Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

6 PÉNTEK, MM. ÁPRILIS «. AZ „ERŐ" SZEGEDI ELŐADÁSA A békeharcos író hangja, felelős- [ lencséért — Igaz ugyan hogy zsíségórzctet ébresztő szava szól i»mét hozzánk a szegedi Nemzeti Színház színpadáról. A „Harminc ezüstpénz" uLui most más oldaltól nézve túrul elénk ugyanaz a vesaedelroca arc: a mai Amerika uraié, vagy helyesebben, Amerika mai urainak gyűlöletes, ombergyilkofl, kegyetlenül önző ábrázata. Háy Gyula Kossuth-díján író most műsoron 16vő „Erő" című darabjának épi>en ez a legnagyobb érdeme, hogy rendkívül éles vonásokkal rajzolja fel a« amerikai tökösek tudományt lábívd tipró, az emberiség boldogulását, legszebb álmail, vágyait cemrribevevő aljae szándékait. Mit ér egy tudományos felfedezés, ha nem származik belőle üzlet, akár ezrek, vagy milliók sewnvedése árá is? Ez ma az egyetlen és központi kérdése azoknak, aikik a tudományt „menedzselik" Amerikában, akik a tudomány eszközeivel békés életeket ölnek, baktériummal, fertőző betegséggel sorvasztanak el pirospozsgás gyormolcarcokat, családjukra mosolygó anyákat, reszkető öregeket. „Az életben az az egyensúly, ha én vagyok túlsúlyban" — mordja cinikus mosollyal a darabban Morton, több nagyvállalat fóréezvényeee ée a gyakonatban napi életünkben — amint láthatjuk — ez azt jelenti, hogy a túlsúlyt gyilkos bombákkal, szabadságharcos hősök, beloianni-zok lángoló terveit megsemmisíteni akaró golyókkal biztosítsák. A darabnak ez az erőssége, sz erőteljes leleplező szándéka ugyanakkor — nem paradoxonként vetjük fel — a gyöngéje is, mert úgylátzik nem maradt az írónak elég ábrázolási lehetősége a másuk oldal, a mi oldalunk ugyanolyan határozol*, • röteljieB bemutatására. Az igazi tudomány, az emberi haladás, boldogság ügyének igazi harcosad kiesé élettelenre sikerültek ós ez a moza lóerő, amely az ő harcuk valódi . lapjait, biztonságát megadja, bvkább csak a háttérből érződik, mintm kézzelfoghatóan szembeszegülne :\z ellenséggel, kcadcményeanw, bonyolítana, elemi erővel törne elő, : hogyan pedig a valóságban tapasztalhatjuk. Hosszú fojtegetőst kívánna Háy Gyula drámájának efajla részletes i Inmzése, a szegedi szinház előadásával kapcsolatban azonban most lényegesebb az a megállapítás, hogy önnek az új drámának bemutatása messzemenő segiisóget nyújt további : iikcroa békoharcunkhoz. Éppen Szegeden — alig néhány kilométerre az Amerika-lakáj Tilouralomtól — figyelmeztető különösen, hogy mindannyiunknak kötelességt ink vannak munkánk céljában éfl értelmében a dolgozó emberiség Iránt. Az „Erő" a* értelmiség, a tudósok kötelességeire figyelmeztet ugyan elsősorban, de sokkal acélescbb rétegű ez az inlés: figyelmeztető minden becsületes ; mber számára, hogy a munka egyedüli éa igázd értelme, célja az emberiség boldog, alkotó jövőjének szolgálata. | Eperjest G&bor | — a darab központi hősét — ezek a gondolatok vezetik munkájában, is hosszú az út, amig világosan l.' tia ennek egyetlen lehetséges, bec Ulotes módját is. Nem az a bizonyos elefántcsonilitornyába zárkózott t 'ós, akit legszívesebben állítunk p I leiígérre, mert érdekli, sőt valóI :in izgatja az a kérdés, hogy a tudomány vívmányai szolgálják-e az i ibcriség előrehaladásának nagy i' vét. Ugyanakkor azonban mégta voszi észre mindazokat az erőket, amelyek körülötte mérkőznek egymással. A no gy szerű lehetősége1 j keresi szép tervei megvalósításához de saját bőrén kell tapasztal. nia, hogy Amerikában — mint keserűen mondja — „abban az országban, ahol minden nagy és gazdag, ebből a nagyságból ós gazdagságból egy morzsányi sem jut tudományos terveim megvalósításához". Nom, mert eziek a tervek a pusztítás helyett nz alom energia békés célokra való felhasználását jelentenék, azoknak a céloknak a szolgálatát, amelyeket a szovjet tudósok éa a nyugati országok haladó tudósai is — mint például a darabban szereplő francia Mounier — állított munkássága középpontjába. Inke László sok elmélyüléssel tükrözi vis aa azl a fejlődést, amelyet Eperjesi professzornak meg kell tennie, míg nemcsak rádöbben az amerikai „tudományos" világ gyalázatos magatartása, hanem szembe is tud fordulni vele. Alakításának — amely nem kis művészi munlcét jelentett — legfeljebb az első felvonásban mut ni kosnál; gyengébb pillánál i: a Buda Miklóssal való be. v.'/lg té n 'l időnkét alpatetlkus hangokat üt meg. j Pereszlényi Znltrmnnd | Nóbel-díjas atomfizikus, Eperjesi tudóstársa az a típus, ki egy tál ros és húsos lencséért — adja el tudományát s nevét az embergyil. kosoknak. Világosan me'gmutJa tko zik ennél a figuránál, hogy hova aljasodük le, aki az imperializmus szolgálatába soegődik, hogyan pos. ványosodlk el nemcsak embert mivolta. de tudományos célkitűzései Is. mint lesznek csupán az üzleti koncepciók üres kiszolgálói. Károlyi István formálja Pereszlényi önhitt, hiún kicsinyes alakját s megérezzük it'hon nyájaskodóati finom és nagyképű szavaiból, hogy ebben már az az ellenség rejtőzik, ki „odaát'1 gátlástalanul dobja sutba mi-nden tudományos törekvését. Hangjában, magatartásában egyaránt jólmegkapott alakítás Ki. rolyié s egyben típus is tudott állítani elénk. | amerika i Simon Hord atomfizikus csak egyik folyó — aki azonban Inkább iránvítója az atomfizika körül üzleti manővereknek — ugyancsak. íipus mind a darabban, mind pedig Miklósy György sok egyéni színnel ábrázolt játékába®. Ebben az emberben tükröződik vissza talán leg inkább az amerikai imperializmus ezer szennyes módszerének, embertelenségének mindéin mocska, gátlástalansága. Miklósy pompá.-' maszkja is nagyban hozzásegít, hogy még undorítóbbnak és visz. saataszítónak érezzük ezt a figurát. amely megtestesítőié „ kapitalista társadalom élősdíjetaek. ceh^OK nafKVényese méltó tanítómestere Simon Hordnak és a vels hasonszőrűek" nek. Vele bújik H Igazán a szög a Tsákbő}. az ő szerepettel ősével derül ki igazán, hogy mennyire a pénz. a tőke és főkén] a tőke érdekel irányítják a tudományt az Imperialista világban. Ezek az érdé" rendszer, amelyben a irányító szavuk lehet. mortonoknak Nagy szlnémegtaláltia ennek a tudósnak lelki- los János. Igaz ugyan, hogy maga ségét, érzésvilágát alakításéban, de a szerep hibája ez inkább és éppen a nagy jeleneinél a túlzott kaitoe a lehetőségekhez mérten sok pózolás megzavarja hangjának egyénisége] vitt fejlődőképes játéöszinteségét. Sokkal több melegség- kába. — A többi szereplők mindnek, meggyőződésnek kel'ene átfü-' egyike is egyébként láthatóan mun. netnél. szi fejlődési jelent Gémcsinek ez az teni'e szavait éppen ennél a Jele- kája legjavát igyekezett adni. Ení nek következménye több jólsike. ... ... "I sok érdekes rüU epizódfigura, amelyek közül A két tábor |alnV.a Bzíne6. külön ki kell emelni Apor László ti még a darabot. Közülük különösen j fi?2^^"Öfnfivrt jelend Timót Aladár üzletember I " ábrázolása, amelynek legfeljebb árnyalati hibája, hogy néhol kissé „kicsik" ennek a teljesen romlott, megátalkodott Vénembernek a gonoszságából. Barbara Hilton I * | jellegzetes figurája, akiit Farkas ! 1 lemali- rA—..* — l. _ i_u t— 'email-: József ezeknek a jellegzetes vokus csodagyerek nem a leigszeren- náeoknak találó megragadásával csésebben megteremtett a'akla a tesz szinte dühítőén gyűlöletessé, darabnak. Kicsit valószínűtlenül hat matematikai zsenijével, de talán még valószínűtlenebb többékevésbbé hirtelen vagy legaábis nem kellőképpen megalapozott politikai fejlődése, a tudalos békeharcossá válása. Arra azonban kitűnő ez a 6zerep, hogy álta'a is mégfakább aláhúzza az amerikai álltud ományoaság, a reklámfogásokkal növekvő üzlet aljasságait az embert semm'bevevő módszereit. Kovács Mária játéka jól szolgálja ezt a hatást. Érdekes, hogy éppen szerepének gyengébben megírt részében. a harmadik felvonásbeli békeharcos kislány megformálásában nyújtott művészibbet, sőt határozott egyéni vonásokkal alaki A rend«é« ] munkáját SzíI lágy' Albert végezte általában egységesen éa a Léhaság, a legmélyebb emberi rom- \ darab mondanivalójának helves lotteág árad ebből az alakból és visszaadásával. Érdeme, hogy sok Farkas József érdeme, hogy nem eredeti elgondolást is vitt ae elöcsipetit el ebből egy cseppet sem. adásba. Így például Morton megele— Ruth Slead titkárnő szerepének mondanivalója jóformám egyetlen drámai Jelentre épül fel, amelynek azonban az a jelentősége, hogy még iobban aláhúzza az imperia izmus hideg kegyetlenségét. Surányi Magda megrázóan jelenítette meg ezt a drámai részt és művészi erővel érzékeltette. — Judit, Pereszlényi venltésében amelynél _ a budaoeslii e'őadastól eltérően — öreg figurának rendezte ezt a romi ott nagytőkést, hogy mégjobban aláhúzza a vénségében i* csak gyűlölni tudó burzsuj jellemvonásait. Ennek a beállításnak ugyanakkor azonban az a veszélye is megvan, hogy a második felvonásbeli megfelesége Ambrus Edit jálékaban beszélés során könnyen eet a lábkelt életre. Helyesen, eihihetően szatot keltheti, mintha kora — nem. íellemezte ezt &z üres, a kozniopo- j pedig 'hatalmas vögyorMi —— diktáliiú lila Pereszlényi ízlését is vissza-, a többiek feltétlen tiszteletét írántükröző, léha nőt. — Bartók Júlia ta A rendezés kisebb hibái közé is jellemző figurát adott Elinor tartozik, hogy 1948-ban, amikor az tolta ki figuráját. Ezzel szemben a Gray amerikai újságírónő szerepé- ' e'sö felvonás Játszódik, csupa poL. második felvonás hangulatához ben. — A haladás táborának egyik gárl újságírót szerepeltet. Elképszükséges frissesége itt-ott törést fontos, de színészi lehetőségekben zelhetetlen. hogy olyan nagyjelen* szenvedel] nála. j kisebb szerepét játszotta Vcirady tősigü sajtófogadáson a kommuniskülOgyminlsz-1 Árpád, Meunier francia békehar- te sajtó nem képviseltette volna térhuml tiszt-1 cos tudóst. Rontotta ennek a ke- magái. Ez a látszólag jelentéktelenBuda Miklós az igaz ügy, a béke, a dolgozó mii. 'iók ügye mellett áll. Barsy Béla derűs, megkapó játékával igen rokonszenvesen mulatta be általa ellenpólusaként mindazt, amit a másik oldalon megláthattunk. Kár. hogv a kocsis fiából lett állami funkcionárius megjelenését Barsy néhol merev darabossággal lgyeke. kek pedig nem mátok mtot a há- rett hangtályorai aTm rovására ború, az öldöklés, az imb^ck félelemben, rettegésben tartása. Ha art L viselő is elég -yengén rajzolt hő- ' mény, bátor tudós egyéniségének nek tűnő kérdés főként & kor mégse a darabnak. Kevés kezdeménye- h«t48át, hogy Várady egyébként rajzolása szempontjából fontos. A ző erő rejlik benne „de mégis 6 az, | helVee alakítAtaban — kis.se faradt, r0nidezés végeredményében jó mun. aki az üde levegőt, a becsületes I emberré formálta. Kár. hogy éppen nagyban elősegítették Sándor isstuffSLnszísSi ™ ^ Endre, a kommunista atomfizikust | díszletei. TELhallják. hogv alom — mondja szinte kéjesen Morton — no srra gondoljanak. hogv olcsóbb lesz * ruha vagv félccntért kapok ebédet a legelőkelőbb vendéglőben, hnmem ar. ra, hogy valahol megnyomnak egy gombot és meghal a karjaimban a gyerek. Ilyen minden emberségéből kivetkőzött, kiszikkadt. félelmetesen gyűlöletre méltó alakot ábrázol Gémeri Imre igen szerencsésen. Nem egy olyan művészi perce van, ami* koT valóban ökölbeszoritóan gyűlöletes és éltnla gyűlöletes az egész és gondosan formált alakítása lességének. | lengyel [ Sztanlazlav Grlb atomfizikus szerepe érdekes fordulatot teremt a darabban. A fasizmus elől menekült Amerikába, de ott a háború után ugyanannak a fasizmusnak a halálos ölelését érezte mind szorosabban magiai körül amely elöl HiHeréktől menekült. Ezért mond búcsút az első kínálkozó alkalommal Amerikának s hazatér felszabadult hazájába, hogy ott harcoljon az amerikai nép béké6, boldogabb jövőjéért is. Kátay Endre Is eléggé szürkén mutatta be Laka- | Lőkős Zoltán Nagyszabású ünnepségekkel köszöntik Szeged dolgozói felszabadulásunk 7. évfordulóját Felejthetetlen széppé, gazdaggá teszik a szegedi dolgozók hazánk felszabadulásának hetedik évfordulóját. Április negyedike örömünnep minden dolgozó számára. Ma reggel 7 órakor zenévél ébresztik Szeged dolgozóit. Zenekarok járják végig a város utcáit. Elmennek azoknak a dolgozóknak lakásához is, akik élenjárlak a felszabadulás ünnepére tett felajánlások tel. jesítósében. Délelőtt! 9 órakar a koszorrúzási ünnepséget a Széchenyi4éren rendezik meg. A város minden részéből eljönnek erre az ünnepségre a dolgozók. A Széchenyi-téren megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. A Lenin-utca felé eső emlékműnél Bite elvtárs, a Városi Pártbizottság szervező titkára mond beszédet, majd a Pártbizottság, a városi tanács, a többi tömegszenvezetek, fegyveres alakulatok, üzemek megkoszorúzzák az emlékművet. A fegyveres alakulatok díszszemléje után a dolgozók a Sróchenyi-térről a Dugonics-temetőbe vonulnak s itt koszorút helyznek a város felszabadításáért eleseit szovjet hősök emlékművére. KÖSZÖNJÜK SZTÁLIN ELVTÁRSNAK IRTA: SIKLÓS JÁNOS 1944. decemSer. Ikerház volt, amelyből aa egyiknek romos, lebombázott pincéjében szállásolták el magukat. A ház beomlott pincéjében mindössze egy sxilk szobányi hely volt ép, amelybe felülről, a rcmolt tetejéről lehetett bejutni. Itt éltek a „számkivetettek" — katonaszökevények, Gettóból mene. küttek — közül először hatan, majd mind többen és többen. Ezek ellenszegültek a budapesti nyilas rémuralomnak. Nem voltak kommunisták — a hat közül talán csak egy — hanem olyan emberek, akik tudták, hogy a szovjet csapatok győzelme jobb világot hoz számúiéra. A bujkálók között négyen voltak szegediek. így kezdődött Gyertydmos Sándor párttitkár nyolcgépes sztahanovista szövő beszélgetése ebédközben. — Négyen voltunk — mondja Gyertyámos elvlárs —, akik mindenképpen haza akartunk jutni városunkba, Szegedre, amelyet akkor már a szovjet csapatok felszabadítottak- Elhatároztuk, hogy nekivágunk és Csepelnél a sziget déli csücskénél — amely már a szőrijét csapatok kezén volt — átszökünk a fasiszta arcvonalon s jelentkezünk a szovjet csapatoknál. Zsebünkben volt Tolbuehin marschatl felhívása, amelyben ellenállásra szólította fel Budapest népét. Kabátunk alatt pisztoly és kézigránátok, — ha elfognak, nem adjuk olcsón életünket. Eljutottunk a téli szürlcület leple alatt a fasiszta aiovonai gyalogsági fedezékéig. Ott megrekedtünk, mert nem tudtunk tájékozódni. Bementünk egy uradalom répavermébe, amelyben — a legnagyobb meglepetésiinkra — o botos ispán lakosztálya volt berendezve. Ez a feudális rend hátrahagyott figurája ügyelt a földesúr ingó és ingatlan vagyonára. Ahogy belöktük a veremajtót, puskacsővel találtuk szembe magunkat, —• folytatja Gyertyámos elvtárs. — Állj, ki vagy, kezeket felt — csattant a botos ispán hangja. — Békés emberek vagyunk — vágta rá Kallódi Géza — szüleinkért jöttünk, mert ittrekedtek az uradalomban. — Nem igaz — felette a Hitlerbajuszos botos ispán — hazudtok, ti szökevények vagytok, át akartok szökni a másik oldalra, átadlak benneteket az arcvonal parancsno kának, koncoljanak fel benneteket. —i Még be sem fejezte egészen, amikor óriási robaj támadt s a répaverem úgy mozgott, mint a vízen himbálódzó ladik. Utána még két robbanás s a botos ispán a féle. lemtől minden ízében reszketve leengedte a puskát 8 mielőtt felocsúdtunk volna, jajveszékelve rohant ki a veremből. A harci zaj erősödött, az aknák úgy hullottak, mint az eső. Tépték, marták a náci és magyar csatlósaik gyalogsági arcvonalát. Az ebédlőasztalnál ülők — mind a tizenketten — feszült figyelemmel hallgatták Gyertyámos elvtárs viszszaemlékezését, hazája és saját felszabadulására. A legizgatotlabb Gördei elvtársnő; négygépes sztahanovista szövő, nő, aki már nem tudja izgalmát palástolni, megszólal: — Mondja már gyorsabban, hogyan szabadultak meg Gyertyámos elvtársi Gyertyámos Sándor elgondolko. dik, mintha emlékei között keresgélne, pedig olyan elevenen élnek benne ezelc az események, mintha tegnap történtek volna. Majd felcsillan a szeme és folytatja: — Nem telik bele tíz perc, s óvar tosan nyílik a veremajló. Mind a négyen a veremnek az ajtó felüli sarkához ugrottunk, Kallódi Géza fojtott hangon megszólal: — Ne löjjenek, nem vagyunk rossz szándékkal. Az ajtóban megjelent két katona ránkszegzett puskával. _ Azonnal kimenni a veremből kiállt az egyik katona. — Mind a négyen kimentünk. „Libasorban előre a Duna holt ágának töltésén át, le a töltés oldalába, irány Csepel", hangzik felénk a „parancs." Az egyik katona egy tizedes volt, ránktartotf puskával a hátunk mö7ött a másik a töltés oldalában meleltünk haladt. Már vagy egy kiloétert mehettünk így, amikor a ti:de8 megszólal: — Hová valók maguk, mit akar. nak itt? , — Szegediek vagyunk s haza akarunk jutni. A városunkban már nincs háború, béke van — feleltem• — Ott van családunk, gyermekeink — toldja meg Nagyistók János. — Válasz nélkül hagyták. Kis idő múlva megszólal újra a tizedes: — Honnan tudják, hogy Szegeden béke van? — A rádióból. Milyen rádióból? — A magyar rádióból — kapcsolódik be a szóbeszédbe Kallódi Géza. — Az nem igaz — vágja rá a tizedes. — A magyar rádió ilyet nem mondott. — Az nem magyar rádió, amit maga hallott — mondja Kallódi, az a nácik rádiója, amelyik csak hazudik. — Akár most Amerika hangja szál közbe az asztalnál ülö pirosképü ipari tanuló. — Amerika hangja piszltolódásaihan és hitványságában még a nácik hazugságait is felülmúlja — toldja meg a szót az asztalt leszedő fehérköpenyes elv. társnő. •— Hová való maga tizedes úr — kérdeztem a parasztarcú, kemény vonású Mzedcst. — Amerre maguk — hangzik a kurta válasz. Csendesen mcgiiünk tovább, nem szól senki. Már Csepelhez közeledünk, amikor az eddig szótlanul lép. kedő katona megkérdi: — Tudják-e, hol van Domaszék? — Igen — feleljük szinte egyszerre— Én odavaló vagyok, — fűzi tovább a szóbeszédet. — Otthon van a fiatal feleségem s talán ezekben az órákban születik az első gyerekem. Meglátom-e még? — Ezt már magának mondja. Újra csend, megyünk tovább. — Állj — hangzik a tizedes szar va. Megállunk. — Hol laknák, mit csinálnak, mondják meg őszintén? — A tizedes leereszti a puskát, cigarettát vesz elő, rágyújtani készül, de azután meggondolja, a kivett ci. garettát visszateszi a csomagba. — Mi nem lakunk sehol, romház pincéjében lakunk többedmagunkkal 8 ha maguk is velünk tartanának, szívesen látnánk — válaszolok. ÁlIlink mozdulatlanul, senki nem beszél. Újra megszólalok: — Nem saját hazánkért harcolnak, hanem saját népünk és városaink, falvaink ellen. Ha a nácik ellen harcolnának, akkor hamarább kijutnánk ebből a szörnyű helyzetből. Talán nem hiszik el amit mondtam, hallgassák meg a Kossuth és a Petőfi rádiót, s meggyőződhetnek igazamról. — Hol lehet azt meghallgatni — kérdi a tizedes. — Ha velünk jönnek, majd mi elvezetjük, — szól közülünk Nagy. istók. A katonák velünk jöttek s keltővel nőtt azoknak a száma, akik nem harcoltak többé saját felszabadulásuk ellen. A volt tizedes Szentesen tszcs tag, brigidvezető, a domaszéki katona traktorvezető lett. Igen jó elvtársak mind a ketten. — Megszólal az ebédlő csengője, jelezve, hogy az ebédidő lejárt. Alig akarnak elmenni az asztalnál ülők. Gyertyámos elvtárs feláll s mondja, hogy délulán a munka befejeztével, ha kedviik tartja, jöjjenek össze a könyvtárszobában s elmondja életének legnagyobb élményét. * Három órát dudál a gyár, s negyed négykor már a déli asztalnál ülők kivétel nélkül a könyvtárszobában vannak. Szeretik Gyertyámos eivtároai,