Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-29 / 99. szám

REIH>, 1*.V>. ÁPRILIS 29. A baktérium fegyvert alkalmasé amerikai kormányt barbár cselekményei semmiesetre sem mentik meg a vereségtől Az amerikaiak baktériumháborújának tényeit nyomozó bizottság jelentése Peking (TASZSZ). Az Új Kína Hírügynökség közli: Az amerikaiak baktériumháború jának lényei! nyomozó bizottság je­lentést tett közzé a Koreában bak­tériumfegyyert alkalmazó amerikai imperialisták bűncselekményeiről: A minden részletre kiterjedő je­tóntés bevezető részében elmondja, hogy 1952 január 28-án az ameri­kai agresszorok Koreában nagy­mértékben megindították a bakté­riumháborút. Nem teljes adatok szerint az amerikai agresszorok március 31-ig 804 ízben dobtak le különféle rovarokat és különféle fertőzött • tárgyakat Korea vala­mennyi része felett — nemcsak a frontvonal vidékéri, hanem városok, gyári és üzemi körzetek, falvak, békés lakosok által lakott nagy te­rületein is. Kiszélesítették a bak­tériummal fertőzött rovarok ter­jesztésének területét az amerikai agresszorok kínai területekre is. Utal a jelentés arra, hogy az amerikai kormány és az amerikai hírügynökség együttesen különféle álhirakkel „Korea és Kína terüle­tén pusztító természetes járványok­kal" igyekeznek magyarázgatni, cá­folni az amerikaiak bűncselekmé­nyét, a baktériumháborút. A világ békéjének megőrzésére és az amerikai agresszió elhárítására alakult kínai népi bizottság kezde­ményezésére a Kínai Vöröskereszt; különféle tömegszervezetek, tudo­mányos és műszaki ismereteket ter­jesztő egyesülelek, demokratikus pártok, vallásos körök, írók, művé­szek éa újságírók bizottságot létesí­tettek az amerikaiak által alkalma­zott baktériumfegyverrel kapcsola­tos tények kivizsgálására. A bizottság egészségügyi szakem­berei között van többek között Vej Szi és Liu Vei-Tun, akik mindket­ten megkapták a „Kimagasló érde­mekért a tífusz ellen küzdő ameri­kai bizottság" érdemjelét, a Japán ellen viselt háború idején a Jünnan­burmai hadszíntéren kifejtett mun­kájukért. Ezek a tudósok, miután sze­mélyesen meggyőződtek az amerikaiak bűncselekményéről, nem hajlandók többé viselni a baktériumháború főbűnöse, az amerikai kormány kitüntetését és ezért az „érdemjelet" a vi­lág békéjének megőrzésére és az amerikai agresszió elhárí. fására alakult kíuat népi bi­zottságnak adták át. A jelentés ezután közli a bizott­ságban részt vett szakemberek név­sorát, ismerteti annak koreai útját, majd elmondja, hogy a bizottság koreai tartózkodása során több mint 150 szemtanút kérdezett ki és 1165 tárgyat és tárgyi bizonyítékot ta­nulmányozott. Jegyzőkönyvbe vet­ték a szemtanúk legfontosabb nyi­latkozatát, amerikai hadifoglyok nyilatkozatait és az elfogott kémek vallomásait. A tanukat lefényké­pezték, ezenkívül fényképfelvétele­ket készítettek a leszórt rovarfaj­tákról, a rovarokkal töltött tartá­lyokról és baktériumbombákról, va­lamint. a ledobott fertőzött tárgyak­ról. Filmet készítettek a kínai népi önkéntes járványellenes és felügyelő osztagok által végzett vizsgálatok­ból. Az USA állal terjesztett rova­rok éa fertőzőit tárgyak megvizs­gálásának eredménye azt mutatja, hogy eddig fökénl pestis, kolera, tí­fusz. paratifusz és vérhas bakté­riumokat alkalmaztak. A jelentés ezután fejezetekre ta­golva, részletesen közli a bizottság által tanulmányozóit tények és szak­értők által folytatott vizsgálatok eredményeit. A jelentén első fejezete a ter­jesztési módszerekkel foglalkozik és megállapítja, hogy aa amerikai agresszorok a ro. varok egyéb élőlények és tár. gyak terjeszíésére főként re­pülőgépeket használtak fel, hár uz arcvonalon erre a célra lö­vedékeket is alkalmaztak. A repülőgépről a rovarokat, fertő­zött madarakat, egyéb élőlényeket és tárgyakat egyrészt közvetlenül dobták le. másrészt különféle bom­bák és tartályok segítségével. A je­lentés pontos dátum szerint feltün­tetve több ilyen amerikai berepü­lést felsorol, majd részletesen is­merteti a fertőzőit rovarok és egyéb élőlények ledobó'ára használt bom­ba- és tartályféléket. A nagyobb élőlények közül főként patkányokat dobtak le, nyilvánvalóan azért, mert n patkányok bolhái terjesztik a bu­bópestist- Ledobtak még halat, ma­darakat, házinyulakat. kígyókat, sertéshúsdarabokat. Növényfélék közül faleveleket, ágakat, továbbá hüvelyeket és becoket. Dobtak le még az amerikai agresszorok fertő­zött vattát, lyúktollat, gyógyszert, élelmiszert és egyéb tárgyukat is. A jelentés további része bi­zonyítja. hogy a baktériumhá­ború következtében elterjedt betegségek nagy része Koreá­ban hosszú évek óta nem for­dult elő. így például a bubópestis megbete­gedés, amely általában meleg nyári hónapok idején kezdődik és terjed. Most a bubópestis Koreában hideg téli hónapokban 0 Celsius alatti hő­mérsékleten jelentkezelt. Ez is bi­zonyítéka annak, hogy a bubópes­tis megbetegedéseket mesterséges úton okozták és azt közvetlenül az amerikai agresszorok tették. Rész­letesen foglalkozik a jelentés a kü­lönféle állati betegségek fellépésé­vel. valamint a vetések fertőzésé­vel. Amerikai hadifoglyok vallomása alapján közli a jelentés, hogy az amerikai kormány már rég­óta rendszeresen kiképezte a baktériumháború módszereire koreai csapatott és azokat » csapatokat, amelyeket Koreá­ba szándékoztak küldeni, külö­nösen súlyt feketve a tüzérek, nek a bakéríumháborúra való kiképzésére. Az amerikai kormány szigorúan titokban tartotta a baktériumhá­ború tényét. Az amerikai csapatok közkatonái azonban megtudták ezt és széles körben elterjesztették ezeket a híreket. Ugyanakkor az amerikai kormány utasítására a Koreában harcoló amerikai csa­patok katonái és tisztjei több oltást kaptak, hogy megvédjék őket azoktól a betegségokozó baktériumoktót és vírusoktól, ame­lyeket maga az amerikai kormány terjesztett. Brown őrvezető azonossági száma 18.397.178 — az amerikai hadsereg 3. hadosztálya, 7. ezrede, 3. zászlóaljának, 8. századából a Hobbi között a következőket val­lotta: „Kétszer láttam az amerikai had­sereg filmhíradóját is, a kórokozó baktériumokkal töltött amerikai lö­vedékek alkalmazásáról. Először a Hawai-szigeteiken 1951. áprilisában láttam ezt a filmhiradót. Másod­szor Japánban a jokohamm Brake táborban láttam 1951. júliusában. Ez a filmhíradó ezzel a ügyel­meztetéssel kezdődött: ,,Szolgálati használatra, titkos". A filmhíradó baktériummal fertőzött legyekkel töltött lövedékeket mutatott be az­zal a szöveggel, hogy ezek a kór­okozó baktériumokkal töltött löve­dékek hatásosak és veszélyesek és hozzáértéssel kell alkalmazni őket". Az amerikai kormány, hogy megállapítsa a baktériumhá­ború hatásosságát, sok ügynö­köt képzett ki és repülőgépről ledobta őket Korea különböíő részeibe, hogy felderítést vé­gezzenek. Az egyik Ilyen különleges ügynök, Tan Cse-Min, akit az amerikai ag­resszorok repülőgépekről dobtak le Koreába, ezt vallotta: Nevem Tan Cse-Min. Hunan tartomány Csaling kerületéből származom. 26 éves va­gyok. Az amerikaiaknak dolgozom o különleges szolgálat ügynökeként. Március 9-én megparancsolták, hogy ejtőernyővel ugorjak ki Ics­hontól északra Hincsebon felett, a kínai önkéntesek mögött és gyűjt­sek adatokat a baktériumfegyver hatásosságáról. A következő adatokra volt szük­ség! mennyi az áldozat a fegyve­res erők é6 a polgári lakosság kö­rében és hol tört ki járvány, mi­lyenek a megbetegedések és a tü­netek, az ifjak vagy az öregek kö­rében van-e több áldozat, vannak-e az utakon döglött patkányok, van­nak-e legyek, bolhák, pókok, stb., milyen intézkedéseket tesz a koreai kormány és a fegyveres erők a Járványok ellen, részesült-e a lakos­ság oltásban, stb. A jelentés végül a többi között az alábbi következtetéseket vonja le: Az amerikai agresszorok által ter. jesztet! baktériumokra és vírusok­ra vonatkozó tényeket alátámasz­tották a tonúk vallomásai és a helyszínen gyűjtött tárgyi bizonyí­tékok. , Világos, hogy a nagy aranyokban járványo­kat terjesztő amerikai agres­szorok előre előkészítették cse­lekményeiket, a cselekmények szándékosak. Az amerikai repülőgépek álital februárban ledobott rovarokait mí­nusz 8—9—10 celsiüs hőmérséklet mellett, vagy még nagyobb hideg­ben találták meg. A rovarokat meghatározott területen, a megha­tározott sűrűségben találták a ha­von. Néha a rovarok olyan helyen voltak nagy tömegben, amelyet a nap sugarai nem érteik. Sok rovar n hideg miatt nem tudott mozogn:. Egyesele alig-alig repültek vagy mozogtak. Ezenkívül nagy csomó­ban találtak legkülönfélébb rovaro_ kat vegyesen, így legyeket_ ugró­villás rovarokat, bolhákat, púpos­szúnyogokat és pókokat. Ez telje­sen bizonyítja, hogy a rovarok megjelenése nem természetes úton történt, hanem repülőgépről dob­tál; le azokat. Az amerikai repülőgépről ledo­bott rovarokon, egyéb élőlényeken és fertőzött tárgyakon a következő baktériumokat találták: pasteurella pestis (a pestis kórokozója). Sal­monella typhosa (a hastífusz kór. okozója), bacilli disenteriai (a vér­has kórokozói), vibrio cholerae (a kolera kórokozója), baciilus an­thracis (a lépfene kórokozója) és több más vírus. Koreában már sok év óta nem volt egyetlen pestis megbete­gedés ' sem. 1947 óta nem volt kolera. Hideg időjárásban a pestis és a kolera kitörését csak az USA kormánya által alkalmazott baktériumfegyver­rel lehet megmagyarázni. Az amerikai agresszorok a bak­tériumháború megindítása után Ko­rea különböző részein ügynököket dobtak le. hogy értesüléseket sze­rezzenek a halálos kimeneftelű meg­betegedésekről, arrói, hogy van­nak-e az utakon döglött patkányok, stb. Az a tény. hogy amerikai ag­resszorok adatokait igyekeznek gyűjteni a baiktériumháború ered. ményeiről, megcáfolhatatlan bizo­nyítéka annak, hogy baktériumhá­borút folytatnak. Az USA kormánya nem tagad­hatja a baktériumháború folytatá­sával elkövetett bűncselekménye­ket. A baktériumfegyver alkalma­zása az amerikai agresszív csa­patoknak Koreában „ földön és a levegőben elszenvedett ko­moly vereségeit követte. Az amerikai csapatok llymódon próbálják elérni agresszív cél­jaikat, amelyeket a szárazföldi csapatok és a légierő fegyverei, nek felhasználásival nem slke. rült megvalósítaniok Az USA által 1952_ben megindí­tott baktériumháború n«gy arányok­ban folyik. Az USA kormánya al­kalmazza a baktériumfegyvert és ezzel megmulaítja, milyen cél ve­zeti és hogy már régóta készült a háborúnak erre a fajtájára. Még jelentékenyebb aa a tény, hogy 1951 novemberében Szöulba érkezett Mi Siro, az ismert japán baktériumháborús bűnös. 1952 ja­nuárjába® pedig nagy arányokban kezdődött meg Koreában a bakté­riumháború. A baktériumfegyvert alkal­mazó amerikai kormányt bar­bár cselekményei semmiesetre sem mentik meg a vereségtől. A koreai nép és a Irinái, vala­mint a koreai csapatok éberen fi gyelilk az ellenség mesterkedéseit. Orvo&M tikemberek segítségével ha­tározott intézkedéseket tesznek és nagy arányokban folytatják haté. kony járványelhárító működésüket. A koreai népnek, a kínai népnek, a kínai és a koreai fegyveres erők­nek meggyőződése, hogy teljesség­gel vissza tudják verni az ameri­kai agresszorok támadását a bak­tériumfegyverrel folyó harc front­ján épp úgy, mint ahogy a Szára­zon és a levegőben visszaverték az amerikai imperialisták támadásait. A kínai éa a koreai nép jól tud­ja. hogy ki kell vívnia a győzel­mét, mert ellenkező esetben a bak. tériumháború holnap a világ többi népét is fenyegeti. A kínai és a koreai nép az ellenség baktériumfegyvere el­len vívott harc első szakaszá­ban győzelmet aratott. Két­ségtelen, hogy a teljes és vég­leges győzelem is az övé lesz. A kínai és a koreial nép harcol a baktériumfegyver ellen és az egész világ népeinek élvonalában küzd a világ békéjének megvédé­séért. Az egész világ népeinek minden erővel támogatniok kell a kínai és koreai népnek a btiktériumfegyver ellen vívott' harcét. , A kínai és a koreai nép győ­zelme az • egész világ népeinek győzelme. , KAUjTOSTŰL FIZESSÜK VISSZA ADÓSSÁGUNKAT! A közelmúltban jelent meg a Sta­tisztikai Hivatal jelentése ötéves tervünk harmadik évének első ne­gyedévi tervteljesíléséről. A terv dönlő évének első negyede győzel­mesen fejeződölt be, hiszen gyár­iparunk ebben az időszakban 101.7 százalékra teljesítette tervét. Ez a szám azt bizonyítja, hogy erőteljes lépésekkel haladunk a szocializmus építésének útján s a fejlődés töret­lenül felfelé ívejő. A fejlődés üte­mének megfelelően azonban sokkal több termeivényre van szükség, te­hát állandóan újabb és az cdd'giek­néi nagyobb feladatok állanak dol­gozóink előli. Hogy az előttünk lévő utat annál világosabban lriísuk, a mi üzemeink viszonylalában is meg kell vizsgálni a magunk mögött ha­gyott útszakaszt, azl. hogy a sze­gedi üzemek mennyibim segítettek hozzá azoknak aE eredményeknek a kivívásához, melyeket a Statisztikai Hivatal jelentése hírüladott. Mindjárt elöljáróban te kell szö­gezni, hogy az eredmények elérésé­hez döntő mértékben hozzájárult a mi városunkban is az a versenylen­dület, mely Rákosi elvlátis szülelés­napja és felszabadulásunk hetedik évfordulója előt.t kibontakozott. Minden eddiginél fokozottabb mér­tékben anyagi erővé vált ebben az időben az a szeretet, melyet a dol­gozók éreznek pártunk, Rákosi elv­társ iránt, az a hála és ragaszko­dás. mely népünket a felszabadító Szovjetunióhoz fűzi. Nem egy üzem — mint például a DÉMA Ci­pőgyár — a kibontakozott verseny­lendület eredményeképpen tudta tel­jesíteni első negyedévi tervét, noha az első két hónapban komoly lema­radás mutatkozott. Szegeden a legjobb terv teljesítési eredményt az építőipar érte el, mely 112 százalékra teljesítette ter­vét. 106 százalékos teljesítménnyel a textilipar eredményei ls igen jó. Nem ezeken az iparágakon múlt te­hát-, hogy a szegedi üzemek összes­ségükben mégsem tud Iák teljesíteni az első negyedévi tervet s ha csu­pán tized százalékkal ds, de a 100 százalék alatt maradlak. A faipar 90.6 százalékra a bőripar 96.9 szá­zalékra, az élelmezési ipar pedig csupán 85.6 százalékra teljesítette teljes termelési tervét a döntő óv első három hónapjában. Ha egyes üzemekre vonatkoztat­va vizsgáljuk meg ezt a • kérdést, természetesein Igen hullámzó grafi­kont kapuink. Új élüxemiink, az Autójavító Vállalat például 144.6 százalékra teljesítette első negyed­évi tervét s a harmadszor is éliizem Űjszegedi Kenderszövö is jóval fö­lötte. áll a textilipar átlagos tervtel­jesítésének. Ha a mostani tervév első negye­déi az elmúlt év első negyedéhez viszonyítjuk, akkor láljuk meg azl a hatalma® különbséget, ami fennáll az egy évvel ezelőtti és a mostani követelmények között. Ez alatt az egy év alatt a fejlődésben hatal­mas léptekkel haladtunk előre s ma már jóval nagyobb feladatokat kell dolgozóinknak megoldaniuk. A sze­gedi üzemeik globálisan nent teljesí­tették az első negyedévi tervet, még­is 37.1 százalékkal termeltek több árut, mint 1951 első negyedében, ami azt jelenti, hogy a szegedi üze­mek tervteljesítése az elmúlt év első negyedének százalékában 137.1 szá­zalék. Mindez azonban természetesen nem menti és nem magyarázza azt a tényt, hogy egyes üzemekben a tervvel) szemben az elmúlt negyed­évben, döntő tervévünk kezdetén le­maradás mutatkozott. Üzemeinkben meg vannak azok a lehetőségek, melyek biztosítják a feszítettebb ter­veknek nemcsak teljesítését, hanem túlteljesítéséti is. Csupán az első ne. negyedévben 535 újítást fogadtak el a szegedi üzemekben s ezekből az újításokból 434-et be is vezettek. Új gépeket állítottak be a terme­lésbe, új, fejtettebb munkamódsze­reket vezettek be, a termelés új tar­talékait tárták fel. Amikor az egyes helyeken történt lemaradás okait vizsgáljuk, okvet­lenül figyelembe kell venni, hogy egyes üzemekben a dolgozókon kí­vülálló okok — például az anyagel­látás rendszertelensége — ls aka­dályozták a tervteljesítést. A lema­radások döntő okát azonban a mun­ka szervezésében, a vezetésben kell megkeresni. A versEnymozgatem az utóbbi időben hatalmas mértékben fellendült, de egyes üzemekben ta. pasztaiható, hogy az üzemi szak­szervezet elmarad a dolgozók lelke­sedése, a versenyszellem mögött. A Szőrme- és Bőrruhakészítö Vál­lalatnál például a szakszervezet hi­bájából csak igen késve kezdtek hozzá a felajánlások szervezéséhez. A lemaradás oka az is, hogy egyes felületeken a sztahanovisták nem se­gítik megfelelően a 100 százalékon alul termelőket. A 65/1 építőipari vállalat 42 sztahánovistája közül mindössze 6 kapcsolódott be a Rö­der-mozgalomba. Hasonló hiányos­ságokat lehet tapasztalni az űjsze­gedi Kenderszövönól is. Gátolta a tervek teljesítését a vezetőszervek hiányos munkája néhány üzemben. A Kertész téglagyárban például a párttitkár és a telepvezető közölt igen rossz a viszony. A telepvezető nem számol be rendszeresen a párt­vezelőségnek a vállalat gazdasági munkájáról, a párttitkár elvtárs pe­dig indokolallanul nem vesz részt a termelő munkában. Emiatt aztán a torzsalkodások napirenden vannaj; s rnig a két vezető egymással „ma­rakszik", addig a terv teljesítése nem halad megfelelően s az üzem előtti rész tele van setejt téglával. A tervleljesltés terén mutatkozó objektív nehézségek mögött is sok esetben a politikai munka gyengesé. gát kell keresni. Az élelmezési ipa­ron belül a húsipari üzemek lema­radása például szorosan összefügg azokkal a hiányosságokkal, melyek a begyűjtés terén megmutat koz lak. Ebből a példából ls látható, hogy nem lehet a népgazdaság egyik vagy másik ágát egymástól elszakítani, mert a mezőgazdaság­ban mutatkozó hibák éreztetik ha­tásukat az iparban ls és fordítva. A mezőgazadsági ténnivalók sikere ér­dekében kifejtett politikai munka tehát elősegíti az ipar eredményeit és az iparban mutatkozó sikerek ki­halnak a mezőgazdaság fejlődé­sére is. Nem utolsó sorban gátolta első negyedévi tervünk sikeres teljesíté­sét a fegyelem terén megmulatko­zott lazaság. Az üzemek egész sora lépte például túl a béralapot, nem tartották be a létszámtervet. A munkafegyelem ls igen hullámzó volt az első negyedévben. Február­ban például 20 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzók száma ja­nuárhoz viszonyítva, ugyanakkor azonban ez a szám márciusban 9 százalékkal emelkedett a februári­hoz képest. A késések elleni harc területén egyes üzemekben szép eredményeket értek el. Az Űjszegedi Kenderszövóben márciusban össze­sen 2 elkéső volt. Ezzel szemben azonban a Szegedi Kenderfonógyár­ban 48-ati késtek el márciusban. Lehetne sorolni a példákat szinle a végtelenségig. Arról beszélnek ezek a lények, hogy — bár jelenlös eredményeket ériünk el — mégsem használtunk kl minden lehetőséget a hiányosságok kiküszöbölésére. Az eddigi tapaszlalatok azt bizonyítot­ták, hogy a sikerek kulcsa: a ver­seny. Elsősorban tehát a verseny­mozgalom területén mutatkozó la­zaságokat kell kiküszöbölnünk A most folyó versenyszakasz bizonyítja azt, hogy az üzemek felfigyeltek a hiányosságokra a a május 1 tiszt: l tére, a második negyedévi terv túl­teljesítéséért indult versenyben a hibák jelentős részét felszámollak, tay jöttek létre a minden eddigit fe. Hllmúló termelési sikerek. A Szegedi Ruhagyárban például Laczkó Mi­hályné azt vállalta, hogy 130 száza­lékos eredményét I40 százalékra emeli- Laczkóné már 253 százaléknál tart. A Konzervgyárban Maróti Sándor ifjúmunkás 120 százalékról indult s már megközelítette a 160 százalékot. A szegedi üzemekben te hát megindult a narc annak a csőr­búnak a kiküszöböléséért, amit az első negyedév pár tiged százalékos lemaradása jelent. A vezetőknek ezt a harcot kell minden erejükkel segí­teni. Dolgozzon minden üzemben teljes összhangban a pártszervezel, szakszervezet ós a gazadsági veze­tés. Élesen tárják fel és küszöböl­jék ki a politikai ég gazdasági mun­kában mutatkozó hiányosságoka 1. Ne legyenek a vezetők egy pillana­tig sem elnézőek a fegyelmezetlen­ségékkel szemben. A moslarti terv­negyedév teljesítése során ne nyu­godjanak olyan könnyen bele az „objektív nehézségekbe", hanem kérjék a felsőbb szervek segítségét. A szegedi üzemek első negyedévi terv I e 1 j es í térének mérlege hiányt mutat. A pár tized százalék azt je lenti, hogy sokezer forint értékű áru termelésével maradtunk adósak az első negyedévben. A dolgozók üzemeinklrcn most azon munkálkod­nak, hogy a második negyedévben visszafizessük- ezt az adósságot, sőt kamatostól visszafizessük. A dolgo­zók felajánlásaikkal bebizonyítot­ták: mindent megtesznek a győze­lem érdekében. Használják fel a vezetők a dolgozók lelkesedését, szo­cializmust építő akaratát, békét védő elszántságát s irányítsák úgy ezt a harcot, hogy a második terv­negyedév végén büszkén mondhas­suk el: kamatostól visszaf izéltük adósságunkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom