Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

4 VASÁRNAP, 1952. ÁPRILIS 27, PÁRTÉLET fl tag- és YagielöltfeSvételi munka eredményei és hiányosságai a Szegedi Kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonógyár alap­szervezetei nagy gonddal készül­nek a jövő heti taggyűlésre. Nem akarják, hogy megismétlődjék az, ami :i mult hónapban két alapszer­vezetnél 1« megtörtént. A rossz szervezési munka miatt nem volt határozatképes két talapszervezet taggyűlése és fgy négy tagjelölt és 7 új párttag felvétele elmaradt. Az üzemben emiatt visszaesett a mult hónapban a tag- és tagjelöltfelvé­tel. Most minden pártcsoportveze­tőt, minden népnevelöt mozgósí­tanak az alapszervezetek a tag­gyűlés jó előkészítésére. A csoportvezetők pártcsoportjuk tagjaival táTgyalják meg a jövő heti taggyűlés je'entőségét. Ismer­tetik a tagokkal, hogy alapszerve­iét üknél kiknek a felvételi kérel­mét tárgyalja meg a taggyűlés. Igy a párttagság előre felkészülhet a taggyű'ésre. A népnevelők a pár­tonkívüli dolgozókat keresik fel, hogy azon a napon, amikor a tag­gyű'éa lesz, az éjtszakai műszak­ban dolgozó párttagokkal cserél­jenek. Igy akarják biztosítani, hogy j taggyűléseken minden párttag ég tagjelölt részt vehessen. Az alapszervezet éknél azonban nemcsak a taggyűlés előkészíté­sében végeznek most alaposabb munkát, hanem új munkatervet ké­szítettek, hogy a jövőben még redszeresebbé tegyék a tag- és tagjelölt felvételt. A mult hónapban a Szeged! Ken­derfonógyárban visszaesés mutat­kozott a tag- és tagje'ölt felvétel­ben, ami részben a két alapszerve­zet hibája, de a többié is. Eddig főleg a fiatalokkal foglalkoztak, őket készítették elő a tagjelölt felvételre. Az idősebb dolgozókat elhanyagolták, háttérbe szorították a fiatalok kedvéért. A Politikai Bizottság legutóbbi tag- és tagje­löltfelvétellei kapcsolatos határo­zatának nyomán újjá kellett szer­vezni a tag. és tagje'öllfelvételi munkát. Még egy hiányossága volt a tag­jelö tfelvételi munkának. Eddig főleg a számszerű emelés volt a cél és nem áok gondot fordítottak arra, hogy azok a dolgozók, akik tagjelöltek lesznek, po'itikailag is , méltók legyenek arra. I A tagjelöltfelvételi munka meg­javítására a négyes alapszervezet vezetősége az előfonóban, számba­vette az elmúlt hetekben azokat a dolgozókat, akik a március 9-i és április 4-i versenyben kitűntek jé munkájukkal. Igy figyeltek fel Iván Jáfnosnéra, aki két gépen kisegítő. Jó munkát végez, az 6 munkája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a két gép dolgozói élenjárjanak a terv tel­esitésében. A társadalmi mun­kából ls Jciveszí részét, fejleszti politikai tudását is. Pontosan el­jár az oktatásra, alaposan felké­szül mindig. Már régen a tagjelöl­tek közt szeretett volna lenni, de n népnevelője nem 6okat foglalko­zott vele. Nom hívta fel a párt­vezefőség figyelmét Iván Jánosné jó munkájára és igy nem bízták meg feladatokkal, hogy bebizonyít­hassa a páTt iránti hűségét. Iván Jánosnén kíviil még számos idő­sebb dolgozó tűnt ki jó munkájá­val, akikkel eddig nem foglalkoz­tak megfelelően. Közöl iik neve­lik ki ezentúl az új tagjelölteket. A vezetőségnek azonban többet kellett volna foglalkoznia a párt­esoportvezetőkke' is. A pártcsoport­vezetök munkájában súlyos hibák mutatkoznak * • tágjelöltek nevelésében. Például Papp Károlyné egy hónapja pArtcsoportvezető és nem tadja még ma sem, hány tagjelölt lartotzik pártcsoportjába és kik ezek a dol­gozók. Természetesen tgy nem fog- , lalkozott Velük, nem nyújtott se- | gitséget munkájukhoz. Munkája csupán arra szorítkozott, hogy fel­hívja csoportjai figyelmét a párt- . napra, taggyü'ésre. De nemcsak a négyes alapszérvezetnél rtiutatko- ' zik ez meg, fgy van ez a hatos j alapszervezet pártcsopoTtvezetői­nél is. Csányi Jánosné sem tudja, hogy a csoportjához tartozó Tóth III. Ferenc visszaminősített párt­tag, akit jó munkájáért most vesz­nek fel a párt tagjai közé a jövő- 1 heti taggyűlésen. Tóth III. Ferenc fejlesztette politikai tudását, jól | végzi a pármunkát, de pártcsoport­Vezetöje nem sok segítséget nyúj­tott neki. ' A pártcsoportvezetöknek sürgő­sen meg kell javitaniok munkáju­kat. Rendszeres segítséget ke'I, hogy nyújtsanak a hozzájuk beosz­tott tagjelölteknek. Feladatokkal kell megbízni őket, hogy a pártmunka végzése közben önállóságra nevelődjenek és bebi­zonyíthassák, raéttó tagjai akarnak lenni pártunknak. A jövö heti taggyűlésen az el.sö napirendi pont a tag- és tagjelölt felvétel lesz. A négyes alapszerve­zetnél Szilágyi Pálné kérelme kerül a taggyűlés elé Szilágyi Pálné jó munkát végez a termelésben, kive­szi résziét a társadalmi munkából és pontosan eljár az oktatásra. Párttagnak Koszányi Verát, Mol­nár Györgynét és Szűcs Bélát java­solják. Ka-szátlyi Vera 3 hónappal ezelőtt még az előfonó gépen dol­gozott, mo6t adminisztrátor. E«*i iskolára jár, tanítónő lesz belőle ez évben. A párt tette lehetővé szá­mára a tanulást, s harcos tagja akar lenni pártunknak. Szűcs Béla is nemrég került be a munkapad mál­lói az irodába, az alapszervezet népneve'őfelelöse. Mindketten már több, mint egy éjre tagjelöltek. Jó munkát végeznek, s az alapszerve­zeti vezetőség mulasztása, hogy cssk most válnak pártagokká. Molnár Györgyné az MNDSZ-ben dolgozott, s most mint népnevelő is megállja a helyét. A termelés­ben is jó munkát végez. Hathóna­pos tagje'öifsége alatt bebizonyí­totta a párt iránti hűségét. A négyes alaszpervezetnél Far­kas Gergely sztahánovlsta törö és Kiskerti Mihályné tagjelölt felvé­teli kérelmét tárgyalják meg. Mind­ketten bebizonyították munkájuk­kal, hogy méltók a tagje'öltségre. A többi alapszervezeteknél i6 a dolgozók legjobbjait veszik fel tag­jelöltnek. Most már — amint Csü­tag elvtársnő is mondja — a tat»­je'őltfelvételnél méginkább döntő szempontnak tekintik, hogy a fel­vett új tagekkal, tagjelöltökkel az alapszervezetek tagsága nemcsak számszerűen szaporodjék, hanem képzett, jó pártmunkásokat nyer­jenek velük. ICtUtUecHtcU-e még ma is csillagok? címmel rendez előadást Szegeden a Természettudományi Társulat A csillagvilág megismerésére való törekvésnek régi, majdnem olyan nagy múltja van, mint magának az emberiség történetének. Az első meg­ismerések kétségtelenül a természet­ben járók, foglalkozók egyszerű ta­pasztalatai voltak Az ókori civilizá­ció, az ókori kultúra múr sok komoly tudományos ismeretekkel rendelkező csil'lágvilág ismerőről ludolt. Ezek csak egymással közölték és egy­másnak adták át ismereteiket tőkét jelentő titokként. Kihasználták az emberele tudatlanságát. szántszán­dékkal fejlesztették babonás hajla­maikat, tudományos tőkét kovácsol­tak maguknak belőle, mintegy az égiek köBvetítőjeként szerepeltek, ami mérhetetlen hatalmat biztosí­tott számukra. Gondoljunk csak az ókori csillagász főpapok tömeges emberáldozataira és a közénkori fel­fedezők, mint Giordano Bruttó és Gallilei tragikus sorsára. Csak a szocialista tudomány feladata a vi­lágegyetemről szerzett ismeretek népszerűsítése, helyes, természetes és tudományos, tehát babonáktól mentes világnézet kialakítása. Ki] ne érdekelne a csillagos ég? Mik is tulajdonképpen a csillagok? Keletkeznek-e még ma is csillagok? A csillagok és naprendszer fejlő­désének vizsgálata a legnehezebb tudományos területek egyike. A ne­hézség abban áll. hogy az égitestek fejlődése rendkívül lassan ment végbe és ezért nem áll módunkban közvetlenül megfigyelni, csupán tl fejlődés eredményeit láljuk. Segítségünkre van azonban az a körülmény, hogy a számtalan külön állapotban lévő csillag a fejlődés­nek különböző szakaszait mutatja. Ezeket a különböző fejlődésü szaka­szaiban lévő csillagokat kísérletek­kel, megfigyelésekkel és számítá­sokkal fejlődési sorozatokba lehet kapcsolni. Ebben az értelemben beszélünk a csillagok fejlődéséről, a csillagrend. szerek fejlődéséről, sőt magának a világegyetemnek fejlődéséről is. A csillagok é» naprendszer esetében beszélhetünk a keletkezés és az .el­múlás kérdéséről. Ezekben a kérdésekben a haladó tudomány jelentős előrehaladást tett. Nemrégiben Ambardzumjan szovjet csillagász minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a csillagok keletkezé­sének folyamata napjainkban is tart. A csillagok tehát állandóan keletkeznek és az elmúlásuk ma is tartó folyamat. Ezekre a kérdésekre ad a tudo­mány mai állásának megfelelő táji koztatásf. Herczeg Tibor, a buda­posli-szabadsághegyi csillagvizsgáló munkatársa holnap, vasárnap dél­előtt fél tfz órakor Szegetlen, a Vö­rös Csillag-moziban megtartásra ke­rülő előadásán, a Természettudo­mányi Társulat rendezésében. Az előadás díjtalan és azon minden ér­deklődőt szívesen látnak. MÁJUS 1 TISZTELETÉRE Előadássoraiatol tart a nrjn'iássimga'ou történetérftl a szeged sgyettm iSrténctindomanYi intézetének három tagja A népi demokratikus sport fejlettségére vetett fényt nz indiai asztali tenisz világbajnokság is Gervainé Farhas Gizi beszámoló/a Szegeden indiai tapasztalatairól A Városi Békobizoltság és a VTSB rendezésében tartolta meg Szegeden a magyar asztalitenisz világbajnok csapat indiai útjáról beszámolóját a Szakszervezeti Székházban Ger­vainé Farkas Gizi, a csapat tagja. A besBámológyülést Laesán Mihály­né elvtársnö, a Városi Békebizott­íág titkára nyitotta meg. Gervainé Fái-kas Gizi ezután igen színes elő­adásban számolt be úti élményeik­ről. Nemcsak sportlapasztalalaikat mondolta el, hanem vázolta az in­diai lakosság helyzetét ls. Elmon­dotta azt is, hogy Bombayban, a baj­nokság színhelyéit sok külföldi ver­senyzővel beszélgetlek. A nyugati országok sportolói el sfem akarták hinni, hogy nálunk milyen megbe­csülésben van részük a sportotok­nak. Alig hitlék el, hogy Magyar­otsíágun állami feladat a sport fej­lesztése és sportolóinkat edzőtábo­rokban képzik. A kapitalista orszá­gok sportolói esak könyöradomá­nyokból tengődnek. Relsmann, az amerikai bajnok például szomorúan mesélte, nem volt annyi pénzük, hogy egyenesen Indiába menjenek, hanem előbb kénytelenek voltak turnét tenni éa így jutottak péhz­hez. A turné végére Ilcismannak a tornacipője annyira k'lyükadt, hogy vcéscnyczni sem tudott benne és a ruatotar csapat rgyik tagja adott neki kölcsön cipőt. A versenyekkel kapcsolatban el­mesélte, hogy az indiai dolgozók igen nagy szeretettel köszöntötték a magyarokat. A legn-gyobb taps. a lelkes bb éljenzés mindig a nézőtér felső karéjuról, az olesoob helyek­ről, a szegény emb-rek köréből jött. Az állóhelyek szegény közönsége, a fiatalok szurkoltak legjobban a ma. gyar csapatnak. A versenynek egyébként hatalmas meglepetése volt a japánok szereplése. Eddig ugyan s még sohasem indultak vi­lágbajnokságon és az európaiak nem ismerték módszerüket. Egy­részt valami furcsa ülőfogást al­kalmaztak, másrészt pedig az euró­paiak számára teljesen ismeretlen anyagú szlvátsös ütőborílás okozta « meglepetést- Ütőfogásuk egyéb. ként a Magyarországon is régebben használt, de fejl.dé-kiptel:nn:-k tar­tott tolj. zárfogáshoz hasonló, de víz­szintesen tartják az ütőt. A hong kongi játékosok számára ez nem okozott meglepetést és ők több győ­zelmet is arattak a japánok felelt. A japánok játékában egyébként kö. vetésrrméltó a fegyelmezett játék­modor, az állóképesség, a szinte szenvtelen játék, az idegeskedés bél­jós hiánya. Az azonban megállapít­ható; hogy ütőfogásuk nem jelent stílusforradalmat az asztalitenisz­ben. A többi külföldi versenyzőről szólva Gervainé megállapította, hogy az angolok és a franciák ugyanazt a helyet foglalták el, mint a múltban. A csehszlovákok érezhe. töen hiányoztak, jelenlétük főként a férfiverseny állásában jelentős elto­lódást idézett volna elő, Hanyatlás az amerikai asztalitenisz-sportban mutatkozott, amely annak tulajdo­nítható, hogy semmit sem törődnek a testedzés, a sportolás fejlesztésé­vel. A sportversenyekről szóló érdekes és több részletre kiterjedő beszámoló után bombayi élményeiről beszélt. India a fény és a sötétség országa — amint mondotta. — India közel 500 millió nyomorultjának é'elél egyáltalán nem teszi elviselhetővé a néhány ezer angol, vagy amerikai zsoldban álló tisztviselő, vagy a né­hány maharadzsa fényüzéc. A nyo­mor minden képzeletet felülmúl In­dl'ban. A szállásnélküli nincstele­nek az utcákon fekszenek. A város lakosságának legalább egyharmad része az utcán, a szabad ég alatt tölti az éjtsznkát. netm is annyira a lakáshiány miatt, hanem mert a legalacsonyabb lakbért sem tudják a dolgozók megfizetni. Mintegy más­fél kilométeres útszakaszon leg­alább tízezer embert láttak a puszta kövezeten aludni, vagy lefekvéshez készülődni. Azt a szót, hogy szociális gondos­kodás, Indiában valóban ki eetn le­het ejteni. Ezrével láttak az utcá­kon kisebbzett testű, szerencsétlen nyomorultakat, akik a legszörnyűbb keleti betegségben, a leprában szen­vednek. A Kiixkélyes-jdoit arc, vagy test sokkal gyakoribb Indiában, mint egy európai országban a fzep­lősbőrű ember. A szerencsétlenekkel senki sem tőröd.k, ott pusztulnak el az utcán. A temetés egyik leggyako­ribb változata, amikor a hullák ki­teszik az úgynevezett „hallgatás tor­nyába" és ott a dögkeselyük tépik le róla a húst a csak azután égetik el a csontokat a temetkezési vállal­kozó alkalmazottai. Jellemző, hogy amikor az egyik esztendőben nagyon elszaporodott a halálesetek száma, akkor a kormány külföldről hozatott nagyobb csapat dögkeselyűt­Ennek a szörnyű nyomornak' egyik ir dftóoka a vallási téboly. Á papok a túlvilági megdicsőülés­be, a „Nlrvanába" vetett hitet olt­ják híveikbe, akik azután ennek vágyában élve, egykedvűen várják sorsukat. Az angol gyarmatosítók természetesen támogatják a pa­poknak ezt a törekvését, hiszen igy még jobban kizsákmányolhatják az indiai dolgozókat. Indiában is megindult azonban a küzdelem ez ellen a borzasztó é'et­mód ellen. Az indini kommunista párt vezeti ezt a harcot és nagy népszerűség veszi körül munkáját. India népe már nemsoká tűri az angol befolyás alatt álló felső tiz­' ezer á'tal nyakába rakott igát. Rendkívül érdekes előadása vé­gén Gervainé hangoztatta, hogy I az indiai tapasztalatok is azt mu- I látják, a kapitalizmus végnapjait éli. Megnyugvással gondolhattak | odakint arra, hogy a Szovjetunió ! vezetésével mi és a többi népi de­A néphez hű értelmtáési dolgozók is kiveszik részüket abból a hatal­mas készülődésből, amely egész dol­gozó népünket eltölti május elseje, a dolgozók nagy nemze tközi ünnepe alkalmából. A Szegedi Tudomány­egyetem Történeti Intézetének mun­katársai közül G. Fazekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár, intézet­igazgató, Mé-ei Gyula elvtárs, tan­székvezető docens és Székely La­jos elvtárs, adjunktus telt jelentós felajánlás!. Felajánlották, hogy elő­adássorozatot tartanak a nemzet­közi és a magyar munkásmozga­lom törtenetének fontos kérdéseiről. Az előadásokat a szegedi Pártokta­tás Házában tartanák meg, mégpe­dig tízet a nemzetközi, tízet pedig a magyar munkásmozgalom lörténe. téből, A Pártoktatás Háza vezetősége örömmel fogadta a felajánlást és előreláthatóan havonta két előadás­ra kerül majd sor. A nemzetközi munkásmozgalom történetéiből a kö­vetkező előadásokat tervezik: Az ipari forradalom Angimban a XVIII. század második felében, az ipatri proletariátus születése és első mozgalmai. — Az ulópiás szoc/al iz­mus. A francia munkásmozgalom 1848 ig- — Az angol miunkáeosz­tóly forradalmi je'legű mozgalma, a chartizmus a XÍX. század 30—40-es éveiben. Az opportunizmus felülke­rekedése az angol munkásmozgalom­ban a XIX, század második felé­ben. — A tudományos szocializmus születése. Marx és Engels fellépése. A Kommunista Kiáltvány. — A pro. Ictariátus első kísérlete a hatalom megragadására Párizsban, az 1848-as júniusi munkásfelkelésben. — Az I. Internacionálé. — A pári­zsi kommün. A II. Internacionálé és az opportunizmus elterjedése a nemzetközi munkásmozgalomban. A boUevikiek harca a II. Interna­cionálé opportunizmusa elhat. — A III. Internacionálé születése és sze­repe a 20 as években. Lenin és Sztá­lin a nemzetközi munkásmozgalom, vezérei. — A nemzetközi munkás­mozgalom az 1929-es világgazdasági válságtól a II. világháborúig. — A magyar munkásmozgalom történe­téből a következő előadások lesznek: A magyar munkásság 1848— -49-ben — A magyar munkásmozgalom az első világháború előtt és az első vi­lágháború alatt. — A Magyar Ta­nácsköztársaság. •— Az illegális mozgalom 1925-ig. — A jobboldali szoc'áldemokrácia nyilt árulása. A Bethlen—Peyer paktum. — Rákosi elvtárs hősi harca a Horthy fasiz­mus bíróságai előtt. A munkásosz­tály helyzete és mozgalmai az 1929—33-as gazdasági válság ide­ién. — A jobboldali szociáldemo­krácia a második világháborúban. — A Kommunisták Magyarországi Pártjának vértanúi. Az első előadásra május első fe­lében kerül sor. Ma megismétlik a szombati nagysikerű Rákosi-hangversenyt Szombaton este a szegedi Pedagó­giai Főiskola énekkara és az I. szá­mú gyakorló iskola úttörő énekkara igen nagy sikerrel rendezte meg ün­nepélyes Rákosi-hangversenyét « Központi Egyetem dísztermében, A hangverseny színvonalas műsorszá­mait Garamszegí József és Erdős János vezényelte. A nagyszámú kö­zönség lelkesen megtapsolta művé­szien előadott kórusmüvekel és a bemutatott életképet. A hangver­senyt — amelynek részletes ismer­tetésére keddi lapunkban visszaté­rünk — ma, vasárnap este 7 órai kezdettel ugyancsak a Központi Egyelem dísztermében megismétlik. A rádió pályázati felhívása mokráciák bátran, szabadon halad­hatunk a fejlődés és a felemelkedés útján. Tito vezérkari főnöke Londonban London (MTI) A Daily Mail je­lenti. hogy Tito vezérkari főnöke, Popóvics tábornok Londonba érke­zett. A magyar rádió IflúsáRI rovata a fémgyültésl hónappal kapcsolatban pályázatot hirdet. Pályázhat minden fiatal, akt részt­vesz a fémgyültésben A pá'-ydzat témája lehat; 1. Gvültés közben szerzett agltrtr cte-s és szervezési tapasztalatok le­írása. 2. A gvültés közben szerzett ér­dekes élmények, az elvtársi segítség különbözö megnyilvánulásainak le­írása 3. A fémgyílliö brigád története, amelv a nehézségek legyőzésével harcol it iobb eredményekért. 4 Mi lesz az összegyűjtött hulla­dékokból. Rtpor*. A pálvázat formája: Egyszerű levél formájában megírt beszámoló. Vers. rövid történet leírása (riport 2—5 oldal), novella. A pályázatról beérkezett legjobb írásokat «* lflósági rádió műsorai­ban a beérkezés sorrendjében kö­zöltük A pályázat dijat: I 1 Kerékpár. 2. Rádiókészülék. Ri­port-körül az országban a rádió ri­porterével. 3 Futball-labda, röplab­da, fényképezőgép. 4. Szépirodalmi | ifjúsági regények. ! A Pályázat beküldésének határide­! Je: Június 7. Fredmünvk'hirdetés és ünnepélyes i díjkiosztás: lúntus 15. A pálvázatot a kővetkező ctmre, ke l kü'den': Maevar Rádió, ifUteágV mvat. Budapest (VIII. Bródy Sándotf­I utca 7.) „Fémgyűjtést pályázat"' m.ofe lolöléssel NB. I. bajnoki luhdarugómértözós: Bp. Honvéd—Bp. Vasas 4:1 (2:1). Góllövők: Kocsis 2. Puskás 2. illet­ve Löriucz, • Május első hétében magyar-olasz válogatott vívótalálkozó lesz Buda­pesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom