Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK. 1952. ÁPRILIS 10. 3 A Loy-mozgalom eredményei serkentsék még jobb munkára a Ruhagyár dolgozóit [Alig pár hónapja hangzott el Loy Árpád Albert-telepi frontmester kezdeményezése: „Termelj ina többet, mint tegnap!" Az eredmé. nyék, amelyeket azóta elértünk, újabb munikahöstetteikre ösztönzik az ország valamennyi dolgozójátA felhívás óta az ország valamenynyi üzeme magáévá tette Loy elvtárs kezdeményezését. Bár kezdetben voltak olyan dolgozók és nem egy üzemvezető, akik azt mondták hogy ezt a mozgalmat náluk, az 5 munkaterületükön nem lehet hasznosítani, ez csak a bányászok, ra vonatkozik. Azonban amikor láttáik, hogy az építőiparban csak. ügy, mint a különböző textilüzemekben eredményeket szült a Loymozgalom, egyöntetűen csatlakoztak a „Termelj ma többet, mint tegnap!" mozgalomhoz. Ilyen üzem volt a Szegedi Ruhagyár is, ahol a dolgozók döntő többsége csak február végén, már. cius végén csatlakozott Loy elv. társ kezdeményezéséhez. Ma azonban a dolgozóknak több, mint 90 százaléka eredményesen küzd a „Termelj ma többet, mint tegnap!1' mozgalom sikeréért. Vállalták a dolgozók, hogy a többtermelés Szem előtt tartása mellett 99-9 százalékos minőségi munkát végeznek. Az eredmény nem is maradt el. Az üzemrészek termelési grafikonja egyenletesen ível felfelé. Nemcsak az üzemrészek termelési eredménye növekszik állandóan, hanem a dolgozók egyéni teljesítménye is. így emelkedett például a legutolsó dekád értékelésénél Du. dás Pálné teljesítménye, aki' már. cius 25-én 92 százalékra. 26-án 110 százalékra. 27-én 141 Százalékra, 28-án 199 százalékra, 29.én 226 százaiélíra. 31-én 244 százalékra, Klubicza János 25-én 130 százalékig- 26-án 135 százalékra 27-én 195 százalékra. 28_án 200 száza, lékra, 29-én 210 százalékra. 31-én 214 százalékra. Bárdos Júlia 25-én 96 százalékra, 26_án 100 százalékra, 27-én 152 százalékra, 28-án 200 százalékra. 29-én 220 százalékra, 31-én 224 százalékra emelte terme, lését. Sokáig sorolhatnánk azoknak a ruhagyári dolgozóknak neveit, akil; naponta többet és többet termel, nek. Vecsernyés Etel elvtársnő is március 25.én 96 százalékot termelt, míg március 3l-én termelési eredménye 250 százalék felett vobVirágh Mihály március 25-én a 110 százalékos teljesítményét 31-ig kétszeresre emelte. Minek tudható be. ho-gy ilyen rövid időn belül — hiszen mindössze hat napot vettünk figyelembe — ilyen nagy mértékben növekedett a dolgozók teljesítménye a Szegedi Ruhagyárban? Elsősorban annak, hogy a műszaki vezetők, népnevelők segí'ségével úgy szervezték meg a ver. siein ymozgalmat, hogy egyáltalán nincs a termelésben egyenetlenség. Okultak Gerő elvtárs beszédéből, megértettek milyen káros kihatással van az üzem életére a termelés hullámzása, amely a hónapok első, illetve utolsó napjaiban tapasztal, ható. A műszakiak megteremtettek minden előfeltételt, hogy a dolgozók túlteljesíthessék tervelőirány. zatukait. Ebédszünetekben a teremmesterek kiselőadásokat tartanák, megmagyarázzák milyen jelentősége van minden egyes százalék emelkedésnek. A másik igen döntő segítség: a dolgozók szakmái továbbképzése. Különösen a termelés parancsnokainak — a mestereknek, szalag.vezetőknek a szakmai továbbképzésére fordítanak nagy gondot. Nem utolsó sorban köszönhető ez az eredmény az üzem népnevelőinek, akik fáradhatatlanul harcolnak a dolgozók politikai azínvo. nalánflk emeléséért. A ruhagyári népnevelők naponta beszélgetnek a dolgozókkal. Elmondják, hogy a nagyobb teljesítmény egyenlő a magasabb életszínvonallal. Most. amikor a Szegedi Ruhagyár dolgozói az élüzem cím és az élüzem jelvény eléréséért küzdenek, nagy segí'séget nyújt nekik ebben a harcban a Loy.mozigalom, Mint ahogy Tóth Fehér Gyula elvtár.? teremmest'er mondotta: — Ez a mozgalom az, amely az összes mozgalmak középpontja. Igen. Ezt a mozgalmat segíti a Gazda-, a Rőder-, a Deák-, a Na. zarova-, a Korabelnyikova-, a Vorosin., a Csutkih-mozgalom. Vala. mennyi mozgalom a termelés egyegy emelője és az üzem termelési grafikonján azonnal meglátszik, ha, ezeket a mozgalmakat mostoha, gyermekként kezelik. Szép eredményeket értek e1 a Loy-mozgalom segítségével a Ruhagyár dolgozói. Azonban helytelen lenne az az álláspont: jól van. pihenjünk egy kicsit, — ellenkezőleg. \z elért eredmények újabb, magasabb eredmények elérésére ke'l. hogy serkentsenek, hogy az élüzem címet elnyerjék és azt meg is tartsák a Szegedi Ruhagyár dolgozóiCsongrád megye vezet a horgonya vetésben A földművelésügyi minisztérium jelentése a vetési munkák állásáról A tavaszi búza vetése terén edd;gi első helyéi 6zilárdan tartja Hajdú megye 87 száza'ékos teljesilményével. A jól teljesítő megyékhez számít még Fejér és Szolnok megye is. Indokolatlanul alacsony az utolsó helyen lévő Szabo'cs megyének 6 százalékos tervteljesítése. A tavaszi árpa vetése terén változatlanul Bács-Kiskun megye vezet 100 százalékot meghaladó eredményével. Az utolsó helyet itt i6 Szabolcs megye foglalja el 15 százalékos teljesítményével. A zab vetési halárideje rövidesen lejár, ezért még a 97 százalékos eredményével vezető Tolna és a Tolnát szorosan követő Somogy és Bács-Kiskun megyének is fokozni kell a velés ütemét. A napraforgó vetése terén Somogy és Tolna megye 40 százalékot meghaladó eredményével vezet Szabolcs megye e téren is az utolsó. A tavaszi vetésnél vezető BácsKiskun megyét szorosan követi Szolnok megye, amelynek szövetkezeti városai és megszilárdult termelőszövetkezetei járnak a.zi élen. E két megye jó teljesítménye nem véletlen, hanem kemény és következetes, harcos munkának az eredménye, A munkák irányítását maga a megyei tanács végrehajtóbizottsága tartja kézben. Szabolcs megyében a megyei, de — egy-két kivételtől eltekintve — a járási tanácsok végrehajtóbizottságai és mezőgazdasági osztályai nem gazdái a tavaszi vetési munkáknak. Helyi tanácsaink a mezőgazdasági állandó bizottságok bekapcsolásával, a vetési határidőket be nem tartók felelősségre vonásival. a vetésre a'kalmas rövid időszakok felhasználásával fokozzak a harcot a lemaradások megsz tételeséért. A munkában élenjáró megyék: Búza: 1. Hajdú. 2. Fejér, 3. Szolnok. 4. Pest. 5. Bács. Árpa: 1. Bács, 2 Szolnok, 3. Békés 4. Csongrád, 5. Somogy. Zab: 1. Tolna. 2. Somogy, 3. Bács. 4. Bajanya, 5. Csongrád. Burgonya: 1. Csongrád. 2. Békés, 3. Bács, 4. Tolna. 5. Pest. Cukorrépa: 1. Bács, 2. Csongrád, 3. Békés. 4. Szolnok, 5. Somogy. Napraforgó: 1. Somogy, 2. Tolna, 3 Pest. 4. Szolnok, 5. Csongrád. A munkában lemaradt megyék: Búza: 16. Heves, 17. Borsod, 18. Veszprém. 19. Nógrád, 20. Szabolcs. Árpa: 16. Zala, 17. Pest, 18. Nógrád. 19. Borsod, 20. Szabolcs. Zab: 16. Heves. 17. Pest, 18. Szabolcs. 19. Nógrád. 20. Borsod. Cukorrépa: 16. Nógrád, 17. Veszprém, 18. Szabolcs, 19. Borsod. 20. Pest.' Burgonya: 16. Vas, 17. Heves, 18. Nógrád, 19. Borsod. 20. Szabolcs. Napraforgó: 16. Vas, 17. Győr. 18. Nógrád, 19. Borsod, 20. Szabolcs. Algyő és Tápé községek versenye az idei bő termésért A mezőgazdasági állandó bizottságok aktivizálásának nem marad el az eredménye Tápé község az elmúlt évben párosversenyre hívta ki a szomszédos Algyőt: mérjék össze aa erejüket, tudásukat, ügyességüket — melyiköjük tud eredményesebb munkát végezni a mezőgazdaságban az esztendő során. Tavaszi t&lajelőkészítés, vetés, növényápolás, aratás, gabonabetakarítás, kukoricatörés ... Ezek mind ott szerepeltek a versenypontök között. Algyő nagy lelkesedéssel fogadta el a kihívást ígérte nagyon: megmutatja, mit tud, Háiba volt azonban ez aiZ ígéret, az algyőik lema. radtak a versenyben. A helyi tanács a mezőgazdasági munkákat gyengén szervezte meg, a mezőgazdasági állandó bizottságnak nem voltak aktívái, s így nem tudta a végrehajtó bizottságot támogatni. A verseny is csak papiron maradt, a község dolgozó parasztjaihoz már nem került le. Tápén szintén voltak hibák. Például nem vették számba teljes mértékben a fogaterőket, de baj volt a mezőgazdasági állandó bizottság aktivitásával is. A dűlők között sem alakult ki versenygós. Tápé azért mégis jobbnak bizonyult. mert minden munkát hamarabb végzett el, mint Algyő. Különösen a község termelőszövetkezeti csoportjának jő munkája lendített sokat a versenyenSzó. ami szó: a tápéiak — ha nem is sokkal jobb eredménnyel —. de mégis legyőzték az algyőieket az. egészéves verseny során. Tanultak a mult év hibáiból A mult év hibáiból mind a két község tanulhatott. Hogy valóban tanultak, az meg. látszik mostani munkájukon. Tápé is. Algyő is már február elején előkészült a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Tailán három héttel ezelőtt pedig, mikor a tápéi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága ülést tartott, Török István 12 holdas közép, paraszt, a bizottság egyik tagja, felvetette a kérdést: — Mit szólnátok hozzá elvtárBak, ha ebben az évben újra kihívnánk versenyre Tápét? Indíisunk yersemyf a bő termésért! Majd hozzátette szavaihoz: — Persze most már nemcsak papíron kellene versenyezni, hanem maguknak a község dolgozó parasztjainak. , Török Pisíta bácsi javaslatát örömmel fogadták az állandó bizottság tagjai— Helyes, úgy van. .. hívjuk ki versenyre a tápéiakat! Mutassa, meg mindkét község, tudnak jó munkát végezni! — pártolták Török István javaslatát. A mezőgazdasági állandó bizottságok munkához láttak Másnap már kisgyűléseken tudatták a község dolgozó parasztságé, val a mezőgazdasági állandó bizottság javaslatát. A parasztság is helyesléssel fogadta a javaslatotígy történt, hogy három héttel ezelőtt a szegedi járási tanácsházánál tartott községi elnöki és titkári értekezlet alkalmával Lele Lajos elvtárs, az algyői tanács elnökhelyettese a község dolgozóinak nevében egész évi mezőgazdasági versenyre hívta ki Algyő községei. Boldizsár Ferenc elvtárs, az algyői tanácselnök még aznap este elvitte a hirt a községbe. Ott is megvitatták a kérdést. így született meg a versenyszerződék. Azzal kezdték a versenyt mindkét községben, hogy legelőször is a mezőgazdasági állandó bizottságok megjavították munkájukat. Egy.egy állandó bizottsági tag 4—5 tagú aktívát szervezett be magánlak. így megvalósult Algyőn és Tápén a szo_ ros éa állandó kapcsolat a tanács, valamint a dolgozó tömegek között. Az állandó bizottság megerősítésével egyidőben mindkét község felosztotta saját területét körzetekre. Algyő község nyolc körzetre osztotta a határt. Tápé pedig hatra. Egy.egy körzet élére felelősnek valamelyik állandó bizottsági tagot, vagy pedig a végrehajtó bizottság tagjai* nevezték ki. A multévi hibákat is ki kell küszöbölni Az állandó bizottsági tagok aktiváikon keresztül kapcsolatot tartanak fenn a körzetük parasztságával, irányítják ott a munkákat, de ellenőrzik is, hogy a megszabott határidőre hogyan hajtják végre a termelők a feladatokat. Ha segít, ségre van szükség — például elfogyott a vetőmag, vagy pedig valamelyik dolgozó parasztnak fogaterőre lenne szüksége — ott vannak az állandó bizottság tagjai s máris megadják a segítségetA dolgozó parasztok is tudják, hogy a két község versenyben van egymással. Senki sem akar elmaradni. Tudja mindenki, hogy köz. sége becsületéről van szó. Arró", hogy ebben az évben a mult évi hibákat is ki kell küszöbölni! Mindezeknek mi lett az eredménye? Az. hogy ma már Tápé és Algyő község a legjobbak közé tartozik a megyében a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Mindkét község határidő előtt befejezte a koratavaszdak vetését, sőt élenjár a cukorrépa, a takarmányrépa és a napraforgó vetésében is. Algyő község munkájának megjavulása különösen dicséretreméltó. Az algyői tanács mezőgazdasági állandó bizottságának jó munkájára felfigyelt már a földművelésügyi minisztérium isNem sziabad azonban elbíznia magát sem Algyönek, sem Tápé nak, mert a munka neheze, a növényápolás, valamint a betakarítás még ezután következik. De ha a versenylendiilebet mindkét község megtartja, sőt továbbfokozza, akkor minden remény meg van arra, hogy az egész évi párosverseny során Algyő és Tápé a megye legjobb községei közé küzdi fel magát. MSZT-bálakai rendeznek a felszabadulási munkaversenyben kiiünt dolgozók tiszteletére A Magyar-Szovjet Társaság Szeged Városi Titkársága az április 4-i munkaversenyben kitűnt dolgozók tiszteletére városszerte vidám bálakat rendez. Ezzel köszöntik fel azokat a dolgozókat, akik példamutató magatartásukkal hozzásegítettek a felszabadulás ünnepére elért nagyszerű eredményekhez Szegeden. A bálakat valamennyi kerületi MSZT-szervezetben szombaton este rendezik meg és azokon minden dolgozót szívesen Iáinak. Belépődíj nem lesz. Az alsóvárosi MÁV kultúrházban az élenjáró vasutas dolgozók tiszteletére rendeznek hasonló naigy bálát, ugyancsak belépődíj nélkül. Kitüntetések Csongrád megyében A Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a nelyi tanácsok munkájában, a közrendészet megszilárdítása érdekében, valamint a tűzrendészet terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Reményi János vb. osztályvezetőnek (Csongrád megye), Kecskés Miklós tűzoltó főhadnagynak (Makó), Hegedűs Jenő 1. főhadnagynak (Szeged) a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Bába Imre vb. titkárnak (Szentes), a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát. Gyenge János r. szakaszvezetőnek (Kistelek), Halász Miklós vb. elnöknek (Pusztamérges), Pintér István tűzoltó törzsőrmesternek (Szeged) a Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatát adományozta. A Népköztársaság Elmöki Tanácsa a belkereskedelem terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Koplányt Imre megyei kirendeltségi vezetőnek (Hódmezővásárhely), a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Bajor Antal vállalatvezetőnek Szeged) a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát adományozta. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Ábrahám Ferencné, a Gyufagyár munkaérdemrendes sztahánovistája Ábrahám Ferencné 25 évvel ezelőtt, 19 éves korában — ugyanúgy, mint abban az időben a többi dolgozó is — alázatosan állt a Gyufagyár igazgatója elé és kérte, hogy vegye fel gyári munkásnak. Akkor kellett az olcsó női munkaerő, így Ábrahámné is — egészen a felszabadulásig kizsákmányolt, néhány garassal fizetett dolgozója lett a gyárnak. A szidások, a goromba szavak ugyanúgy kijártak Ábrahámnénak is, mint a többieknek, hiszen akárhogy végezte munkáját, soha sem volt jó ós elég, a dolgozók verejtékétől fényes pengőkre, százasokra éhes tőkéseknek. A felszabadulás a gyufagyáriak életében is hatalmas változást hozott. Kezdetben ugyan még a gyár svéd gazdáinak zsebeit hizlalták kövérre, de a gyár társadalmi tulajdonba való vétele után teljesen kisütött a nap a Gyufagyár dolgozói felett is. Szabad, egészen szabad emberek lettek és Ábrahám Ferencné tudta, miért dolgozik. Fokozatosan emelte teljesítményét, felvette a harcot a selejt ellen és igyekezett minél jobb minőségű munkát kiadni a kezéből. A kevesebb szaktudással rendelkező társait készségesen nevelte, hogy nocsak ő, hanem mindenki szép teljesítményeket érjen el. 1950-ben jó munkájáért sztahanovista kitüntetést kapott. Büszke volt nagyon és akkor megígérte a pártnak, dolgozó társainak, hogy méltó lesz továbbra ia erre a nagy kitüntetésre. Ábrahámné betartotta a szavát és állandóan emelte teljesítményét. Sztálin elvtárs születésnapjára felajánlotta, hogy két gép kiszolgálását végzi el. Később Bartók Istvánnéval eltervezte, hogy átadják munkamódszerüket többi dolgozó társaiknak is, hogy azok is áttérhessen©); a másfél-gépes rendszerre. Elhatározásukat tett követte ós azóta a bel. doboz-gépeken minden dolgozó másfél ember munkáját végzi el. Ábrahámné ma már 170 százalékos átlagteljesítménnyel harcol a békáért, munkatársait pedig állandóan biztatja és jó felvilágosító munkával 6erkentí őket a magasabb teljesítmények elérésére. Ábrahámné elvtársnö április 4-én egyszerre két kitüntetést kapott jó munkájáért. Itthon másodszor is megkapta a sztahanovista kitüntetést, Budapesten pedig ünnepélyes keretek között tűzték a mellére a Magyar Munkaérdemrendet. Azóta Ábrahámné három kitüntetéssel a mellén végzi a munkát és ahogy ő mondja: „Ezek a kitüntetések arra köteleznek, hogy az eddiginél is jobban végezzem munkámat. Most minőségileg 2 százalékkal emelem munkámat és így ünneplem meg a világ dolgozóinak harcos seregszemléjét, május elsejét". Április 8-án beeresztették a vizet a doni főcsatornába Cimljanszkajai Vízmű (TASZSZ). Idén tavasszal megvalósul a szovjetország déli vidékein élő gabonatermesztők évszázados álma 100 ezer hektár aszályos föld szívja majd magába az éltető nedvességet. 65 ezer hektárt a dont főcsatornán és az alsódond eloszló csatornán keresztül látnak el vízzel. Április 8-án 16 óra 10 perckor a cimlanszkajai vízmű építői beeresztettek a vizet a doni főcsatornába. A csatorna óráról-órára jobban megtelik vízzel. A főcsatorna 28 kilométerénél a víz beömük az alsódoni csatornába és több. mint 70 kilométernyire hatol be a sztyeppe területére. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársi I „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRfiCiRÉRT n