Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-07 / 81. szám

FJJ REPÜLŐJÁRATOKAT INDÍT A MASZOVLET K SZOVJET KORMÁNY KUBA KORMÁNYÁVAL MEGSZAKÍTOTTA A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA I VIII. ÉVF. 81. SZÁM. ARA 50 FILLÉR • HÉTFŐ. 1952. ÁPRILIS 7. II mi népünk is azért küzdfiette fel magát a haladó országok soraiba, mert Sztálin útját járja Káprázatos díszszemlével, 320 ezer dolgozó színpompás felvonulásával ünnepelte fővárosunk a felszabadulás 7. évfordulóját 'Április 4-én gyönyörű napra ébredt a város. Reggel kilenc órakor kezdődött meg a Bajcsy-Zsüinszky-út torkolatától a Sztálin-útón a Hösölc• tere felé a felvonulás, vörös és nemzeti színű zászlóerdővel haladtak az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgosóinak ezrei, tízezrei. Dél felé még mindig nem apadt el a menetelők hosszú sora. A SztcUin-utat és a Hősök-derét vörös és nemzeti színű, a Népköztársaság címerével díszített zászlók — a felszabadító SzovjetUnió és a többi baráti állam zászlói öveztékA Hősök-terén felállított díszemelvényhez egymásután érkeztek pártunk és népünk vezetői, külföldi vendégeink. A Sztálin-útlal szemben a díszemelvény közepén ott állt népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Mellette a Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai, élükön Kiiment Jefremovics Vorotnió miniszterinnrírRji. elnJi1ehelijp.ilespret A (tTs-/W/liiujin 1 nni..]In!• hej,ml 17r, tilov marsallal, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesével. A dísztribünön foglaltak helyet a Magyar Dolgozók Partja Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István, a minisztertanács elnöke és az Elnöki TaBINJ-Q ~ IN, E—.EVTPMI T. - ISJ.J, I..I.:.. ..EI— .. 1... —S. L.I.— - II 1.:: I I —, .. j ' ._/_ A . _*z •• , , . lyet a külföldi államok diplomáciai képviselői is. Farfcas Mihály honvédelmi mihiszter megérkezésekor fogadia a díszszemle parancsnokának jelentését, majd felment a dísaeimelvényre. Felcsendült a magyar és a szovjet himnusz és dísztűz köszöntötte felszabadulásunk hetedik évfordulójátEzután Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozód; Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Farkas Mihály elvtárs beszéde X Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szeretettel köszöntöm önöket hazánk felszabadulása 7- évfordulójának ünnepén — kezdte beszédét. Április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk. 1945 április 4-én űzte ki a dicső Vörös Hadsereg hazánk területéről az utolsó fasiszta hordákat és ezzel hazánk egén is felkelt a béke és a szabadság napja. Hét évvel ezelőtt 1945 április 4-én új irányt vett a magyar nép történelmének fejlődése: a .demokrácia, a szocializmus, a béke irányát. E hét esztendő alatt a magyar és nemzetközi reakció nem egyszer telt kísérletet arra, hogy leterítse népünket a szabadság út járól. Először meg akarta vásárolni hazánkat. De a vásár nem sikerült! Bebizonyosodott, hogy Magyarország nem eladó! Ekkor fegyveres összeesküvést szólt ellenünk s az imperialista háborús uszítók legsötétebb, legelvetemültebb fasiszta provokátorát. Ti lót és bandáját akarta népünk szabadságának vérbefojtására bevetni. A fiatal szabadságunk megsemmisítésére irányuló sötét imperialista tervek mindannyiszor csúfosan megbukiak, mert az új magyar jövőért, a magyar demokratikus újjászületéséri munkásosztályunk, népünk harcát az osztályharcok tüzében megedzett Magyar Kommunista Párt, a mii szeretett Rákosi elvtársunk vezette. Ennek a hősies harcnak és lelkes é(ülőmunkának eredményeként népünk az ország gazdájává vált és az (• maradott mezőgazdasági Magyarország haladó ipari országgá fejlődőt!. Magyarország végérvényesen kiemelkedett évszázados elesetiségéből. Nagy pártunk vezetésével és a kommunizmust építő Szovjet, unió önzetlen, baráti támogatásával, hét esztendő alatt évtizedek feladatait oldotta meg népünk. Évek alatt évtizedek feladatait megoldani csak olyan népek tudják, amelyek, Marx, Engels. Lenin, Sztálin halhatatlan tanításainak szellemében nevelődnek, dolgoznak és harcolnak. A mi népünk is azért bizonyull képesnek rövid néhány esztendő alalf kiemelni hazánkat évszázados elmaradottságából s magát a haladó országok soraiba friküzdeni, mert Sztálin útját járja és mert nagy_tanítómestereink győzelmes tanításának szellemében él és cselekszik. Ott vagyunk a szabad népek nyolcszázmilliós táborában, amelyben _ a kommunizmust győzelmesen építő Szovjelunió vezetésével az emberiség új jövőjét kovácsolják. Ahhoz a táborhoz tartozunk, amely a haladó emberiség bölcs vezérének és nagy tanítójának. Sztálin generalisz szimusznak vezetésével gigászi harcot folytat a tartós békéért, az egész emberiség számára a szabad, boldog, alkotó életért! A Szovjetunió vezette világbákemozgalom történelmi jelentőségű érdeme. hogy az imperialista háborús uszítók új világháború kirobbantására irányuló terveiket eddig nem tudták megvalósítani. Hogy ez továbbra se sikerüljön nekik, fokoznunk kell a békéért folyó harcunkat, népünk politikai-erkölcsi egységének további megszilárdításával és hazánk gazdasági erejének további növelésével. Ahhoz, hogy tovább erősödjön a magyar békearcvonal, elengedhetetlenül szükséges az is, hogy fiatal néphadseregünk minden harcosa, tiszthelyettese, tisztje és tábornoka szakadatlanul növelje katonai tudását, hogy a legnehezebb harci feladatokat is sikeresen megtudják oldani. Ezután a baklériumháborúról megemlékezve kijelentette: a népek megfélemlítésének ideje lejárt. Az imperialista kalandorok nem rendelkeznek és soha nem fognak rendelkezni — olyan fegyverrel, amelylyel térdre tudnák kényszeríteni, vagy meg tudnák félemlíteni a szabadságszerető népeket! Nincs olyan fegyver a vi. lágon. amely meg tudná ölni a szabadság ügyét! A baktériumfegyver felhasználása nem gyengíti, de növeli az emberiség harcát a bókéért é® erősiti a gyűlöletet az emberek százmillióiban a baktériuimháború gonosztevői ellen. Az egész haladó emberiséget mély és engesztelhetetlen felháborodás tölti el a baktériumháború gengsztereivel szemben. Semmi két- , . , „ , lég, hogy a világbékemozgaloml tétlenné virágzó, szép magyar haereje ki tudja ütni az imperialista [zánkat! kalandorok kezéből a baktériumháború fegyverét is. A béke megvédéséhez erő kell! Fejlesszük tehát munkánkkal és harcunkkal szakadatlanul a békearcvonal magyar szakaszának az erejét. Tegyük erőssé és legyözheA díszszemle rA miniszter beszéde végén harsány, egész teret betöltő, háromszoros hajrá zúgott fel, majd az alakulatok díszmenethez sorakoztak fel. Ezután repülőkötelékek szálltak el a tér fölött. A középsőn a Magyar Népköztársaság címeres zászlója, a kél szélsőn vörös zászló leng, az egyiken Sztálinnak, a másikon legjobb magyar tanítványának, Rákosi Mátyás elvtársnak arcképe. Az első repülőkötelékek elvonulása után lökhajtásos repülőgépek húznak el a tér felettEzután megkezdődik a díszmenet. A díszmenet élén az 1848-as és az 1919-es dicső lobogókat viszik. Utánuk az akadémiák és tiszti iskolák díszezredei következnek. A tisztiiskolások sorában halad el a dísztribün előtt a Rákosi Mátyás nevét viselő páncélos iskola díszegysége. A tiszliiskolások díszmenete után előreszegzett szuronnyal a lövészek haladnak, majd a hadihajósoknak tapsolnak Budapest dolgozói. Az államvédelmi határőrök és államvédelmi őrök kövelik őket, Kürtjel vezeti be a lovasság díszmenetét. Az 1848-as konvéduniformissal azonos díszegyenruhában, kivont karddal, feszes vörös nadrágban, pitykés, sujtásos, égszínkék mentében, piros csákóval vonultak fel a huszárok. A honvédzenekar hangszerein leizendül a tüzér-induló éS a Dózsái György-út torkolatában feltűnik a tüzérség parancsnoki kocsija. Először a gépkocsizó tüzérek jönnek. Sorra gördülnek a térre a különböző űrméretű péncéltörő ágyúk, aknavetők, légvédelmi tüzérek, légvédelmi géppuskások egységei. A gépesített tüzérség menetét az ejtő. ernyősök követik. A Dózsa György-úton levő házak ablakai is megremegnek. A páncélos díszezred érkezik. A díszszemle végeztével 10 órakor megindul Budapest dolgozóinak végeláthatatlan menete. Az úttörők kezdik meg a felvonulást, az első sorok lángoló vörös virágokból font betűket visznek: „A dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előre!" hirdetik a betűk, Ezután az ifjúság, a sportolók, majd Budapest dolgozói zászlókkal, feliratokkal, rajzos táblákkal hoszszú sorokban vonulnak el a dísztribün előtt. A felvonulás a kora délutáni órákban ért véget. Számunkra új erő és lelkesedés forrása felszabadulásunk ünnepe Szeged dolgozói is hatalmas tömegben ünnepelték felszabadulásunk 7. évfordulóját Csütörtökön este, felszabadulásunk 7. évfordulójának előestéjén ismét kigyúltak a fáklyák a Széchenyi-téri szovjet hősi emlékműveknél- Honvédek, államvédelmi őrök é® rendőrök álltak itt díszőrséget a felszabadítóink iránti hála és ragaszkodó szeretet kifejezéseképpen. Ide, ezekhez az emlékművekhez gyűltek másnap, legnagyobb nemzeti ünnepünk napjának reggelén Szeged dolgozói, hogy méltóképpen ünnepeljék felszabadulásunk évfordulóját. Dalolva, vidáman érkeztek egymás után a Széchenyi-térre az üzemek, a tszcsk, a hivatalok dolgozói, a város tanulóifjúsága ós szinte teljesen megtöltötte a több tízezres tömeg az emlékmüvek környékét, de még a Lenin-utca egy részéi is. A több irányból érkező menet egyik oszlopát mintegy 500 főnyi egyenruhás ipari tanuló nyitotta meg. A sor élén Sztálin elvtárs nagy mellszobrát vitték. A Szegedi Textilművek dolgozóinak piros zászlóerdős menete azt is, kifejezte, hogy néphadseregünk tagjai mennyire egyek a dolgozó néppel. A vidáman éneklő fiatal lányok között ugyanis a Petőfi-laktanya honvédéi haladtak, ugyancsak vidám énekszóval. A Ruhagyár menetében haladt az üzem egyik legjobb sztahánovisíája. Kertes Endre és Beloiannisz elvtárs gyászkeretes babérkoszorúval övezett képét vitte, jeléül annak, hogy dolgozóink nem felejtik el az imperialisták újabb gyilkos gazlettét. Mellette Erdélyi Albert, a Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatával kitüntetett sztahanovista lépett a menetben, aki április 4-e tiszteletére már 1954. évi augusztusi tervét fejezte be. Itt láthattuk Szitkai Ágnes ifjúmunkást is, aki a felszabadulásunk 7. évfordulóján tartott ünnepi pártnapon kapta meg a szilahánovistia jelvényt. A Szegedi Szőrme- és Börruhagyár dolgozóinak menetében a legjobbak haladtak az élen, mint például Haja® Sándorné kézivarró sztahánovista, aki 170 és Forgó Teréz ifjúmunkás, aki 150 százalékra emelte átlagteljesítményét az április 4-e tiszteletére folyó versenyben. A vidám éneklés közben dobpergés hangzott fel: az általános iskolák pirosnyákkendös úttörői jöttek, majd sorra követték őket a középiskolák, az egyetemek és a főiskola hallgatói. Felvonultak a szegedi klinikák dolgozói is, majd vasutasok, postások, az üzemek hosszú sora mindenfelé. Az Űjszegedi Kendergyár dolgozói az élüzem-jelvényt vitték a menet élén. Büszkén ünnepeltek; vállalásukat túlteljesítve, negyedévi tervüket 108 százalékra teljesítették. Egymásután érkeztek a Szegedi Falemczgyár, a Szegedi Kenderfonógyár. a Szegedi Jutagyár, a Keramit Téglagyár, a Ruházati Bol, a Városi Tanács, a Kis. kereskedelmi Vállalat, a Rostkikészító dolgozói és sorra a többiek tömött, lelkes, vidám tömegben. 9 órára már süríi tömeg lepte el a környéket, az úttesten pedig a honvédség, az államvédelmi hatóság, a rendőrség és a szabadságharcosok díszszázada sorakozott fel. Vereska András elvtárs ünnepi beszéde hullatták Az ünnepség megnyitásaképpen a magyar és a szovjet himnusz hangzott el, majd Veres ka András elvtárs, a Szeged Városi Pártbizottság tagja mondott nagy lelkesedéstől kísért ünnepi beszédet. — Hét esztendővel ezelőtt, 1945 tavaszán indult döntő rohamra a dicső Szovjet Hadsereg, hogy kiűzze hazánkból a hitleri banditizmus utolsó maradványait és felszabadítsa hazánkat kezdte beszédét- — Átgördültek a szovjet tankok nyugati határainkon és április 4-én az egész ország felszabadult. Április 4-e a magyar nép történetében a legnagyobb és legnevezetesebb dátum lett. Ezzel a nappal új korszak indult el, olyan korszak, amely mögött évszázados szenvedés, nyomor és szolgaság maradt. Április 4-c az a nap. amely elhozta számunkra a szabadságot, a függetlenséget és mindazt, amiért legjobbjaink vérüket. A szovjet csapatok vívták meg azt a küzdelmet, amelyért Dózsa György, Esze Tamás, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és az 1919-es dicső tanácsköztársaság küzdött. Rámutatott Vereska elvtárs arra, hogy a felszabadulás után az elmúlt hét esztendő diadalmas harcai és győzelmei meghozták népünk számára gyümölcseit: Pártunk vezetésével, dicső munkásosztályunk kiharcolta a hatalmat, megszilárdította népi demokratikus államunkat. Az imperialisták és belső ügynökeik hiába kísérelték megakadályozni fejlődésünket, szabadságunkat megvédelmeztük és elszántuk magunkat arra, hogy a jövőben még inkább megvédelmezzük eredményeinken, minden külső és belső ellenséggel szemben. — Az ellenség támadása meghiúsult azért, — mondotta —, mert pártunk, munkásosztályunk sziklaszilárdan állott és áll a szocialista építés frontján, mert tömegmozgalommá vált országunkban a szocialista munkaverseny és mindinkább tért hóeftít a Sztahánov-mozgalom s Sztálin elvtárs szavaival élve: ,,a szocialista munkaversenyben a tömegek gyakorlati, forradalmi önbírálala jut kifejezésre, amely a dolglozók millióinak alkotó kezdeményezésére támaszkodik". A szocialista murukaiveraeny nagyszerű példái Rö dér Béla, Loy Árpád, Gazda Géza és Deák elvtársak mozgalma. Ezek a mozgalmak meghonosodtak a szegedi üzemekben is és ez a nagyszerű lelkesedés, a szocialista versenyszellem kialakulása tette lehetővé, hogy a Textilművek április 4-re teljesítette felajánlását, a Szegedi Gyufagyár nagyszerű munkásai idő előtt teljesítették tervüket, a Szegedi Kenderfanógyár, az Űjszegedi Kendersaövő pedig felszabadulásunk ünnepére nagyszerű eredményeket ért el. Mindenki által elismerésre méltóan teljesítették felajánlásaikat a Ruhagyár, a Konzervgyár és még más üzemek harcos munkásai. Szabadságunkért érzett végtelen hála és szeretet kifejezői ezek az eredmények, amelyeket április 4-re elértünk. Pártszervezetei nk. szakszervezeteink, üzemi dulgozőink azonban tekintsék ezeket a teljesítményeket Mi ml utó pontnak ás a nyolcadik szubad május elsejére érjenek el még nagyobb eredményeket^ Vereska elvtárs megvilágította, hogy milyen nagy lehetőségeket teremtett a felszabadulás nemcsak a munkásosztály, de a dolgozó parasztság, az értelmiség, a nők és az ifjúság számára is, majd így folytatta: — Tisztában vagyunk azzal, hogy eredményeink nagyok, de azt is tudjuk, hogy az előttünk álló feladatok még nagyobbak. Tudjuk, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik, valamint a hazánkban még megbúvó ügynökeik igyekeznek gátat vetni rohamos fej'ődésllnk elé és minden eszközzel megpróbálják akadályozni szocialista építésünket. De azt (:s tudjuk, hogy dolgozó népünk nagy 'építő munkájában egységesen és sziklaszilárdan sorakozik fel pártunk mögé és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs mögé. Az a népi egység, amelynek párját hiába keressük történelmünkben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat 'és ki zsákmány olókat. Az elmúlt évek hatalmas politikai győzelmei telték lein tövé, hogy fokozatosan k1 szorítottuk a nép ellenségeit, államunk, gazdaságunk területeiről és megnyithattuk az útat a munkásosztály, a pirasztság és haladó értelmiség, az ország igazgatása és szocialista építés.ink előtt. A mi közigazgatásunk, állami szervcink, a tanácsok szilárd bázisai munkásosztályunk hatalmának. További fejlődésünk kemény harc és küzdelem árán érhető cl. Egy pillanatra sem szabad azt gondolnunk, hogy megsemmisítettük már az ellenséget és vége az osz" tályharcnak. Kemény csatákat kell megvívnunk még a megbúvó belső ellenséggel szemben, amely kifinomult módszerekkel, új eszközök felhasználásával támad, ott árt. ahol tud, ahol éppen nem számttunk rá. Fokozzuk ezért üzemeinkben, hivatalainkban. Iszcs'inkben, fa/jvatok* ban a forradalmi éberséget és leplezzük le az ellenséget, ügynökeiket. Nagy tapsokkal többször félbeszakított beszéde végén Vereska elvtárs arra mulatott rá. hogv az amerikai imperialisták és csatlósaik hiába használják fel n békés népek elten a legharhárabb eszközöket, htába Igvckrz* nck háborús pán'kot kelteni, bukásukat semmi sem akadályozhatja meg. Sztálin elvtárs nyilatkozata az ölven amerikai újságíró kérdéseire, megmutatja, hogv nem került közelebb a harmadlik világháború kirobbantása. mint ezelőtt két. vngv három évvel. Hiába mesterkednek a háborús gonosztevők, az emberiség békét akar. békésen építeni, olkolni és jólétben élni. Ezt akarjuk mi is. szegedi dolgozók, de el vagyunk szánva, hogy ha bárki is hozzá merne nyúlni békés építésünk eredményeihez, dolgozó Ménünk szabadságához és hazánk függetlenségéhez, akkor készek vagvunk arra. ho"v fegyverrel a kézben, véde'mezz-"-'; meg a Szovjetuniótól kapott szabadságunkat. — Számunkra űf erő és lelkesedés forrása felszabadulásunk ünnepe. Azok a tettek, azok n hatalmas segítségek, amelyet e sznvíet nép nap. nap után nvu'f nekünk, soha el nem múló hálára köte'czi éL'soró nénlinket, í»v Szeled dolgozó nénéí ls Vereska ©Ivfárs szavai után hoszszan zúgott a lelkes éljenzés. Sztálin és Rákosi elvtársak nevétől, a párt éltetésétől volt hangos a hai