat. vezette a leltárt és a Budapestről érkező központi ellenőrök akár éjjel, akár nappal csak egyet állapíthattak meg: Dobó elvtárs konr rr unist&hoz méltóan. lelkiismeretesen kezelj a dolgozó nép vagyonát. 1951 nyarán Dobó elvtársat 100 forinttal jutalmazta meg jó munkájáért a vállala): vezetősége. Dob ', elvlárs akikor Ígéretet tett arra. hogy a munkáját ezután még becsületesebben végzi el és arra törekszik, hogy mielőbb minél több faluban gyulladjon ki a fény. Dobó elvtárs valóra váltotta adott szavát. Csoportjával .például Sztálin eivtárs születésnapjának tiszteletér 960 százalékra teljesítette felajánlását. S most, május elseje méltó megünneplésének tiszteletére Dobó elv árs felajánlotta, úgy végzi munkáját, hogv a csorvai ói villamoshálózat mielőbb elkészülhessen. Értekezleten adják át tapasztalataikat „aszázezresek legjobbjai" Április 26-án rendezi meg a Közlekedési és Szállítási DolgozókSzakszervezete a 100.000 kilométeres mozgalomba bekapcsolódott dol g-ozók legjobbjainak első országos tanácskozását. Ezen a megbíszél-'sen „A százezresek legjobbjai" átadják egymásnak eddigi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, hogy még jobban megjavítsák, biztonságosabbá és pontosabbá i? • 'k a gépjárműközlekedést.